Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-13 / 162. szám

\ SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1962. július 13. Folytatta tanácskozását a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus (Folytatás az L oldalról.) Ezután rövid szünet követ­kezett,-s ezt követően a fran­cia Raymond Guyot elnöklete alatt az ülés folytatta munká­ját. A szünet után elsőnek N. A. Welbeck ghanai küldött lépett a szónoki emelvényre. Utána Mikhael Nuaim libanoni író kapott szót. Subandrio asszony, az indo­néz külügyminiszter felesége, az indonéz küldöttség vezetője volt a következő szánok. Bevezetőül ő is megköszönte a szovjet kormánynak a ven­dégszerető fogadtatást, majd felolvasta Sukarno elnöknek a kongresszushoz intézett üzene­tét. Az indonéz köztársasági elnök üzenetében üdvözli a kongresszust, majd ismerteti azt a harcot, amelyet az indo­néz nép a gyarmati uralom utolsó maradványainak felszá­molásáért, Nyugat-Irián felsza­badításáért vív. Az elnök üze­netében leszögezi, hogy Nyu­gat-Iriánt még ebiben az évben fel- fogják szabadítani. Ezzel a harccal járul hozzá az indonéz nép a békéért folytatott küzde­lem sikeréhez. Homer A. Jack, az amerikai küldöttség tagja felolvasta ti­zennégy amerikai független személyiség nyilatkozatát. A nyilatkozat szerkesztői képvi­selik az úgynevezett megbéké­lés társaságot, az Amerikai Szocialista Pártot, a nukleáris kísérletek ellen küzdő mozgal­mat (SANE) és több más tár­sadalmi szervezetet. Ezután a ghanai küldöttség vezetője felolvasta Nkrumah köztársasági elnöknek a kong­resszushoz intézett üzenetét. Az elnök üzenetében szólt a nem­rég lezajlott »bombamentes vi­lág« elnevezésű accrai értekez­letről, majd sok sikert kívánt a kongresszusnak a leszerelé­sért, a békéért vívott harcához. Rajmond Guyot elnök az üzenet ismertetése után ebéd­szünetet rendelt el. Szín Go Szón (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) volt a kongresszus csütörtök délutáni ülésének első felszó­lalója. Az egész terem lelkes ová­cióval fogadta a következő fel­szólalót: German Tyitovot, aki röviden beszélt nemrégiben tett utazásairól, az egyszerű emberekkel való találkozásairól ( és hangsúlyozta, hogy meggyő­ződése szerint az amerikai nép békeszerető nép, amely nem akar háborút. Tyitov felháborodással be­szélt a veszélyes és provoká­ciós célokat szolgáló magaslég­köri amerikai nukleáris rob­bantásról. A magaslégköri nuk­leáris kísérletek — mondotta — fenyegetik az emberek életét, egyebek közt a jövendő űrha­jósok egészségét. »A szovjet emberek nem azért nyitották meg a kozmosz kapuit, hogy az amerikaiak bevágják« — mon­dotta. Halid Mohi Ed-Din, az Egye­sült Arab Köztársaság képvi­selője kijelentette, hogy a fegy­verkezési célokat szolgáló ösz- szegéket az emberiség javára kell fordítani. A következő felszólaló, Ma­rio Andrade angolai küldött az angolai nép függetlenségi har­cáról beszélt. Ezután Alekszij pátriárka, a pravoszláv egyház vezetője mondott beszédet. Többek kö­zött hangsúlyozta: egyes álla­mok nem akarják igazán a le­szerelést, pedig választani csak két dolog között lehet: vagy ál­talános leszerelés, vagy általá­nos pusztulás. A következő szánok Wemer protestáns lelkész (Nyugat-Né- metország) volt. Edward Ndlovu közép-afri­kai küldött felszólalása na­gyobb részében a Dél-Afrikai Köztársaság kormányának faj­gyűlölő politikájáról beszélt. Yoshitaro Hirano, a japán küldöttség vezetője részletesen ismertette a japán népnek az amerikai támaszpontok felszá­molásáért, a béke megszilárdí­tásáért vívott harcát. Ezután Mohammed Mahdi saság képviselője rövid beve­zető után arab nyelvű költe­ményt mondott el a béke ál­dásairól. Az ülés jelentő® eseménye volt Jevgenyij Fjodorov akadé­mikusnak, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia főtitkárának felszólalása. Fjodorov igen konkrétan és részletesen válaszolt azoknak az amerikai és angol felszóla­lóknak, akik azt állították: a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok egyenlő felelősséget vi­sel azért, hogy a nukleáris kí­sérleteket máig sem sikerült megszüntetni. Visszapillantást vetett a nukleáris kísérleti robbantások történetére és hangoztatta, hogy a Szovjetunió egyszer már egyoldalúan megszüntette a robbantásokat, viszont más országok — például Franciaor­szág — akkor sem hagytak fel a kísérletekkel. Ezért nem he­lyes út a kísérleti robbantások egyoldalú megszüntetése, ha­nem egyezményt kell kötni az érdekeltek között és ma erre megvan minden lehetőség. A kongresszus hívjon fel minden kormányt, hogy siettessék az egyezmény megkötését. A délutáni ülésen az emlí­tetteken kívül felszólalt Auszt­ria, Ghana, India, Tanganyika és Olaszország egy-egy küldöt­te. Este a békekongresszus kül­döttei, megfigyelői és vendégei a Kreml kongresszusi palotá­jának nagytermében megtekin­tették a szovjet szakszervezeti művészegyüttesek díszelőadá­sát el-Jawaheri, az iraki Köztár­PÁRIZSBAN Algírból visszamaradt plasztik-bombák — féláron!!! Gerő Sándor rajza. Ssakasits Árpád nyilatkozata Moszkva (MTI). Szakosíts Árpád, az Országos Béketainács elnöke, a Béke­világtanács tagja, a moszkvai leszerelési és béke-világkong­resszuson ..részt vevő majgyar küldöttség vezetője, csütörtö­kön a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítóinak: — E kongresszus jelentősé­gét ón nemcsak abban látom, hogy az eddig felszólalt kül­döttek, megfigyelők és vendé­gek mennyire egyetértettek a leszerelésben és a békés együtt­élésben. Az öt világrész több mint 100 országának képviselői méltóképpen demonstrálják a százmilliók békeakaratát. Büszkék lehetenek azok, akik ezt a nagyszerű békemozgal­mat kezdeményezték, akik a magokat elvetették. Évszáza­dok óta semmiféle irányzat nem volt képes ilyen hatalmas megmozdulást produkálni. Hruscsov beszéde — szelle­mét, súlyát és hatását tekint­ve — magasan (kiemelkedik korunk minden államférfiúi megnyilvánulása közül. Aho­gyan a beszéd fogadtatása is megmutatta, a leszerelés és- a nukleáris fegyverek betiltásá­nak eszméje magával ragadta "a legkülönbözőbb színű, vallá­sai, nemzetiségű tömegeket. Soha még ilyen kiterjedt és átfogó mozgalom nem volt a világon, amióta ember él a Úja!!! Iransallantí televíziós közvetítés a „Telstar“ amerikai mesterséges boté segítségével Washington (AP, Reuter). A kedden felbocsátott »Tels­tar« amerikai mesterséges hold közbeiktatásával a csütörtökre virradó éjszaka újabb rövid televíziós kapcsolatot létesí­tettek az Atlanti-óceán két partja között. A Mint a nyugati hírügynöksé­gek jelentik, előbb az Egye­sült Államokból sugároztak rö­vid televíziós adást. — részben az előző éjszakai adás ismét­lését — Nyugat-Európa felé. Ezt követően a francia tele­vízió műsorát továbbította a »Telstar« három amerikai te­levíziós hálózat részére. ^ »Telstar« a Föld körül megtett 15. fordulója közben továbbította a francia adóst, és ez egyidejűleg volt vehető az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, Két árával később — a 16. forduló alatt — Nagy-Britan- niából sugároztak adást, ame­lyet az amerikai televíziós né­zők öt percen át láthattak. A közvetítési kísérleteket folytatják, és úgy tudják, hogy az első hivatalos műsor sugár­zására július 23-án kerül sor. Az amerikaiak állítólag mint­egy ötven hasonló mesterséges hóidat készülnek ' felbocsátani, hogy a nap minden órájában biztosítani tudják a transatlan- ti összeköttetést. (MTI) földön. Egy latin-amerikai kül­döttől hallottam ezt a kifeje­zést: Hruscsov kezünkbe adta a nemzetközi békemozgalom bibliáját A sajátságos megfo­galmazás mély igazságot ta­kar: a beszéd valóban irányt mutat a sikeres és győzelmes békeharcra. Csütörtökön megrendítő volt a kenyai delegátus felszólalá­sa. Azt mondotta: nem aka­runk mást, csak békét és sza­badságot, s dalt énekelt a szó­noki emelvényről. Sommázva az eddigieket megállapíthatjuk, hogy a ta­nácskozás menete beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Hruscsov beszéde megmutatta az utat a békéhez Moszkva (TASZSZ). A Pravda csütörtöki száma Olga Csecsotkina riportját közli a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus ülé­seiről. A riport leírja, hogy mi­lyen mély hatást tett a kong­resszus részvevőire Hruscsov beszéde. Csecsotkina a továbbiakban kifejti, hogy sok küldött, köz­tük amerikaiak is elismerésü­ket nyilvánították azért, hogy Hruscsov maga jelent meg a kongresszuson, és fejtette ki a szovjet kormány álláspontját. — Miért nem jön el Kennedy amerikai elnök is a kongresz- szusra, és fejti ki az Egyesült Államok politikáját a leszere­lés és a béke kérdéséről? — mondták ezek a küldöttek. — Ebben az esetben a kongresszus részvevői meghallanák mind a két fél álláspontját és véle­ményt mondhatnának. A Pravda vezércikke hang­súlyozza, hogy »e kongresszus jelentőségét nemcsak a részve­vő országok száma határozza meg. A küldöttek mögött lát­hatatlanul ott van a történe­lem hatalmas és legyőzhetet­len ereje, az igazság ereje. A Moszkvában összegyűlt béke- küldöttek az embereik milliói­nak, a föld minden népének leghőbb vágyait és reményeit, gondolatait és érzelmeit juttat­ják kifejezésre.« — Arra a kérdésre, melyik a reális út a békéhez — folytatja a vezércikk —■, minden világ­rész lakosai biztató választ kaptak Hruscsov felszólalásá­ban. — A különböző felfogású és világnézetű embereknek érez­niük kellett és fel kellett is­merniük, mennyire az övék is a Szovjetunió békés álláspont­ja. Ezért tapsolták meg olyan őszinte lelkesedéssel a szovjet miniszterelnök beszédét. A kongresszus küldötteinek a csütörtöki moszkvai lapok­ban megjelent nyilatkozatai szintén kiemelik Hruscsov be­szédének jelentőségét. Eduardo Corona havannai egyetemi ta­nár megállapítja: »Ez a beszéd ismét meggyőzően bizonyította a Szovjetunió politikájának nemes és békés jellegét.« »A kongresszus és Nyikita Hruscsov beszéde rendkívül nagymértékben előmozdítja a béke ügyét« — jelentette ki Karl Ludwig Opitz nyugatné­met író. Jean Paul Sartre ismert fran­cia író, aki Hruscsov beszéde napján érkezett repülőgépen iuu*z.i. v ália és egyenesen a kongresszusi palotába sietett, hogy meghallgassa a szovjet kormányfő felszólalását, a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: — Hálássk lehetünk Hrus- csuvnak, hogy a békeharcosok előtt kifejtette a szovjet kor­mány álláspontját Sajnálom, hogy más kormányfők nem vet­ték maguknak a fára-' ágot, hogy eljöjjenek a kongresszus­ra és ugyanezt tegyék. — Nagy beszéd volt ez, amely tele volt lelkesítő és gya­korlatilag megvalósítható gom dalotokkal — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának Bernal professzor, majd hangsúlyozta, hogy Hruscsov, mint államfér­fi, »kész biztosítani az általá­nos és teljes leszerelés prog­ramjának végrehajtását-«. (MTI) Fasiszta merénylet egy fiatal lány ellen Montevideo (AP, AFP). Az uruguayi Montevideóban fasiszta huligánok a napokban nyílt utcán megtámadták a 17 esztendős Soledad Barret Vied- mant, egy neves paraguayi el­lenzéki politikus lányát, és kényszerítették, hogy beüljön a kocsijukba. Miután a fiatal lányt nem sikerült rákényszaríteniök, hopr azt kiáltsa: »Heil Hitler! Éljen az OAS! Vesszen Cast­ro!« dühükben késsel egy-egy horogkeresztet tetováltak a lány lábára, majd, kidobták az autóból. Olyan súlyos sebeket ejtettek rajta, hoigy a fiatal lányt most kórházban kezelik, és bár valószínűleg életben tudják tartani, a horogkeresz­tes bélyeget egész életén ál viselni fogja. Az ügy a mcntevideód közvé­leményben óriási felháborodásl keltett, a sajtó fényképeket közöl a szerencsétlen fiatal sebeiről. Soledad Barret apja, Rafael Barret, Alfredo Stroess- ner paraguayi diktátorral való szembeszállása miatt egy évvel ezelőtt Montevideóba emigrált, ö maga és a lánya tagja a haladó egységes' nemzeti feL szabadítási frontnak, amely az emigrációban Strossner dik­tatúrájának megdöntésére ala­kult. (MTI). Hírek Washingtonból Washington (MTI). Az amerikai képviselőház, amely Kennedy elnök külföldi segélyprogramjának törvényja­vaslatát vitatja, szerdán meg­lepetésszerű, nem végleges sza­vazással jóváhagyott egy mó­dosító indítványt. Az indítvány megtiltaná a kormánynak, hogy á külföldi segélyprogram céljaira szolgáló összegekből kölcsön, vagy kötvény formá­jában pénzügyi támogatásban részesítse az ENSZ-t mindad­dig, amíg valamennyi tagállam be nem fizette részesedését a világszervezet kongói és gha­nai akciójának finanszírozásá­ra. A módosító indítványt Cross köztársasági párti képviselő terjesztette be. Ryan demokra­ta párti képviselő felszólalásá­ban hangoztatta, ha nem uta­sítják el az indítványt, ezzel »papírra vetik az ENSZ nekro­lógjának első betűit«. Bár hírügynökségi kommen­tárok lehetségesnek tartják, hogy a képviselőház végső sor­ban elutasítja a módosító in­dítványt, annak puszta benyúj­tása kétségessé tette Kennedy elnöknek azt a javaslatát, hogy százmillió dollár kölcsönnel támogassák az ENSZ-t kötvé­nyek vásárlása formájában. A szenátus már jóváhagyta Ken­nedy javaslatát. * « * A világbank szerdán közöl­te, hogy 30 millió dollárnak megfelelő kölcsönt folyósít Ju­goszláviának az energia-terme­lő üzemek’ építési programjá­nak továbbfejlesztéséhez. A kölcsön 25 évre szól és 5,75 szá­zalékos kamattal jár. Ez a má­sodik kölcsön, amelyet a vi­lágbank Jugoszláviának erre a célra folyósít. * » « Kennedy elnök csütörtökre villásreggelire hívta a Fehér Házba az Egyesült Államok vezető üzletembereit, banká­rait és lapkiadóit, hogy gazda­sági és külkereskedelmi prob­lémákról tárgyaljon velük. Mint a Reuter rámutat, meg- fi gyelők véleménye szerint Kennedy elnök újabb erőfeszí­téseket tesz, hogy megjavítsa kapcsolatait az üzleti világgal, miután a nagy acélipari társa­ságok tervbe vett áremelésé­nek betiltása beárnyékolta eze­ket a kapcsolatokat. Piccioni olasz külügy­miniszter a kormány külpolitikájáról , Róma (MTI). Az olasz szenátus ült Piccioni külügyminiszter 1 goztatta, hogy »a kelet é nyugat közötti ideológiai : lönbség ellenére szorgalma kell a tárgyalásokat.« Piccioni kérdésekre v szólva megerősítette kor nyának »azt az eltökélt sz dékát, hogy továbbra is te- kényén hozzájárul az at le szolidaritás megszilárditá hoz.-« Örömmel üdvöz'1 Nagy-Britanniának azt az ■ határozását, hogy felvét; kéri az Európai Közös Pú' és az úgynevezett európai T lltikai unió kialakítását ! szólva az olasz kormány »bé­kéltető szerepét« hangsúlyozta; Ben Bella megérkezett Algériába Algéria ENSZ-küldöttének nyilatkozata Algír (AFP, AP). Átlépte Algéria és Marokkó határát Ben Bella, az algériai ideiglenes kormány miniszter­elnökhelyettese és rövid láto­gatást tett szülővárosában Már­náiban. A miniszterelnökhe­lyettes ezután tovább utazott Flemcen-be, ahol csaknem százezer főnyi ünneplő tömeg előtt beszédet mondott. A töb­bi között hangsúlyozta a kol­iJouhoud tábornok kegyelmet kap? Párizs (MTI). Jólértesült körökből szárma­zó hírek szerint De Gaulle a joílius 14-i áúamünnep alkal­mából széleskörű közkegyelmet készül gyakorolni. Az ammesz- tiára javasoltak között szere­pel Edmond Jouhaud volt tá­bornok, az OAS alvezére is, akit a katonai törvényszék halálra ítélt A Közös Piac hírei Brüsszel (Reuter)^ Az angol küldöttség folytat­ja csatlakozási tárgyalásait Brüsszelben. A szerdai esz­mecserék során az angolok is­mertették i álláspontjukat a mérsékelt égövi országokban folyó élelmiszeripari termelés kérdéséről. A tárgyalások még nem hoztak eredményt, mert a Közös Fiac tagállamai egy­másközt sem tudták tisztázni végleges álláspontjukat. A kérdéssel későbbi időpontban foglalkoznak isznúti lektív vezetés fontosságát, . és cáfolta, hogy személyi hata­lomra törekednék. Kijelentet­te, hogy nem ellenzi az evianí egyezményeket, ha a franciák maradéktalanul megtartják azokat. Ben Bella pénteken valószí­nűleg Oránba érkezik. Kísé­retében van Mohamed Khider, volt államminiszter is. A párizsi Express című lap közli Ben Bella nyilatkozatát. »Semmi másra nincs szükség, mint az algériai forradalmi ta­nács összehívására és a követ­kező lépések demokratikus megvitatására. Meg vagyok győződve arról — mondotta Ben Bella —, forradalmunk elég életképes ahhoz, hogy le- küzdje ezt a válságot. Ami az Algériában élő európaiak jö­vőjét illeti — tette hozzá —, azt kívánjuk tőlük, hogy tűrjék fel ^ingujjukat, dolgozzanak ve­lünk, váljanak teljesen algé­riaivá és akkor együtt halad­hatunk.« NEW YORK Szerdán ülést tartott az ENSZ afro-ázsiai csoportja és meghallgatta Csanderli algériai küldött beszámolóját. Az afro­ázsiai csoport tagjai örömmel üdvözölték Algéria független­ségének létrejöttét, és kifejez­ték azt a reményüket, hogy az ENSZ soron következő közgyű­lésén felveszik Algériát a vi­lágszervezet tagjai közé. Csanderli az ülés után nyi­latkozott az újságíróknak. Han­goztatta, hogy a nézeteltérése­ket békés úton meg fogják ol­dani. Megállapította, hogy Ben Bella nem ellenzi az eviani egyezményeket, és a nézetel­térések középpontjában a had­sereg vezetőinek felmentése aiL miü

Next

/
Oldalképek
Tartalom