Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Kedd, 1962. október 30. Felszóla a megyei pa n (Folytatás a 3. oldalról) nészeknek még inkább érdekük lenne, hogy jobban etessék és gondozzák az állatokat. A beruházásra ugyancsak nagy gondot fordítottunk eb­ben az évben. Legtöbbet gé­pekre költöttünk. Nálunk gép­állomási gép csak a kombájn- aratásban és a silózásban dol­gozott, a többi munkát saját traktoraink végzik el. A to­vábbi beruházások megvalósí­tására szeretnénk a környező szövetkezetekkel társulni. Ba- romíikombinátot, gépműhelyt vagy kertészetet lehetne ilyen összefogással létesíteni. Be­széltem erről a járási pártérte­kezleten, de nem ajánlkozott senki. Most is megemlítem, hátha akad jelentkező, aki be­kapcsolódna a vállalkozásba. Gyümölcstelepítési problé­mánkat is szóvá teszem, mi­vel itt a földművelésügyi mi­niszter elvtárs. Van már gyü­mölcsösünk, és akartuk az ősz­szel folytatni a telepítést, de a bank leállította. Megértjük, igazuk van a banki emberek­nek, hiszen nincs egyelőre ar­ra lehetőségünk, hogy össze­függő nagyüzemi gyümölcsöst létesítsünk. De hát akkor mit csináljunk, hogy a 900 höldnyi zárt kertet erre a célra haszno­síthassuk? Pártszervezetünk erősödött a szövetkezet megalakulása óta. Akkor három párttag dolgozott a tsz-ben, s más alapszerveze­tek kölcsönadtak nekünk négy elvtársat. Sokat segítettek, s aztán visszatértek alapszerve­zetükbe. Mi jelenleg harmin­cán vagyunk. Az újonnan föl­vett párttagok fele középpa­raszt volt. Sajnos, nő még ke­vés van nálunk a pártban is, a vezetőségben is. Ügy határoz­tunk. hogy a napokban meg­alakítjuk termelőszövetkeze­tünk nőblzottságát, s annak vezetőit meghívjuk a szövetke- zet és a pártszervezet vezető­ségének üléseire, hogy bele­szólhassanak az irányításba. A termelő munkát a pártok­tatás révén is segítjük. Akik áttanulmányozták az SZKP XXII. kongresszusának anya­gát, azok a legjobb agitáto­raink, azok dolgoznak legszor- galmasabban. Hasonlóan meg­szervezzük majd a VIII. párt- kongresszus beszámolóinak, határozatainak tanulmányozá­sát is. Ezután Török János elvtárs, a budapesti IX. kerületi párt- bizottság munkatársa szólalt föl. Szántó János elvtárs, a répáspusztai párttitkár. Továbbra is szükség van a tsz-patronüzs mozgalomra A budapesti IX kerületi Pártbizottság nevében szere­tettel köszöntőm a megyei pártértekezletet. Az elvtársak tudják, hogy kerületünk ipari üzemei somogyi termelőszö­vetkezeteket patronálnak. To­bak elvtárs a mi kerületi pártértekezletünkön elmon­dotta, hogy milyen nagy se­gítséget jelent ez a mozgalom a somogyi tez-eknek, a somo­gyi elvtársaknak. De nagyon hasznos tapasztalatokat sze­reztünk mi is. Volt idő, ami­kor a munkások megkérdez­ték: nem túl sok-e ez a segít­ség, amit a mezőgazdaságnak ad a munkásosztály? A patro- nálás közben munkásaink sa­ját szemükkel tapasztalták, hogy megtérül ez az anyagi áldozatvállalás, mert megte­remtődött annak az alapja, hogy sok árut adhasson az or­szágnak a mezőgazdaság. Azt is tudjuk, hogy még to­vábbi segítségre van szükség. Az a kérésünk, hogy a szö­vetkezetek, a pártszervezetek továbbra is igényeljék a tá­mogatást a patronáló üzemek­től, hívják meg az üzemek képviselőit összejöveteleikre. Orvosaink többsége kiérdemelte a megbecsülést A mezőgazdaság szocialista átszervezésével 72 ezerről 158 ezerre emelkedett a társada­igyekeznek marxista művelt­ségre szert tenni. Négy orvos már elvégezte az esti egyete­Mi, a IX. kerület kommunis­tái a legmesszebbmenő segít­séget akarjuk nyújtani falusi elvtársainknak ahhoz, hogy minél előbb megteremtődjön az egységes szocialista szövet­kezeti parasztosztály. Szeret­nénk, ha az az elv jutna ki­fejezésre falun is, ami nálunk Fordítsunk nagyobb figyelmet a inííszaki értelmiség nevelésére A munka termelékenységé­nek azzal a kérdésével szeret­nék foglalkozni, amelyről ál­talában keveset beszélünk. Ez a modem, korszerű technika megteremtésének problémája. Ez azért fontos, mert a mo­dem technika alkalmazásával nagyobb mennyiségű, jobb minőségű árut lehet előállíta­ni, és létszámnövelés nélkül lehet emelni a termelékenysé­get. Ezzel szorosan összefügg a szakemberek utánpótlása, biztosítása. 1954-ben 30 mér­nök dolgozott gyáriparunkban, ma 242 dolgozik. A jövőben emelni kell az ösztöndíjasok számát, és lehetőséget kell ad­ni az üzemeknek, hogy ösztön- díjalappal rendelkezzenek. Je­lenleg a megyéből 103 ösztön­díjas tanul különböző egyete­meken, főiskolákon. Ezek a fia­talok pár év múlva mint kép­zett műszaki emberek fogják erősíteni megyénk ipari üze­meit. Mivel a fiatal szakembe­rek még nem rendelkeznek kellő gyakorlati tapasztalattal, nagy gondot kell fordítani a gyárba kerülő fiatal értelmisé­gibe nevelésére. Bátran kell feladatot bízni rájuk, de fogni kell a kezüket, hogy ne köves­senek el hibákat, mert ezek kihathatnak további munká­jukra. A műszaki színvonal emelé­se céljából el kell érnünk, hogy a letelepített üzemek munkásai viszonylag rövid idő alatt érjék el azt a szintet, me­lyet az anyavállalatnál a lete­lepítés előtt elértek. Jó példá­val szolgált erre a TRANSZ- VILL. Szívünkön kell viselni ezeknek az üzemeknek a hely­zetét, hogy az emberek lássák: érdemes lejönni. A vezetés színvonalának emelését hangsúlyozva meg­említette Kutas elvtárs, hogy a megye munkaképes lakossá­gának 35—36 százaléka dolgo­zik már az iparban, a közleke­désben, az építőiparban és a kereskedelemben. Ezért is Gyengén működő termelő- szövetkezetünk, a pusztaková­csi Dimitrov Tsz az idén szá­mottevően erősödött. Pedig földjeink nagy része tápanyag­ban szegény. De igaz az, hogy minden földnek megvan a ma­ga növénye. Határunkban pél­dául a dohány olyan jól meg­terem, hogy 14 000 forint be­vételt ad holdja. Termelnénk nagyobb területen is ezt a nö­vényt, de ehhez kevés a paj­tánk. Jó lenne, ha a marcali járásban építenének szárító­üzemet, az nagyobb mennyisé­gű zöld dohányt vehetne át. Szó voijt itt arról, hogy a termelés el van aprózva. Ezt a megállapítást ón is megerő­síthetem saját tapasztalatom­mal. Az idén 14 féle növényt termeltünk értékesítésre, ösz- szes növényeink száma 23. Ne­héz dolog nagyüzemi keretek között ezek szakszerű termelé­séről, vetőmagjáról, ápolásá­ról, betakarításáról gondoskod­ni, ez a sokféle munka elap­rózza az erőt. Nemrég egy szovjet kolhozban jártam. El­mondták, hogy hat növényfé­lével foglalkoznak. Nekünk is szükséges, hogy — mint a be­számoló említette — azok az emberek, akik nem kép iSek feladatukat ellátni, olyan be­osztásba kerüljenek, aho. jó munkát végezhetnek. A következő felszólaló Pus­kás József elvtárs, a pusztako­vácsi Dimitrov Tsz elnöke volt. így kellene csinálnunk, csök- kentenünk kellene a növények számát, s amit termelnénk, azt nagyban termelhetnénk. A tsz-ek gépesítésének nagy szerepe van a mezőgazdasági termelés növelésében. Szerin­tem a saját gépesítést erőtel­jesebben kell folytatni. De az Is fontos, hogy biztosítsanak elegendő pótalkatrészt. Mi fel­készültünk arra, hogy. génmű­helyt létesítünk. Van közsé­günkben a gépállomásnak egy korszerűen fölszerelt műhelye, s nem tudom, hogy ' mire a mienk elkészül, szükség lesz-e mind a kettőre. Helyes lenne, ha a felsőbb szervek az Ilyen dolgokban előzetesen intézked­nének. Meg azt is kérnénk, hogy műtrágyával idejében lás­sák el a szövetkezeteket. A ve­tést most már rövidesen befe­jezzük, de a műtrágyát csak nemrégiben kaptuk mev. Ezután Sándor Józs-4 elv­társ, a Központi Bízott s'" tag­ja, a Központi Bizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztályá­nak vezetője emelkedett szó­lásra. Folyamatosan lássák el a termelősrö vet kezeteket műtrágyával és gépalkatrésszel A szocializmusért élni, dolgozni neír ak a kommunistáknak kötelessége, hanem az egész dolgozó népnek lombiztosítottak száma, s ez megkívánta az egészségügy gyors átállítását. A fokozott igénybevétel nagy feladatok elé állította megyénkben Is az egészségügyi dolgozókat. Meg kellett erősíteni kádereikkel a rendelőintézeteket. A beszá­molási időszakban 26 millió forintot fordítottunk a szociá­lis problémák megoldáséira. Az orvosok száma 46-tal, a kórházi ágyak száma több, mint 200-zal nőtt az utóbbi három év alatt. Nagy ered­ményeket értünk el a gümő- kóros betegek gyógyításában és a gyermekgyógyászatban. Megyénk 252 községe közül je­lenleg 16-ban van állandó, 11- ben pedig idénybölcsőde. A nagy igények kielégítése vé­gett el kell érni, hogy a jö­vőben gyorsabban gyarapod­jon az óvodai és bölcsődei fé­rőhelyek száma. Az egészségügyi ellátásban végzett munkával az orvosok többsége kiérdemelte a meg­becsülést. Akad azonban olyan orvos is, aki megfeledkezik az orvosi hivatásról, esküről és jogtalan anyagi követelést támaszt a beteggel szemben. Szeretném e helyről is felhívni az egészségügyi területen dol­gozókat: irtsuk ki ezt a kis- polgári csökevényt. Mert az inkább a szocialista típusú ember kialakításéhoz tartozik, hogy jó szívből megköszönjük az orvos fáradozását, köszönő levelet küldünk neki, esetleg kiemelkedő tevékenységének elismerésére felhívjuk fölöttes szervének figyelmét, mintsem, hogy pénzt adjunk neki a gyógyító munkáért. Örömmel számolhatok be arról is, hogy orvosaink közül mind többen met, jelenleg 20-am tanulnak ezen a szinten. A továbbiak­ban a betegséget megelőző munka fontosságára hívta fel a figyelmet a megyei főorvos. A vita következő felszólaló­ja dr. Nezvál Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, igazságügyminiszter volt. megvalósul: szocialista módon élni és dolgozni. Az itt meg­határozott feladatok megvaló­sításához kívánok az elvtársak­nak sok sikert. Ezután dr. Berend Ernő, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője követke­zett szólásra. Engedjék meg, elvtársak, hogy legelőször is átadjam önöknek és önökön keresztül a megye minden kommunistájá­nak és dolgozójának pártunk Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János elvtárs elvtársi, testvéri üdvözletét. Engedjék meg, hogy hozzá­szólják néhány olyan kérdés­Orsxá^iinkluin rend Tan éi szilárd a közbiztonsitg A mai pártértekezlet na­gyon feszült és bonyolult nem­zetközi légkörben zajlik. Is­meretes előttünk, hogy az Amerikai Egyesült Államok agresszív politikája jelenleg elsősorban a kubai nép és for­radalmának eredményei ellen irányul, de veszélyezteti ez a politika a világbékét is. Ezért úgy gondolom, hogy a mai pártértekezlet minden küldöt­te egyetért kormányunknak ama határozatával, amely ki­mondja, hogy a nemzetközi szolidaritás jegyében nekünk is meg keü adni a tőlünk tel­hető segítséget a forradalmi Kuba népének békéje és sza­badsága biztosításához — mondotta Nezvál elvtárs, majd kifejtette, hogy egyetért a megyei pártbizottság beszámo­lójával, azt reálisnak, jónak tartja. Nemcsak a VII. kong­resszus óta elért eredményeket állapítja meg, hanem bátran feltárja az elkövetett hibákat is. Nezvál elvtára felszólalása további részében a személyi kultuszról és káros következ­ményeiről, valamint a Köz7 ponti Bizottságunk augusztus 14—16-i ezzel kapcsolatos ha- tározatának jelentőségére szólt. Központi Bizottságunk ezzel a határozattal is kinyi­latkoztatta — mondotta —, hogy nálunk rend és közbiz­tonság van, hogy mindenki nyugodtan hajthatja párnára a fejét. Pártunk visszaállítot­ta a törvényességet. A Köz­ponti Bizottság kijelentette: soha többé nem szabad meg­engedni, hogy országunkban bármilyen törvénytelenség elő­fordulhasson. Akad, aki fölve­ti, md erre a garancia? Ügy gondolom: garancia erre pár­tunk helyes politikája, a veze­tők tisztessége s az, hogy az igazságszolgáltatás szerveit úgy irányítják, hogy törvény­telen dolgokat neun követhet­nek el. Nagy szerepe van az alulról jövő kritikának is. Ma megtorlás nélkül bárki el­mondhatja, ha valamilyen helytelen dolgot tapasztal az állami vagy a gazdasági ve­zetésben. A párt és az álla­mi vezetés a fölvetett hibá­kat igyekszik kijavítani, or­vosolni. Ezután Kutas János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője szólalt fők Lwnyánszki Györgyné, a li kor padi és Papp Józsefné, a taszári kommunisták küldött«. hez, amely Központi Bizottsá­gunk kongresszusi irányelvei­ben és a megyei pártbizottság beszámolójában is szerepel. Három egymással szorosan ösz- szefüggő kérdésről: a munkás- osztály szövetségi politikájáról, a pártonkívüliekhez való vi­szonyunkról és a származás kérdéséről szeretnék szólni. Elöljáróban aláhúzom, hogy amikor a munkásosztály szö­vetségi politikájáról beszélünk, nem átlagkérdésről van szó, a párt számára ez stratégiai kér­dés. Amióta a munkásosztály­nak forradalmi pártja van, az­óta ez fő kérdésnek számít. Az orosz munkásosztály a dolgozó parasztsággal, az orosz néppel vitte győzelemre a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom zászlaját. De ha elemezzük a magyar párt történetét, ott is látjuk, hogy 1919 márciusában azért győzhetett Magyarorszá­gon a munkásosztály forradal­mi harca, mert meg tudta te­remteni a szövetséget a dolgozó parasztsággal, mondhatnám az egész néppel. És ha a Tanács- köztársaság bukásának okait vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy abban a fő okon, az in­tervenciós támadáson kívül az :s közrejátszott, hogy a párt "m alkalmazta helyesen a unkásosztály szövetségi poli­pját Dicsőséges lanok vannak a ■rt felszabadulás utáni törté- '-Imében. Az újjáépítés, a nbil forint megteremtése, a "Idreform végrehajtása, vagy ■Tűkor a magyar nép százezrei múltak fel azzal a jelszóval. •gy »Földet vissza nem ’unk«, ez mind annak a bi- oyíteka, hogy a párt helve- -i valósította meg a munkns- fály politikáját. A hibák oka is ezzel függ -e. A dicsőség a vezetők fe- ■e szállt, s azt hitték, hogy -s szükség a parasztsággal ’ó szövetségre. Gondoljanak rra, hogy a fordulat éve után keletkeztek ezek a napi poli­tikai jelszavak, hogy »Uralko­dó párt vagyunk«; »Nem oszt­juk meg a haltaimat«; »Ami ebben az országban tői tc-nik, azért mindenért mi, kommu­nisták vagyunk a felelősek«. Ezek a jelszavak gyengítették a munkásosztály harci szövet­ségét a dolgozó parasztsággal és az egész dolgozó néppel. Azért emlegetem ezt a kérdést, hogy mindezekből levonjuk a megfelelő tanulságot. A mi egész fejlődésünk, elő­rehaladásunk, az elmúlt hat esztendő politikájában elért si­kereink alapvető kérdése, hogy pártunk helyesen alkalmazta a npunkásosztály szövetségi poli­tikáját. Mi a tartalma e harci szövetségnek? Az, hogy az egész magyar nép számára megteremtsük a szocialista tár­sadalmat. A szocializmus össz­népi tulajdon, és ezért élni, dolgozni nemcsak a félmillió kommunistának a kötelessége, hanem az egész magyar dol­gozó népnek. Szabadjon ezzel összefüggés­ben fölvetni a pártonkívüliek­hez való viszony kérdését. Nem szabad e két fogalmat összekeverni. A munkásosz­tály szövetségi politikája nem azonos a pártonkívüliekhez va­ló viszony kérdésével. Az utób­bi sokkal szélesebb. Az a fel­adatunk, hogy a párt politiká­ját, célkitűzéseit magyarázzuk az egész népnek, s a párton- kívüliek legszélesebb tömegeit is felsorakoztassuk, bevonjuk a különböző feladatok megol­dásába. Szó esett a beszámolóban ar­ról az alapvető elvünkről, ame­lyet az 1957. júniusi pártérte­kezleten megfogalmaztunk, és a VII. pártkongresszuson ha­tározattá emeltünk, hogy párt­funkció kivételével minden funkciót betölthetnek párton- kívüliek is. E kérdést még nem értik világosan a párttagok, az a feladatunk, hogy türelmesen megmagyarázzuk. Hatéves politikánk alapvető lényege, hogy bizalommal va­gyunk a nép iránt: Az élet (Folytatás az 5. oldalon) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom