Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-12 / 161. szám

Csütörtök, 1962. július 12. 5 SOMOGYI NÉPLAP Borsónyüvés előíf a pesíi lányok Három napja érkeztek a tá­borba. Első nap a gyümölcsös­ben kapáltak, kedden újbabot szedtek, s szerdán leállt a munka. Zuhogott az eső. Igaz, némelyik sátor oldala bedőlt, de inkább az riasztotta meg a lányokat, hogy nem tud­nak majd dolgozni. A sátrak­ból vegyes hangulatú beszéd szűrődött ki. Néhol nevetlek. Valakinek rácsöppent a fejére az eső, de a kislány magára húzta a takarót, s aludt to­vább. A többiek derültek raj­ta. Máshol találgattak. Mi lesz most... Délelőtt is esett. Az állami gazdaság dolgozói örültek en­nek. Sokat ér ez nekünk — hajtogatták egyre. A középis­kolás lányok nem értették. Dolgozni akarunk — Háromszázan itt vagyunk, mi dolgozni jöttünk, s most az eső miatt nem lehet. A gazdaság dolgozói megma­gyarázták a pesti lányoknak, mit jelent a földnek, a nö­vénynek a víz. S délután, ami­kor már mi, beszélgettünk a Geisler Eta önkéntes ifjúsági építőtábor lakóival, ők mond­ták nekünk, hogy milyen ér­ték a földnek a csapadék. Aztán elmesélték, hogyan telt el a három nap Balaton- újhelyen. Volt, akinek az édes­anyja kétségbeesett: mit fogsz enni, lányom, a táborban? A kislány már az első nap el­küldte tréfás hangon megírt, üdvözlőlapját: »Már nem ha­lok éhen, loptam cseresznyét.« Egy másik szülő attól féltette lányát, hogy megerőlteti ma­gát a kapálásban. A kislány felolvasta a sátorban tréfás le­velét. »Olyan izomlázam van, hogy alig tudok mozogni.« A túlzáson jóízűen nevettek vala­mennyien. Amikor komolyra fordítot­tuk a szót, a munkáról és a kosztról valamennyien lelke­sedéssel beszéltek. — Az igaz, hogy feltörte a kapa a tenyeremet — mondta az egyik gimnazista lány —, de csak most tudom igazán ér­tékelni a paraszti munkát. — Az ebéd olyan finom és olyan nagy adag — mondta a másik —, nem lehet panaszunk az állami gazdaság föztjére. Ki menjen haza ? Később a táborparancsnok­kal, Csupka Erzsébettel beszél­gettünk. Nem először jött ön­kéntes táborba, tavaly pa­rancsnokhelyettes volt. Fogadás a hídmérlegnél Reggel ötkor indul a járási tanács elől a gépkocsi. De Szfkmicsban már befejeződött a reggeli fejésT az utolsó te­hénről kapcsolják le éppen a fejőgépet. Az istálló fölseper­ve A lakó- és gazdasági épületek mintha új ruhába öl­töztek volna. A. házi építőbrigád nemrég fejezte be az épü­letek tatarozását. Az agronómus a szíves jóneggeltre színlelt morcos jó- napottal válaszol. A szántóföldeket már benépesítették a tsz-tagjai. A hídmérlegen a növendékállatok súlygyarapo­dását mérik. A mázsálásnak még csak az elején tartanak, ötszáz kilogramm körüli átlagsúllyal lehet számolni. A szál­lítás novemberben esedékes. Feigli Ferenc agronómus ma­gabiztosan állítja, hogy. elérik akkorra a nyolcmázsát. A tsz-elnök óvatos. Fogadnak. A tét nem is fontos, a járási el­nök »vágja ketté« a fógadást. Azt mondja: írjuk föl a ha­táridőnaplóba. Vi'ktorpusztám az óriási alumínium borítású víztároló gömb még a földön fekszik. Most szerelik, rövidesen a major épületei fölé emelkedik. A régi vízvezeték mér nem képes kielégíteni az igényeket. Másfélezer férőhelyes hizlalda épül Itt, a házibrigád a falakat húzza. Belcsában már állnak a másfélezres hizlalda falai, ott az ácsok se­rénykednek. Kell is, hiszen mindkét helyen ezer-ezer kis­malac gömlbölyödifc a fiazt at ókban. A vukovári határrészben a 140 holdas kukoricatáblát megtámadta a mocskospajor. Tegnap észlelték a bajt, s mára már hosszú sorok hevernek a földön. Sürgős intézke­désre van szükség. Mire beérkezünk a központi majorba, Berkics Mihály, az elnökhelyettes arról számol be, hogy már útban vannak a növény dő állomásról. A beavatkozó ugyan pár ezer forintos költse gél jár, de Losonczi Mihály tsz-elnök nem pénzben, nem isimázsában számod Azt mondja: 500 hízóról van szó. Á -többhetes aggasztó szárazságot esős időszak váltotta föL A kései tavaszodás kitolta ugyanis a gabona érési idejét, de ez is jól jött: nem torlódik össze a munka. A hangulat hát jogosan bizakodó. Lehet, hogy a fogadást is az agronó­mus nyeri meg.V. Gy. — Igyekeztem ellesni a pa­rancsnok módszereit — mond­ja —, az idén nagy hasznát ve­szem. — Nem jöhetett el minden­ki, aki jelentkezett. Soklzal töb­ben szerettek volna jönni, mint amennyit foglalkoztatni tud a gazdaság. Ezért harminc lányt haza is küldtünk. Nem ment simán. Senki sem akart el­menni. így hát azokra esett a választás, akik most érettsé­giztek, s valamilyen felvételi vizsgára kell készülniük. Helyetted is vállaljuk Egy kislányt hoztak be kar­jukon a mentőállomás egyen­ruhás dolgozói. — Eltörött a lába — mondja a táborparancs­nok. . Elkísérjük a sátorba, ahol az orvosnő lefekteti. Véletle­nül történt a baleset. .Szaladt, s a tábor parkját díszítő kő­ben megbotlott. Haza a'carták vinni a kórházból, de inkább ide jött. »Szeretnék a tábor­ban maradnf« — mondta a 17 éves Weimpel Éva. — Any- nyit kilincseltem a KlSZ-bi- zottságon, hogy eljöhessek, és most nem tudok dolgozni — fakadt sírva. — Mi majd helyetted is dol­gozunk — mondják a brigád tagjai. Évát nem ismerték az­előtt, egyedül ö van ebben a brigádban, aki nem a Madách gimnáziumba, hanem közgaz­dasági technikumba járt. Még­is,'a három nap alatt a brigád tagja volt, vállalják a munkát helyette is..'. — Holnap borsót nyűvünk — mondja valaki a hátunk.mö­gött. S már megindul a beszél­getés a borsónyűvésről. Pesten nem hallották soha ezt a kife­jezést. S most látszik rajtuk, minden érdekli őket, ami a földműveléssel kapcsolatos: a munka, a gazdaság, a paraszt- emberek élete. Tanulni akar­nak tőlük és segíteni nekik. Valamennyien vallják: meg­tanulták értékelni a paraszti munkát... Y enyvesvölgyi Aranka AZ ILLETEK HOZZÁSZÓLÁSAI CIKKEINKHEZ A művelődési otthon berendezéséhez a megyei tanács is hozzájárul »Lesz-e új művelődési ház Zi­esen?« című írásunkban arról szá­moltunk be, hogy a zicsiek mű­velődési otthont építenek. A ter­melőszövetkezet 30 ezer téglát vásárolt. 1963-ban, 64-ben és 65- ben 30—30 ezer forintot ad a mű­velődési otthon építésére. A köz­ség lakói 650 munkanapot aján- • lottak fel eddig. Cikkírónk azzal ' zárta írását, hogy a ziesiek meg­érdemlik a járási és a megyei ta­nács segítségét. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a következőket válaszolta a lapunk , június 17-i számában közölt cikkünkre: »A fennálló rendelkezések értel­mében a megyei tanács köz­vetlen pénzügyi támogatást r.em adhat a művelődési ott­honok építéséhez. A zicsiek ké- dezete. rése jogos. A község vezetői és a lakosság minden erőfeszítést megtesz, hogy a tanulni és szó­rakozni vágyóknak otthont ad­hasson. Ha valóban megvan az építőanyaguk, ha a község la­kói készek a társadalmi mun­kára, forduljanak pénzügyi tá­mogatásért a Művelődésügyi Minisztériumhoz. A megyei ta­nács támogatni fogja a zicsiek kérését. A tanács a községfej- lesztési alapból adhat pénzt az építkezéshez. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya a művelődési ott­honok berendezéséhez hozzájá­rulhat, erre van pénzügyi fe­A mulasztást elkövetőket felelősségre vontuk-Délutáni ,örömök’ Nagyatá­don« című írásunk második ré­szében arról irtunk, hogy a Má­tyás étteremben 2,50 helyett 4 fo­rintért árulták a csokoládét. Sen­ki sem törődött azzal, hogy de­cemberben leszállították az édes­ségek árát, hogy árdrágítást kö­vetnek el. Azzal intézték el a rek­lamációt: Így vettük át a leltárt. Nem adhatjuk olcsóbban. Alsecz János, a Szövetkeze­tek Nagyatádi Járási Központ­jának igazgatósági elnöke a következőket fűzte a lapunk június 24-i számában megje­lent cikkünkhöz: »A csokolá­dét valóban drágábban árusí­totta az étterem. Megállapítot­tuk, hogy a december 10-i ár- leszállítás idején nem volt ABC csokoládéja a Mátyás ét­teremnek. Ebből a csokoládé­fajtából az árváltozás után sze­reztek be. Az étterem régi ve­zetője nem vette figyelembe a változást, négy forintért adta el darabját. Amikor átadta a vendéglőt az új vezetőnek, ezt az árat-vették föl a leltárba. A leltározó bizottság hibát kö­vetett el, amikor magasabb áron vette jegyzékbe az ABC csokoládét. A cikk nyomán intézkedtünk. A mulasztást elkövetőket fele­lősségre vontuk. A jövőben na­gyobb gondot fordítunk az el­lenőrzésre, hogy hasonló hibák ne fordulhassanak elő. A siófoki tanács megkapta a kölcsönt Lapunk május 31-í c-áaiában közöltük a Siófoki KC-ségi Ta­nács hozzászólását -Vétkes kö­zömbösség« című cikkünkhöz. Pacsi Imre vb-elnök megállapí­totta, hogy a sorház- és társas- házépítési akció csak akkor indul­hat meg, ha a tanács közfnüvesi- ti a telkeket. Ehhez 700 ezer fo­rint kölcsönt kért a község az Országos Takarékpénztártól. Amint kifizetik a pénzt, azon­nal elkezdik a parcellázást és a közművesítést. Az Országos Takarékpénztár megyei fiókja a következőket fűzte Pacsi Imre »Ha megkap­tuk a kölcsönt, közművesítjük a telkeket« címmel megjelente­tett írásához: »Az OTP meg­adta a Siófoki Községi Tanács­nak a kért házhelykialakítási hitelt. Közöltük a tanácselnök­kel döntésünket, s kértük, hogy az igénylést adja be. Siófoki fiókunk vezetőjét uta­sítottuk, hogy minden segítsé­get adjon meg a községi ta­nácsnak.« A Kuti brigád nem vezette a naplót Lapunk május 12-i számában cikket közöltünk »Egy magára hagyott brigád« címmel. Ebben megírtuk, hogy a Dél-somogyi Erdőgazdaság képviselői ritkán látogatnak el a simongáti fate­lepre. Kuti István hattagú felter­helő brigádjáról elfeledkeztek. Nem értékelték eredményeiket, nem közölték vélük, jogosultak-e vagy sem arra, hogy másodszor is elnyerjék a szocialista címet. Balesetmentesen dolgoztak, ha­vonta két-három vasárnap is a telepen voltak, hogy a kocsik ál­lásáért ne kelljen fizetnie a gaz­daságnak. Amikor Kuti Istvánt meghívták a szocialista brigádok országos megbeszélésére, egy név­rokonának kézbesítették a meg­hívót. Cikkírónk felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a fatelepen Több olvasónk érdeklődésére közöljük A határozott időre szóló munkaviszony meghosszabbítása UPM« mnwEit Eladó világos hálószobabútor. Dobó István u. 23., Kaposvár, özv. Magyarinénál. (42187) Lebontásból származó épület­anyag eladó. Ugyanott akácfa ge­renda, szalufa és egyéb épület­anyag külön is éladó. jankóczki András, Sérsekszöllős. (2435) Kaposváron, Nyugat-Ivánfa u. 27. számú kétszobás családi ház be­költözhetően eladó. (743) Lancia személygépkocsi üzemké­pes állapotban eladó. Kaposvár, Füredi u. 61. (746) Bösendorfer pianinó eladó, i kiadóban. Cím (741) Sötét hálószobabútor eladó. Cím: Kaposvár, Hunyadi János u. 77. sz., Huszár József. (42164) Fiat 560-as kisíogyasztású sze­mély kiskocsi új kárpittal eladó. Inke, Dózsa út 10. (41962) Kitűnő állapotban levő rövid, páncéltőkés bécsi zongora eladó. Cím 42173-as számon a Magyar Hir­detőben. (42173) Kaposmérőben Rákóczi út 37. sz. ház beköltözhetően eladó. (42200) Vennék OTP-kölcsönös kétszoba- összkomfortos öröklakást vagy há*- zat. Cím 42202-es számon a hirde­tőben. (42202: 4500 km-t futott K—55-ös motor- kerékpár eladó. Kovács József, So- l&ofiyaszaló, Arítalmajor. (42183) Cj Somogy Mg. Tsz, Somogytűr, 2662 kh. összterületű gazdaságába mezőgazdasági mérnököt keres azonnali belépéssel. Fizetés meg­egyezés