Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-26 / 251. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. október 2*. Tovább növekedett a szocialista tábor katonai fölénye as imperialisták agresszív tömbjeivel szemben Malinovszkij marsall honvédelmi miniszter beszéde „II népek érdekében, a béke nevében“ 1Moszkva (TASZSZ). A Krasznaja Zvezda csütörtöki száma közli azt a beszédet, amelyet Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter a hadsereg ideológiai kérdésekkel foglalkozó tanácskozásán mondott. Beszédében Malinovszkij kijelentette: stratégiai rakétáink kitörölték a 'katonai stratégiából azt a fogalmat, hogy földrajzi sebez- hetetlenség. A honvédelmi miniszter elmondotta, hogy a szovjet fegyveres erők az utóbbi időben újabb nagy lépést tettek előre . technikai felszerelésük tekin- . tétében. Ez — mondotta — tovább növelte a szocialista tá- . bor katonai fölényét az impe- .riaüsta országok agresszív tömbjeivel szemben. — A Szovjetunióban olyan hatalmas és lényegében sebezhetetlen harci eszközök jelentek meg, mint a globális rakéták. Sikerrel oldottuk meg az ellenséges rakéták repülés közben történő megsemmisítését. Nagyszámú olyan eszközök-komplexumát terveztük meg és készítettük el, amelyek az ^ellenfél rakétanukleáris támadásával szemben az ország védelmét szolgálják. Állandóan tökéletesedik nukleáris fegyverünk, New York (MTI). A Biztonsági Tanács szerda esti ülésén felszólalt Mahmud Riad, az EAK küldötte, és erélyesen elítélte a Kuba ellen hozott amerikai intézkedéseket. A semleges országok részéről ez volt az első bírálat, amely a Biztonsági Tanács kubai vitájában az Egyesült Államok ellen elhangzott. Riad hangsúlyozta, hogy az amerikai blokádintézkedések a nemzetközi j ogba és a tengeri hajózás szabadságának elfogadott szabályaiba ütköz- nek, a nemzetközi feszültség fokozásával fenyegetnek, s veszélyeztetik a világ békéjét és biztonságát. Áz EAK nem helyeselheti az Egyesült Államok egyoldalú akcióját, amelyet a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül hajtott végre. Ilyen intézkedésekre csak a Biztonsági Tanács hatalmazhat fel, mert az ENSZ alapító tagjai reá hárították az elsőrendű felelősséget a béke fenntartásáért — mondotta. Kuba úgy érzi, hogy az Egyesült ' Államok fenyegeti biztonságát, s erre a tavalyi ■támadás adott okot. Viszont az Egyesült Államok azzal vádolja Kubát, hogy beavatkozik az amerikai államok belső ügyeibe. A két fél aggodalmát s a köztük levő feszültséget csak megértéssel és tárgyalásokkal lehet megszüntetni —• hangsúlyozta az EAK küldötte, majd hozzátette: a helyzet valóban sötétnek látszik, de nem szabad elveszteni a reményt, mivel valamennyi érintett fél kifejezte tárgyalási hajlandóságát, és valamennyien kijelentették, hogy nincsenek támadó szándékaik. Ghana és az EAK úgy érezte, hogy sürgősen föl kell kérni a Biztonsági Tanácsot, cselekedjék gyorsan és határozottam a nemzetközi béke megmentése érdekében. Az EAK ENSZ-küldöttsége kormányának utasítására csatlakozott Ghánához, és együtt dolgozták ki a semleges országok határozati javaslatát — mondotta Riad —, majd a határozati javaslatot a Biztonsági Tanács elé terjesztette: „A JAVASLAT: O Fölkéri az ügyvezető ENSZ-fötitkárt, hogy azonnal tárgyaljon a közvetlenül érétíztt felekkel, milyen amelynek igen nagy változatával rendelkezünk, a kis kaliberű lövedékektől kezdve az 50—60 mega- tonnás vagy még erősebb bombákig. Malinovszkij marsall ezután arról beszélt, hogy az imperializmus stratégiájának lényege a preventív háborúra, a váratlan nukleáris támadásra való felkészülés, amiről nyíltan beszélt maga az amerikai elnök. E stratégiával mi fegyveres erőink magas színvonalon álló harckészségét és legyőzhetetlen erejét állítjuk szemben. — Az Egyesült Államok és partnereik egyik provokációt a másik után követik el — folytatta beszédét a honvédelmi miniszter —, s e provokációk mindegyike bármely pillanatban termonukleáris háborúba sodorhatja az emberiséget. Az utóbbi időben a háborús hisztéria szításának ürügyéül Kubát választatták. Az imperialistákat rémület ejtette hatalmába, elvakította őket a sza- badsáig fáklyája, amely Kubában lángra lobbant. Sok tény bizonyítja megdönthetetlenül, hogy akiket elvakít a béke, a haladás és a szocializmus elleni gyűlölet, a háborúra építik számításaikat. Ilyen körülmények között az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány azt kívánja a hadsereglépéseket kell termi haladéktalanul a világ békéjét fenyegető veszély elhárítására és a helyzet normalizálására a karibi térségben; © felszólítja az érintett feleket, teljesítsék ezt a határozatot, és adjanak meg minden támogatást az ügyvezető főtitkárnak feladata végrehajtásához; © fölkéri az ügyvezető ENSZ-fötitkárt, hogy számoljon be a Biztonsági Tanácsnak a határozat első bekezdésének végrehajtásáról; O felszólítja az érdekelt feleket, hogy időközben tattózhodjanak minden olyan akciótól, amely közvetve vagy közvetlenül súlyosbíthatná a helyzetet. Quaison-Sackey ghanai küldött emelkedett szólásra Riad után. Kijelentette, hogy a ghanai kormánynak nincsenek közvetlen értesülései a kubai helyzetről, csak a Biztonsági Tanácsban elhangzott nyilatkozatok alapján ítéli meg azt. Ezek alapján a ghanai küldöttség »nem látja bizonyítottnak Kuba támadó céljait«. Ghana nem ért egyet azzal az amerikai állásponttal, hogy elegendő, ha az Egyesült Államok intézkedéseit az Amerikai Államok Szervezete jóváhagyja, mert ez nem az ENSZ illetékességi körébe tartozik. U Thant ügyvezető ENSZfőtitkáir felszólalásában hangsúlyozta, hogy a javasolt, vagy már eddig megtett intézkedések »nagyon szokatlanok, sőt rendkívüliek nem háborús időkben«. Ünnepélyes felhívással fordult az érintett felekhez, hogy kezdjenek tárgyalásokat azonnal, tekintet nélkül más igénybe vehető eljárásokra. U Thant hangsúlyozta, hogy a második világháború óta eltelt 17 évben nem fordult elő ennél veszélyesebb szembenállás a nagyhatalmak között. Hozzátette, reméli, hogy ebben a pillanatban nemcsak a tanácsteremben, hanem kívül a világban is a józan ész és a megértés diadalmaskodik a harag és a nemzeti büszkeség fölött. A tárgyalás és az engedmények jelentik az egyestől, hogy legyen a legmagasabb szintű katonai készültség állapotában — hangoztatta a szovjet honvédelmi miniszter —, hogy fegyveres erőinknek az első jelre haladéktalanul működésbe kell lépniük az ellenséggel szemben, annak katonai-stratégiai, gazdasági és politikai központjai, csaptaik főbb csoportosulásai ellen. A szovjet honvédelmi miniszter kijelentette; a harcosok magas fokú öntudata, a párt és a nép szent eszméinek megértése — ez a mi hadseregünk hatalmas fölénye az imperialista hatalmak hadseregei fölött. JMalinovszkij marsall e szavakkal fejezte be beszédét: — A mi ifjúságunkat, amely a hadseregbe lép, nagyszerű hazafias érzés tölti el, áthatja a katonai szolgálat romantikája, és kész arra, hogy a szovjet nép békés munkájának védelmére keljen. Olyan emberek ők, akiknek magas fokon áll általános műveltsége, ismerik a technikát, tudják értékelni a munkát, és arra törekednek, hogy a lehető legjobban teljesítsék hazájuk iránti kötelességüket. (MTI) U Thant felszólalása len módot, amellyel a világ békéjét biztosítani lehet ebben a válságos időpontban. Kiemelte, hogy az ENSZ-re súlyos felelősség hárul. Nemcsak a közvetlenül érintett felek érdekei, nem is a tagállamok érdekei forognak kockán, hanem az emberiség sorsa. Az ügyvezető főtitkár beszédében elmondotta, hogy azonos szövegű üzenetei intézett Kennedyhez és Hruscsov- hoz. Ebben közölte, hogy több ENSZ-küldöttség fölkérésére sürgős felhívást intéz a két államférfihoz. Közvetíti az említett ENSZ-küldöttségek ama érzésének kifejezését, hogy a nemzetközi béke és biztonság érdekében valamennyi érintett félnek tartózkodnia kell minden olyan akciótól, amely súlyosbíthatja a helyzetet, és a háború kockázatával jár. E küldöttségek véleménye szerint fontos, hogy időt adjanak az érintett feleknek, hogy összeüljenek a jelenlegi válság békés megoldására és a karib helyzet rendezésére. Ez magában foglalná egyrészt a Kubába irányuló minden fegyverszállítás önkéntes felfüggesztését, másrészt a Kuba felé tartó hajók átkutatására vonatkozó vesztegzár-intézke- dések önkéntes felfüggesztését. »ügy vélem, hogy az ilyen önkéntes felfüggesztés két vagy háromheti időtartamra nagymértékben enyhítené a helyzetet, és időt adna az érintett feleknek, hogy találkozzanak és tárgyaljanak a probléma békés megoldása céljából. Ebben az összefüggésben szívesen rendelkezésre állok valamennyi félnek bármilyen szolgálatra, amelyet teljesíteni képes vagyok. Fölkérem önt ezen üzenet haladéktalan megfontolására.« Az ügyvezető főtitkár bejelentette még, hogy sürgős felhívást szándékszik intézni Kuba elnökéhez és miniszter- elnökéhez is. A Biztonsági Tanács szerda esti ülését magyar idő szerint éjfél Után 3 órakor fejezték be, s a legközelebbi ülést csütörtökön este 21 órára tűzték ÜL (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunió, Kina, a szocializmus minden országa egyek az imperializmus ellen, a világbékéért vívott harcban. A szocialista tábor egyesített ereje biztos garancia minden szocialista ország számára az imperialista reakció merényletei ellen. Amikor négy évvel ezelőtt, 1958-ban a.. csangkaj- sekista klikk az amerikai szol- dateszkával összeesküdve provokációs hercehurcát rendezett a Tajvani-öbölben, a szovjet kormány figyelmeztette azokat, akik szeretnek játszani a tűzzel, és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az imperializmus mesterkedései ellen vívott harcban teljes mértékben a testvéri nagy Kína oldalán áll. Ezt a figyelmeztetést alátámasztotta Hruscsov szovjet kormányfő 1962. július 2-i rádió- és televíziós nyilatkozatában. A szovjet emberek nagy megelégedésére szolgál a Szovjetunió és India együttműködésének fejlődése, örömmel töltenek el bennünket az indiai nép sikerei, megértjük nehézségeit, és készek vagyunk fejleszteni az együttműködést, segítséget nyújtani a gyarmati iga alól felszabadult ország gazdaságának és kultúrájának fellendítésében. A szovjet emberek sokra értékelik a szuverén India hozzájárulását ahhoz a harchoz, amely a békéért és a nemzetközi biztonságért, a gyarmati rendszer és az imperialista katonai tömbök ellen folyik. A szovjet embereket csakúgy, mint az egész békeszerető közvéleményt nyugtalanítja az indiai—kínai határon végbemenő események fejlődése, különösen az utóbbi időben, amikor fegyveres összetűzésekig jutott a dolog. Az események ilyen alakulása nem felel meg a Kína és India között fennálló kapcsolatok szellemének, ellenkezik a két állam nemzeti érdekeivel. Kína és India kapcsolatainak kiéleződése csak a két állam közös ellenségének — a nemzetközi imperializmusnak — kedvez. A szovjet kormány és a szovjet nép mindenkor azt az álláspontot képviselte, hogy békés eszközökkel, tárgyalások útján oldják meg ezt a határvitát. Minden békeszerető erő ennek az álláspontnak a híve. Nem kétséges, hogy a békesze- reto erők megelégedéssel fogadják a kínai kormány új lépését, amely az Indiával fennálló vita békés megoldását célozza. Ilyen lépés a Kínai Nép- köztársaság kormányának nyilatkozata. »Az semmi esetre sem képzelhető el — hangzik a nyilatkozat —, hogy a kínai—indiai határ kérdését katonai erővel kell megoldani. Kína és India — e két nagy ázsiai ország — nagymértékben felelős Ázsia és a világ békéjéért. Mindkét ország kezdeményezője volt a békés együttélés öt elvének, és részt vett a bandungi értekezleten. Bár Kína és India viszonya jelenleg rendkívül feszült, mindazonáltal nincs alapja annak, hogy feladjuk a London (MTI). Mint az AP közli, Russel kézhez vette Hruscsov szovjet miniszterelnök válaszát. A neves angol tudós ezután újabb táviratot küldött a szovjet miniszterelnöknek és Kennedy amerikai elnöknek. Hruscsovhoz intézett táviratában Russell a következőket írta »Köszönetét mondok önnek bátorító válaszáért. Gratulálok, hogy bátran kiállt a józan ész érdekében. Remélem, visszatartja a kubai vizekre küldött hajóit, mindaddig, amíg nem sikerül biztosítani, hogy amerikaiak elfogadják az Ön javaslatát. Az egész világ áldani fogja békés együttélés öt elvét és a bandungi értekezlet szellemét.« A kínai kormány a kínai—Indiai határkérdés megoldása végett tárgyalásokat javasol. Kifejezte azt a reményét, hogy az indiai kormány egyetért e javaslattal, s mindkét fél tiszteletben tartja majd a kínai— indiai határ teljes hosszúságában, a két fél tényleges ellenőrzése alatt álló vonalat, és az összeütközési lehetőségek elkerülése végett visszavonja fegyveres erőit e vonaltól húszhúsz kilométerre. A kínai kormány úgy véli, hogy a két fél számára megfelelő időben meg kell tartani Kína és India miniszterelnökének találkozóját. A kínai kormány felhívta az indiai kormányt, hogy tettekkel válaszoljon javaslataira, s kérte az ázsiai és afrikai országok kormányait, tegyenek erőfeszítéseket e javaslatok megvalósítására. A kínai kormány felszólított minden békeszerető országot és népet, tegyenek erőfeszítéseket Kína és India barátságának, az ázsiai és afrikai szolidaritásnak és a világbékének az elősegítésére. A két nagy ázsiai hatalom konfliktusának kirobbanása nemcsak az imperializmus, hanem India bizonyos belső reakciós köreinek érdekeit is szolgálja, azoknak a köröknek az érdekeit, amelyek sorsukat szorosan hozzáfűzték a külföldi tőkéhez, az indiai néppel ellenségesen szemben álló imperialista erőkhöz. A határvita békés megoldása végett India haladó erői fokozzák erőfeszítéseiket. Számolni kell azzal, hogy a helyzet kiéleződése esetén — ami most fennáll — még egyes haladó személyiségek is engedhetnek a nacionalista befolyásnak, soviniszta álláspontra kerülhetnek. A békeharc kérdésében, a vitás Peking (TASZSZ). A Kínai Népköztársaság kormánya csütörtökön nyilatkozatban szállt síkra Kuba védelmében. Az Új-Kína hírügynökség jelentése szerint a nyilatkozat mély felháborodást és éles tiltakozást fejez ki az amerikai imperializmus arcátlan kalózakciói és súlyos katonai prpvpkációi miatt. A Kínai Népköztársaság kormánya leleplezi az Egyesült Államoknak a kubai tengeri blokád igazolására felhozott ostoba ürügyeit, és kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy az agresszor meg fog semmisülni. A kínai kormány és nép — hangzik a nyilatkozat — határozottan támogatja ezt a szent harcot, amelyet a forradalmi vívmányait védelmező kubai nép vív az amerikai agresszió ellen. Kína kormánya és népe mélységesen meg van győződve arról, hogy a kubai nép önt, ha el tudja hárítani a háborút. Ha bármit is tehetek, kérem, tudassa velem.« Kennedy elnökhöz intézett újabb távirata a következőképpen hangzik: »A legerélyesebben felhívom önt, adjon békülékenységről tanúskodó választ Hruscsov életbe vágó kezdeményezésére, és kerülje az összecsapást a szovjet ha- jókkkal mindaddig, amíg találkozót és tárgyalásokat lehet tartani. Ha már eldördültek a lövések, valószínűleg túl késő lesz. Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, találkozzék Hruscsov- val. Ha bármit is tehetek, kérem, tudassa velem.-* sánál azonban elfogadhatatlan az ilyen álláspont. E téren internacionalista magatartásra, olyan cselekede- detekre van szükség, amelyek nem az ellenségeskedés szítását és a konfliktus kiéleződését szolgálják, hanem a tárgyalások útján való békés megoldást. Magától értetődik, hogy az államok kapcsolataiban támadhatnak félreértések. De a józan ész megköveteli, hogy megnyilvánuljon mindkét fél óhaja a viták rendezésére, és ne diktáljanak előzetes feltételeket. A szovjet emberek a kínai kormány nyilatkozatában annak a megnyilvánulását látják, hogy a kínai kormányt őszintén nyugtalanítja az Indiához fűződő viszony alakulása, és véget kíván vetni a konfliktusnak. Véleményünk szerint a kínai kormány javaslatai építő jellegűek. E javaslatok anélkül. hogy kárt okoznának a felek presztízsének, elfogadható alapul szolgálnak a tárgyalások megkezdéséhez és a vitás kérdések békés rendezéséhez, figyelembe véve mind a Kínai Népköz- társaság. mind India érdekeit. A kínai—indiai határkérdés baráti megoldása ismét megmutatná a békés együttélés és a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködése elveinek nagy erejét. Ez erősítené a kínai és az indiai nép hagyományos barátságát, nagymértékben hozzájárulna Ázsiában és az egész világon a nemzetközi biztonság megszilárdításához, újabb csapóst mérne az imperializmus és a gyarmati rendszer erőire, az Egyesült Államok agresszív köreinek mesterkedésére, amely körök az utóbbi időben veszélyes kalandba bocsátkoztak nemcsak Kuba és a szocialista államok, hanem minden békeszerető erő ellen is. (MTI) Fidel Castro miniszterelnök vezetésével feltétlenül meghiúsítja az amerikai imperializmus agresszív szándékait, és visszaveri katonai provokációit. A szovjet kormány október 23-án nyilatkozatot tett, és abban megállapítja, hogy az Egyesült Államok agresszív cselekedetei Kuba ellen rendkívül súlyos következményekhez vezethetnek, és kijelentette, minden tőle telhetőt elkövet, hogy meghiúsítsa az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszív terveit, megvédje és megszilárdítsa a föld békéjét. A kínai kormány teljes mértékben támogatja a szovjet kormánynak ezt az igazságos álláspontját. Kína a szocialista országokkal és minden más békeszerető országgal együtt határozottan harcolni fog az amerikai imperializmus e katonai provokációja ellen. (MTI) János pápa szózata Vatikánváros (Reuter, AP). XXIII. János pápa csütörtökön délben a vatikáni rádióban francia nyelvű szózatot mondott. Emlékeztetett rá, hogy a II. vatikáni egyetemes zsinat megnyitásakor sötét felle- gek gyülekeztek a nemzetközi helyzet horizontjára. Felidézte a zsinat megn jutásakor elhangzott szavait és ünnepélyesen megismételte figyelmeztetését: a világ vezetői tegjrenek meg minden tőlük telhetőt a béke megőrzéséért. Csak ezzel lehet megmenteni a világöt egy új háború borzalmaitól. A pápa beszédében közvetlenül nem utalt a kubai válságra. (MTI) 11 Biztonsági Tanács szerda esti ülése A semleges országok határozati javaslata — Russel! újabb üzenete Hruscsovhoz és Kennedyhez nemzetközi kérdések megolddA kínai kormány nyilatkozata az Egyesült Államok kubai katonai provokációjáról
