Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

a SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1962. október 2T. Kennedy „kettes könyvelése“: félrevezeti saját népét, az egész világot Zorin beszéde a Biztonsági Tanács csütörtök esti ülésén New York (TASZSZ). A kubai blokád továbbra is as egéss világ feszült érdeklődésének középpontjában áll A Biztonsági Tanács csütör­tök délutáni, magyar idő sze­rint esti ülésén a kubai kér­dés megvitatása során felszó­lalt az Egyesült Államok, Ku­ba és a Szovjetunió képvise­lője. A TASZSZ az alábbiak­ban részletesen beszámol Zo­rin beszédéről. A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője megdönthe­tetlen tényekkel és világos példákkal alátámasztott be­szédében lesújtó bírálatot mon­dott az ámerikai küldöttség amaz alaptalan okfejtéséről, amellyel megkísérli leleplezni Washington agresszív eljárá­sát. Stevenson — mondta Zo­rin — a Biztonsági Tanács elő­ző ülésén mondott nyilatkoza­tától eltérően ezúttal meg sem kísérelte igazolni azt az állás­pontját, amelyet az Egyesült Államok elfoglalt a Kuba és a Szovjetunió állítólagos ag­resszív szándékaira vonatkozó kérdés fölvetésének megindo­kolásánál. Stevenson egész be­széde védekező jellegű volt. Arról próbálta meggyőzni a Biztonsági Tanácsot, hogy a világszerte komoly válságot okozó amerikai eljárás valami­képpen indokolt. Az amerikai ENSZ-fődelegátus azt próbál­ta bizonygatni, hogy az Egye­sült Államok nem tehetett mást, mint hogy megkezdje az önkényes blokádot és kalózak­cióit a tengeren, és nem jár­hatott el másként az Amerikai Államok Szervezete sem, mint ahogy — éppen amerikai nyo­másra — tett. — A szovjet küldöttség — folytatta Zorin — már első megnyilatkozásában világosan rámutatott, hogy nem a táma­dó fegyverek Kubába szállítá­sának »-megdönthetetlen té­nyei", hanem az Egyesült Ál­lamok támadó akciói okozzák a problémát. Amikor viszont az Egyesült Államok megkísérelte e provokációs intézkedések végrehajtását, a világ közvéle­ménye, az ENSZ-tagállamok felháborodott többsége komoly nyomást gyakorolt az Egyesült Államokra és más nyugati kül­döttségekre. Ezután kormá­nyának utasítására Stevenson kénytelen volt hangot változ­tatni. Mai hangneme már kü­lönbözik az előzőtől. A nyuga­ti szövetségesek, jóllehet han­goztatják függetlenségüket, kénytelenek á Washington dik­tálta irányzatot követni. A nyugati tömbtől nem függő or­szágok képviselői tegnap kije­lentették, hogy a blokád tör­vénytelen eljárás. E küldöttek amellett foglaltak állást, hogy Kuba a maga belátása szerint építheti ki önvédelmét. Ugyan­akkor nyíltan elítélték az Egyesült Államok agresszív el­járását, és nemcsak a maguk, hanem a katonai tömbökhöz nem tartozó több, mint negy­ven ország nevében is beszél­tek. Állásfoglalásuk arra kész­tette az Egyesült Államokat, hogy elgododkodjék további lé­péseiről. Amikor Stevenson vádol­ni próbálta a Szovjetuniót, ezek a küldöttek mind fel­hívták a figyelmet az Egyesült Államok eljárá­sának indokolatlan, pro­vokációs jellegére. Kennedy elnök október 22-i nyilatkozatában kijelentette — folytatta Zorin —, hogy' a utóbbi hetekben tudomására jutott »megdönthetetlen té­nyek" szerint Kubában olyan támaszpontok vannak, ame­lyekről nukleáris csapást mér­hetnek a nyugati féltekére. Az első ilyen »megdönthetetlen bizonyítékokat« október 16-án kapta. Két nappal később az amerikai elnök fogadta Gro- miko külügyminisztert. Miért nem akarta tehát tisztázni ezt a dolgot Gromikóval? Azért — hangsúlyozta Zorin —, mert az amerikai központi fel­derítő szolgálat hamis adatain kívül egyetlen tény sem állt rendelkezé­sére; ha akadtak volna megdönthe­tetlen tények, akkor azokat a legelemibb logikai következte­tés szerint is elő kellett volna hozni. Ez a mostani nyugtalan időkben normális követelmény az államok közötti kapcsolatok terén. Kennedy október 18-án nem hozott fel egyetlen tényt sem, október 22-én pedig beje­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok szovjet hajókat fog el­süllyeszteni. Vajon ez helyes eljárás? Ez útonállás, de ilyen útonállással nem lehet politi­kát folytatni. Nem ok nélkül írja ma a kellő tapasztalatok­kal és tájékozottsággal rendel­kező Lippmann amerikai új­ságíró: az elkövetett hiba ve­szélyét abban látja, hogy Ken­nedy elnök csütörtökön, »ami­kor találkozott Gromikóval, és már rendelkezett kubai rakéta­támaszpont építésére vonatko­zó adatokkal, nem fedte föl ezeket az adatokat ■ Gromiko előtt. Ez — írja Lippmann — a diplomáciai módszerek fel­adását jelentette, ön, Steven­son úr, azt mondja, hogy a »békés, csöndes diplomácia" híve. Hogy áll ön tehát ezzel a diplomáciával? Hol van az? Ezenkívül — folytatta Zorin — Kennedy elnök Grotrnkó­val folytatott beszélgetése alkalmával arról igyeke­zett biztosítani a szovjet külügyminisztert, hogy nem terveznek semmiféle akciót Kuba ellen, és hogy hitelt ad azoknak az értesüléseknek. amelyek szerint Kubában nincs támadó fegyver. Ez kettős könyvelést jelent: ön félrevezeti saját népét, az egész világot Az elmondottakból látható — folytatta Zorin —, hogy az Egyesült Államok kormánya tudatosan mérgesíti a válságot, szándékosan készít elő provo­kációkat. És ön most hamisít­ványokon kívül nem terjeszt­het elő bizonyítékokat. Így nem lehet politikát folytatni. Ez- katasztrofális következ­ményekkel járhat. Zorin élesen elítélte és le­leplezte a Russell-levélre kül­dött Hruscsov-válasz hamis tá­lalását, amire Stevenson vál­lalkozott. A Szovjetunió képvi­selője idézeteket közölt Hrus­csov válaszából, amit áthat a világbéke fenntartása iránti gondoskodás. Ezután Zorin fel­olvasta azt a válaszlevelet, amelyet Hruscsov U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkámak küldött. Az ülésen másodszor felszó­laló Stevenson nem tudott egyetlen komoly érvet sem fel­hozni a Kennedy elnök és Gro­miko külügyminiszter között folyt tárgyalások idején ki­fejtett tisztességtelen ameri­kai diplomáciai játék megin­dokolására. Nem tudott _ mást tenni, mint patetikus látványos jelenetekhez folyamodott a Biztonsági Tanács ülésén. Az amerikai küldött még a vádló pózát is megpróbálta felvenni, és legalábbis demagóg kérdé­seket igyekezett a Szovjetunió képviselőjéhez intézni. — Nem vagyunk amerikai bíróságon — emlékeztette Zo­rin az amerikai küldöttet —, és nem válaszolok az ön ügyész­hez illő kérdéseire. Stevenson azonban folytat­ta a komédiát. Utasítására be­hozták a Biztonsági Tanács üléstermébe az amerikai köz­ponti felderítő szolgálat hami­sítványait. Az amerikai küldött ezután felolvasta az amerikai kémszolgálatnak e hamisítvá­nyokhoz fűzött »magyaráza­tait«. Zorin emlékeztette a hallga­tóságot arra, hogy az amerikai küldött már egy ízben bemuta­tott az Egyesült Nemzetek Szervezetében fényképhami­sítványokat, az amerikai köz­ponti felderítő szolgálat Kuba- ellenes készítményeit. Azokat azonban hamarosan maga az amerikai sajtó leleplezte. Mi­lyen értékük van ezeknek a fényképfelvételeknek? — ve­tette fel a kérdést Zorin. Aki egyszer hazudott, an­nak másodszor már nem hisznek Sokkal jobb véleményem volt önről, de sajnos, tévedtem. Feltevésem szerint — mondta Zorin — mindezek a bemuta­tók és kiállítások az Egyesült Államok arra irányuló törek­véseit bizonyítják, hogy elte­relje a Biztonsági Tanács fi­gyelmét a fő kérdésnek, a nem­zetközi jog amerikai megsérté­sének és a blokád hadicselek­ménynek számító bevezetésé­nek megvitatásától. Ehhez én nem nyújtok segédkezet. Zorin emlékeztetett kormá­nyának nyilatkozatára, mely­nek értelmében a Szovjetunió­nak nincs szüksége arra, hogy nagy erejű rakétáit és rakéta- hordozóit más országokban, például Kubában helyezze el, enélkül is vissza tudja verni az agresszor támadását. Steven­son ellenállásba ütközve han­got változtatott, és indítvá­nyozta, hogy a Biztonsági Ta­nács lásson munkához. Meg kell próbálni a béke megmen­tését — mondta —, s mi haj­landók vagyunk ezt megtenni. A Biztonsági Tanács ülésén ezután az EAK és Ghana kép­viselői üdvözölték Hruscsov és Kennedy U Thantnak küldött válaszát, majd a két küldött indítványára az ülést elnapol­ták. (MTI) HAVANNA Az imperiaílásita agresszió« veszély miatti mozgósítás kö­vetkeztében nincs elég mun­kaerő, a termelés mégsem csökkent, sőt legtöbb esetben növekedett. Az üzemekben maradt társaik azok helyett is dolgoznak, akik most katona- ruhát öltöttek, sok nyugdíjas újra munkába állt. (TASZSZ) LONDON Bertrand Russen csütörtö­kön éjjel újabb nyilatkozatot adott ki. Ebben hangsúlyozza: »Hruscsov miniszterelnök személyes érdeme, hogy megakadályozta a hábo­rút, amely a nukleáris megsemmi­sülés veszélyét hordozta. Hruscsov nagyszerű önura­lomról tett tanúbizonyságot egy rendkívül komoly válság körülményei között, szigorúan ellikailímazkodva mindé» betű­jéhez annak az ígéretnek, amelyet hozzám küldött üze­nete tartallnazatt..." »Hruscsov magatartása — írja más helyen az üzenet — arra kötelezi Kennedy elnö­köt, hogy fogadja el a szov­jet miniszterelnök javaslatát, találkozzék Hruscsowal, és vitassák meg legfelső szinten a vitás kérdéseket. A blokád a nemzetközi jog megsértése, s ez törvénytelen és érkölcs- telen.« MOSZKVA A Pravda pénteki számá­ban Korionov rámutat: A je­lenlegi washingtoni adminisz­tráció hosszú hónapok óta ját­szotta a bekeszarető szerepét. Ennek az álarcosbálnak most vége szakadt. Hangsúlyozza a Pravda, hogy Washington mostani ka­landorlépései a kulminációs pontját jelentik azoknak a szinte megszámlálhatatlan ag­resszív cselekményeknek, ame­lyeket az Egyesült Államok a forradalmi Kuba és a szabad­ságszerető népek ellen elkö­vetett. Korionov felhívja a figyelmet arra: nem véletlen, hogy a ku­bai térségben végrehaj­tott agresszív tevékeny­ség egybeesik azokkal a szünet nélkül folyó ag­resszív amerikai lépések­kel, amelyeket Nyugat- Berlinben, valamint Kö­zép- és Délkelet-Azsiábam tapasztalhatunk. Mindezek lényege az, hogy mindenáron feszültté teszik a nemzetközi légkört, megtorpe­dózzák a békét a föld vala­mely részén, megakadályoz­zák, hogy az emberiség eljus­son az általános és teljes le­szerelésig. A Krasznaja Zvezda »Ku­ba nincs egyedül« című cik­kében a tengeri blokádot a »nemzetközi útonállás teljesen leplezetlen aktusának« nevezi, amellyel nem bókülhetnek ki azok, akiknek drága a béke. RIO DE JANEIRO A brazil nép újabb tünteté­seket rendez Kuba védelmé­ben. Rio de Janeiróhan csütör­tökön újra nagy tömeg gyűlt össze a külügymi­nisztérium épületénél azt követelve a kormánytól, hogy foganatosítson in­tézkedéseket Kuba védel­mére. Hasonló tüntetéseket és gyű­léseket rendeztek Sao Pauló- ban, Recifében és sok más városban. Több szakszervezeti vezető feffliívást intézett a néphez, emelje fel tiltakozó szavát az amerikai blokád éllen. BÉCS Osztrák társadalmi és tö­megszervezetek, szakszerveze­tek és üzenni bizottságok egész sora emelt szót a Ruha-elle­nes amerikai agresszióval szemben. WASHINGTON Az Egyesült Államokban a kormánykörök által szított Kuba-ellenes hisztéria-hadjá­rat dacára szintén sor került tiltakozó tüntetésekre. New Yorkiban a Times Squane-on, a város központjában egy pa­cifista szervezet fiatal tagjai osztogattak tiltakozó röpirato­Szanaa (MTR. A köztársasági erők nagy­arányú támadás indítottak a Maareb térségében felsorako­zott királypárti katonai egysé­gek ellen. A támadást repülő­gépek és tankok támogatják. Legfrisseb jelentések szerint a Jemeni Arab Köztársaság ka­tonái heves harcok árán Maa­reb közelében elfoglaltak egy magaslatot. kát. San Franciscóban 500 ember tüntetett a blokád el­len, és táviratban szólította fel Kennedy!: küldöttségeket, ne pedig hadihajókat küldjön Kubába. Az ENSZ épülete körül ku­bai disszidensek tüntettek a blokád mellett, de megjelen­tek a pacifista szervezetek fel­vonulói is, s elítélték Kenne­dy vesztegzár-intézkedéseit. Az amerikai politikusok viszont folytatják a kardesörtetést: Truman volt elnök például kijelentette, hogy nem látja értelmét a csúcstalálkozónak. Más politikusok nyílt inváziót sürgettek Kuba ellen. Az ausztráliai Sydney vá­rosában az Űj-Dél-Wales-i bé­kebizottság felhívására tün­tetésre került sor az amerikai konzulátus előtt. A rendőrség két embert letartóztatott. Melboume-ban az »űj-zélandi és ausztráliai kongresszus a nemzetközi békéért« szervezet elnöke petíciót nyújtott át az amerikai konzulátuson. A petíció elítéli az Egyesült Ál­lamok lépését. KAIRÓ Kairóban az Afrikai nem­zeti pártok irodája nyilatko­zatban jelentette ki, hogy a Kuba elleni amerikai bidkád háborús cselekmény és kalóz­kodás, amely veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát. ALGÍR Algírban az algériai dolgo­zók, általános szakszervezeté­nek felhívására csütörtökön es­te 4000 ember tüntetett az amerikai kormány blokádja éllem. Az UPI tudósítója írja Ám- manból: Jemen ammaní nagy- követsége, amely a királypár­tiakat támogatja, pénteken cá­folta azt a korábbi hírt, hogy al Badr, a trónfosztott imám belehalt sebeibe egy szaúd-ará- biai kórházban. A cáfolat sze­rint al Badr csapatai élén Je­menben van. II Kuba elleni tengeri blokád térképe \Cdpe Cdndverd/ * B % Miami 'V ­' KéijWpsf Havanna USA BLOKÁD KUBA ELLEN eS . ­iÄ, ^Sanjuan, mm /e * i i/t?ß1- t /‘a?'*2.? * r Ponce Vieques 1962. október 22-én az Amerikai Egyesült Államok elnöke bejelentette a Kuba el­leni tengeri zárlatot. Az USA kormányának e provokatív lépése a tengeri hajózás szabadsága elvének lábh 1 tiprása, agressziód cselekedet, s a nemzetközi jog súlyos megsértése. Bemutatjuk a Mókád földrajzi elhelyezkedését. (Térképünk a blokád kezdetének idejét tükrözi.) Genf (TASZSZ). A nukleáris fegyverkísérleteik betiltásával foglalkozó három­hatalmi albizottság csütörtökön a genfi Nemzetek Palotájában megtartotta soron következő ülését. Mint ismeretessé vált, a nyugati hatalmak képviselői ismét lándzsát törtek a nem­zetközi ellenőrzésen és kötele­ző érvényű felügyeleti rendsze­ren alapuló szerződéstervezet mellett. Carapkin, a Szovjet­unió küldötte rámutatott arra, hogy a jelen körülmények kö­zött a Szovjetunió nem járul­hat ilyen alapon hozzá a meg­egyezéshez, s ily modor a nyu- *ati Hatalmak által javasolt Szovjetunió számára. A - jet kiküldött rámutatott arra. hogy a részleges egyezmény megkötésével a nyugati hatal­mak biztosítani akarják ma­guknak a lehetőséget a föld alatti robbantások folytatásá­ra. Az amerikai föld alatti robbantások azonban nemegy­szer juttattak radioaktív ré­szecskéket a föld felszínére és az atmoszférába is — mondot­ta, s ismét hangsúlyozta, hogy a föld alatti atomfegyver-kí­sérletek betiltása nélkül nem lehet megkötni a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló egyezményt (MTI) Ülést tartott Géniben a nukleáris albizottság egyezmény elfogadhat.tkn a Tüntetések Koppenhágában az amerikai nagykövetség előtt a Kuba elleni blokád miatt. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A köztársasági erők sikere Jemenben

Next

/
Oldalképek
Tartalom