Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-23 / 300. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1962. ín'óüiX* IMI »tej BBSB 0j>ícf6-U) mm, DEC. 2-6 GUINEA Nyugati lapok a „magyar kérdés“ eltemetéséről Budapest (MTI). A nyugati lapok és hírügynökségek részletesen beszámoltak arról, hogy — mint a Magyar Távirati Iroda már jelentette — az ENSZ közgyűlése csütörtökön megszavazta a különleges politikai bizottság által jóváhagyott, az úgynevezett magyar kérdésre vonatkozó amerikai határozati javaslatot. E javaslat értelmében lejárt az új-zélandi Leslie Munroe megbízatása, aki eddig többségi szavazás eredményeként a »magyar kérdésben« a közgyűlés megbízottjaként szerepelt. A Le Monde című francia lap New York-i tudósítója beszámolva az ENSZ különleges politikai bizottságában lezajlott szavazásról, egyebek között így ír: »Minden jel arra mutat, hagy az ENSZ-ben nem lesz többé magyar kérdés.« A keddi ülésen megszavazott amerikai javaslat elegáns eltemetése egy olyan kérdésiek, amelynek megoldására az ENSZ teljesein alkalmatlannak bizonyult. A tudósító szerint t Thant ENSZ-fötitkár valószínűleg a jövő év elején látogat el Buda- pestreí és ezzel a »magyar ügy« befejeződött az ENSZ számára. Az ENSZ különleges politikai bizottságának »a magyar kérdésben« hozott határozatát a Combat is ismertette. Alap erről így írt: »Az amerikai előterjesztésre hozott döntés lényegében a kommunista tömbnek szolgáltat elégtételt, amikor elismeri Leslie Mun- roe megbízatásának indokolatlanságát. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kérdésről folytatott viták, amelyeket Sir Leslie Munroe gyakori éles hangú felszólalásai tápláltak, meg fognak szűnni.« A közgyűlési határozatról az angol lapok közül a konzervatív Times New York-i tudósítója a következőket állapította meg: »A közgyűlés voltaképpen véget vetett az 1955 óta fennállott helyzetnek; elismerte, hogy holtpontra került a vita az ENSZ- közgyűlés azon jogával kapcsolatban, hogy beavatkozhat Magyarország ügyeibe...« Az ENSZ-ben amerikai részről szorgalmazott »magyar kérdés«-ről a Svenska Dagbladet című stockholmi napilap »Az Egyesült Államok elejti a magyűr kérdést az ENSZ- ben« című cikkében úgy vélekedik, hogy az amerikai határozati javaslat jelentős eltérést mutat a korábbi állásponthoz képest A svéd lap washingtoni megfigyelőkre hivatkozva azt írja, hogy noha »az Egyesült Államok morálisan jogosnak véli a magyar kérdést az ENSZ-ben, gyakorlati szempontból azonban elismeri, hogy ez »kívül esik a közgyűlés lehetőségein«. Jövőre ezt a kísérletet az Egyesült Államok küldöttsége, már nem teszi meg ... Azzal ösz- szefüggésbem, hogy az Egyesült Államok elejtette Mun- roet, és U Thamtot bízta meg a »magyar ügy« képviseletével, washingtoni megfigyelők a Svenska Dagbladet szerint azt mondják, az Egyesült Államok nem volt biztos abban, hogy a múlt évihez hasonló »megbélyegző határozat« a mostani közgyűlésen megkapná a szükséges többséget. Tito elnök visszaérkezett Belgrádiba Belgrad (MTI). * Joszíp Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, aki a szovjet kormánynak és Nyiki- ta Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására húsz napot töltött a Szovjetunióban, szombaton délelőtt visszaérkezett Beligrádba, Megérkezésekor Tito elnök rövid beszédet mondott Beszámolt moszkvai, vol- gográdi és kijevi látogatásáról és hangsúlyozta, hogy a jugoszláv vendégek a szovjet emberek körében mindenütt szíves fogadtatásra találtak: Méltatta a Szovjetunió gazdasági eredményeit és grandiózusoknak nevezte az ott folyó építkezéseket. A szovjet vezetőkkel folyta tett tárgyalásairól Tito elnök elmondotta, hogy ezek a beszélgetések valóban komolyak voltak s felölelték a béke. és a nemzetközi politika minden kérdését. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, a szovjet emberek kitartóan és tántoríthatatlanul harcolnak a békéért. »-Nagyon derűlátóan tértem haza Moszkvából« — jelenhette ki Tito elnök. A nyugat-berlini föáfiamügyészség fedezi Reinchold Kuhn határőr gyilkosát Berlin (MTI). Az NDK igazságügyi szervei már hetekkel ezelőtt megállapították, hogy Reinhold Hiúin altisztet, az NDK határőrét egy bizonyos Rudolf Müller nevű nyugat-berlini huligán gyilkolta meg. Az erre vonatkozó bizonyítékokat átadták a nyugat-berlini fő-államügyészségnek. E bizonyítékok alapján Albertz nyugat-berlini belügyi szenátor is kénytelen volt elismerni, hogy a frontváros Kreuzberg kerületében lakó bandita bűnössége minden kétséget kizáró módon bebizonyosodott: Rudolf Müller egy 763- ös pisztollyal lőtte le a fiatal határőrt. A nyugat-berlini főállamügyészség most mégis megszüntette a vizsgálatot Rudolf Müller. ellen, tehát futni engedi a gyilkost. Az NDK főállamügyészsége azonban nem zárta le az ügyet s azzal a kéréssel fordult a nyugat-berlini igazságügyi szervekhez, hogy adják ki a banditát az NDK illetékes hatóságainak. Jelentős terjedelemben foglalkoztak az ENSZ különleges politikai bizottságában és a közgyűlésen lezajlott szavazással a svájci lapok is. Ezek közül a Die Tat bécsi tudósítójának cikkében megállapítja: Akár elismerik a magyar ENSZ-delegáció megbízólevelét, akár nem, az biztos, hogy az úgynevezett magyar kérdés nem kerül többé az ENSZ napirendjére. A Die Tat úgy vélekedik, hogy »a magyar kérdés valójában Magyarország és az Egyesült Államok viszonya rendezésének kérdése«. A tudósító az üggyel kapcsolatos magyarországi hangulatot kommentálva azt írja: »Egyetlen magyart sem érdekel, hogy a kolumbiai küldött mit mondott az ENSZ-ben a magyar kérdésről«. Több amerikai napilap közölte az AP hírügynökség jelentését az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottságában lezajlott szavazásról. Az amerikai hírügynökség jelen tése megállapította. hogy Munroe »vitatott« posztjának megszüntetése »bizonytalan időre félreállítja az évenkénti ENSZ-vitát Magyarországgal kapcsolatban«. Bizonyosnak vélik — írja a hit-ügynök*ég —, hogy az amerikai javaslat »elkeseredett ellenkezést« fog kiváltani részint a kelet-európai emigránscsoportok, részint bizonyos amerikai kongresszusi körök «részéről«. »Munroe tisztségének feladása megszünteti az évi jelentések szükségességét, amelyek a magvar vita alánját képezték« — írja végül az AP. Az Associated Press idézi ezzel kapcsolatban Munroe nyilatkozatát, aki újságírók előtt azon siránkozott, hogy a különleges politikai bizottságban lezajlott szavazás »rossz üzlet«. GUINEÁTÓL ALGÉRIÁIG 1962. december 1-én Kállai Gyula miniszterelnök-helyettes vezetésével magyar kormányküldöttség indult Afrikába, hogy az utóbbi években függetlenné vált afrikai országok közül Guineában, Maliban, Dahomey- ban, Ghánában, Nigériában, Marokkóban és Algériában látogatást tegyen. A magyar kormányküldöttség csaknem egyhónapos afrikai útját az egyes országokban történő látogatások időpontjával mellékeit térképünk ábrázolja. A magyar küldöttség az egyes országok közötti utat IL—28«as mintájú repülőgépen teszi meg. Az afrikai látogatás útvonalának hossza — az egyes országokban megtett utat nem számítva — mintegy WGOO kilométer. #£{.11-25 OEC.13-17 DEC.10-13 o ütne a i- ff b ö l A MAGYAR KORMÁNYKÜID AFRIKAI IITVONAIA Hz angol - amerikai rakétaegyezmény londoni és párizsi visszhangja LONDON A Kennedy—Macmillan megállapodást, amely szerint az Egyesült Államok a Skybolt helyett Polaris rakétákat szállít Angliának, kétkedéssel és bizonyos fokú keserű kiábrándulással fogadták Londonban. Mint megállapítják, Macmillan ugyan elkerülte a megaláztatást a világ szeme előtt, s Nagy-Britanmia látszólag továbbra is független atomhatalomnak nevezheti magét, azok a-kapcsolatok azonban, amelyek Angliát az Egyesült Államokhoz fűzték, nem a régiek többé. Az a tény, hogy Kennedy Franciaországnak is felkínálta a Polaris rakétát, erősen csökkenti a Macmillan által elért eredmény értékét és a végét jelenti a háború óta tartó érának, amelyben igen határozottan megmaradt a demarkációs vonal az európai kontinens és Nagy-Britan- nia között — mutatnak rá angol politikai körökben. A londoni lapok erősen tükrözik azokat a vegyes érzelmeket, amelyeket a bahamai tárgyalások eredménye keltett. A Daily Express nassaui tudósítója »Kiárusítás« címmel közli beszámolóját megállapítva: »A Polaris rakétát megkaptuk, de azon az áron. litikailag és katonailag még jobban benyomul Európába«. A Dally Herald első oldalon így foglalja össze véleményét: »Kennedy minden vonalon győzött, Macmiüam meghajolt«. PÁRIZS A francia fővárosban hivatalosan nem nyilatkoztak a De Gaulle-nek tett ajánlatról, de a kormányhoz közel álló körökben úgy vélekednek, nem valószínű, hogy De Gaulle elnök ugyanolyan feltételei! mellett fogadná el az amerikai Polarris-ajánlatot, mint N agy-Britannia. A francia lapok közül egyelőre csak a Paris Jour foglalt állást, amely az angol—amerikai bejelentésit »valóságos atlanti államcsínynek« minősiti. Ennek célja, hogy ameri ka még erősebben kézibe vegye a NATO katonai gépezetét. Nagy-Brítamnlát a laj» »az első áldozat«-rak minősíti. (Reuter. MTI) Hírek Jemenből A PravHa kommentárja Szanaa (MTI). A szanaai rádió jelentése szerint a Jemeni Arab Köztársaság 56 millió dolláros kölcsönt kért Olaszországtól. Jemen ezen kívül hosszú lejáratú kölcsönért folyamodott az Amerikai Egyesült Államok kormányához. A legújabb jelentések szerint Kanada és Üj-Zéland is elismerte a Jemeni Arab Köztársaságot. Mit jelent, hogy az Egyesült Államok elismerte Jement? hogy* az Egyesült Államok poBeljajev, a Pravda kairói tudósítója magyarázatot fűz ahhoz, hogy a washingtoni kor• ••• W IlÜHif ÜZLETEINK MA, VASÁRNAP EGÉSZ NAPON ÁT NYITVA TARTANAK many elismerte a Jemeni Arab Köztársaságot. A tudósító többek között ezt írja: az Egyesült Államok csak azután ismerte el a Jemeni Arab Köztársaságot, miután nyilvánvalóvá vált a feudális jemeni monarchia visszaállítására tett kísérlet kudarca. A haladó arab közvélemény helyesen hangsúlyozza, hogy a Jemeni Arab Köztársaságnak Washington által történt elismerése egyáltalán nem jelen“ az amerikai Egyesült Állami k politikai stratégiájának megváltozását az arab fé’srigete«. Washington továbbra is gör esősen ragaszkodik az e terül ten még fennmaradt monarchiákhoz. mert ezek biztos tá - maszai olaimonopóliumaina’.' Nem arról van szó — mutat rá a tudósító —, hogy az amerikai imperializmus lemondott a forradalmi jernen befolyása ellen indított harcról, hanem egyszerűen csak taktikát változtatott. A Jemennel vívott nyílt harcot most az Egyesült Államok NATO-bell szövetségese, Anglia folytatja. (MTI) Dél-vietnami katonák dezertálása Egy dél-vietnami '^atárőr- szakasz parancsnoka" ' együtt ■'•tszökött a dél-vie*rr mi népi hazafias fegyveres erőkhöz A szakasz katonái magukkal vittek 30 lőfegyvert, egy go- lyószórót és 15 000 lövedéket»
