Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

Szombat, 1962. október 27. 3 SOMOGYI WßPM* Tiszta répát küldjenek a tsz-ek a cukorgyárba A közellátás helyzetét vitatta meg a Csurgói járási Párt-V. S. Miseta György, a buzsáki Munka Harcosa Termelőszö­vetkezet elnöke telefonált szerkesztőségünkbe. Elmond­ta, hogy a Kaposvári Cukor­gyár répaátvevője 9 százalé­kot von le a répa súlyából, az pedig sok, mert nincs annyi föld a termésen. Más­nap délelőtt Miss Józseffel, a gyár ellenőrével elmentünk a lengyeltóti vasútállomásra meg Buzsúlera, hogy a tsz megbízottja, az átvevő meg az ellenőr közösein döntse el a vitás kérdést. Az átvevőhe­lyein Kanizsai László buzsáki párttá tikár közreműködésével vettek mintát az egyik von­tató rakományából, s az elő­zőleg sokallott 9 százalék he­lyett 15 százalék földet és egyéb hasznavehetetlen anya­got derített ki a próbamérés. — Hasonló viták másutt is támadnak — mondták a cu­korgyáriak —, s a mintavétel­ieken majd mindig annyi vagy nagyobb a föld százaléka, mint amennyit levonunk. Egyik-másik tsz-ben olyan vé­leményt is megkockáztatnak, hogy a cukorgyár a tényleges­nél magívabb százalék levő- másával akarja biztosítani a nyereségrészesedést. Szó, ami szó, ez nem vaiH nagy egyetértésre a szövetke­zeti gazdaságok meg az álla­mi vállalat között. Most, amikor egyre na­gyobb ütemben halad a répa- átadés-átvétel, gyakran hang­zik el a panasz: sok a levo­nás. De mert senki sem csal­hatatlan, és ránézésre nem lehet megállapítani a szállít­mányban levő föld mennyisé­gét, ezért naponta legalább egyszer próbamérést kell vé­gezni, s ajánlatos, hogy a szövetkezet megbízottja vala­mennyi mérlegelésnél legyen jelen. Akkor a bizalmatlan­ságnak még csak a gondolata sem férkőzhet az átvevő és az átadó fél közé. Ha pedig a termelő a próbamérésbe sem hajlandó belenyugodni, akkor — mert módjában áll ■— kérje a járási felvásárlási egyeztető bizottság döntéséi. A pártatlan Üéft szaraa mindig megnyugtató. A szövetkezeteknek ko- sántsem mindegy, hogy hány százalékot vonnak le a ter­mésből. Holdanként 140—190 mázsa répát takarítanak be közös gazdaságaink, s a való­ságos földmennyiségnél egy­két százalékkal több levonás tetemes veszteséget okozna a szövetkezetnek. Éppen ezért nem csodálkozunk azon, hogy a szövetkezeti vezetők mag átadók néha összeszólalkoznak az átvevővel. Sőt, bármilyen furcsán hangzik, egy kicsit örvendetes jelenség is ez. ör­vendetes azért, mart ebből is kitűnik a közös vagyon, irán­ti féltő gondoskodás,. Ha a gyár szempontjait te­kintjük, akkor az is termé­szetes, hogy szigorúan leszá­mítják a föld mennyiségét, s az átvevő egy jottányit sem enged. Mert a cukorgyár ho­gyan adhat ki pénzt azért, amífopl nem készíthet cukrot? A tsz-ek rengeteg földet szállítanak az átvevőhelyre. Néha egy-egy holdról 10—15 mázsányit is elfuvaroznak. Ennek a földnek egy része a rakodóhelyen lehullik, a töb­bi azonban eljut a gyárba — fölöslegesen. Meglepő mennyi­ség gyűlik össze feldolgozás­kor. A legutóbbi kampány uián több mint 2000 vagon földet kellett elszállítani a Kaposvári Cukorgyárból. Mindez rengeteg költséget okozott, s dolgozók és jármű­vek tömegét vonta el más, fontosabb munkától. Persze nem minden szövet­kezet ad földes répát. Akad négy-öt vagy ennél kisebb százalékú levonás is. Sok függ attól, hogy hogyan ke­zelik a fölszedett termést. Ép­pen ezért érdemes volna a cukorgyárnak vagy a fölöttes szerveknek jutalmat kitűzni a legtisztább répát átadó szö­vetkezetek, esetileg brigádok részére, vagy más ösztönző módszert kidolgozni, s ezzel is serkenteni a termelőket anra-, hogy tiszta répát küld­jenek feldolgozásra. Roland Ferenc Tizenkét oszlopfejes kandelábert szerelnek föl a bala- tomlellei mólón. Horváth János, Papp Gyula és Szeke­res Sándor, a Siófoki Hajózási Vállalat villanyszerelői Kiss Imre technikus irányításával még a tél beállta előtt el akarják végezni a munkát. Az oszlopokra mű­anyag búrát szerelnek, mely ellenáll az időjárás válto­zásainak. Egy oszlop hatezer forintba kerül. Legjobb lesz hazamenni — gondoltam — míg ez is el nem kezd faggatni az űrhajó­ról, mint a múltkor a főnök. Ásítottam akkorát, hogy a két kezét védekezőén kinyújtotta. Hazabotorkáltunk. 21. Tegnap megint kaptam le­velet. Mintha drótkefével bor­zolnának: »Tíz éves a város, ünnepségekre készülnek — írja anyám. — Már húszezer lakosunk van, ötezren kaptak új lakást. Sok a munka. Pé­ter a gántai bauxitnál, az ino- tad alumínitfmgyárban, a Fe­renc és az Ernő a bányában. Ó, hogy éppen csak te nem tudtál velünk maradni.« És egy utóirat szép kerek betűkkel; Nagy Jóska muzsikál. Azt játsza: Csak egy kislány van a világon.« Ezt Julika üzeni, anyám keresztlánya. Amikor eljöt­tem, tizennégy esztendős nyi­ladozó rózsabimbó volt Va­jon szép lány lett belőle? Bi­zonyosan. Ah, Julika, inkább hallgatnál, inkább semmit se üzennél. Igen, az élet sem egyéb rossz tréfánál. Mostanában összefolynak a nappalok és az éjszakák. Szüntelenül gon­dolkodom s álmaim ezeknek a gondolatoknak torz folytatása. Nemrég rajtakaptam magam: nem tudtam, mit álmodtam, mit éltem át a valóságban. Néhány gondolatom annyira a hatalmában kerített, hogy szinte éreztem, tapintottam tárgyukat. — Egyik álmomat —• többször felidéződött ben­nem — jóidéig valóságnak hittem. Másnap bementem az am­bulanciára. Ott csak azt tart­ják betegségnek, amit vágni vagy kötözni lehet. De sze­rencsém volt: az orvos ráért — kedélyes fiatal görög — beszélgetni kezdett velem. S láttam, mindjobban figyelt arra, amit mondtam neki. Pe­dig csak néhány mozzanattal érzékeltettem a szinptómá- kat. Ha az egészet elmondom, abból semmit sem értett vol­na. Apám valóságos sorsát gye­rekkorom óta ismerem. Egy újpesti kommunista asztalos, Harsány! Jenő elmondta egy­szer az anyámnak, milyen volt Vándor Béla útja Mis- kolctól Lébényig. Az utolsó kilométerektől a krónikást megkímélte a sorsa. Ha nem így történt volna, semmit sem tudnék az apámról. Nekem talán jobb lenne. Űjra és újra előveszem, né­zem Frank Pollack fényké­peit. Mit tegyek? Elküldjem valakinek, hogy nyomoztas­son utána, próbálja megtudni, ki volt, mi volt ő? Még nem döntöttem, de valószínűleg összetépem a képeket. Nem az apám, én vérzek Lébényben. »Váradi István elektrotechnikus vagyok —• kiáltom hangosan, védekezőén — tizennyolc éves koromban as US Navynál szolgáltam. VADÁSZ FERENC: »A halászcsárdában Pápai Az egész járás lakosságát érintő téma szerepelt a Csur­gói Járás Párt-végrehajtó Bi­zottság csütörtöki ülésén: a já­rás közellátásának helyzetét vitatták meg a kereskedelem illetékes vezetőinek részvéte­lével. Mint megállapították, a múltban gyakorta fordultak elő problémák a közellátásban, megoldásukra a kereskedelmi és a tanácsi szervek hoztak is határozatokat, de számotte­vően nem. javult, a helyzet. A rendszertelen áruellátás, a tá­rolási nehézségek, a boltveze­tők vagy eladók egyikének- másikának nem kielégítő mun­kája miatt a lakosság gyakran szenvedett hiányt egyes fo­gyasztási cikkekben. Ezeknek a fogyatékosságoknak a mielőbbi megszüntetését szorgalmazta a nemrég új­jáválasztott járási párt-vb első ülése. A legtöbb Sízó a járási szék­hely hús-, gyümölcs- és zöld­ségellátásáról esett. Két hús­üzlet bonyolítja le Csurgó for­galmát. Mindkettőnek hiányos a fölszerelése, nincs elektro­mos hűtőszekrényük, s ez — kivált nyáron — megnehezíti az áru tárolását. Tetézd a ba- jogat — mint ahogy Gál János; a végrehajtó bizottság tagja és Szőnyi Ferenc, a megyei tanács kereskedelmi osztályának mun­katársa is megemlítette —, hogy a választék szegényes, az árurendelés tervszerűtlen. A járási székhelyek között Csur­gó húsellátása a leggyengébb. Hangsúlyozták a vb tagjai, — Áldatlan állapotok ural­kodnak Csurgó zöldség-gyü- mölcsellátásában — mondotta Bertalan József, a járási párt­bizottság első titkára. Megem­lítette, hogy jóllehet a járás gyümölcstermelő vidék, Csur­gón mégis nehéz gyümölcshöz jutni. Az fmsz piaci standja nem elégíti ki a keresletet. A magántermelők fölverték az árakat. Szükség vám egy állandó jellegű zöldség-gyümölcs szaküzletre. Ennek ellátása céljából az fmsz és a Zrínyi Tsz közös ke­zelésbe veszi a községben levő kihasználatlan kertészetet és hajtatóházat. Hőlaki elvtárs közölte, hogy ha lesz üzlethe­lyiség, a megyei központ fede­zi a zöldségbolt berendezésé­nek költségeit. Bertalan elvtárs javasolta a csurgói üzletek nyitva­tartási idejének módosítá­sát. Jelenleg ugyanis a dolgozók kénytelenek munkaidőben el­távozni munkahelyükről, hogy bevásárolhassanak. Kiss István vb-tag a vendég­látóhelyek kulturáltabbá téte­lét szorgalmazta. A járás szék­helyének nincs vendéglője, s vidéken is többfelé korszerűt­lenek a büfék és az italméré- sek. Elítélően szólt a csurgói restiben uralkodó áldatlan ál­lapotokról, majd megemlítet­te, hogy a vendéglátóhelyek színvo­nalúinak emelésében a kö­zönségre is nagy feladat hárul. Szőke István, a járási keres­kedelmi felügyelő arról szólt, hogy amíg a járás némely kör­zeteiben korszerű üzletek ta­lálhatók — mint például Csur­gón és Inkén —, másutt — a porrogi és iharOsberényi kör­zetben — szatócs jellegű bol­tok is akadnak. A kereskedel­mi dolgozók munkájának ösz- szehangolására javasolta, hogy negyedévenként hívják össze a boltosokat és italboltvezető- ket. A végrehajtó bizottság tag­jainak kérdésére Fodor János, az FJK igazgatóságának elnö­ke válaszolt. A hosszan tartó vitában elhangzottakat Berta­lan elvtárs foglalta össze. Ez­után a végrehajtó bizottság elfogadta a határozati javasla­tokat a kiegészítésekkel együtt. A határozatok a járás köz­ellátásának megjavítását szolgálják. Néhány elgondolás megvalósí­tására már most megvan min­den lehetőség — pl. friss gyü­mölcs árusítása, többféle hús- készítmény forgalomba hozá­sa, a zöldségellátás javítása és az üzemi konyhák választéká­nak bővítése stb. -r-, de oz el­látás jövőbeli fejlesztésének irányát is megszabják a hatá­rozatok. hogy ebben a megyei tanács illetékes osztálya, a húsipari válla­lat és a földművesszövet­kezeti szervek is hibásak. A húsellátással kapcsolatban vetődött fel a jéghiány kérdé­se. Hölaki Péter, a MÉSZÖV osztályvezetője megígérte, hogy biztosítanak keretet egy újabb jégverem építéséhez. Vass Lajos, a járási pártbizott­ság titkára kitért arra, hogy a tejüzem saját készítésű mű­jéggel fedezhetné a község szükségletének egy részét. Amin még a «omogyvómosiok is csodálkoznak: 145 mázsás burgonya- (eriflés 39 mázsás kukorica- . 200 mázsás cukorrépa- & lÖFCKVéS 1SZ-D6H A Somogy vámosi Törekvés Termelőszövetkezet földjei a legkötöttebb talajok közé tar­toznak a fonyódi járásiban. A tsz burgonyatermesztéssel nem is foglalkozott, az a mondás járta, hogy ebben a földben nem terem meg a krumpli. Ám Még ebben az érben újjáválasztják a Szakszervezetek Megyei Tanácsát A Szakszervezetek Országos Tanácsának október 11-i hatá­rozata alapján még az idén új­jáválasztják a Szakszervezetek Megyei Tanácsát Mint ismere­tes, a szakszervezeti alapszer­vezetekben már megtörtént a vezetőségek újjáválasztása. A Szakszervezetek Somogy megyed Tanácsának küldött- gyűlését december 22-re tűzte ki a megyei elnökség. Addig a különböző szakmák alapszer­vezeted taggyűlésén kijelölik azokat a küldötteket, akik a szakszervezet tagságát a kül­döttértekezleten fogják képvi­selni. az idei termelési tervet tárgya­ló közgyűlésen a tagságnak az volt a véleménye, hogy legalább annyi burgonyát termeljenek, amennyi saját szükségletük fe­dezésére kell. ötven holdon ültettek burgonyát, s 50 má­zsás átlagtermést reméltek. Amikor megkezdték a szedést, a tagok csodájára jártak a bur­gonyának: 145 mázsa termett holdanként! Megtört a jég. A tagok arról beszélnék, hogy jövőre is Kerekes Károly főag- ronómusra kell bízni a burgo nyaföld kiválasztását és a ta­lajmunkát Az utóbbi években a kuko­rica és a cukorrépa termés- eredményeivel sem dicseked­hettek a vámosiak. Az idén pedig? A termelőszövetkezet 379 holdon vetett kukoricát, gébből 120 holdat vegyszeresen kezeltek. Árgus szemmel fi­gyelte ezt a falu népe. Úgy Ott voltam a libanoni partra- lálfej: csillogó dísz. szállásnál is.« A lentről-ferotről Harsány, kegyetlen nevetés fénysugarak ráborulnak a válasz. Visszhangzanak a gazdag gyümölcsöstálra mondta, hogy »sajnos pincefalak. Csuldómba csőn- narancs van tenne, várhatunk, meg kell kapálni a tig telemar a kötél. Függök datolya, kókuszdió, — mmtf veevszeresen kezelt —:~+ a fogason. Jön Karl Fischer, fényes fémpálcikák a kalitká-^yf^^, KezelT Valamilyen kaitonaruha van ra. Körülfogják a gazdag tá-, rajta. Nem a mienk. Halálfej lat. fénylik a paroliján. »Non Kari int: egyek, comisioned officer in the US Zavart vagyok: nem tudom, Army.« hol vagyunk, s mikor. Tér­— Nem bánt. Miért is bán- ben, időben eltévedtem, tana? Nyúlok a gyümölcshöz, de1 Lakkcsizma van a lábán, fe- visszarántom a kezem. Alvadt szesen lép. Angolul beszél. Az vér borítja. Mutatom a körű- asztalra mutat, barátságosan, lőttem állóknak. Megint ne­mosolyogva kínál. vetnek. Aztán hatalmas lökés Nagy, csiszolt üvegtál dísz- éri hátamat, s már belül va­. ...ílátszott, sikertelen lesz a kisér- szo oao^le). Már-már a tsz agronómu- |sa is beadta a derekát, és azt nem ilni a kukoricát is«. Ám egyszer csak azt látják a vámosiak, hogy a gaz kezd hervadni, majd később el is száradt. Ezután a kurkorica gyorsan nőtt. Az eredmény most látható. Eddig 110 hold kukoricát törtek le, s holdan­ként 39 mázsa csöves termést takarítottak be. Becslés sze­rint 32—24 mázsás átlag vár­ható. A gazdaság évek óta foglal­garak törnek fel belőle. Szét­terülnek, mint a kibontott ká­lik az asztalon. Fénylik, mint gyok a kalitkán. A fénylőj a napkorong. Ilyen sugárzó tál — fölülről látom — a ka- \ Korábban 30—40 holdon az arany tányérnak rajzoltuk el- litika feneke: hegynyi rajta ajKten,tobb rnmt,J50 * sős korunkban a napot. Su- Sok édesség. Nem léphetek Jtettek cukorrépát. A gondos-- rá. Egy nyújtó rúdján ülőmunka ‘‘t « megho^ gyu- — nem is nyújtó tulajdonképp m»leset: a tervezett 120 helyett ve. pen, hanem trapéz —, s ma-^00 mazsa termett holdanként. így dőlnek hanyatt kosárfo- gam alá akarom húzni illet-i A szövetkezet az idén ért el nók keze alatt a vesszők, lenül lelógó lábamat. De aj először kiváló eredményeket amikor már elkészült a ko- lábaim merevek, nem enge-^az állattenyésztésben. Az utói»« sár kerek feneke. A kosáról- delmeskednek. Mintha elvál-#bi évek zárszámadó közgyűlé- dal függőleges, felfelé ágas- tak volna a testemtől. A ka-fsedn a vezetőségnek 200—250 kodó vesszői tántorognak, litkán kívül, a fénylő rács#malac elhullásáról kellett be~ mint a részegek, míg körül mögött szétterpesztett lábak-fszámolnia. Az idén alig volt nem fogják valamennyit sor- kai Frank Pollack áll. De ho-f elhullás. A korábbi 14—15 hó. ba, a vízszintesen egymáshoz gyan kerülnek mögé és mellé ('napos hizalásd időt 8—9 hó- simuló vesszők. az apám kínzód? napra rövidítették, és a 14—15 A kristály gyümölcsös tál ilyennek képzeltem őket. svszáíaldkos daraértékesítést a sugarai széjjelszóródnak, ta- most mind egybegyűltek Rö-f keveréktakarmányok etetésé­lálkozmak azokkal az egy högmek. Körültáncolják bör-*vel 24~25 százalékra emelték, pontból lövellő fénycsíkokkal, tűnőmet, a csillogó kalitkát, amelyek Frank Pollack gal- amelyben déligiyümölcs léniáról, a halálfejről szóród- étek és az alom. mák szét. Ártalmatlan, játékos ha» Utolytaikjuiijf [ Júliusban és augusztusban a azíszöve'trke7e'tnek olyan 124 dara- fbos hízófalkája volt, melv 21 [ kg-os havi súlygyarapodást *ért eü.

Next

/
Oldalképek
Tartalom