Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

fcombat, 1962. szeptember 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy beszélgetés tanulságai A megyei tanács elnökének látogatása a kaposvári nyomdában Tízszer szerezte már meg az I gyártja a Velox MG 1 gyorssaj- éiüzemcímet a Somogy megyei tokait. Nem tudtak volna be- Nyomdaipari Vállalat. Az 1962. I szerezni egy ilyen gépet? De- első félévi tervet 100.9 száza- hegynem! Dr. László István is lókra teljesítette. A minap egy beszélgetés közben mégis az derült ki, hogy hiába az ok­levelek serege, a tervteljesítés meg a jó költségszint, a kapos­vári nyomdában alapvető ba­jok gátolják a termelést, lo- hasztják a dolgozók munka- ■ kedvét. Szerdán este dr. László Ist­ván, a megyei tanács ,vb-elnö- ke találkozott a nyomda dolgo­zóival A munkások sok kér­déssel álltak elő, ezek néme­lyike azonban elkésett jajszó gyanánt hangzott, s önkéntele­nül is egy újabb kérdést szült: hogyan juthattak idáig? Kevés a gépmester Kínos következményekkel járhat a szakmunkásképzés tervszerűtlensége. A megyed tanács elnökét kellett például megkérni arra, hogy járjon köz­be a honvédségnél az egyik gépmester leszerelése végett. Két fiatal szakemberük ugyan­is bevonult. A vállalat vezetői­nek tudniuk kellett, hogy ezek a gépmesterek húszéves koruk­ban megkezdik tényleges kato­nai szolgálatukat. Lett volna elegendő idő arra, hogy pótlá­sukról gondoskodjanak, ezt azonban nem tették. Most az­tán kapkodnak. Egy szakem­bert már »-kölcsön-« kértek, hogy ne legyen fennaka­dás. Amikor a rotációs gép kezelője szabadságra ké­szült, Pécsről kellett hívni he­lyette gépmestert, mert az ere­deti helyettest néhány hónapja baleset érte, s még mindig nem dolgozhat. Egyetlen szakember van a rotációs géphez! Bármi előadódhat, és másnap nem jelenik meg a megyei lap. A többi nyomógéphez ia kevés a gépmester. Ez akadályozza a termelést, a berakónők között pedig viszály támad, hogy ki­nek a formáját igazítsák be élőbb, mert valamennyien egy­aránt -teljesítménybérben dol­goznak. Egyáltalán nem a megyei ta­nács elnökének a feladata ar­ról gondoskodni, hogy elegen­dő szakmunkása legyen a nyomdának. ■ Ilyen kérdések csak ott vetődhetnek föl, ahol elhanyagolják a szakemberkép­zést Elhasználódott gépek A másik kérdéscsoport a nyomda rekonstrukciójára vagy egy új üzem építésének a lehe­tőségére vonatkozott A múltban fél tucat nyomda működött Kaposváron, most csupán egy. A jelenlegi épület régen is akkora volt, mint ma, viszont most annyian dolgoz­nak benne, mint azelőtt a hat nyomdában, feladataik pedig — a felelősségei együtt — lénye­gesen megnövekedtek. Igényes, szép nyomtatványokat várnak a megrendelők, s a nyomdá­szok csak nagy erőfeszítések árán teljesíthetik e kívánságot. Drágák ezek az erőfeszítések! Ha például egy szép meghívót vagy röplapot akarnak készíte­ni, akkor azt a 70x100 cm-es formát kívánó nagy gépen kell nyomni, mert a kis sajtókon — kopottságuk, elhasználtságuk miatt — bizonytalan a beállí­tás. De miért nincs kis formákat nyomó új gép? A Nyomdagép­javító Vállalat három-négy éve ezt mondta: »Jobban kellett volna utánajárni, nem lett vol­na szabad az első sikertelen kí­sérlet láttán visszariadni a to­vábbi fáradozástól.« A megyei tanács elnöke megígérte, hogy hamarosan előteremtik a pénzt egy ilyen gép vásárlásához. A nyomda rekonstrukciójáról a megyei tanács elnöke sem tudott sokat mondani. Eredeti­leg a második ötéves tervben került volna rá sor, de a Körry- nyűipari Minisztérium nem járult hozzá. Pedig eleget ki­lincseltek, hogy megnyerjék a minisztérium támogatását. Ér­demes volna még egyszer fon­tolóra venni odafent ezt a kér­dést. Szűk, zsúfolt helyiségek­ben dolgoznak a munkások, a gépek körül alig lehet mozog­ni, és különösnek hat, ha vala­ki munkásvédelemről beszél. A szedőgópek termében dolgozó nyolc ember közül hatan ólom- mérgezés-gyanúsak. Régen rossz, sötét nyomdáink voltak. Azt mondták, hogy a le- vegőtlenség, a por, az ólom miatt »veszélyes szakma« a nyomdászat. Ahogy az ország többi nyomdájával tették, a kaposvárit is ideje volna már korszerűsíteni. Üj nyomdát várnak a megrendelők, a me­gyei lap olvasói is, akik bosz- szankodnak, hogy egy-egy ese­ményről későn jelennek meg a képek az újságban, de nem tud­ják, hogy a kliséket Pécsen vagy Budapesten kell elkészít­tetni, és ez néha egy hétbe is beletelik. Egy harmincezren fe­lüli példányszámban megjele­nő lap nyomdájában ugyanis nincs kliséüzem. És a betűk! Erről is lehetne beszélni: miért oly szegényes és gyenge a be­tűválaszték? , Nemhiába várfák ezt a találkozót a kaposvári nyomdászok. So­kat reméltek ettől a beszélge­téstől, és nem kellett csalód­niuk. A megyei tanács elnöke megismerte gondjaikat, ők a megye nehézségeit, s azt is megtudták, hogy kinek-kinek mit kell tennie azért, hogy jobb legyen a jövőben. Kivált a nyomda igazgatóján fik kell okulnia az elhangzottakból. R. F. Túlteljesítette kongresszusi vállalását a baiaionkeresituri cementüzem (Tudósítónktól.) A Balatonmáriai Földműves- szövetkezet Műkő- és Beton- áruüzemének száz dolgozója az év elején vállalta, hogy az üzem öt és fél milliós termeié, si tervét öt százalékkal túltel­jesítik, vagyis 275 000 forint­tal több árut gyártanak az előírtnál. A dolgozók túltelje­sítették vállalásukat, többter­melésük értéke szeptember 19-én 317 000 forintra rúgott Az üzem dolgozóinak 60 szá­zaléka három szocialista bri­gádban tömörült. A brigádok motorjai a terme’ésnek. A mo~ zaiklapgyártó brigád, amely a múlt évben elnyerte a szocia­lista címet, most azon fárado­zik, hogy másodszor is kiérde­melje azt. Ezért a címért küz­denek a betonélemgvártó és a szállítási brigád dolgozói is. A három brigád negyvenezer forint értékű társadalmi mun­kát végzett a fürdő építésénél. Azt is célul tűzték a brigádta­gok. hogy megszerzik a bizo­nyítványt az általános iskola VII—VIII. osztályából Váral­jai László brigádvezető pedig technikumban tanul Magyar Elemér, Király Imre, Tóth Ilona és Molnár Dénes az új dolgozók betanításában segí­tett. Öt év óta felvásárló Ságvárom Szecsődi Károly. Tervét átlag 150 százalékra telje­sítette, ezért kapta meg »A földművesszövetkezet kiváló dolgozója« címet. Az iizem­és iskolaorvosi munka a városi tanács vb-ülésének tükrében Az üzem- és iskolaorvosi munkával foglalkozott a váro­si tanács végrehajtó bizottsá­ga. Időszerű volt erről tárgyal­ni, hiszen Kaposváron az ipar fejlődésével mintegy tízezerre nőtt a munkások száma. Egész­ségügyi ellátásuk — mivel fő­foglalkozású üzemorvos csak egy van — új feladatok elé ál­lította a tanácsot, az üzeme­ket. Sok az iskolaorvosok teen­dője is. A múlt évben több, mint nyolcezer tanuló egészsé­gére vigyáztak. Az ülésen az volt a fő kér­dés, hogyan tovább. A jelentés javasolta, hogy egyrészt több körzeti orvost bízzanak meg üzemorvosi feladatokkal, más­részt növeljék a másodállású üzemorvosok rendelési idejét. Az iskolaorvosi teendőket pe­dig bizzák gyermekgyógyászok­ra. Sokrétű az üzemorvos feladata Az üzemorvos csak akkori hanem a másodállás ú üzemor­dolgozhat eredményesen — hangsúlyozták a felszólalók ha módja van megismerni az üzem sajátosságait, a dolgozó­kat, a betegeket, s ha megelő­ző, gyógyító és közegészségügyi feladatait el tudja látni. A bal­eseti veszélyt és a betegségek forrásait csak úgy szüntetheti meg, ha az üzem vezetőitől olyan segítséget kap, mint ami­lyenről dr. Gyócsi János, a ru­haüzem orvosa számolt be. El­mondta, hogy írásban beadott javaslatait haladéktalanul meg­vizsgálják, és a hibákat meg­szüntetik. Azonban nem min­denütt ilyen jó az együttmű­ködés. Erről beszélt dr. Geb­hardt József ügyész is. Né­mely üzemben ellenállást tanú­sítanak a vezetők, ha figyel­müket felhívják a baleseti ve­szély kiküszöbölésére. Külön­féle nehézségekre hivatkoznak. Helyes lenne — mondotta —, ha minden baleset után szigo­rú fegyelmi vizsgálatot tarta­nának, s ebben az üzemorvos is részt venne. Az üzemorvosok alig egy-két órát töltenek a gyárakban, nem ismerik azok sajátosságait, nincs idejük üzemi szemlét tar­tani, gyógyító munkát végez­ni, meg kell elégedniük azzal, hogy a rendelkezésükre álló időben felírják a legsürgősebb recepteket. Fölmerült a kérdés, hogy az ilyen körülmények kö­zött dolgozó részfoglalkozású üzemorvosok tudják-e emelni munkájuk színvonalát azzal, hogy heti 14-ról 15 órára növe­lik rendelési idejüket. Hiszen ez így is annyira rövid, hogy lehetetlen változtatni az eddi­gi helytelen gyakorlaton. — Ne az óraszámot növeljék, vosok helyett állítsanak be a textilművekhez hasonlóan a nagyobb üzemekben főfoglal- kozásúakat — javasolta dr. Kerek Sándor. Véleményéhez mások is csatlakoztak. A fő­foglalkozású üzemorvosok job­ban megismerhetnék az embe­reket, végezhetnének gyógyító munkát, megkímélhetnék bete­geiket attól, hogy a rendelőin­tézetbe, a kórházba járjanak kezeíésire — mondotta a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályvezetője is. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának képviselője szerint az említett javaslatot nem lehet megvalósítani. Osz­tálya — mondotta — a mi­nisztériumban már szór; lmaz- ta, hogy a másodállású üzemor­vosok helyett alkalmazzanak főfoglalkozásúakat. A minisz­térium azt válaszolta, hogy Ka­posváron főfoglalkozású üzem­orvosokat csak akkor lehetne kinevezni, ha egy-egy orvosi számára két-három egyforma profilú és egymáshoz közel eső üzemet tudnának kijelölni. Az egészségügyi osztály szerint ez itt lehetetlen. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának képviselőjé­vel vitába szálltak. Joggal, hi­szen ha a minisztérium felté­tele valóban csak az említet­tekre terjed ki, akkor Kapos­váron mór nemcsak a textil­müvekben, hanem másutt is működhetnének főfoglalkozá­sú üzemorvosok. Egy a cukor­gyárban, a BARNEVÁLL-nál, a hűtőháznál vagy a Húsipari Vállalatnál, egy másik pedig a Faipari Vállalatnál, a TRANSZVILL-nál és az AKÖV-néL Egységesíteni kell az iskolaorvosi ellátást /JÖN!JÖN!JÖN! Az ÉM Somogy megyei Áll. Építőipari Vállalat Kaposvár, Nagyatád, Marcali környéki munkahelyeire segédmunkásokat fölvesz. Jelentkezés Kaposváron c Május 1. n. 57. sz. Nagyatádon a főépítés- — vezetőségen és Marcaliban 2 az építkezéseken. £. Szeptember 23-i, vasárnapi számunkban megkezdjük Va­dász Ferenc lebilincselő regé­nyének közlését folytatások­ban. ízelítőnek részletet köz­lünk a műből: Berci észrevette Vándor te­kintetét. Megérezte, hogy Pityu és Árpád egyek ellene. — Megtanítotok? — kérdez­te fenyegetően, és olyan moz­dulatot tett, mintha rá akarva rohanni a fiúra. — Az óvással? Árpi felugrott az asztal mel­lől. — Ne félj, a főnök tudja, hogy ki vagy — mondta Berci. — Kémkedni küldtek ide kö­zénk a kommunisták. Engem nem ejtesz át, megnyugtatlak. Ismerem az ilyen olcosokat. A végén fellógatnak, öregem. Azaz pardon... Itt villamos- szék dukál. Valentin meglóbálta a ba­kancsát, és egyenesen Sulyok Berci arcába vágta. Kis híja, hogy nem ütötte ki a szemét. Berci megvadult. — Az anyátok jóistenit — üvöltötte. — Te vörös kutya, te... megállj... Te is belém akaszkodsz, nyamvadt zsidókö- lyök? Elkapta Pityu torkát. De Se­res András a háta mögött tér mett, és úgy vágta tarkón, hogy rögtön elengedte. Sulyok Berci az ajtóhoz hát­rált. Szék állt ott, megragadta, és célba vette Valentint. El- ugrott a repülő szék elől, amely útjában lesöpörte az asztali lámpát. Berci kezében patentkés vil­lant, hallottuk a kattanását, amint a pengéje kiugrott... Miért csapnak össze ilyen ádázul Sulyok Berciék? Mit keres a hat magyar fiatal Oki­nawa szigetén? Mi hajtotta őket az US Army Special War­fare Center karmai közé? Ho­gyan képzik ki a különleges megbízatású ddverzánsokat Fort Jacksonban, Fort Bragg- ben? A vasárnapi számunkban kezdődő folytatásos regény vá­laszt ad ezekre a kérdésekre. Kétszáznál több lakást újít fel az idén az Ingatlankezelő Vállalat Az Ady Endre utcában befejezéshez közeledik a sortatarozás (Tudósítónktól.) Évről évre több lakást újít fel a Kaposvári Ingatlankezelő Vállalat. Ez évben a tervezett 10 millió helyett 12 millió fo­rintot fordítottak tatarozásra. Az Ady Endre utcában a sor- tatarozás alkalmával 84 lakás­ban parkettáztak, festettek, felújították az udvari homlok­zatot, helyrehozták a faháza­kat, a pincéket, a mellékhelyi­ségeket. A vállalat 214 lakást szándékozott rendbe hozni, ez­zel szemben 14 lakással többet újított fel. Az Ady Endre ut­cában rövidesen befejezik a sortatarozást. Jövőre az Április 4. utca pá­ratlan oldalán és a Május 1. utca 61—79. közötti KIK-há- zakban lesz sortatarozás, o. tervek szerint 340 lakást hoz­nak rendb* Az iskolaorvosi munka sem egységes. Jelenleg két főfog­lalkozású és több részfoglalko­zású iskolaorvos, valamint gyermekgyógyászok látják el a teendőket. Vényírási joggal csak a főfoglalkozású iskolaor­vosok rendelkeznek, a többiek nemigen gyógyíthatnak. Tevé­kenységük inkább tanácsadás­ra szorítkozik. A beteg gyer­mekeknek gyakran föl kell ke­resniük az iskola-, a köraeta orvost s nemegyszer á gyer­mekgyógyászt is. A városi tanács egészségügyi osztálya úgy akarja egységesí­teni az iskolaorvosi munkát, hogy azt a gyermekgyógyászok kezébe adja. Egyelőre két gyer­mekorvossal rendelkező iskola- orvosi körzetet szándékozik ki­alakítani. Számukat akkor nö­velik, ha több gyermekorvos lesz. Ez a kísérletnek számító próbálkozás előreláthatóan emeli majd az iskolaorvosi el­látás színvonalát. Nem oldja meg azonban azokat a problé­mákat, amelyeket az iskolafo­gászattal kapcsolatban említet­tek a hozzászólók. Igaz ugyan, hogy eggyel növekszik a főfog­lalkozású iskolaorvosok száma, s új, modem fölszerelést adott a városi tanács is, de még min­dig sók zavart okoz a fogszűrő­vizsgálatok megszervezése, s az, hogy az iskolafogászoknak kevés idejük jut a gyógykeze­lésre. Többen javasolták, hogy a fogszűrövizsgálatot minden évben ismételjék meg, a za­varok elkerülése végett azon­ban ne a rendelőintézetben, ha­nem az iskolákban. Néhányan szóvá tették, hogy nem kielégítő az iskolaorvosok, az iskola és a szülők kapcsola­ta. Csizmadia János iskolaigaz­gató elmondta, gyakran nem tudni, hogy milyen oltást kap­tak a tanulók. Ez különösen baleseteknél okoz gondot az elsősegéiyny újáé «■vasoknak. Gondoskodni kellene arról, hogy a siziilők tudják, gyerme­kükön milyen vizsgálatot vé­geztek, az iskolaorvosok (isko­lafogászok) mit ajánlottak, mi­lyen injekciókat adtak. — Szorosabbra kell fűzni kapcsolatukat az iskola- és az üzemorvosoknak is — mon­dotta dr. Horváth István, a textilművek üzemorvosa. — Ez ma már elengedhetetlen köve­telmény. Azt ugyanis, hogy me­lyik politechnikát tanuló diák milyen üzemben dolgozhat szervezetének károsodása nél­kül, csak együtt dönthetik el. A textilmüvekben például nem elég, ha valaki egészséges. Ah­hoz, hogy dolgozni tudjon, szükséges az is, hogy testma­gassága elérje a kívánt mérté­ket. Az ülés részvevői felhívták a figyelmet azokra a tennivalók­ra, amelyekkel az üzem- és is­kolaorvosi munka színvonalát emelni lehet. Rámutattak arra. hogy főfoglalkozású üzemorvo­sok beállítása sokkal célsze­rűbb lenne a másodállása üzemorvosok rendelési idejé­nek egy órával való meghosz- szabbításánál. Sz. N. Az acélnál is szilárdabb A Moszkvai Vegyészeti-Fizi- kiai Intézet dolgozói Nyikolaj Szemjonov akadémikus irá­nyításával 20 000 kg négyzet­centiméter nyomásszilárdságú új plasztikus anyagot fejlesz­tettek, amely néhányszor szi­lárdabb az ötvözött acélnál. Az új plasztikus anyag, ame­lyet rendkívül finom üvegrost tesz szilárddá, kiválóan alkal­mas a könnyű, de szilárd anyag felhaszní1 igénylő különféle vázak, el'csorbán r*. pülőgépvázak készítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom