Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-11 / 160. szám

Szerda, 1962. július 11. 5 SOMOGYI NÉPLAP POLÁNYI MOZAIK A közelmúltban úttörőket avatthk a községben. A szél vi­dáman lobogtatta a Petőfi Sándor úttörőcsapat három- színű zászlaját. A népfront-bi­zottság elnöke mondott ünúé- pi beszédet. Farkas Imre párt­titkár hímzett selyemszalagot kötött fel az új csapatzászló­ra. Ürge Sándor munkásőr a járási pártbizottság nevében szólt az úttörőkhöz. További szorgalmas munkára, a zászló megbecsülésére buzdította a fiatalokat. Ezután az új úttörők foga­dalmat tettek. A község veze­tői kötötték a pajtások nyaká­ba a piros nyakkendőt. A paj­tások büszkén vonultak el a zászló előtt. A csapatvezető dí­szes emléklapot nyújtott át a volt kisdobosoknak. A zászló- és úttörőavatás után műsorral szórakoztatták az egybegyűlteket a tanulók. m * * Nem is olyan régen még min­dig gidres-gödrös volt a polá- nyi 1. számú általános iskola udvara. Sokszor szó volt már arról, hogy jó volna rendbe tenni. Megkértük a TEFU és a Közúti Igazgatóság nálunk dolgozó munkásait, hogy mun­kaidő után szállítsanak egy kis földet az udvarunkra. A mun­kások tizenkét dömper földet szállítottak az iskolába. A 1.16 köbméter földet a kisdobosok egyengették el délutánonként. Az udvaron most már nyugod­tan tornázhatnak a gyerekek. * • * Az általános iskolában mind­össze 88 gyerek jár. A tanulók szorgalmas munkájukkal 32 mázsa vasat, 2 mázsa rongyot és 180 kiló papírt szedtek ösz- sze a tanév végéig. Az iskola tanulónként 36 kiló vasat, 2,2 kiló rongyot és 2 kiló papírt adott át a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalati uc. Vida Ferenc harmadik, Hal­mos Tibor negyedik, Petes Margit hetedik osztályos tanuló gyűjtötte a legtöbb hulladékot. Az első pajtás 230, a második 180, a harmadik 165 kiló vasat adott át a MEH-nek. * * * Lassan befejezéshez közele­dik a polányi út építése. Ta­valy nyáron indult meg a mun­ka, akkor verték le az első ka­rókat az embert, jószágot ki­merítő dombokon, a bűzös mo­csarakban. Mészkővel, bazalt­tal, földdel, kaviccsal és forró bitumennal megrakott dömpe­rek, gépkocsik hosszú sora köz­lekedik a Memyeszentmiklós— Polány közötti szakaszon. Az útra egy-két hét múlva ráke­rül a zárófélűlet. Ez aztán si­mává és széppé varázsolja a 8, illetve 6 méter széles utat. Épülnek a betonhídak a mocsa­ras réten, készül a padka az úttest két oldalán. A polányiak eddig közel 2 ezer napot dol­gozták társadalmi munkában az útépítésnél. 1948-ban — ek­kor vezették be a villanyt, ek­kor épült a művelődési otthon is — mozdult meg utoljára így a polányi nép. Az új útnak mindenki örül. Legjobban mégis az édes­anyák és a nagymamák. A mű­velődési otthont, az óvodát és az iskolát is könnyen megkö­zelíthetik majd ezen. Az új tanévben eshet az eső, többet nem kell háton vinni óvodába, iskolába a csöppségeket. Somfai Sándor levelező. Koromeső a Szigetvári utcában! Sokán fohászkodtak nálunk a Donnerban a következőkép­pen: »A kefeüzem kormától, ments meg uram, minket!« Mert az a szomorú valóság, hogy a Kefeanyagikikészítő Vál­lalat kéménye naponta ontja hol jobbra, hol balra a kormot, Nemrég állították fel ezt a kéményt, s úgy látszik, az ille­tékesek megfeledkeztek egy szikra- vagy füstszűrő felsze­reléséről. Így aztán akadályta­lanul hömpölyög a füst, ontja fekete áldását a közeli házak udvarába, kertjébe. Kétszáz, kétszázötven méterre lakom a kefeüzemtől. Egyéves kisfiámat már nem merjük kivinni az ud­varra, mert néhányszor már feketére festette a korom. A mosott ruhát sem rakhatjuk ki Volt olyan reggied, hogy a ko­rom vastagon lepte el az utat, kertet, udvart. Sajnos, a lakás sem menekül meg, az ember beviszi a piszkot a szobába is. Simon Pál tanácstagunk már tárgyalt ebben az ügyben a vá­rosi tanáccsal. Nem tudtak rajtunk segíteni, mert az üzem nem hozzájuk tartozik. Ezt az áldatlan állapotot azonban nem lehet ezzel elintézni. A hanyag és gondatlan szerelés nem veszélyeztetheti a kör­nyék lakóinak egészségét. Az illetékesek intézkedjenek végre, hogy kisgyermekeink új­ra élvezhessék a levegőt és a napfényt, s a városrész meg­meneküljön a kefeüzem kormá­tól. Halmos László Szigetvári u. 47. és még 25 aláírás LEVELEKBŐL — LEVELEKRŐL Társadalmi egészségügyi állomásokat szervezett a já­rási Vöröskereszt szervezet a Csurgói Faipari Vállalatnál. Az egészségügyi állomásokat műhelyenként állították fel. Minden műszakban megszer­vezték az egészség- és bal­esetvédelemmel foglalkozó, elsősegélynyújtást ellátó ál­lomásokat. Az egészségügyi állomások tagjai tanfolya­mon sajátítják el a szükséges tudnivalókat. A tanfolyamra jelentkező huszonhat dolgo­zó dr. Herczeg Sándor kör­zeti orvos vezetése alatt ta­nulja meg az elsősegélynyúj­tást — írja csurgói levele­zőnk. Balazsin Vince porrog- szentpáli olvasónk levelében elpanaszolta, hogy feleségét háttérbe szorítják a termelő- szövetkezetben, minden ked­vezményt megvonnak tőle. A csurgói pártbizottság megvizsgálta olvasónk pana­szát: »A Kossuth Termelő- szövetkezet vezetősége 300 forint kártérítésre kötelezte Balazsin Vineéné sertésgon­dozót. Mivel Balazsinné nem fellebbezte meg a döntést, a fenti összeget levonták a munkaegység járandóságá­ból. Erre Balazsinné otthagy­ta a munkahelyét. Zsoldos Ferenc brigádvezető több­ször szólt a panaszosnak, hogy vegyen részt a közös munkában. Erre azonban nem volt hajlandó. A terme­lőszövetkezet közgyűlése úgy határozott, hogy csak a kö­zös munkában részt vevők­nek ad harmados kaszálást. Beszéltünk Balazsin Vin- céékkel, Oskola József tsz- elnökkel és Kondor Sándor brigádvezetővel. Balazsinné megígérte, hogy a jövőben rendszeresen jár majd dol­gozni. A tsz akkor neki is juttat harmados kaszálást. A jelenlegi 692 négyszögöl ház­tájiját a tsz kiegészíti 800 négyszögölre.« Rácz Lajos kisbaj ami. ol­vasónk arról tájékoztatott levelében, hogy idénynapkö­zi nyílt a községben a szülők kérésére. A szövetkezetben dolgozó asszonyok nagyon örülnek az új létesítmény­nek, mert most nyugodtan dolgozhatnak a mezőn, gyer­mekeik jó kezekben vannak. A csöppségek naponta négy­szer kapnak enni az idény­napköziben. « • * Peschl Ferenc balatonlellei olvasónk levelében azt tette szóvá, hogy a községi tanács egy volt nagykereskedő és egy pap segítségével kilakol­tatott egy nyugdíjas mun­kást. A Fonyódi Járási Tanács igazgatási osztálya megvizs­gálta olvasónk bejelentését. Megállapította, hogy jogerős bírói ítélet alapján lakoltat- ták ki a levélírót. Az ítélet ellenére sem ürítette ki múlt év októbere óta a szóban for­gó lakást. A tanács Peschl Ferencnek rendelkezésére bocsátott egy szobát, igé­nyeinek ez meg is felel. * * * Kocsis Lajos kőröshegyi olvasónk arról írt levelében, hogy a Bálványos—Siófok között közlekedő autóbusz reggelente senkit sem haj­landó felvenni a kőröshegyi bérletesek közül. Hogy miért nem? Mert annyi bálványost megy minden nap a Balaton- parti piacokra, hogy a dolgo­zók nem fémek fel a busz­ra. A más községekben dol­gozó köröshegyiek kénytele­nek előző nap visszamenni munkahelyükre. * * * Horváth István, a felsó- mocsoládi Ady Termelőszö­vetkezet elnöke arról számolt be levelében, hogy a szövet­kezet július 3-án gépszerrüét tartott. Ezen már a memyei gépállomástól átvett erőgé­pek is ott voltak. Baracskai Ferenc tűzoltófőhadnagy el­lenőrizte az aratógépeket, traktorokat, cséplőgépeket, : tűzfecskendőket és az AC kombájnt. Az elsőfokú tűz- rendészeti hatóság képviselő­je megállapította, hogy a szövetkezet gondját viseli a gépeknek. Arra kérte a tsz vezetőit, a főgépészt, a gépek vezetőit, hogy a jövőben is ilyen gonddal kezeljék a gé­peket. A szövetkezet két ké- j vekötő aratógépe még a f szemle után megkezdte az | aratást. 1 * * * ♦ Török Rózsa, a csertői ne- | velőotthon felügyelője arról ♦ írt, hogy az intézet óvodás j korú lakói az idén is boldog t beteket töltöttek a megyei t tanács szárszói gyermeküdü- | löjében. Az ellátás és a ven- i délgátás kifogástalan volt, I az állami gondozásban levő ♦ csöppségek gondtalan napo- ♦ kot töltöttek az üdülőben. A 1 József Attila üdülő igazga- | tója és godnoknője sokat fá- | radozott a gyerekek érdeké- ♦ ben. A csertői nevelőotthon ♦ kis lakói otthon felidézik I majd a szárszói emlékeket. * * » Druzsín Imre, a Fonyódi Járási Tanács főállattenyész­tője a somogyvámosi Törek­vés Termelőszövetkezet in­tézkedési tervéről számolt be írásában. A szövetkezet­nek '1379 hold aratnivalója van az idén — írja többek között. — A tsz vezetői úgy határoztak, hogy a rendelke­zésükre álló két SZK—3-as kombájnnal 108 má^sa őszi árpát, 77 hold magyar búzát, 82 hold San Pastore búzát aratnak le. A rendrevágóval 130 hold őszi árpát, 159 hold San Pastore búzát és 218 hold magyar búzát vágnak le. Az aratógépnek 59 hold őszi árpa, 67 hold magyar búza, 60 hold tavaszi árpa és 15 ‘ hold zabosbükköny ma­rad, A tervek szerint a szö­vetkezet 24 nap alatt végez az aratással, ha az idő ked­vező lesz, s a gépek nem römlanak el. A kaszapárok a gépnek nem való területen aratnak majd. Eső után elönti a víz a házakat Amikor a Kapos folyó partvédelmét kiépítették, megfeledkeztek arról, hogy a Bartók Béla u. 4. számú ház udvaráról is el kellene ve­zetni az esővizet a folyóba. Egy-egy nagyobb esőzés után előfordul, hogy 30—40 centiméteres vízben áll a házunk. Július 4-én például egész éjjel esett az eső. Az udvarban egész »halastó« keletkezett, a kút is megtelt esővízzel. Sajnos, nem is tudunk segíteni magunkon. A volt korcsolyapályán hú­zódott egy levezető árok. Azonban ezt feltöltötték, amikor a pályát felszántot­ták. Az említett esőzés után például térdig érő víz volt a lakásunkban. Amikor^ felszántották a kor­csolyapályát, azonnal pa­naszt tettünk a városi ta­nács ipari és műszaki osz­tályián. Sajnos, még szóba se akartak velünk állni. Az­zal utasítottak el bennünket, hogy a sportpályát nem ők csináltatták, ebben az ügy­ben nem intézkedhetnek. Jó volna, ha az illetéke­sek megszüntetnék ezt a le- lehetetlen állapotot. Nagy István és György Imre Bartók B. u. 4. bosszantó apróságok 0 Önkiszolgáló bolt önkiszolgálás nélkül Mindig bosszant, ha feleslegesen dobják ki a pénzt az ablakon, akár a sajátomról, akár a miénkről van szó. Sajnálom azt a, pénzt is, amit az Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat a Május 1. utcai tejivó automata berende­zésére kidobott. Csak tudnám, hogy mi szükség volt ezekre a masinákra. Hosszú ideje már egyáltalán nem működnek. A reggelizők ugyanúgy sorba állnak:, mint az automaták előtti időben. A tejet pedig ugyanolyan egészségtelen kö­rülmények között mérik a vevő kannájába, mint a fégi he­lyiségben. A tölcsér egyik üvegből a másikba vándorol, a nyeles mérőedény pedig egyik kanna szájától a másikéhoz. Hát nem 'a legegészségesebb módszer. Az is elveszi a vásár­lók gusztusát, hogy az üvegpolcokon elhelyezett sajtokon és tésztákon legyek lakmároznak. Egy reggeliző 0i Helyesbíteni kell a hirdetést A balatoni műsorkaláuz szerint a balatonrriáriái A két jóbarát kisvendéglő minden időben friss ételekkel várja a kirándulókat és vendégeket. Meggyőződtem arról, hogy ez nem egészen így van. Július 1-én fél egy előtt néhány perccel érkeztem a kisvendéglőbe. Én szerencsére még kap­tam frissen sültet. Az utánam jövők azonban kénytelenek voltak mást fogyasztani. Az étlapon áthúzták az összes frissen sültet, jelezve, hogy elfogyott. Csak öt-hát asztalnál ültek vendégek, jószerivel még el sem kezdődött az ebédel­tetés. Kicsit furcsa, hogy ilyen hamar elfogyott ez a kedvelt ételféle. Vagy azért kellett kihúzni, mért nem fogyott a készétel? Azt hiszem, helyesbíteni kell a hirdetést akképp, hogy »olykor — és nem minden időben — frissen sült is kapható«. A másik bosszantó apróság: Pécsen mégegyszer akkora adagot kap a vendég, mint A két jóbarát kisvendég­lőben. Az is második osztályú hely, ez is. S az árak is egy­formák. Azért arra kellene törekedni, hogy a vendégek és a nyaralók jól érezzék magukat a vendéglőben. Egy pécsi nyaraló Hozzászólás egy hozzászóláshoz nyék között rakják ki a vago­nokból és rakják vagonokba a rakodók. Az utóbbi időben va­lósággal elárasztotta Záhony és Lőkösháza fenyő és cser rönkökkel a vállalatot. A két vagon kirakására alkalmas rak­terűiét kevés volt a rendkívüli forgalom lebonyolítására. El­ismerjük, hogy a vagonokat nem raktuk 'ki határidőre. Ez a helyzet azonban a falatnyi rakterűiét miatt állott elő. Ar­ról persze hallgatott a Pécsi Igazgatóság levele, hogy a ko­csi-rendezések miatt fél, sőt oly­kor egy órára is abba kell hagyni a rakodást. Ez a kiesés is hozzájárult a késedelmes va­gonkirakáshoz. Reméljük, hogy az i'parvasút mielőbbi bevezetése megoldja a jelenlegi bonyodalmakat. Szabó Imre levelező. Még mindig nincs meg a bizonyítvány »Hasztalanul eltöltött érék­eimen megírtam, hogy a Csur­gói Faipari Vállalat hatvanegy dolgozója feleslegesén álldo­gált május 21rén, mert az állo­más későn tolta ki a nyílt pá­lyára a rönkkel megrakott va­gonokat. A MÁV Pécsi Igazga­tósága »Nem a forgalmi szolgá­lattevő a hibás« címmel vála­szolt a levélre. Azzal indokol­ták a várakozást, hogy az állo­másnak egy sürgős szerelvényt kellett átengednie. Ezt nem vi­tatjuk, azt azonban igen, ahogy erről értesítették a vállalatot »A dolgozóknak nem kellett volna tétlenül ülniük, az állo­máson lévő rakterületen lett volna mit csinálniuk.« Hát volt is: tízen kiraktak két vagon rönköt, hatan megrakták a szál­lító csilléket. Sajnos a többi dolgozónak már nem jutott tennivaló. A szanaszét heverő fakérget szedhettük volna még össze, ha a vállalatnak ezért érdemes hatvan embert az ál­lomásra küldenie a legnagyobb dologidőben! Aki egy kicsit is ismeri, mennyi anyag érkezik naponta a vállalat jókora ponyva nagy­ságú rakterületére, aki tisztá­ban van az üzem szállítási, mű­szaki feltételeivel, az nem ke­resi a csomót a kákán. Évente több, mint 20 ezer köbméter rönk és egyéb alapanyag érke­zik Csurgóra. Ezt s az ebből készülő árut mostoha körülmé­Kisfiam az általános iskola elvégzése után vasöntőnek sze­retett volna elmenni a TRANSZV1LL 1-es telepére. A.prilisban behívták a vállalat­hoz. Megígérték a gyereknek, hogy felveszik. A bizonyítvá­nyát és az önéletrajzát el is kérték tőle. Vártuk, vártuk az értesítést, de az bizony csak nem érkezett meg. Végül el­vesztettem a türelmemet, s el­mentem a gyárba. Azt taná­csolták, nézzek utána az ipar­iskolában, miért nem kapott értesítést a fiam. — A fia nem jelent meg a felvételin — közölték velem. — A bizonyítványát elküldtük Zákánytelepre. A felvételnél rosszul írták fel a fiam címét. Így aztán az értesítés a régi tartózkodási helyére ment. A vasöntőségről lecsúszott, az építőiparban még el tudna helyezkedni. A posta azonban még mindig nem jut­tatta vissza az iparitanuló-is- kolába a téves címre elküldött bizonyítványt. Jó volna, ha a zákánytelepi posta kicsit gon­dosabban végezné munkáját. A fiam új címét megadtuk a régi lakhelyén, már réges-régen visszaküldhették volna a kalló­dó bizonyítványt. Csavarj Gyulámé Kaposvár, Damjanich u. 2. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Csak a vízellátás rovására cseréilletnénk minden nap a medencék vizét Tamás Sándomé kaposvári olvasónk lapunk június 6-i számában szóvátette, hogy rit­kán cserélik a strandfürdő medencéiben a vizet. Levelé­ben azt kérte a két műszakban dolgozók nevében, hogy reggel 8-kor nyissák ki a strandot. A Víz- és Csatornaművek válaszában a következőket fűz­te a levélhez: »A Szabadság strand hétköznap tíz, vasárnap nyolc órakor nyit. A fürdő este hétkor zár. Naponta tehát 9, illetve 11 óráig látogathatják a fürdőzők. Zárás után még egy sereg tennivalója van a személyzetnek. A thermál vi­zet minden nap le kell enged­ni, a medencét ki kell takarí­tani. A nagy medencék vizét ötnaponként engedik le. Ezeken a munkákon kívül még egyéb elvégezni valója is van a sze­mélyzetnek. A vállalat a jelen­legi bérkeret alapján nem állít­hat be váltott műszakot. Tehát marad a jelenlegi nyitvatartás. A medencék vizét mélyfúrá­sú kutak szolgáltatják. Ezekben igen sok a moszatképződmény. Az alga napfényben gyorsan szaporodik, s a vizet zöldes szí­nűre változtatja. Vegyszeres kezeléssel megpróbáljuk megváltoztatni a víz színét. A vizet nem tudjuk minden nap cserélni. Ezt egyrészt a kutak sem teszik lehetővé, más­részt csak a donneri városrész vízellátásának rovására tudná elvégezni a vízműtelep.« Á mulasztást elkövető dolgozó megtéríti a többletköltséget Vörös György zimányi párt-' titkár lapunk június 13-i szá­mában elpanaszolta, hogy az Állatforgalmi Vállalat megbí­zottjának helytelen utasítása miatt Kaposvár helyett Ma- gyaratádra vitték a disznóikat. Mivel a jószágokat végül a megyeszékhelyre kellett ír áJ nyítani, 30 forint többlétkölt­ségük volt minden disznóra. Urai Ferenc, az Állatfongal- mi Vállalat igazgatója meg­vizsgáltatta a levélben foglal­takat. »Az áruforgalmi főosz­tály közölte a kaposvári kiren­deltség helyettes vezetőjével, hogy a sertéseket Kaposvárra kell behozni. Varga József el­felejtette értesíteni a zimányi körzet felvásárlóját. A mu­lasztást elkövető Varga Józse­fet írásbeli figyelmeztetésben részesítettem. Figyelmeztettem, hogy a jövőben ne kövessen el hasonló hibát. Ha mégis elő­fordul valami, fegyelmi úton vonom felelősségre. A terme­lőszövetkezet vezetőségével kö­zöltem, hogy a többletköltsé­get megtérítjük, ha igényt tar­tanak rá. A keletkezett kárt Varga Józsefnek kell megfizet­nie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom