Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

&NYV>

i: A

YTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

KAP$

ÁRA; 50 FILLÉR

Somogyi Néplap

1SZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XIX. ÉVFOLYAM 260. SZÁM.

KEDD,

1962. NOVEMBER 6.

Mai számunk tartalmából:

A vasárnap sportja

(4. O.)

Olvasóink írják

(5. o.)

Farkastörvény

(6. o.)

Egy hét alatt

9500 hold búzát vetettek el termelőszövetkezeteink

Interjú Molnár Imre megyei főmezőgazdásszal

Napjaink legfontosabb mezőgazdasági munkája az őszi kenyérgabona vetésének mielőbbi befejezése. Megkérdeztük Molnár Imre megyei főmezőgazdászt, hogy hányadán állnak közös gazdaságaink ezzel a tennivalóval, a múlt hét végi esős időjárás ellenére mennyit haladtak előre a vetéssel. ' ■

— A 90 200 hőidből 74 325 holdon van földiben a búza — mondotta Molnár Imre —, ennél valamivel jobb az intenzív búzák aránya; Ezt a feladatot 86 százalékig végezték el tsz-eánfe A múlt hét végi eső miatt — amely egyébként igen hasznos volt a mér kikelt gabonáknak •— szövetkezeteink egy hét alatt .mindössze 9600 holdat tudtak elvetni búzával. Viszont befejeződött a burgonya szedése; a kukorica több mint felét le- takarították, így bőségesen van szabad terület, vetésre előkészített talaj.

— Mire hell ügyelnünk a •novemberi vetéseiméi a tsz- ebnek?

. — A mostani vetések későieknek számítanak, nehezebben indul meg a növény bokrosodása, ezért igen fontos, hogy a tsz-ak a korábbinál legalább 10—15 kilóval emeljék a holdankéntd vetőmagmennyiséget. Az időjárás most már .bizonytalan, így lényeges, hogy a vetőgépeket összpontosítsák a gazdaságok, & ha szükséges, vonják be a tennivalókba a fogatos vető- gépeket is. Szántás után gondoskodjanak a megfelelő talajtömörítésről elsősorban gyűrűshenger alkalmazásával, és azonnal vessék el a frissen előkészített területeket. Egyes helyeken már észleltek mocskospajor-kártételt. A fezek figyeljék a friss vetéseket, és gondoskodjanak a kellő védekezésről. Mintegy 16 000 hold vetnivaló van még hátra. Szövetkezeteink helyes szervezéssel, a gépek jó kihasználásával és úgy, ha november 7-ét munkával ünnepük meg, egy hét alatt el tudják végezni a még hátralevő sürgős tennivalót.

Véradó ünnepség a színházban

Tegnap este 6 óraikor a Csi- ky Gergely Színházban rendezték meg a véradók megyei ünnepségét. Mintegy 700 kaposvári és vidéki véradó jelenlétében dr. Berend Ernő, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője üdvözölte az elnökség tagjait, a pártbizottság; a megyei tanács, a Vörös- kereszt és a tömegmozgalmak, tömegszervezeteik képviselőit; s 'köszöntötte az ünnepség alkalmából egybegyűlt véradókat. i

Ezután az úttörő vöröskeresztesek nevében a Hárnán Kató iskola két tanulója mondott köszöntést, majd dr. Tarján László, a megyei véradóállomás vezetője lépett a mikrofonhoz. Ünnepi beszédében szóit a véradó-mozgalom mintegy tízéves fejlődéséről, a jelen feladatairól, a felvilágosító munkáról. Megyénkben két éve indult meg a térítés mentes véradás, és évről évre terebélyesedik, erkölcsi súlya növekszik. 1960-ban mindössze

két ilyen jellegű véradónapot, az idén pedig már tizenhatot tartottak. ■ A mozgalom fejlődése i az általános fejlődéssel, a betegellátás, a műtétek növekedésével is magyarázható. Ma már senkinek nem kell meghalnia vérhiány miatt. Mégis, ha a felnőtt egészséges lakosságnak csak a negyede adna néhány évenként egyszer vért, ez nagy fejlődést jelentene. (Jelenleg mindössze 150 000 véradó van az országban.)

— Elismerés, társadalmi megbecsülés illeti derék véradóinkat — mondotta befejezésül.

