Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-04 / 259. szám
SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap, 1962, ncvember 4. JUBILEUMI ÜNNEPSÉGEK Kossuth-díjas tanár mikrobiológiai előadása A megyei kórtláz tanácstermében orvosok, szakemberek, biológus kutatók gyülekeztek tegnap délelőtt, hogy meghallgassák dr. Ráüss Károly Kos- suth-díjas egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem mikrobiológiai intézet vezetőjének nagy érdeklődéssel várt előadását a mikrobiológiai kutatások újabb eredményeiről, Ráüss professzor 1923- ban érettségizett a jubiláló gimnáziumban, s most — mint mondotta —, előadását az Alma Mater köszöntésének, a volt tanári kar emlékezetének szenteli. A mintegy 80 főnyi hallgatóság előtt dr. Arató Miklós, a kórház igazgató főorvosa, majd Horváth Károly, a gimnázium biológia tanára és az iskola biológiai szakkörének tagjai köszöntötték az előadót, a megjelenteket. Ezután került sor a nagy hatású előadásra. A Kossuth-díjas professzor kifejtette, hogy több érdekességgel, az örökléstan néhány elvonatkoztatott, kevésbé ismert kérdésének vázolásával kíván foglalkozni. Utalt a mikrobiológiai kutatások jelentőségére az öröklési szabályok alapelveinek kialakulása, a víruskutatás sok fertőző betegség leküzdése, a védőoltások fejlődése stb. terén. Különös szerepet kapott ez a tudományág a baktériumgene- tikában és magának a gén fogalmának biokémiailag is meghatározható lényege szempontjából. A továbbiakban az ezzel kapcsolatos genetikai kísérletek eredményeit ismertette Ráüss professzor nagy érdeklődést keltő előadásában. A Mössbauer-effektus lényegéről tartott magas színvonalú előadást az Ifjúsági Házban Keszthelyi Lajos kandidátus, a Táncsics Gimnázium volt növendéke. A fiatal atomfizikus, aki a Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársa, népes számú fizika szakos tanár és érdeklődő diák jelenlétében a gamma-sugárzás mérésének lehetőségeiről, a tudományos kutatások eredményeiről beszélt. Előadásának homlokterében a Mössbauer-effektus lényege állt, melyet az előző kutatási eredmények és általában az atomfizika fejlődésének korábbi gátjait illusztrálva vezetett be. Megállapította, hogy a Mössbauer-effektus az anyag belső szerkezetének vizsgálata szempontjából forradalmi jelentőségű fejlődést biztosított az atomfizikában, hisz a gamma-sugárzás mérésének korábbi módszereivel' szemben megkétszerezte a mérés pontosságát, s ezáltal számtalan új ismerethez juttatta tudósainkat. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta az előadást, melyen az atomfizikus bonyolult képletékkel és számító sakkal bizonyította a felfedezés óriási jelentőségét. A nagyelemes építés előnyei a hagyományos építési móddal szemben Böhönyei János építészmérnök, a fermáHásának 150. évfordulóját ünneplő Táncsics Mihály Gimnázium egykori növendéke a Latinka Sándor Művelődési Ház klubjában tartott előadást. Eddig még kevésszer bizonyult ennyire szűknek a szak- szervezetek székházénak klubterme, mint most. A tudományos előadásokban gazdag jubileumi ünnepségsorozatnak ez az eseménye igen népes, főleg szakemberekből, a gimnázium volt növendékeiből álló közönséget vonzott. Ruisz György tanár üdvözlő szavai után Szigetvári György, a Somogy megyei Tervező Iroda vezetője köszöntötte a hallgatóságot a jubiláló iskolában végzett mérnökök nevében, majd az intézet egy mai növendéke üdvözlő szavak kíséretében virágcsokrot nyújtott át az »öreg diáknak«, az érdekesnek ígérkező vetítettkópes előadás előadójának. Böhönyei János ezt követően építészetünk korszerűsítésének megkezdett útjáról, a nagyelsmes, telepes építés részben már kikísérletezett és kikísérletezés alatt álló módszereiről, problémáiról beszélt. Az építészet — mondotta — az egyik legnehezebben szervezhető termelési ág. Korszerűsödésével azonban, ha elhagyjuk az építés hagyományos módjait, munkánk gazdaságosabbá és gyorsabbá válhat. A későbbiekben képekkel illusztrálta az előadó a nagyelemes építés előnyeit a hagyományos építési móddal szemben. Fel- híva a figyelmet arra a nem mellőzhető előnyre is, hogy a nagyelemes építés módszerednek bevezetésével rövidül a beruházások megvalósításának időtartama. A telepszerű építés problémáiról szólva beszólt a lakó- területi egységek kialakításának szükségességéről; a lakótelepeikkel bővülő nagyvárosok zöld területeinek kialakítási gondjairól és a korszerűtlenné vált úthálózat korszerűsítési problémáiról. KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÜNK EGY KIÁLLÍTÁS TÜKRÉBEN Fontos feladatunk a szocialista jogrend erősítése A jubileumi ünnepségek keretében tegnap délelőtt a Megyei Bíróság előadótermében dr. Markója Imre jogász, a gimnázium volt növendéke mondott előadást a szocialista állam fejlődésének néhány kérdéséről, a törvényesség megszilárdításának további feladatairól. Többek között elmondotta, hogy országunkban a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan nő a kulturális színvonal, szüntelenül fejlődik az állampolgárok szocialista tudata, ster- mészetszerűleg ezzel egy időben csökken a társadalomeTte- nes megnyilvánulások száma. Míg 1951-ben az állammal szembeni ellenséges tevékenység miatt 5581 főt kellett elítélni, addig ez a szám 1961- ben 1872-re csökkent. Pártunk kongresszusi irányelvednek szellemében dr. Markója Imre részletesen ismertette a jogászok feladatait, külön is kihangsúlyozva a szocialista jogrend erősítésének fontosságát. Dr. Miklós János a jogi bizottság nevében mondott köszönetét a nagy tetszéssel fogadott előadásért. Vidám szellemi vetélkedő Mintegy 500 főnyi nézőkö- iönség előtt 25 kaposvári kö- sópiskolás részvételével tartot- ák meg a Kilián György If- úságá Házban a Táncsics Gim- íázium szellemi öttusa verse- íyét. A versenyzőkhöz a já- ékvezető kérdéseket intézett a nű vészét, a sport, a politika, i gazdaság és a technika temetőről. A helyes válaszokat xmtofckál jutalmaztak. Aleg- ;öbb pontszámot a Táncsics Gimnázium első csapata érte d, a versenyben a második a Munkácsy Leánygimnázium, a harmadik a Táncsics második csapata lett. Szabados Antal, a Táncsics versenyzője kapta a legtöbb tapsot a közönségtől a helsinki VIT-rol rögtönzött ügyes riportjáért. A szellemi vetélkedő után Borka Géza tanár Odüsszeusz című vidám darabját adták elő a Táncsics Gimnázium növendékei. Néhány nagyon figyelemre méltó alakítást láthattunk. Az est második felében az Ifjúsági Ház zenekarának közreműködésével bált rendeztek a középiskolások. ÉRDEKTELENSÉG egyáltalán nein vethető Kaposvár tárlatlátogató közönsége szemére, hiszen a kiállítást, amely képzőművészeti életünk nem éppen hibátlan tükréül szolgál, eddig is több, mint kétezer-háromszázán tekintették meg. És bizonyára megsokszorozódik még a látogatók száma december 1-ig, a kiállítás bezárásáig. így a huszonkét kiállító hatvan-egyné- hány képe széles közvéleményt szólaltathat meg. Képzőművészeink munka- csoportjának XVI. őszi tárlatát kivételes ünnepélyességgel nyitották meg. Idézve Rippl- Rónai Józsefet is, tudniillik ez alkalommal nyerte él fiatal festőművészeink közül Lóránt János a Rippl-Rónai díjat. Az ünneplés bensőséges hangulatát szétoszlatta az idő. Az ünnepi közönséget követően hétköznapi százak és százak keresték föl a múzeum kiállítási termeit, adták tanú- jelét annak, hogy nyomon kívánják kísérni a mai mesterek munkásságát. Sőt jogot formálnak igényeik megfogalmazására is. Elgondolkoztatott bennünket egy vendégkönyvi bejegyzés, ami képzőművészeinktől valami mást 1 kér számon; nem kétséges, hogy a »más«-oin újat értve és kérve. A sorokra véletlenül bukkantunk rá, és jó, hogy rátaláltunk, mert utólagos magyarázatát adja a kiállítás megtekintése után támadt hiányérzetünknek. A Képzőművészek Szövetsége Somogy megyei Munkacsoportja XVI. őszi tárlatának anyagát tanulmányozva lekell szögeznünk: látnivalókban bő- vélkedenek a termek, de könnyű szívvel mondtunk volna le a bőségről a kevesebb, de rangosabb értékeim való kedvéért. Igen, az a meggyőződésünk, hogy alacsonyra állították a válogatás mércéjét, hatásában azért olyan vegyes a tárlat anyaga, BÁRMILYEN NEHEZÜNKRE ESIK, nevén kell neveznünk, hogy mit tükröz, mit árul el képzőművészeti életünkről ez a kiállítás. Azt, hogy művészeink közül számosán távol tartják magukat a kísérletezés szabadságától, nem ismerik él — vagy nem merik elismerni — a különböző stílusirányzatok létjogát, következésképpen nem is keresik a művészi megformálás új eszközeit. Kitaposott utakat járunk, útitársunk a szemellenzős tradíciótisztelet, képzőművészetünk nemzeti és nemzetközi hagyományainak megrekedt hangoztatása. Holott minden művészeti ágnak megvan a maga korszerű átalakulásához vezető útja. Igaz, évekkel ezelőtt még zengett a hivatalos élismerés a mondvacsinált naturalista munkák előtt — éfrettentő példáival még ma is találkozhatunk —, de ezt a zengést soha nem kísérte igazán a közönség hasonló megnyilvánulása. Vitathatatlan napjainkban már, hogy nem úgy juthat előbbre egy művészeti ág sem, ha figyelmen kívül hagyja a közönség óhaját. A közönség pedig a »mást«, az újat kéri számon, mert megtanult különbséget tenni a sablonos rutinmunkák és az újat merészen vállaló alkotások között. Képessé vált arra is, hogy művészeinktől az eleven, kísérletezésben sokoldalú alkotómunkát kérje számon, az új tartalomnak megfelelő kifejezési módokat és formákat. Ezen túlmenve pedig élni kíván a hasznos széphez fűződő joga révén, hogy alkotóink szíme-javát a ma is még sokszor kísértő epigomizmus elleni küzdelemre serkentse, tiltakozva egyúttal a szocialista valóság külső, formai általánosításban jelentkező új sematizmus ellen. FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK! A XVI. őszi tárlat képanyagának zöméből hiányolható modernségen, korszerűségen nem formai elemeket értünk, illetve nemcsak azokat, hanem azt is, hogy festőink a művészi megismerés eszközeivel tárják fel az uniformizálásra semmiképpen sem alkalmas valóságot. Nyíltan vállalva a szocialista forradalom eszméi, nek szolgálatát. Kérdés, hogy sikerül-e kép zőművészeinknek kimunkálni a továbbjutás útját addig, amíg adósai elsősorban önmaguknak a szocialista eszmeiségen alapuló egységgel. Képzőművészeti életünkre az elszigeteltség volt a jellemző éveken át. Egyebek között ezért eredményezhetett csak félsikereket a harc a polgári megkötöttségek ellen. Ez az elszigeteltség, kis csoportokba verődés jellemezte az alkotómunka alaphangiulatát, határozta meg légkörét a pályatársak munkásságának lebecsülése és a hol erősebben, hol gyengébben - felparázsló intrikák mellett. Jóllehet aki részt akar venni tehetsége birtokában és művészi felelős-1 ségének tudatában képzőművészeti életünk nagyon időszerű megújításában, nem becsülheti le művésztársait, azok törekvéseit, nem kardoskodhat életre-halálra túlhaladott konvenciókért, nem kacsinthat össze a polgári ízléssel! SOK REMÉNYTELJES fia.; tál festőnk van. Legalább tőlük várunk újat. Művészetpolitikánk igen helyesen utat nyitott a szabad kísérletezés számára. Nem kell tehát attól tartani, hogy a valóságot szokatlanul új módon előadó művészet közönség nélkül^ és — ha erre rászolgál — elismerés nélkül marad. Nem kétséges, vitákat vált majd ki az itt közölt néhány gondolat. Ám legyen, vitatkozzunk, de a költő megfogalmazta jelszó szellemében: »Bűn a középszerűség, akárcsak a háziig szó: elfajulás. Buzdítsa ki-ki magát, hadd tenne dicsőt, remeket, Naggyá nem lenni — gyalázat. Mind naggyá legyetek!-« László Ibolya Lengyelország egyik legnagyobb turisztikai érdekessége a Dunajecen való tutajozás. A mintegy i órás út a festői szépségű hegyszoroson keresztül vezet. A képen: Lengyel gurálok tutajaikkal. (MTI Külföldi Képszolg.) Hz év végéig több mint húsz bemutató filmet játszanak a kaposvári mozikban Novemberben és decemberben több érdekes bemutató filmet játszanak a kaposvári filmszínházak. A Voltaire-regény alapötletéből készült francia filmszatíra, a »Candide, avagy a XX. század optimizmusa« után két szovjet filmet, az »♦Elmentem a nap után« és az »♦Iván gyermekkora« című alkotást láthatjuk a szovjet filmhét kaposvári előadásain. Mindkét film főhőse gyermek: az egyik egy ámuló szemű kisfiú a nagyváros forgatagában. A másik gyermek- főhőst a háború mindentől megfosztja: a gyermekkorától is, végül az életétől is. Az utánuk következő filmek Pályázat! A Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat (Kaposvár, November 4. u. 22?. sz., postafiók 18.) pályázatot hirdet női dolgozók részére. Könnyű üzemi munkára kétműszakos üzembe felveszünk lehetőleg érettségizett, egészséges idegrendszerű női dolgozókat. A fölvétel vizsgához van kötve. Jelentkezni lehet 1962. november 15-ig. Munkahely Kaposvár. Betanítás Budapesten 1—3 hónapig, a költségeket a vállalat viseli. Csak saját kezűleg írott és postán beküldött jelentkezéseket veszünk figyelembe. Továbbá felveszünk gépészmérnököket $s gépésztechnikusokat üzemvezetői és művezetői beosztásba ugyancsak kaposvári munkahellyel. Jelentkezés személyesen. (67335) többsége is a gyermekek, illetve az ifjúság életével foglalkozik. >*Az elnök úr látogatása« című lengyel filmben a felnőttek önzését, a megértést, a szülői melegséget nélkülöző gyermek szeretet utáni vágyakozását; a csehszlovák »♦Igazság a hazugságból« című filmben a kettős nevelés hatását, a gyermeki lélek vívódását vitték vászonra az alkotók. Az ifjúság életével, a tizenhétévesek erkölcsi kérdéseivel foglalkozik Keleti Márton új magyar filmje, az »Esős vasárnap«, s hasonló a problematikája a J. Rajzman rendezésében készített »Hátha mégis szerelem?« című szovjet filmnék. A film főszerepében Zs. Prolioreh- kót, a »Ballada a katonáról« bájos lány alakját láthatjuk. Novemberben mutatják be az angol filmgyártás egyik új, társadalmi témájú alkotását, a »Csak ketten játszhatják« és a világhírű lengyel rendező, Andrzej Wajda remekét, a »Sámson« című filmet. A Sámsonban a biblikus tárgyú történet a XX. század legvéresebb napjaiba helyezve elevenedik meg. Az év utolsó hónapja néhány érdekes meglepetést tartogat a mozilátogatók számára. Bemutatják a Kassák Lajos regényéből készült »Angyalok földje« és a mai magyar falu életét elemző »Fagyosszentek« című új magyar filmeket. December elején láthatjuk az A. Dumas romantikus kalandos regényéből készült »Monte-Christo grófja« című kétrészes színes, szélesvásznú új francia filmalkotást. Ez a film a regény filmfeldolgozásainak tizennyolcadik változata a világhírű Claude Autant-tarának, »A test ördöge«, a »Vörös és fekete« és a »Vörös kocsma« alkotójának rendezésében. Aki még életében eladhatná hulláját A zágrábi Aréna nevű hetilap hírt adott arról, hogy Nedeljko Biasol jugoszláv munkás szinte naponta kap leveleket a világ minden részéből, és valamennyiben különös ajánlatot tesznek neki: még életében meg akarják vásárolni a hulláját. A 63 éves Nedeljko Biasol arról nevezetes, hogy mérhetetlenül nagy az étvágya. Napona átlag 15—20 kilogramm élelmiszert fogyaszt, és amellett egyáltalán nem Icövér. Reggelire 30 nyers tojást eszik, húst csak nyersen fogyaszt, itala pedig nem más, mint petróleum vagy finomított olaj. Gyümölcsöt és zöldséget sohasem vesz magához. A világ minden tájáról ismert orvosok és tudományos intézetek érdeklődnek a különös ember iránt, és meg kell vallani, alig várják, hogy meghaljon, és felboncolhassák a testét. ... Rákos szövetek elitese radioaktív injekcióval Aehille Dogldotti profész- szor az olasz sebésziek társaságának évi kongresszusán bejelentette, hogy sikerrel alkalmazta új eljárását, amellyel rákos szöveteket radioaktív injekciók útján pusztít.el. Az eljárás lényege, hogy radioaktív részecskéket folyékony oldatban egyetlen alkalommal befecskendez a beteg testébe. ' Az anyagot abba a vivőérbe fecskendezi, amely a rosszindulatú szövetek helyére juttatja el a vért. Dogliotti szerint az így bejuttatott és radioaktív sugárzást kibocsátó részecskék hatékonyan szétrombolják a rákos szöveteket. Eddigi kísérleteit állatokon folytatta, majd legutóbb a Fiat-gyár által létesített saluggiai Sorin laboratóriumiban néhány emberen is kipróbálta. * • * Elváltak klubja Hollywoodban megalakult az elvált emberek klubja. Tagjai azt remélik, hogy egymás társaságában könnyebb kiheverni »demoralizáld« házassági tapasztalataikat. ... Ázsiai udvariasság Az ázsiai népek rendkívüli udvariassága szinte közmondásos. E messzemenő udvariasság érvényesült az egyik tokiói nagy bank igazgatójának felmondólevelében, amelyet egy tehetségtelen alkalmazottjához intézett: »Kedves barátom, tökéletesen tisztában vagyok vele, milyen súlyos megpróbáltatást jelent számomra az az elhatározásom, hogy a jövőben le kel] mondanom nagybecsű közreműködéséről. Mégis beletörődtem abba, hogy a jövő hónap elsejétől meghozom ezt az óriási áldozatot.« Somogyi Népim Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. ft.
