Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-08 / 158. szám
▼*s£map, 19«2. július 8. Ráadás — Semmi izgalom uraim, egy kissé bizonytalan a mes- ■ * tér... ' Lólengés &a£gt — Apü már igazán megtanulhatnád megkötni a nyakkendődet! Életunt indián Divat és szerelem BÖLCSEK MOSOLYA Bohémélet Henri Murger, a Bohémélet írója, egy napon a következő levelet kapta Gérard de Nerval költőtől: Kedves barátom, ma este vacsorára szeretnék elmenni Valakihez. Légy szíves kölcsönadni a kabátodat, ha neked van egy. Murger azonnal válaszolt: Kabátom van, és azt nagyon szívesen köiesönadom. De légy szíves elküldeni a nadrágodat, hogy elvihessem hozzád a kabátomat. Legalább az egyiket Mikór Stendhal öregedni kezdett, barátai meg akarták házasítani. Nem lehet — mondta az író —, életemben kettőt szerettem: a szépasszonyókat meg az agglegénységemet. Most legalább az agglegénységemet akarom megtartani. Egy kis adósság Balzacnak rengeteg Volt az adóssága. ■ Nem is értem — mondta az írónak egyik barátja —, egyáltalán hogy mersz az utcára lépni? Hiszen minden pillanatban beleütközhetsz valamelyik hiteleződbe! Balzac közelebb hajolt ba- átjához és megsúgta: Ki van Zárva. Miért lenne kizárva? Hiszen tele van velük a város! Balzac elmosolyodott és büszkén felélte: — Az igaz, de én kocsin járok, ők pedig gyalog Toíózzunk — loíí ózzunk L Biztosa« rést* veaz * lottó tárgynyeremény-sor- eolásán* aki ilyen szelvénnyel játszik- 16. Állott, romlott, 17. Elszaladt tóle. 18. Bicepsze. 19. Aranyműves teszi. 20. ÖNV. 22. Algériai Felszabadítás! Front. 23. ALA. 25. Egy fajta fizetési előleg. 26. Fordított személyes névmás. 27. Női név tárgyesete. 29. Nyugati olajmárka. 31. Juttat. 32. Belsőrész névelővel. 34. Ilye« ember a hizelgő. 36. Mosogatószer neve. 37. Nehézfém öltözék! 38. Királyi helytartó. 39. Meghatározhatatlan személyt. 41. Így »jár« egy erdőpusztitó hernyófajta. 43. Rangjelző szócska. 45. Itt soisolják 1962. július 20-án a lottót. 46. Lángéi. 47. Bizonyítást kifejező szócska. 49. Jegyző idegén szóval. 50. Fekete franciául. A szó elején fölösleges L. 51. A nagy francia romantikus regényíró neve fonetikusan. 52. Szájvíz. 5$. Medália. 54. Időhatározó. 55. Pelyhes csirkék eledelét, a kukorica ... 38. ASAPÉ. 61. Verte régiesen. 62. Saját kezűleg. 63. Férfinév. 64. Lónév. 66. Vigyázó. 67. A harmadik személy szálfát szállít a folyón. 68. Napilap közimert francia szóval, fonetikusan. 70. Ezzé válik egy város súlyos bombázás után. 71. Lottó- és totószelvényt árul. 72. A lélek mémöknője. 73. Győztest, kátváltra fektetőt. 75. Engem jelöl örköséül. 77. Allatlakás. 79. Bolygó- rendszerek központjai. 8L Mi emészt? 82. Asszony. 83. Baráti állam pénze. 85. A nak párja. 86. Szakmunkás az élelmiszeriparban. 88. TTD. 89. A hét vezér egyike. 90. Félig kész asztag! 92. Olasz folyó. 93. Görög betű. 95. Élete. 96. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság rendezi a nyári idényben a Balaton partján. (Ezeken a versenyeken horgászengedély nélkül foghatnak nagyhalat az indulók.) FÜGGŐLEGES: 1. Minden hó első pénteken van ennek a napja. 2. AVÉT. 3. Fontos fém. 4. Erősítő szócska. 5. Hamlet híres monológjának kezdőszava. 6. A vas vegyje- le. 7. Osztap Bender egyik szülőatyja. 8. Szín. 9. Elnöki, röviden. 10. Személyes névmás. 11. Munkás 1 H 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 L lé m m 17 m fi 18 19 *r* BS 20 21 m 22 m 23 24 Mg ifi 25 26 m 27 28 Mg Jm m 29 30 Mg sn 31 m 32 33 Mg 34 35 m 36 m 37 m 38 m 39 40 m 41 42 m 43 44 m 45 Mg jss 46 4? 48 m 49 m 50 Mg SS? 51 SS fi Mar EK m fi m S3 m 53 S4 55 56 57 Mg *« 58 59 60 m 61 62 Mf S3* 63 Mg sts 64 65 66 fi 67 Mg Sfí 68 69 S3 70 m 71 m 72 * 73 74 m 75 76 Mg Sas 77 78 m 79 Mg säst 80 *** 81 82 83 84 85 Mg 86 87 m 88 Mg jKH 89 90 91 fi fi 92 m 93 94 Mg ifi sag 95 96 , SK jassznyelven, fordítva. 12. TéliJ sporteszköz. 13. Mondat kellék. 14.* Női név. 15. Ezeken dől el a 12 ta-p lálatos totószelvény sorsa. 20. Ez^ lehetett a bíró első kérdése az OASÍ volt vezéréhez a tárgyaláson. 21. \ Szőlőterület részei. 23. Házról-ház-T ra járó ember, névelővel. 24. Süte-f> ményféie névelővel. 27. Fogoly mu-i tátószóval. 28. ötös lottó -|- tizenkét-\ tes totó. *29. Minden pénteken ötöt* húznak. 30. Tálon betűi keverve. 7 32. A televízió röviden. 33. Villany- i motor forgórésze. 34. Eric Knight 1 vidám művének főhőse (Sam). 35. \ Old betűi keverve. 40. A hátasló r gondozója. 42. Vasúti talpfa köz-(? használatú idegen szóval, kiejtés J szerint. 44. Göngyölegek. 46. Láng, parázs tulajdonsága. 48. Bóráról! híres község, járási székhely Fe-f jér megyében. 51. Ivartalanított fia-J tál kos. 55. Durvára őrölt kukori-3 cában. 56. Filmcsillagok (ék. * hiány). 57. Különösen a sportbara- tok szeretik (de azért a sporthoz^ nem értők is nyernek rajta). 58. ] Karóz keverve. 59. Finnországot! névelővel. 60. Két szó: létezni és f második személyre. 63. A fény ( mértékegysége. 65. Fordítva: Az< obsitos című vers szerzője. 67. Fé-^ lig ömlött. 69. Bibliai alak. 74. Nyu- gat-flandriai város, az első világháborúban több csata színhelye. Itt^ alkalmazták a németek először fúvott gázt (Y * I). 76. Csapás ; erdőben. 78. A jövőben kapható. J 80. Folyadék. 82. Agresszív katonai f tömb. 84. Zamata. 86. Amerikai ( költő és író a múlt század első fe-^ lében (Edgar Allan). 87. Fordítva] angyalrang. 89. Fogadási műszó lóversenyen, ügetőn. 91. Fordítva:< részvénytársaság. 92. P. S. 94. Mintj a vízszintes 77. 95. Éneklő hangocs- , ka. , . . Kordován Gyula? Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., 45., 71., 96. és a függőleges 1„ 15., 28., 29., 57. Beküldési határidő 1962. július 13-a, péntek délig. Kérjük olvasóinkat, hogy csak a szükséges sorokat küldjék be. A levelezőlapra vagy borítékra feltűnően írják rá: »REJTVÉNY-«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Gagarin könyve: »Utazás a világűrbe«-«; Lajka; Carpenter; German Tyitov; Ciolkovszkij; Vosztok; Rakéták; Glenn; A Hold. Juríj Gagarin Utazás a világűrben című könyvét nyerték: . Miha Béla Kaposvár, Iszák u. 29. Czeibert Izabella Kaposvár, Kiagát u. 14. Kovács Dezső Bolhás, Kossuth L. u. 2. Gundy Lászlóné Nagyatád, Erdőgazdaság. Gergelics Anna Gyékényes, Szőlőhegy 12/a. A könyveket postán küldjük el* DARVAS SZILÁRD: HIÚSÁG Ideges, türelmetlen, mozgékony ember lévén nem szívesen járok borbélyhoz. Egyébként unom a várakozást és a hajtalanítási műtét alatti ücsörgést, épp ezért rendszerint összegyűjtöm fejemen a hajat, és úgy viszem a műhelybe, mint mosásba a szennyest, gondosan ügyelve, hogy az előírt öt kiló meglegyen. Talán azért is van, hogy eddig a borbélyok bizonyos tartózkodással kezélték, egyszer a fülembe is belenyírtak, de ez már rég volt. Ilyen előzmények után léptem át az elmúlt hetek egyikén a körúti szövetkezeti bolt küszöbét, ahol a kiváló szakemberék megszámlálhatatlan sora csattogtatta az ollót halálra ítélt hajzatok felett. Imponáló gyorsasággal cserélődtek á fejek, bebizonyítva itt is a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Annál inkább módomban volt ezt értékelni, mert legutóbb könnyelműen egy maszek borbélyhoz tértem, be, aki a legkezdetlegesebb módon maga gazdálkodott öt hold kundsafton. Először engem kezdett nyírni, azalatt a felesége beszappanozott egy másik áldozatot, miért is gyorsan átszaladt ahhoz borotválni. Közben lebonyolított még vagy négy fejmosást, időnként visszatérve rám, mert az én fejem jelentette neki a pihenést a rumliban. Körülbelül ötször kezdett hozzám, de mindig elfelejtette, hol hagyott abba, az ő feje se volt káptalan, és az enyém se lett rendesen megnyírva. Szóval, itt mindennek nyoma sem volt, percek alatt felszántottak vagy negyven fejet, olyan keresztsoros nyírás folyt, hogy öröm volt nézni. Engem is igen hamar műsorra tűztek, s az egész ügy miben som különbözött volna a szokványos fodrászán műveletektől, ha a hozzám beosztott mester munkája végeztével a következő meglepő kijelentést nem teszi, szeretettel simítva végig megmaradt fürtjeimet: — Ilyen hajjal szívesen indulnék a májusi versenyen, ha rá tetszene érni... Hadd jegyezzem meg közbevetöleg, hogy külsőmet illetően dicséret dolgában nem vagyok túlságosan elkényeztetve. Épp ezért érthető, ha a szemben levő tükör tanúsága szerint büszke pír öntötte el arcomat, s meghatott zavaromban csak ennyit tudtam dadogni: — Miért? Milyen hajak vannak? — Ö mondta könnyed mosollyal —, önnek némi szakértelemmel kellene rendelkeznie ahhoz, hogy ezt megmagyarázhassam. De — tette hozzá — ez az a haj, amibe az embernek ákkor sincs szíve belevágni, ha nagyon siet... Utána elgondolkozva ballagtam a szerkesztőség felé. Hajamra gondoltam, melyet lassan negyvenhat éve hordok, anélkül, hogy tisztában lennék valódi értékével. Művész kezébe kellett kerülnie, aki az első pillantásra meglátja a különbséget a hamis és a drágakő közt, megnyitva előttem az utat a dicsőség, hír és népszerűség felé. Szinte láttam már magam a fodrászok májusi versenyén izgatott szemek kereszttűzében, amint csodálatos copfom egy-egy loknija a földre hull, miközben magam is megbabonázva nézem a szemembe szitáló szálakat. S gőgösen emelem díjat nyert tipikus és mégsem sematikus fejemet... Ily gondolatok közt értem munkahelyemre, megemelve a kartársak előtt a kalapom, s felfedve azt a hajat, amely még ki se hűlt a rászórt hajszesztől és dicséretektől. S lám, az ármány máris dolgozni kezdett. — Mi az, birkanyirás volt? — kérdezték kórusban. Végignéztem a sok tucathajon, egy sem akadt köztük, amely akárcsak az elődöntőig jutna. Próbáltam megmagyarázni nekik a nagy felfedezést, hogy miként a zenei zseniknek abszolút hallásuk, nekem abszolút hajam van, idéztem a fodrász szakszerű véleményét, s hogy komolyan latolgatom a versenyben való indulás esélyeit... Ostoba kacajra fakadtak. Az irigység és meg nem értés valóságos orgiát ült. Ez idő tájt kezdtem kalap nélkül járni, fittyet hányva magamban a hajvágási maradványok ellen folytatott harcban a télvég dühének, s a járókelők közkincsévé téve mindennapi hajamat. Búsan Alapítottam meg, hogy a szélben nem mutat olyan jól, az érdeklődés teljes hiányát pedig hajkultúránk kezdetlegességének és az idevágó szakkönyvek elégtelenségének tudtam be. Sűrűn álltam meg egy-egy kirakat tükörüvege előtt, mintegy ellenőrizve azt a hajad, amely immár nem az enyém volt, hanem az egész emberiségé. Fáradozásaimat siker koronázta, csakhamar olyan hurutra tettem szert, hogy nem annyira hajammal, mint inkább hörgésemmel vontam magamra a járókelők figyelmét. Kalaphoz szokott fejem nem bírta ki a hajam népszerűsítéséhez elengedhetetlenül szükséges fedetlenséget. Ágynak estem, ahogy mondani szokták, s míg feleségem ápolónői minőségben tett-l ett körülöttem, s szidalmazott, hogy biztosan megint alulról fáztam fel, mert nem vagyok hajlandó két zoknit húzni, én ráemelve láztól csillogó tekintetemet, megkérdeztem: — Milyennek találod a hajamat? — Piszkos — mondta habozás nélkül. S hogy megszabaduljak a láztól, egy ronda, nagy, barna kendővel dunsztba kötötte, teljesen láthatatlanná téve azt a hajat, amelybe egy borbélynak akkor sincs szíve belevágni, ha nagyon siet. Áa/iAafó áx/i&Zxé&fe/ítítyfi Ái az