Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-20 / 220. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1962. szeptember 2<b Í jal»l» katonai válság' A r gentí nában Buenos Aires (MTI). Nyugati hírügynökségek egyöntetű jelentése szerint kedden este újabb válság tört ki az -argentin hadseregben. Jose Cornejo Saravia hadseregügyi miniszter fölmentett három főtisztet, ezek azonban megtagadták az engedelmességet. A hadsereg más magas vezetői a hírek szerint támogatni, készülnek a parancsmegtagadókat, a belügyminisztérium jelentése szerint azonban az országban teljes a nyugalom. A három fölmentett főtiszt között van Julio Alsogaray, a jelenlegi pénzügyminiszter testvére, az első páncélos hadosztály parancsnoka, aki egyben a Buenos Airestől 20 kilométerre fekvő nagy Campo de Mayo katonai tábor parancsnoka is. A másik két fölmentett tábornok: Pascual Pista- rini, a lovasság parancsnoka, valamint Eduardo Luchesi, a vezérkari főnök helyettese. Ezek a tisztek tiltakoztak az ellen, hogy a hadseregügyi miniszter két nyugalomba vonult tábornokot hívott vissza a hadsereg vezető tisztségeire, aktív szolgálatba: Labayru tábornokot a vezérkari főnöki tisztségre, Lorio tábornokot a főparancsnoki posztra. Pistarini és Alsogaray tábornokok nem fogadták el a fölmentést. Csatlakozott hozzájuk Lanusse ezredes, aki vasárnap beszédében támadta a Gromfko villásreggelije a szocialista országok ENSZ-küldottségeinek tiszteletére New York (TASZSZ). Gromiko külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője kedden villásreggelin látta vendégel a szocialista országok ENSZ-küldöttségeit. A villásreggelin jelen volt Péter János magyar, Kiszeljov belorusz, David csehszlovák, Sagdarszuren mongol és Pala- marcsuk ukrán külügyminiszter, valamint Tarabanov bolgár, Winiewicz lengyel és Maitta román külügyminiszter-he- ' íyettes. (MTI) ■mr kormányt.. A Campo de Mayo tábor fölötti parancsnokságot e három tiszt beleegyezésével Juan Carlos Ongania tábornok vette át, akit Saravia hadseregügyi miniszter a múlt hónapban mentett föl a lovasság parancsnokának tisztségéből. A lázadó tábornokok a hadseregügyi minisztert azzal vádolják, hogy a nyugdíjazott tisztek kulcsfontosságú pozíciókra való visszahívásával az aktív tisztek előmenetelét akadályozza, és azt a benyomást kelti, hogy a szolgálatot teljesítő tábornokokat nem tartja képesnek e feladatok betöltésére. Az AFP szerint azonban a lázadók elsősorban a »La- bayru-vomalat« kifogásolják. Labayru és csoportja a nyílt katonai kormányzat híveként ismeretes. A katonai válság ily módon tovább növeli a hadsereg különböző irányzatainak ellentétét. Ez az ellentét szembeállítja az úgynevezett legalistákat, akik az alkotmányos formák betiltásának hívei — közéjük Bonn (MTI). Adenauer nyilatkozatot adott a bonni General Anzeiger számára. Ebben ultimátumszerű formában összefüggésbe hózta a német békeszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat azzal a követeléssel, hogy az NDK lakosságának adják meg az »önrendelkezési jogot«. Bonni hivatalos körök és a nyugatnémet revansista szervezetek eltorzítva az önrendelkezési jog igazi értelmét, ezt a kifejezést arra használják fel, hogy leplezzék terveiket, amelyeknek célja a munkás-paraszt rend tartoznak a kedden fölmentett és a parancsnak nem engedelmeskedő tábornokok is —, azokkal a tisztekkel, akik szeretnék eltávolítani Guido elnököt, hogy nyílt katonai kormányzatot vezessenek be. E csoport vezetője, Montero tábornok augusztusban fellázadt a kormány ellen, elérte az akkori hadseregügyi miniszter lemondását, és azt, hogy helyébe hívét, Saravia tábornokot nevezzék ki. A hadsereg különböző irányzatai azonban a köztük levő ellentétek mellett teljesen egyetértenek egy pontban: minden eszközzel meg akarják szüntetni a peronizmus tömegbefolyását. Mint ismeretes, a peronisták a tavaszi választásokon a kommunisták támogatásával nagy választási sikert értek el. Ennek nyomán a hadsereg eltávolította Frondizi elnököt; az őt követő Guido elnök megsemmisítette a választások eredményét, s feloszlatta a parlamentet. (Reuter, AP, AFP) megdöntése az NDK-ban és annak az NSZK-hoz való csatolása. Ehhez a ködösítéshez fordult Adenauer kancellár is. A továbbiakban elutasította azokat a Nyugat-Németország- ban az utóbbi időben elhangzott követeléseket, hegy a bonni kormány tegyen kezdeményezéseket a német kérdés megoldására. Ehelyett Adenauer azt hangoztatta, hogy tovább kell erősíteni az agresszív észak-atlanti tömböt és annak felhasználásával nyomást kell gyakorolni a Szovjetunióra. Kongói jelentések Leopoldville (Reuter, AF). Gardiner, az ENSZ kongói főmegbízottja az Adoüla mi- nászterelnökkiel folytatott tárgyalásait követően üzenetet intézett Csombéhoz. Az üzenet közli, hogy a kongói központi kormánynak nincsen tudomása katangai egységek ellen folytatott támadó hadműveletekről. A katangai diktátor ugyanis hétfőn azt állította, hogy Mobutu tábornok, kongói főparancsnok általános támadást rendelt el a katangai hadsereg ellen. Adoula kongói miniszterelnök az ENSZ-hez intézett üzenetében kérte, hogy a világszervezet e hó végéig készíttesse el Kongó új szövetségi alkotmányát Az ENSZ szóvivője bejelentette, hogy a kongói alkotmány kidolgozásával foglalkozó négy ismert jogász e hét végéig elkészíti előzetes jelentését az alkotmány kidolgozásával kapcsolatban végzett munkáról. (MTI) Portugáliát angolai politikáiénak megvá’tozfatására szólítja lel egy ENSZ-bizottság New York (MTI). Mint a Reuter és az AP közli, a gyarmati kérdés megoldásával foglalkozó tizenhét- hatalmi ENS Zibizotts ág kedden 13 szavazattal 3 ellenében és egy tartózkodással jóváhagyta azt az afro—ázsiai határozati javaslatot, amely Portugáliát az angolai nép szabadságának megadására s ja fel. A javaslat ellen . lia, az Egyesült Államok és Ausztrália képviselője szavazott Az ENSZ közgyűlése elé kerülő határozati javaslat elítéli Portugáliát azért, mert Angolában népirtást végez, és felszólítja a tagállamokat, ne adjanak segítséget Portugáliának, ne szállítsanak neki fegyvereket Portugáliát arra szólítja fél a határozati javaslat, hogy bocsássa szabadon Angolában a Adenauer nyilatkozata a német kérdésről Kuba ellenségei nem nyugszanak Az amerikai szenátus külügyi és hadügyi bizottságának együttes ülése Washington (TASZSZ). Washingtonban nem ül el a Kuba-ellenes kampány. Hétfőn megtartották a szenátus külügyi és hadügyi bizottságának együttes ülését. Az amerikai kormány Kubával kapcsolatos terveit Rusk külügyminiszter és Bundy hadügyi államtitkár-helyettes ismertette. Sajtójelentések szerint az illésen megvitatták Keating és Bush szenátorok határozati javaslatát, amely szerint: Jogosítsák fel Kennedy elnököt, hogy fegyveres erőt használjon fel Kuba ellen. A kongresszusnak — követelik a kardcsörtető szenátorok — kj keli jelentenie: az Egyesült Államoknak »joga és kötelessége« önállóan, vagy a nyugati félteke más országaival együttesen végetvetni »a kommunista uralomnak« Kubában. Ugyancsak a szenátus külügyi és hadügyi bizottsága élé terjesztették Mansf'cld-mek., a szenátusiban a demokraták vezetőjének határozati javaslatát. Eszerint hatalmazzák fel Kennedy elnököt, hogy minden eszközzel — akár fegyverrel is — akadályozza meg Castro rendszerének elterjedését a nyugati félteke bármely részén. A washingtoni sajtó szerint a Kennedy- kormány támogatja Mansfield határozati javaslatát A képvir előhúz külügyi bizottságában hétfőn és kedden ugyancsak Kuba-ellenes határozatokat vitattak meg. Az utóbbi időben olyan Intézkedéseket tesznek, amelyek joggal tekinthetők egy agresz- szió előkészítésének. Az AP hírügynökség közli a guanta- namói amerikai támaszpontról, hogy az Egyesült Államok légi- és haditengerészeti erői a leggondosabban »figyelik« Kuba egész tengeri határát. Mint az amerikai sajtó közli, a floridai parton levő »Patrick« légitámaszpontról Ü—2-es repülőgépeket is küldenek Kuba területe fölé. A Pentagon a kubai partoknál rendezett katonai demonstrációkkal egyidejűleg erőteljesen toboroz kubai ellenforradalmárokat az amerikai hadseregbe. Miamiban különleges toborzó állomás létesült, ami felélénkítette az egy ízben már szétvert bérenceket, akik új hadjáratot hirdetnek Kuba ellen. (MTI) politikai foglyokat, szüntesse meg a politikai pártok tevékenységét korlátozó intézkedéseket, és biztosítsa, hogy az angolai nép saját maga válassza meg kormányzó szerveit. Há a felszólításnak Portugália nem tesz eleget, akkor a Biztonsági Tanácsnak kell intézkednie — szankciókat is beleértve — a határozat érvényesítésére. Walter Lippmann cikke az Egyesült Államok kubai politikájáról New York (TASZSZ). A New York Herald Tribune közli Walter Lippmann-nak, a neves amerikai szemleíró- nak az Egyesült Államok kubai politikájával foglalkozó cikkét. Lippmann nem szállt síkra az Egyesült Államok Kubával szemben ellenséges politikájának megszüntetéséért és a két ország közötti kapcsolatok normalizálásáért. Kijelenti például, hogy a népi Kuba »kellemetlen« az Egyesült Államok számára, és megelégedéssel állapítja meg, hogy az amerikai kormány a Kubai Köztársasággal szemben »csaknem mindent megtesz, ami módjában áll, csak éppen a háborúig nem megy el«. A szemleíró azonban számításba véve a nemzetközi erőviszonyokat, figyelmeztet azokra a veszélyes következményekre, amelyekkel — elsősorban az Egyesült Államokra nézve — járhat mindennemű katonai kaland a népi Kuba ellen. Nyíltan kimondja, hogy az ilyenfajta akciók »háborús cselekedetek« lennének. Lippmann tisztában van azzal, hogy tarthatatlan és veszélyes az az Egyesült Államokban elterjedt nézet, amely szerint az amerikai kormánynak joga van bármilyen lépést tenni Kuba ellen, a Szovjetuniónak pedig nincs joga ellenintézkedéseket tennie az Egyesült Államok Nyugat- Berlinben, Törökországon, Thaiföldön, DéLVietnainbam, Japánban és a világ más területein elfoglalt katonai állásai ellen. »As ilyen nézet — hangsúlyozza — nem áll ki semmilyen kritikát.« — Ne álltassuk magunkat. Nem viselhetünk megelőző háborút Castro ellen — hangsúlyozta a szemleíró —, csak ha kimondjuk azt a szabályt, hogy a megelőző háború olyan jogos eszköz, amelynek alapján harcolni lehet a mi katonai állásaink ellen Berlinben. Törökországban, Iránban, Pakisztánban, Thaiföldön, Dél- Vietnamban, Formózán, Oki- nawán, Dél-Koreátoan és Japánban. Az Egyesült Államokban hallatszanak olyan követelések, hogy alkalmazni kell a hírhedt Monroe-elvet. I.ipp- mamn ezzel kapcsolatban így ír: — Nem alkalmazhatjuk ezt az elvet. Hogv miért? Á Mon- roe-elv úgy hanvzik. bc<w európai hatalom részéről mindennemű beavatkozás a féltekénkén az Egyesült Államok iránti barátságtalan magatartás megnyilatkozása lenné Ez az amerikai állítás azonban — s itt van a dolog lényege — azt is jelentené, hogy le kell mondani a keleti féltekén levő amerikai érdekekről. A Monroe-elvnek ez az alap- tétele érvényét vesztette a XX. században két világháborúban, a koreai háborúban és a hidegháborúban. Nem folyamodhatunk a Monroe-elv- hez, ha nem akarunk beleütközni abba a kérdésbe, hogy mi mit keresünk Európában és Ázsiában. (MTI) Nagyszabású katonai gyakorlatokat rendez a NATO Bonn (TASZSZ). Csütörtökön kezdődik a NATO kilenc napos katonai gyakorlata. A gyakorlat színhelye az Északi-foktól Szicília déli partvidékéig és Washingtontól Ankaráig terjed, így felöleli Nyugat-Németország egész mi területét la. A RUHATÖRVÉNY Thaiföldön furcsa szolcása a napnak: olyan sugarakat zúdít az emberek nyakába, hogy nem ritkaság a plusz negyven fok sem, méghozzá árnyékban. Ilyen hőségben persze mindenki csak annyi ruhát vesz magára, amennyi éppen a legszükségesebb, a kis utcakölykök meg éppen meztelenek. Ez az »igénytelenség«, amit a dolgozó milliók szegénysége csak tetéz, kellemetlen helyzetbe hozta a textilgyárosokat: egyszerűen nem tudták eladni áruikat. Hiába volt a reklám, de még a szezon végi kiárusítás is, a legújabb és legrégibb bangkoki modellek halomban hevertek az áruházakban. A kínos helyzetben levő nagyiparosok ekkor küldöttséget menesztettek a miniszterelnökhöz, és nemes támogatását kérték. A segítség nem is váratott magára. Elökapar- tak egy régi rendelkezést, mely ________________ szerint »tisztességes« öltözék nélkül rendőri büntetés terhe mellett tilos az utcán járkálni. Ez a ruhatörvény meg abból az időből származik, amikor a megszálló japán hatóságoknak ily módon akarták bebizonyítani, hogy a thaiföldiek nem meztelen vadak, hanem igenis civilizált és kulturált emberek. A »jó« példának mindig akadnak követői. Joggal várhatjuk tehát, hogy a kevés megrendelővel dolgozó hajógyárak fölkérésére a kormány majd egy-egy cirkáló vagy fregatt, a csőd szélén álló harangnagyiparosok SOS-je lére pedig egy lélek- vagy nagyharang megvásárlását teszi kötelezővé minden ifjú vagy felnőtt, a férfi- vagy a női nemhez tartozó thaiföldi lakos számára. így kell rendbe hozni egy ingatag ország válságos gazdasági helyzetét. — ó -* Hazugságokra épített harci terv A Krasznaja Zvezda egy angol tábornok cikkéről Moszkva (TASZSZ). A Journal of Royal United Servic Institution című angol katonai szakfolyóirat a közelmúltban cikket közölt Fuller angol tábornok tollából. A cikk szerzője újabb harci tervet terjeszt elő a Szovjetunió ellen. Ama a következtetésre jut, hogy mivel a közvetlen atomtámadás túlságosan veszélyes, ezért minden lehető eszközzel fokozni kell a diver- ziós tevékenységet a Szovjetunióban, A Krasznaja Zvezda szerdai száma megjegyzéseket fűz Ful- lernek, e nyugaton nem ismeretlen katonai teoretikusnak a cikkéhez. A lap rámutat, hogy a hitleri tábornokokhoz hasonlóan Fuller a szovjet társadalmi rendszer gyengeségéről szóló hazugságokra építi stratégiai számításait. Ha az ember Fullert hallgatja — írja a Krasznaja Zvezda —, azt hihethé, hogy a Szovjetunió egész lakossága, de mindenekelőtt az ukránok, beloruszok, lettek, litvánok és észtek alig várják a pillanatot, amikor a Nyugat segítségével újra nyakukba vehetik a kapitalista rabság jármát. Fuller véleménye szerint a NATO főkolomposainak ezért ezekre a népekre kell összpontosítaniuk pszichológiai nyilaikat, próbálván elszakítani őket a többi szovjet néptói. A Krasznaja Zvezda végül megállapítja, hogy a nyugati katonai teoretikusoknak jót tenne, ha szorgalmasabban tanulmányoznák a valóságot, és legalább elemi tájékozottságuk lenne a Nagy Honvédő Háború történetéről. Érdemes lenne például megnézniük, hogyan jártak azok a hitlerista katonai vezetők, akik ugyancsak a szovjet társadalmi rendszer gyengeségére ésítetbék . terveiket. (MTI) Engedjetek ki a Közös Piacra, gyerekek! (Endrődi István rajza) Ítélet a setavdingeni „borzalmak éjszakája“ részvevőinek ügyében London (MTI). Az angol rajnai haderő hadbírósága hétnapos müns- teri tárgyalás után egy-három évi börtönbüntetéssel és a hadseregből való elbocsátással sújtott hét angol katonát, mert részt vett a schnevdingeni »borzalmak éjszakájában«. A bíróság megállapította, hogy 20—30 tagú német bandák magányos angol katonákat megtámadtak és félholtra vertek, s ennek megbosszúlására a vádlottak egy éjszaka »fenevadak módjára« viselkedtek: ablakokat, utcai lámpákat zúztak szét, autókat borítottak fel és rongáltak meg, s megtámadták az utcán járó németeket. A tárgyalás fényt vetett arra a szinte háborús állapotokra emlékeztető ellenséges viszonyra, amely egyes rajnai angol helyőrségi városokban a német polgárok és az angol katonát: között fennáll. TyitOY és felesége Illő elnöknél Belgrád (TASZSZ). German Tyitov szovjet űrhajós szerdán délelőtt megtekintette a vincsai atomfizika: intézetet. Az intézet vezetői és munkatársai meleg fogadtatásban részesítették a szovjet űrhajóst. aki kimerítő válaszokat adott az űrrepülésével kapcsolatban feltett kérdéseikre. Tyitovot és feleségét ezután fogadta Joszip Broz Tito. A jugoszláv elnök magas kitüntetést adományozott a szovjet űrhajósnak, Tyitov pedi£ az űrutazásáról készült íi m l és könyvével kedveskeci-.lt az elnöknek. Tito elnök ezután ebéden .látta vendégül a szovjet űrhajóst. Megjelent Rankr-űc?. a szövetségi végrehajtó tanács eleinek- és felesége is. Az ebéden Tito rchárkö—mondott Hruscsov szc ' ' kormányfő egészségé— ' -e?~mlékezett ezokré' • - - 'menyekről. arrH"-’ ~'V'et nép ért el a vf'-.c'i- ' és célú meghódításában. (MTI)