A továbbiakban az egészség- ügyi szakiskola növendékei és a Vöröskereszt országos központja képviseletében Kárász Győző főtitkár-helyettes mondottak köszöntő szavakat, majd 22 véradó részére kiosztották a »•Kiváló véradó« kitüntetést.

Az ünnepség második felében a BM Somogy megyei Főkapitányságának művészeti csoportja adott műsort.

• •

Ülésezett az országgyűlés

Hétfőn délelőtt 11 árakor összeült az országgyűlés. Részt vettek az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai; Csergő János, Czatt- ner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trauttmarm Rezső miniszterek, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke.

A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.

Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.

Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak napirendjét. A napirend a következő;

1. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása;

2. a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása;

3. a tanácstagok választásával összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat gy diósa;

4. a legfőbb ügyész beszámolója.

tárA magyar nép

őszinte baráti érzelmeket táplál az indonéz nép és vezetői iránt

Az országgyűlés ezután megkezdte a tárgysorozat megvitatását. Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra.

— Megtisztelő feladatnak tartom — mondotta —, hogy a külügyi bizottság nevében az országigyűlés elé terjeszthetem törvénybedktatás céljából a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelynek ratifikációs okmányait a napokban cseréltük ki.

— AZ indonéz—magyar barátság szilárd alapját képezi, ho'gy a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben azonosaik nézeteink.

— Kapcsolataink a baráti Indonéziával örvendetesen fejlődtek az utóbbi időben, és együttműködésünk kiterjed a

politikai, gazdasági és kulturális élet számos területére. Kormányunk és népünk együtt érzett és támogatást adott az indonéz népnek és kormányának abban az igazságos harcban, amelyet Nyugat-Irián felszabadításáért folytatott.

— Gazdasági és kulturális kapcsolatainkat szintén egyezmények szabályozzák, amelyek fontos kiegészítései a barátsági szerződésnek. Kormányunk nagy gondot fordít az országaink közötti egyezmények következetes végrehajtására.

— A magyar nép őszinte baráti érzelmeket táplál a szabadságszerető indonéz nép és vezetői iránt.

•— E gondolatok jegyében kérem a tisztelt országgyűlést, emelje törvényre a magyar— indonéz barátsági és együttműködési szerződést.

Péter János külügyminiszter felszólalása

— Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselőtársai?.! Nevezetes államközi szerződést iktatunk ma törvénybe. Ez az első barátsági és együttműködési szerződés, amely a Magyar Népköztársaságot egy nem szocialista országgal köti össze. Első, de bizonyára nem

&

Tizenkétezer forint költséggel felújították a marcali községi szeszfőzdét. A főidében naponta 100 liter pálinkát készítenek.

m

utolsó. Amilyen mértékben erősödik a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élése, olyan mértékben növekszik majd a különböző rendszerű országok együttműködésének alapelveit és kereteit meghatározó szerződések száma.

— A magyar—indonéz barátsági szerződés nemcsak a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolataiban jelent kiemelkedő eseményt, hanem

jelentős esemény általában is a különböző rendszerű országok együttműködésének fejlődésében.

A volt gyarmatokat nem múltbeli gyarmati sorsuk, hanem jelenlegi és jövendő nemzetközi szerepük tükrében kell szemlélnünk. Indonéziára nekünk ma nem úgy kell tekintenünk, mint Hollandia egykori gyarmatára, hanem mint a földkerekség egyik legnagyobb országára. Indonézia — arányait tekintve — a földkerekség ötödik országa.

— Indonézia a gyarmatosítás maradványai ellen vívott harcában megmutatta, hogy mintegy százmilliós lakosságával, barátainak és szövetségeseinek támogatásával volt gyarmatosítóit és azok szövetségeseit tárgyalóasztalhoz tudja ültetni. Hollandia képviselői Október 1-ével elhagyták Nyu- gat-Iríént, átadták helyüket az Egyesült Nemzetek Szervezete képviselőinek, s 1963. május elsején, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepén — amely Indonéztóban

sajátságosán nagy népi ünnep — veszi át Indonézia Nyugat- Irián közigazgatását.

— A Magyar Népköztársaság és Indonézia között nagy távolság és a különbségek ellenére — folytatta — a barátság és az együttműködés sokféle területe és formája alakult ki — mind a két állam egymáshoz való viszonyában, mind a nemzetközi életben, a nemzetközi szervezetekben.

— A barátsági és együttműködési szerződés aláírása óta kapcsolataink tovább bővültek mind egymáshoz való viszonyunkban, gazdasági és kulturális együttműködésünkben, mind pedig nemzetközi vonatkozásban, az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. A

Magyar Népköztársaság és aa Indonéz Köztársaság delegációi a nemzetközi szervezetekben a legfontosabb nemzetközi kérdésekben együtt foglalnak állást, itt. az országgyűlés előtt is ki szeretném fejezni kö- szönetünket kormányunk és népünk nevében Indonézia kormányának azért, hogy

a hidegháború élesebb időszakaiban is Indonézia delegációi bátran álltak ki a nemzetközi fórumokon a magyar delegációk mellett.

Az úgynevezett magyar kérdésben is — annak hidegháborús jellegét leleplezve é9 megbélyegezve — mellettünk! foglaltak állást.

— Ennek a barátsági és együttműködési szerződésnek a neve és tartalma egyaránt kifejezi, hogy a békés egymás mellett élés politikája nemcsak a különböző rendszerű országok békében vaJó egymás mellett létezését követeli, hanem ennél sokkal többet« alkotó együttműködést a gazdasági és a kulturális, sőt al politikai élet területein is.

— A Magyar Népköztársaság külpolitikai alapelveit jól tükrözi ez a szerződés.

— Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között) kötött 'barátsági és együttműködési szerződésről szóló törvényjavaslatot elfogadom, és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.)

Az országgyűlés a Magyajff Népköztársaság és az Imcto- néz Köztársaság között Djakartában, 1961. augusztus 23* án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvény- beiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta.

Czottner Sándor nehézipari miniszter beszéde

Ezután következett a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása.

Czottmer Sándor nehézipari miniszter bevezetőben megállapította, hogy a népgazdaságunk előtt álló rendkívüli nagy feladatok megoldásának égjük alapvető feltétele a vil- lamosemergia-ellátás megfejelő biztosítása.

— 1950 óta M erőművet1 építettünk, s

a most épülő százhalombattai erőmű egyedül is több villamos energiát szolgáltat majd, mint a felszabadulás előtti Magyarország valamennyi erőműve.

Ma már ötször annyi yplamos energiát tudunk az országnak adni, mint amennyi 1938-ban a fogyasztás volt A fejlődés továbbra is töretlen lesz, s például a második ötéves terv időszakában, 1965-ig erőműveink teljesítőképessége 1960-hoz viszonyítva 700 megavattai emelkedik — az import megfelelő fokozása mellett.

— A kapitalista váTflalko- zóktól átvett villamos hálózatot az elmúlt másfél évtizedben szinte teljesen ki kellett cserélni, korszerű és biztonságos nagyfeszültségű vezeték- és kisfeszültségű elosztóhálózatot kellett létrehozni. Jellemző adatként említhetem, hogy

az ország jelenlegi villa- moscnergiatávvezeték-há- lózatámak hossza mintegy hetvenezer kilométer.

Ez a vezetékhálózat 1963. július 1—ig — tehát éppen e törvényjavaslat hatálybalépésének napjáig — Magyarország minden közigazgatási egységéhez kiépül.

További feladat a községeken belüli villamosítás és a mezőgazdaság fokozottabb villamosítása.

— A falvak ' vatemosífáHSfs lényegéiben befejeztük. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a felszabadulást megelőzően 57 .év alatt évenként átlagosan 22 falu villamosítására került sor, ezzel szemben 1945 után évenként átlagosam 107 faluban gyulladt ki a villanyfény. Ma mán a rádió, a televízió, a mosógép és a műszaki fejlődés sok más vívmánya a legtávolabbi falvakban is jóformán ugyanolyan keresett, mint a nagyvárosokban vagy akár Budapesten. Érthető tehát, hogy nagy feladatot ró népgazdaságunkra a háztartások gyors ütemben növekvő villamos- energia-i gényének kielégítése. A húszéves távlati terv előirányzatai szerint

1980-ra az egy háztartásra jutó villamosenergiafogyasztás a jelenleginek nyolcszorosára nő; a mezőgazdaság villamos energia-felhasználása pedig ez alatt az idő alatt több mint tízszeresére emelkedik.

— A nagyarányú fejlesztéssel egyidejűleg azonban olyan problémák is felmerülnek, amelyeket államunk jognemdtF-oiyfatás a 2. oldalon}

•F