Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-10 / 237. szám

g SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. október !•, „A jemeni nép felszabadítja országát a gyarmatosítók és a reakciósok igája aló!“ Szalal nyilatkozata Szanaa (MEN, Reuter). Szalal jemeni miniszterel­nök nyilatkozatot adott a MEN hírügynökség tudósítójá­nak. Kijelentette, hogy a je­meni nép eltökélt szándéka felszabadítani országát a gyarmatosítók és a reakciósok igája alól. Azzal vádolta a megdöntött rendszer vezetőit, hogy kirabolták az országot, és vagyonukat külföldön he­lyezték el. Azt mondotta, hogy Szánd király és brit tá­mogatói megvásároltak bizo­nyos elemeket az országban, akik fegyverrel szegülnek szembe a forradalom erőivel, a jemeni nép azonban meg fogja akadályozni törekvéseik megvalósítását. Szalal kijelen­tette, hogy az új jemeni kor­mány hajlandó diplomáciai kapcsolatot létesíteni minden olyan országgal, amely elis­merte az új vezetést. A szanaai (rádió közölte, hogy a határövezetben a je­meni forradalmi erők elfog­tak három Szand-Arábiából érkezett csapatszállító gépko­csit * * * Jemen washingtoni követ­sége, amely már korábban ki­állt Hasszán trónkövetelő mellett, kedden nyilatkozatot közölt a sajtó képviselőivel. Eszerint a követség üzenetet kapott Hasszántól, aki azt ál­lítja, hogy hadserege Jemen északi és keleti területein előrenyomult, és győzelmeket arat a forradalmi erők ellen. Az üzenet azt állítja továbbá, hogy a monarchisták »nem ütköztek nagyobb ellenállás­ba-“. (MTI) Algéria képviselői elfoglalták helyüket az ENSZ- közgyűlés üléstermében New York (MTI). Hétfőin este Algériát köz- felkiáltással fölvették az ENSZ tagjai köjsé. Algéria az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének 109. tagállama. Ezután az algériai küldött­ség Ben Bella vezetésével el­foglalta helyét az ülésterem­ben. A tagállamok delegátu­sai hosszú tapsviharban törtek ki. Zafrullah Khan, a közgyűlés elnöke -meleg szavakkal üdvö­zölte az algériai nép képvise­lőit, majd Couve de Murmlle francia külügyminiszter mon­dott beszédet. Kifejezte remé­nyét, hogy a jövőben »szoros és meghitt kapcsolatok ala­kulnak ki Franciaország és Algéria között, a nyolc esz­Nasszer v Algériába látogat Algír (AFP). Nasszer elnök elfogadta azt az Algériába szóló meghívást, ame­lyet Kinder, az FLN politikai bi­zottságának főtitkára tolmácsolt kairói útja alkalmából — jelentet­te az FLN sajtója. A látogatás idő­pontját még nem döntötték el. (MTI) tendon at tartó viszálykodást a 'békés szomszédság váltja fel“. A második felszólaló Mod- zsi Szlim tunéziai külügymi­niszter az algériai nép függet­lenségi harcát méltatta, és örömét fejezte ki, hogy Algé­ria képviselője hallathatja szavát az ENSZ-ben. Stevenson, az amerikai kül­döttség vezetője De Gaulle francia elnök politikáját mél­tatta azt állítva, hogy az al­gériai nép neki köszönheti a függetlenséget. Ezután kife­jezte reményét, hogy az ENSZ tagállamai gazdasági segítség­ben részesítik az új független nemzetet. Menysikov, a Szovjetunió delegátusa az algériai nép győzelmét éltette, és rámuta­tott a gyarmatosítás elleni harc sikereire. Megállapította, hogy Algéria győzelmet ara­tott a gyarmatosító erők ren­delkezésére bocsátott hatal­mas NATO katonai gépezeten. Üdvözlő beszédet mondott még India, Jordánia és Ma­rokkó képviselője. Az AFP arról tájékoztat, hogy már ki jelöltók Algéria állandó ENSZ-képviseíőjét Csanderli személyében. Amerikai tudós menedékjogot kért Kubában Richard Cooper Bourett fizikus és matematikus, aki sugárzási elméletekkel foglalkozó amerikai tudományos központokban dolgozott, feleségével és két leányával me­nedékjogot kért Kubában. Mint mondotta, azért válasz­totta Kubát, mert hazájában nem tud a békéért tevé­kenykedni, és elítéli az amerikiak Kuba-eilenes kampá­nyát. Máris tarnt az egyik kubai egyetemen. A képen: Az amerikai tudós a feleségével és két leá­nyával. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Äz olasz politikai helyzet Az MTI római tudósítójának kommentárja Róma (MTI). Luigi Caputo, az MTI ró­mai tudósítója írja: A jelenlegi olasz belpoliti­kai helyzetet a keresztényde­mokrata párt jobboldali cso­portjának offenzívája jellem­zi, amellyel megpróbálják a kormányprogram végrehajtá­sát elodázni és rábírni a szo­cialistákat arra, hogy éleve és véglegesen szakítsanak a kommunistákkal a községi ta­nácsokban és a szakszerveze­tekben. Ennek a kereszténydemok­rata offenzívának a helyes megértéséhez szem előtt kell tartani bizonyos mozzanato­kat. Elsősorban tudni kell azt, hogy Olaszország nyolcezer községi közigazgatása közül I körülbelül kétezer, vagyis egynegyede baloldali — kom­munista és szocialista .— több­ség kezén van. A tartományi tanácsok meg­választása, vagyis az alkot­mányban megjelölt tartományi autonómiák megteremtése fél tétlenül lehetővé tenné a kommunistáknak és a szocia­listáknak, hogy ezeken a t cí­mleteken a tartományi ta­nácsban is megszerezzék a többséget. A kereszténydemokrata ve­zetők most a kormányprog­ram erre vonatkozó részének végrehajtását függővé teszik attól, hogy a szocialisták újabb kötelezettségeket vál­laljanak. Azt mondják, hogy ők nem nyújtanak be, és nem engedik azt sem,. hogy a kor­UGANDA GAZDASÁGI ÉLETE mány benyújtson törvényter­vezeteket a tartományok meg­alakításáról mindaddig, amíg a szocialisták nem biztosít­SCHŐNHERZ ZOLTÁN EMLÉKEZETE A bitófa alatt is a független, demokratikus Magyaror- szágot, a munkásegységet, a munkás-paraszt szövet­séget és a Szovjetuniót éltette. Rabtársai, akiket nem enged­tek az ablakokhoz, hogy ne lássák, mi történik a börtön ud­varán, celláikban álltak a nemzetre szégyent hozó aktus alatt. A börtönfalak vastagok voltak, a rácsok erősek. A hír mégis kitört közülük, és a nemzet igazi érdekeinek harcosai megtud­ták, hogy Schőnherz Zoltánnak halállal kellett lakolnia, amiért az életért küzdött. Részletes történetét ismertetni már fölöslegesnek látszik. Mártírhalálának huszadik évfordulóján a legszélesebb nem­zeti közvélemény tekinti héroszának Schőnherz Zoltánt, aki 1941 januárjának egy viszontagságos és hófúvásos éjszakáján jött át a szovjet—magyar határon, hogy segítsen elszakítani azt a járószalagot, amely — bitang uraink »jóvoltából« — Hitlerék hódító terveihez, őrült elképzeléseihez kötötte az or­szágot. Schőnherz Zoltán — mint az illegalitásba szorított Kommunista Párt egyik titkára — a népfrontpolitika tovább­fejlesztését tekintette a párt, a nép (és saját maga) legfonto­sabb, legaktuálisabb feladatának. Olyan széles, átfogó tö­megmozgalmat akart létrehozni, amely minden legális le­hetőség felhasználásával gyűjti egybe a szétforgácsolt fasisz­taellenes csoportokat. És mi lehetett csak e politika sikerének előfeltétele? A munkásosztály egysége és a munkásosztály ve­zető szerepének kivívása az antifasiszta mozgalomban. T/ilágos cél és az eszközök gazdagsága, elvi szilárdság ' és okos, rugalmas taktikai érzék jellemezte Schőnherz Zoltánt. Ennek köszönhető, hogy már nem sokkal megérke­zése után nagy segítséget tudott adni a pártnak és a népnek. És jellembeli és szellemi képességeire, felkészültségére, he­lyes politikai koncepciót képviselő odaadására különösen szükség volt akkor, amikor — néhány nappal a fasiszta Né­metország orvtámadása után — Horthy Magyarországa is belépett a Szovjetunió elleni háborúba. Most már mindent meg kellett tenni azért, hogy minél nagyobb tömegek har­coljanak a háború ellen, a független, szabad Magyarországért. S amikor a Hitlert híven szolgáló Horthy és az aljas »hintapolitikát« folytató Kállai Miklós pribékjei 1942 nya­rán soha nem látott hajszát indítottak a kommunisták fel­kutatására, az elfogottakban — Schőnherz Zoltánban, Rózsa Ferencben és a többiekben — a mind hevesebben mozgolódó magyar tömegeket, a frontra küldött egyszerű katonák lá­zongását, a fasiszta hódítások, elkerülhetetlen reakcióját, a »levegőben lógó« fordulatot akarták hatalmukba kényszerí­teni. Amikor Juhász István és a többi csendőrkopó Schőn- herzet megkínozta, azt hitték, ezzel urak maradnak, ezzel visszafelé igazíthatják a történelem óráját. És amikor látták, hogy hiába minden kínzás és erőszakoskodás, hogy Schőnherz nek és elvtársainak valami általuk eddig föl nem ismert »titok« — a nép elkerülhetetlen győzelme, az igazságos és boldog társadalom eljövetelének bizonyossága — erőt ad a kínok elviseléséhez, a megvető hallgatáshoz, kétségbe es­tek. Schőnherz Zoltán képtelen vádakra épített pere, kivég­zése _ és egy sor később bekövetkezett fasiszta gyilkosság _ égy, a történelem törvényszéke elé került, pusztulásra í télt rendszer hisztérikus őrjöngésének, belső gyengesége- nek félreérthetetlen jele volt. / ,smerjük Schőnherz Zoltán utolsó szavait, családjához intézett megragadó emberségű búcsúlevelét, utolsó gondolatait, de nem ismerhetjük azokat a képeket, amelyek a végső percekben agyában kavarogtak. De mert világosan áll előttünk egész, önzetlen és áldozatos élete, mert tudjuk róla, hogy mindig okos volt és becsületes, mert ezer jelét adta igazi forradalmár, igazi kommunista voltának, úgy kép­zeljük, hogy szerettei, harcostársai mellett felmerült benne (éles, szép, még abban a helyzetben is boldogító képekben), amiért tudatosan adta oda fiatal életét: a jövendő Magyar­orszaga. Antal Gábor Nyugtalanság Törökországban Afrik?. legújabb füg­getlen állama a kelet­afrikai Magasföldön fek- i szik. Az ország 243 500 négyzetkilométernyi te­rületéből 35 000 négyzet­kilométernyit tavak főleg a Viktória-tó borítanak. 15 000 négy­zetkilométer, a Kycga- és a Xwania-tavak kör­zete mocsaras terület. A 6,8 millió lakosú állam területén csupán 10 000 európai és mintegy 70 000 ázsiai él.- . Uganda a Brit Nemzet­közösség legnagyobb ká­véexportőre (a világ- ranglistán 5—6. helyen), valamint india és Fa- :. kxsztán után a legna­gyobb gyapottermelője. A kávé — 1960-ban 108 ezer tonnás termés —, valamint a gyapot — 1961-ben cca 67 000 tonna tisztított gyapot — ter­melése Bugandára és a Keleti Tartományra koncentrálódik. Mindkét növény szinte kizáróla­gosan kisparaszti néger gazdaságok terménye. A termelés rohamos fej­lődése az 1950-es évek­ben indult meg. Az or­szág jelentősebb export­cikke még a tea, ezt ki­zárólag az európai tele­pesek ültetvényein ter­melik. Ugandában az európaiak és nem afri­kai származásúak Ke­nyához, valamint Rho­desiához és a Ny asza­lóidhoz viszonyítva csu­pán elenyésző nagyságú földterületet — mintegy 110 000 hektárt — birto­kolnak. A nyugati határ mel­léki területekről szárma­zik az ugandai dohány- termés 90 százaléka. Az állattenyésztés kül­terjes. A mintegy 3,6 millió szarvasmarha és 3,7 millió juh és kecske elsősorban Soroti környékére, valamint az Északi Tartomány keleti határterületeire Összpontosul. Ásványkincsei közül az 1956-ban! megnyitott kilembei réztelepek,/ valamint a Tororo melletti foszfáté mezők kitermelése említésre mélf té» Ipara fejletlen. 130 gyapottisz­tító üzemének 90 százaléka kül­földi kézben van. A Viktória-Nílu- son Jinjánál 150 000 kW kapacitás­sal Kelet-Afrika legnagyobb vízi erőművének építése közvetlenül a befejezés előtt áll. Uganda 1961- ben 435 millió kilowattóra elektro­mos energiát termelt, ennek kö­rülbelül egyharmadát a szomszé­dos Kenyába exportálták» Uganda közlekedésében legje­lentősebb a Kasese—Tororo kö­zötti vasútvonal, mely á Kenyában fekvő Mombasa kikötőjéhez vezet. E vasútvonalon bonyolódik le a külkereskedelmi áruforgalom 90 1 százaléka. Kampala fontos nemzet közi légikikötő* ják, hogy a tartományi taná­csok megválasztása után a tartományi kormányokban a szocialisták mindig a keresz­ténydemokratákkal lépnek szövetségre, és szakítanak a kommunistákkal. Könnyen érthető, hogy ha a szocialisták elfogadnák ezt a zsaroló feltételt, az olasz munkásosztály elvesztené va­lamennyi hatalmi pozícióját a községekben, a megyékben és a tartományokban egyaránt. Éppen ezért Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára igen erélyesen nyil­vánított véleményt a kérdés­ben. Togliatti és a többi kom­munista vezető több ízben bírálta az elmúlt hetekben a szocialisták határozatlan ma­gatartását. Hruscsov távirata Uganda kormányához Moszkva (TASZSZ). Hruscsov szovjet miniszter­elnök üdvözölte Uganda kor­mányát és népét abból az al­kalomból, hogy kihirdették Uganda függetlenségét. Hruscsov táviratában, ame­lyet Milton Obote miniszterel­nökhöz intézett, hangoztatja, hogy a szovjet kormány Ugan­Anloara (BTA). A török képviselőház hét­főn zárt ülésen megvitatta az országban kialakult kritikus helyzetet. Az újságírókat nem engedték 'be az ülésre, sőt még a teremben tartózkodó szená­torokat is megkérték, hogy hagyják el az üléstermet. A parlament épületét az ülés idején csendőrök és rendőrök őrizték. A kormány ígéretéhez híven törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé az elitéit volt török kormányférfiak részleges amnesztia járói. A törvényja­vaslatnak megfelelően október 29-ig szabadon bocsátják Menderesz körülbelül 280 munkatársát. A többi, hosz- szabb időre elitéit fogoly bün­tetésének időtartamát csök­kentik. Ily módon nem egé­szen száz ember marad a bőr­New York (AP, Reuter). Dorticos kubai elnöknek az ENSZ közgyűlésen hétfőn tar­tott beszédét az Egyesült Ál­lamokban mentéket talált kubai ellenforradalmásr ele­mes igyekeztek ismételt köz­bekiáltásokkal megzavarni. A teremőrök hosszas huzavona után végül is eltávolították a hangoskodókat. Hírügynökségi jelentések szerint a rendbontók társai a beszéd ideje alatt szervezett utcai tüntetésre készültek. Mintegy 200 kubai ellenforra­dalmár gyűlt össze az ENSZ- székház bejárata előtt, ahol a Kubával rokonszr nvezők na­gyobb csoportja M waeekoíoU, tönökben a Menderes-per so­rán elítéltek között. Nyilvávaló azonban, hogy vége van az Inönü hétfői rá­dióbeszéde utón bekövetkezett ideiglenes nyugalomnak. Az isztambuli egyetem jogi ka­rának hallgatói nyilvánosság­ra hoztak egy felhívást, amelyben határozottan föllép­nek az amnesztia ellen. Az “isztambuli diákok kedden gyűlést rendeztek az egyetem parkjában Atatürk emlékmű­vénél, ahonnan elindultak 1960 áprilisában és májusában a Menderesz-randszer ellen tüntető fiatalok. Hétfőn az isztambuli műsza­ki egyetem diákjai koszorút helyeztek arra a heljre, ahol az 1960. áprilisi diáktüntetés idején az első diák életét vesztette. (MTI) Adott jelre az ellenforradal­már banda kövekkel támadt erre a csoportra, s annak tag­jait megrohanták és ütlegel­ték. A rendőrség közbeavatko­zására a verekedés véget ért, de az ellenforradalmár ban­diták a nyílt utcán ismét a Kubával rokonszenvezőkre tá­madtak, s ezúttal piros festó- kes tojászáport zúdítottak rá­juk. A rendőrség végre erélye­sebb föllépésre szánta el ma­gát, és vénet vetett az ellen­forradalmárok garázdálkodá­sának. Mint jelentik, 33 sze­mélyt a rendőrség őrizetbe vett (MTI) dát független és szuverén ki­ismeri el, és kész ve­kapcsolatokat ‘ létesíteni. IMS* Kubai ellenforradalmáról« utcai verekedéssel igyekeztek megzavarni Dorticos ENSZ-felszólalását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom