Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

6 Szerda. 1962. november 81» SOMOGYI MEPLAP Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója |folytatás az S. oldalról J Különböztetik, meg. Ez helyes éti örvendetes. Ma a pártirim- cfemtapi munkájában érezzük annak a nagy történelmi győ- aetemnek áldásos hatását, hogy a magyar munkásosztály toét pártja a marxizmus—leni- oázmus eszméi alapján egye­sült, és — most már joggal elmondhatjuk «-» egységes, szellemében és mfunfcamódsze- rsitoen egyaránt [kommunista párttá fejlődött, A magyar nép bizalommal tömörül a Magyar Szocia­lista Munkáspárt koré. Pártunk betölti törtémél- mí hivatását: biztosait vezeti a magyar népet a szocializmus teljes fölépí­téséért, a kommunizmusért vívott harcban. Eseteit kongresszus! Kedves etvtársak! Pártunk marxista— leninista párt, a proletár in- temacionalizrmis alapján áll. Legfőbb internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy a nemzetközi kommunista moz­galom egységének további megszilárdításán munkálkod­junk, és hazánkban teljesen felépítsük a szocialista társa­dalmat A nemzetközi munkásmoega­Soma egységének alapja a kom­munista és munkáspártokat egybeforrasztó marxizmus— leninizmus. A nemzetközi kom­munista mozgalomban ma a pártok teljes egyenjogúsága érvényesül. A közös nemzet­közi harc feladatait a kom­munista és munkáspártok idő­szakos tanácskozásai határoz­zák meg. Az egységesen ho­lott határozatok minden párt­ra kötelezőek. így tekint a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai ta­nácskozásainak határozataira. A kommunista és munkás­pártok e két tanácskozásának határozatai adják pártunk nemzetközi tevékenységéhez a számunkra kötelező elvi útmu­tatást. E határozatok szellemé­ben küzdünk a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit ve­szélyeztető revizioinizmus ellen saját hazánkban is, nemzetközi vonatkozásiban is. Elítéltük és elítéljük a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége legutóbbi kongresszusának revizionista tételeit, de elítéljük a revizio­nista jelenségeket ugyanígy, jelentkezzenek bárhol a nem­zetközi munkásmozgalomban. Elítéljük a dogmatikus-szék- 1Ss irányzatot, mint a marxiz­mus—Icninizmustól idegen és a revizionizmusnál nem ke-' vésfoé káros áramlatot. Harco­lunk és fellépünk ellene saját hazánkban is és a nemzetközt munkásmozgalomban is. Így mélyen elítéljük a pártütő En­ver Hodzsát és társait s mind­azokat a dogmatikus-szektás fellépéseket, amelyeket a nem­zetközi kommunista mozgalom más palijaiban jelentkeznék. Nem értünk egyet azokkal akik a moszkvai közös nyilat­kozatokra hivatkozva helyte­lenítik az Enver Hodzsát és csoportját ért elkerülhetetlen. szükséges és helyes kommunis­ta bírálatot, ugyanakkor vé­delmezik és támogatják azokat, akik Tiranából gyalázkodó rá­galmaikat szóinak a Szovjet­unió Kommunista Párt jára, an­nak Központi Bizottságára, a marxista—leninista testvérpár- tok egész sorára, köztük pár­tunkra, a Magyar Szocialista Munkáspártra is. A Magyar Szocialista Munkáspárt- az interna­cionalizmus próbakövének tekinti a Lenin alapította nagy párthoz, a Szovjet­unió Kommunista Pártjá­hoz, az első munkás—pa­raszt államhoz, a Szovjet­unióhoz való viszonyt. Lenin fellépése óta a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelme, a szovjet állam lét­rejötte óta a föld minden or­szágának internacionalistái a Szovjetunió kőié tömörültek, és mindig azt támadták mint legfőbb ellenségüket az impe­rialisták, a nemzetközi mun­kásmozgalom renegát jói és ka­landor elemei. Ez a történelem tanítása. A Magyar Szocialista Mun­káspárt szolidáris a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának nem­zetközileg is érvényes megálla­pításaival. E tekintetben is a kommunista és munkáspártok 1960-as moszkvai tanácskozá­sán kiadott nyilatkozathoz tartjuk magunkat, amely tel­jes joggal állapítja meg, hogy: »... az SZKP XX. kongresz- szusának történelmi határo­zatai nemcsak az SZKP és a Szovjetunióban folyó kom­munista építés szempontjá­ból nagy jelentőségűek, ha­nem új korszak kezdetét je­lentették a nemzetközi kom­munista mozgalomban is, előmozdították további fejlő­dését a marxizmus—lerániz- mus alapján...« A kommundsita vi-láigmozga- lom egysége — ma inkább, mint valaha — a szocialista forradalom létérdeke. Ez az egység közös cselekvést is je­lent a nemzetközi helyzet, a forradalmi mozgalom fő kér­déseiben. Az egységbontás csak ellenségeinknek használ, akik a kommunizmus széthul­lásában reménykednek. A re­akció képviselői száz éve táp­lálnak ilyen reményeket, s mindig hiába. Lenin már több mint négy évtizeddel ezelőtt ar­ról írt, hogy a bolsevizmus kélfrontos küzdelemben, a kispolgári opportunizmus és a kispolgári forradal miság, a »baloldaliság« elleni harcban alakult ki és fejlődött. Ez a nemzetközi kommunista moz­galom fejlődésének a törvénye is. Rendíthetetlenül bízunk a marxizmus—leninizmus igaz­ságaiban, abban, hogy a nem­zetközi kommunista mozgalom teljesen le fogja győzni mind a revizionista, mind pedig a dog­matikus, szektás téveszméket. Meggyőződésünk, hogy a nem­zetközi kommunista mozgalom ereje és egysége a marxizmus —leninizmus diadalmas eszméi alapján tovább nő és szilárdul. Kádár elvtárs befejezésül a többi között a következőket mondta: Mindenekelőtt is leg­főképpen azt késem a Közpon­ti Bizottság nevében a párt­kongresszustól, hagyja jóvá és erősítse meg pártunk eddig kö­vetett politikai fő irányvonalát’ hadd haladjon pártunk és né­pünk, mint eddig, törés, inga­dozás és kitérők nélkül a he­lyesnek bizonyult úton új győ­zelmek felé. (Hosszan tartó nagy taps.) Mélyen meg vagyok győződ­ve arról, hogy pártunk VIII. kongresszusa a napirenden le­vő nagvfontosságú kérdéseket alaposan megtárgyalva, megfe­lelő határozatokat hoz, törté­nelmi feladatát jól megoldja. Bizonyos vagyok abban, hogy a kongresszus új lendületet fog adni pártunk egész tevékeny­ségének, népünk alkotó mun­kájának, a szocializmus építé­sének hazánkban. Kádár János hosszan tartó tapssal, lelkes éljenzéssel foga­dott beszéde után az elnöklő Rónai Sándor, a Politikai Bi­zottság tagja ebédszünetet ren­delt él. Az ebédszünet után Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja elnökölt. Napirend síze- riret következett a Központi Revíziós Bizottság beszámoló­ja. A beszámolót Fodor Gyula, a Központi Revíziós Bizottság elnöke mondta el. A kongresszus ezután meg­kezdte a két beszámoló együt­tes megvitatását A vitában felszólalt Oseter- ki Lajos, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, Takács Imre, a Dunaújvárosi Fártbizottság titkára, Rajki Sándor, az MTA Mezőgazda­ság Kutató Intézetének (Mar- tonvásár) igazgatója és Pulim Árpád, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára. Ezután Szakosíts Árpád el­nökletével folytatódott a vi­ta, amelyben felszólalt Suga- tagi Ferenc, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár dolgo­zója, Lombos Ferenc, a Győr megyei Pártbizottság első tit­kára, Sebestyén Gyula, a kő­vágóőrsi Béke Termelőszövet­kezet elnöke, Győri Imire, a Csengnéd megyei Pártbizott­ság első titkára, Zsamóczai Józsefné, az Egyesült Gyógy­szer- és Tápszergyár techni­kusa és Nádas József, a Szol­noki Járási Pártbizottság tit­kára. A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja munkáját. (MTI) . KONGRESSZUSI JEGYZETEK Küldöttek és vendégek. Kora reggel megelevenedik a budapesti Városliget kör­nyéke. Most az ország fi­gyelme megint ide, az Épí­tők. Művelődési Háza, sok forró hangulatú gyűlés szín­helye felé fordul. Nincs zász- lóerdö. nincs »lózungok« tö­mege, a nagyterem dekorá­ciója is egyszerű, s mégis méltóságteljes: Lenin hatal­mas reliefje mintegy jelké­pezi a kongresszus elveit. Jöttek a küldöttek. Mennyi fiatal van köztük! S az idő­sebbek, a párt régi tapasz­talt harcosai, küldöttek és vendégek szeretettel nézik őket. Ott látjuk a vendégek soraiban közéletünk számos pártonkívüli személyiségét. Kodály Zoltánt, Ortutay Gyulát, Nádasdy Kálmánt és másokat. Érdekes és külön­leges színfolt ezúttal, hogy a sajtó páholyában körülbe­lül harminc nyugati újság és hírügynökség ez alkalommal Budapestre kiküldött tudósí­tója is feszült figyelemmel várja az elnöki megnyitót. * * * Taps. Nem tudom, észre- vette-e már más is, de e so­rok írójának már régóta fel­tűnt, hogy nálunk emelke­dett a taps »értéke«, s ami ezzel együtt jár, a taps »te­kintélye«. Nem mintha a mai hallgatóság fukarkodnék a tetszésnyilvánítással, de nem is pazarol. Ha tapsol, annak megvan az értelme, abban tényleg helyeslés, egyetértés vagy szeretet fe­jeződik tó. Nem mértük árával, tie bizonyos, hogy a kongresszus első délelőttjén a beszámolót akkor szakította meg a leg­nagyobb, legviharosabb taps, amikor elhangzott a Közpon­ti Bizottság jelentése: *Be­fejeztük a szocialista társa­dalom alapjainak lerakásai,« Humánum. Az első napi tanácskozás déli szünetében beszélgettünk a kongresszus néhány részvevőjével. Mi ra­gadta meg őket a legjobban a beszámolóból? Az egyik küldött véleménye ez volt: — A higgadtság! Nemcsak abban, ahogyan a nemzetkö­zi helyzetet megítéli a Köz­ponti Bizottság, hanem ab­ban is, ahogyan munkánkat, eredményeinket látja, s amelynek alapján, meghatá­rozza feladatainkat. S álljon itt egy nyugati új­ságíró véleménye: mi lepte meg őt legjobban a beszá­molóból? — Az emSberiességt Wu gyem érdekes az a humánum, amellyel a magyar kommu­nisták az emberek, a lakos­ság problémájáról szóltak. Pompás, népszerű, ember- szerető célok megvalósítását tűzik ki! Y. J. A kubai kormány nem gördít akadályokat a békés tárgyalások elé Fidel Castro üzenete U Tanthoz Havanna (TASZSZ). Fidel Castro kubai minisz­terelnök üzenetet intézett D Thant ügyvezető ENSZ-főtit- kárhoz. Üzenetében hangsú­lyozza, hogy a kubai kor­mány nem szándékozik aka­dályokat gördíteni a Karíb- tenger térségében keletkezett válság békés rendezését célzó tárgyalások útjába. *— Egészen más dolog maga­tartásunk azokkal a fenyege­tésekkel szemben, amelyekhez az Egyesült Államok kormá­nya folyamodik — írja Cast­ro. — Az Egyesült Államok szerbit az egész ügy lényege a Kuba területén levő IL—28 mintájú középhatósugarú bom­bázógépek problémája, — Ezek a repülőgépeik a szovjet kormány tulajdonát képezik, s azért küldték Ku­bába, hogy védelmezzék or­szágunkat agresszió esetén. — Teljesen világos —mond­ja a levél —, hogy az Egye­sült Államok kormánya, ami­kor e repülőgépek eltávolítá­sát követeli, tulajdonképpen Magyar—ksbai kereskedelmi tárgyalások kezdődtek Havannában ürügyet keres a feszültség fenntartására, a válság foly­tatására és az erőpolitika al­kalmazására. Mindazonáltal, ha a szovjet kormány úgy ta­lálja, hogy a sikeres tárgya­lások és a válság megoldása szempontjából célszerű kivon- -~l Kubából ezeket a repülő- l épeket, akkor a kubai forra­dalmi kormány nem gördít akadályokat e döntés végre­hajtásának útjába. Az amerikai kormány ma­gas rangú személyiségei ezzel szemben kijelentették, hogy az Egyesült Államok katonai repülőgépei továbbra is be­hatolnak országunk légitekébe és megsértik Kuba szuvereni­tását. Ezek az agresszív cselek­mények kirívó ellentétben áll­nak a nemzetközi jogszabá­lyokkal és az ENSZ alapok­mányával — Kubának törvényes és vitathatatlan joga, hogy terü­letét megvédje az ilyen sér­tésekkel szemben. Ismét fi- gyelmeztetünk arra, hogy, a. lelövés kockázatának teszi ki magát minden, légiterünket megsértő katonai repülőgép, amely légvédelmi eszközeink lőtávolába kerül. — Ha ilyen önkényes lépés történik országunk ellen és ennek során valamilyen inci­dens támad, akkor ezért a fe­lelősség teljes mértékben az Egyesült Államok kormányára fog hárulni. — Hajlandók vagyunk aleg- őszintébben megvitatni min­den olyan megoldást — jelen­ti ki a továbbiakban a kubai miniszterelnök —, amely a jelenleg fennálló nemzetköz feszültség végleges enyhülésé­re vezet. Kuba sohasem fog akadályozni olyan igazságos és becsületes megoldást, amely mindenki számára elfogadha­tó. Váratlan fordulat a bonni kormányválságban A CDU— CSU-miniszterek is felajánlották lemondásukat Magyar kereskedelmi kül­döttség utazott Kubába az 1963. évi árucsereforgalmi megállapodás megkötésére vo­natkozó tárgyalásokra. A tár­gyalások Havannában meg­kezdődtek. (MTI) Ikeda befejezte tárgyalásait Fanfanival Róma (TASZSZ). Befejeződtek Ikeda japán és Fanfani olasz miniszterelnök tárgyalásai. A megbeszélések­ről kiadott közlemény szerint a két miniszterelnök megvizs­gálta, hogyan vehetne részt Japán teljes jogú tagként az Európai Gazdasági Közösség­ben. (MTI) Párizs (MTI). Az UNESCO közgyűlésén kedden felszólalt dr. Rosta Endre, a magyar küldöttség vezetője, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének ügyvezető elnöke. Bonn (MTI). Kedden este váratlan for­dulat következett be a bonni kormányválságban. A CDU— CSU parlamenti frakciójának vezetősége Adenauer elnökle­tével több óra hosszat tanács­kozott, majd bejelentették: a tanácskozás eredményeként a CDU—CSU-miniszterek fel­ajánlották lemondásukat, hogy így szabad kezet adjanak Adenauemak a kormány mi­előbbi átalakítására és a koa­líció fenntartására. A frakció vezetősége teljes bizalmát nyilvánította és fel­kérte a kancellárt, hogy »te­gyen meg minden lépést a kormány cselekvési képességé­nek leggyorsabb helyreállítása érdekében«. Ez a határozat nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a CDU veze­tőségén belül annak a cso­portnak a felfogása kerekedett ruló népeknek. Ugyanakkor több segítséget leér az UNES- CO-tól ahhoz, hogy a magyar nép megismerhesse más nő- pék kultúráját, és hogy a ma­gyar kultúra értékei eljussanak a világ más országaiba. felül, amely fenn akarja tar­tani a koalíciót az FDP-vel és károsnak tartaná, ha túl so­káig elhúzódna a kormányvál­ság. A válság gyors befejezése azonban a jelen körülmények között csak úgy lehetséges, ha az újjáalakítandó kormányban Strauss helyett más politikus veszi át a hadu gymi niszteri tárcát, A keddi nap eseményeihez tartozik még, hogy .. délután több, mint 600 diák tüntetett a hadügyminisztérium előtt Straus’s lemondását követelve. A bonni egyetem 63 professzo­ra nyilatkozatot adott lei, amely hangoztatja, hogy a kor­mány »méltatlan magatartást« tanúsított a Spiegel-ügyben, mert »félrevezető nyilatkoza­tok láncolatával, rövid életű cáfolatokkal és az igazságnak meg nem felelő bdzonykodás- sal él akarta titkolni az ese­ményeket a közvélemény előtt«, Herbert Wehner, a Szociál­demokrata Párt alelnöke Berg« neustadtban mondott beszédé­ben azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a hadügyminiszter személyéről, hanem voltakép­pen »kancellárválságról« van szó. »A politikai élet megtisz­tulását csak akkor lehet elérni — mondotta —, ha a fejnél kezdjük el a megtisztítást.« Dr. Rosta Endre felszólalása az UNESCO közgyűlésén — Magyar-ország — mondot- i — a világ szellem i kapcso­ltainak fontos középpontját ttja az UNESCO-ban. Korunk emcsak az atom korszaka, ha­em a nemzetközi összefogás, békés együttműködés, a köl- sönös megértés korszaka is. z UNESCO-ra fontos szerep ár a béke megőrzésében. Er- ; a feladatra kell mozgósíta- ia a világ szellemi életének röit. A Kelet és a Nyugat tu- ornányának, bölcsességének az NESCO munkájában aktív »vétségre kell lépnie a nuk- iárte háború ellen. A magyar küldöttség veze- >je javasolta, hogy a kultu- ilis világszervezet egyre nö- ekvő tekintélyévé! tevéke- yen vég}'«) részt a leszerelést íőkészifcő gazdasági, jogi. tu- ományos, műszaki és nevelé- feladalők megoldásában. Ezután hangoztatta. hogy [agyarország anyagi és szel­né erőihez mérten támogat- i aZ UNESCO-t az emberi tár- idalomban meglevő egyenlőt - nségek csökkentésére irányu- i törekvésében. abban a agyszabású akciójában, hogy úsz év alatt felszámolják az ástud atlanságot. Magyaror­ág felajánlja tudósait, mér­őkéit, mezőgazdasági szakem- sreit. orvosait, pedagógusait s UNESCO-nak s a világszer- azet utján a támogatásra, szo­Átmeneti kormány Ausztriában Becs (MTI). Kedden lemondott az oszt­rák néppárti—szocialista koa­líciós kormány. Schärf köztár­sasági elnök elfogadta a kor­mány lemondását és Gorbachot, a lemondott kormány elnökét bízta meg azzal, hogy — a va­sárnapi választások által meg­szabott új parlamenti erővi­szonyok alapján megalakítan­dó — új kormány hivatalba lé­péséig átmenetileg a kancellári hivatal ügyeit vezesse. Tár­cáikat illetően ugyanilyen meg­bízást kaptak a lemondott mi­niszterek is. Az új koalíciós kormány megalakítását — a jelek sze­rint — feszült légkörben in­duló hosszú tárgyalások előzik meg a néppárt és a szocialista párt között. A választáson öt mandátumos előnyt szerzett néppárt a külügyi tárcát és az államosított üzemek miniszté­riumának vezetését is át akar­ja venni a szocialistáktól) Államosítják az alapvetően fontos gazdasági ágakat Algériában Algír (MTI). Ben Bella algériai minisz­terelnök hétfőn sajtóértekez­letet tartott, amelyben beje­lentette, hogy az alapvetően fontos gazdasági ágakat: az energiaszolgáltató vállalato­kat, a bányákat és a külke­reskedelmet államosítani fog­ják. Elmondotta, hogy a gazda­sági életben három szektort kívánnak megvalósítani: az ál­lami szektort, a vegye* válla­latokat. és a magánvállalkozást. — Célkitűzésünk a szocializ­mus megvalósítása, ezt azon­ban nem lehet néhány hónap vagy néhány év alatt elérni — mondotta. Bejelentette, hogy Khemi ti külügyminiszte t h a rr a. os r n Párizsba utazik, hogy megvi­tassa a két országot kölcsönö­sen érintő gazdasági problé­mákat. Mér ebben a hóna ban megindítják az építés illetve az újjáépítés munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom