Somogyi Néplap, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-20 / 220. szám

1962. szeptember 26. 3 SOMOGYI NÍFU6 Somogyi traktorosok szereplése az országos szántóversenyen Kedden a Hercegihalmi Ál­lami Gazdaság zsámbéki üzem­egységében rendezték meg az országos szántóversenyt. Ezen megyénkből két gépállomási traktoros vett részt: Geiger János Katódról és Tomisa Fe­renc Kaposvárról! Elkísérte őket Pecze Lajos, a megyei igazgatóság főmezőgazdásza is. Tegnap tőle érdeklődtünk a somogyiak zsámbéki szerep­léséről. — Nem csoda, hogy nincs benne a nevük a vetélkedő legjobbjairól szóló újságcikk­ben. Egyikük a tizenhetedik, másikuk a tizennyolcadik he­lyen végzett. Erős volt a me­zőny. Az ország 38 legikiválóbb traktorosának versenyében a közepes szereplés is nagy elis­merésre méltó teljesítmény — mondta Pecze elvtárs. — Hogyan zajlott le az or­szágos verseny? — Szakadó esőben kezdték meg a szántást. A megkívánt mélysége 24 centi volt, a kö­zépkötött vályogtalajú tarlón csúsztak a gépek, az ekék azonban száraz földet forgat­tak f<ä. Ez a nehézség egyaránt nagy erőpróba elé állította va- lamennyiüket. Ilyen csúszós talajon a kormos meg a lánc­talpas gépek mozogtak biz­tonságosabban. A versenyt mégis Szuper-Zetorral nyerte Árvái János, a Kertészeti Ku­tató Intézet törökbálinti gaz­daságának dolgozója. A mi traktorosaink is fölszántották a megadott időre a kijelölt par­cellát. Ám az értékelésnél a szántásnak nem az ideje, ha­nem a minősége a döntő! To­misa Bérenc — aki Belorusz- szál indult — a záróbarázda húzásában ejtett hibát, Gei­ger János DT-traktorának ekéje meg egy kissé hullámo­sán szórta a földet. — Milyen tapasztalatokkal tértek haza? — Traktorosaink még így is nagyon örülnek annak, hogy részt vehettek az ország leg­jobbjainak szántási bemutató­ján, illetve tapasztalatcseréjén. Sokat tanulhattak a jobbak munkájából, s a zsámbéki ta­nulságokat hasznosíthatják itt­hon, és tapasztalataikat átad­hatják társaiknak. Éppen ez a célja, szerepe és rendeltetése a járási, megyei és országos szántóversenynek. K. A AZ ILLETÉK! HOZZÁSZÓLÁSAI CIKKEINKHEZ Megszüntettük a csíbesievelőt Lapunk augusztus 30-i szá­mában «-Viták egy csibeneve- lő körül« címmel cikket kö­zöltünk. Megírtuk, hogy a ré­páspusztai Első ötéves Terv Tsz egy 3000 férőhelyes csi­benevelőt létesített Somodor­pusztán, az iskola épületében. Április 16-án egy közegész­ségügyi ellenőrzéskor megál­lapították, hogy az iskolába, illetve lakótömbbe telepített csibenevelő járvány- és fertő­zésveszélyt rejt magában. 1962. augusztus 23-i keltezés­sel az illetékesek azonnali hatállyal megtiltották a pusz- tasomodori iskola működését, mert a csibenevelő betelepí­tése óta elszaporodtak benne a rágcsálók és a rovarok, ki­bírhatatlan bűz uralkodik nemcsak az iskola termeiben, lakásaiban, hanem a környé­ken is. Írása végén munka- katársunk megkérdezte, mit tettek az illetékesek azért, hogy megfelelően rendbe ho­zott épületben kezdődhessen az új tanév. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya a következőket válaszolta cikkünkre: »A KÖ­JÁL igazgatójának fölkérésére a mezőgazdasági osztály kisál- latenyésztéssel foglalkozó elő­adója helyszíni szemlét tartott Somodorpusztán. Az Első öt­éves Terv Tsz-be ellátogató bizottság megállapította, hogy az iskola sem egészségügyi, sem esztétikai okokból nem, használható csibenevelőnek. Ügy döntött a bizottság, hogy a húscsibeállományt haladék­talanul el kell szállítani aa épületből. Az Első ötéves Terv Tsz elnöke a vizsgálatot tartók véleményét elfogadta, s írás­ban kötelezte magát arra, hogy a csibenevelőt megszünteti. A megyei tanács kisállatte­nyésztőjének gyors intézkedé­se nyomán a Baromfifeldolgo­zó Vállalat szeptember 1-én teljes számban átvette a ter­melőszövetkezet húscsibeállo- mányát.« Régi árcédula volt a leértékelt szoknyán Lapunk július 31-i számá­ban «Csalódás« címmel cik­ket közöltünk. Megírtuk, hogy az egyik kaposvári édesanya női aljat vásárolt az Ady Endre utcai leértékelt áruk boltjában. Mivel furdalta a Pista bácsi és az optimizmus A balatom szabadi November 7. Tsz-bcm 453 malacot ne­veinek önetetővel háromnapos kortól. Az állatok dara- értékesítése ezzel a módszerrel 22—24 százalék. Kovács Pista bácsit, egyik intézetünk idős kertészét mindenki szerette. Nemcsak azért, mert kifogyhatatlan volt fiatalkori kedélyes tör­téneteinek meséléséből, hogy a legbúbánatosabb embert is mosolyra tudta fakasztani. Nem. Pista bácsi maga volt a megtestesült vidámság. Őt nem tudta fölmérgesíteni semmi és senki, kinevette az idegeskedőket. Ha élete pár­ja olykor rázendített vala­miért, ő szó nélkül, mosoly- lyal a szája szögletében vé­gighallgatta, s mikor az asszony befejezte, már kész volt valami vidám történet­tel, ami mindig így kezdő­dött: »Tudod, az egyszeri asz- szony is...« Egyszóval Pista bácsit nem lehet kihozni a sodrából, nem lehetett elke­seríteni semmivel. Történt egy napon, hogy lógó orral ment el mellette az intézett egyik fiatal dol­gozója, Lanka Klári. Pista bácsi tarkójára tolt kalap­pal, dudorászva gyomlálha­tott, s ahogy észrevette a bú­valbélelt lányt, rögtön oda­lépett hozzá. — Ha jól látom, fél méter­rel megnőtt az a gyönyörű or­rocskája, Klárika. Ez határo­zottan rosszul áll magának. Ügy megy itt, mint az egy­szeri lány, öleivel az történt, hogy... S máris mesélt valami szín- derítő, vidám történetet. Klá­rika először savanykásan, aztán szívből elkezdett ne­vetni, búcsúzóul megvereget­te Pista bácsi vállát, s any- nyit mondott: — Nahát, csuda egy ember maga; Pista bácsi! Maga egy megrögzött optimista! Pista bácsi furcsán nézett Klárika után, s csak az a nagy ég a tudója, hogy a hát- ratólt kalap alatt mi minden fordult meg a fejében. Harmadnap, amikor ke­resztülsietett az udvaron Papp Gyurka, nagy óvatosan utánaszólt: — Gyurka! Gyere már ide egy kicsit, édes fiam! — Mi van, Pista bácsi? — Jól figyelj ide — áXH meg előtte az öreg, s ami nála nemigen fordult elő, erősen köszörülte a torkát. — Te tanult ember vagy, most is valami tanfolyamra jársz, neked tudnod kell ezt. Azt mondta nekem a minap Klárika, hogy »megrögzött optimista« vagyok. Mondd meg már, légy szíves, hogy mit jelent ez, mert kérdez­tem a szomszéd gyerektől, és azt mondta: »Tudja, Pista bátyám, nem néztem volna, hogy nő mondja nekem, de olyan pofont adtam volna ne­ki, hogy megemlegeti, amíg el—.•« Gyurka csak nézett, aztán nagyot nevetett. Hogy mire gondolhatott a szomszéd fiú meg Pista bácsi, azt nem tudnám megmondani. Lehet­séges, hogy valami új jelen­tése van a szónak? Minden­esetre jó lesz vigyázni, mert ezek szerint a legváratlanabb esetben is érheti az embert egy pofon. No de ne legyünk pesszimisták! (Vörös) ■JTülönős játék Svájcban Téli folyik S~­Vilmoe- ' ásd. Reakciós körük a legendás asabadsághös nevét akarták felhasználni antikommunista kampányukhoz. De amint az ilyen esetekben nemegyszer történt már, alaposan felsül­tek... A történet a irtüt nyáron kezdődött Joseph Kaelin sváj­ci filmrendező bemutatta »Teil Vilmos« című filmjét a moszk­vai fesztiválon. A filmet ér­deklődés fogadta, s amikor a rendező átvételre ajánlotta a Sovexportfümnek — a Szov­jetunió filmbehozatallal foglal­kozó vállalatának —, az haj­landónak mutatkozott megvá­sárlására. Egyezményt kötöt­BOTRÁNY SVÁJCBAN: ^ Teu mmos éj az & ,pétlel mezői nem családnév, hanem rang. Megfelelt a középkorban a mai' főnöknek, a svájci professzor] szerint leginkább a »boss« kife­jezéssel ültethető át a mai^ nyelvre. Wackemagel nem( véletlenül emlegeti az amerikai, bandafőnökök közismert eine-, vezósét, szerinte a tellek a rab-, lóbandák vezérei voltak, akik, fosztogatták a lakosságot, tör-j vényen kívül álltak, a gyilkos-! Ságoktól és a gyújtogatásoktól, A »védelmi bizottságnál« nem ^ riadtak végül ami Teli Vilmos védelmében, szer- lin köpönyegforgatásénak meg­vezzenek gyűjtést, s a »határo- vannak a maguk kimutatható gyűltek a frankok, a mozikba hoev Teli zott kommunistaellenes kiál- anyagi okai. Vállalata, az Urs- nem tódultak a nézők, s meg __ _ . _ l ás« jegyében mutassák be is- film nagy ráfizetéssel dől go- Amerikából sem mutatkozott mét valamennyi svájci város- zott, és csőd előtt állt. A Teli érdeklődés a film átvétele ban és faluban a filmet. Vilmos filmtől remélte helyze- iránt. lassan a Neue Zürcher A közmondásos sánta ka- tőnek rendezését, de arra — Zeitung sem írt róla, s úgy lát- tyát és hazug embert magyar pénzbe átszámítva — szott, a Kaelm-ügy elhalványo- tek, ennek értelmében az idei azonban könnyű utolérni. A újabb tizenkétmillió forintot dik. év január 30-ig Kaelin eljut- nagy hazugság rövidesen szét- fizetett rá. Azok az üzleti kö- T\e történt valami, s tatja a filmet a Szovjetunióba, pukkant A moszkvai Novoje _ köztük két nagy bank- felszította, meghatvá- starke« kifejezést V ilmos tulajdonképpen egy mai értelemben vett huligán- csoport vezére lehetett, s a kü­lönböző legendás tettek csak rátapadtak nevére. A profesz-, ........... , . , .... etetni. Ma inkább az autos da­ez szar egyenesen a német »Halb-r_l____________________M___ h asználja. kíváncsiság, hogy mennyit ta­karított meg ennél a vásár­lásnál, odahaza leáztatta az eredeti árcéduláról a leérté­keléskor ráragasztott papírt. Legnagyobb meghökkenésé­re az eredeti ár 4 forinttal ke­vesebb volt a leértékeléskor feltüntetettnél. Cikkírónk megállapította, hogy az effé­le »leértékelés« nem erősíti a vásárlók bizalmát. A Belkereskedelmi Miniszté­rium Somogy megyei Állami Kereskedelmi Felügyelősége a cikk nyomán vizsgálatot tar­tott. Válaszában erről a követ­kezőket írja: »Szakemberek segítségével megállapítottuk, hogy a kérdéses női alj im­portanyagból készült, semmi, képpen sem kerülhetett — mint a régi, átragasztott ár­jelző cédulán állt — 125 fo­rintba. A szakemberek szerint a hibátlan alj ára 20 százalék­kal drágább a leértékelt árué­nál. Helytelen, hogy az aljaikat készítő htsz-ek nem távolítják el a régi árjelző cédulákról a meg nem felelő árat, ha ilyen címkét használnak. Jelen eset­ben az eredeti cédulán feltün­tetett és az átragasztott szala­gon levő cikkszám nem egye­zik. A Belkereskedelmi Minisz­térium Ruházati Főigazgatósá­gán keresztül továbbítjuk a következő javaslatot a könnyű­iparnak: a jövőben a megma­radt régi árcédulákat vagy semmisítsék meg, vagy nyo­massák rájuk az új árat, hogy a vásárlóban ne ébredhessen kétely az ár helyessége iránt.« Elavult a kaposvári vasútállomás daruja «■Alija keményen« című írá­sunkban szóvá tettük, hogy még mindig nem tették hasz­nálhatóvá a kaposvári állo­más daruját. Mióta megnöve­kedett a gyárak, üzemek ter­melése, több árut hoznak vagy küldenek. Egy rakodó­daruval jelentősen csökkente­ni lehetne a kocsik állásidejét. Tóth János, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője a következőket fűzte hozzá az augusztus 26-án megjelent cikkhez: »A daru felállítására és üzembe helyezésére fölöttes szervünk nem tudott hitelt biz­tosítaná. A technika rohamos fejlődésével a daru korszerűt­lenné vélt. Az álló darut nem lehet gazdaságosan üzernel­hogy ott játszhassak a mozik- Vremja megírta, hogy a Teli bam. A film helyett azonban filmet a szovjet fővárosban egy egy levél érkezett Moszkvába két és fél ezer nézőt befogadó február 15-i dátummal, s eb- moziban játszották a fesztivál ben a svájciak lemondták az alatt, bemutatták az írók Há- üzletet. zában, a Filmművészek Klub­Ezzel azonban még koránt- iában természetesen eredeti sem fejeződtek be a fejlemé- formájában, változtatás nél- nyek. A közismerten jobboldali küL A Sovexportfilm azért vá- svájci lapban, a Neue Zürcher ^ a filmet, mert Teli Zeitungban cikksorozat kezdő- _y._ _ dött, hogy »fölfedjék a Teli- Vllmos forradalmi alakja, ame- filmmel kapcsolatos tárgyaié- lyet a szovjet közönség jól is- sok kulisszatitkait«. A lap mer Rossini operájából és .. 7iir nyozta a botrányt A svájci amely a huligán megfelelője, hoz —, amelynek a Neue Zur köinyVpiacon megjelent ugyan- svájciaknak ez aztán vég- eher Zeitung resczvenyplakett- is egy könyv, amelynek szer- 8 jenek tetemes részét is birto- zője nem kisebb személyiség, hépp sok volt. A történész pro- kolják felajánlották Kaelin mint az említett Wackemagel fesszor magyarázatai, föltevé­professzor, a Tell-akcióbizott- Eej országszerte nagy felhábo- ság vezetője. Tanulmányában vállalatának megmentését, ha részt vesz a Teli Vilmost »vé­delmező« antikommunista ak­cióban; A gyenge jellemű filmrende­ző engedett, és a Teli-akció óriási csinnadrattával megin­dult. Bizottság alakult Hans többek között Teli Vilmos alak­jával is foglalkozik, s megpró­bál új úton haladva adni ma­gyarázatot. (Máig sem döntöt­ték ugyanis el, hogy Teli Vil­mos költött személy vagy élő alak volt. Nevét először 1470­nem kevesebbet állított, mint Schiller drámájából az igazi GeOTg Wackemagel történész- ben a sarnei Fehér Könyvbe _ _ í-f — ■ _i, .• .C"U J , wíwFöcornT« imvofAcpótml o nrvsl - . ___ni. jjvi ' £ — ~ h ogy a Szovjetunióban meg , mee o™ akarták másítani a filmet, át- hazaflsagot me& 5e™ vágni jeleneteit, kihagyni ré- miféle »föltételről« vagy vál- szeket, esetleg újakkal egészí- toztatási szándékról nem volt teni ki. Ámde — írták — Kae- 6zó. erről a legnagyobb cso- lin inkább vállalta az anyagi dálattal a Szovjet­veszteseget, s nem adta ei ilyen föltételekkel a filmet um°ban. Moszkvának. A Neue Zürcher Ekkor bekapcsolódtak a vi­professzor vezetésevei a hős jegyezték föl, évszám azonban emlékének őrzésére. Adoma- nem ^ H meUette. Lehet, nyakat kertek, filmbemutató- , , . kát szerveztek, s a filmet más Tel1 alakjaban a svájci nyugati országoknak kínálták szájhagyomány több személy megvételre, mint amit sikerült tetteit összegezte, foglalta bele, »kimenteni« a Kelet kezeiből. m£gjg £gy lett a szabadságsze­Ez volt a különös ügy igazi eszményévé 1 Nos Wa­háttere, a gondosan kieszelt retet eszményévé.) JNoe, wa Zeitung ezután javasolta, hogy tába a tárgyilagosabb svájci hazugsághadjárat azonban tel- ckemagel kutatásai szerint alakítsanak akcióbizottságot lapok is. Megállapították: Kae- jes közömbösséggel találkozott, legalábbis ezt írja meg — Teli rodást váltottak ki, a lapokban! tiltakozó levelek jelentek meg. »Kaelin, Wackemagel és a többiek — írta a Vorwärts — arra számítottak, hogy a svájci nyárspolgár mindent lenyel antikommunista kotyvalékuk- ból. Ezt azonban a legerősebb gyomrok sem bírták ...« \T a lóban tanulságos ez a( történet Teli Vilmosról i és az ő »védelmezőiről«. Mosti már csak az van hátra, hogy ai szabadságeszmét jelképező) Telit megoltalmazzák a támo-< gatásra alakult akcióbizottság- tái. BéH krrta rukat használják mozgékony­ságuk miatt. A használaton kívül álló eszközt bejelentettük az illeté­keseknek. Már többször szóba került, hogy átveszik tőlünk, az utolsó percben azonban mindig elálltak szándékuktól a vállalatok. Biztosan korszerűt­lennek találták ők is. Kaposvár ipari fejlődésével megnőtt az áruforgalom. Az áru jó részét daruval kell ki­rakni. A vasúti díjszabás sze­rint a fuvaroztatónak kell be­raknia az árut a bérelt vagon­ba, kirakni az 500 kilónál ne­hezebb darabárukat. A vállala­tok egy részének van autós da­ruja, a nehezebb gépek bera­kása könnyen megy. Kaposvá­ron hat ilyen daru van a vál­lalatok tulajdonában.«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom