Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

Kedd, 1062. október 30. Felszólalások a megyei pártértekezleten (Folytatás a 4. oldalról.) minden tapasztalata bizonyít­ja, hogy az emberek a bizalom­ra bizalommal válaszolnak. Nagyon világosan kell érteni ezt a kérdést,. mert a szocia­lizmust az egész néppel akar­juk és tudjuk csak fölépíteni, másrészt csak így teremthetjük meg a szilárd népi-nemzeti egységet is. Vitatott kérdési pártban a származással kapcsolatos érté­kelés. Higgyék el, hogy ez nem valami kiagyalt dolog, ezt a kérdést az élet, a fejlődés ve­tette föl, s tűzte napirendre. A pártnak foglalkoznia kellett vele, s válaszolnia kellett rá. A Központi Bizottság a kong­resszusi irányelvekben adta meg a . választ. Ez kimondja, hogy a származás kérdését fe­lül kell vizsgálni, és az eddig alkalmazott gyakorlatot meg kell szüntetni. A beszámoló helyesen utalt erre. Tudomásul kell venni, hogy az a 14 éves gyermek, aki ma ott áll a kö­zépiskola kapujánál, a felsza­baduláskor még nem is élt. Azok a 18 éves fiúk, lányok, akik ma az egyetem kapujánál állnak, már a mi társadalmi rendszerünkben látták meg a napvilágot. Azt mondjuk, hogy egységes szövetkezeti paraszt­ságot akarunk teremteni, s a volt kulákokat is úgy neveljük, hogy ők is beletartozzanak e fogalomba. Ha a kulák jól dol­gozik, három éven belül veze­tő tisztséget is kaphat. Hogyan tarthatnánk fenn hát a meg­különböztetést gyermekeivel szemben? Ha össznépi állammá akarjuk fejleszteni az orszá­got, akkor ezt a kérdést is vi­lágosan kell értelmezni. A beszámoló is utalt arra, én is azt mondom, hogy ez a politika a helyes. Joggal vető­dik föl a kérdés, hogy annak idején ugyanezt mondta Ráko­si Mátyás is. Mi hát a mérce, amely eldönti a politika he­lyességét? Erre a kérdésre a népnek kell megadnia a vá­laszt. Ha megszavaztatnánk dolgozó népünket, akkor azt a választ adná hogy valóban az a politika a helyes, amit mi 1956 óta folytatunk. Mi bizo­nyítja ezt? Vizsgáljuk meg, hogy az utóbbi hat esztendő­ben erősödött-e a munkásosz­tály vezető szerepe. Erre egy­értelmű választ adhatunk: igen, erősödött. Fölvetődik a kérdés, kinek a birtokában vannak a termelőeszközök. Fe­leletünk: a dolgozó nép birto­kában! Vagy gondoljunk a tu­lajdonviszonyokban beállott változásra. Hazánkban ural­kodóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok. Lehet-e azt mondani, hogy az osztályellen- ség erősödött? Azt kell monda­nunk, hogy gyengült. Ennek a ténynek a fényében kell nézni a mi politikánkat. Engedjék meg, hogy befeje­zésül a pártértekezletről és a beszámolóról mondjak néhány szót. Ami a munkát illeti, pártunk Központi Bizottsága nevében mondhatom, hogy a megye kommunistái és dolgozó népe az elmúlt három évben igyekeztek eredménnyel meg­valósítani a párt politikáját és határozatait. Somogy megye nem egy a 19 megye közül. Mezőgazdasági szempontból óriási a jelentősége. Szirmai Jenő elvtárs tudja bizonyítani, hogy az összfel vásári ásón be­lül 18 százalékban van érde­kelve Somogy. A 19 megye kö­zül Somogy a felvásárlásban a második helyen áll. FMsmerés- sel kell szólni a megye dolgo­zóinak helytállásáról. De eh­hez hozzá kell tenni azt is, hogy ami ma elég, az holnap kevés. Elismeréssel szólhatunk a pártépítésről is. Az elmúlt há­rom esztendőben a párttagság létszáma háromezerrel növeke­dett. Helyes volt a párttagság ilyen arányú növelése. A jö­vőt illetően azonban nem a számszerű fejlesztés, hanem a minőség állandó javítása a fő feladat. Alacsony a pártban a nők aránya. Márpedig a nők nélkül nem lehet fölépíteni a szocializmust. Meg kell szün­tetni a magunkban meglevő konzervativizmust is. Engedjék meg, hogy azt mondjam: egyetértek a beszá­molóval, a határozati javaslat­tal. De ezen túl kell a szán­dék is, hogy minden igyekeze­tünkkel azon legyünk, hogy az elfogadott határozatokat hajt­suk is végre. Ehhez kívánunk pártunk központi Bizottsága nevében az elvtársaknak, a me­gye minden kommunistájának s rajtuk keresztül az egész me­gye dolgozó népének sok si­kert. * Ezután Szabó József elvtárs, vezérőrnagy emelkedett szólás­ai! a hatalmas Szovjetunió, az egész szocialista tábor, vele vannak a békeszerető emberek milliói, s nem engedik meg, hogy a kubai nép függetlensé­gét és szabadságát elnyomják az amerikai imperialisták. Hadseregünk személyi állo­mánya jól ismeri ezt a kér­dést. Fel van készülve arra, hogy adott esetben teljesítse azt a feladatot, amelyet pár­tunk, kormányunk és dolgozó népünk rábíz. A vitában Bogó László elv­társ, a Tahi Járási Pártbizott­ság első titkára volt az utolsó felszólaló. ni ereszünk, hoary iiicgfuviiljon a gyvngv gawlitlkoilítsa A kubai nép nincs elvedül Engedjék meg, hogy átad­jam a megyei pártértekezlet­nek a magyar néphadsereg kommunistáinak és egész sze­mélyi állományának forró üd­vözletét és jókívánságait. A megyei pártbizottság be­számolója tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket So­mogy dolgozó népe tez a szo­cializmus építéséért. Ezek az erőfeszítések annál inkább nagy jelentőségűek, mivel az imperialista hatalmak min­dent elkövetnek, hogy meg­nehezítsék munkánkat, ide­gességet és zavart idézzenek elő. Ezt a célt szolgálja az amerikaiak Kubával kapcso­latos kalózkodása, amellyel megkísérlik kirobbantani a világtörténelem legpusztítóbb háborúját. Az imperialisták kardcsörtető fenyegetései és provokációi arra hívják fel a figyelmünket, hogy erősítsük honvédelmünket: hogy egész népünk erejével. együtt a szocialista tábor országaival, a békeszeretö emberek milliói­nak összefogásával és támoga­tásával meg tudjuk védeni a békét. Honvédelmünk erősíté­se és szocialista vívmányaink megvédése egész népünk ügye. A mi hsclsere"'ink erős. Dol­gozó népünk soka! áldoz had­seregünk feiles’' lsére és kor- szerűs hősére. '•'lmondhatjuk, hogy hadseregünk kiképzése és fölszo-éáse korszerű, erkölcsi- pol!*’'-• sí állapota szilárd. Mi békét av"mnk. de ha ránk kényszerítik a háborút hadse­regünk a szocialista tábor ba­ráti hadseregeivel együtt ké­pes bármilyen körülmények között végrehajtani azokat a feladatokat, amelyek dolgozó népünk, a szocialista tábor vé­delmében ráhárulnak. Kubával kapcsolatban kato­náink állást foglaltak, és hig­gadtságról tettek tanúbizony­ságot. Elítélték az Egyesült Államok agresszív cselekede­tét, és támogatásukról biztosi- tották a kubai népet. Kato­náink egyöntetűen kijelentet­ték, hogy saját harcuknak te­kintik a kubai nép harcát hazájuk függetlenségéért és szabadságáért. Hadseregünk személyi állománya tudja, hogy mit kell védelmeznie. Is­meri és magáénak vallja dol­gozó népünk munkájának eredményeit, s megvédéséért kész fegyverrel a kezében har­colni. Mi a hadseregben igyek­szünk mindent elkövetni, hogv a ránk bízott fiatalokat a ha­za, dolgozó népünk, a munka szeretetére neveljük, hogy visszakerülve a termelőmun­kába, hasznos tagjai legyenek szocialista társadalmunknak. A fiatalok a hadseregben sok­oldalú képzést kapnak, sok közülük szakmát tanul, ko­moly technikai képzésben ré­szesül. Hadseregünkből pél­dául több száz traktoros ké­ről vissza évente a mezőgaz­daságba. Általános politikai képzésben is részesítjük ka­tonáinkat. Az Egyesült Államok impe­rialistái minden eszközzel sze­retnék megfojtani a hős ku­bai népet. Azonban a kubai nép nincs egyedül, mellette A megyei pártbizottság be- zámolójában és több elvtárs hozzászólásában is szó esett arról, hogy vannak még gyen­ge termelőszövetkezetek a me­gyében. Sajnos, a gyengén működő közös gazdaságok nagy része a tatai járásban volt korábban is, és ott van most is. A gyengeség okát el­sősorban a vezetésben kell ke­resni. Nemcsak a szövetkeze­tek, hanem a községi tanácsok, a helyi pártszervezetek, a já­rási tanács és a járási párt- bizottság vezetésében is. Még nem tettünk meg min­dent, hogy a járás termelőszö­vetkezetei megfeCelően gaz­dálkodjanak. Előfordult olyan is, hegy megpróbáltuk lakkoz­ni a való helyzetet. Például 1960 őszén 12 millió forint mérleghiány mutatkozott a já­rás termelőszövetkezeteiben, körülbelül annyi, mint a töb­bi járásban együttvéve. Ekkor különböző megoldásokkal ezt az összeget 10 millióra csök­kentettük. 1961 tavaszán aztán jelentkeztek ennek a lakkozás­nak a következményei. A tör­téntekből levontuk a megfele­lő tanulságot. Szívós munká­val a hibák jelentős részét si­került megszűntetni, több gyenge termelőszövetkezet ért el szép eredményeket a gaz­dálkodásban, Somogydöröcske ás Somogyacsa az utolsók kö­zül az elsők közé került. Jó szövetkezetté vélt a karádi és az andocsi közös gazdaság is. A gyenge termelőszövetke­zetek megerősítéséhez nagy segítséget adtak, a párt és a kormány különböző rendelke­zései. Sokat segítettek a gaz­dálkodás kialakításához, a po­litikai kérdések tisztázásához a megyei pártbizottságtól és a budapesti IX. kerületi pártbi­zottságtól leküldött politikai munkások. E segítségért kö­szönetét mondáink, s az a ké­résünk, hogy továbbra is tá­mogassanak bennünket, mert sajnos, még szükségünk van rá. Járásunkban erőfeszítéseink ellenére még mindig 12 gyen­ge termelőszövetkezet van. A pénzügyi helyzetet vizsgálva még mindig négv és fél mil­lió forint mérleghiánnyal kell, számolni. Reméljük azonban, hogy ez az összeg az év vé­géig csökken. Vannak dolgok, amelyeket nem tudunk megoldani a ma­gunk erejéből. Ilyen problé­ma, hogy nyolc községünknek nincs bekötő útja. Ezekben a községekben kivétel nélkül gyenge termelőszövetkezet van. E szövetkezetekben a szállítások nagy nehézséget je­lentenek. Kérjük fölöttes szerveinket, hogy ha a nép­gazdaság anyagi ereje engedi, gondoljanak ránk, és adjanak segítséget. A másik probléma, ami drá­gítja a gazdálkodást, a járás domborzati viszonya. Most ugyan megjelent a 3004/5-ös rendelet, amely kimondja, hogy 20 százalékos kedvez­ményt kapnak a hegyvidéke­ken dolgozó termelőszövetke­zetek, véleményem szerint azonban ezt a fogalmazást he­lyesbíteni kellene, ugyanis a tahi járás nem nevezhető hegyvidéknek, ám ha a lejtős megművelésű földeket tekint­jük, akkor látjuk, hogy hát­rányosabb helyzetiben va­gyunk, mint a hegyvidékei te­rületek. A jobb termelési eredmé- nvek elérése végett megszer­veztük a viz- és talaj Rendezést. A költségvetés szerint ez a munka 100 millió forintba ke­rül. Ebből 50 millió forint lesz az állami támogatás ösz- szege. Szükség lenne arra, hogy a másik 50 millió forin­tot is meghiteleznék a terme­lőszövetkezeteknek, másképp ugyanis nem tudjuk tervein­ket megvalósítani. Szeretnénk, " ha egy köz­gazdászokból álló csoport megvizsgálná a járás termelő- szövetkezeteinek vezetését és a járási vezetést. Arról van szó, hogy nem látjuk elég tisztán, milyen módon hoz­hatnánk fel a járást a me­gyei szintre. Véleményünk szerint továbbra is szükség lesz arra, hogy a megyei szer­vek tegyenek megkülönbözte­tést a járások között. Néhány elvtárs fölvetette, hogy a ta­hi járás az átlagosnál több segítséget kapott. Meg ke'l azonban mondani azt is, hogy ez a járás nem kapta meg ko­rábban azt a segítséget, ame­lyet megérdemelt volna. Mi nemcsak kérünk, hanem adni is akarunk. Elhatároz­tuk, hogy az anyakoca-akció­ban 1000 darabot helyezünk ki, ebből 800 darabot a háztá­ji gazdaságokba. Megkezdtük a tehénállomány minőségének megjavítását. A rossz tehénál­lománynál differenciált takar­mányozást valósítunk meg. Ez­zel a bonnyai termelőszövet­kezetben 18 tehénnél 50 lite­res emelkedést értünk el. A mezőgazdasági munkákat hátráltatja az a tény, hogy a cukorgyár nem engedi fo­lyamatosan szállítani a ró­nát. 400 holdon nem tudunk emiatt vetni. Járásunkban kés­ve érett meg a kukorica, ez szintén késlelteti a vetési munkát. A megyei pártbizottság be­számolójával, a határozati ja­vaslattal egyetértek, és járói* sunk küldöttei nevében ígére­tet teszek arra, hogy úgy szer­vezzük meg a határozatok végrehajtását, hogy a legköze­lebbi pártértekezletein jobb eredményekről számolhassunk be. * * * Bogó elvtárs hozzászólása után az elnöklő Takács elv- társ a vitát berekesztette. A pártértekezlet tiltakozó táv­iratot küldött az MSZMP .Központi Bizottságához és a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségéhez; a távirat­ban elítélték az amerikai kor­mány Kuba-el lenes intézkedé­seit. A tanácskozás második ré­szében került sor a párt me­gyei vezetőszerVeinek újjává- lasztására. A küldöttek titkos szavazással megválasztották a megyei pártbizottság 51 tagját, 17 póttagját, a revíziós bizott­ság 13 tagját és azt a 19 elv. társat, aki Somogy megye kommunistáit képviseli majd a Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresszusán. A megyei pártértekezlet az Intemacionálé hangjaival ért = i A megyei pártbizottság tagjai ti főorv™ EtnÖ megyei tisz- Pá^lht GuUla' 3 Sóíoki Járári Pártbizottság első titkára, a Tabd Járási e,s<3 titkára, mérnöke,O Í<*n’ 3 ™ ^ őszödi*L tÓV£}’ a tolaton­nöl£? termelőszövetkezet el­Böhm József, a megyei nárt bizottság titkára, ^ Pá" zcfó'r.nf" az Infíatlanke­Dec* ^ reszlegvezetője, ,,Sr'­a MEDOSZ m*gyeí titkára, Fullér József, a somogyvári termelőszövetkezet elnöke Fulop Imréné, a taranyi ter­melőszövetkezet brigádvezető­Gál József, a sávolyi terme­lőszövetkezet elnöke, ^ Hajdú Alajosné, ,a Homok­tanáray°rSyJ AltaIános Iskola Horváth Sándorné, a nőta­nács megyei titkára, elnökeáth a MESZÖV párt~ Kisdeak József, a Kaposvári Váró« Pártbizottság első tit­Kocsis László, a megyei párt­bizottság osztályvezetője kovács Endre, a TRANSZ- V1LL gépészmérnöké, Kutas János, a megyei párt- oizottsag osztályvezetője, elv. László István. & meftved tanács vb-elnöke ^ kandik Béla, ’a Barcsi Já- ra-si Pártbizottság első titkára, Marton. János, az MHS me­gy ei elnöke, Marosi János, az AKÖV cso­portvezetője, dr Nagy Lajos. a megyei pártbizottság titkára. ^ bíró, NánáSÍ lmTérUl me*yei Németh Ferenc, a megyei ' pártbizottság első titkára Németh Vilmos, a Dél-so­mogyi Erdőgazdaság igazgató­Oravecz Ferenc, a munkás­°r^K njegyei parancsnoka, Pankász Ferenc, a Lábodi Állami Gazdaság igazgatója, a Kanosvári Textilmuvek iparitanuló-okta- tója, Róna Imre, a Kaposvári Tex- tilművek igazgatója, dr Sólyom Gábor, a megyei rendor-főkaoitányság vezetője Simon István, a somosv- szentpáli termelőszövetkezet főkönyvelője, ^ Szigeti István, a megyei ta­nács vb-e'rökhelyettese, Szimcsák Istvánná, a Siófoki iáiSf1 ParthÍZQt+ság munka- Szabó József vezérőrnagy. _ Szö/c'c Pál, a Szakszervezetek Tanácsának vezető tit­Szijártó János, a göllei ter­melőszövetkezet elnöke, dr. Takács István, a Kapos­vári Járási Pártbizottság első titkára, Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank Somogy me­gyei Igazgatóságának vezetője, Tóth Mihály, a Kaposvári Gyakorló Általános Iskola igazgatója, Tóth József, a TRANSZVILL csoportvezetője, Tavalyi Lajos, a Kaposvári Cukorgyár esztergályosa, dr. Tallós ErÜil, a Megyei Bíróság elnöke, Tóth János, a KISZ megyei bizottságának titkára, Sós Árpád, a Balatonboglári Állami Gazdaság főmérnöke, Szálai István, a csurgói Bú­zakalász Termelőszövetkezet elnöke, Valter Imre, a ráksi és a so- mogyszilí termelőszövetkezet elnöke, Wirth Lajos, a Somogyi Nép­lap főszerkesztője. A megyei pártbizottság pótlapjai Balogh István, a Kaposvári Textilmüvek művezetője, Balt István, a Marcali Gép­állomás főkönyvelője, Böröcz János, a Siófoki Ha­józási Vállalat művezetője, dr. Fenyvesi János, a megyei pártbizottság főelőadója, Hegedűs Ferenc, a csokonya- visontai tsz párttitkára, Jäger György, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Kispeti Géza nyugdíjas, Kustos István, az andocsi termelőszövetkezet elnöke, Kertész János, az Építőipari Vállalat revizora, Miseta György, a buzsáki termelőszövetkezet elnöke, Máté Antal, a megyei rend­őr-főkapitányság dolgozója, Nagy István, a Kaposvári Húsipari Vállalat KlSZ-titká­ra, Sallós Gábor, a Kaposvári Cf ikv Gergely Szinház igazga­tója, Sárosdi József, a nágocsi termelőszövetkezet főmezőgaz­dásza. Sáros Géza, a Siófoki Kő­olajvezeték Vállalat műszaki vezetője, Szlávecz Jánosné, a somogy- bükkösdi termelőszövetkezet tagja, Szántó János, a répáspusztai termelőszövetkezet párttitkára. A megyei revision bizottság tagjai Bizvurm Antal, a Tatarozó Vállalat személyzetise, Farkas Mihály, a megyei rendőr-főkapitányság vezető­helyettese, Gábor Dávid, a Malomipari Terményforgalmi Vállalat igazgatója, Horváth Sándor, a pénzügy- őrség megyei parancsnoka, Hujber Ferencné, a Kapos­vári SZTK Alközpont személy­zeti előadója, László Lajos, a Megyei Ille­tékkiszabási Hivatal vezetője, Nádor Géza, az Országos Takarékpénztár megyei fiók­jának vezetője, Nagy Tibor, a KIOSZ fő­könyvelője, Pőcze Imre, a Kaposvári Textilművek főkönyvelője, Rábai István, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának he­lyettes vezetője, Sári Nándor, az Állami Gaz­daságok Megyei Igazgatóságé­nak előadója, Vida József, a Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságá­nak vezetője, dr. Wiedermann János me­gyei ügyész. Megtartotta első ülését a megyei pártbizottság Szombaton este megtartotta első ülését az újjáválasztott Somogy megyei Pártbizottság. Az ülésen megválasztották a tizenegy tagú végrehajtó bi­zottságot. A VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁG TAGJAI a következők: Böhm József, Illés Dezső, Kisdeák József, dr, László István, dr. Nagy Lajos, Németh * Ferenc, Róna Imre, dr. Sólyom Gábor, Szőke Pál, dr. Takács István, Valter Imre. A megyei pártbizottság tag­jai Németh Ferenc elvtársat a megyei pártbizottság első fit-* kárává, Böhm József és dr. Nagy Lajos elvtársakat pedig a megyei pártbizottság titká­raivá választották meg,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom