Somogyi Néplap, 1962. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-25 / 198. szám

Szombat, 1962. augusztus 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ü Kazalozó asszonyok Tavaly már hí­ressé váltak a környéken, az idén legalább ugyanakkora el­ismerést sze­reztek az atta- lai asszonyok. A szövetkezet ösz- szes kombájn­szalmáját ök rakták kazalba. Ebben az idő­szakban mindig napkeltétől nap­nyugtáig dolgo­zott a 14 asz- szomy: Máté Jó- zsefné, Orbán Józsefeié, Tóth Ágostonná, La­jos Jánosné, Papp Imréné, Kelemen Jó­zsefné, Tóth Im­réné, Kalocsa Józsefeié, Papp Jánosné, Orbán Mihályné, Gu­lyás Ferencné, Csullag Imréné, Tóth Ferencné és Rózsa Sán­dorrá. Együtt a vezetőséggel * Tibb, mint kétmillió forintos megtakarítás újításokból (Tudósítónktól.) A Kaposvári Textilművek dolgozói ez év első felében 152 újítást nyújtottak be, s 89-efc már be is vezettek az üzemben. Kovács János elő­fonó szerelő például pillanat- kapcsolót iktatott be a tex- tiléLőfomó gépek burkolatába, így számottevően csökkent a balesetveszély. Borbély Jó­zsef villanyszerélő a villany­motorok leégésének megaka­dályozására dolgozott ki ja­vaslatot; Az elfogadott újítások kö­zött van Galambos Attila technológusé is. Az új szovjet kártológépeknél az előbontó hengerek alatt elhelyezett far- dítóhengerekiről a nagy kerü­leti sebesség miatt sok fon­ható elemi szál került hulla­dékba. A fiatal technológus^ nsk több hónapos kísérletezés utón sikerült egy speciális rostélyszerkezetet készíteni, ennek segítségévéi az eddig hulladékba ment szálak most a fonalba kerülnék. Évente 29 000 kilogramm import nyersanyagot takaríthatnak meg ilyen módon. Mivel az újítás a kifonósi mennyiséget növeli, az újított rostélyszer­kezetet az üzem egész gép­parkjára megrendelték; Nagy jelentősége van Ke­mény Lajos technológus és Pressing l&jos művezető újí­tásának is. Textilipari hü- vélyrendezőt készítettek, s ezt a Magyar Pamut, a Lőrinci Fonó, a Miskolci Fonó, a Sze­gedi Textilművek és a szom­bathelyi fonoda is átveszi. Újításukkal az előkalkuláció szerint csaknem mástól mil­lió forintot takarítanak meg. Nagyszabású magyar kiállítás nyílik Accrában A Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében október végén nagyszabású magyar ipari kiállítás nyílik Ghana fővárosában, Accrában. A nagy távolság miatt már út­nak is indították a 12 vagon- nyi kiállítási tárgyat, 21 kül­kereskedelmi vállalatunk ex- portcikkeiinak mintapéldá­nyait. Közép-Afrikában ez lesz az első nagyobb magyar kiállí­tás. Kiállítanak gép- és mű­szeripari termékeket, elektro­mos háztartási cikkeket, jár­műveket, egészségügyi fölsze­reléseket, gyógyszereket; A kiállítás látogatói megis­merkedhetnek a magyar nép életévéi és az országainkat összefűző baráti kapcsolatok- kaL (MTI) Termelőszövetkezeteink szervezeti életének elemzésénél különös figyelmet érdemel a vezetőség munkája. Kivált azt érdemes vizsgálni, hogy az elnök mennyire támaszkodik e választott testületre, bevonja-e a közügyek intézésébe, a közös gazdaság irányításába, tájékoz­tatja-e rendszeresen a szövet­kezet gazdálkodásának, életé­nek minden fontosabb esemé­nyéről. Ha nem így cselekszik, akkor megsérti a tsz-demokrá- eiát, és megnehezíti saját mun­káját, helyzetét. Farkas János. az ötvöskónyi Aranykalász el­nöke így fogalmazta meg ezt a gondolatot a múltkor: »Igyek­szünk megosztani a gondot a vezetőség tagjaival; így ered­ményesebben dolgozhatunk, hiszen kevesebb tennivaló há­rul egy-egy emberre.« Éppen az élvonalbeli szövet­kezetek gyakorlata bizonyítja a legnagyobb meggyőző erővel ennek az elvnek a helyességét. Egy példát erre. A homok- szentgyörgyi Zöldmező elis­merten jól működő, példásan gazdálkodó, szilárd anyagi ala­pokon álló szövetkezet. Ebben nagy része van annak is, hogy Berki József elnök szót ért a vezetőséggel. »Könnyű nekik — mondhatná valaki —, szép a jövedelem, ezért a vezetőség mindenkor egyhangúlag elfo­gad minden javaslatot.« Az igaz, hogy mire szavazásra ke­rül a sor, már megszületett az egyetértés. Ám nem formális, fejbólogató beleegyezés ez, ha­nem meggyőzéssel kialakított, meggyőződésen nyugvó egység. Megteremtésén az elnök követ­kezetesen, céltudatosan dolgo­zik. Minden tervezett intézke­dést megbeszél előzetesen a párttitkárral, a főmezőgazdász- szai, s pénzügyi kérdésekben meghallgatja a főkönyvelő vé­leményét. így készítik elő Ho- mokszentgyörgyön a vezetősé­gi ülést. S ha a szakvezetők kialakították egységes állás­pontjukat, akkor ennek helyes­ségéről együttesen könnyebben meggyőzik az egész vezetősé­get. Azokat a vezetőségi tago­kat is, akik kezdetben esetleg ellenezték az egyébként cél­szerű és később meg is szava­zott javaslatot. A szavazás után aztán mindnyájan egyesült erővel dolgoznak a határozat végrehajtásáért. így volt ez például a kézi aratás javadal­mazásának megállapításakor is. Négy kategóriába osztották a gabonát dőltségi állapotától függően; Meghatározták min­den kategóriának a holdankén- ti aratási díjtételét. Aztán egy bizottság a helyszínen, táblá­ról táblára járva döntötte el, hogy melyik gabona levágá­zottság a vezetőség útmutatá­sával, támogatásával végezte el munkáját — a tagság meg­elégedésére. Sok szövetkezetben gyakorlattá vált hogy kibővített vezetőségi ülést tar­tanak. Ha az állattenyésztés helyzete, fejlesztésének terve szerepel napirenden, részt vesz­nek a vitában — mert jelen vannak az ülésen — a jószág­gondozók is. Belegen szinte minden vezetőségi ülésre hív­nak meg tisztséget nem viselő tsz-gazdákat. Görgetegen más­fél év óta úgyszólván nem is volt olyan megbeszélés, ame­lyen kizárólag a vezetőség tág­jai vettek volna részt. Kovács József, a patosfai Búzakalász elnöke állandóan nagy gondot fordít arra, hogy a gazdálko­dást jelentősebb mértékben érintő kérdésekben ne csak a saját és a vezetőség véleménye alapján döntsenek; a határo­zatban benne van a leghozzá­értőbb gazdák javaslata is. Az idén például a tél hosszúra nyúlása miatt ekként módosí­tották előzetes tavaszi vetéster­vüket. Nagykorpádon pedig az a jó szokás honosodott meg, hogy a vezetőség döntéseit nemcsak a brigádvezetőkkel, hanem a csapatvezetőkkel is ismertetik. Megítélésük sze­rint így jobban megvalósulnak a határozatok, mert többen és egységesebben szervezik vég­rehajtásukat. Szóvá teszik némelyek, hogy nem töltik be szerepüket a ve­zetőségi ülések, mert azokat a részvevők személyes érdekeik kiharcolására, esetenként anyagi előnyök szerzésére igye­keznek fölhasználni. így mondta Nyári Gyula háromfai főmezőgazdász, ugyanezt emlí­tette Mészáros József somogy- meggyesi párttitkár és Mihá­lyi Andor, a törökkoppányi pártvezetőség tagja is. Hogyan lehet ezen az állapoton változ­tatni? Óhajjal, határozatta] aligha. Csakis a meggyőzés se­gíthet. Elsősorban a tsz-elnök dolga, hogy — a párttitkár, a pártvezetőség, a párttagság se­gítségével, a tanácselnök tá­mogatásával — ráébressze fe­lelősségük tudatára a szövet­kezet vezetőségi tagjait Nem azért adott tisztséget nekik a közgyűlés, hogy megbízatásu­kat semmibe vegyék, vágj' mint a »tűzhöz közelebb állók, előbb melegedjenek«. Nevelni kell őket. A választott testület hasznos nevelőiskola lehet, ha az elnök megbízatással látja el a vezetőség tagjait. Hiszen ahányan vannak, a szövetke­sáért mennyi pénz jár. Ez a bi- zetnek csaknem , mukaterületén ugyanannyi dolgoznak. Buzi Mihály — Becze Károly: "I ^ 57081-ES léglonisfa | Egyikük traktoros, másikuk ezekben az ünnepélyes pilla-; sertéshizlaló, harmadikuk fo­natokban.. J gates, van köztük baramfigon­— Most menj! — szólt Thin j dozó, nővénjdermesztési gya­A ^llogmunkás, iparos, magtáros. — Igen. Holnap este a le-1 Azért választották meg őket, vegöbe repül a Bám-káni lő- jj hogy a közös gazdaság minden — Hanoi. Zsitvai hadnagy vagyok, a parancsnokságra igyekszem. Zsitvai folytathatta útját. Mintegy 100 méterrel feljebb, egy sűrű növényzetű helyen, hatalmas cserje mögött barlang szája sötétlett. A hadnagy be­lépett. Néhány méter után ap­ró gyertyafényt vett észre. Mellette, gyalulatlan faasztal­nál Thin Lin főhadnagy dolgo­zott, aki Nao Ting halála után az egység parancsnoka lett. Amikor Thin Lin észrevette a közeledőt, eléje sietett. — Nos? — kérdezte izgatot­tan. Zsitvai nem felélt. Leült az asztal mellé és szótlanul bá­mult a gyertya fényébe. — Rossz hír? — kérdezte a parancsnok. — A lehető legrosszabb — mondotta halkan Zsitvai. — Ti-ti a kardjába dőlt.;; Meg­halt. Thin Lin tenyerébe temette arcát. Sokáig hallgatott. — És Gazsó? — kérdezte végül. — Agya ismét elborul* Most egy svájci hajón útban van Marseille félé.;; Hallgattak mind a ketten és emlékeztek.;. Zsitvai törte meg magysokára a csendet. — Nem tudtam Nao Ting utolsó kívánságát teljesíteni— Rám bízta Ti-tit;:: Úgy sze­rette volna, ha a lánya boldog lesz. És most. Thin Lin közbevágott. — De miért tette? ... Miért kéllett így eldobnia magától az életet? .;: — Amikor hírül vette Ga­zsó súlyos betegségét, saját magát okolta. Napokig emész­tette, kínozta magát, amiért azon az éjszakán csak hárman szöktek meg az erődből és Gazsót otthagyta. Saját magát okolta mindenért.:. Aztán jött édesapja halála ..: Telje­sen összetört..: Úgy érezte, mindenkit elveszített..; Nem lehetett megvigasztalni .;. Ilyen lélklállapotban került a Hanoi-i kikötőbe, ahol pontot tett vívódásai végére. j , — Szörnyű! — mondotta halkan Thin Ltot; — Derék, megbízható társa­kat vesztettünk el. Mert most mór elveszítettük honfitársa­mat, Gazsót is..; — Igen, Bár én személyesen csak a te és szegény Maronics hadna gy elbeszéléséből isme­rem. És persze Nao Ting sza­vaiból ;.: Minden nap beszélt róla ... szeretettel;.. Túláradó melegséggel. Úgy szerette vol­na megérni azt a napot, ami­kor lánya és Gazsó;.; Elhallgatott Elfordult, sze­méből egy könnycseppet tö­rölt ki gyorsan, mintha szé­gyenné. Aztán a hadnagy élé állt — Ez a sok vér, ez a sok veszteség nem hullhat hiálba! — Nem;.; nem hull hiába! — válaszolta keményen Zsit­vai. — Úgy harcolunk, ahogy ők — folytatta Thin Lin és ha kell, úgy halunk meg, ahogy Nao Ting, Maronics és százan, és százan, de végül is kiver­jük innen az idegeneket, el­hozzuk ennek a sokat szenve­dett népnek a szabadságot.:. Elhallgatott Zsitvai felállt szerraktár • • • Gazsó a sorozatos kezelés következtében tíz nap múlva: eszméletre tért A hajó már Afrika partjai­hoz közeledett. Tizenheten fe-_ küldtek a közös teremben, egy t p0$ig —— Karba, szenegáli iné- ^ iqítsoakkoíI a vezetőség ruvtáro­: ágazatában, munkakörében • közvetlenül szerzett tapaszta­lataikat eljuttassák a vezető- í ségbe. Adjanak is számot : rendszeresen észrevételeikről, s : munka közben ismertessék ger —' az egyik párnázott fa­lú kűlönszobában. A néger szinte állandóan az ajtót ver­te. Este, amikor már minden­ki nyugovóra tért, Kaita ak­kor sem pihent, zörgött, ordí­tott, azonban az ápolók feléje sem néztek. A nap itt te katonásan kez­dődött: hat órakor ébresztő, hét órakor reggeli, nyolc óra­kor vizit. A két orvos sorrajárta a betegeket, nyomukban az ápo­lók. Amikor a főorvos he­lyettese Kaita cellájának aj­taját kinjdtotta, meglepetten hátralépett. A gumifalú szoba közepén szennyben, piszokBan ott feküdt a néger. Arcát több hetes szakáll borította. f—i Meghalt — mondotta csendesen. ÍFghjtatjukj zatait, terveit, elgondolásait. Aid erre a hatékony támogatás mellett vagy ismételt figyel­meztetés ellenére sem hajlan­dó vagy nem képes, az csak a létszámot tölti, az jobban te­szi, ha átadja helyét másnak. A nagyberényiek úgy vetettek véget az örökös szócséplésnek a vezetőségben, hogy a tiszt­ségre alkalmatlannak, méltat­lannak bizonyult embereket visszahívták a választott testü­letből. Most 17 helyett 7 tag­ja van a vezetőségnek; tud ez a »vezérkar« vitatkozni te, ér­demben határozni is, akár sze­mélyi sérelmekről, akár ter­melési, gazdálkodási kérdések- ről van szó. A vezetőség megyénk ter- . melőszövetkezeteinek többsé- | gében jó] dolgozik, illetve jmunkája egyre javul. Zavaró ‘jelenségek, félreértések, vagy. meg nem értésből fakadó rend­ellenességek azonban akadnak helyenként. Ezeket rendszerint az elnök okozza. Abból indul ki, hogy neki van legnagyobb vezetési tapasztalata, ezért vá­lasztották meg elnöknek; s ha már megválasztották, akkor bízzák csak rá a dolgokat, el­rendez ő mindent, hiszen min­denkinél jobban tudja, mikor mit, és hogyan kell elintézni. Egyébként is — mondja — ben­ne van az alapszabályban is, hogy »az elnök a termelőszö­vetkezet felelős vezetője... aki a termelőszövetkezet gaz­dálkodását és ügyvitelét a ve­zetőség nevében irányítja«. Igen, az elnök a vezetőség ne­vében irányít, de nem a veze­tőség helyett, nem a vezetőség nélkül! A vezetőség az a vá­lasztott testület, amely — ugyancsak az alapszabály meg­fogalmazása szerint — intézi a közgyűlések közötti időszakban a termelőszövetkezet ügyeit. A vezetőség felelős a gazdálkodás irányításáért, a rendelkezések megtartásáért, a közgyűlési ha­tározatok végrehajtásáért. Márpedig ha mindezért köte­lező felelősséggel tartozik, ak­kor természetesen jogában is áll, hogy ezekben az ügyekben — az elnökkel együtt — intéz­kedjék. Segítője a vezetőség az el­nöknek. Az a tiszte, köteles­sége és joga ennek a testület­nek, hogy vezesse, irányítsa a közös gazdaságot. Az elnök egyszemélyi vezetési jogát nem csorbítja ez. A vezetősé­gi ülések közti időszakban természetesen ő intézkedik — a közgyűlési, vezetőségi hatá­rozatok szellemében. Elenged­hetetlen kötelessége, hogy tá­maszkodjék a testületre. Nem teheti meg, hogy papírlapra írt névsorrá degradálja a köz- ígjnilésen választott vezetősé­get; nem teheti meg, hogy hosszú hetekig, hónapokig egyszerűen össze sem hívja, intézkedéseiről nem tájékoz­tatja, elgondolásairól meg sem kérdi a vezetőség tagjait. Hogy javaslatot úgysem kap­na tőlük? Ugyan ki javasolna bármit is, ha látja, hogy az önfejű, beképzelt elnök mát sem ad mások szavára; Ám előfordulhat, hogy ülésezik a vezetőség, javaslat mégsem hangzik el egy sem. Kezdet­ben van ez csak így. Ha lát­ja a vezetőségi tag, hogy in­dítványát az elnök elfogadta, és meg is valósította, akkor érzi, tudja: érdemes tömi a fejét, érdemes nyitott szem­mel járnia, és újabb meg újabb ötletét, megfigyelését, észrevételét el te mondja szép sorjában. Nevelőiskola a ve­zetői tisztség, mint előbb te említettülr; egyszerű paraszt­embereket tanít meg a nagy­üzem irányítására. Nem egy­szerre, hanem apránként, lé­pésről lépésre haladva. Érdeklődnek a ve­zetőségi tagok közös gazda­ságuk dolgai iránt — ez jel­lemző döntő többségükre. Annyira érdeklődnek, hogy rendszerint vasárnapi pihenő­idejüket is föláldozzák, hogy részt vehessenek az ülésen. A somogj'szili Petőfi vezetősé­ge a nyár elején ünnepnapon járta be a határt. Mint egyik cikkünkben írtuk te annak idején, reggeltől estig tartott a határjárás meg a vita. Kell te az, hogy a vezetőség kü­lönböző munkaterületen dol­gozó tagjai időmként általáno­san tájékozódjanak szövetke­zetük egészének helyzetéről. Határjárással meg majorláto­gatással is meg a szakvezetők beszámolói alapján is. Nagy figyelemmel hallgatta meg nemrégiben az istvándi Új Élet veztősége a főkönyvelő beszámolóját az első félév gazdálkodási, pénzügyi tervé­nek alakulásáról. Hogyne hall­gatták volna figyelmesen, hi­szen róluk, szövetkezetükről van szó. Kutas József

Next

/
Oldalképek
Tartalom