Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-24 / 275. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Szombat, 1902. november 24 Tanácskozik az MSZMP VIII. kongresszusa (Ftilyta.tá$ a 3. Oldalról.) abbém, hóáy a tanácskozás határozatai hozzájárulnak a szo- eülizrtnus ellenségéi által terjesztett rágalmak leleplezéséhez, a szocialista világrendszer megerősítéséhez, a szocializmust építő népek egységéhez, a világ valamennyi dolgozójának együttműködéséhez« — hangzik a többi között a levél R. LARSEN, a ííérvég Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, majd a hazájá belpolitikai helyzetéből {akadó feladatokról beszélt. — A kommunista pért — mondotta — széles néprétegekkel együttműködve harcot indított a NATO erősbödő háborús politikája ellen. Ez a harc jelenleg népünk legnagyobb feladata. — Még a mi NATO-nak elkötelezett hazánkban is tanúi lehetünk a demokratikus ereik új növekedésének és új győzelmeinek — jegyezte meg, s hozzáfűzte: — Ezért is érezzük annyira szükségesnek. hógy kommunista világmozgalmunk egysége szilárdan kovácsolód- jéík a köré a politika köré, melyét az SZKP XX. kongresz- szusa, majd az 1957-es és az 1960-as moszkvai értekezleten a kommunista pártok közösen elfogadott okmányokban fektettek le. M. PRADO, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a többi között a kővetkezőiket mondotta: — A reakéiós chilei kormány nem tart fenn kapcsolatokat a Magyar Népköztársasággal. A chilei nép azonban nemegyszer kinyilvánította barátságát a magyar nép iránt. Biztosak vagyunk abban, hogy nincs mesz- sze az a nap, amikor a chileiek többségének akarata érvényesül, és leromboljuk a mesterséges korlátokat, hogy kölcsönösen gyümölcsöző kereskedelmi, kulturális és tudományos kapcsolatokat létesítsünk. A Chilei Kommunista Párt ez év márciusában tartotta XII. kongresszusát. Pártunk egyre jobban fejlődik, töretlenül hű a marxizmus—latinizmus legyőzhetetlen tanításaihoz, és erélyesen elítéli azokat, akik ellené támadnák, és a sZovjetellenesség uszályába kerülnek — mondotta, és sok sikert kívánt a magyar népnek. GALIBA XHAMIS, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára felszólalásában a többi között ezeket mondta: — Meg vagyunk győződve arról, hogy a dogmatizmus és a revizionizmue leleplezése fontos feladat a kommunista mozgalom nemzetközi egységének megszilárdítása érdekében. Ezért elítéljük az Albán Munkapárt jelenlegi vezetőségének sajnálatos szakadár tevékenységét éá gyalázkodó rágalmait a Szovjetunió Kommunista Pártja és Hruscsov elvtárs személye éllen. Az izraeli nép legkülönbözőbb rétegei — mondotta —• egyre fokozódó mértékben elítélik az izraeli uralkodó körök együttműködését Nyugat- Nérrtetarszág újfasiszta uraival, valamint azt a káros érő- politikát, amelyet a szomszédos arab országok éllen folytatlak. I. B. NÖRLUND, a Dán Kommunista Part Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára üdvözölte ezután a kohgresz- szust — Amit Önök elértek, hen's* csak önmaguk, hanem az egész nemzetközi mozgalom számára is eredmény — mondotta. Majd a dán munkásmozgalom harcait ismertette, végül a nemzetközi munkásmez dalom egységének fontosságáról szólva kijelentette: — Pártunk alaposan megtanulta becsülni a nemzetközi összetartást. — Mi is szem.befordultunk azokkal á hangokkal, amelyek égy idő óta Albániából hallatszanak. Az a véleményünk, hogy az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok képez-*’ hetik az egység szilárd alapját. Egyesíteni kell minden erőt, hogy megvalósítsuk e nyilatkozatok szellemét — mondotta. Az MSZMP Vili. kongresszusának pénteki ülése Pénteken réggel folytatta ta- I nár Ernő, az MSZMP Központi j nak póttagja, a Központi Bi,mT Bizottságának tagja elnökölt, zottság titkára, a Budapesti nácskózásat az MSZMP VIII. Els5nek Gáspar sándor_ az Pártbizottság első titkára szó_ kongresszusa. Az ülésen Mol-1 MSZMP Politikai Bizottságá- I lalt fel. Gáspár Sándor í A párt ma a vezetés módszerének a meggyőzést tekinti — Tisztelt kongresszus ! Ked- vés elvtársak, elvtársnők! — A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei és beszámolója hosszú időre meghatározzák a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos tennivalókat. — A Szervezeti Szabályzat módosításának az a célja, hogy tovább fejlesszük a párt belső életét, s hogy a párt mint a társadalmi átalakulás vezető ereje eleget tudjőn tenni a fokozott követelményeknek is. — Gáspár elvtárs ezután arról beszélt, hogy a szocializmus teljes felépítése során állandóan növekszik a párt szerepe, a pártmunka jelentősége, majd így folytatta felszólalását: — A párt politikai irányvonala helyesnek bizonyult. A párt jól határozta meg legfontosabb céljait a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet valamennyi területén. A párt vezető szerepének érvényesülése folytán jól funkcionált a proletárdiktatúra rendszere, s az abban helyet foglaló valamennyi szerv tevékenysége fellendült, hatékonyabbá vált. Az állami, a gazdasági vezetés, a szakszervezetek és valamennyi mozgalmi és társadalmi szerv a {»árt eszmei irányításával önállóan oldja meg feladatait a maga sajátos szerepének megfelelően. Ebben rejlik előrehaladásunk egyik fő mozgatóereje. Pártunk marxista—leninista módon értelmezi hivatását. Nem uralkodik, hanem vezet, irányít. Nem törekszik arra, hogy átvegye vagy korlátozza az állami szervek, a szakszervezetek vagy a többi tömegszervezetek szerepét, s a feladatok megvalósításában érdemben támaszkodik rájuk. Ezután a párt vezető szerepéről az előadó egyebek között a kővetkezőket mondotta: — A párt ma a vezetés fő módszerének a meggyyeáet tekinti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt szerepe csupán eszmei, felvilágosító és nevelőmunkára korlátozódik, hiszen a párt a proletárdiktatúra legfőbb vezető ereje. Egyesek úgy vélik, hogy a vezetés mai felfogása és gyakorlata valamiféle liberalizmus a párt részéről. A valóságban azonban csakis a meggyőzés módszere teszi lehetővé, hogy a tömegek megértsék és magukévá tegyék a párt céljait, s minden erejükkel törekedjenek megvalósításukra. A meggyőzés mint a vezetés alapvető módszere persze bizonyos értelemben nehezebb és bonyolultabb, mint a parancsolgatás. Végső soron azonban célravezetőbb, mint a párt lényegétől idegen bürok- satikus vezetési stílus. A továbbiakban Gáspár elvtárs rámutatott, hogy az 1950- es években elterjedt bürokratikus vezetési módszer szorosan összefüggött á személyi kultusszal, a tömegek lebecsülésével. A párt vezető szerepének marxista—leninista értelmezése és gyakorlata szükségszerűen következik a személyi kultusz felszámolásából, abból, hogy a párt meg van győződve: a tömegek érdekeit kifejező politika és minden reális feladat végrehajtásához meg lehet és meg kell szerezni a tömegek támogatását. Majd hangsúlyozta: a szocializmus teljes felépítésének időszakában állandóan nő a párt vezető szerepe a társadalmi és gazdasági élet minden területén azért, mert a népgazdaság egységes szocialista alapjának létrehozásával gazdaságunk egészében összhangba kerültek a termelőerők és a termelési viszonyok. Ez lehetővé teszi a termelőerőknek az eddiginél sokkal nagyobb arányú és gyorsabb fejlődését. Ez azonban nem spontán folyamat. A termelőerők fejlődésével, a nemzetközi, szocialista munkamegosztás bővülésével együtt a gazdasági feladatok is mind bonyolultabbá válnak, és így fokozódik a tudatos elem, a tudományos alapokon álló, messze előrelátó vezetés és ezzel a párt szervező és irányító tevékenységének jelentősége. A proletárdiktatúra mindinkább magán viseli az össznépi állam vonásait. Államunk demokratikus alapjai szélesednek, a fejlődés mindjobban megköveteli a nép tehetségében, szorgalmában, alkotóerejében rejlő összes energiák kibontakoztatását. A továbbiakban Gáspár elvtárs a pártnak a gazdasági építőmunkával kapcsolatos feladatairól beszélt, majd így folytatta: — A pártszervezetek, amelyeknek az a feladatuk, hogy segítsék, irányítsák és ellenőrizzék a hatáskörükbe tartozó gazdasági vezetőket, olykor helytelenül értelmezik szerepüket. Előfordul, hogy átnyúlnak a gazdasági vezetők feje feledt, helyettük akarnak intézkedni. Egyes gazdasági vezetők viszont a népgazdasági érdekek rovására előtérbe helyezik a vállalati helyi érdekeket, a terv teljesítését olykor a dolgozókat védő törvények és rendeletek megsértése árán is szorgalmazzák, nem építenek eléggé a dolgozók kezdeményezéseire, olykor kényelmességet tanúsítanak az alapvető gazdaságpolitikai határozatok végrehajtásában. Az ilyen jelenségekkel szemben erélyesen fel kell lépni. Nem kell félni a vitáktól és a súrlódásoktól. Elvtársak! A szocializmus teljes felépítésével járó fokozott követelmények kielégítése megköveteli a párt belső életének egészséges továbbfejlődését. Ezután az előadó a párton belüli demokrácia fejlődéséről beszélt, majd így folytatta: — A párton belüli demokráciának fontos mutatója a kollektív vezetés, érvényesítése a pártmunka minden láncszemében. Csak a személyi kultusz- szal való gyökeres szakítás, a vezetés szigorú kollektivitása tette lehetővé az MSZMP száméra, hogy olyan politikát folytathasson, amely nem egyes személyek szubjektív elképzeléseire, hanem a valóság szilárd talajára épül. Csak a kollektív vezetés teszi lehetővé azt is, hogy a káderek kiválasztásánál és elosztásánál — általában az embereik megítélésénél — ne egyesek esetleg szubjektív előítélete, hanem a kollektíva tárgyilagos, józan véleménye jusson érvényre, hogy a kádermunkából is kiküszöböljük a szubjektivizmust. Pártszervezeteink többsége ma a helyi szükségleteiének és lehetőségeknek megfelelően hajtja végre a központi irányelveket és határozatokat, igyekszik rugalmasan, sablonoktól mentesen dolgom!. A kollektív vezetés elvébőil fakad az a nagyarányú fejlődés is, amely napjainkban a pártmunka jellegében és módszereiben végbemegy. Ismeretes, hogy manapság mindinkább terjed a társadalmi alapokon végzett pártmunka. Az utóbbi években Budapesten, továbbá a megyéi és a járási pártbizottságok, illetve azok apparátusa mellett kommunista i párton kívüli szakemberékből és más aktivistákból állandó jellegű munkabizottságok egész sorát hozták létre. Társadalmi munkatársakból álló osztályok és alosztályok létesültek. Ezeket az osztályokat az apparátus szerves részének tekintik, és hatáskörüket is eszerint szabják meg. A társadalmi munkások foglalkoztatása nem minden megyében történik azonos szervezeti formák között; mindenütt helyesen figyelembe veszik a helyi körülményeket, a káderek fejlettségét és tapasztalatait. De a cél mindenütt azonos: csökkenteni a függetlenített apparátus létszámát, közelebb hozni az apparátust az élethez, aktivizálni a párttagságot, emelni a pártmunka színvonalát. Kedves elvtársak! A lenini normák érvényesülésének, a párt erejének fontos követelménye a pártegység. Pártunk a marxizmus—leniniz- musnak ezt a tanítását sem csupán könyvekből, hanem saját, eleven tapasztalataiból sajátította el, és megszenvedett azért, hogy e tanítás vérévé váljék. Egységes-e most a mi pártunk? Tiszta lelkiismerettel, szilárd meggyőződéssel mondhatjuk, hogy igen. Egységes, szilárd marxista— leninista világnézetében. Egységes szervezetileg és a cselekvésben is. Az MSZMP egysége az ellenforradalommal szebben vívott harcban, a marxizmus—leninizmus tisztaságáért folyó küzdelemben a szék tartanizmussal és a revizloniz- mussal való nyílt és gyökeres szakítás során ková- csolódott ki. LEVELEK A KONGRESSZUSHOZ Az ország közvéleménye őszinte érdeklődéssel, nagy szeretettel figyeli a pórt VIII. kongresszusának eseményeit. A Rózsa Ferenc Művelődési Házban sokasodnak azok a levelek, amelyeket az ország legkülönbözőbb vidékeiről egyszerű emberek — párttagok és pártonJnvüliek — küldtek a kongresszusra. — Nem vagyok küldött, még csak párttag sem — írta Papp György, a Gránit Kőedény- és Csiszolókoronggyár esztergályosa —, de szívem minden dobbanása ott van a kongresszuson, mert tudom, hogy rólam, rólunk s gyermekeink szépülő jövőjéről tanácskoznak. Volt, aki levelével mintegy szót kért a kommunisták kongresszusi tanácskozásán, s javaslatait, észrevételeit, az eddig elhangzott felszólalásokhoz fűzött megjegyzéseit küldte el. Javaslatot juttatott el a kongresszushoz Szántó La- josné is Debrecenből. A 68 éves asszony — akit mélyen meghatott a szeretet és figyelem, ahogy nálunk az öregekről gondoskodnak —, azt indítványozta: — Legyen szeptember utolsó vasárnapja minden évben az öregek napja, amikor mindenütt megkettőzött 1 íny elemmel fordulnak az idős, a munkában, a gyermeknevelésben megrokkant emberek felé. Aranyfedezete ma is a párt helyes politikája. E politika a marxizmus'—Jeninizmus alapján alkotó módon egyesíti a hazai, továbbá a nemzetközi munkásmozgalomnak azokat az általános érvényű tapasztalatait, amelyek kifejezésre jutnak az SZKP XX. és XXII. kongreszusának dokumentumaiban, valamint az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatokban. A párt; egysége mindig akkor volt szilárd, ha alkotó vitákban döntöttek a soron levő feladatokról és megoldásuk módszereiről. Ismeretes, hova vezetett az 1950-es években a Rákosl-küikknek az a gyakorlata, hogy nem tisztázta a pártban az ellentétes nézeteket, elfojtotta a vitát, és az egységet az egység puszta deklarálásával kívánta megteremteni. Persze a párt nem vitaklub, ahol végnélküli viták folynak, és ahol hiányzik az akarat és cselekvés egysége. De fontosnak tartjuk, hogy pártszerű fórumokon mindenki elmondhassa a véleményét, bátra:! feltárhassa a hibákat. Aki fél a vitáktól, az voltaképpen a bírálat és önbírálat létjogosultságát -tagadja a forradalmi pártban. Gáspár elvtárs ezután a helyi pártszervek feladatáról beszélt a párt politikájának helyes alkalmazásában, majd így folytatta: — Ismert dolog, hogy a két kongresszus között még a párt legfelsőbb vezető szerveiből is vissza kellett hívni, ki kellett zárni néhány embert. Ennek kapcsán nyilván voltak és vannak olyanok, akik aggódnak a pártvezetés egysége miatt. Mi természetesen ismerjük a vezetők szer-epét a munkás- mozgalomban. Helyesen ítéljük meg a politika és a személyek viszonyét. Bár a forradalmi munkáspárt világnézete és politikája nem függe+len az emberektől, azoktól, akik kialakítják és formálják, de nem egyes személyekhez kötött A pártegység és a pártvezetés egységének biztosításához az is hozzátartozik, hogy olykor egyes személyekkel szemben, akik görcsösen ragaszkodnak hibás álláspontjukhoz, akik nem hajlandók alávetni magukat a többség döntésének, szervezeti rendszabályokra is szükség lehet. Pártunk nem liberális: ha elvi kérdésekről, ha a párt, a nép érdekeiről van szó, személyre való tekintet nélkül elvi szigorral lép fel a pártegység védelmében. Az előadó részletesen foglalkozott a párton belüli bírálat problémáival, és egyebek között a következőket mondotta: — Mondhatjuk-e, hogy mi felszámoltuk már a kritikát- lan hajbókolást, a hallgatást, illetve a kritika elfojtását? Nem, a társadalmi életben most is van ilyesmi, most is előfordul az, hogy derék, a társadalmi érdekeket szolgálni akaró vagy a maguk igazát jogosan kereső emberek húzzák a rövidebbet. Bizony sok keserűséget okoz az ilyesmi még most is az embereknek. De varázsigét mi sem ismerünk, és nem is lehet semmiféle központi határozattal egyszer és mindenkorra elintézni, ráolvasással megszüntetni sokszálú, valamilyen módon szinte minden embertől függő társadalmi problémákat. Olyan közszellemet kell teremtenünk minden párt- szervezetben, hogy mindenütt azoknak az embereknek legyen a legnagyobb becsületük, akik a legbátrabban és legmélyrehatóbban tárlak fel a munka fogvatékosságait. Olyan légkört kell teremtenünk, hogy egyetlen pártszer- í vezetünk, egyetlen kommunista se idegenkedjék az olykor talán magukat érdesen kifejező úgynevezett nyughatatlan emberektől, ha azok valóságos problémákat mondanak ki. Elvtársak! A mi népünk, a magyar munkásosztály nagy árat fizetett a személyi kultusz éveiben elkövetett hibákért. Számunkra, a ma élő nemzedék számára örök tanulság, hogy tiszta célt, a haladó emberiség szép eszméjét, a szocia- j lizmust, a kommunizmust | nem lehet tisztátalan eszkö- I zökkel szolgálni. Vigyázzunk _ tehát továbbra is eszközeink' tisztaságára, óvjuk pártunk egységét, szolgáljuk továbbra is hűséggel, odaadással, becsülettel, népünk ügyét. Erősítsük testvéri kapcsolatainkat a nemzetközi munkásmozgalommal és a Szovjetunióval. Ebben van nagy vigyünk *- " ’mének záloga — feiert** 1 nagy tapssal fogadott beszédét Gáspár Sándor elvtárs. Torma István, a Hagvatód! Járási Fártblrottsáq első liOára: A dolgozók mélységesen egyetértenek pártunkkal Bevezetőben hangsúlyozta, hogy pártunk őszinte, következetes, sem jobbra, sem balra nem tesz engedményeket, a nép érdekeit szolgálja. Epren ezért a doOgozók mélységesen egyetértenek vele. A továbbiakban arról beszélt, hogy a vezetésnek minden szinten egyik alapfeltétele a szakértelem, a hozzáértés. Tapasztalatai szerint a fczetók többsége képezi magát, fejleszti szaktudását. Ez nemcsak a vezetőkre, hanem sok-sok egyszerű emberre is jellemző. Torma István ezután a községi és a termelőszövetkezeti pártszervezetek erősödéséről szólt, majd az ipartelepítéssel foglalkozva egy konkrét eset kapcsán (Folytatás az 5. oldalon)
