Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

Szombat, 1962. november 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Tanácskozik az MSZMP'VIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) méltó módon, népe odaadó szolgálatában látja el megtisz­telő feladatát. A sajtó harcol­jon következetesebben a párt politikájáért és világnézetéért, hirdesse a szocializmus igazsá­gát. Ügy látjuk, hogy lapjaink­ban tovább kell erősíteni a kezdeményező és a kritikai szellemet. Az újságíróktól a mainál nagyobb segítséget vá­runk a tömegek szocialista er­kölcsének és magasabb szintű ízlésének formálásában. Pártunk propagandatevé­kenységének egyik legfőbb cél­ja: a szocialista erkölcs nor­máinak meghonosítása az egész nép tudatában. A kapitalista világban az emberiség legjobb­jai által helyesen kidolgozott erkölcsi normák többsége nem érvényesülhetett, mert a ki­zsákmányolás szörnyű viszo­nyai az embert a másik ember farkasává tették. A helyes, nemes, magasz­tos erkölcsi elvek csak a mi társadalmunkban ér­vényesülhetnek, s maga­sabb szintre emelkednek, mert kiegészülnek a szo­cializmus, a kommuniz­mus eszményeivel: a kizsákmányolás és elnyomás elleni harccal, a szocialista ha- zafisággal, más népek megbe­csülésével, harcuk támogatásá­val, a szocialista humanizmus­sal, a köz javára végzett mun­kával, a magánélet tisztaságá­val, olyan vonásokkal, amelyek emberré teszik az embert. Egész kulturális életünkben döntő jelentősége van a közok­tatás fejlődésének. A VII. kongresszus határozatait vég­rehajtva széles körű társadal­mi vita alapján kidolgoztuk és törvényerőre emeltük iskola- rendszerünk reformját. Ma már munkánkban az első hely­re a reform tartalmi kérdései­nek helyes megoldása került. Ebben jelentős lépés azoknak az új általános és középiskolai tanterveknek végleges kidolgo­zása, amelyeket a Művelődés- ügyi Minisztérium országos vi­tára bocsátott. E tan tervek alapján kell megírni az új tan­könyveket, amelyeknek döntő szerepük lesz az iskolareform tartalmi kérdéseinek megoldá­sában. , Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az ifjúság nevelésének és az iskolareform megvaló­sításának legfontosabb té­nyezője a pedagógus. A kongresszus színe előtt mon­dunk köszönetét az immár százezernyi nevelőnek az ifjú­ság nevelésében, a szocialista szellemű közművelődés fejlesz­tésében végzett áldozatos mun­kájukért. Kedves elvtársak! Tisztelt kongresszus! Ma az általános és a szak- műveltség színvonalának eme­lése társadalmi, politikai, gaz­dasági előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele. A szo­cializmus teljes felépítése az eddiginél nagyobb mérteikben igényli az egyetemet, főiskolát végzett szakemberek alkotó közreműködését. A népgazda­ság fejlesztésének — még jó­vá nem hagyott — távlati ter­vei szerint 1980-ig hozzávető­leg 450 000 főiskolai és egyete­mi végzettségű szakembert kell képezni. A felsőoktatás előtt két nagy, egymástól el­szakíthatatlan feladat áll: a nagyarányú mennyiségi fej­lesztés és az oktatás reformja útján a szakemberképzés tudo­mányos és világnézeti színvo­nalának emelése. Tudományos életünk fejlődé­se az elmúlt években meggyor­sult. A jövőben még inkább döntő feladatnak kell tekinte­ni a tudomány és a termelés szoros elválaszthatatlan kap­csolatát. Kedves elvtársak! Tisztelt kongresszus! A Központi Bizottság beszá­molója megállapította, hogy pártunk nolitikai befolyá­sa erősödött az irodalom­ban és a művészetekben is. Az írók és a művészek tábo­rában megnövekedett, erősö­dött az a törekvés, hogy mű­veikkel a szocializmus építé­sét szolgálják. Darvas elvtárs tegnapi felszólalásában az irodalommal kapcsolatban né­hány helyes elvet fogalmazott meg. De mi azt szeretnénk, ha e tételek nem maradnának sokáig főleg írói hitvallások, hanem minél előbb irodal­munk élő gyakorlatává válná­nak. Mi nem akarjuk az alko­tók szárnyát szegni s a mű­veket ettszürkíteni. Az irány­elvekben is leszögeztük, itt is hangoztatjuk: az irodalomban és a művészetben teret adunk minden jószándékú, a béke védelmét, a szocialista Ma­gyarország fejlődését szolgáló irányzatnak. Ahány alkotó egyéniség, legyen annyi szín­foltja a magyar irodalomnak és művészetnek! De népünk érdekeinek szol­gálata megköveteli, hogy a műveknek szocialista tartalma és a tömegek szá­mára elfogadható kifeje­zési formája legyen. Kedves elvtársak! Tisztelt kongresszus! Végigtekintve az ideológiai és kulturális élet legfőbb kér­déseit, pártunk ezirányú te­vékenységének következő fő irányait jelölhetjük meg: Eszmei felvilágosító—nevelő munkával tevékenyen dolgoz­zunk azért, hogy végképp száműzzük a polgári és kis­polgári nézeteket népünk tu­datából, s biztosítsuk a szo­cialista tudat, a szocialista er­kölcs győzelmét. Az ideológiai munka az osztályharc fontos feladata, amely megteremti a marxizmus-leninizmus világ­nézeti alapján nyugvó szocia­lista nemzeti egységet, és kö­zelebb viszi népünket az osz­tály nélküli társadalomhoz. Mivel arra törekszünk, hogy a szocializmus teljes felépíté­sét a két világrendszer békés versenye közepette valósítsuk meg, a párt elméleti tevé­kenysége sokat és állhatato­san foglalkozzék a békés egy­más mellett élés kérdéseivel, adjon választ az emberek eh­hez kapcsolódó kérdéseire. Pártunk propagandatevé­kenységét emeljük magasabb színvonalra, igazítsuk jobban a gyakorlati követelmények­hez, az egész nép szocialista nevelésének feladataihoz Érjük el, hogy a propagan­da feükarpljá és általánosítsa »a szocializmus teljes felépíté­se során keletkező jó helyi tapasztalatokat. Kulturális életünk legfonto­sabb kérdésének továbbra is a közoktatást és a szakember­képzést tekintsük. Valósítsuk meg a kijelölt időre az isko­lareformot az alsó-, a közép- és a felsőoktatásiban, s gon­doskodjunk arról, hogy a nép­gazdaság megfelelő számú és felkészültségű, kommunista meggyőződésű szakembert kap­jon. A tudományos kutatómun­kát közelítsük még inkább a népgazdaság igényeihez és a szocialista nemzetközi munka­megosztás követelményeihez. Határozottabban gondoskod­junk arról, hogy az elért tu­dományos eredmények a mű­szaki fejlesztés során gyakor­lati alkalmazásra kerüljenek. Az irodalomban, a művé­szetekben, a tömegek öntevé­keny művelődési és művésze­ti mozgalmában erősítsük a kultúra szocialista tartalmát, vigyük győzelemre a szocialis­ta kultúrát. A párt eszmei munkájának fő célkitűzése az, hogy egész népünket megtanítsuk szo­cialista módon élni, dolgozni és gondolkozni. Odaadással és kitartóan munkálkodjunk szón, hogy e nagy célt minél előbb elérjük — fejezte be nagy tapssal fogadott felszó­lalását Kállai Gyula elvtárs. Ezután Nagy János, a Tol­na megyei állami gazdaságok igazgatója szólalt feL Utána Gál Géza, az Aszódi Járási Pártbizottság titkára, majd dr. Bakos Zsigmond, a XVI. kerületi Pártbizottság el­ső titkára mondotta el felszó­lalását CAGANLAMIN DUGERSZURUN, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában többek között hangsúlyozta, hogy a mongflá nép valamennyi sikerének leg­fontosabb alapja a Szovjetunió és a többi szocialista ország ön­zetlen testvéri segítsége, az al­kotó együttműködés, valamint a Mongol Népi Forradalmi Párt helyes politikája, amely egész tevékenysége vezérfona­lának a marxista—leninista ta­nítást tekinti. Elismeréssel be­szólt a továbbiakban arról a segítségről, amelyet a Magyar Népköztársaság nyújt Mongó­liának. JEAN TEUF VE, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte ezután a kongresz- szust, majd a nemzetközi erő­viszonyok alakulását elemezte. — Az imperializmus meg­szűnt a világ uralkodó erejé­nek lenni. Ebből következik — mondotta a többi között —, hogy azokban az országokban, ahol még a kapitalizmus ural­kodik, a szocializmus már nem távoli perspektíva, hanem har­cunk konkrét célja lett. A há­ború és béke döntő problémá­ja is új formában vetődik fel. Most először harcolhatunk a háború ellen azzal a jogos re­ménnyel, hogy a háború kitö­rését elkerülhetjük. FRANCISCO MONACO, az Argentin Kommunista Párt küldötte üdvözölte ezután a kongresz- szust, majd így folytatta: — A mi pártunk, amelynek teljes illegalitásban kell dol­goznia, elszánt harcot folytat az‘ emberiség ellensége, az im­perializmus ellen, különösen az Egyesült Államok imperializ­musa és a belső argentin szö­vetségese, a nemzeti oligarchia ellen. Kuba ügye a mi saját ügyünk is. Támogatjuk a kubai nép jo­gos követeléseit. Pártunk a Karib-tengeren történt agresz- szió alkalmával támogatta a Szovjetunió komoly és határo­zott fellépését, amely megmen­tette a világot egy szörnyű ter­monukleáris háború kirobban­tásától — mondotta a többi kö­zött az Argentin Kommunista Párt küldötte. FERNANDO CLAUDTN, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában a többi között hangoztatta: — A jelenlegi világról alko­tott dogmatikus szemlélet, amely nem veszi figyelem-be a megváltozott helyzetet, az új erőviszonyokat, gyengíti a szo­cialista tábor és az antiimpe- rialista államok közötti kap­csolatot. Pedig a béke ügye at­tól is függ, hogy erősíteni tud­juk-e azt a széles arcvonalat, amely átfogja a világot a szo­cialista államoktól kezdve a tőkésországok legszélesebb, bé­keszerető rétegeiig. A továbbiakban hangoztatta: A spanyol nép őszinte csodá­latot érez a kubai forradalom iránt. Nem tesznek jó szolgála­tot a kubai elvtársaknak, akik ilyen bonyolult és súlyos veszé­lyekkel terhes helyzetben messziről ezt kiáltják feléjük: »Előre, ne fogadjatok el sem­milyen kompromisszumot!« Tel lesen tévesek és károsak azok a támadások, amelyek a kubai krízissel kapcsolatos bölcs szovjet politikát dogma­tikusok és szektások részéről érték. A Szovjetunió politikája azt bizonyítja, hogy az SZKP élén jLenin művének méltó folytatói állnak. Pártunk elítélte az albán ve­zetők dogmatikus, provokatív, szakadár kalamdorpolitikáját. Ök nyilvánvalóan azt akarják, hogy a kommunista mozgalom térjen le a lenini útról. De Le­nin megtanított bennünket ar­ra, hogy nemcsak a jobboldali opportunizmus, hanem a balol- daliság, az álforradalmi szószá­tyárkodás ellen is harcoljunk. Pártunk mindig csodálattal kí­sérte a kínai nép és nagy kom­munista pártjának hősies har­cát, és szívből sajnáljuk, hogy a kínai vezetők nem értenek egyet az egész kommunista mozgalommal az albán állás­pont elítélésével kapcsolatban. De bízunk benne, hogy végül is meg fogják érteni, mi a kötelességük. HOAN VAN HOAN, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja felszólalásának első részében elismeréssel beszélt a magyar népnek a szocializmus építésé­ben elért sikereiről, majd fel­olvasta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának a VIII. kongresszushoz inté­zett üdvözletét. A Vietnami Dolgozók Pártja köszönetét mond azért a segítségért, ame­lyet a magyar nép nyújtott Vietnamnak. AILI MAKINEN, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a Finn Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának nevében, köszöntötte a VIII. kongresz- szust, majd így folytatta: "A mélységes tisztelet és csodálat érzését tolmácsolom a magyar népnek és a Magyar Szocialis­ta Munkáspártnak, amely Ma­gyarországot oly rövid idő, 17 év alatt nagyiparral, modern mezőgazdasággal és magasfökú kultúrával rendelkezi ország­gá változtatta. Tudjuk, hogy nagy eredményeik mögölt ke­mény erőfeszítések és harcok vannak." YAKUB DEMIR, Törökország Kommunista Pari ja Központi Bizottságának első titkára felszólalásának bevezető részé­ben elismeréssel szólt a népi Magyarország sikereiről, majd így folytatta: — Ezek a sikerek és különö­sen az utóbbi öt év alatt elért eredmény ek a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom számára nagy értékűek és fon­tosaik. A magyar munkásosz­tály, a magyar nép a marxista —leninista párt vezetésével tudta kibontakoztatni teljes mértékben teremtő erejét. Ez­után a törökországi helyzetre áttérve kijelentette: — Az imperialisták háborús előkészületeik egyik fő köz­pontjává változtatták Törökor­szágot. Bérbe adták az orszá­got az amerikai katonai erők­nek és a támadó hadseregnek. Ennek a bérnek az árát az el­A g>sw úmAásai virágcsokorral kedveskednek Borisz Ponomarjovnak. fpúTI Foto — Friedmann Endre felvj Makimén Aili, a Finn Kommunista Párt KB tagja, ar. Münnich Ferenc és Humya István veterán. (MTI Foto — Papp Jenő felv.) szegényedett török nép fizeti meg. A török párt küldötte befe­jezésül sok sikert kívánt a kongresszus munkájához. CLAUDE JONES, az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja felszólalásában többek között kijelentette: — Az 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkozatok helye­sen hangsúlyozták, hogy ha­zánk legégetőbb kérdése a bé­keharc. Pártunk teljes mérték­ben támogatja ezeket a meg­állapításokat, s mindenkor azon munkálkodik, hogy lelep­lezze az imperializmust, köz­ben gondosan ügyel arra is, hogy elkerülje a szektás maga­tartást, amely akadályozza a béke arcvonalának széles ki­épít ését. Az amerikai imperialisták Kuba-ellenes provokációjára utalva az ausztráliai küldött hangsúlyozta: »A szovjet politika a közel­múlt események idején szilárd, elvi és bölcs volt. Ezt a politi­kát teljes mértékben támogat­ja pártunk, és szívből helyes­li békeszerető népünk." KIM IK SZÉN, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának póttagja bevezetőben a Korea és Ma­gyarország között szüntelenül erősödő barátságról és együtt­működésről beszélt. A magyar nép nagy anyagi segítséget és erkölcsi támogatást nyújtott országunknak az amerikai fegyveres támadás ellen foly­tatott honvédő harc idején, majd a népgazdaság háború utáni helyreállításának és épí­tésének nehéz éveiben — mon­dotta. — A magyar népnek ez az internacionalista segítsége nagy lelkesítő erő volt szá­munkra. Ezután ismertette azt a har­cot, amelyet a koreai^ nép az amerikai csapatok Dél-Koreá- ból való kivonásáért, az or­szág békés egyesítéséért foly­tat. ABBAS AHMAD, az Iraki Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte ezután a kongresz- szust, majd hangsúlyozta: —- A jelenlegi nemzetközi helyzet jobban, mint valaha, megköveteli a szocialista or­szágok, valamint a világ kom­munista mozgalmának a mar­xizmus—leninizmusom, a moszkvai nyilatkozatok elvein alapuló egységét Ennek az egységnek a ■ gyengítése, bár­hogyan álcázzák is azt, a béke, a szocializmus és a nemzeti függetlenség ellenségeinek tett szolgálat és bátorítás. Ezért — miközben harcolunk a revizio- nizmus ellen — a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gének és erejének megszilárdí­tása azt a feladatot állítja elénk, hogy következetes elvi bírálatnak vessük alá az albán vezetők szakadár cselekmé­nyeit. A Kádár elvtárs által el­mondott beszámoló mozgal­munk egységének szilárdítáqá- ra és a marxizmus—lenim'z- mus tisztarájának megőrzésére irányuló felelősségérzetet tük­re». Ez az oka annak, hogy sem megérteni, sem elfogadni nem lehet a kínai küldöttség­nek e kérdésben emelt kifogá­sait. Ezután az iraki belső hely­zetről és pártja feladatairól szólt. YV. TUOMI, Kanada Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja elmondta, hogy a Magyar Nép- köztársaság fejlődése közvetle­nül hat a messze Kanadában, ahol sok tízezer magyar él. Be­számolt arról, hogy Kanadá­ban is erősödik a békemozga­lom. Kanada Kommunista Pártja a békés együttélésért vívott küzdelmet munkája kö­zéppontjába helyezi. Nagy ha­tást tett a kanadai dolgozókra is a szovjet kormány mélysé­gesen bölcs békepolitikája, amely a kubai válság idején az atomháború rémétől mentette meg az emberiséget — mon­dotta. — Pártunk a leghatározot­tabban a proletár nemzetközi­ség álláspontjára helyezkedik — folytatta. — Elítéljük az Al­bán Munkapárt vezetőségét amiért szándékosan ma ‘ ű 'ti a proletár nemzetközi"'(• gondo­latát, és elvtelen hadjáratot in­dít a Szovjetunió Kommunista Pártja ellen. Beszédét így fejezte be: — Küldöttségünk a maayar pártkongresszus beszámolójá­ban és vitájában a kommunis­ta világmozgalom általános vo­nalának ragyogó kifejtését és megerősítését látja. HARRY HAGBERG, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottsága Titkárságának tagja felszólalásában a többi között Jdjelentette: Magyarországon megszűnt a monopóliumok és a földbirtokosok uralma. A nép teljes mértékben a szociá­lis fejlődés érdekében haszno­síthatja alkotó erőit. Svédor­szágban viszont 15 finánctőkés család befolyásolja a bank- rendszert és az ipart. Hatalmi helyzetüket arra igyekeznek felhasználni, hogy Svédorszá­got a nyugatnémet és francia finámetőke által uralt Közös Piachoz csatolják. Az egyre növekvő megmoz­dulásokban, amelyek ellenzik ezeket a terveket, mi is részt veszünk. Hangoztatta a továbbiakban, hogy az egész svéd nép köszö­nettel adózik a Szovjetunió kormányának, amiért nem hagyta magát provokálni a ku­bai válságban. ELSOR COSTA, a Brazil Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja olvasta fel ezután Brazília kommunistáinak levelét. A le­vél a magyar párt eredményeit méltatja, majd leszögezi: »Brazília dolgozói és egész népe, amely országunknak az imperialista uralom alól való felszabadításáért, a demokrá­ciáért és a haladásért küzd, nagy érdeklődéssel és ügye-. lemmel kíséri kongresszusuk munkáját, s biztosak vagyunk (Folytatás a 4, oldalaiti

Next

/
Oldalképek
Tartalom