Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-30 / 254. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Kedd, 1962. október 30. Felszóla a megyei pa n (Folytatás a 3. oldalról) nészeknek még inkább érdekük lenne, hogy jobban etessék és gondozzák az állatokat. A beruházásra ugyancsak nagy gondot fordítottunk ebben az évben. Legtöbbet gépekre költöttünk. Nálunk gépállomási gép csak a kombájn- aratásban és a silózásban dolgozott, a többi munkát saját traktoraink végzik el. A további beruházások megvalósítására szeretnénk a környező szövetkezetekkel társulni. Ba- romíikombinátot, gépműhelyt vagy kertészetet lehetne ilyen összefogással létesíteni. Beszéltem erről a járási pártértekezleten, de nem ajánlkozott senki. Most is megemlítem, hátha akad jelentkező, aki bekapcsolódna a vállalkozásba. Gyümölcstelepítési problémánkat is szóvá teszem, mivel itt a földművelésügyi miniszter elvtárs. Van már gyümölcsösünk, és akartuk az őszszel folytatni a telepítést, de a bank leállította. Megértjük, igazuk van a banki embereknek, hiszen nincs egyelőre arra lehetőségünk, hogy összefüggő nagyüzemi gyümölcsöst létesítsünk. De hát akkor mit csináljunk, hogy a 900 höldnyi zárt kertet erre a célra hasznosíthassuk? Pártszervezetünk erősödött a szövetkezet megalakulása óta. Akkor három párttag dolgozott a tsz-ben, s más alapszervezetek kölcsönadtak nekünk négy elvtársat. Sokat segítettek, s aztán visszatértek alapszervezetükbe. Mi jelenleg harmincán vagyunk. Az újonnan fölvett párttagok fele középparaszt volt. Sajnos, nő még kevés van nálunk a pártban is, a vezetőségben is. Ügy határoztunk. hogy a napokban megalakítjuk termelőszövetkezetünk nőblzottságát, s annak vezetőit meghívjuk a szövetke- zet és a pártszervezet vezetőségének üléseire, hogy beleszólhassanak az irányításba. A termelő munkát a pártoktatás révén is segítjük. Akik áttanulmányozták az SZKP XXII. kongresszusának anyagát, azok a legjobb agitátoraink, azok dolgoznak legszor- galmasabban. Hasonlóan megszervezzük majd a VIII. párt- kongresszus beszámolóinak, határozatainak tanulmányozását is. Ezután Török János elvtárs, a budapesti IX. kerületi párt- bizottság munkatársa szólalt föl. Szántó János elvtárs, a répáspusztai párttitkár. Továbbra is szükség van a tsz-patronüzs mozgalomra A budapesti IX kerületi Pártbizottság nevében szeretettel köszöntőm a megyei pártértekezletet. Az elvtársak tudják, hogy kerületünk ipari üzemei somogyi termelőszövetkezeteket patronálnak. Tobak elvtárs a mi kerületi pártértekezletünkön elmondotta, hogy milyen nagy segítséget jelent ez a mozgalom a somogyi tez-eknek, a somogyi elvtársaknak. De nagyon hasznos tapasztalatokat szereztünk mi is. Volt idő, amikor a munkások megkérdezték: nem túl sok-e ez a segítség, amit a mezőgazdaságnak ad a munkásosztály? A patro- nálás közben munkásaink saját szemükkel tapasztalták, hogy megtérül ez az anyagi áldozatvállalás, mert megteremtődött annak az alapja, hogy sok árut adhasson az országnak a mezőgazdaság. Azt is tudjuk, hogy még további segítségre van szükség. Az a kérésünk, hogy a szövetkezetek, a pártszervezetek továbbra is igényeljék a támogatást a patronáló üzemektől, hívják meg az üzemek képviselőit összejöveteleikre. Orvosaink többsége kiérdemelte a megbecsülést A mezőgazdaság szocialista átszervezésével 72 ezerről 158 ezerre emelkedett a társadaigyekeznek marxista műveltségre szert tenni. Négy orvos már elvégezte az esti egyeteMi, a IX. kerület kommunistái a legmesszebbmenő segítséget akarjuk nyújtani falusi elvtársainknak ahhoz, hogy minél előbb megteremtődjön az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály. Szeretnénk, ha az az elv jutna kifejezésre falun is, ami nálunk Fordítsunk nagyobb figyelmet a inííszaki értelmiség nevelésére A munka termelékenységének azzal a kérdésével szeretnék foglalkozni, amelyről általában keveset beszélünk. Ez a modem, korszerű technika megteremtésének problémája. Ez azért fontos, mert a modem technika alkalmazásával nagyobb mennyiségű, jobb minőségű árut lehet előállítani, és létszámnövelés nélkül lehet emelni a termelékenységet. Ezzel szorosan összefügg a szakemberek utánpótlása, biztosítása. 1954-ben 30 mérnök dolgozott gyáriparunkban, ma 242 dolgozik. A jövőben emelni kell az ösztöndíjasok számát, és lehetőséget kell adni az üzemeknek, hogy ösztön- díjalappal rendelkezzenek. Jelenleg a megyéből 103 ösztöndíjas tanul különböző egyetemeken, főiskolákon. Ezek a fiatalok pár év múlva mint képzett műszaki emberek fogják erősíteni megyénk ipari üzemeit. Mivel a fiatal szakemberek még nem rendelkeznek kellő gyakorlati tapasztalattal, nagy gondot kell fordítani a gyárba kerülő fiatal értelmiségibe nevelésére. Bátran kell feladatot bízni rájuk, de fogni kell a kezüket, hogy ne kövessenek el hibákat, mert ezek kihathatnak további munkájukra. A műszaki színvonal emelése céljából el kell érnünk, hogy a letelepített üzemek munkásai viszonylag rövid idő alatt érjék el azt a szintet, melyet az anyavállalatnál a letelepítés előtt elértek. Jó példával szolgált erre a TRANSZ- VILL. Szívünkön kell viselni ezeknek az üzemeknek a helyzetét, hogy az emberek lássák: érdemes lejönni. A vezetés színvonalának emelését hangsúlyozva megemlítette Kutas elvtárs, hogy a megye munkaképes lakosságának 35—36 százaléka dolgozik már az iparban, a közlekedésben, az építőiparban és a kereskedelemben. Ezért is Gyengén működő termelő- szövetkezetünk, a pusztakovácsi Dimitrov Tsz az idén számottevően erősödött. Pedig földjeink nagy része tápanyagban szegény. De igaz az, hogy minden földnek megvan a maga növénye. Határunkban például a dohány olyan jól megterem, hogy 14 000 forint bevételt ad holdja. Termelnénk nagyobb területen is ezt a növényt, de ehhez kevés a pajtánk. Jó lenne, ha a marcali járásban építenének szárítóüzemet, az nagyobb mennyiségű zöld dohányt vehetne át. Szó voijt itt arról, hogy a termelés el van aprózva. Ezt a megállapítást ón is megerősíthetem saját tapasztalatommal. Az idén 14 féle növényt termeltünk értékesítésre, ösz- szes növényeink száma 23. Nehéz dolog nagyüzemi keretek között ezek szakszerű termeléséről, vetőmagjáról, ápolásáról, betakarításáról gondoskodni, ez a sokféle munka elaprózza az erőt. Nemrég egy szovjet kolhozban jártam. Elmondták, hogy hat növényfélével foglalkoznak. Nekünk is szükséges, hogy — mint a beszámoló említette — azok az emberek, akik nem kép iSek feladatukat ellátni, olyan beosztásba kerüljenek, aho. jó munkát végezhetnek. A következő felszólaló Puskás József elvtárs, a pusztakovácsi Dimitrov Tsz elnöke volt. így kellene csinálnunk, csök- kentenünk kellene a növények számát, s amit termelnénk, azt nagyban termelhetnénk. A tsz-ek gépesítésének nagy szerepe van a mezőgazdasági termelés növelésében. Szerintem a saját gépesítést erőteljesebben kell folytatni. De az Is fontos, hogy biztosítsanak elegendő pótalkatrészt. Mi felkészültünk arra, hogy. génműhelyt létesítünk. Van községünkben a gépállomásnak egy korszerűen fölszerelt műhelye, s nem tudom, hogy ' mire a mienk elkészül, szükség lesz-e mind a kettőre. Helyes lenne, ha a felsőbb szervek az Ilyen dolgokban előzetesen intézkednének. Meg azt is kérnénk, hogy műtrágyával idejében lássák el a szövetkezeteket. A vetést most már rövidesen befejezzük, de a műtrágyát csak nemrégiben kaptuk mev. Ezután Sándor Józs-4 elvtárs, a Központi Bízott s'" tagja, a Központi Bizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője emelkedett szólásra. Folyamatosan lássák el a termelősrö vet kezeteket műtrágyával és gépalkatrésszel A szocializmusért élni, dolgozni neír ak a kommunistáknak kötelessége, hanem az egész dolgozó népnek lombiztosítottak száma, s ez megkívánta az egészségügy gyors átállítását. A fokozott igénybevétel nagy feladatok elé állította megyénkben Is az egészségügyi dolgozókat. Meg kellett erősíteni kádereikkel a rendelőintézeteket. A beszámolási időszakban 26 millió forintot fordítottunk a szociális problémák megoldáséira. Az orvosok száma 46-tal, a kórházi ágyak száma több, mint 200-zal nőtt az utóbbi három év alatt. Nagy eredményeket értünk el a gümő- kóros betegek gyógyításában és a gyermekgyógyászatban. Megyénk 252 községe közül jelenleg 16-ban van állandó, 11- ben pedig idénybölcsőde. A nagy igények kielégítése végett el kell érni, hogy a jövőben gyorsabban gyarapodjon az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma. Az egészségügyi ellátásban végzett munkával az orvosok többsége kiérdemelte a megbecsülést. Akad azonban olyan orvos is, aki megfeledkezik az orvosi hivatásról, esküről és jogtalan anyagi követelést támaszt a beteggel szemben. Szeretném e helyről is felhívni az egészségügyi területen dolgozókat: irtsuk ki ezt a kis- polgári csökevényt. Mert az inkább a szocialista típusú ember kialakításéhoz tartozik, hogy jó szívből megköszönjük az orvos fáradozását, köszönő levelet küldünk neki, esetleg kiemelkedő tevékenységének elismerésére felhívjuk fölöttes szervének figyelmét, mintsem, hogy pénzt adjunk neki a gyógyító munkáért. Örömmel számolhatok be arról is, hogy orvosaink közül mind többen met, jelenleg 20-am tanulnak ezen a szinten. A továbbiakban a betegséget megelőző munka fontosságára hívta fel a figyelmet a megyei főorvos. A vita következő felszólalója dr. Nezvál Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, igazságügyminiszter volt. megvalósul: szocialista módon élni és dolgozni. Az itt meghatározott feladatok megvalósításához kívánok az elvtársaknak sok sikert. Ezután dr. Berend Ernő, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője következett szólásra. Engedjék meg, elvtársak, hogy legelőször is átadjam önöknek és önökön keresztül a megye minden kommunistájának és dolgozójának pártunk Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János elvtárs elvtársi, testvéri üdvözletét. Engedjék meg, hogy hozzászólják néhány olyan kérdésOrsxá^iinkluin rend Tan éi szilárd a közbiztonsitg A mai pártértekezlet nagyon feszült és bonyolult nemzetközi légkörben zajlik. Ismeretes előttünk, hogy az Amerikai Egyesült Államok agresszív politikája jelenleg elsősorban a kubai nép és forradalmának eredményei ellen irányul, de veszélyezteti ez a politika a világbékét is. Ezért úgy gondolom, hogy a mai pártértekezlet minden küldötte egyetért kormányunknak ama határozatával, amely kimondja, hogy a nemzetközi szolidaritás jegyében nekünk is meg keü adni a tőlünk telhető segítséget a forradalmi Kuba népének békéje és szabadsága biztosításához — mondotta Nezvál elvtárs, majd kifejtette, hogy egyetért a megyei pártbizottság beszámolójával, azt reálisnak, jónak tartja. Nemcsak a VII. kongresszus óta elért eredményeket állapítja meg, hanem bátran feltárja az elkövetett hibákat is. Nezvál elvtára felszólalása további részében a személyi kultuszról és káros következményeiről, valamint a Köz7 ponti Bizottságunk augusztus 14—16-i ezzel kapcsolatos ha- tározatának jelentőségére szólt. Központi Bizottságunk ezzel a határozattal is kinyilatkoztatta — mondotta —, hogy nálunk rend és közbiztonság van, hogy mindenki nyugodtan hajthatja párnára a fejét. Pártunk visszaállította a törvényességet. A Központi Bizottság kijelentette: soha többé nem szabad megengedni, hogy országunkban bármilyen törvénytelenség előfordulhasson. Akad, aki fölveti, md erre a garancia? Ügy gondolom: garancia erre pártunk helyes politikája, a vezetők tisztessége s az, hogy az igazságszolgáltatás szerveit úgy irányítják, hogy törvénytelen dolgokat neun követhetnek el. Nagy szerepe van az alulról jövő kritikának is. Ma megtorlás nélkül bárki elmondhatja, ha valamilyen helytelen dolgot tapasztal az állami vagy a gazdasági vezetésben. A párt és az állami vezetés a fölvetett hibákat igyekszik kijavítani, orvosolni. Ezután Kutas János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője szólalt fők Lwnyánszki Györgyné, a li kor padi és Papp Józsefné, a taszári kommunisták küldött«. hez, amely Központi Bizottságunk kongresszusi irányelveiben és a megyei pártbizottság beszámolójában is szerepel. Három egymással szorosan ösz- szefüggő kérdésről: a munkás- osztály szövetségi politikájáról, a pártonkívüliekhez való viszonyunkról és a származás kérdéséről szeretnék szólni. Elöljáróban aláhúzom, hogy amikor a munkásosztály szövetségi politikájáról beszélünk, nem átlagkérdésről van szó, a párt számára ez stratégiai kérdés. Amióta a munkásosztálynak forradalmi pártja van, azóta ez fő kérdésnek számít. Az orosz munkásosztály a dolgozó parasztsággal, az orosz néppel vitte győzelemre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom zászlaját. De ha elemezzük a magyar párt történetét, ott is látjuk, hogy 1919 márciusában azért győzhetett Magyarországon a munkásosztály forradalmi harca, mert meg tudta teremteni a szövetséget a dolgozó parasztsággal, mondhatnám az egész néppel. És ha a Tanács- köztársaság bukásának okait vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy abban a fő okon, az intervenciós támadáson kívül az :s közrejátszott, hogy a párt "m alkalmazta helyesen a unkásosztály szövetségi polipját Dicsőséges lanok vannak a ■rt felszabadulás utáni törté- '-Imében. Az újjáépítés, a nbil forint megteremtése, a "Idreform végrehajtása, vagy ■Tűkor a magyar nép százezrei múltak fel azzal a jelszóval. •gy »Földet vissza nem ’unk«, ez mind annak a bi- oyíteka, hogy a párt helve- -i valósította meg a munkns- fály politikáját. A hibák oka is ezzel függ -e. A dicsőség a vezetők fe- ■e szállt, s azt hitték, hogy -s szükség a parasztsággal ’ó szövetségre. Gondoljanak rra, hogy a fordulat éve után keletkeztek ezek a napi politikai jelszavak, hogy »Uralkodó párt vagyunk«; »Nem osztjuk meg a haltaimat«; »Ami ebben az országban tői tc-nik, azért mindenért mi, kommunisták vagyunk a felelősek«. Ezek a jelszavak gyengítették a munkásosztály harci szövetségét a dolgozó parasztsággal és az egész dolgozó néppel. Azért emlegetem ezt a kérdést, hogy mindezekből levonjuk a megfelelő tanulságot. A mi egész fejlődésünk, előrehaladásunk, az elmúlt hat esztendő politikájában elért sikereink alapvető kérdése, hogy pártunk helyesen alkalmazta a npunkásosztály szövetségi politikáját. Mi a tartalma e harci szövetségnek? Az, hogy az egész magyar nép számára megteremtsük a szocialista társadalmat. A szocializmus össznépi tulajdon, és ezért élni, dolgozni nemcsak a félmillió kommunistának a kötelessége, hanem az egész magyar dolgozó népnek. Szabadjon ezzel összefüggésben fölvetni a pártonkívüliekhez való viszony kérdését. Nem szabad e két fogalmat összekeverni. A munkásosztály szövetségi politikája nem azonos a pártonkívüliekhez való viszony kérdésével. Az utóbbi sokkal szélesebb. Az a feladatunk, hogy a párt politikáját, célkitűzéseit magyarázzuk az egész népnek, s a párton- kívüliek legszélesebb tömegeit is felsorakoztassuk, bevonjuk a különböző feladatok megoldásába. Szó esett a beszámolóban arról az alapvető elvünkről, amelyet az 1957. júniusi pártértekezleten megfogalmaztunk, és a VII. pártkongresszuson határozattá emeltünk, hogy pártfunkció kivételével minden funkciót betölthetnek párton- kívüliek is. E kérdést még nem értik világosan a párttagok, az a feladatunk, hogy türelmesen megmagyarázzuk. Hatéves politikánk alapvető lényege, hogy bizalommal vagyunk a nép iránt: Az élet (Folytatás az 5. oldalon) 4
