Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-15 / 216. szám

,H*»k0S. í. — $■ WfcáG PROLETÁROM, EGYESÜLJETEK! Jim4s 50 FILLÉR MSZMP MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYE! TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 216 SZÁM. SZOMBAT, 1962. SZEPÍEMBER15 Mai számunk tartalmából: Beszélgetés Látrányban a bírálat szükségességéről és a vezetői tekintélyről (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Avignon után — új évad előtt (6. o.) KLedvezoltfo föltételekkel kaphatnak és tarthatnak kocát a háztáji gazdaságok A kocakihel yezési akció szá­mottevő eredményt hozott me­gyénkben. Csupán a múlt év első nyolc hónapjában 3700 háztáji gazdaság rá egyónd ál­lattartó kapott ily módon ko­cát az államtól hitelbe, utóla­gos természetbeni törlesztésre. A sertéstenyésztésnek ezen a módon való elősegítése is hoz­zájárult ahhoz, hogy a háztáji gazdaságok az idén a hízókon kívül mintegy 32 000 süldőt ér­tékesítettek az Állatforgalmi Vállalat útján. A szövetkeze­tek közös állományának fej­lesztése mellett továbbra te szükséges, hogy a tsz-tagok teljesen kihasználják kocatartási lehetőségeiket. Ehhez most az állam az eddi­ginél is hatékonyabb támoga­tást ad. Az idén kedvezőtlen jelen­ségnek tehetünk tanúi: csök­ken a háztáji kocaállomány. Megyénkben a háztáji gazda­ságok és egyéni termelők 1961 márciusában 22 163, az idén márciusban 17 778, au­gusztus végén pedig 16 808 ko­cát tartottak. A csökkentést leginkább a tavalyi gyengébb termésből fakadó takarmányo­zási nehézségek idézték elő. Ezért a Gazdasági Bizottság most úgy határozott, hogy ab­rakkal nagyobb .mértékben tá­mogatja a kocatartást, Az eddigi másfél helyett 3 mázsa takarmány! jut­tatnak állami áron a ház­tájiba kihelyezett minden koca után. mihelyt azt te­nyésztésbe fogták. Az állat teljes ellenértékét nem egy, hanem két éltesből származó 3—3 süldővel kell törleszteni. A hitelbe kapott koca első szaporulatából való 3 süldő árából 1000 forintot vonnak le, a fennmaradó kü- lömbözetet pedig a második éltesből származó, ugyancsak 3 süldő érából egyenlíti ki a tsz-tag vagy egyéni állattartó. Ezekre az államnak átadandó süldőkre is jár abrak, mégpe­dig darabonként 50 kg, össze­sen tehát 3 mázsa. A kihelye­zett koca meg a 6 süldő tar­tásához így 6 mázsa abrakot adnak. Akik máris tartanak ko­cát, azok is kaphatnak takarmányt a központi készletből. Ennek föltétele a következő: szerződést köt a gazda arra, hogy sertését tenyésztésiben tartja, és annak szaporulatá­ból néhányat — tehát néhány süldőt — élad az államnak. A szerződés megkötésekor meg­kapja a koca után járó másfél mázsa abrakot, az eületés után pedig minden leszerződött sül­dőre kap 50—50 kilót. Ezeket a már érvénybe lé­pett intézkedéseket minden bizonnyal nagy helyesléssel fogadják az érdekeltek, s az állam újabb, nagyobb támoga­tását kihasználva több kocát tartanak. Számít erre a nép­gazdaság, hiszen az ország jö­vő évi húsellátásához szükség lesz a háztáji gazdaságokból való sertésekre i& a marcali Kevés a szántott terület Nincs elég csávázógép . , , . Nem halad kielégítően a vetés javasban (Tudósítónktól.) A marcaE járásban célul tűzték ki, hogy az őszi árpát szeptember végéig, a rozsot ok­tóber 5-ig, a külföldi búzákat október 20-ig és a hazai búzá­kat november 5-ig elvetik. Az ősziek vetésterülete kereken 21 000 hold. Szeptember 12-ig ebből mindössze 6800 holdat szántottak fel, és 2300 holdat vetettek éL. Páífaivai Gyula járási fő- mezőgazdász megállapítása sze­rint a tsz-ek azzal, hogy vár­ták az esőt, mintegy másfél hetet veszítettek. Ez az idő most nagyon hiányzik. Ahol a száraz, kemény földet is szán- tották-vetették — mint például Marcaliban, Sávolyon és Pusz­takovácsiban —, ott természe­tesen előbbre is tartanak. Szá­mottevő viszont az elmaradás Tapsonyban és Somogyzsitfán. Gondot okoz a járásban a 180 vagon vetőmag csávázása. Ehhez mindössze egyetlen na­gyobb teljesítményű gép áll rendelkezésre. Küldhetné még egyet a Toponári Növényvédő Állomás a marcali járásba. Sok termelőszóvetkezet még ez­után akarja megrendelni a csá­vázószert. Ha nem kapnak, vagy emiatt késlekednek a ve­téssel, óhatatlanul gyengébb lesz a jövő évi termés. A mag- tisztítás is lassan halad, mert csak 6 szelektora van a járás­nak. Sürgősen orvosolni kell eze­ket a bajokat, és gyorsítani az ütemet. Hiszen már szep­tember derékén járunk, Megnyíltak a termelőszövetkezeti vezetőképző iskolák Megkezdik a szövetkezeti elnökök felsőfokú technikumi oktatását Szeptember első felében az ország négy helyén — Zsáxn- békon, Kőszegen, Hódmezővá­sárhelyen és Berettyóújfalun nyüt termelőszövetkezeti veze­tőképző iskola. Ezekben az in­tézményekben főként elnökök, kisebb számban elnökhelyette­sek, vezetőségi tagok és bri­gádvezetők tanulnak. A négy iskolán az idén össze­sen 350 termelőszövetkezeti ve­zetőt képeznek, valamivel ke­vesebbet, mint tavaly. A csök­kenés oka, hogy a vezetőkép­zés »hagyományos« módját fo­kozatosan korszerűbb, a növek­vő szakmai igényeknek jobban megfelelő forma váltja fel. A zsámbéki vezetőképző iskola helyiségeinek egy részében most ősszel nyílt meg a felső­fokú üzemgazdasági techni­kum, az első intézmény Ma­gyarországon, amely agrár- üzemgazdászi képesítést nyújt. Nappali tagozatán olyan érett­ségizett fiatalok tanulnak, akik az iskola elvégzése után be­osztott szakemberként dolgoz­nak majd a termelőszövetke­zetekben. A januárban meg­nyíló levelező tagozat hallga­tói azonban elsősorban szövet­kezeti elnökök lesznek. A fel­sőfokú technikumon elsajátít ják majd mindazokat az agrár- Icözgazdasági, üzemszervezési, üzemtana, számviteli és egyéb ismereteket, amelyeket a kor­szerű mezőgazdasági nagyüze­mek munkájának irányításában a legjobban hasznosíthatnak. (MTI) 170 tanulót szerződtettek megyénk kisiparosai (Tudósítónktól.) Ebben az évben 170 tanuló sajátít el szakmát a kisiparo­sok műhelyeiben. Kőműves­nek készül 30, női szabónak 27, lakatosnak 18 fiatal. A le- szerződtetebteknek csaiknem egyhairmada lány. Közülük 13-am választották a fodrász­mesterséget. Néhány «különleges« szak­mára is vettek föl tanulót. Két fiú csónaképítő lesz, Ba- latambogláron egy fiú pedig a műkőkészítés tudományát sajátítja el. A fiatalok szakmai fejlődé­sét az időszaki vizsgabizott­ság ellenőrzi. Az ő osztályza­tuk alapján kapják meg gya­korlati érdemjegyüket az if­júmunkások. Emellett kisipa­rosok is eHenőrzifc, hogy a mesterek jó szakemberré ne­veljék a rájuk bízott fiatalo­kat. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleté a felsőoktatási intézményekről és az utakról A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a felsőoktatási .intézményekről szóló törvényerejű rendeletet, majd törvényerejű rendeletet hozott az utakról és módosítot­ta a közüti közlekedési sza­bálysértésekről szóló törvény- erejű rendeletet. Az Elnöki Tanács megerősí­tette a Magyar Népköztársaság kormánya és az Indiai Köz­társaság kormánya között kö­tött kulturális egyezményt. Az Elnöki Tanács dr. Felkai Dénes rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert rangjának érintetlenül hagyása mellett felmentette az ankarai követség vezetésére kapott megbízatása alól, s a követség vezetésével Kutas Imre rend­kívüli követet és meghatalma­zott minisztert bízta meg. Az Elnöki Tanács úgy hatá­rozott, hogy elfogadja a Bu­rundi Királyság függetlenségi ünnepségeire érkezett meghí­vást. Az ünnepségeiken az El­nöki Tanács különleges megbí­zottjaként dr. Kós Péter rend­kívüli és meghatalmazott nagykövet vesz részt Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * * * A felsőoktatásra vonatkozó törvényerejű rendelet a felső- oktatási intézmények irányítá­sára, szervezetére és működé­sére vonatkozó alapvető fontos­ságú kérdéseket szabályozza. A felsőoktatási intézmények szer­vezetéről és működéséről ko­rábban megjelent törvények, törvényerejű rendeletek hatá­lyon kívül helyezésével e tör­vényerejű rendelet egységbe foglalja mindazokat a kérdé­seket, amelyek szükségesek ah­hoz, hogy a felsőoktatási intéz­mények az oktatási reform megkövetelte feladatokat ered­ményesen teljesíthessék. A törvényerejű rendelet megállapítja a felsőoktatási in­tézmények szervezeti felépíté­sét. Űj vonása, hogy az egye­temek, valamint az egyetemi jellegű főiskolák vezetője a rektor lesz; a főiskola, a felső­fokú technikum, valamint a fel­sőfokú intézet vezetője az igazgató. Az egyetem, az egyetemi jel­legű főiskola rektorának és he­lyettesének, a kar dékánjának és helyettesének, valamint a főiskola igazgatójának és he­lyettesének megbízatása a jö­vőben 3 évre terjed. Ez lehe­tőséget ad ahhoz, hogy a ha­tározatlan idejű megbízások ne vonják el túl hosszú időre a tudományos munkától az egye­temi oktatókat. A megbízás azonban meghosszabbítható. A törvényerejű rendelet meghatározza, hogy a felsőok­tatási mtézményekben folyó ok­tató-nevelőmunka kereteit a tanterv, az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó tan­anyagot a program határozza meg. Az oktatást a jóváhagyott tantervek és programok alap­ján kell folytatni. A felsőokta­tási intézmények oktatóinak kötelessége a szakterületükhöz tartozó tudományág művelése, az országos és egyéb kutatási tervekből folyó feladatok el­látása. A törvényerejű rendelet le­hetőséget biztosít arra, hogy a tudományok doktorai és kan­didátusai, valamint kiváló gya­korlati szakemberek részére — az egyetem, illetőleg a főisko­la tanácsának javaslatára — a tér címzetes egyetemi (főisko­lai) tanár, illetőleg címzetes egyetemi (főiskolai) docens cí­met adományozzon. A cím ado­mányozása lehetőséget teremt ahhoz, hogy a tudományos élet kimagasló képviselői és kiváló gyakorlati szakemberek kap­csolódjanak be az egyetemi és főiskolai oktatómunkába. A törvényerejű rendelet az 1961. évi harmadik törvény ke­retei között megváltoztatja né­hány felsőoktatási intézmény jellegét, illetőleg elnevezését így az erdömémöki főiskola mint két karral bíró erdészeti rá faipari egyetem; az állator­vostudományi főiskola mint állatorvostudományi egyetem; a mezőgazdasági akadémiák mint egyetemi jellegű agrár- tudományi főiskolák, a pedagó­giai főiskolák mint tanárkép­ző főiskolák folytatják műkö­désüket, a Szegedi Tudomány- egyetem elnevezése József At­tila Tudományegyetem elneve­zésre változik. * Az utakról szóló törvény­erejű rendelet rá az annak végrehajtásáról szóló kormány- rendelet népgazdaságunk rá államigazgatási rendszerünk jelenlegi helyzetéből kiindulva megszabja az útügyek tovább­fejlesztésének főbb célkitűzé­seit. Az ország egységes úthá­lózatát a belső, valamint a nemzetközi közúti forgalom fo­kozott igényeinek kielégítése érdekében tovább kell fejlesz­teni. Az egyre fokozódó gép­járműforgalom ugyanis mind jobban megköveteli az útháló­zat korszerűsítését, átépítését, új utak építését. A törvényerejű rendelet a közutak védelmében megszab­felügyeletet gyakorló minisz- ja ^ útügyi szervek kötelessé­Bgeit. Kimondja, hogy a köz­60 yagon paradicsomot, 25 yagon pirospaprikát, 10 Tagon szifont exportálnak termelőszÖTetkezeteink (Tudósítónktól.) Az időjárás nem kedvezett nagyon a dinnyének, az első kötés számottevő része tönkre­ment, ennek ellenére termelő- szövetkezeteink nagy mennyi­séget küldtek belőle piacra. Jellemző, hogy Kaposváron na­ponta mintegy kétszáz mázsa dinnye kel el. Exportra 26 va­gon dinnyét küldtek a megye termelőszövetkezetei. A buzsáki, az öreglaki, a vörsi, a látrányi, a somogytúri rá a balatonkiliti tsz-ek ker­tészetéből 60 vagon paraddeso­Paprikaszüret a szállít exportra balatonizabadi November 7. Tsz-ben. ebből a fűszernövényből. Az idén öt A gazdaság naponta 50 mázsát holdon, jövőre 15 holdon ter­melnek paprikát. Kertészetüket 36 holdról 100 holdra bővítik a jövő évben. mot exportáltak eddig. A most pirosodó paradicsompapriká­ból 25 vagon indul Somogyból külföldi — főleg nyugatnémet — piacokra. A vörsi Dél-Bala- ton rá a látrányi Alkotmány Tsz gyönyörű pirospaprikájá­val igen elégedettek a külföldi átvevők. Előreláthatólag 10—12 vagon szilvát is ad megyénk az exportáló vállalatoknak. Jelentős tételéket szállított a MÉK a hazai feldolgozó gyá­raknak is megyénk mezőgaz­dasági nagyüzemeiből. A Nagy­atádi Konzervgyár például 90 vagon paradicsomot rá 14 va­gon szilvát kapott tartósításra. Somogyból 175 vagon cigány­meggy indult el a tartósító- rá ieűtőüzemekbe, hegy befőttnek, lekvárnak, üdítő italnak vagy mirelit árunak dolgozzák fel. Szépülnek, gazdagodnak a művelődési otthonok (Tudósítónktól.) Megyénkben októberben és novemberben három művelő­dési otthon építését fejezik be: Somogytúron, Tapsonyban és Hedrehelyen. A legnagyobb ezek közül a tapsonyi lesz, 2 millió 200 ezer forint költség­gel épül. A nyáron felújítot­ták a nagyatádi művelődési házat. Marcaliban korszerűsí­tik a művelődési ház világítá­sát, fűtését, tatarozzák az épü­let belsejét. Szentborbóson 50 000 forintot költenek a falu kultúrhózának csinosítására. Balatonszárszón a társadalmi munkával épített művelődési otthon tatarozására 50 000 fo­rintot ad az állam. utakat rendeltetésüknek meg­felelően mindenki szabadon használhatja, de fokozott le­hetőséget biztosít arra, hogy a nagy értéket képviselő közutak gondatlan megrongálóival szemben kellően fel lehessen lépni: a közút rongálóját, il­letőleg a közutat megrongáló jármű üzemben tartóját az útügyi hatóság az okozott kár megtérítésére kötelezheti, de ez nem mentesíti a büntetőjo­gi következmények alól. A törvényerejű rendelet le­hetővé teszi az államigazgatási szerv által útrongáiási ügyek­ben hozott határozatnak bíró­ság előtti megtámadását, ez­zel biztosítja az állampolgárok részére a legszélesebb jogor­voslati lehetőséget. A törvényerejű rendelet tar­talmazza az utak létesítésével, a forgalom részére történő megnyitásával, vagy megszün­tetésével kapcsolatos szabályo­zást, amely szervesen kapcso­lódik a beruházási, az építés­ügyi, illetőleg a közlekedésren­dészeti szabályokhoz. A tör­vényerejű rendelet a Munka Törvénykönyvével összhang­ban lehetővé teszi, hogy köz­erőt rendeljenek ki, ha a köz­úton hóakadály vagy más ter­mészeti esemény akadályozza, illetve veszélyezteti a forgal­mat. A Minisztertanács erre vonatkozó korábbi részletes ha­tározata egyébként változatla­nul hatályban marad. Az utakról szóló törvényere­jű rendelet a szükséges átme­neti intézkedések biztosítása végett 1963. január hó 1. nap­ján lép hatályba. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom