Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-10 / 237. szám
Szerda, 1962. október 10. 3 SOMOGYI NßPMY Ne egyedül AMIKOR VILLAX GYULA, a Világítástechnikai Vállalat kaposvári telepének fiatal üzemgazdásza autóbuszrá ült, hogy eljöjjön a megbeszélt helyre, és elmondja nekünk észrevételét egyik-másik budapesti szakember felelőtlen magatartásáról, észrevette, hogy a kaposvári telep vezetője, Varga Jenő gépkocsiba ül, és az autóbusz után hajtat. Nem sokkal azután, hogy Villax megérkezett, megjelent Varga Jenő is, és nem éppen válogatott szavakkal rátámadt a technikusra mondván, milyen jogon akar újságcikket íratni a vállalatról. Majd miután nem sikerült a technikust rábírni arra, hogy távozzék, feldúlt állapotban elrohant... Először azt hittük, hogytré- fál a telepvezető. De csakhamar kiderült, hogy felelősségének teljes tudatában akarta elfojtani a bírálatot. Vagy talán olyan súlyos hibák vannak a telepen, hogy még ilyen áron is meg kell akadályozni, hogy valaki felhívja rájuk a ügyeimet? A Világítástechnikai Vállalat kaposvári telepén jól halad a termelés. Az újdonsült gyárban három hónap óta — mióta Varga Jenő a vezető — teljesíteni tudják a tervet. A telepvezetőről elmondható, hogy becsületes szándékú, mindenkinek jót akaró, felelősséget érző ember. Ennek ellenére megtörtént az említett incidens. Feltétlenül el kell rajta gondolkodni. Olyan jelenség ez, mint a rosszallét, mely arra figyelmeztet, hogy ki kell vizsgálni a betegség okát, mert különben súlyos baj származhat belőle. A TELEPVEZETŐNEK SEGÍTETTÜNK megkeresni azt az okot, amely élőidézte a Villax Gyulával kapcsolatban történteket. A munkásokkal. a tömegszervezeti vezetőkkel folytatott beszélgetés után sikerült megtalálnunk a baj eléggé ismert és megszüntethető forrását. Varga Jenő alig liánom hónapja irányítja a 250 dolgozót foglalkoztató vállalatot. Amennyire jártas mint mérnök a műszaki életben, anyujára tapasztalatlan a vállalat vezetésében. Bizonytalan az emberek megítélésében is. Gyakran ingadozóvá teszi az, hogy nem ismeri eléggé a Munka Törvénykönyvét Tetézi a gondot, hogy a gyárnak nincs még törzsgárdája. Többnyire olyan nők dolgoznak itt, átok eddig egyáltalán nem, vagy csak kevés ideig végeztek üzemi munkát. Akadnak kötük olyanok is, akiket helytelen magatartásuk miatt máshonnan elbocsátottak. VARGA JENŐ a nagy feladatok ellenére — évente 20 millió forintnyi árut kell termelniük — azoknak a helytelen úton járó vezetőknek a nyomdokába lépett, akik mindent^ egyedül akarnak megoldani. Mivel a leglelkiismere- tesobben igyekszik munkáját ellátni, nem győzi erővel. Nyugtalanná válik, éjszakákon át dolgozik. Vannak pillanatok, amikor ki is mondja, hogy már-már belezavarodik a problémákba. Kimerültségében a legkisebb vitás vagy a vállalat számára kellemetlen ügy is felbosszantja, kizökkenti egyensúlyaiból. így járt akkor is, amikor megtudta, hogy Villax egy újságíróval akar találkozni. Hívta a párt- titkárt is, hogy menjen vele a technikus után, az azonban nem volt hajlandó erre. Nem visz jóra az ilyen vezetési módszer. Ez a véleménye a párttitkámak, Babodi Gyulának és a szakszervezet titkárának, Galambos Lajos-“ nak meg a munkásoknak is. — Kár lenne ezért a jó szándékú emberért — mondják—, ha elvesztené a talajt a lába alól, összeroppanna, mert mindent egyedül vállal. Megjelölték számára azt az utat, amelyen járnia kell, hogy elkerülje a zsákutcát Szinte pontokba foglalható javaslatuk: A telepvezető a kölcsönös bizalom alapján jobban támaszkodjon beosztottaira, a műszaki, a művezetőkre. Ismerje el, hogy ők is képesek jól megoldani feladataikat Felelőssé kell tenni őket azért, amit rájuk bíztak. Másodszor: a törzsgárda, a közösségi szellem kialakítása végett a fegyelmi ügyeket nem szabad csupán az irodában elintéznie — mert ez sok mendemondára, találgatásra adhat okot —, hanem a jelentősebbeket tárja az üzem közvéleménye elé, hogy okuljanak belőle az emberek, és elítélhessék a hibát, s a munkások jobban érezhessék felelősségüket az üzem sorséért. Harmadszor: az utóbbi időben elhanyagolt termelési tanácskozásokat tekintsék az üzem legfőbb fórumának, tegyék ezeket a párt- és a szakszervezet segítségével hatékonnyá, amelyeken fölvetik és megvitatják a problémákat, meghatározzák a feladatokat. JÁRHATÓ ÜT EZ. A telepvezetőtől függ, hogy rálép-e. Ha Varga Jenő bizalommal fogadja a párt- és a szakszervezet segítségnyújtó kezét érezni fogja, hogy mellette áll az üzem, s hogy közösen könnyebb megoldani a feladatokat. Visszanyeri egyensúlyét, magabiztosságát, a vezetéshez elengedhetetlen megfontoltságot. Ebben a légkörben majd nem érzi szükségét annak, hogy detektív módszereket találjon ki, és feldúlt idegekkel loholjon beosztottai után. Szegedi Nándor Miért társadalmi ügy a lakáshelyzet gyökeres megjavítása? A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958-ban a munkásosztály és népünk helyzetét fölmérve megállapította, hogy az embereket legjobban a lakás- probléma foglalkoztatja. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy ma már rendelkezünk azokkal az anyagi és technikai eszközökkel, amelyeknek birtokában nem túlságosan hosszú idő alatt ez a kérdés véglegesen megoldható. E fölmérést követte lakásépítésünk 15 éves, 1980—1975-ig terjedő távlati tervének elkészítése. E nagyszerű program megvalósítása nemcsak egyedül az építésügyért felelős emberek, mérnökök dolga, szükséges hozzá népünk egészének hozzáállása, segítése is. Ez a cikk ezt a gondolatot támogatja. Lakáshelyzetünk 1945 előtt Szükséges, hogy lakásépítésünk állapotát fejlődésében vizsgáljuk meg. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a lakosság 84 százaléka lakott egy szobából és konyhából álló lakásban. Ezeket a »-lakás- típusokat« mindenki ismeri. Jellemzője volt Budapestnek, és vidéki városainknak is a szűk, belső zárt udvaros, füg- gőfolyosós, 4—5 emeletes lakóházak sokasága. A konyhából és szobából álló lakásokhoz még sokszor kamra sem tartozott, és a vécék is általában csak a függőfolyosókról nyíltak. A budapesti Mária-Valéria telepi szükséglal fásokhoz hasonló lakótelep sok volt az országban, szinte minden városunkban »diszlettefc«. Ki ne emlékezne a közös konyhás cselédlakásokra és az egyszobás paraszfcházakiba zsúfolódott családokra? Budapesten minden nyolcadik ember albérletben vagy ágybérletben lakott. Földszintes házaink 71 százaléka vidéken vályogból vagy vertföldből készültek, többségükben szigetelés nélkül. Nedvesek, nyirkosak, egészségtelenek voltak ezek a lakások. 1920—1941- ig a lakásállomány 1 827 000- ről mindössze 2,398 000-re nőtt. A felszabadulás után ’«n,. *5 Vadgesztenyeszedés. Szükségessé vált több tervezővállalat, tudományos intézet felállítása abból a célból, hogy az új lakások minősége is megfeleljen a korszerű követelményeknek. Emlékezünk erre az időszakra: Dunaújváros, Komló, Várpalota, a budapesti Lehel úti lakótelep, a csepeli lakótelep, a Nagy Lajos király úti városrész gyors, rohamos kialakulására. Ezek a városok és városrészek általában egyszobás, hálófülkés és 2 szobás, fürdőszobás lakásokból állnak gázellátással. Ezek már a korszerű városépítési elvek figyelembevételével készültek. Köziben a laksűrűség is növekedett ipari városainkban. Agrár-ipari országból ipari országgá válni, ez volt a jelszó. Ahhoz, hogy lakásépítésünket tömegméretűvé tegyük, gépesítettük az építőipart A fölemelt első 5 éves terv 1950—54 között 220 000 lakás építését irányozna elő. E célkitűzés az ismert hibás gazdaságpolitika következtében kb. csak 50 százalékban valósult meg. Az állami és magánlakóház- építkezés volumene 1954-től ismét fokozatosan emelkedett. Megnövetoedett a magánerőből történő lakóházépítés állami támogatása. Az állami lakásépítés is szervezettebb lett, a lakásépítkezések szétszórtságának megszüntetésére intézkedések történtek. A korszerűbb alaprajzú, fölszereitségű követelmények az előtérbe kerültek, mindez funkcionális és esztétikai vonatkozásban is kedve1957-ben 10 000 bányászlakás épült, majd ugyancsak ebben az esztendőben csupán Budapesten 20 000 sérült lakást állítottunk helyre. A 2000 elpusztult lakást is pótoltuk. Mind» ezek után a fejlődés lehetővé tette, hogy egyöntetű lakásépítési elveket dolgozzanak ki 15 eves lakásépítési tervünk Elkészítése előtt építésügyi szerveinknek komoly tervelőkészítő munkát kellett végezniük. Például: föl kellett mérni a jelenlegi lakásállományt, a lakosság 1975 végére várható lélekszámát; a természetes avulás; az ipar fejlődéséből, a mezőgazdaság gépesítésének fokozódásából adódó városokba történő bevándorlást; az ipar és építőipar várható fejlettségi fokát. Mindez igen sok szerv több éves munkáját tette szükségessé. A terv lényege: 1961-től 1975-ig 1 millió lakás fölépítése, azaz 15 év alatt föl keD építeni a jelenleg hiányzó mintegy 350 000 lakást, a természetes szaporulás foljdán szükségessé váló továbbá 300 000 lakást; 350 000 teljesen elavult lakást le kell bontani, és helyette újat építeni. A kormányhatározat nemcsak a célt tűzi ki, hanem a lakáspolitika minőségi, műszaki fejlesztési és beruházási elveit is rögzíti. Meghatározza azokat az építési módokat — előregyártás, blokkos, paneles építés stb. —, melyek biztosítják a cél megvalósulását. A szakemberek és a társadalom mozgósítása szintén fontos munka. Ennek kezdett eredményei megmutatkoztak a Hazafias Népfront által kezdeményezett »-megyei lakásépítési napök« rendezésében, a különbőz» lakásépítési kiállítások, konferenciák megszervezésében, a lapok hasábjain meginduló vitákban, a 'kísérlett építkezésekben, a Beruházási Kódex 1962. évi megjelenésében — mely voltaképpen a következő évek lakásépítési elveit törvényben rögzíti —, végül a jó típustervek kidolgozásában, amelyre az Országos Típus tervező Intézet hivatott. A 15 éves program a lakás- kultúra színvonalának emelését is célul tűzi ki, amikor a következőket mondja: A tervidőszak végére a lakások többségét beépített berendezéssel kell ellátni. (Beépített székiéHADÁSZ FERENC (T5) zően érezteti a hatását. nyék, beépített konyhabútoroké Az új lakások 60 százalékát _ , __. ___ . , _ . , , .__ , , _ .. , ,__. Jközponti fűtéssel szerelik föl. » Damned rate«.™ — csen- — Értitek? — kérdeztem. már következetesen tartom ma- . , _ , gett a fülemben. Azt hittem, elaludt a társa- gam —, orvos leszek minden- < Elsősorban ^másféles két es fel Azon a nyáron nagyon el- ság. De mindenki ébren volt. áron. Most már — említettemszobás lakás építésére keli to- szaporodtak a malomban a — Folytassam? —, minthogy leszolgáltam ai rekedni. Korszerű, kis alaptepatkányok. Nagyapám azt — Persze — súgta i^atottan katonaidőmet, USA állampol-^j^jg.^ ^ szobaszámú kimondta: régen csengőt kötőt- a szomszéd ágyból Seres And- gár lettem. i ’ . .__ . .. . „ t ek az elfogott patkányra, úgy rás. — Folytasd. Mit írjak magamról? Már*k“^ irányadó követeimen» szabadították rá a többire, — A malompatkány — az, alig emlékeztem valamire azé lme> "“f® sokrétű felada- hogy ijesztő lármájával elűzze amelyik életben maradt, mert otthon tanultakbóL Újra átI1 tot kíván a terv a tervező és őket. Alkalmaztak egyéb mód- felzabálta a többit tarsai kellett vennem mindent. Űgyra kivitelező, irányító hatósá- szert is: szöges drótot fűztek az vérétől ittasan, az öldökléstől iatezik^ hogy ^ itteni tanul- $aok:.tól és eev sor kaocsolódö ámokfutásra küldött patkány eszét vesztve, iszonyatosan mányaim nem annyira alapo-r bőrébe, vagy bevarrták fene- megvadulva kimenekült a vas- j^jnt az otthoniak. két, hogy kínjában megvadul- hordóból. Nagyapám szabadon _ ’ . jón. Neki — nagyapámnak — engedte, hogy irtson, pusztít- A főnök szereti, ha itt-ottf lakos- felét közvetlenül órin- különleges, de bevált módsze- son, amerre elhalad... tárgyilagosság cseng ki a leve-J c -ksé**» - h , ;lw_ ne volt. A lélegzését sem hallottam lünkből. Azt se bánja, ha néhai^ ^ukseges es helyes ilyen Állt a raktár sarkában egy a fiúknak. elégedetlenkedünk. így elérhet-*nagyszabású terv vegrehajtanoesdás, üres vashordó. Ben- — Fenn vagytok még? — lük — mondja —, hogy otthon fsának ellenőrzése, segítése tás- zint tartottak benne valaha. Eb- kérdeztem. ne kételkedjenek szavainkban, * saúahnj úton is. elhiggyenek mindent, amit* »iparág dolgozóitól is. Egymillió ? lakás az ország nagy részét, a Senki sem felelt. Nagyapáim Csurgón valame- Holtíáradtak voltunk, nein ^ a vashordóba patkányokat ________________ lyik Festetichnel szolgált ha. j- jött a szemünkre álom. Min- ^Árt nagyapám. Már nem em- Ó, te csodás markotíicurn, él- írunk. Egyszóval.. j dán. Tapasztalt Meg volt" denki hallgatott, csak a csönd lékszem pontosan, hányat. Ügy ni segítő cinizmus. Így képzel- o.™ Franciscóban élén-j Annikor iskolába jártam, az beszelt. Keserűség szántotta tetszik, hat volt, de ez nem bi- tűk valóban: a washingtoni . . . . f------------e gyik szünidőben elküldték torkunkat. zonyos... ^ American University, a Yale, kek’ mozgalmasak éjszaka is* 11. A fiúk némák maradtak. a Haward, az University of az utcák. Talán otthon Félegy-. Sailai Mihály oki. építészmérnök. hozzá szüleim. !l-| elküldték torkunkat. Akkoriban kezdett terjedni a, szövetke- . , __Hallgattok’ California vagy az oregoni, a házán el sem tudjátok képzelhet. Nagyapa a malomban Bölcs, derűs nugyapam ezen —Hallgattok? nermwlvániaL a New Ynrk-i - • ' . d olgozott, az is szövetkezeti az éjszakán viszonozta csurgói — Mondd csak — biztatott Lyetemek valamelyike fogad m’ milyen 15 02 az lttem s . tulajdon lett. A nővéremmel látogatásomat. Eljött hozzám, Valentin._ ^aid ^ falai közé^bennünket kápráztató’ fény10 világ' Elég*uit utaztam Csurgóra. Szép a ide a támaszpontra. Eljött, né- — Az öreg letakarta a vas- Körülöttünk naev fehér csönd nehéz olyan önmegtartóztató-*a növények belső-somogyi táj, a Dráva- zett, hallgatott, csóválta a fe- hordót - folytattam nem i“ "“> part, gyakoriak arrafelé az jét. Félálomban is mintha adott enni a patkányoknak. El- . tudnmÄr£, erdők. Inén azt mondta: egy-r szüntelenül őt láttam volna, ső napi ijedt kergetőzésük más- ' , y" * kor Csokonai is kóborolt ott Nem tudtam megválni a rám napra dühös, kétségbeesett szó- , Meg kell unom a levelet, Csodák csodájára végül is tört emlékektől. guldássá vált, harmadnapra főnök sürget. mégis éjjel tanulunk, most*vé“y- és rovargyűjtő szakköri tahajnali fél háromkor megelé- Reggel - feledve az éjsza- már'véres körmökkel és fo- »Kedves édesapám és Gitta! kezdjük a szövettani gyakorta- i lyüjtemtnye^'^alutCa^céijSgelte a dolgot mister Pollack, kai palotaforradalmat — so- gakkal martak egymásba. Ha- Regen nem írtam, de mentse- •• bői. Gyűjtő és tanulmányi kirán^ ir' ^ " veszuTIK. ^ dulásokra indulnak a B alát a-tóa leggyengébb, tanulnivaló az egyetemen. A biokémiát, élettant, fejlődés- f ^°*jlá*0 barianfíi°^ rengett. A bejárat fölötti írás Odalátszott az ősi templom Szétmarcangolták, felfalták, Ez nyelvi nehézségeket még min- tant, anatómiát. A professzo r kertbena a “ pes mintha velünk gúnyolódott nyolcszögletű tornya... A kicsi lett a sorsa a másodiknak, majd dig nem sikerült teljesen át- rok soka(; kívánnak « * A gyűjteményekből, akváriuvolna: »Visitors welcome — házak elszórtan bújtak meg a a harmadiknak, a negyediknek, hidalni, de akárhogy lesz is, ‘ *"’okt>“1 Jövőre kiállításokat renOdvözöljük a látogatót,« kertek, között.™ az ötödiknek..™ elhatároztam — és ehhez most íFollfíaíjuk* 4 művelődési htokban, ^ * Biológiai szakkört szerveznek a Laiinka Müveiödési Házban Latinka Sándor Művelődési Ház újabb szakkörrel gyarapodik. A növények, az akváriumok, a lesz, nesztelen léptekkel jár a nak lenni, hogy az ember ilyen * stSt1X0«mö^Le Nyol^mÄi körülmények között a tanulás-icében mintegy so darab, különbö.. __ ..__ , , ,. .__,, -^.Tző fajta díszhalat tenyésztenek, nea ra összpontosítsa figyelmet. Mif mesitenck az akvaríst4k. A nö. Elgyötörtén vánszorogtunk be mogyi gyerekkoromról beszél- marosan éhségük és dühük ál- a táborba. A távolban már de- tem a fiúkkal. A malomról... dozatává lett