Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

Szombat, 1962. november 24» 5 SOMOGYI NÉPLAP Tanácskozik az MSZMP VIII. kongresszusa albán vezetők szakítottak a laz egyszerű emberek érzés- és kommunista világmozgalom [gondolatvilágától. nemzetközi tanácskozásainak i A következő felszólaló Kis- elvedvel, hanem azt is, hogy j házi Ödön munkaügyi minisz- teljes mértékben elidegenedtek tér volt. Kisházi Ödön: Országunk szépen fejlődik, az emberek eléged *ltek o (Folytatás á 4. öldalról.) megbírálta a Kohó- és Gépipari Minisztériumot, személyesen Csergő János elvtársat, amiért ígérete ellenére évek óta tart a huzavona a drótfonat­gyár Nagyatádra való köl­töztetése körül. A helyi vezetők hittek azígé- rétznek, s erre a célra terüle­tet vettek igénybe. A volttu- lájdoínosokmak — 80 paraszt­embernek — most meg kélle- ne magyaráznunk, hogy »oda­fenn* miért nem döntöttek öiég az ügyben, miért nem kerül az üzem Nagyatádra. El kiéli kerülni az ilyen eseteket — hangsúlyozta a felszólaló. A következő felszólaló Já- nossy Lajos Kossuth-díjas akádémikus, a Magyár Tudo­mányos Akadémia alelnöke, a Központi Fizikai Kutató In­tését igazgatója átadta a kongresszusnak a Központi Fizikai .Kutáfó Intézet dolgo­Major Tamás: Major Tamás Kossuth-díjas színművész, a Nemzeti Színház főrendezője a művészek prob­lémáiról szólva különösen a kísérletezés szabadságáról szólt. Úgy vélem — mondotta —, az így feltett kérdés már régen nem korszerű. Nem arról van szó, hogy mit enged nekünk a párt ée a mimsztórium — erre felelnek a kongresszus hatá- rózatai, felél az egész kong­resszus. A kérdés így hangzik: Mit követéinek tőlünk a dol­gozók, mit követel az élet, mi­re kötelességünk felelni, mek­kora az alkotói felelőséégünk? A személyi kultuszt annak elítélésével vagy az érte első­sorban felelős vezetőknek a pártból való kizárásával ko­rántsem intéztük el. A szemé­lyi kultusz maradványa je­lentkezik mindenütt, ahol ha­talmaskodni lehet, és hatal­maskodni végeredményben na­gyon sok helyen lehet. A sze­mélyi kultusz jelen van az olyan intézményben és üzem­ben, ahol a dolgozók máskép­pen beszélnek a párttitkárral és megint másképpen a folyo­són, ahol még nem természe­tes, hogy mindig az igazat kell mondani annak minden követ­kezményével együtt. A művészet szerepéről szól­va a többek között kijelentet­te: — Ha tiszta a levegő, mint ahogy most tiszta minálunk, akikor minden a mienk, ami valaha is haladó volt a vilá­gon, és különösen minden a mienk, amit nekünk írtak. Ha nem tiszta a levegő, mint 3 személyi kultusz idején, még azt sem lehet elmondani, amit egyenesen nekünk írtak. Albá­niában ebben a pillanatban na­gyon sok kommunista verset nem lehet elmondani. S ez na­gyon tragikus. Nálunk is volt ilyen tragikus helyzet, valaha arról beszélgettünk, hogy sem­miképpen sem mondhatjuk ed azt a verset, amelyet nekünk írt József Attila, a »Levegőt!«. A párt töretlen politikája az ellenforradalom óta vissza­adott nekünk mindent, ami a mienk. Éppen ezért el szeret­ném itt mondani - verset. zóitiak üdvözletét, akik az új atomreaktor megépítésével és átadásával köszöntötték a párt VIII. kongresszusát. Ez­után elmondotta, hogy a ma­gyar tudományos életet és eredményeit külföldön is nagyra becsülik. Bár a ma­gyar tudósok kétségkívül meg­érdemlik az elismerést, tudo­mányos munkánkban még na­gyon sok a tennivaló. Végül a tudományos kuta­tómunka nemzétközi össze­hangolásáról beszélt, amely je­lentősen segítheti a szocialis­ta tábor tudományos eredmé­nyeinek megsokszorozását. Jakab Sándor, a Nógrád megyei Pártbizottság első tit­kára hangsúlyozta, hogy az a gazdaságpolitika, amelyet az MSZMP az ellenforrada­lom után kidolgozott, majd következetesen megvalósított, népgazdaságunk erősödését, népünk életszínvonalának emelkedését hozta. Hallgassák meg: minden szava pártunk politikáját igazolja. Major elvtárs ezután előad­ta József Attila »Levegőt!* cí­mű versét. A felszólalást és a szavalatot nagy tapssal fogad­ták a küldöttek. Szünet után Szármái István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Központi Bi­zottság titkára elnökölt. A következő felszólaló, Ta­tár Ferenc, a Zalaszentgrótd Járási Pártbizottság titkára el­mondta, hogy a járás poli tikai munkájában egyik sarkalatos kérdés a gyenge termelőszövet­kezetek segítése. NIKOSZ PARCALIDISZ, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte ezután a kongresz- szust. Kijelentette: — A magyar dolgozók szo­lidaritást vállaltak és vállalnak népünk harcával, forró együtt­érzéssel vesznek részt abban a harcban, amelyet nemzeti hő­sünk, Manölisz Glezosz és a nemzeti ellenállás többi har­cosának kiszabadításáért, az általános amnesztia kivívásáért folytatunk. Ezúton is mély há­lánkat fejezem ki pártjuknak és népüknek ezért a szolidari­tásért Ezután megemlékezett arról, hogy a Szovjetunió és kormá­nya nagyfokú felelősségérzet­tel, mértéktartással és szilárd­sággal megmentette a világbé­két. Ez nagy megkönnyebbü­lést váltott ki az egész vilá­gon. Az emberiség mélysége­sen hálás a Szovjetuniónak, amiért megakadályozta a ter­monukleáris katasztrófát. A továbbiakban megjegyez­te, hogy az albán vezetőknek a Szovjetunió Kommunista Pártja és Hruscsov elvtárs el­len irányuló minősíthetetlen és felháborító támadásai nem­csak azt mutatják, hogy az — A part iránti bizalomnak — mondotta többek között — igen fontos forrása, hogy a párt szakított a személyi kultusz éveiben elkövetett hibákkal, s olyan politikát folytat, amely lehetetlenné teszi a hibák meg­ismétlődését. A lenini normák következetes betartása záloga a hibák elkerülésének. — Helyeslem a párt Köz­ponti Bizottságának azt a po­litikáját, amely az életszínvo­nal további emelését tűzi ki célul. Ezt a célt azonban csak akkor tudjuk elérni, ha a tár­sadalom minden tagja a maga területén megteszi a szükséges erőfeszítéseket az előrehaladás anyagi előfeltételeinek megte­remtésére. Kisházi Ödön ezután a gaz­dasági vezetés színvonaláról szólott. Szükségesnek tartja, hogy még bátrabban bővítsük a gazdálkodó szervek hatáskö­rét. A központi utasítások azonban csak akkor korlátoz­hatók, ha helyükbe olyan gaz­dasági mechanizmus lép, mely biztosítja a népgazdaság terv­szerű fejlődését. Ezután a munka- és üzem­szervező tevékenység néhány kérdését érintette, majd így folytatta: — Az utóbbi időben sok régi szervezett munkással beszél­tem, akikkel hosszú évtizede­ken át együtt dolgoztam. Leg­alább 25 éve vesznek részt a munkásmozgalomban, de akad köztük olyan is, aki 60 eszten­deje részese küzdelmünknek. Bizony, amikor ezekkel az elv­társakkal találkoztam, sok minden felötlött bennem. Nem lehet megindultság nélkül be­szélni arról, ami egyes régi munkásmozgalmi emberek éle­tében lejátszódott; Annál jól- esőbb volt számomra, milyen tisztelettel és megbecsüléssel beszélnek ezek az elvtársak pártunkról, amely határozatá­val lehetővé tette, hogy meg­kíséreljük begyógyítani amely sebeket. Lehetőséget találtak arra, hogy a személyi kultusz idején elkövetett sérelmeket a legmesszebbmenően jóváte- gyék. — Pártunk jelentős eredmé­nyeket ért él, országunk szé­pen fejlődik, az emberek elé­gedettek, és soha olyan biza­lommal nem voltak a párt iránt, mint napjainkban. Ez jo­Brntyó János: A szünet után elsőnek Bru- tyó János, a Szakszervezetek Országos Tanácsénak főtitkára szólalt fel. Bevezetőben hang­súlyozta, hogy a kongresszusi irányelveket az egész szakszer­vezeti mozgalom magáévá tet­te, majd így folytatta: gosít fel arra, hogy őszinte, meleg érzéssel és elismeréssel vegyem tudomásul a párt Köz­ponti Bizottságának beszámo­lóját — fejezte be hosszan tar­tó tapssal fogadott felszólalá­sát Kisházi Ödön. J. G. GONZALES, a Mexikói Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja felszólalásában a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseivel foglalkozott. A többi között az albán vezetőkről elmondotta, hogy azok meghamisítják a marxizmus és leninizmus el­veit, hamis színben állítják be a történelmet, hogy igazolják a sztálini személyi kultusz vé­delmében elfoglalt álláspontj u- kat és opportunista, dogma­tikus és szektás politikájukat. Modem revizionistáknak neve­zik mindazokat, akik a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységét védik, akik a békéért és az emberi nemnek az atomháborúban va­ló megsemmisítése eilen har­colnak. Nekünk, kommunistáknak azzal kell válaszolnunk a rá­galmakra, amelyek zavart kel­tenek a tömegekben, hogy szi­lárdan védelmére kelünk a nemzetközi kommunista moz­galom egysége elvének, védve a Szovjetuniót és a szocialista országokat — hangsúlyozta a Mexikói Kommunista Párt küldötte, majd felolvasta párt­ja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvöz­letét. Túri József, a Kiskunfélegy­házi Járási Pártbizottság tit­kára volt a következő felszóla­ló. Ezután Maas Gerardus, a Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, majd a pártja előtt álló feladatokról beszélt. Ütána Daud Novouzi, az Irá­ni Tudeh Párt Központi Bi­zottságának tagja az MSZMP tevékenységének az egész mun­kásmozgalomra kiható kedvező hatásaival foglalkozott, majd az iráni helyzetről beszélt. Az iráni küldött beszéde után ebédszünet következett. Délután Nyers Rezső elnök­letével folytatódott a tanácsko­zás. A VII. kongresszus óta elért eredményekben a szakszerve­zetek szerepét jelentékenynek tartjuk, mert a munkások, a dolgozók száz- és százezreit állította a párt politikája mel­lé, vonta be a feladatok meg­oldásába. Nálunk ma már tiszta a levegő A szakszervezetek erejét a szocializmus telj es felépítésének szolgálatába állítjuk 1962. november 25-től december 1-ig A B O N nagyszabású VAS-, MŰSZAKI, RÁDIÓ­KIÁLLÍTÁS ÉS -VASÁR. Tűzhelyek, kályhák, füstcsővek, zománcedények, műanyagáruk, főzőlapok, villanytűzhelyek, hűtőszekrények, rádiók, lemezjátszók, magnetofonok, televíziók, háztartási eszközök, faáruk stb. (3148) Minden igényt kielégítő választékban és mennyiségben vásárolhatók. A helyszínen szakmai tanácsadás! A gépek munka közbeni bemutatása! A párt politikáját, az elért eredményeket magunkénak is élezzük — monaotta. — De magunkénak érezzük a foko­zódó feladatokat és a ki nem használt lehetőségek felelőssé­gét is! Erőfeszítéseinket most arra összpontosítjuk, hogy a szakszervezetek teljes erejét a VIII. kongresszus célkitűzései, a szocializmus teljes felépíté­sének szolgálatába állítsuk. A szocializmus teljes felépí­téséért folyó harc fő frontja a gazdasági épttómunka. A be­számolóban és a határozati ja­vaslatban megfogalmazott cé­lokkal egyetértünk. Fejlődé­sünk üteme, arányai helyesek. Meggyőződésünk — s ezt alá­támasztják a tapasztalatok —, hogy a tömegek oldaláról biz­tosítva van a kongresszus ha­tározatainak megvalósítása. Jelenthetem a kongresszus­nak — mondotta Brutyó János —, hogy munkásosztályunk, a dolgozók lelkes, szorgal­mas munkával készültek a kongresszusra, és törek­véseiket az öntudat, a párt iránti megbecsülés vezérli! Ezt bizonyítja, ahogyan a Köz­ponti Bizottság kongresszusi zászlajának, az ezzel járó er­kölcsi elismerésnek elnyerésé­ért dolgoznak. Teljesítették és sok vonatkozásban túl is tel­jesítették szocialista felajánlá­saikat. A kongresszusi munka­verseny — gazdasági hasznos­sága mellett — annak is bizo­nyítéka, hogy a tömegek he­lyeslik pártunk politikáját, azt magukénak érzik, és készek megvalósításán fáradozni. Ebben az öntudattól és a szo­cialista hazafiságtól áthatott mozgalomban erősödött és te­rebélyesedett a szocialista bri­gádok mozgalma. Örvendetes jelenség, hogy gyorsan terjed és erősödik a szocialista brigádmozgalom magasabb formája: a szocialis­ta munka műhelye, üzeme, vál­lalata címért folyó nemes ver­seny is. A mozgalomnak ez a formája eddig több, mint 300 munkahely dolgozóit ragadta magával. A szakszervezetek gazdasági munkája azonban nem korlá­tozódhat a munkaverseny szer­vezésére, mint ahogy sokan ér­telmezik — mondotta, majd a népgazdasági érdek kőiül je­lentkező hibás szemléletről szólt részletesebben. Tapasztaljuk ugyanis, hogy egyes vezetők részéiül a nép- gazdasági érdekekre való hi­vatkozás gyakran a dolgozók jogainak, törvényeinknek dur­va megsértését takarja, és egyes szakszervezeti szervek és vezetők is statisztálnak ehhez. Milyen népgazdasági ér­dek fűződik például a hó­végi hajrámunkához? Romlik a termékek minő­sége, növekszik a selejt, emelkedik a termelés költsége. Ezek egyenes következménye, hogy hiányt szenved az export és a belső piac, ugyanakkor kedvezőtlenül hat a keresetekre, az életszínvonal és mindenekelőtt a munkaikö­rülmények alakulására is. Ismételt határozatok ellené­re fokozódik a törvénytelen túl­óráztatás. Ez évben egymilliói val több túlórát használtak fel az iparban, elsősorban a KGM- nél, mint az előző esztendőben. S mindez »a népgazdaság ér­dekében« jelszóval. Vajon ki­nek az érdeke ez? Sem a nép­gazdaságnak, sem a dolgozók­nak nem érdeke. Ellentétes pártunk politikájával. A jövőben határozottan fel­lépünk az ilyen szemlélet és gyakorlat ellen! Gyakori még, hogy az anyagi érdekeltség kü­lönböző tényezői, formái ese­tenként a népgazdaság érdekei ellen hatnak, s így az előreha­ladást fékezik. Az anyagi érdekeltségek­nek az eddigieknél erőtel­jesebben kell segítenie a termelékenység emelését, a műszaki fejlesztést, az új kezdeményezéseket. Ezután Brutyó elvtárs arról beszélt, hogy műszaki fejlődé­sünk üteme ma még nem ki­elégítő. Helyenként keveslik az új műszaki berendezésekre for­dítható valutát, de elmarad a különböző belső lehetőségek ki­aknázása. A másik rendkívül fontos te­rülete munkánknak az öntu­dat erősítése, a szocialista gon­dolkodás uralkodóvá tétele a munkásosztályban, a dolgozók­ban — mondotta a. felszólaló a nevelés problémáiról szólva. Ezután a szakszervezetek népművelési feladatairól be­szólt. A szakszervezetek politikai, agitációs és propagandatevé­kenységéről szólva elmondotta: — E munkánk is rendszere­sebb és hatékonyabb már a korábbinál. Ez a szakszerveze­tek rendezvényeire, a sajtóra és más íráso3 tevékenységre egyaránt vonatkozik. A »fehér foltok« eltünteté­séért és a munkásosztály el­maradottabb rétegei politikai és kulturális színvonalának emeléséért fokozott figyelmet fordítunk a munkásszállásokon és a bejáró munkások között végzendő feladatokra — mon­dotta a felszólaló. Ugyancsak helyzetük sajátosságának fi­gyelembevételével törekszünk a dolgozó nők és fiatalok kö­zötti eredményesebb munkára. A szakszervezetekben dol­gozó kommunisták érzik a, fe­lelősségüket, látják a feladat nagyságát. A pártszervezetektől azt kérjük, hogy minden szinten érvényesítsék a központi szer­vek gyakorlatát: támaszkodja­nak a szakszervezetek helyi szerveire, használják ki job­ban a bennük rejlő lehetősége­ket, és segítsék, hogy még al­kalmasabbakká váljanak fel­adataik ellátására. Ez az alapja és feltétele, hogy a szakszervezeti mozga­lom egyre több, az irányelvek­ben is jelzett új feladatot vál­lalhasson, és egész erejét a szocializmus teljes felépítésé­nek szolgálatába állíthassa — fejezte be nagy tapssal foga­dott felszólalását Brutyó János. Ezután Adoulaye Maiga nagykövet, a Mali Körtársa­ság Sz-udáni Unió Pártjának képviselője adta át pártja üd­vözletét a kongresszusnak, maid hazái a belső problémá­járól beszélt. A következő felszólaló Ft* dey-Grvz Tibor Kossuth-díjas akadémikus volt, majd KHITMA HASSZEN. Algéria Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Elmond­ta, hogy 1956-ban a magyár pártot rágalmazó imperialista propaganda nem volt hatás­sal az algériai népre. Hiszen ugyanazok rágalmazták az önök országát és a Szovjet­uniót, ugyanazok akarták, hogy sajnálkozzunk az ellen­forradalmárok sorsán, akik a mi hazánk földjén gyarmati és pusztító háborút folytattak, vagy ebben segédkeztek — mondotta. — Az algériai nép számára nem volt nehéz meg­különböztetni, hogy kik az igazi barátai, kik az ellensé­gei, és így nem volt nehéz tá­mogatni az önök igaz ügyéts A továbbiakban hangoztatta: — Hazánk ma már függet­len, de ezzel még nem értünk célhoz. Népünk és kormánya újabb harcba kezdett a de­mokratikus és népi köztársa­ság felépítéséért. — Meg vagyunk győződve arról, hogy népünk győzedel­meskedik, mert tudja, hogy mielőbb le kell gyűrnie mind­azokat a nehézségeket, ame­lyeket a gyarmatosítás örökbe hagyott. Csak így szilárdíthat­juk meg függetlenségünket és vezethetjük országunkat a szocializmus felé, nem kapita­lista úton. Az Algériai Kommunista Párt ismételten kinyilatkoz­tatja: hűséggel követi a 81 kommunista és munkáspárt nyilatkozatát, rendíthetetlenül ragaszkodik a proletár. nem­zetköziség szelleméhez, a ba­rátsághoz, amely a Szovjet­unió nagy kommunista párt­jához, a nemzetközi munkás- mozgalom kipróbált élcsapatá­hoz fűzi — hangoztatta. * • * (A kongresszusi tanácskozás ismertetését holnapi számunk­ban folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom