Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-28 / 200. szám

Kedd, 1962. augusztus 28. 3 SOMOGYI CSAK SZAKEMBEREKRE VAN SZÜKSÉGÜNK? Balázs Pista korához képest komoly fiú, hajlamos a hallga­tásra és az elmélázásra. Évei­nek számát még nagyon a tíz­zel kezdi, most fejezte be ál­talános iskolai tanulmányait. Szerény, csöndes gyerek. Pe­dig van, amivel dicsekedhetne, ű azonban a jogos büszkeséget átengedi tanítóinak és idős szüleinek, hatvankét éves édesapjának és a sokat bete­geskedő édesanyjának. Értük érdemes volt az általános isko­lának mind a nyolc osztályát kitűnő rendűén elvégezni, és még érdemesebb volt talán minden idejét megosztani az olvasás és a gyakorlás között. Mert Pista mindig ezt szeret­te a legjobban: az iskolát, a hegedűt és a könyveket. Soha­sem kellett biztatni. Apja mondta, hogy valamikor na­gyon szeretett volna zenével foglalkozni. De akkor rengeteg akadály szólt közbe, és amit ifjú fővel eltervezett az ember, abból sok csak álom maradt Az ilyesmire mindig keserűen emlékezik a felnőtt ember, és érthető, hogy gyermekeit még akarja óvni mindattól, ami számára kesernyés emlék. Pista tanult hát, szorgalmas növendék hírében állt a zene­iskolában, tanárai hamarosan fölismerték tehetségét. »-Vétek lenne, ha ez a gyerek nem ze­nei pályára menne. Taníttatni kell tovább.« Gyémánt van a birtokaiban, de a gyémánt mit sem ér csiszolás nélkül, a tehetség pallérozás nélkül. S amikor elérkeztek a pályavá­lasztás izgalomtól fűtött napjai, a kis fizetésű, nyugdíjazás előtt álló apa, ha nagyon nehezen is, de kimondta a végső szót: — Tanuljon a fiú. Tanuljon! Az elbocsátó isko­la és a zeneiskola javaslatára ment el Balázs Pista Pécsre, hogy fölvételizzen a zenei gim­náziumban. Szorongva lépett be a vizsgaterembe, izgatott volt. Később pedig nagyon, na­gyon boldog, amikor megérke­zett az értesítés arról, hogy föl­vették, és az ősztől a pécsi ze­nei gimnázium növendéke lesz, kap kollégiumi ellátást is. Ha­vi 200 forintot kell ezért fizet­niük a szülőknek. És a -többi, a könyvek, a füzetek, az írósze­rek, a ruházat? Idősebb Balázs István nem zaklatta eddig a vállalat igazgatóját. Most be­kopogott, elmondta, milyen gondok bántják. — Attól tartok, igazgató elv- 1,árs, hogy a havi ezerkétszáz­ból nem futja mindenre, amit vállaltam, amikor a gyerek be­iratkozott. Nekünk is kell élni, beteg a feleségem. Ha bírna még dólgozni, nem volna ilyen megoldhatatlannak látszó a probléma. Segítsen! Az igazgató türelmes ember, sohasem arról volt nevezetes, hogy elzárkózik, a munkatár­sak, dolgozók kérése elől. Vet­te a telefont, tárcsázott. Je­lentkezett a hívott szám, a hí­vott személy. Felelős megyei vezető. Végighallgatta miről van szó, aztán elintézettnek is tekintette a dolgot. — Alapít­satok ösztöndíjat! Aligha gondolta végig, hogy mit tanácsol. Hiszen a vállalat­nak fiatal szakemberekre ván szüksége, és az ösztöndíj arra kell, hogy agrármérnök hallga­tójuk és két technikusuk befe­jezze tanulmányait. Az agrár­mérnökjelölt a vállalatnál kezdte gyakornokként, ide is jön vissza a szerződés értelmé­ben. A technikusok félárva gyerekek. Vesszen el Balázs Pista jövője? Ki vállalhat ezért felelősséget? Csak szakembe­rekre van szükségünk? Művé­szekre nincs? Ezt tőlünk kérdezte meg az igazgató. Mi továbbítjuk a kér­dést, mert hiszünk abban, hogy nincsenek megoldhatat­lan problémák addig, amíg nem igyekezünk ezeket ad acta tenni — elintézetlenül. Való­ban furcsa helyzet. Vállala­tainknak, üzemeinknek van módjuk ösztöndíj alapítására, szerződést kötni hivatástudó fi­atalokkal, hogy a szakember­utánpótlás zökkenőmentesebb legyen, mint eddig volt. Hal­lottunk már esetekről, hogy néhány lelkes sportrajongó az egész várost ki akarta fordíta­ni sarkaiból egy-egy labdarú­gásra termett jobb láb miatt. Rendszerint sikerrel is járnak az ilyen akciók. Vajha egyszer fiatal művészekért, tehetséges fiatalokért mozdulna meg úgy a közvélemény, és tartanák lel- kiismeretbeli kötelességüknek az erre illetékesek, hogy az a bizonyos tehetség idővel eget kapjon! Hisszük, hogy ez is bekövet­kezik. László Ibolya Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat első félévi mérlege Járásonként gyűltek össze a Somogy megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat dolgo­zói, hogy megvitassák az első félévi munka tapasztalatait, és megbeszéljék a hibák meg­szüntetésének módjait. A vállalat dolgozói 97,1 szá­zalékra teljesítették első félévi áruforgalmi tervüket. Öt esi fél millió forinttal adtak el keve­sebb árut az előirányzottnál. Májustól kezdve azonban nö­vekedett a forgalom, s ment a harmadik negyedévi tervnek 52,4 százalékát augusztus 15-ig teljesítették, minden remény megvan arra, hogy az év vé­géig pótolják az év eleji ki­esést. Emelkedett a vegyes iparcikkek (ezen belül a tartós fogyasztási cikkek) forgalma. Az első félévi forgalomnak 36,6 százalékát a vegyes iparcikkek adták (1961 azonos időszaká­ban ez csak 33,9 százalék volt). A múlt évi 3,1 százalékról 8,6 százalékra emelkedtek a hitel­levélre történő vásárlások. Az első' félévben bővítették és korszerűsítették a vállalat bolthálózatát. Kaposváron, a Latinka téren megnyílt az új lakástextilbolt és hangszerből!, több üzletet pedig szakosítot­tak a megyeszékhelyen, Bar­cson és Nagyatádon. Ez idő alatt nyitották meg a kaposvá­ri gyermekruházati áruházát is. A vállalat saját erőből 149 000 forintot költött beruház zásokra, ‘ kisebb berendezések­re pedig 190 00 forintot fordí-, totfc. A múlt héten lezajlott ter­melési tanácskozásokon sok szó esett a szocialista miumika- versenyrőL Valamennyi bolt bekapcsolódott a VIIL párt­kongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenybe. Több bolt dolgozód azonban abban a tévhitben voltaik^ hogy a verseny eredményei maguktól születnek, és a munkában él­ért teljesítmények egy­szersmind a versenynek is tulajdoníthatók. Az ilyenfajta szemlélet nem ösztönöz jobb munkára, s azért szakítani kell vele — szögezték le a termelé­si értekezleteken. A tanácskozásokon végiül megdicsérték a jó eredményt élért boltokat, s kitüntették a vállalat hét dolgozóját Nem mondtak le a szakosításról a marcaliak A‘ sertéshízla­lást fő üzemágává választatta már a múlt év nyarán a marcali Vörös Csillag Termelő­szövetkezet Erről a tervéről a kez­deti és időközben felbukkant nehéz­ségek ellenére sem mond le Pél­dája bizonyíték ar­ra, hogy célratö­rően, állhatatosan le lehet küzdeni az előre nem látott (akadályokat az átmeneti sikenfce- lenség nem szeg­heti az ember (kedvét, hanem na­gyobb erőfeszíté­sekre, a kivezető út szenvedélye­sebb keresésére kell hogy sarkall­ja. Így, ha később is, de beválik szá­mítása. A baj azzal kez­dődött, hogy a kel­leténél kevesebb kukoricájuk ter­mett Nem bizo­nyult vonzónak a kiválasztott anya­gi ösztönzési mód­szer, gazban ma­radt a legfonto­sabb abraktakar­many egy Okultak ebből az idén. Ám a mosta­ni jobb anyagi ösz­tönzésből csak ez­után lesz több etet­ni való, a tavalyi kudarcot megérezte a szövet­kezet Kölcsönbe kaptak az államtól abrakot de még így is úgyszólván csak tengethették a télen sertésáRományukait A kocák megsínylették a gyen­ge takarmányozást kesebbet ellettek az idén: 8,5 darab a malacozásd átlag. Hiányzik hát az 1380 darabos hizlalási terv megvalósításához száznál is több süldő. Venni drága volna. A 150 000 forintra tehető bevé­teli kiesést mással pótolják: több húscsdbét nevelnék a ter­vezettnél. Az idiei gyengébb vagy kései malacokból jövőre lesz hízó. A kocák ebben az évben megfelelő takarmányt kapnak, visszaszerzik tenyész- kondíciójukat. A sentósihizla­Képünkön: Koós Lajos sertésgondozó etefi a hízók egy csoportját. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Grusi Mihály — Becze Károly: (103) Ál 57081-ES légíonísfa iiiisf Az orvos gyógyszert szedett elő, odaadta Gazsónak, aztán karonfogta és visszakísérte a kórterembe. Amint a beteg egyediül ma­radt, bevett a gyógyszerből, s lefeküdt... Hamarosan mély álomba merült... Másnap arra ébredt, hogy az ápolónők egymásnak adják szobájának kilincsét. Vala­mennyien kedvesek, barátsá­gosak voltak. Végül az egyik nővér oda- lépfett az ágya mellé, barátsá­gosan köszönt, majd hogyléte iránt érdeklődött. Gazsónak jólestek a barátságos szavak. — Nyugodjék meg — 'foly­tatta lágy szavakkal az ápoló­nő. — Én mindenkor ön mel­lett leszek és mindent elköve­tek, hogy mielőbb meggyó­gyuljon. Ha átviszik az ideg­osztályra, kérje majd magát a szabad osztályra ... A beteg megígérte. A fiatal ápolónő megkérdez­te. — Van-e valami kívánsága, panasza? ... • — Köszönöm, - semmi... — No, akkor én elmegyek, de hamarosan találkozunk .. . Még csak azt az egyet mondja meg — kérdezte huncutkás mosollyal —, hogy tudja azt a nagydarab embert kényszer­zubbonyba húzni? Gazsó elpirult. Nem akarta bevallani, hogy gégén vágta, hát csak annyit mondott csen­desen: — Magam is egészségügyi voltaim... — Tudja, kegyetlen ember volt ez az ápoló és durva, mint a pokróc... Méltatlan viselke­dése miatt a főorvos elbocsá­totta ... Gazsó három nap múlva át­került az idegosztályra. Azon­nal észrevett néhány ismerőst. Bubul, a szenegáli néger az asztal sarkán verte a tamta­mot. Kármán Péter rádiós nagy buzgalommal szerelte a vezetékeket a harmadik ma­gyar pedig aki szakácsinstruk­tornak vallotta magát, a legkü­lönbözőbb ételek receptjeit so­rolta a hosszú olasz fiúnak — magyarul... Az olasz pedig fi­gyelmesen hallgatta és bóloga­tott hozzá... A jugoszláv nem háborgatott senkit, csak a le­gyeket zavarta és szinte már teljesen kipusztította azokat a szobából... A szoba legfur­csább lakója a két empés, azaz a lsét katonarendőr volt! Egyik Párizsból, a másik Korzikából került a légióba és mindketten Távol-Keleten teljesítettek szolgálatot. Onnan kerültek a Hopital Micke Levybe ... Ezek elindultak a szobában körben, ellenkező irányban. Amikor találkoztak először, katonásan tisztelegtek, majd lekevertek egymásnak egy-egy hatalmas pofont, aztán újra tisztelegtek és mentek tovább... Gazsó az úgynevezett megfi­gyelőbe került. Órák hosszat üldögélt ágya szélén gondola­taiba merülve. Egy hét múlva a főorvos elé került, aki azon­nal hogyléte iránt érdeklődött. Ö fejfájásra panaszkodott és kérte, helyezzék a szabad osz­tályra, mert a zárt osztály rossz hatással van rá... A három orvos összesúgott. — Mégis, mi a panasza? — kérdezte néhány perc múlva a főorvos. Gazsó a tarkójára mutatott. — Itt fáj nagyon. Az orvosok félrevonultak né­hány percig, ismét tanácskoz­tak, azután az egyik, aki még eddig nemigen szólt, hirtelen a légiós felé fordult. — Legyen szíves idehozni az iitatósmappát az asztalról. A beteg villámgyorsan ug­rott és vitte a kért tárgyat, majdnem felborította az or­vosokat Azok óvatosan vették ki a mappát a légiós reszkető kezéből, utána összenéztek, végül a főorvos mondta ki a határozatot. — Rendben van, a szabad osztályra kerül... Sőt külön szobát is fog kapni. Kérem, nyugodjék meg. Egy ápoló visszavezette a lé­gióst a megfigyelőbe. Ebéd végeztével Gazsó az ágya szélén üldögélt és az járt lés 1963. évi programját tehát teljesítheti a szövetkezet, föl­készült zás A fölkészülésbe betetertozik az is, hogy áll már a korszerű hizlalda. A tavasz óta emelte ezit az épületet a Vörös Csillag Tsz. Előrelátásukat, a sikerbe vetett bizodelrmikat mutatja, hogy megépítették, noha lát­ták: a tervezettnél kissebb lesz az állomány, elférne az a régi ólakban is. Az új hizlaldában a korszerű irányzatnak megfe­lelően harmincas falkákban helyezték ed a süldőket. Kiala­kították az állandó gondozó gárdát is. Mint nemrégiben megírtuk, havi fizetést adnak az állatgondozóknak. ........................................................................j Az elmondottakon kívül más { tanulságot is ad a marcaliak az eszében, hogy a délelőtti vi- S gyakorlata. Egy-egy nagyüze­mi ten talán már el is dőlt a-mi gazdaságot csakis lépésről sorsa. Az orvosok már tudják, ♦ lépésre haladva szabad szako- hogy leszerel-e, vagy továbbra j sítani A sietség, az elhamar- is a légió kötelékében nia- J kodás, a kapkodás visszaüthet, rád.— Sokáig töprengett « haszon helyett kárt okozhat. A S™ol> eí’esz szieszta ; gazdálkodást, a termelés szer- 3 ^dt ■,<^orm3n seTnmít sem t kezeiének módosítását gondos, a mat. j alapos, mindenre kiterjedő Gondolatait az szalotottai , , ... Q meg hogy egy kéz végigsimí- If^Sg***Ärt meglátta art a tedv^s ápoló-f kell, más megoldást nőt, akit még a sebészeten is-í^11 tataim a beveteli kieses el- mert meg. ♦ lensúlyozasara, a jövedelem­— Net csomagoljunk —1 csökkenés veszélyének elhárí- mondotta lágyan, mosolyogva! taSiara> 33 előirányzott összeg — és megyünk az új helyre... Megkapta az áthelyezést a sza­bad osztályra.— Gazsó örömmel ugrott fel fekhelyéről és pillanatok alatt összekapkodta holmiját A nő­vér pedig vidáman belekarolt, a légiósba és végigvezette a* zárt folyosón, majd az épület-1 nek egy másik szárnyába men­tek. Itt a fiú egy kétágyas szo­bában kapott helyet. A szoba tiszta volt, világos, ablakából szép kilátás nyílt Marseillesne. Az új lakó szinte ugrált örömé­ben. A legjobban talán annak örült, hogy levethette magáról az idegosztály ruháját. Helyet­te, szép, tiszta, frissen vasalt kórházi ruhát kapott. Végignyúlt ágyán, s hamaro­san el is aludt. előteremtésére. Szövetkezetről van szó, itt a szakosítással já­ró pénzügyi kockázatot nem más vállalja, hanem a tagság! Ügy kell hát szakosítani, hogy ez a kockázat minél kisebb le­gyen, illetve gondoskodni kell arról, hogy ne csak évek múl­va, hanem már most is és fo­lyamatosan adjon hasznot a szövetkezetnek a kialakuló fő üzemág. Mindehhez hozzá kell még tenni: állattenyésztésben csakis úgy lehet tartós eredmé­nyeket elérni, ha takarmány­ból kellő tartaléka vari a szö­vetkezetnek. Marcaliban sikeresen megol­dották ezt a korántsem egysze­rű feladatot. Sertéshi zlalásufc fejlesztésének a tervezetthez mért időleges elmaradása azért nem idéz élő pénzügyi zavart, mert szövetkezetük nem egy­oldalú gazdálkodást folytat, nem egyetlen üzemágra tesz föl mindent, hanem a fő ter­melési ágazatok mellett más bevételi forrásokból s merít­het, Csakis ilyen alapokon nyugodhat a termelés, a gaz­dálkodás, meg a parasztok meg. élhetésénék biztonsága nagy­üzemi méretekben is. K. X Arra ébredt hogy a folyo-í són nagy a sürgés-forgás. Meg-2 kezdődött a vacsoraosztás. Ha-| marosan nyílt a szoba ajtajai és belépett a kedves, csinos| nővér. A vacsorát hozta. — No, hogy tetszik az új he-; lye? — kérdezte mosolyogva. — Nagyon tetszik,... Kitű-j nőén érzem itt magam. — örülök neki... Tessék, itt3 a vacsorája... jó étvágyat..-! (Folytatjuk^ J_ FIGYELEM! (Jj csemegebolt nyílik f. hó 31-én 11 órakor Kaposváron, Május 1. u. 5. sz. alatt. Különleges hidegkonyha-készítmények Vörösmarty (zserbó) sütemények Minőségi húskészítmények Különleges italáruk Félkész készítmények Konzervkülönlegességek Udvarias kiszolgálás, higiénia Okvetlen keresse föl e különleges boltunkat Négyszer „kiváló“ szintet teljesített SOMOGY MEGYEI ÉLELMISZER- KISKERESKEDELMI VÁLLALAT, (66530) Kaposvár »

Next

/
Oldalképek
Tartalom