szerint. Lakást a termelő­szövetkezet biztosít. Jelentkezni le­het személyesen vagy írásban az eddigi működések feltüntetésével. (753) Az E. M. 44, sz. All. Építőipari Vállalat (Bp., V., Kossuth L. tér 13—15.) budapesti munkahelyekre azonnali belépésre fölvesz kubiko­sokat vegyes munkára. Tanácsiga­zolás és munkaruha szükséges. Munkásszállást biztosítunk. (2826) Gyakorlott gyors- és gépírönö állást keres. Cím 42201-es számon hirdetőben. (42201) Közeljövőben végző két gépész- technikus 10 éves vasipari gya­korlattal állást változtatna vidék­re is. Ajánlatokat 42194-es számra a Magyar Hirdetőbe. (42194) Perfekt gyors- és gépírónő elhe­lyezkedne. Ajánlatokat 42193-as számra a hirdetőbe. (42193) Fiatal tanár-házaspár bútorozott vagy bútorozatlan albérleti szobát keres augusztus 1-től. Ajánlatokat 42198-as számra a Magyar Hirde­tőbe. (42198) Külön bejáratú bútorozott szoba két férfi vagy két nö részére ki­adó. Ugyanott egy férfikerékpár is eladó. Cim 42174-es számon a Magyar Hirdetőben. ______(42174) G épi kötést hozott és saját anyagúól is vállalok. Megnyúlt kö­tött holmikat átkötök, átszobok. Kocsisné, Kaposvár, Tanácsház u. 10. (volt Lenin u.) az udvarban. 14*lí2) A meghatározott munkára vagy határozott időre szóló munkaviszony a meghatáro­zott munka befejezésével, illetőleg a határozott idő el­teltével felmondás nélkiii megszűnik. Előfordul azon­ban, hogy a határozott idő eltelte után is szükség van a dolgozó munkájára. A Munka Törvénykönyv kimondja, hogy akkor szól határozott időre a munkavi­szony, ha a felek annak idő­tartamát naptárszerűen, vagy más alkalmas módon meghatározták. A más alkal­mas módnak is olyannak kell lennie, hogy az a dolgo­zót ne tartsa bizonytalanság­ban a munkaviszony meg­szűnésének időpontját illető­en. Például: július végéig, évvégéig, karácsony napjá­ig stb. meghatározások ilyen alkalmas módot jelentenek. Nem alkalmas viszont az olyan meghatározás, amely a munkaviszony megszűné­sét valamely bizonytalan időpontban, például a »beteg dolgozó felgyógyulásáig« szabja meg. Ha a szerződésben megha­tározott idő után is szükség van a dolgozóra, akkor a szerződés újabb határozott időre meghosszabbítható. Ezt minden esetben a szer­ződés lejárta előtt és a dol­gozó beleegyezésével kell megtenni. ’ Nem teheti meg a válla­lat, hogy tovább foglalkoz­tatja a dolgozót, közben tud­ta nélkül az eredeti szerző­désre rávezeti a meghossza- bítást. Számolni kell azzal, hogy a dolgozó ismerve mun­kaviszonyának időtartamát, közben más munkahelyet keresett. Ha a szerződés le­jártával tovább engedik dol­dolgoznl, joggal hiheti, hogy munkaviszonya határozatlan idejűvé vált, az új munkale­hetőséget pedig lemondja. Ezért mindig a dolgozó bele­egyezésével és a határozott idő lejárta előtt kell a mun­kaviszonyt meghosszabbíta­ni, ha az szükséges. A meghosszabítására sem a vállalat, sem a dolgozó nem kötelezhető, ez tulaj­donképpen a munkaszerző­dés kölcsönös megegyezéssel történő módosítása a mun­kaviszony időtartamára vo­natkozóan. Természetesen új szerződés is köthető. A határozott időre szóló munkaviszony meghosszab­bításának gyakoriságára nincs korlátozás, tehát a vállalat és a dolgozó újabb határidőben ismételten több­ször is megállapodhat, de ez nem vezethet a joggal való visszaéléshez. Feltételes szabadságra bocsátás Az új Büntető Törvény- Nem bocsátható feltételes könyv kimondja, hogy a szabadságra, aki szabadság­szabadságvesztésre ítéltet a vesztéséből legalább három bíróság feltételes szabadság- hónapot nem töltött ki; akit ra bocsáthatja, ha bünteté­sének legalább kétharmad részét kiállotta, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvo- i nás nélkül is elérhető. A büntetés háromnegyed részének kiállása után bo­csátható feltételes szabad­ságra a szándékos bűntett miatt elítélt, ha megelőzőleg szándékos bűntett miatt egy ízben már szabadságvesztés­re ítélték, és ennek kiállásá­tól vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűntett elkövetéséig tíz év még nem telt el. kiutasításra ítéltek; akit a szándékos bűntett elköveté­sét megelőzően két ízben szabadságvesztésre ítéltek és utolsó büntetésének kiállá­sától, vagy annak végrehajt­hatósága megszűnésétől tíz év még nem telt el; továb­bá, aki dz áltála elkövetett bűntett jellegéből, avagy életmódjából megállapítha­tóan a társadalmi együttélés szabályaival konokul szem­behelyezkedik. A feltételes szabadság tar­tama azonos a kiszabott sza­badságvesztés hátralevő ré­szével. A feltételes szabad­ság tartama alatt az elítélt köteles az előírt magatartá­si szabályokat megtartani. Ha e magatartási szabályo­kat az elítélt megszegi, vagy a feltételes szabadság tarta­ma alatt elkövetett bűntett miatt javító-mevelő munká­ra vagy pénzbüntetésre íté­lik, a bíróság a feltételes szabadságót megszüntetheti. Ha az elítéltet a feltételes szabadság tartama alatt el­követett bűntett miatt sza­badságvesztésre ítélik, a bí­róság a feltételes szabadsá­got megszünteti. A feltéte­les szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadsá­gon eltöltött idő a szabad­ságvesztésbe nem számít be. dolgozók tudni szeretnék, miért nem kaptak az idén illetményföl­det, jár-e nekik kollektív fa. Németh Vilmos, a Dél-somo­gyi Erdőgazdaság igazgatója válaszában megállapította: »A gazdaság jogelődje nem kötött szerződést Kuti István brigád­jával. Kutiék nem vezettek bri­gádnaplót, az üzem termelési tanácskozásán sem tárgyalták munkájukat. Kutiék nem dol­goztak balesetmentesen: ápri­lis 10-én az egyik brigádtag vigyázatlan volt és 3 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A felterhelő brigád a vasárna­pi munkáért mindig megkapta a Munka Törvénykönyve sze­rint járó bért. Az SZMT az er­dőgazdaság szakszervezeti bi­zottságának megkerülésével küldte ki a meghívókat a szo­cialista brigádok országos meg­beszélésére. Ezért történt, hogy tévesen a kaposvári erdészet Kuti István nevű brigádveze­tője kapta meg. A simongáti fatelep közelében nem volt elegendő földje a gazdaságnak, ezért nem kaptak illetményföl­det a fatelep dolgozói. A té- lepvezető megkapta a fajáran­dóság kiadását szabályozó ren­deletet, csak nem ismertette a dolgozókkal. A cikk megjelené­séig a szakszervezeti bizottság egyik tagja tizenkétszer járt kinn a telepen. Az erdőgazda­ság több vezetője is járt Simon- gáton. Az átszervezés óta önál­lóbban kell dolgozniuk az er­dészetek és üzemek vezetői­nek. A fatelep vezetőiének is magának kell megoldania — természetesen a központ segít­ségével — a helyi gondokat, bajokat.« Már megrendeltük a neonfeliratot »Nem kell cégér — a csúnya*« című írásunkban szóvá tettük, hogy a Totó-Lottó kirendeltség papírra festett felirata elcsúfít­ja a Lat nlca téri új épületet. Cikkírónk szerint aligha hihető, hogy a Lottó Igazgatóságnak ne volna pénze, hogy a tér össz­hangjába beillő portált készíttes­sen. Nádor Géza, az Országos Ta­karékpénztár megyei fiókjá­nak igazgatója a következőket fűzte július 4-én megjelent írásunkhoz: »A Toto-Löttó ki- rendeltség cégtáblájára vonat­kozó megjegyzést jogosnak tartjuk. Egyetértünk azzál. hogy az ízléses portálok fölött csakugyan csúnya az esőver­te ideiglenes felirat. A Lottó Igazgatóságnak van pénze ar­ra, hogy a kirendeltség portál­ját a tér összhangjába illően készíttesse el. Már megrendel­te a portál fölé kerülő neon­feliratot is. Reméljük, hogy a vállalat mielőbb elkészíti a neon betűket, s felszereli az ideiglenes tábla helyére.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom