Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1962. szeptember ML Az ENSZ-kízgyíílés napirendjére tűzték az úgynevezett magyar kérdést (Folytatás az 1. oldalról.) afrikai ország, Sierra Leone delegációja szava­zott a »magyar kérdés« napirendre tűzése mel­lett. Sierra Leone külügyminiszte­re azonban a szavazás után kijelentette: kormányának az a véleménye, hogy minden napirendre javasolt kérdést föl kell venni a napirendre, ez azonban egyáltalán nem je­lenti azt — fűzte hozzá —, hogy delegációja a kérdés ér­demi tárgyalásánál az ameri­kai javaslat mellett fog sza­vazni. Az úgynevezett magyar kér­dés a különleges politikai bi­zottság elé kerül. Ha a bi­zottság valamiféle határozatot hoz, azt a közgyűlés elé kell terjeszteni, ott azonban érvé­nyes határozat elfogadásához kétharmados többség szüksé­ges. (MTI) Az amerikai boszorkánykonyhából ...egypár forrófejű politikus, aki mégis sületlensége­ket tálal a világközvélemény elé! Összeült a KATÓ közgyűlése Tito fogadást adott Brezsnyev tiszteletére Kétféle miniszter Megy vagy nem megy? Már tudniillik Strauss. Pil­lanatnyilag úgy van, hogy marad, pedig még Nyugat- Németországban is sokan drukkolra vártak, hogy ott­hagyja-<e a testes politikus a veszélyes hadiigyminiszterse- get, és elfogadja-e a csendes Bajorország miniszterelnöki tisztét vagy sem. Ha elfo­gadná, úgy utóda a hadügy­minisztérium élén Paul Lüc­ke eddigi lakásépítési mi­niszter lenne. Furcsa kettősfogat. A *■ la­kásle bombázási miniszter« helyét a lakásépítési minisz­ter foglalta volna el. vagy ha úgy tetszik, Paul Lücke vált volna a nyugatnémet rang­lista szabályai szerint »la­káslebombázó*’ vagy legalább­is arra készülő miniszterré. Nyilván nem szándékos, mégis jelképes ez a jelölés. Jellemzi a nyugatnémet po­litikát, anriak folyamatát, múltját és irányzatát. Volt a lerombolt és elszegényedett Nyvgat-Németország a há­ború után, utána másfél év­tized alatt föllenditették az ipart, emelték az életszínvo­nalat. lakásokat építettek, »gazdasági csodát« produkál­tak. hogy alapot és erőt gyűjtsenek, hogy sz" "ozato- ka-t és híveket szerezzenek a reváns, az atompolitika és az úi nagtfhatalmi álmok meg* valósításához. De hát Strauss mégsem jelölteti magát a bajor mi- vistzerelnöki posztra, tehát a hasonlat sem jó? Hogyne volna jó! Franz Joseph Straussunk tökéletesen fel tud készülődni a- lakásbom­bázásokra anélkül is, hogy előzőleg lakásépítési minisz­ter lett volna.- Koppenhága (MTI). Kedden Koppenhágában megkezdődött az Atlanti Szö­vetség közgyűlése. A közgyű­lésen Stikker, a NATO főtit­kára mondott beszédet, amely­ben a nyugat-berlini és a né­met kérdéssel foglalkozott. A főtitkár aggodalommal nyilatkozott arról, hogy a Szov­jetunió esetleg újabb intézke­déseket hoz a nyugat-berlini háborús tűzfészek felszámolá­sára és a német kérdés rende­zésére. »Lehetséges — mondot­ta —, hogy már ezen a télen számos megrázkódtatással kell szembenéznünk. De ha meg­őrizzük szilárdságunkat és egységünket, ellen tudunk áll­ni a viharnak.« »Minden eset­re — fűzte hozzá — a nagy szavak nem elegendőek.« Stikker ezután azzal dicse­kedett, hogy a NATO-nak Ber­linnel kapcsolatban »igen fon­tos« katonai tervei vannak. »Ezek a tervek megfontolásra késztethetik az ellenfelet.-« A főtitkár azt állitatta, hogy Megkezdődött íremiko és Rusk tanácskozása New York (MTI). Rusk amerikai külügymi­niszter en a New York-i Waldorf, - ia szállóban vil- lásreggelin látta vendégül Gromiko szovjet külügymi­nisztert. A két államférfi fő­tárgyait. Délután több latin­amerikai ország külügymi­niszterével folytatott eszme­cserét a kubai helyzetről, majd tanácskozott Monzsi Szlim tunéziai külügymi­niszterrel. továbbra is érvényben van a Berlinre vonatkozó négyhatal­mi státus. »Eltökélt szándé­kunk, hogy megvédjük jogain­kat« — jelentette ki harciasán a főtitkár. Stikker a továbbiakban ar­ról beszélt, hogy a nyugatiak mindenféleképpen megvédik a nyugat-berlini lakosság »sza­badságát«, biztosítják a város »szabad közlekedését« és a há­rom nyugati nagyhatalom csa­patainak nyugat-berlini jelen­létét. »Ezekben a kérdésekben nincs helye kompromisszum­nak és engedékenységnek« — hangoztatta Stikker. A német kérdéssel kapcso­latban a főtitkár sajnálkozott amiatt, hogy a Szovjetunió nem hajlandó elfogadni az egy­oldalú nyugati javaslatokat. »Ezért — mondotta — olyan problémával kell szembenézni, amelynek megoldása jelenleg még igen messze van.« Írér asztal mellett kezdte meg. tanácskozását Ez Gromiko és Rusk eüső találkozója azóta, hogy a két külügyminiszter a nyáron Gertiben a Laosszal foglalkozó As algériai nemzetgyűlés első ülése nemzetközi értekezlet idején találkozott. Hírügynökségi jelentések szerint kedden elsősorban Nyugat-Bérűn kérdéséről, a leszerelésről és a kubai hely­zetről folytattak eszmecserét. Szovjet részről jelen volt Szemjonoo külügyminiszter- helyettes, valamint Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni Algír (MIT). Kedden délután Ferhat Abbasz elnökletével megnyílt az algériai nemzetgyűlés első ülése. Ferhat Abbasz ünnepi be­szédet mondott, amiben a többi között kijelentette, hogy Algéria külpolitikájának célja a vitás kérdések bé­kés megoldása és az or­szágok közötti baráti kap­csolatok kiépítése lesz. «-A népek békére szomjaznak« — mondotta. A képviselők ezután egy­perces néma felállással áldoz­tak az algériai forradalom mártírjainak. Ezután Ferhat Abbasz-t megválasztották a nemzet- gyűlés elnökévé. A parlament még ezen a héten kijelöli Algéria első kormányát nagykövete. Amerikai részről Hillenbrandt, a külügyminisz­térium német ügyosztályának vezetője, valamint több más szakértő jelent meg Rusk ol­dalán. Ügy tudják, hogy ké­sőbb esetleg belekapcsolódik a megbeszélésekbe Stevenson, az amerikai ENSZ-küldöttség vezetője is. • • <• Gromiko kedden fogadta Popovicsat, a jugoszláv ENSZ- küldöttség vezetőjét és barát­ságos megbeszélést folytatott Neo-náci provokációs merényletek Ausztriában Bécs (MTI). Az illegális osztrák neo-né- cik legújabb provokációja a knittelfeldi szovjet emlékmű ellen irányult. Ismeretien tettesek hétfőre virradó éj­szaka behatoltak az Ausztria felszabadításáért hősi halált halt szovjet katonák temető­jébe, leszakították a csillagot a hősi emlékmű csúcsáról és összezúzták az osztrák éHen- állás áldozatainak voitsbergi emlékművét. Augusztusban a bécsi szov­jet emlékművet akarták idő­zített pokolgépekkel felrob­bantani. A merénylők felkuta­tására megindult rendőri nyo­mozás mindezideig nem járt eredménnyel. vele. bezúzták az emlékmű már­Rusfc kedden délelőtt az amerikai ENSZ-küldöttség székhelyén Averoff görög és Kreisky osztrák külügymi­niszterrel. valamint Nash volt új-zélandi miniszterelnökkel ványrtábláját. Ez a merénylet tíz nap alatt mór a második neo-náci pro­vokáció Stájerországban, ahol a múlt héten a fasiszta me­rénylők ugyancsak éjszaka Negyed évezred után visszatértek a szökött kozákok A XVI11. század elején Dél- Oroszországban Kondrat Bu­lavin vezetésével kozákfelke­lés robbant ki a cári rendszer ellen. A cári hadsereg 1708- ban tűzzel-vassal vérbe foj­totta a megmozdulást. Bula- vin halála v.tán egyik alvezé- re, Ignat Nyekraszov atamán vezetésével Törökországba menekült a megritkult kozák­sereg. Azóta több, mint 250 év telt el. A Törökországba sza­kadt doni kozákok nemzedék­ről nemzedékre megtartották nyelvüket, szokásaikat, s min­den üldöztetés ellenére is oroszok maradtak. A napok­ban 999 kozák hazatelepült. Mindnyájan jól beszélik őseik nyelvét, kivéve egyiküket, a néhány napos kis Bubajevei, aki már a hajón született. Festői látvány tárult a no- vorcsszijszlci kikötőben a né­ző elé: a Grúzia modem óceánjáró fedélzetén régies kozák népviseletbe öltözött szakállas férfiak, színpompás kendőt viselő asszonyok, tö­rökül és oroszul egyaránt jól beszélő gyerekek léptek part­ra. Sokan sírtak. Öreg kozá­kok, akik még sohasem jártak Oroszországban, keresztet ve­tettek, leborultak, és megcsó­kolták az anyaföldet. Nyel­vükben érdekesen keverednek a Puskin előtti orosz nyelv ré­gies szavai a modem fogal­mák elnevezésével. A hazatelepült kozákok Sztavropol környékén szőlő­termelő szovhozokban kapnak lakást és munkát. (MTIj Tyitov sajtóértekezlete Várnában Várna (TASZSZ). A nemzetközi űrkutatási kongresszus hétfő délutáni ülése után German Tyitov szovjet űrhajós sajtóértekez­letet tartott. Az egyik lap- tudósítónak a sugárzási ve­szélyt érintő kérdésére Tyi­tov így válaszolt: »Magukat az amerikai tábornokokat kel­lett volna arra kényszerítem, hogy az átlaluh végrehajtott atomrobbantások után a vi­lágűrbe repüljenek.« Egy másik kérdésre vála­szolva kijelentette, hegy az űrrepülés biztonságának kér­dése azokban a magasságokban megoldott, amelyekben a szov­jet űrhajók repültek. E prob­léma azonban nagyobb ma­gasságban még nincs megold­va, s különös élességgel vo­natkozik arra a közegre, ame­lyet mesterségesen hoznak létre a nagy magasságokban végrehajtott atomkísérletekké!. Az űrrepülések távlatairól és a Hold »meglátogatásáról« Tyitov azt mondta, hogy ezek olyan komoly feladatok, ame­lyek különleges e1ő,<’és»Pést és különleges űrhajók meg­tervezését követelik. (MTI) Belgrad (MTI). Joszip Broz Tito, a Jugosz­láv Szövetségi Népköztársa­ság elnöke a szövetségi vég­rehajtó tanács új székhazában hétfőn fogadást adott Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének tiszteletére. A fogadáson jelen voltak a Brezsnyev kíséretében levő személyiségek is, jugoszláv részről pedig Sztambolics, Kardelj, Ramhovics, Csólaiko- vics, Todorovics és más köz­életi személyek, valamint a Belgrádban akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetői. A fogadás baráti légkörben zajlott le. Brezsnyev megkoszorúzta Belgrádiján az ismeretlen katona sírját Belgrad (TASZSZ). Leonyid Brezsnyev hétfőn délután koszorút helyezett él az ismeretlen katona emlék­művénél, a Belgrad közelében emelkedő Avala-hegyen. Ké­sőbb Brezsnyev megkoszorúzta azoknak a szovjet és jugosz­láv harcosoknak az emlékmű­vét, akik a Belgrad felszaba­dításáért vívott harcokiban es­tek el. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke ugyancsak hétfőn szálláshe­lyén fogadta a Jugoszláviában akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetőit Leonyid Brezsnyev Belgrád díszpolgára Belgrad (TASZSZ). Kedden a belgrádi nemzeti bizottság ünnepi ülést tartott, amelyen Leonyid Brezsnyevet, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnökét Belgrád díszpolgárává válasz­tották. (MTI) Truman és Beethoven Harry S. Truman, a 78 éves volt amerikai elnök ci­vilben zonogmművészkedik, s mint ilyen a napokban nyi­latkozott a helyi sajtó e tárgy iránt érdeklődő ripor­terének. Kijelentette, hogy eddig Mozartot részesítette előnyben, de újabban a ked­venc helyét Beetohven fog­lalta le. »Most léptem abba az életkorba — jelentette ki Truman —, amelyben az ember Beethoven műveit igazán meg tudja érteni.« Néhány hónappal ezelőtt ugyancsak nyilatkozott az exelnök, de egészen más tárgyról: igazolni próbálta a hírhedt 1945-öa parancsot, amelynek alapján ledobták a világ első két atombombá­ját Hirosimára és Nogaszaki- ra. E jelentések olvasásakor eszünkbe jut egy kevéssé is­mert megjegyzés, amely mindkét nyilatkozattal kap­csolatban van — a zeneszer­zővel is és 1945-tel is. A második világháború befe­jeztével összeült Potsdamban a három győztes hatalom képviselője, köztük Truman akkori elnök is. Egy ízben valami ünnepélyes alkalom­mal a rendezők terve szerint a zenekarnak Beethoven-mű« vet keüett volna játszania. Mindenki helyeselte ezt a programpontot, csak Truman tiltakozott: »Német zeneszer­ző művét ne játsszák!« Ez az éppoly meglepő, mint igazsagtaUui incidens azóta a krónikák lapjai közé süllyedt. Ami pedig Truman elnököt illeti, azóta, úgy lát­szik, megváltoztatta vélemé­nyét a nagy német zeneszer­zőről ... ... Csak ez atombombáról nem. T. L Nyugalom Argentínában Buenos Aires (MTI). Az egymással szemben álló katonai felek összecsapása után Argentínában az élet mindin­kább visszatér a normális ke­rékvágásba. A katonai frak­ciók közti megbékélés folyta­tódik, és Buenos Airesben, va­lamint a többi városban nyu­galom van. A kormányzósági palotában egyébként Rattembach altábor­nagyot és Cólungia ellenten­gernagyot kinevezték az ország új hadügy-, illetve haditenge­részeti miniszterévé. Az AP szerint Rattembach altábor­nagy néhány héttel ezelőtt ma­gára vonta a Guido-kormóny katonai tagjainak haragját az­zal a kijelentésével, hogy a katonaságnak távol kell tarta­nia magát a politikától. Az al­tábornagy állítólag síkraszállt az új választások megtartása mellett is. Az elnöki sajtóiroda hétfőn este közleményt adott ki, eb­ben bejelenti, hogy a haditen­gerészet hajlandó elismerni Jo­se Maria Guido elnököt. A mauthauseni haláltábor történetének ismeretlen hősi fejezete Moszkva (TASZSZ). A mauthauseni haláltábor­ban mintegy 20—25 000 em­bert tartottak fogva a fasisz­ták, s közülük körülbelül 800-an a szovjet hadsereg tiszt­jei voltak. E csoport tagjainak kivégzése eldöntött tény volt már, és a 20-as blokkban, a »halálblokkban« tartották őket, amikor 1945. február 2-ről 3-ra virradó éjjel a csupán kövek­kel, szén darabokkal és két tűz­oltókészülékkel fölfegyverzett foglyok fölkelést robbantottak ki. A fölkelést szovjet tisztekből álló illegális bizottság készí­tette elő. Egyetlen gondolat él­tette a fölkelés valamennyi részvevőjét: talán valaki élet­ben marad közülük, sikerül megmenekülnie, s elmondhatja mindenkinek, mit jelent Maut­hausen, ahol naponként mint­egy 300 embert gyilkolnak meg. A felkelők nagy része való­ban elpusztult már a támadás első perceiben, sokat közülük később lőttek agyon. Hosszú ideig azt hitték, hogy minden­ki meghalt, s csak a legutóbbi időkben találtak hét életben maradottat. Közülük négyen: Ivan Bi­tyukov, Vlagyimir Szoszedka, Viktor Ukraincev és Vlagyimir Sepetya hétfőn találkoztak a szovjet hadviselteik bizottságá­ban, s elmondották e fölkelés hősi történetét. Ivan Bityukov ma tervező­mérnökként dolgozik a lu- ganszki területen. A háború idején repülőgépével lezuhant, fogságba került. Megszökött, és cseh lakosok segítségével egy pjartizánosztaghoz jutott el. Újra fogságba esett, majd bör­tönbe zárták Becsben. Újabb szökés. Negyven napig gyalo­golt a Szovjetunió felé, de is­mét elfogták, így került a mauthauseni tábor 20-as blokk­jába. Vlagyimir Szoszedka kol- hozp>araszt a krasznodári ha­tárterületen él. Fogolyként egy Messerschmidt-repü tógépeket gyártó üzemben dolgoztatták a németek. Szabotázsért halálra ítélték, s véletlenül menekült meg. Ezután kőtöröként dol­gozott, majd megszökött. Csehszlovákiában, a Tátrában működő partizár osztaghoz csatlakozott. Újabb fogság, on­nan is szökni próbált. A kísér­letért akasztásra ítélték, és a mauthauseni tábor halálblokk­jába zárták. Viktor Ukraincev művezető egy aevocserkaszi üzemben. A háború idején páncéltörős egy­ségnél szolgált. Fogságba esett. Megszökött, de újra elfogták. Második sikertelen szökése után ő is a 20-as blokkba ke­rült. Vlagyimir Sepetya Poltavá- ban él,, egy építő trösztnél dolgozik. A háború alatt pilóta volt, de repülőgépét lelőtték, és őt fogságba ejtették. Első szö­kési kísérlete egy lengyelor­szági koncentrációs táborbói nem sikerült. Megkínozták, majd másik táborba szállítot­ták. Onnan megszökött, és 45 napon át gyalogolt kelet felé. Csehszlovákiában egy német repülőgéppel akart hazarepül­ni. de elfogták, halálra ítélték, Mau.thausenba zárták, s ott egy fél évig volt. A mauthauseni fölkelés tör­ténete még sok halhatatlan hős titkát őrzi. A volt foglyok hét­fői találkozójukon fiatal rab­társukra, egy fekete keretes sz' müveget viselő újságíróra er/'í'eztek, aki engedélyt ka-. p;tt óira, hogy az általa olva­sott könyvek tartalmát elme- síbe a foglyoknak. A fölkelés slőtt. mintha kalandregényt mere’ne, tanácsokat adott ar­ra. csináljanak a fölkelés elvit, óző nevét sem ismerik még. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom