Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-05 / 233. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Péntek, 1962. október 5. Szeretnek Marosi István, a termelőszö­vetkezet elnöke gyanakvással teli csodálkozással méregetett. Hát... csakugyan, népes a kányái tsz vezetősége, szóba is került már jó néhányszor, hogy kevés a hatelemis iskolai vég­zettség azok számára, akik ve­zetnek. Kevés azoknak, akik őszinte szívből kívánnák, hogy a falu élete maibb- és jobb le­gyen. Már beszéltek arról, hogy meg kell indítani a dolgozók esti általános iskoláját, de dön­teni még nem sikerült. Talán a községi tanácson többet tud­nak erről mondani. Vagy Ke­resztes Pali bácsi, a tanító úr. Náluk most szedik a répát, ve­rik a diót. Sok diójuk lett... Amikor a napi dolgokra te­relődött a szó, az elnök hang­jában nem vibrált ott tovább a bizonytalanság, világosan ad­ta értésemre, hogy az iskoláz­tatás gondolatával egyetérte­nek, de annyi más munka van! Nem így képzeltem el a já­rási elvtársak tájékoztatása után. Itt bizony alapos félre­értésről van szó. Ügy mondták, hogy Kányán maga a tsz veze­tősége kérte az esti iskola meg­indítását, fő is a fejük, miként csinálják meg. Hiszen csupán egy szem tanító van a faluban, a felső tagozatos diákok ugyan­is Tabra járnak. De majd át­jön néhány tanár Bedegkérről, vagy kijár Tabról, és kielégí­tik a spontán jelentkezett kí­vánságot. Igen ám, de az el­nök nem tud arról, aminek a vezetőség lenne a hőse! Ha már itt vagyok, a végére kell járni a dolognak. Keresztes Pál tanítónak diák­ja volt a falu valahány negy­venöt éven aluli lakója. Még tán a gondolatait is ismeri ezeknek az embereknek. — Milyenek? Értelmesek. Szeretnek jól élni, szépen ru- házkodni; ritka áz a ház, ame­lyikből hiányzik a rádió, aho­va nem jár újság, ahol nem forgatnak könyvet. Megked­velték a televíziót is... Szóval vannak igényeik, de az általános műveltség dolgá­ban hogy állnak? — Akad néhány tanulni kész ember, de most a tsz-re vá­runk. Nincs nap, amikor ne kérdezném elnökünktől, dön­töttek-« már. Puska elvtárs, a párttitkár meg a községi ta­nács vezetői is szorgalmazzák a tanulást. Furcsa, hogy ennyi jő szán­dék, akarat nem talál révbe. Hiszen csak legutóbb is, ami­kor itt jártak a budapesti pat­ronálok, akik havonta kétszer- háromszor is megérkeznek, Pa­li bácsi oda állt a nála jóval fiatalabb Rapaport Béla elé; jól élni... A nőtanács bizony más for­májúra is alakíthatta volna az asszonyok gondolkodásmódját! Nézem az emeletes iskolát. Vajon esténként kinyílik-e végre az ajtó a felnőttek előtt, megszületik-e a dolgozók esti iskolája? Pali bácsi a faluról beszél, amit nagyon szeret. Az emberekről. Három évvel tol­dotta meg már szolgálati ide­jét. Nem tud dolog nélkül len­ni. Fáradt? Nem. Akkor nem fogott volna bele a felnőtt diá­kok keresésébe. De ezt még jó lenne megcsinálni. Azt mond­ja, szamárság nem kihasználni a tanulásra kínálkozó alkalmat. Hogyan lett emeletes ez az iskola? Őriz erről egy 1883-as keltezésű iskolaszéki jegyző­könyvet. Az van ebben a meg­sárgult okmányban, hogy any- nyi a gyerek, hogy egy szobá­ban már nem fémek el. A lét­szám 140. Ezért az iskolaszék elhatározza, hogy még egy szo­bát építtet, és még egy embert fogad fel — nyilván tanítót. A határozat félretétetett, mert egy évvel később, 1884-ben a lebontott »iskolaszoba« helyett fölépült a két tantermes eme­letes iskola. Nem csekély ál­dozatot vállalhatott érte ez a kisparaszti község. És most, több, mint száz év eltelte után, amikor nem anyagi áldozatho­zatalról van szó, hanem olyas­miről, ami több érővé, gazda­gabbá teszi az embert, most nem értenék a falu lakói, miért van szükség tanulásra? Marcsi elvtársat idézem, a termelőszövetkezet elnökét; — Amit az ember megtanul, azt nem tudja elvenni tőle senki! így van. Ezért is kellene megvalósítani az ismételten tervbe foglalt vállalást. Vagy Kánya megint adós marad a dolgozók esti iskolájának meg­nyitásával? Akad jó példa a környéken eljsg. Be kellene bizonyítani, hogy Kánya sem hátrább való. Persze, ha ráérősen ballagnak, elfut mellettük az idő. Ne halo­gassák tovább az újfajta isko­la megalapítását, hiszen az a falu felnőtt lakosságát teszi műveltség dolgában módosab­bá! László Ibolya A nappalok rövidebbek, hosz- szabb a sötétség, több idő jut arra, hogy munka után az em­berek a televízió képernyője elé telepedjenek. Felkerestük a Televízió műsorszerkesztősé- gét, hogy megtudjuk, mát ígér­nek a következő hónapokra, mit láthatunk az elsötétített — Béla bácsi, te! Szoron­gasd meg már a párttaggyűlé­sen a tagságot a tanulás vé­gett! Rád nagyon Ijallgatnafc. A TÜKER kitűnő pártfogó­nak bizonyult. Nemcsak elvi segítséget nyújtott. Nem saj­nálták a fáradságot akkor sem, amikor a tsz építkezett. Az irodai munkához szokott kezeken hólyagokat tört a szer­szám nyele S ha viszontsegít- ségről lenne szó, azt hiszem, sokan jelentkeznének Kányá­ról, hogy itt vagyunk, mit csi­náljunk, mondjátok! De az es­ti iskola ügyében nem sikerült dönteni. Mackó elvtárs, a ter­melőszövetkezet nemrég ide ke­rült agronómusa erősítgeti ugyan, hogy rövid időn belül elintézik a beiskolázást. Jó is lenne ez, mert a sok huzavo­nában esetleg elveszítik ked­vüket azok, akiket Keresztes Pali bácsi ösztönzött tanulás­ra. A jelentkezők férfiak. Miért, az asszonyok nem érzik szük­ségét a tanulásnak? Ők azt mondják: Nem érünk rá beül­ni az iskolába. Menjenek az emberek. Póruljárt öngyilkosjelölt Julio Costa idős lisszaboni magánzó megunta az életét. Volt még hátralevő évedre egy kis megtakarított pénzecskéje bankjegyekben, ezeket azonban gondosan apró darabokra tépte szét, mielőtt felvágta ereit. Azonban öngyilkossági kísérle­tét idejében fölfedezték, kór­házba szállították, és megmen­tették az életét. Hogy ezután miből fog élni, azt viszont sen­il asm tudja. szobákban a képernyőn. — Mindenekelőtt úgy gondol­juk — kapjuk a választ —, hogy nincs különösebb eltérés a vi­déki, a városi és a budapesti nézők között. Amennyire a le­velekből meg lehet állapítani, hasonlóak az igényeik, kifogá­saik. Itt is, ott is a sport- és színházi közvetítéseket szere­tik a legjobban, és a frlmmű- sorok ellen van a legtöbb pa­nasz. Mindez nem azt jelenti, hogy nem tervezünk néhány külön adást, elsősorban a me­zőgazdasági dolgozók számára. Szaktanfolyam — Már a következő hetek­ben, egészen pontosan novem­ber 13-án, szerdán este indul a tv mezőgazdasági szakmun­kásképző műsora. Ezután min­den szerdán 5 és 6 óra között jelentkezik ez az adás. Az or­szág nagyon sok községében indult mezőgazdasági szak­munkásképző, sokféle szak­mában. Mi a tv képernyőjén olyan tanfolyamokat szeret­nénk tartani, amelyek mind­egyik mezőgazdasági szakma számára segítséget adnak. Az ország legjobb szakemberei tartják majd az előadásokat ilyen témákból, mint: »A ta­lajvédelem és a helyes növé­nyi sorrend«; a »Vegyszeres gyomirtás«; a »Szántóföldi nö­vények öntözéses termesztése«; »A legelőgazdálkodás«. Az elő­adás alatt filmvetítések és raj­zok teszik érthetőbbé az anya­got, és az óra végén gyakorlati szakemberek tesznek fül kiár­Fővárosi színvonal AZ IFJÚSÁGI BOLTBAN Figyelmes és gyors Bő választék kiszolgálás mm Ifjúsági Bolt — hívja föl a figyelmet e— tábla, mellette pedig egy KISZ-jelvény az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Május 1. utcai 323-as üzletére. A Tagyogó tisztaság, a műanyaggal burkolt falak, az ízlésesen elhelyezett áruk, a bőséges választék, az udva­rias, figyelmes és gyors kiszol­gálás vonzza ide a vevőket. Huszonnégyen dolgoznak a boltban — többségük fiatal, közülük tizenhármán KISZ- isták — Rózsahegyi József irányításával, aki húszeszten­dei munkája elismeréséül nemrég kapta meg az arany törzsgárdaérmet és a »Belke­reskedelem kiváló dolgozója« kitüntetést. Félmilliós költséggel alakí­totta át az üzletet a vállalat. Az új hűtővitrinekben és jég­szekrényekben 15—16 féle hi­degkonyhai készítményt, fran­ciasalátát, libamájpástétomot, kaszinótojást tartanak. A bolt­ban több, mint harmincféle húsáru s még ennél is több­fajta bor várja a vevőket. Bu­dapestről hetenként kétszer kapnak cukrászipari különle­gességeket. Reggel fél hétkor nyit a bolt, ám a Sütőipari Vállalat még egyszer sem szállított nekik nyolc óra előtt kenye­ret és péksüteményt. Előfor­dult, hogy csak 100 káló ke­nyeret kaptak a megrendelt négy mázsa helyett. Segíthet­né a választók gazdagítását a Tejipari Vállalat és a Nagy­kanizsai Sörgyár is. A tejipa­páidéul legutóbb a megren­delt tizenötféle tejtermékből csak kétfélét szállított. A sörgyár pedig a többszöri ké­rés ellenére sem küld barna sört, pedig sok vevő keresi. A bambergi verekedés Három Frankfurtban tanuló afrikai diák turistakörűtra in­dult Nyugat-Németorszégba, hogy megismerkedjék a helyi szokásokkal és erkölcsökkel. Bamberg városában ez sike­rült is nekik. Amikor este be­tértek egy mulatóiba, az ame­rikai helyőrség néhány kato­nája rájuk vetette magát, összeverték, és kidobták őket az utcára mondván, hogy fe­keték ne merjék betenni lá­bukat a fehér emberek szóra­kozóhelyeire. A jelenlevő né­metek közül senki sem lépett közbe, s a nigériai diákokat úgy megverték, hogy közülük ketten kórházba kerültek. Az amerikai elöljárók elő­ször föl sem vették az ügyet, hiszen katonáik csupán azt tették Bambergbsn, amit ott­hon naponta elkövetnek. De rendkívül kellemetlen dolog derült ki: az egyik sértett az Amerikai—Nigériai Baráti Társaság elnöke volt. Botrány tört ki, hiszen Nigéria — la­kossága számát tekintve — a legnagyobb fiatal afrikai ál­lam, s az Egyesült Államok diplomáciája különös szívós­sággal igyekszik megszerezni barátságát. Dowling bonni amerikai nagykövet és Norris tábor­nok, a 3. amerikai gyaloghad- osriály parancsnoka nagy ké­séssel bocsánatkórő levelet küldött a sebesülteknek, éses- küdözött, hogy a bűnösöket felelősségre vonják. Ettől azon­ban aligha lesz elviselhetőbb a fiatal nigériaiakat ért szem­léltető lecke. (MTI) MIT ÍGÉR —— r r a teli A TELEVÍZIÓ. estékre ? déseket az előadást tartó el­méleti tudósnak. „Ldmpafénynél* A tv agronómusa a jövőben átadja helyét a »Mezőgazdá­szok Fóruma« című rovatnak. Itt a legjobb gyakorlati szak­emberek mondják el eredmé­nyeik titkait. Üj műsor lesz a falu járó kamera is. Ebben a műsorban egy-egy érdekes eredményt, új módszert vagy éppen hibás gyakorlatot, érde­kes embereket mutatnak be el­sősorban a falusi nézőknek. Űj műsor lesz a »Lámpafénynél« című, vasárnap este jelentkező adás is. Történelmi, mezőgaz­dasági érdekességek, a falusi kulturális élet eseményei ad­ják majd a műsor anyagát sok filmmel, képpel. (»Egy kép — két mondat« címmel terveznek külön rovatot a műsorban.) lesz, ugyanis az Intervízáó is közvetíteni fogja, s bizonyára nem kevés embert érdekel a határon túl: hol termelik, kik termesztik a híres magyar to­kajit. Megindul a Zenei Klub a komoly zene hívei számára. A hang- és képszalag már őrzi a nyáron hazánkban vendégsze­repeit nagyszerű néger énekes­nő, Margarete Tynes énekéről készült fölvételeket, ilyen föl­vételt készítenek majd a ha­zánkba látogató többi neves külföldi művészről is. Nem fe­ledkeznek meg a könnyűzene híveiről sem. Négy dzsesszzon- gorista: Túrán László, Szabó László, Garen Attila és Kö- rössy István méri össze a tu­dását a kamerák előtt. Sok tv-játék Az irodalomkedvelők Szüret Tokajban — Változatlanül elmegyünk meglátogatni az ország érdeke­sebb tájait. Október 14-én To­kaj környéke kerül a kame­ráik elé. »Szüretelik a borok ki­rályát« cimmel láthatják majd a nézők, hogyan szedik, put- tonyozzák, préselik a szőlőt Tokajban, s bár vasárnap dél­előtt lesz a közvetítés ideje, nem marad ki belőle egy kis tokaji szüreti mulatság sem. Minden bizonnyal sokan nézik majd az országban a szüretet és a szép környéket bemutató képeket, de az adásnak aligha­nem külföldön is nagy sikere — Azt mondtuk, hogy a vidé­kieket éppen úgy érdekli min­den, mint a városiakat. Be kell hát számolnunk azokról a tv- műsorakról is, amelyek nem közvetlenül csak a falusiak ér­deklődésére tarthatnak számot. A következő televíziós játéko­kat vetítik az őszi-téli hóna­pokban: Peter Hacks »Hamis orr és álszakáll«; Szirmai Re­zső »Senki karácsonyfája« cí­mű rádiójátékát már többször is ismételték a közönség kí­vánságára, most tv-játék for­májában találkozhatnak vele a nézők. Sólyom László művé­nek »A szerelemhez érteni kell« lesz a címe. Gárdos Mik­lós »Vacsora a Hotel Germá­niában« című írásából tv-film készült. A filmkedvelők bizo­nyára örülnek, ha megtudják, hogy ismét láthatják a Modem Pimpemelt és a Szentivánéji álom filmváltozatát, amit Reinhardt, a világhírű színhá­zi rendező rendezett a filmsza­lagra, s amelyben feltűnt a később híressé lett gyermek- színész. Mickey Rooney Puck szerepében. A tv bemutatja az elmúlt években készült, világ­sikert aratott — de a mozik­ban eddig nem játszott — Re­nee Clalr-filmet, »Az orgonás kapu«-t Yves Montand-nal a főszerepbe». továbbra is láthatják az iro­dalmi klubok adásait. Ebben az évben az orosz, az angol és a többi nagy nemzeti irodal­mat mutatják be a nézőknek játékos fejtörő keretében. »Ha együtt játszanánk« címmel a Ruttkay Éva—Gábor Miklós és a Törőcsik Mari—Bodrogi- Gyula színészházaspárok lép­nek a televízió elé. Mezey Má­ria önálló esten ad ízelítőt mű­vészetének sokrétűségéből. A jubiláló Nemzeti Színház a 125. évforduló alkalmából műsort ad a színház színpadáról. Nem egyetlen darabot közvetítenek, hanem a repertoár egészéből adnak keresztmetszetet. Hason­ló módon szeretnek bemutatni a tv nézőinek a többi színhá­zat is. Természetesen nem ma­radnak el a vidéki színházi közvetítések sem. Jubileumot — ha csak ötéveset is — ünne­pel a Magyar Nemzeti Galéria. Ide is ellátogat egy nagyobb műsor erejéig a Televízió. S végül: már megbízást ka­pott Róna Tibor és Kellér De­zső, hogy a szilveszteri műsor megírásához lássanak hozzá. B. U H§ ^SÉSäg? Zakatolás Kedves jelenetet láttam a Berzsenyi Dániel Általános Iskola előitt. Délután volst, s kint az udvaron úttörők áll­tak egy nagy körben, és önfeledten énekelték; »He- gyekrvölgyek között zakatol a vonat...« Aztán, táncra perdültek, és csitris-kama- szos jókedvvel derültek, ha egy lány fiút ragadott ka­ron és viszont. A kerítés előtt két 30 év körüli férfi állt. Belefeled­keztek a játék nézésébe, és mosolyogtak, mosolyogták. Arra gondoltam akkor, hogy ez a két felnőtt em­ber 1949-ben, a budapesti VIT idején 16—17 éves le­hetett, részt vettek talán a fesztiválon is, ahol a zaka­tolás volt a találkozó nem­zetközi tánca, s ezért ma­rasztalja most őket a játszó, daloló úttörősereg. Egészen bizonyos voltam benne, hogy ha a pajtások közül valaki akkor odalép eléjük, és meghívja őket, nem mondamaik nemet. (Polesz) * » * márciusbon. Feketekávét iszunk a marcali presszóban, aztán az üvegvitrin mögött levő sok szép és kívánatos süte­ményt látva arra gondolunk, hogy le kellene fényképezni egy cuk rász, tanulót a szak­ma fogásainak elsajátítása közben. — Kérem, van cukrászta­nulójuk? — kérdezzük presszósnőt. — Van, hogyne, egy fiú. —- Itt van az üzletben? — Tanfolyamon van, de nemsokára itt lesz..; — hangzik a készséges válasz. Ez nagyszerű dolog, itt a téma. De azért megkérdez­zük, hogy mégis hány órá­ra érkezik meg a tanfolyam­ról, mert addig esetleg mást csinálhatnánk. — Nem tudom pontosan, mindjárt miegérdeklődöm — siet megint segítségünkre a kávéfőzőnő, aztán jön visz- sza, és közli az időpontot: — Március elejétől már itt dolgozik... Köszönjük szépen. Unal­mas lett volna a várako­zás: .4 — pgy — Részeg békák Az olasz Toroviscoza városka lakosságát éjszaka harsány bé­kabrekegés vert© föl. Olyan hevesen lármáztak a békák, hogy a toroviscozaiak egész éj­jel nem hunyhatták le szemü­ket. Cesare Romero, a helybeli gimnázium állattan tanára más­nap kora reggel megvizsgálta a békebontó békákat és a tó vi­zét. Megállapította, hogy a bre­kegő jószágok mind egy szá­lig tökrészegek. Az történt, hogy egy tartályautó, amelyben jóféle olasz vörös bort szállítot­tak, belecsúszott a tóba, és a nemes folyadék elvegyült a tó vizével. A tanár az alapos és gondos vizsgálat után fejcsóvál­va jegyezte meg: — Egészen emberi módon vi­selkednek. SmmiíMénSan Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telelőn 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldőit kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és ppstáskégbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom