Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-30 / 254. szám
■edd, 1962. október 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP Felszólalások a megyei pártértekezleten A Temetés színvonalának emeléséért A vezetés színvonaláról szeretnék beszélni — kezdte felszólalását Róna elvtárs. Felvetődik a kérdés: mi szükséges ahhoz, hogy emeljük a vezetés színvonalát. Véleményem szerint négy alapfeltétel szükséges ehhez: a műszaki vezetők és dolgozók általános műveltségének és szakmai képzésének emelése; a dolgozók alkotó kezdeményezésének fel- használása; a technikai színvonal emelése és az elemző, szervező munka finomítása. Mit értünk mi el ebből a Textilművekben? A műszakiak 11,8 százaléka már elvégezte vagy most végzi a főiskolát, 71,4 százaléka érettségivel rendelkezik, illetve most jár technikumba. Az egyetemeken 11 ösztöndíjasunk tanul, s 129 középiskolásunk van. Üzemünkben 420 olyan negyven év alatti dolgozó van, akinek nincs meg a nyolc általános iskolája. Ezek közül most 105-öt beiskoláztunk. Sajnos, későn kezdtük el az általános iskolai képzés szorgalmazását, s nem tudjuk kellően megoldani a középiskolások konzultációs segítését sem. Nézzük a második tényezőt. A műszaki tanácskozásokat rendszeresen megtartjuk, értékeljük a műszaki vezetés munkáját. Rendszeresen eljárunk a pártonkivüli agitációs bizottság üléseire, s elmondjuk problémáinkat. A dolgozók alkotó kezdeményezésének hasznosítására a szocialista brigádokat is felhasználjuk. Tájékoztatási rendszerünk tehát eléggé kialakult. Hiba azonban, hogy nem vonjuk be a dolgozókat a távlati tervek elkészítésébe, csak akkor tájékoztatjuk őket, anriikor a terv már elkészült. Előfordult, hogy egyes vezetők azt mondják a dolgozók javaslatára: »-Mit akar ez, hisz nem ért hozzá«. Igen kevés a vezetésben a nő. A harmadik tényezőről. A technikában a világszínvonalhoz képest nálunk nincs elmaradás. Üzemünk még tíz éves sincs, máris rekonstrukciót hajtottunk végre. Munkabizottságokat szervezünk az üzemben a modern technika emelésére, kikísérletezésére, a karbantartásokra. A negyedik kérdésről. Itt sok a tennivaló. A műszaki vonalon még nem kielégítő az elemző munka. Az alapanyag kihasználás jó, a szervező munka eredményeként a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével értük el, bár meg kell jegyezni, hogy az egy munkaórára eső termelékenységben 15—20 százalékkal még el vagyunk maradva a világ- színvonaltól. Üzemünkben a jövedelmezőség nem rossz, 7 százalékkal nagyobb nyereségtöbbletet értünk él háromnegyed év alatt, mint a múlt év azonos időszakában. Külföldön járva tapasztaltam, hogy a tartalék alkatrész kérdést jobban megoldják, mint mi. A vállalatok nem tartanak ugyan nagy készletet, de bármikor beszerezhetik a hiányzó alkatrészt. Ügy döntöttünk, hogy jobban ki kell alakítanunk a szervező-elemző munkacsoportokat még olyan áron is, hogy áldozatot hozunk más üzemrész rovására. A magam részéről a pártbizottság beszámolóját elfogadom. Ezután Valter Imre élvtárs, a ráksi Üj Élet és a somogy- szili Petőfi Tsz Kossuth-díjas elnöke következett szólásra. A kettős elnökségben az első pár hónap volt a legnehezebb Időszak az esztendőben is kedvezőtlen ] gce hímevét. Ehhez kívánok volt. Ennek ellenéire a mező-1 jó munkát és sok sikert, gazdaság termelési értékel A vitában dr. László István meghaladja a tavalyit. Só« mogyban az országosnál jobb a termés, tehát ez a megye könnyebben átteleltetheti ál- latállományát, és több árut adhat a népgazdaságnak, mint az ország aszállyal sújtott ’vidékei. Kérjük a somogyiaktól azt is, hogy az őszi munkák ütemét gyorsítsák meg, vessék el mielőbb a gabonát az előirányzott területen, hogy jövőre nagyobb termést takaríthassanak be. Összegezve: ha a vezetést javítani fogják a tsiz-ékben, a megye és minden járásának irányító szerve nagyobb segítséget ad a jövőben a termelés szervezéséhez, akkor Somogy tovább öregbíti orszáelvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke következett hozzászólásra. Sándor József elvtárs a küldöttek egy csoportjával. Amikor elvállaltam a so- mogyszili Petőfi Tsz-ben is az elnökséget, sokan kérdezték tőlem Ráksiban és másutt is, hogyan bírom ezt a nagy munkát. Most már tudok erre a kérdésre válaszolni. Igaz, hogy nagy megterhelés egyszerre két szövetkezetét vezetni, de amit az ember szívesen vállalt, azt igyekszik jót és lelkiismeretesen megcsinálni. Ha látja, hogy munkájának megvan az eredménye, akkor még nagyobb odaadással dolgozik. Elmondhatom, hogy az első néhány hónap volt a legnehezebb időszak. Hiszen akkor egy egész esztendő munkáját kellett megalapozni. Rövid idő alatt sok panaszost kellett meghallgatni. Aztán szinte minden nap tartottunk tájékoztató gyűlést. Szükség volt ezekre, hogy megbeszéljük a tagsággal, hogy a jelenlegi helyzetből hogyan tudunk kilábalni és mit akarunk ebben az"esztendőben elérni. Érdemes volt olyan sok időt szentelni a tanácskozásokra, mert az emberek megértették, hogy mit kell csinálni. Utána aztán dolgoztak is szorgalmasan. A tavasz óta minden munkát elvégeztünk idejében. Somogyszilban az idén 800 literrel emelkedett a tejhozam. Ebben az évben 197 'helyett 320 vagonnal is több szemes terményt csépeltünk el. A cukorrépa hozama a tavalyi 81,7 mázsáról 200 mázsára nőtt. Szövetkezetünk éves áruértékesítési tervét október 18-ig 96,5 százalékra teljesítette; eddig az időpontig 8 millió 339 ezer forint értékű árut adtunk az országnak. Mindent egybevetve a tavalyi 21 forint helyett 30 forint lesz az osztalék. Befejezésül javaslom a megyei pártértekezletnek, hogy üdvözöljük táviratban a hős kubai népeh , Ezután Losonczi Pál elvtárs, a Központi Bizottság tagja, földművelésügyi miniszter pett a mikrofonhoz. léTerjesszük a növénytermesztés és állattenyésztés legjobban bevált módszereit, folytassuk következetesebben az eddigi helyes gyakorlatot Egyetértek mindazzal, amit a megyei pártbizottság beszámolója a mezőgazdaság hároméves fejlődéséről elmondott — kezdte felszólalását Losonczi Pál, földművelés- ügyi miniszter. Helytálló az az értékelés, hogy ff megye kommunistái, párton kívüli dolgozói sikeresen hajtották végre a pánt, a kormány mezőgazdasági határozatait. Ezt nemcsak szavakban lehet megállapítani, hanem a munka eredményessége lemérhető a termények és termékek vagonjaiban is. Nőtt a termelés, fejlődött az árutermelés a beszámolási időszakban. Az átszervezés nehézségei közepette, három évvel ezelőtt — amikor Somogy nem érte el búzából a 10 mázsás holdanként! átlagot sem — aligha remélhettük, hogy 1962-ben 11 mázsa 40 kilós hozamot takaríthat be. És most látjuk, hogy ennyi lett a termés, pedig az időjárás nem kedvezett. Nőtt a burgonya, hozama is; a nagyüzemek 100 mázsa körüli mennyiséget termeltek az idén. Gyarapodott számszerűen az állatállomány, s a korábban mangalicájáról ismert Somogy ma már mindinkább az intenzivebb hússertés tenyésztésével foglalkozik. Külön örvendetes az a tény, hogy a termelőszövetkezetek ebben az időszakban szilárdultak erősödtek. Ha összehasonlítjuk általános helyzetüket a tíz évvel ezelőttivel, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy van még baj, de ez arány?1’1 airml kisebb az akkorinál. így van ez nemcsak Somogybán, hanem országosan is. Az eredmények elérését elsősorban az tette lehetővé, hogy r-őt értettünk a párton« kívüliekkel, a középparasztoh t ok * párt politikáját megismerinagy odaadással kezdtek hozzá a szocializmus építéséhez a falun, és ezt a munkát szívesen folytatják. Másodikként említhetem uz állam, a munkásosztály támogatását a mezőgazdaságnak. Az eredményekben benne van a párt helyes parasztpolitikája. A párt a parasztokra bízta a szövetkezeti vezetők megválasztását, a jövedelemelosztás legcélszerűbb módszerének kialakítását; támogatta, hogy kibontakozzék, érvényesüljön a tsz-demokrácia; megkezdte a falusi öregekről való intézményes gondoskodást. Ezek az intézkedések találkoztak a parasztság egyetértésével. Megkérdezhetnénk, hogy Hogyan tovább mezőgazdaságunkban? Erre azt mondhatnám, hogy folytassuk az eddigi hely« gyakorlatot, de egy kicsit határozottabban. Folytatnunk kell a legjobb módszerek terjesztését, s el kell érnünk, hogy a kipróbált, bevált termelési eljárásokat alkalmazzák miinél szélesebb körben. Nem kell különösebben bizonygatni, ho>gy amit megcsinálták Ráksiban, azt megtehetik Igáiban és másutt is. Ugyanígy ami elérhető Ho- mokszentgyörgyön és Szulok- ban, az elérhető a megye más vidékein is. Országosan legjobb állami gazdaságaink termelőszövetkezeteink példát adnak arra, hogy hogyain kell a mezőgazdaság nagyüzemi termelését megszervezni és folytatni. Ezen az úton haladva láthatjuk el kellő élelmiszerrel az országot, nyersanyaggal az ipart, így elégíthetjük ki az ex port i gén veket. A fejlett módszerek megismeréséhez, átvételéhez és sikeres alkalmazásához az szükséges, hogy tanuljanak a parasztemberek. Érért szervezzük a mezőgazdaságban a kásképzést, a technikumi, akadémiai, egyetemi képzést. Azt •kérjük, hogy a tsz-ek legjobb, legértelmesebb tagjaikat küldjék tanfolyamra, iskolára, A növénytermelés mellett az állattenyésztésben is keressük a legjobb megoldásokat. Ebben az a feladatunk, hogy egyrészt jobb fajtákat állítsunk be, másrészt pedig javítsuk a takarmányfeüihasziná- lás gazdaságosságát; olcsóbb és kevesebb takarmánnyal állítsunk elő állati termékeket. Nagy lehetőségek vannak így a termelési költségek csökken*, bősére, a jövedelmezőség növelésére. Néhány szót az idei tennivalókról. Az időjárás ebben Eredményes volt a tanácsok gazdaságszervező és kulturális tevékenysége Tanácsaink az elmúlt három évben a VII. kongresszus és az 1959. évi megyei pártértekezlet határozatai, útmutatásai alapján végezték munkájukat — mondotta felszólalása elején László elvtárs, majd a szocialista demokratizmus erősítésében, az állandó bizottságok tevékenységében elért eredményekről szólott. Részletesen foglalkozott a tanácsoknak a termelőszövetkezetek létrehozásában és megszilárdításában végzett munkájáról. Adatokkal illusztrálta a megye fejlődését. Szólt arról, hogy a tanácsi irányítás alatt álló vállalatoknál 1249 fővel emelkedett a munkásak és alkalmazottak létszáma, s ma már eléri a 6100-at. Beszámolt arról, hogy 1959-től 56 községet villamosítottak a megyében, amelynek költségeihez 26 millió forinttal járult hozzá a lakosság. Ezzel — állapította meg a megyei tanács vb-elnö- ke — minden faluba eljutott a villany, s megteremtettük a falu minden irányú fejlesztésének alapját. Az utóbbi három évben túlteljesítettük a beruházási terveket, a tervezettnél 87 millió forinttal többet fordítottunk a megye fejlesztésére. Nyolc éven belül 50 község vízellátását kívánjuk megoldani. A beszámolási időszakban 249 lakás épült Kaposváron, megkezdték az OTP öröklakás és emeletráépítései akciókat. A legutóbbi pártértekezlet óta 1560-ra emelkedett az óvodai férőhelyek száma, 167 általános iskolai tantermet építetéves tervben előirányoztunk. Fonyódon, Barcson és Tabon új gimnázium épült, megkezdte működését a felsőfokú mezőgazdasági technikum ép a gépipari technikum, és 24 új művelődési otthont építettünk a megyében. Ezután László elvtérs az előrehaladást gátló tényezőkről beszélt. Több tanácsnál még mindig előfordul — állapította meg —, hogy lebecsülik a kollektív testületek szerepét, és azok megkerülésével, hatalmi eszközökkel akarják a feladatokat megoldani. Egyes vezetők megfeledkeztek magukról, s olyan módszereket alkalmaztak melyekkel a dolgozók megbotránkozását váltották ki. Ilyen eset történt sajnos a megyei tanács vb vezetésében is. Igaz,. hogy kezdetben nem láttuk az ügy ilyen mérvű súlyosságát, ám később a vb is, a megyei tanács dolgozói is elhatárolták magukat a cselekményektől, s elítélték a beszámolóban is érintett emberek magatartását. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a bűncselekményeket elkövető személyeket felelősségre kell vonni, A hibákért érezzük felelősségünket, s a történtekből levontuk a tanulságot. Ezek a tények arra köteleznek bennünket, hogy az eddiginél színvonalasabbá tegyük a vezetést, fokozottan igényeljük minden területen a hatékonyabb társadalmi, népi ellenőrzést. Az ismert személyek által elkövetett bűncselekmények hatással voltak az egész tanácsapparátusra és a vb-tagokra. A tanácsokon dolgozó kommunisták személye a biztosíték arra, hogy az előttünk álló feladatokat eredményesen végre fogjuk hajtani. Helyeslem a beszámolónak azt a megállapítását, hogy nem szabad az elkövetett bűncselekmények miatt az egész tanácsi apparátust elmarasztalni, márcsak azért sem, mert a tanácstagok és tanácsi dolgozók egyhangúlag elítélték az említett bűnöket. A Központi Bizottság irányelvei és pártunk alapvető érdeke megköveteli, hogy erkölcsi tisztaság, egyszerűség és szerénység uralkodjék a közéletben, és ez jellemezze a vezetők magánéletét is. Szembe kell szállni a vezetőknél és dolgozóknál még fellelhető erkölcsi fogyatékosságokkal. Tovább kell javítani a tanácsi apparátus szakmai és politikai felkészültségét, magasabb szintre ‘kell emelni az ellenőrzést, következetesen figyelemmel kell kísérni a hozott határozatok végrehajtását. Ehhez kérjük a megyei, járási és községi pártszervezetek támogatását. Következőként Kovács László elvtárs, a marcali Vörös Csillag Termelőszövetkezet pártszervezetének titkára kapott szót. HogYíin segíti páríi*ervezeleük a termelést Erre az évre meghatároztuk pártszervezetünkben azokat a tennivalókat, amelyek elvégzésével a leghatékonyabban setünk annyit, amennyit az öt-, .gíthetjük a termelést. Első dol^^pssigi Losonczi Pál földművelésügyi miniszter a szünetben Mimt», György és Hortobágyi István elvtársakkal be- •élgctettk gunk o családi tervezés bevezetése volt. A tavaszi munkák előtt beszélgettünk minden családdal. így kell érteni, ahogy mondom: közelebbről, személyes beszélgetés alapján megismerkedtünk az ezer család mindegyikével. Tsz-tag- jaink elmondták gondjaikat, nehézségeiket. Ezekről mi eddig nem tudtunk, mert alaposabban nem ismertünk mindenkit. Mondogatták, hogy vannak »-futtatott« emberek és vannak »szürke« emberek. A személyes beszélgetések alkalmával azt tapasztaltuk, hogy egyik-másik »futtatott ember a munkában nem is igyekszik úgy, ahogy gondolhattuk volna, de rájöttünk: arra is, hogy a szürkének nevezett emberek többsége nem is szürke, hiszen jóval több kapálást vállalt családja nevében, mint némelyik agyondicsért tagtársunk. A beszélgetéseken megismert gondokon igyekeztünk segítem, próbáltunk sok sérelmet orvosolni. Jó hatással volt ez a tagok munkakedvére, önkéntes vállalásaik alapján állítottuk össze a tavasziak vetéstervét. Elvetettünk az eredetileg számított 380 helyett 454 hold kukoricát. S már arról is beszámolhatok, hogy ezt a tagok rendesen megkapálták. A családi tervezés mellett annak is része van ebben, hogy ösztönző jövedelemelosztási formát választottunk. örvendetes, hogy amit erről a megyei párt- bizottság beszámolójában hal- Mtunk, az mánkét igazol. A családi tervezés meg a százalékos művelés eredményeként gazdag termést takarítottunk be kukoricából. Tavaly 24 vagonnyit termeltünk a közösben, most meg 120 vagon termés ígérkezik. Fontos növényünk a kukorica, mert nagy az állatállományunk. Közfogyasztásra meghizlalunk ebben az évben például 1300 sertést, 120 marhát, és felnevelünk körülbelül 60 000 húscsdbét. Eny- nyi jószágnak és a tenyészállatoknak sok abrak kell, nem várhatjuk, hogy megélnek égi mannával. (Derültség.) A múlt télen 17 vagon abrakot kértünk kölcsön az államtól, most van miből visszaadnunk, és nem szorulunk újabb takar- mánysegítségre. Leginkább a jó kukoricatermés hozta ezt a kedvező fordulatot, s a jó termést azért értük el, mert a járási pártbizottság határozatának értelmében ezt az évet a kukoricatermesztés fejlesztésének esztendejévé tettük. Az idén megoldott feladataink közé tartozik az is, hogy a bérezést a munka más területein is javítottuk. Á'landó dolgozóink havi fizetést kapnak. A tehenészetben is lemérhető ennek hatása. A tavalyi 2 literes átlaggal szemben most 9 liter tejet ad egy-egy tehén. Nagyobb is lehetne a tejhozam. Ügy látjuk, hogy ez a bérezés nem ösztönöz eléggé a termelés további növelésére. Minden tehenész havi 1200 forint alapfizetést és tejliterenként 10 fillért kap. Célszerűbb lenne az alapfizetést csökkenteni, s helyette a tejpénzt 25— 30 fillérrel emelni. Így a tehe(Polytatás a 4. oidalami
