Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1962. október *. PIROS RAKÉTA RÖPPEN A MAGASBA... Még csafe seggel hét óra van, de a Ki­lián György Ifjúsági és Üt- törőiház előtt már nagy a sürgés-forgás. Terepszínű ru­hába öltözött katonáik állnak a bejárat előtt, az utcán meg sorra feltűn­nek a piros nyakkendőé út­törők és a KISZ-es ifive- Betjőkt, Ide tar­tanaik ők is a Kalina innen indulnak majd el a fegyveres erők napja tiszte­letére rendezett nagy hadijá­tékra a zaranyi erdőbe. A parancsnokság megbeszé­li a feladatokat, Szépián szá­zados elvtárs, a hadijáték irá­nyítója eligazítja a századpa- rancsmokokat. S mire a végé­re érnek a megbeszélésnek, már vagy 800 fiatal gyüleke­eEensógnek. Gratulálnak a zászlóvivő Vasáros György KISZ-es ifivezetőnek, aztán megkezdődik a győzők és a legyőzőitek elvonulása. Mert most már nincs ellentét, sőt együtt fogják megsütni a lo­bogó nyárson az otthonról hozott finom szalonnát Balajcza János, a járási K ISZ-bizottság titkára értéke­li a hadijátékot, majd okleve­leket és érmeket ad át a leg­jobban szereplő pajtásoknak és a legtöbbet segítő üetaőt- az ügyes védőt, nézik fák te- teknek. Indulás előtt Egy kis igazítás a számo­kon. tején meg bokrok között de nincs sehol, csak a hangja hallatszik. Pedig Táncos József jéCkói pajtás ott van az orruk előtt. Csak hát ő fabrikált magának egy ügyes periszkópot, és egy gödörből ritkítja az ellenség sorait Mások fa te­Késő délután van már, mi­re elcsendesedik a zaranyi er­dő. A pajtások egy szép él­ménnyel gazdagabban térnek haza;™* György zik az udvaron, külön a piros tejéről próbál- számos támadók és a kék ják hárítani a számos védők. támadást. Fety A zaranyi erdőben még Jolán Kaposfő- minden csöndes, de kisvártat- .j-ől jött, s jól va megérkeznek a védők, egy ma_ •repülőgépről ledobott ejtő- „ _ ernyős egység-«. Kitűzik a kék S®1 a suru zászlót, aztán beássák, álcáz- lombok közé. zák magukat. A védelem fe- A kékek olyan Rét a kaposfői csapat pajtásai hatásosan vé- teszífe ki, velük szemben áll- detoeznek, hogy nak a topomáriak, a nagyber- a támadók so- kiek, a kaposmérőiek és a rai bizony ala- többiek. posan megrit­Tíz óra sincs, amikor az kulinak. De ak- Bgyik ösvényen megkezdődik kor újra raké- e viadal, de ez még csak ta száll a leve- cäyam előcsatározás a felderí- góbé, és förge- tők és a védelem előőrsei kö- teges ha jrá zött Persze ez is »áldozatok- kiáltással csa­lta!« jár, sokan már most ló- tasorba áll a gó orral ballagnak az »eleset- pirosak három tek-* részére kijelölt gyüleke- tartalókszáza- eőhelyre. da. Megpecsé­Tizenegy órakor »tüzérségi« telődött az »ej- eJőkészítés kezdődik, robbaná- tőemyős« el­sők, golyószóró-sorozatok za- lenség sorsa, i- ja veri föl az erdő csendjét. Egy nagy ro- És akkor {áros rakéta röp- ham követke­Ä periszftőpos védő, Három kitüntetett: Károly János, Juhász Magdolna és » győzelmet jelentő zászló kitűzője, Vasáros György, pen a magasba, megkezdődik a támadás. «~ 5931, leolvasva..i — 4996, vedd le a számot.­— 1932, kiestél, add ide a szakaszzászlót... A támadók somra veszítik él embereiket. Az egyik részen nagyon súlyos a veszteség, mér vagy a huszadik szám terül »fogságba«, Keresik is zik, elöl szalad egy ala­csony fiú a piros zászlóval, aztán másodpercek alatt fel­kúszik az árbocra a győzel­met jelentő lobogó. • Hurrá, győztünk,..* A 4. század pajtásai meg­adták a kegyelemdöfést az A hadijáték után szalonnát sütnek a pajtások. Elrabolták a milánói spanyol alkonzult Olaszországi Franco-eUeaes erők, hogy a közvélemény fi­gyelmét felhívják a spanyolor­szági terrorpolitííkára, szokat­lan módszerhez folyamodtak: elrabolták a milánói spanyol alkonzult. A tettesek telefonon felhívták a különböző lapok szerkesztőségeit, és közölték, hogy az alkonzult túszként tart­ják fogva. Követelik annak a három fiatal spanyolnak a sza­badon bocsátását, akiket Bar­celonában tartóztattak le. s akik közül az egyiket halálra ítélték. (MTI) Hirteien történt • M ^ közlekedési lámpa zöldet mutatott, és át akartam menni az utcákereszteződés­nél fékező autó előtt. A ko­csi fékje azonban a csúszós talajon felmondta a szolgá­latot, majd hirtelen erős lökést éreztem. Kiestem, és a következő pillanatban a jobb első kerék nyomását éreztem a lábamon. Elgázolt az autó. Elgá­zolt? Nem is gázolás vott. A sárhányó hátba vágott, és a kocsi alá sodort. Kere­ke pedig egy centi-méternyi területen gyengén ráfeküdt a lábamra. Mint utólag meg­állapítottam, még a nadrá­gomat se szakította el. Úgynevezett szerencsés sze­rencsétlenség ért. A gázolás pillanatában azonban azt hittem, hogy nagyobb a baj. Nem mer­tem megmozdulni, mert fél­tem, hogy a kerék jobban a lábaimra csúszik. Kínos pillanatokat éltem át. Mint ilyen esetben tör­ténni szokott, másodpercek alatt hatalmas tömeg verő­dött össze a balesetem szín­helye körül. Ilyen megjegy­zéseket hallottam: — Ennék már kampec! — Ilyen az élet. Az em­ber reggel elmegy hazul­ról . .. — És azok a szegény hoz­zátartozók! „Legyünk túl rajta... Népművelés a siófoki járásban €< A kulturális tervek külön­böző típusai kerültek elénk. Akadnak községek, ahol pon­tosan az utasításnak megfe­lelően intézkedtek, és határ­időre elkészítették a tervet. Mégis gyakran érezhető, hogy egy olyan »legyünk túl rajta, mert kell...« szemléletből fa­kadóan készültek ezek a ter­vek. Nem kétséges, magukba foglalják azt, ami »kell-«, de formálisak, papírízűek. Nem érződik rajtuk egy kollektíva közös munkája, gondolatérle­lő tanakodása, útkeresése. (Bár a koordinációs megbe­széléseket csaknem mindenütt megtartották.) Más terveken látszik a gondos előkészítés, az elmélyült tervezőmunka. Sajnos, láttunk alapjaiban — hanyagságból és az ügy­szeretet hiányából — elhibá­zott tervet is. Nem .véletlen az, hogy ezzel kapcsolatban a siófoki járást említjük példá­nak. A népművelés sohasem volt erős oldala ennek a já­rásnak, most sem az. A megyei pártbizottság és a megyei tanács szeptember 15-ében szabta meg a községi kulturális tervek elkészítésé­nek határidejét. A siófoki já­rásban azonban szeptember 19-ig is mindössze négy köz­ség, Ádánd, Bálványos. Bala- tonkiliti és Ságvár küldte be tervét. Több helyen arra hi­vatkoztak, hogy a járás enge­délyezte a halasztást Balatonkilitiben, úgy látszik, senki sem hallott arról, hogy 1962—63-ban már egész évre szól a kulturális terv tavaszi »kapuzárás« nélkül. Ebben a községben ti. most is téli ter­vet készítettek. Ségváron vi­szont örömmel tapasztal­tuk, hogy a tanács elnöke ugyanolyan jól ismeri falujá­nak kulturális célkitűzéseit, mint a hivatásos népművelők. Tervükben a közismereti elő­adásokon kívül többek között szakmunkásképző tanfolyam, egyhetes növénytermesztő és állattenyésztő előadássorozat szerepel; fotoszakkört létesí­tenek, és törődnek a fiatalság művelődésével. Nagycsepelyen ennek pon­tosan az ellenkezőjét tapasz­taltuk. A falu népművelési munkásai között nincs egyet­értés. — Az a panasz ránk —hal­lom az iskolaigazgatótól —, hogy nem támogatjuk a nép­művelési ügyvezetőt. Pedig ez nem így van. Most is például az ismeretterjesztési témákat egymagám válogattam ki. A népművelési ügyvezető úgy véli a támogatást, hogy min­dent más csináljon... A ta­nácselnök nem képes össze­fogni a kulturális erőket. Vé­leménye szerint »sokat egyi­kük sem tesz«. S vajon ő mit tett? Sajnos, ő sem érzi, hogy a kulturális munka, az egész éves művelődési terv kulcs­kérdés ma. A koordinációs megbeszélést pl. egy vb-ülé- sen a költségvetéssel összehá­zasítva tartották meg. A ja­vaslatokra mindenki rábólin­tott Egy aktával több ugyan, de legalább túlestek rajta... Valószínűleg nem Nagycse- pely az egyetlen olyan község a járásban, ahol hasonló ba­jokon kellene segíteni. Épp ezért helyes lenne, ha a Sió­foki Járási Tanács illetékesei nagyobb gonddal törődnének a népműveléssel. W. E. Megjelent a Somogyi írás őszi száma Néhány nappal ezelőtt hagy­ta él a nyomdát a Somogyi Írás októberi száma. A kiadvány tartalma gazda­gabb az előző számokénál, osak prózai anyaga öt elbe­szélést kínál az olvasóknak: Tori János, Békés Sándor, Somogyi Pál, Csákvári József, valamint Fetés András egy- egy elbeszélését: Bellyei László A marxista esztétika és a fiatal próza­írók gondjai címmel közöl ér­dekes tanulmányt. A Me­gyénk múltja és jelene című rovatban Kubinyi Ferenc tol­lából jelentet meg egy cikket a Somogyi írás új száma. A cikk Krénusz Jánosra, a Ta­nácsköztársaság mártírhalált halt pedagógusára emlékeztet. Honfi István Merre tart a Csiky Gergely Színház címmel teszi mérlegre a színház múlt évi művészeti munkáját, és ismerteti az 1962/63-as szán- házi évad műsortervét. A versszerető olvasók ezút­tal Berták László, Kerék Im­re, Veress Miklós, Gyurkovits Tibor, Fekete Lajos és Lázár Tibor legújabb verseivel is­merkedhetnek meg. A Szemle-rovatban Tüskés Tibor frappáns jegyzetelt ol­vashatjuk Sarkadi Imre, Ve­res Péter, Németh László, Pákolitz István egy-egy nem­rég megjelent könyvéről, va­lamint a Visszhang című pró­zai antológiáról. Hat és fél évig játszották a zenés Pygmaliont New York (DPA). Hat és fél év után levették a Broadway műsoráról a Pygmalion zenés változatát, a »My Fair Lá- dy«-t. A darab 2717-szer került színre, és négymillióan tekintették meg. (MTI) — Telefonáltak már a mentőknek! — Iff már a mentők se segítenek! — Mindenki láthatta, hogy nem én vagyok a hibás. Ezt persze a gépkocsive­zető mondta... Nagy meglepetést kelteit, amikor én harsány hangon felkiáltottam a kerék alól: — Ne bámuljanak, ha­nem húzzanak ki! — Hogyne! — kiáltott rám a sofőr. — Hogy belső sérülést szenvedjen, amikor kiemeljük?! Szabad a ne­vét és a címét? Ezt a felszólítást persze nem hozzám intézte. A ta­núkat gyűjtötte. Mialatt négy kitűnő tanúra tett szert, én állandóan kiáltoz­tam a kocsi alól: — Húzzanak ki! Még rám csúszik az autó! A gépkocsivezető minden kísérletemet elfojtotta: — Maga hallgasson! In­kább vigyázott volna ma­gára! Nem látja, hogy ta­núkat szedek össze?! Persze a tanúk! Ha én kártérítést kérek, ö előáll az öt-hat tanújával, és be­bizonyítja, hogy szántszán­dékkal gázoltattam el ma­gam, kizárólag azért, hogy neki kellemetlenséget okoz­zak. Jó lenne kibújni a kocsi alól... Hátha jobban\ rám csúszik a kerék, ha meg­mozdulok ... Megfogtam egy ballonnadrágos lábát: — Legyen szívés, húzzon ki! — Most nem érek rá — válaszolta —, tanú vagyok. Ismét a sofőrhöz fordul­tam: — Húzzon ki! — Ne zavarjon! — ordí­tott a kocsi alá. — Most maga miatt nem értettem meg, hol lakik az ipse. Vár­jon a sorára! Még egy tanú kell! Mit csináljak? — töp­rengtem, és hirtelen kitűnő mentőgondolatom támadt. Sikerült 'megfognom a so­főr bokáját. Bizalmas han­gon szóltam fel hozzá a ma­gasba: — Idefigyeljen! Én tu­dom a legjobban, hogyan történt! Én vagyok a hibás! Maga nem tehet róla! A sofőr elordította ma­gát: — Emberek! Húzzuk ki gyorsan ezt a szerencsét­lent a kocsi álét’ -m— qi.n. nií! Palásti László Mozgalom a nők jogainak eltörléséért Fordított előjelű sufra- gette-mozgalom indult Lon­donban. Elindítója »A leg­tisztább Nőiesség Védelmé­re alalxult Társaság«, fő cél­ja a nők választójogának eltörlése és az egyenjogú­ság megszüntetése. E fur­csa szervezet alapítója a 26 éves Sara Leighton portré­festőnő, aki nagyon is szem- revaló teremtés, és már kül­sőleg is a »-legtisztább nőies­ség- megtestesítője. Sara Leighton véleménye szerint a nők túlzott egyen­jogúsítása következtében a »teremtés koronái« nem elég gavalérosak a gyenge nem képviselői iránt. A szép fiatalasszony elsőnek arra akarja rábírni Anglia nőtársadalmát, hogy mond­jon le a választó jogról, vagy legalábbis igyekszik megfé­kezni a nők további előre­törését a közéletben. A női »ellenjogok- fiatal élharcosa nem bombák rob­bantásával, tiltakozó fölvo­nulásokkal és egyéb férfias módszerekkel akarja célját elérni, hanem híveinek a női furfang, a hízelgés és gyengédség fegyveréit ajánl­ja, jelszava: »Vissza a házi tűzhelyhez.« Legutóbb nyilatkozatot tett, amelyben hangoztatja: »■Mi nők azt akarjuk, hogy ismét a férfi legyen az úr a háznál; elvált férjem is a legteljesebb mértékben osz­tozik nézeteimben.« Két hónapig egy gleccserbarlangban Mlehel Siffre 23 éves francia barlangkutató két hónapot töl­tött egy 130 méter mély glecs- cserbarlangban. A kísérlet azt akarta megállapítani, vajon egy atomháború után élhet-e az ember bizonyos ideig a főid alatt. Szeptember 18-án rendőrök és tudóstársai hozták fel a bar­langból a bátor kutatót. Siffre annyira legyengült, hogy -fel­színre hozatala« a tervezettnél három órával tovább tartott. A kutatót helikopterrel vitték Nizzába, onnan külön repülőgé­pen Párizsba, s ott azonnal be­szállították a kórházba. Az or­vosok most vizsgálják testi és lelki állapotát, és fontos tudo­mányos felvilágosításokat vár­nak tőle. Nagy veszélyt jelentett a fia­tal tudósra, hogy a sötétségben töltött hosszú idő után esetleg megvakulhat, ha hirtelen nap­világra hozzák. Éppen ezért tel­jesen archoz simuló, igen sötét szemüveget adtak rá, s a fejére is különleges védősapkát húz­tak. A kutató elmondotta, hogy életkörülményei a barlangban az elviselhetőség határán vol­tak. A hőmérséklet állandóan 0 fok körül mozgott, a nedves­ség egyre elviselhetetlenebbé vált, úgyhogy az utolsó na­pokban már különlegesen pre­parált hálózsákját is kikezdte a víz és a pára. A kutató egyet­len érintkezése a külvilággal az egyirányú telefon volt, de ezt Is csak arra használhatta, hogy baj esetén értesítse a rendőr­séget. A barlangban gyertyák gondoskodtak némi világosság­ról. A barlangban töltött 1500 óra alatt Siffre kőzettanulmá­nyozással és olvasással töltötte idejét. Egyetlen szórakozása egy tranzisztoros lemezjátszó volt néhány klasszikus hangle­mezzel. A kutató egész föld Alatti tartózkodásáról naplót veze- ; tett, s az nemsokára könyv­alakban is megjelenik. Somogyi Ménlap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta, Elő­fizethető a helyi postahivr"rloknál és postáskézbesf* -' ■ Előfizetési díj egy fcrV- 'i Ft. Készült a Somogy mr mda­ipari Vállalat kaposvári u. emébea, Kaposvár, Latinka S. u, 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom