Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-27 / 226. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1962. szeptember ti. Dobi István elvtárs átvette Szkcbelcin akadémikustól a Nemzetközi Leóin Békedijat (Folytatás az 1. oldalról) vén barátságnak olyan szívélyes kapcsolati, mint ma. Ezek a kapcsolatok a teljes egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és az önzetlen segítség elveire épülnek. A népi Magyarországgal a szocializmus és kommunizmus felépítéséért, az európai és a világbékéért folytatott harc közös céljai fűznek össze bennünket Magyarország és a Szovjetunió a szocialista országok nagy közösségének egyenjogú tagja. A szovjet népnek a magyar testvérei iránt táplált meleg érzéseiről minden nálunk járt magyar állampolgár meggyőződhetett. Mérhetetlen örömmel nyújtom ma át önnek. Dobi elvtárs, mint a magyar nép hű fiának a Nemzetközi Lenin Békedíjat. — Ön, aki két világháborút élt át, egész lényével gyűlöli a háborút, az emberiség egyik legnagyobb átkát. Mint a béAmdkor átveszem öntől a Nemzetközi Lenin Békedíjat, hálámat és köszönetemet leéli kifejeznem az ön elnöklete alatt működő bizottságnak, mely a kitüntetésre engem oly megtisztelő módon érdemesnek talált, és személyesen önnek azért is, mert eljött hozzánk, hogy átadja nekem a kitüntetést. És hálámat fejezem ki a nagy szovjet nép, pártja és kormánya iránt, mert mi a Lenin Békedíjban a Szovjetunió békeakaratának, a világ minden népe javára folytatott bé- kepclitikájának jelképét is látjuk. Ebben az ünnepi pillanatban megint jelentkeznek bennem és kifejezést keresnek azok az elfogódott érzések, amelyeket május elsejének előestéjén éreztem, amikor a díj odaítéléséről hírt kaptam., Gondolatok arról, hogy mekkora jelenke és a népek közötti barátság szenvedélyes - harcosa, továbbra is küzd azért, hogy kiiktassuk a társadalom életéből a háborút, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközét. — Kedves barátunk! Minden jóakarat ú ember köszönti önt a Nemzetközi Lenin Békedíjjal való magas kitüntetése alkalmából. Az ön tevékenységének nemzetközi elismerése nemcsak az ön személyes szolgálatainak méltó értékelését jelenti, hanem az egész magyar népnek a világbékéért folytatott harc ügyéhez való nagyszerű hozzájárulásának elismerését is. D. V. Szkobelcin beszéde után átnyújtotta Dobi Istvánnak a Nemzetközi Lenin Bé- kedíiat, s melegen gratulált az Elnöki Tanács elnökének a kitüntetéshez. Dobi István D. V. Szkcbelcin akadémikus szavaira válaszolva a következőket mondotta: tősége van a Lenin Békedíjnak ezekben a nyugtalanságoktól és veszélyektől terhes, de ugyanakkor számunkra, az emberi haladás e szocializmus táljora számára a legszebb reményekkel teljes időkben. Éppen az idők teszik, a nemzetközi helyzet. hogy ezt a békeriíjat korunk legszebb és legnagyobb kitüntetésének érezzem. Ebben a véleménye nben megerősítettek a népünk köréből s a határainkon túlról, a világ minden tájáról általam tisztelt és előttem ismeretlen emberektől a békedíjjal kapcsolatban hozzám érkezett üdvözletek is. Ügy érzem, a mostani alkalommal helyes ezekről megemlékeznem, érettük, a bennük kifejezett gondolatokért szívből jövő köszönetemet és mély hálámat fejezem ki. Minden üdvözlet értékes állás- foglalás volt a béke ügye mellett és ösztönzés, hogy fáradhatatlanul folytassuk küzdelmeinket a háborús fenyegetések ellen és az emberi halódásért. i Végig kell gondolnom, mit végeztem életem eddigi folyamán és különösen sokat kell időznöm a fasiszta elnyomás éveinél', akkori nehéz küadci- meink emlékénél. Érzem, hogy a munkámban voltak eredmények és azokat jólesik szóm- bavenni. De tudom azt is, hogy voltak hibáim, tévedéseim, a küzdelmek során csügged esek. elernyedések és elmulasztott alkalmak, amelyekért felelős vagyok. S ha mindezt végiggondolom, arra a következtetésre jutok: legyen erőm, egészségem, mert rnég sokat kell dolgoznom, hogy erre a béke- díjra, a benne kifejeződő elismerésre életem minden munkájának összességével valóban méltó legyek. És gondolok egész magyar népünk erejére, tehetségére, szorgalmára, a haladás és a szocializmus ügye iráni tanúsított fogékonyságára és hűségére, mert tudom, hogy ez a békedíj velem együtt népünknek, pártunknak és kormányunknak is szól. Dobi elvtárs ezután a béke megvédéséről, az imperializmus mesterkedéseiről szólott. Hangoztatta, hogy a most kialakult helyzet valamennyi szocialista ország népétől, tőlünk magyaroktól is éber helytállást, nagy felelősségérzetet, fokozott munkát és erőfeszítést kíván. A Nemzetköri Lenin Békedíjat — mondotta Dobi elv- tóira — ilyen értelmű ösztönzésnek érzem mind a magam személyére nézve, mind egész népünk számára, s a megtisztelő bizalom kifejezésének, hogy mi ilyen munkára képesek vagyunk. Bízom benne, reménykedem, hogy nem leszünk mélitalanok a bizalomra. Dobi István beszéde Ferhat Abbasz proklamálta az Algériai Demokratikus Népköztársaságot Algír (MTI). Algéria történetében jelentős állomást jelentett 1962. szeptember 25-e, az algériai alkotmányozó nemzetgyűlés első napja, az egyéves törvényhozói ülésszak megnyitása. Ferhat Abbasz, a képviselőik korelnöke tizenöt perces megnyitó beszédében a bel- és külpolitika főbb pontjait érintette. Hangsúlyozta, hogy az országnak erős és szilárd kormány kell, amely élvezi a nemzetgyűlés és a nép támogatását. Kijelentette, hogy mihelyt a pártot megszervezik, a párttagok szabadon nyilváníhatják véleményüket A jövőt —mondotta — a nép demokratikus konzultálásával lehet kiépíteni. Az európai képviselők felé fordulva Ferhat Abbasz ünnepélyesen megerősítette, hogy a felépítendő ország éppúgy az övék is lesz, mint az algériaiaké. — Bár Algéria külföldi támogatást is igénybe fog venni, elsősorban saját magára számíthat — mondotta. Körvonalazva az -algériai külpolitikát Ferhat Abbasz kijelentette, hogy Algéria, bár él nem kötelezett politikát akar követni, nem állhat egyedül. A jószomszédi kapcsolatok kiépítése jelentős tényező a nemzetközi egyensúly szempontjából. Beszélt a Francia- országgal való kapcsolatokról. A függetlenség elnyerése után nincs ok — mondotta —, ami szembe állítaná Algéria népét a francia néppel: az eviani egyezményekkel összhangban a lojális és gyümölcsöző együttműködés lehetséges. A megnyitó beszéd, után a nemzetgyűlés ellenjelölt nélkül Ferhat Abbaszt választotta meg elnökévé. Az első, csaknem hét órán át tartó gyűlésen a nemzetgyűlés elnöke után az elnökség tagjait is megválasztották. Az ülés végén Ferhat Abbasz az alkotmányozó nemzetgyűlés felhatalmazásával ünnepélyesen proklamálta az Algériai Demokratikus Népköztársaságot, >*amely az algériai polgárok minden jogát biztosítja, és kötelességeit megállapítja«. Egyidejűleg beterjesztette az ideiglenes alkotmány tervezetét. Eszerint a nemzetgyűlés hivatott kidolgozni a végleges alkotmányt A felső képen: Ben Bella, amint leadta szavazatát. Az alsó képen: Lefátyolozott muzulmán nők és európaiak együtt szavaztak az algériai parlamenti választásom {MTI Külföldi Képszolg) Az argentin váíság „uiózöngéi“ Humanizmus Buenos Airts (MTI). Argentínában még nem simultak él a múlt heti katonai válság hullámai. .Az AP tudósítása szerint a három fegyvernem tisztikarának egy része zúgolódik Guido elnök kinevezései miatt. Guido e kinevezésekkel — meglehet — újabb viszály magvait hintette el. Az elnökhöz hű, győztes katonaság vezetői felhívták a zúgoiódókat és az eddig nem egyértelmű szerepet játszó haditengerészet tisztjeit, kötelezzék el magukat az elnök mellett. Meg nem erősített hírek szerint letartóztattak több Guido ellen fordult tisztet. Szerdán jelentették, hogy erre a sorsra jutott Silveyra légügyi miniszter is. A miniszter nemsokkal letartóztatása előtt benyújtotta lemondását. Az elnök több fontos posztra polgári tisztviselőt helyezett. Az új kormány abbeli igyekezetében, hogy megnyerje a nép bizalmát, nem takarékoskodik ígéretekkel. Alsogaray gazdaságügyi miniszter, aki ideiglenesen a belügyi tárca tulajdonosa is, közölte: lehet hogy az általános választásokat a korábban bejelentett időpont előtt tartják meg. Amidőn az ENSZ közgyűlésén újra meg újra szóvá tették Salazar portugál fasiszta diktátor rémuralmát Angolában, a fogadott és foga- datlan prókátorok kórusban kiabálták: »Salazar a jólétet, a kultúrát és a tiszta humanizmust honosította meg Angola földjén!-« Képünk beszédesen illusztrálja a Sálazar-féle humanizmust. A diktátor egyik katonája éppen tarkón lő egy angolai hazafit. A kép beszél önmagáért. Az ezerszeresen kipróbált fasiszta módszer is. És ha a boldogtalan áldozat jajkiáltása eljutna a New York-i Üvegpalotába, ugyan mit szólnának hozzá Sálazar jenki patrónusai? Csőmbe »>humanizmusára« hivatkoznának? Vagy arra a szándékukra, amely tömegméretekben szeretné gyakorolni ugyanezt a «humanizmust« — Kubában? A CSÉLCSAP Brit nemzetközősség: Nem szégyelled magad, nős ember létedre ilyen rosszfélékre kacsintgatsz! 'A gyarmattartókat bírálták az EASZ-közgyíiiés kedd délutáni ülésén New York (MTI). Az ENSZ-közgyűlés politikai vitájában kedden délután elsőnek ü Thi Ham burmai külügyminiszter szólalt feL Örömmel állapította meg, hogy véget ért az algériai háború, és állást foglalt amellett, hogy a Kínai Népköztársaságot vegyék föl az ENSZ- be. A következő szónok Lansana guineai külügyminiszter volt. Beszédében hevesen támadta Portugáliát gyarmatosító politikája miatt, és követelte a portugál közigazgatás alatt álló területek azonnali felszabadítását. Bírálta Dél-Afrikát a faji megkülönböztetés és az afrikai lakosság elnyomása miatt, és szemére vetette Nagy-Britanniának, hogy Rhodesiában és Nyaszaföldön gyarmati politikát folytat. Javasolta, hogy a közgyűlés nyilvánítsa ünnepélyesen a gyarmati rendszer befejezése napjának 1963. október 24-ét. Guinea küldötte szintén követelte Kína ENSZ-tagságának rendezését, és a gyarmati kizsákmányolás újabb formájának minősítette a nemzetközi monopóliumok megteremtését. Kreisky osztrák külügyminiszter Ausztriának a gazdasági közösségekkel kapcsolatos álláspontját fejtegetve ismét előhozakodott a sokszor emlegetett állítással, hogy a nemzetközi gazdasági tömörüléseknek nincsenek politikai céljaik. Hozzátette, ha Ausztria csatlakozni kíván is egy ilyenfajta csoporthoz, akkor is meg akarja őrizni semlegessége politikáját. A vitában felszólalt még Valesquez, Uruguay küldötte is. Felszólalása után a kedd délutáni ülés befejeződött. Rusk és Gromiko találkozója New York (MTI). Gromiko és Rusk külügy* miniszterek kedden tanácskozásra ültek össze. A háromórás megbeszélésből két órán át négyszemközt, csakis tolmácsaik jelenlétében tárgyaltak. A megbeszélés után az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője határozottan kijelentette, hogy kizárólag Laosziéi és a leszerelés kérdéséről volt szó, ez utóbbi problémakörön belül is főleg az, atomkísérletek megszüntetésének kérdéseivel foglalkoztak. A szóvivő azt mondta, hogy sem Nyugat. Berlin, sem Kuíba kérdése nem volt napirenden. A két külügyminiszter áj« ból találkozni fog, de idő* pontot nem állapítottak meg. Újabb amerikai provokációk Kuba ellen Havanna (TASZSZ). A kubai forradalmi fegyveres erők minisztériuma bejelentette, hogy a parthoz közeli vizeken amerikai repülőgép provokációs mélyrepülést hajtott végre kubai hajó fölött. Egy másik lökhajtásos amerikai gép behatolt Oriente tartomány légiterébe. Egy harmadik amerikai kétmotoros repülőgép kubai szigetele fölé repült be. (MTI) Brezsnyev és Tito beszélte a jugoszláv elnök tiszteletére adott ebéden Belgrád (TASZSZ). Kedden a Tito elnök tiszteletére adott ebéden beszédet mondott Leonyid Brezsnyev. Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia nagymértékben hozzájárul ahhoz a harchoz, amely az új világháború megakadályozásáért, a béke erősítéséért folyik, s ameiyet napjainkban a szocialista országok és a világ valamennyi békeszerető országa és népe folytat. — Mind a Szovjetunió, mind Jugoszlávia harcol az ellen, hogy megkülönböztetéseket alkalmazzanak a nemzetközi kereskedelemben; síkraszáll a zárt gazdasági tömbök létrehozása ellen, mert az ilyen tömbök ellentétben állnak a világ valamennyi országa közötti kereskedelem szabad fejlődésének elvével, és voltaképpen az Imperialista katonai tömbök gazdasági bázisaként szolgálnál:. Brezsnyev hangsúlyozta azt is, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia népei erélyes harcot vívnak a gyarmati rendszer mielőbbi megszüntetéséért, majd megállapította: — Ily módon kijelenthetjük, hogy egy sor létfontosságú nemzetközi kérdésben vallott azonos vagy hasonló álláspontunk teljes alapot nyújt országaink baráti kapcsolatainak fejlesztésére és elmélyítésére. Válaszbeszédében Tito elnök emlékeztetett a jugoszláv népnek a táöerista hódítók éllein vívott ll-CÜ- Ccil C\. ‘ rí.Íjelen tette: a Szovjetunió és Jugoszlá ia . viszonyában azelőtt veit bizonyos felhőst! >::éS, ez a felnő azonban sohasem volt olyan sűrű, hogy eltakarta volna a Szovjetunió cs Ju- i ávla rí'el közölt n _ evő mély re ke;; zen vet. 1,: f' meneti jelenség volt, amelynek — véleményem szerint — soha többé nem szabad megismétlődnie. A jugoszláv elnök vég'.'l kifejezte p?t a meggyőződ lsét, hogy f. r jetunió LegfeLőbb Tanács" Elnöksége elnökinek jugoszláviai látogatása »»hatalmas lépés a két ország kap* csolatatnak fejlődésében-. (MTI)
