Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

Szerda, 1962. október 10. 3 SOMOGYI NßPMY Ne egyedül AMIKOR VILLAX GYU­LA, a Világítástechnikai Vál­lalat kaposvári telepének fia­tal üzemgazdásza autóbuszrá ült, hogy eljöjjön a megbe­szélt helyre, és elmondja ne­künk észrevételét egyik-másik budapesti szakember felelőt­len magatartásáról, észrevet­te, hogy a kaposvári telep ve­zetője, Varga Jenő gépkocsiba ül, és az autóbusz után haj­tat. Nem sokkal azután, hogy Villax megérkezett, megje­lent Varga Jenő is, és nem éppen válogatott szavakkal rá­támadt a technikusra mond­ván, milyen jogon akar új­ságcikket íratni a vállalatról. Majd miután nem sikerült a technikust rábírni arra, hogy távozzék, feldúlt állapotban elrohant... Először azt hittük, hogytré- fál a telepvezető. De csakha­mar kiderült, hogy felelőssé­gének teljes tudatában akar­ta elfojtani a bírálatot. Vagy talán olyan súlyos hibák van­nak a telepen, hogy még ilyen áron is meg kell akadályozni, hogy valaki felhívja rájuk a ügyeimet? A Világítástechnikai Válla­lat kaposvári telepén jól ha­lad a termelés. Az újdonsült gyárban három hónap óta — mióta Varga Jenő a vezető — teljesíteni tudják a tervet. A telepvezetőről elmondható, hogy becsületes szándékú, mindenkinek jót akaró, fele­lősséget érző ember. Ennek ellenére megtörtént az említett incidens. Feltétle­nül el kell rajta gondolkodni. Olyan jelenség ez, mint a rosszallét, mely arra figyel­meztet, hogy ki kell vizsgál­ni a betegség okát, mert kü­lönben súlyos baj származhat belőle. A TELEPVEZETŐNEK SE­GÍTETTÜNK megkeresni azt az okot, amely élőidézte a Villax Gyulával kapcsolat­ban történteket. A munkások­kal. a tömegszervezeti veze­tőkkel folytatott beszélgetés után sikerült megtalálnunk a baj eléggé ismert és megszün­tethető forrását. Varga Jenő alig liánom hó­napja irányítja a 250 dol­gozót foglalkoztató vállalatot. Amennyire jártas mint mér­nök a műszaki életben, any­ujára tapasztalatlan a válla­lat vezetésében. Bizonytalan az emberek megítélésében is. Gyakran ingadozóvá teszi az, hogy nem ismeri eléggé a Munka Törvénykönyvét Te­tézi a gondot, hogy a gyárnak nincs még törzsgárdája. Több­nyire olyan nők dolgoznak itt, átok eddig egyáltalán nem, vagy csak kevés ideig végez­tek üzemi munkát. Akadnak kötük olyanok is, akiket hely­telen magatartásuk miatt más­honnan elbocsátottak. VARGA JENŐ a nagy fel­adatok ellenére — évente 20 millió forintnyi árut kell ter­melniük — azoknak a hely­telen úton járó vezetőknek a nyomdokába lépett, akik min­dent^ egyedül akarnak megol­dani. Mivel a leglelkiismere- tesobben igyekszik munkáját ellátni, nem győzi erővel. Nyugtalanná válik, éjszakákon át dolgozik. Vannak pillana­tok, amikor ki is mondja, hogy már-már belezavarodik a problémákba. Kimerültségé­ben a legkisebb vitás vagy a vállalat számára kellemetlen ügy is felbosszantja, kizök­kenti egyensúlyaiból. így járt akkor is, amikor megtudta, hogy Villax egy újságíróval akar találkozni. Hívta a párt- titkárt is, hogy menjen vele a technikus után, az azonban nem volt hajlandó erre. Nem visz jóra az ilyen ve­zetési módszer. Ez a vélemé­nye a párttitkámak, Babodi Gyulának és a szakszervezet titkárának, Galambos Lajos-“ nak meg a munkásoknak is. — Kár lenne ezért a jó szán­dékú emberért — mondják—, ha elvesztené a talajt a lába alól, összeroppanna, mert mindent egyedül vállal. Meg­jelölték számára azt az utat, amelyen járnia kell, hogy el­kerülje a zsákutcát Szinte pontokba foglalható javasla­tuk: A telepvezető a kölcsö­nös bizalom alapján jobban támaszkodjon beosztottaira, a műszaki, a művezetőkre. Is­merje el, hogy ők is képesek jól megoldani feladataikat Felelőssé kell tenni őket azért, amit rájuk bíztak. Másodszor: a törzsgárda, a közösségi szel­lem kialakítása végett a fe­gyelmi ügyeket nem szabad csupán az irodában elintéznie — mert ez sok mendemondá­ra, találgatásra adhat okot —, hanem a jelentősebbeket tárja az üzem közvéleménye elé, hogy okuljanak belőle az em­berek, és elítélhessék a hi­bát, s a munkások jobban érezhessék felelősségüket az üzem sorséért. Harmadszor: az utóbbi időben elhanyagolt termelési tanácskozásokat te­kintsék az üzem legfőbb fó­rumának, tegyék ezeket a párt- és a szakszervezet segít­ségével hatékonnyá, amelye­ken fölvetik és megvitatják a problémákat, meghatározzák a feladatokat. JÁRHATÓ ÜT EZ. A telep­vezetőtől függ, hogy rálép-e. Ha Varga Jenő bizalommal fogadja a párt- és a szakszer­vezet segítségnyújtó kezét érezni fogja, hogy mellette áll az üzem, s hogy közösen könnyebb megoldani a felada­tokat. Visszanyeri egyensú­lyét, magabiztosságát, a veze­téshez elengedhetetlen meg­fontoltságot. Ebben a légkör­ben majd nem érzi szükségét annak, hogy detektív módsze­reket találjon ki, és feldúlt idegekkel loholjon beosztottai után. Szegedi Nándor Miért társadalmi ügy a lakáshelyzet gyökeres megjavítása? A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1958-ban a munkásosz­tály és népünk helyzetét föl­mérve megállapította, hogy az embereket legjobban a lakás- probléma foglalkoztatja. Ugyanakkor azt is megállapí­totta, hogy ma már rendelke­zünk azokkal az anyagi és tech­nikai eszközökkel, amelyeknek birtokában nem túlságosan hosszú idő alatt ez a kérdés véglegesen megoldható. E föl­mérést követte lakásépítésünk 15 éves, 1980—1975-ig terjedő távlati tervének elkészítése. E nagyszerű program megvalósí­tása nemcsak egyedül az épí­tésügyért felelős emberek, mérnökök dolga, szükséges hozzá népünk egészének hozzá­állása, segítése is. Ez a cikk ezt a gondolatot támogatja. Lakáshelyzetünk 1945 előtt Szükséges, hogy lakásépíté­sünk állapotát fejlődésében vizsgáljuk meg. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a lakosság 84 százaléka lakott egy szobából és konyhából ál­ló lakásban. Ezeket a »-lakás- típusokat« mindenki ismeri. Jellemzője volt Budapestnek, és vidéki városainknak is a szűk, belső zárt udvaros, füg- gőfolyosós, 4—5 emeletes lakó­házak sokasága. A konyhából és szobából álló lakásokhoz még sokszor kamra sem tarto­zott, és a vécék is általában csak a függőfolyosókról nyíl­tak. A budapesti Mária-Valéria telepi szükséglal fásokhoz ha­sonló lakótelep sok volt az or­szágban, szinte minden váro­sunkban »diszlettefc«. Ki ne emlékezne a közös konyhás cselédlakásokra és az egyszo­bás paraszfcházakiba zsúfoló­dott családokra? Budapesten minden nyolca­dik ember albérletben vagy ágybérletben lakott. Földszin­tes házaink 71 százaléka vidé­ken vályogból vagy vertföld­ből készültek, többségükben szigetelés nélkül. Nedvesek, nyirkosak, egészségtelenek vol­tak ezek a lakások. 1920—1941- ig a lakásállomány 1 827 000- ről mindössze 2,398 000-re nőtt. A felszabadulás után ’«n,. *5 Vadgesztenyeszedés. Szükségessé vált több terve­zővállalat, tudományos intézet felállítása abból a célból, hogy az új lakások minősége is meg­feleljen a korszerű követelmé­nyeknek. Emlékezünk erre az időszakra: Dunaújváros, Kom­ló, Várpalota, a budapesti Le­hel úti lakótelep, a csepeli la­kótelep, a Nagy Lajos király úti városrész gyors, rohamos kialakulására. Ezek a városok és városrészek általában egy­szobás, hálófülkés és 2 szobás, fürdőszobás lakásokból állnak gázellátással. Ezek már a kor­szerű városépítési elvek figye­lembevételével készültek. Köziben a laksűrűség is nö­vekedett ipari városainkban. Agrár-ipari országból ipari or­szággá válni, ez volt a jelszó. Ahhoz, hogy lakásépítésünket tömegméretűvé tegyük, gépesí­tettük az építőipart A fölemelt első 5 éves terv 1950—54 kö­zött 220 000 lakás építését irá­nyozna elő. E célkitűzés az is­mert hibás gazdaságpolitika következtében kb. csak 50 szá­zalékban valósult meg. Az állami és magánlakóház- építkezés volumene 1954-től is­mét fokozatosan emelkedett. Megnövetoedett a magánerőből történő lakóházépítés állami támogatása. Az állami lakás­építés is szervezettebb lett, a lakásépítkezések szétszórtságá­nak megszüntetésére intézke­dések történtek. A korszerűbb alaprajzú, fölszereitségű köve­telmények az előtérbe kerültek, mindez funkcionális és eszté­tikai vonatkozásban is kedve­1957-ben 10 000 bányászlakás épült, majd ugyancsak ebben az esztendőben csupán Buda­pesten 20 000 sérült lakást ál­lítottunk helyre. A 2000 elpusz­tult lakást is pótoltuk. Mind» ezek után a fejlődés lehetővé tette, hogy egyöntetű lakásépí­tési elveket dolgozzanak ki 15 eves lakásépítési tervünk Elkészítése előtt építésügyi szerveinknek komoly tervelő­készítő munkát kellett végez­niük. Például: föl kellett mér­ni a jelenlegi lakásállományt, a lakosság 1975 végére várható lélekszámát; a természetes avulás; az ipar fejlődéséből, a mezőgazdaság gépesítésének fokozódásából adódó városokba történő bevándorlást; az ipar és építőipar várható fejlettségi fokát. Mindez igen sok szerv több éves munkáját tette szük­ségessé. A terv lényege: 1961-től 1975-ig 1 millió lakás fölépí­tése, azaz 15 év alatt föl keD építeni a jelenleg hiányzó mintegy 350 000 lakást, a ter­mészetes szaporulás foljdán szükségessé váló továbbá 300 000 lakást; 350 000 teljesen elavult lakást le kell bontani, és helyette újat építeni. A kormányhatározat nem­csak a célt tűzi ki, hanem a lakáspolitika minőségi, műsza­ki fejlesztési és beruházási el­veit is rögzíti. Meghatározza azokat az építési módokat — előregyártás, blokkos, paneles építés stb. —, melyek biztosít­ják a cél megvalósulását. A szakemberek és a társa­dalom mozgósítása szintén fon­tos munka. Ennek kezdett eredményei megmutatkoztak a Hazafias Népfront által kez­deményezett »-megyei lakásépí­tési napök« rendezésében, a különbőz» lakásépítési kiállí­tások, konferenciák megszerve­zésében, a lapok hasábjain meginduló vitákban, a 'kísérlett építkezésekben, a Beruházási Kódex 1962. évi megjelenésé­ben — mely voltaképpen a kö­vetkező évek lakásépítési el­veit törvényben rögzíti —, vé­gül a jó típustervek kidolgozá­sában, amelyre az Országos Tí­pus tervező Intézet hivatott. A 15 éves program a lakás- kultúra színvonalának emelé­sét is célul tűzi ki, amikor a következőket mondja: A terv­időszak végére a lakások több­ségét beépített berendezéssel kell ellátni. (Beépített székié­HADÁSZ FERENC (T5) zően érezteti a hatását. nyék, beépített konyhabútoroké Az új lakások 60 százalékát _ , __. ___ . , _ . , , .__ , , _ .. , ,__. Jközponti fűtéssel szerelik föl. » Damned rate«.™ — csen- — Értitek? — kérdeztem. már következetesen tartom ma- . , _ , gett a fülemben. Azt hittem, elaludt a társa- gam —, orvos leszek minden- < Elsősorban ^másféles két es fel Azon a nyáron nagyon el- ság. De mindenki ébren volt. áron. Most már — említettemszobás lakás építésére keli to- szaporodtak a malomban a — Folytassam? —, minthogy leszolgáltam ai rekedni. Korszerű, kis alapte­patkányok. Nagyapám azt — Persze — súgta i^atottan katonaidőmet, USA állampol-^j^jg.^ ^ szobaszámú ki­mondta: régen csengőt kötőt- a szomszéd ágyból Seres And- gár lettem. i ’ . .__ . .. . „ t ek az elfogott patkányra, úgy rás. — Folytasd. Mit írjak magamról? Már*k“^ irányadó követeimen» szabadították rá a többire, — A malompatkány — az, alig emlékeztem valamire azé lme> "“f® sokrétű felada- hogy ijesztő lármájával elűzze amelyik életben maradt, mert otthon tanultakbóL Újra átI1 tot kíván a terv a tervező és őket. Alkalmaztak egyéb mód- felzabálta a többit tarsai kellett vennem mindent. Űgyra kivitelező, irányító hatósá- szert is: szöges drótot fűztek az vérétől ittasan, az öldökléstől iatezik^ hogy ^ itteni tanul- $aok:.tól és eev sor kaocsolódö ámokfutásra küldött patkány eszét vesztve, iszonyatosan mányaim nem annyira alapo-r bőrébe, vagy bevarrták fene- megvadulva kimenekült a vas- j^jnt az otthoniak. két, hogy kínjában megvadul- hordóból. Nagyapám szabadon _ ’ . jón. Neki — nagyapámnak — engedte, hogy irtson, pusztít- A főnök szereti, ha itt-ottf lakos- felét közvetlenül órin- különleges, de bevált módsze- son, amerre elhalad... tárgyilagosság cseng ki a leve-J c -ksé**» - h , ;lw_ ne volt. A lélegzését sem hallottam lünkből. Azt se bánja, ha néhai^ ^ukseges es helyes ilyen Állt a raktár sarkában egy a fiúknak. elégedetlenkedünk. így elérhet-*nagyszabású terv vegrehajta­noesdás, üres vashordó. Ben- — Fenn vagytok még? — lük — mondja —, hogy otthon fsának ellenőrzése, segítése tás- zint tartottak benne valaha. Eb- kérdeztem. ne kételkedjenek szavainkban, * saúahnj úton is. elhiggyenek mindent, amit* »iparág dolgozóitól is. Egymillió ? lakás az ország nagy részét, a Senki sem felelt. Nagyapáim Csurgón valame- Holtíáradtak voltunk, nein ^ a vashordóba patkányokat ________________ lyik Festetichnel szolgált ha. j- jött a szemünkre álom. Min- ^Árt nagyapám. Már nem em- Ó, te csodás markotíicurn, él- írunk. Egyszóval.. j dán. Tapasztalt Meg volt" denki hallgatott, csak a csönd lékszem pontosan, hányat. Ügy ni segítő cinizmus. Így képzel- o.™ Franciscóban élén-j Annikor iskolába jártam, az beszelt. Keserűség szántotta tetszik, hat volt, de ez nem bi- tűk valóban: a washingtoni . . . . f------------­e gyik szünidőben elküldték torkunkat. zonyos... ^ American University, a Yale, kek’ mozgalmasak éjszaka is* 11. A fiúk némák maradtak. a Haward, az University of az utcák. Talán otthon Félegy-. Sailai Mihály oki. építészmérnök. hozzá szüleim. !l-| elküldték torkunkat. Akkoriban kezdett terjedni a, szövetke- . , __Hallgattok’ California vagy az oregoni, a házán el sem tudjátok képzel­het. Nagyapa a malomban Bölcs, derűs nugyapam ezen —Hallgattok? nermwlvániaL a New Ynrk-i - • ' . d olgozott, az is szövetkezeti az éjszakán viszonozta csurgói — Mondd csak — biztatott Lyetemek valamelyike fogad m’ milyen 15 02 az lttem s . tulajdon lett. A nővéremmel látogatásomat. Eljött hozzám, Valentin._ ^aid ^ falai közé^bennünket kápráztató’ fény10 világ' Elég*uit utaztam Csurgóra. Szép a ide a támaszpontra. Eljött, né- — Az öreg letakarta a vas- Körülöttünk naev fehér csönd nehéz olyan önmegtartóztató-*a növények belső-somogyi táj, a Dráva- zett, hallgatott, csóválta a fe- hordót - folytattam nem i“ "“> part, gyakoriak arrafelé az jét. Félálomban is mintha adott enni a patkányoknak. El- . tudnmÄr£, erdők. Inén azt mondta: egy-r szüntelenül őt láttam volna, ső napi ijedt kergetőzésük más- ' , y" * kor Csokonai is kóborolt ott Nem tudtam megválni a rám napra dühös, kétségbeesett szó- , Meg kell unom a levelet, Csodák csodájára végül is tört emlékektől. guldássá vált, harmadnapra főnök sürget. mégis éjjel tanulunk, most*vé“y- és rovargyűjtő szakköri ta­hajnali fél háromkor megelé- Reggel - feledve az éjsza- már'véres körmökkel és fo- »Kedves édesapám és Gitta! kezdjük a szövettani gyakorta- i lyüjtemtnye^'^alutCa^céijS­gelte a dolgot mister Pollack, kai palotaforradalmat — so- gakkal martak egymásba. Ha- Regen nem írtam, de mentse- •• bői. Gyűjtő és tanulmányi kirán­^ ir' ^ " veszuTIK. ^ dulásokra indulnak a B alát a-tó­a leggyengébb, tanulnivaló az egyetemen. A biokémiát, élettant, fejlődés- f ^°*jlá*0 barianfíi°^ rengett. A bejárat fölötti írás Odalátszott az ősi templom Szétmarcangolták, felfalták, Ez nyelvi nehézségeket még min- tant, anatómiát. A professzo r kertbena a “ pes mintha velünk gúnyolódott nyolcszögletű tornya... A kicsi lett a sorsa a másodiknak, majd dig nem sikerült teljesen át- rok soka(; kívánnak « * A gyűjteményekből, akváriu­volna: »Visitors welcome — házak elszórtan bújtak meg a a harmadiknak, a negyediknek, hidalni, de akárhogy lesz is, ‘ *"’okt>“1 Jövőre kiállításokat ren­Odvözöljük a látogatót,« kertek, között.™ az ötödiknek..™ elhatároztam — és ehhez most íFollfíaíjuk* 4 művelődési htokban, ^ * Biológiai szakkört szerveznek a Laiinka Müveiödési Házban Latinka Sándor Művelődési Ház újabb szakkörrel gyarapodik. A növények, az akváriumok, a lesz, nesztelen léptekkel jár a nak lenni, hogy az ember ilyen * stSt1X0«mö^Le Nyol^mÄi körülmények között a tanulás-icében mintegy so darab, különbö­.. __ ..__ , , ,. .__,, -^.Tző fajta díszhalat tenyésztenek, ne­a ra összpontosítsa figyelmet. Mif mesitenck az akvaríst4k. A nö. Elgyötörtén vánszorogtunk be mogyi gyerekkoromról beszél- marosan éhségük és dühük ál- a táborba. A távolban már de- tem a fiúkkal. A malomról... dozatává lett

Next

/
Oldalképek
Tartalom