Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

<s> '•u VmÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ iKA: 50 FILLÉR SomogyiNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Jt!X. ÉVFOLYAM 234. SZÁM. SZOMBAT, 1962. OKTÓBER 6. Hol, hogyan fejhetnének több tejet? (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Több önköltséges napközit! (6. o.) Mai számunk tártalmából: Grades körültekintéssel készülnek a five évi előzetes tervek a marcali járásban A negyedik negyedévi hitel- tervtárgyaiások után a jövő évi gazdálkodás előzetes ter­vének elkészítése a soron kö­vetkező feladat a termelőszö­vetkezetekben. A terveket minden járásban bizottság vizsgálja felül. A tervtárgya­láson részt vesznek a termel­tető vállalatok képviselői is, hogy megtudják: miből meny­nyit kíván a tsz jövőre leszer­ződni, és hogyan teremti meg a szerződött termény vagy ál­lat előállításának feltételeit. A Marcali Járási Tanács Me­zőgazdasági Osztályán is ezt tapasztaltuk a minap. A gadá- nyi Táncsics Termelőszövetke­zetnek — mint Balikó József tsz-elnök a felülvizsgáláskor elmondotta — a jövő évi hízó­marha-értékesítésá előirányzat megvalósításához 38 darab bor­jút kell vásárolnia. Ügy szá­molnak, hogy a szükséges alapanyagból húszat még ez év végén, tizennyolcat pedig 1963 elején vesznek meg. Bán­tó Károly, az Állatforgalmi Vállalat marcali kirendeltsé­gének vezetője ehhez segítséget ígért a szövetkezetnek. A ki­rendeltség-vezető a tervszámo­kat megismerve óvta a gadá- nyiakat, nehogy a szövetkezet erejét meghaladó feladatokat tűzzenek ki célul. A jövő évre például 400 darab hízósertés értékesítését tervezték, de az alapanyag egy részét csak jö­vő évi márciusi malacokból tudnák biztosítani. Kovács Re­zső mezőgazdász szerint 100 A vendéglátóipar! ellátásról tárgyalt a Csurgói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága (Tudósítónktól:) Tegnap vitatta meg a Csur­gói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a járás vendéglátó­iparának helyzetét Megállapí­tották, hogy a nagyobb közsé­geikben még nem működik bü­fé-falatozó és cukrászda. Pe­dig a cukrászati készítmények iránt állandóan növekszik az igény. Inkán már rendelkezés­re áll a cukrászdia helyisége és a berendezés egy része is, rö­videsen Berzencén és Zákány­ban is biztosítanak helyiséget cukrászda részére. Növekedett a saját készítésű ételek for­galma a járásban. Ezzel egy időben azonban nem haladt az egységek megfelelő fölsze­relése. Javulás mutatkozik az áruellátásban. Kisebb hibák voltak ugyan a hús-, a tölte­lékáru- és a szikvízellátásban, de remélhetőleg rövidesen megszűnik a hiány. A legnagyobb gondot a ven­déglátóipari dolgozók hiányos szakképzettsége okozza. Külö­nösen a kis forgalmú vidéki italboltokba nem tudnak a földművesszövetkezetek képe- sítéssei rendelkező vezetőt be- f állítani. A végrehajtó bizott­ság a többi között határozatot hozott az áruellátás megjaví­tásáról. süldőt kívánnak leadni az idén, ezekből meghagyhatnának ugyan néhányat a következő esztendőre, azonban ezzel az idei részesedést csökkentenék. Alaposan mérlegelték a lehe­tőségeket, végül is úgy hatá­roztak a szövetkezet vezetői, hogy 400 helyett csak 350 hí­zott sertés értékesítésére szer­ződnek. Így a gazdaság nincs kitéve annak a veszélynek, hogy ha a márciusi malacok nem érik el a kívánt súlyt a jövő év végéig, nem tudja le­adni a lekötött állományt. így párosul Marcaliban a tervek felülvizsgálása a ta­nácsadással, az útmutatással. A hibás terveket nem adják visz- sza, hanem megmagyarázzák módosító javaslatukat, és a tervben a tsz-vezetök mindjárt rögzítik is a kijavított, megva­lósítható feladatokat. Ezeket terjesztik majd a tagság elé jó­váhagyás végett Mezőgazdasági küldöttség utazott A bolgár mezőgazdasági akadémia meghívására pénte­ken Petőházi Gábor földmű­velésügyi miniszterhelyettes vezetésével mezőgazdasági küldöttség utazott Szófiába. A küldöttség a jövő évi ma­gyar—bolgár mezőgazdásági tudományos együttműködés kérdéseiről tárgyal. (MTI) Megbukott a francia kormány Az V. köztársaság első kormányválsága Párizs (MTI). Pénteken hajnalban 12 órás elkeseredett vita után szava­zásra került sor a francia nem­zetgyűlésben a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról. A szavazás haj­nali 4 és 5 óra között zajlott le, és a képviselők túlnyomó többsége a bizalmatlansági in­dítvány mellett foglalt állást. A végleges adatok szerint 280-an szavaztak a kormány ellen, vagyis 39-cel többen, mint az abszolút többség. A bizalmatlansági indítvány mel­lett, vagyis De Gaulle alkot- mánymódosító terve ellen sza­vaztak a kommunisták, a szo­cialisták, a radikálisok, az MRP tagjai, a függetlenek, sőt néhány De Gaulle-párti képvi­selő is. Ezeket azonnal kizár­ták a pártból. Az eredmény kihirdetése után De Gaulle pártjának kép­viselői »OAS-gyilkosok« fel­kiáltásokkal támadtak az el­lenzékre. Azok viszont a Mar- seillaise-t énekelték. A nemzetgyűlés tehát eluta­sította De Gaulle-nak azt a tervét, hogy a köztársasági el­nököt a jövőben népszavazás és nem választó kollégiumok útján jelöljék ki. E javaslat­ról — mint ismeretes — októ­ber 28-án tartanak általános szavazást. A köztársasági elnök előtt két választás áll: vagy új mi­niszterelnököt nevez ki, vagy — és ez a valószínűbb — fel­oszlatja a nemzetgyűlést, és új általános választásokat rendel el. De Gaulle jelenleg nem tar­tózkodik Párizsban, de meg­figyelők szerint visszatér, és fogadja Pornpidout, aki be­nyújtja lemondását. A francia hivatalos körök csaknem bizo­nyosra veszik, hogy De Gaulle feloszlatja a nemzetgyűlést, és az általános választásokig Pornpidout bízza meg a mi­niszterelnöki tisztség betölté­sével. Az angol munkáspárt brightoni értekezlete London (MTI). A brightoni értekezleten a jobboldali Gaitskell Közös Piac-beszéde után ellenoffen- zívát kezdett, melynek első gyümölcse az értekezlet zárt ülésén heves vita után hozott döntés volt, mely elutasította azt a javaslatot, hogy az öt független munkáspárti képvi­selőnek, akiket azért sújtottak a párt politikai tevékenységé­ből kizáró fegyelmi büntetés­sel, mert a pórt álláspontjá­val ellenkező módon szavaz­tak az alsóházion védelmi ügyben — engede k meg, hogy mint választóké Jeteik kül­döttei vehessenek részt a kö­vetkező pártéirtekezleten. A jobboldali szakszervezeti vezetők egyébként a színfalak mögött azzal érvelnek, hogy Gaitskell beszéde eltért a végrehajtó bizottság által el­fogadott nyilatkozattól és1 visszatért Gaitskell eredeti szövegezéséhez, amelyet a vég­rehajtó bizottság nem foga­dott el. Azt mondják, hogy az ilyen politika »-vereséget je­lenthet a pórt számára az ál­talános választásokon. Igazi indokuk azonban az: nem tet­szik nekik, hogy Gaitskell — aki eddig jobboldali álláspon­ton volt, most — ha talán csak látszólag is — inkább a bal-centrum felé közeleddfc Ezek a jobboldali vezetők bír­ták rá Georges Brown-t, a párt helyettes vezérét, hogy beszédében Gaitskell eilen fog­laljon állást. Viszont Gaits­kell mellé állt az óriási szál­lító- és általános munkások: szakszervezetének nagy befo­lyású főtitkára, Frank Cousins, aki — mint ismeretes — fel­ajánlotta, hogy szakszervezete költségére kinyomatja Gaits- kell beszédét, amelyet a pol­gári sajtó csak rövid kivona­tokban közölt azzal az üiriigy- gyel, hogy a vasutassztrájk miatt csökkent a lapok térfo­gata. Megtartották első kollégiumi ülésüket a termelőszövetkezeti jogtanácsosok A napokban első ízben tar­tottak megbeszélést Kaposvá­ron a termelőszövetkezeti jog­tanácsosok. A debreceni és a budapesti jogászkonferencián vetődött fel a gondodat, hogy igen helyes, ha a termelőszö­vetkezetekkel foglalkozó jogá­szok időnként összejönnek, és megvitatják a nagyüzemi gaz­dálkodással kapcsolatos jogi problémákat. Ennek a kezde- ményezésnck a hatására gyűlt össze 17 Somogy megyei jog­tanácsos. A klubszerű összejö­vetelen megállapodtak abban, hogy kéthetenként rendszere­sen találkoznak, kielemzik a legfontosabb jogszabályokat, ezek közül is elsősorban a nemrég megjelent 3004/5-ös kormányhatározatot. Az a cél, hogy a legmesszebbmenőkig tá­mogassak a nagyüzemi gazda­ságokat. Az első alkalomkor voltakép­pen a ldubösszej övetelek prog­ramját beszélték meg, de meg- vitattak néhány _ időszerű, gyakran előforduló jogi prob­lémát is, mint például a köt­bérezés, az erdők utáni földjá­radék a juttatott földek tör­vényes aránya. Mint felvető­dött sok termelőszövetkezet­ben nincsenek egészen tisztá­ban a jogi tanácsadás jelento- tegével, ezért a kollégium-lik legfőbb célja ismertet- \ogy ezen az úton a joga- sín- -nilyen segítséget tudnak adni gazdaság gondjainak megold, hoz. Hogy teljesebb és hatén, 'abb legyen ez a tanácsijáig úgy döntöttek, hogy az r ■''öveírV,'re ^meg­hívják a járási mezígaz^asvgi «ttitályok jogi tanácsadóit akik mindennapi munkájukban közvetlenül is látják, hogy mi­lyen gondjaik vannak terme­lőszövetkezeteinknek. A CSERENFAI Fölértünk a tetőre. Egy fo­gatot látok távolabb, ott a fák hűvösében. De Herczeg József brigádvezető váltig erősítgeti, ott van a többi is, a domb el­takarja őket. Etetnek a kocsisok, szám sze­rint kilencen. Nincs túl messze a falu, délben mégsem mennek haza. Kímélik a jószágot. Mert a ló egész délután dolgozik az­zal az erővel, amit visszafelé a meredek horhoson kellene kifejtenie. Gungel Lajos, a Május L Tsz egyik fogatosa feláll a gyöpre terített pokróc­ról, s mondja: — Ami lovat itt lát, az mind cserénfai volt azelőtt is, Más vidékről való jószág nehezen bírná fölhúzni még az üres kocsit is a domb­ra, lefelé meg nemigen tudná megtartani, míg hozzá nem szokik a nyaklóhoz. A látogató vadregényesnek, a cserénfaiak nehéz terepnek tartják a határt. Völgynek le, dombnak föl — így szaladnak a horhos dűlőutak. Meg a szántóföldek is. A szövetkezet A Marcali Sajt- üzemben naponta 30—32 000 liter te­jet dolgoznak fel, ebbői 29—30 má­zsa sajtot készíte­nek. A sajtot a keszthelyi közpon­ti érlelőbe szál­lítják. Az üzem készítményeinek 90 százalékát ex­portálják. Képün­kön: Merő Gyula a sóból kivett saj­tot polcokra rak­ja. m négyszázötven holdjából száz- nyolcvanat-kétszázat fogatos ekével kell szántani ezután is. Traktor — se kerekes, se lánc­talpas — nem boldogulna itt. Egy óvatlan pillanat, és buk­fenc — nem, ezt nem szabad kockáztatni. Mondom, a mező nagyobb felén eljár a gép, de itt, ahol most beszélgetünk, emberre és lóra vár minden munka. Tudják (hogyne tudnák) ejt a fogatosok. Egyikük-mésikuk próbál is előnyt kovácsolni eb­ből. Nagy Ernő meg néhány társa nagy hangon bizonygat­ja: szoros, teljesíthetetlen a szántás meg a boronálás nor­mája. Vita kerekedik ebből. A brigádvezető is, Nagy' József elnök is állja a szócsatát. Ne­kik ugyan beszélhet bárki, tud­ják jól, hogy mit bír az em­ber meg a jószág egy nap alatt. Szántottak, boronáltak ők is — nem másutt, hanem éppen itt — egyéni gazda korukban. Szájukból hitelesen, meggyő­zően hangzik az ellenérv: — nem nyolc vagy tíz óra, ha­nem egy kicsit nagyobb tem­póval rövidebb idő alatt is föl szoktunk szántani hét-nyolc- Sfzáz négyszögölet, amennyi a mostani napi norma — mond­ják. — Ló kell ahhoz, abrakos jószág, nem ilyen, mint az én két sárgám — replikázik az egyik fogatos. — Beszélsz, de nem gondo­lod meg, hogy mit. Egyénileg többet dolgoztál, fuvaroztál, rosszabb, gyengébb lovakkal — adják meg a vitazáró választ. Abrakot is, szálas takar­mányt is eleget mérnek ki a lovaknak. Egy Ids ráadást úgy szerezhet a kocsis, hogy kaszál zöldet a lucemaföldön. Már aki nem sajnálja a fáradságot. Kelemen Antal most is zöldes rázottat etet. Velczenbach Jó­zsef lovai pedig csak éppen hogy szálazgatják a szénát. Talán éppen Nagy László az, akinek alig venni szavát. Nem zsörtölődik, nem követelőzik, hanem csendben, de annál na­gyobb odaadással végzi, ami sorra jön. Hajthat reggeltől napestig, s mert rendesen gond­ját viseli a két lónak, nem áll­ják el az utat... A friss szántáson öten se­rénykednek. Előbb műtrágyát szórt, most meg árpát vet kéz­zel Csiszár István, Nagy Já­nos, Papp János és Sersli Ist­ván. A magot László Józsefné hordja nekik. — Csak ez a nagy domb ne volna — ül le egy percnyit szusszanni a zsák­ra az asszony, s panaszszavát feledve máris derűs történet mesélésébe kezd. A másik dűlőben szépen el­munkált, kisebb tábla. Gép szántotta, gép vetette. Mert amit lehet, azt traktorral csi­nálják Cserénfán is. A többit meg fogattal szántják, kézzel vetik. így szokták meg, nem tehetnek mást most sem. Ballagunk visszafelé. Az egyik szőlőparcellán Kovács János bácsi »bosszantja a ró­kákat«: — Viszek haza egy kosárral az érettebbjéből, hogy kevesebb maradjon a ravasz állatjainak. — Mert sok itt a róka, jó rejtekhelyei találnak, a fákkal övezett vízmosások­ban. Az erdő meg a nagyvadak paradicsoma. Szarvas is, vad­disznó is dézsmálhatja mosta­nában a kukoricát. Hárman — Fehér Imre, Kelemen Jenő és Papp Lajos — őrzik estétől reggelig a termést. Durrogat- nak ostorral, tüzet raknak a vad ijesztegetésére. Erdő mel­letti parasztemberek megszo­kott életrendje ez. Ősz köszöntött Cserénfára. Kukoricát, szőlőt érlelő, jövő évi aratást alapozó, emberi-tu­datot formál gató ősz, a falu második közös esztendejének ősze. Kutas József

Next

/
Oldalképek
Tartalom