Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-10 / 134. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1962. JdiHns 1®. r Erid, aki Ausztriából jött a Marcali Sütőipari Vállalat jonyódi új üzemébe összeszerelni a nagy teljesítményű kemencét, hallatlanul szorgalmas. Először szaktudása keltett feltűnést. Aranykeze van — mondták a mi munkásaink —, mestere a szerelésnek, a csavarhúzók, harapófogók, kalapácsok kezelésének. Számára nincs megoldhatatlan műszaki feladat. Frici jó gyerek, barátkozó, egyszerű. szerény. Sokáig azt gondolták róla, hogy hármat sem tud szólni. Egyszer azonban kiabálni kezdett. Először akkor, amikor az egyik FRICI munkás, aki vele dolgozik, öt percet késett. Frici kikelt magából, füle kivörösödött, és jól összeszidta az él- későt. A munkások eleinte azt gondolták, hogy Frici tréfál. De amikor valaki másodszor is elkésett, kiderült, hogy Frici nem tréfál. Nem kellett hozzá sok idő, hogy a munkások megértsék, miről van szó. Rájöttek, hogy Fri- cinél miért nem lehet elkésni egy percet sem, hogy miért nem áll meg munkaidó alatt két percre sem, miért jár úgy a keze, hogy álig lehet követni. Azért, mert megszabták neki, hogy a kemencét mikorra kell elkészítenie, és ebből ö nem engedhet egy jottányit sem. Ha eljön az idő, csomagolnia kell, és jelenteni otthon, hogy a kemence készen áll. Ezért siet, ezért nem tűri a késést, ezért nem lehet nála időt húzni. Valaki elképzelte, mi lenne Frici sorsa a kp'~!,a- lista vállalatnál, ha azzal állítana haza, hogy a kemencét nem tudta határidőre elkészíteni. Nem nehéz kitalálni, hogy elbocsátó levéllel a kezében új munka után nézhetne. ö ugyanis nem gyakorolhat ön- ritikát. (Szegedi^/ A gyöngyviráglevéltől a füstölt sonkáig ISKOLÁK, LAKÁSOK JELZIK NYOMUKAT... Tudósítónktól.) Kévésén tudják, hogy mit csinálnak a Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Köz- pönt.iának »vegyes* osztályán. Valóban vegyes itt a munka. A többi között 47 millió tojás felvásárlását irányítják innen, s ők gondoskodnak 31 vagon baromfi megvételéről is. A má- koskalács kedvelői talán nem is sejtik, hogy a mák termeltetésével is ez az osztály foglalkozik. A házán yúltenyésztés szorgalmazása is munkakörükbe tartozik. 4 234 000 forint értékű gyógynövényt kell felvásárolniuk az idén. Egyaránt foglalkoznak a termesztett és a vadon termő gyógynövényekkel. 529 holdon termeltetnek anyarozsot. Gondoskodnak róla, hogy legyen elegendő digitalis is. A hosszú- vízi Petőfi Tsz 26 holdon termeli ezt a szívbetegségek gyógyítását segítő növényt. Megyénkben 7 és fél hold menRégen volt már, a húszas évek közepén, amikor mint csecsemő édesanyja karján elhagyta Kaposvárt S ment, menekült az anya, apa és a kislány a rettenetes munkanélküliség elől országról országra, míg csak Argentínában le nem telepedtek. Több, mint harminc éve élnek Buenos Airesben. Nagy Dezsőnét még Stadler Ilonkának hívták, amikor 1934- ben hazajött, hogy magyar iskolában járjon két osztályt, s ne veszítse el magyar állam- polgárságát. Aztán visszament Argentínába. Ennek a két évnek az emléked olyan nyomot hagytak benne, hogy mindig hazavágyott. Akkor látott életében először havat, s még most is eszébe jut, hogy milyen jó volt akkor ródlizni. Most ismét hazalátogatott. A csinos, jó megjelenésű asz- szonnyal nagynénje Róma-he- gyi lakásának udvarán beszélgetünk. Kiejtésén nem érezni, hogy 27 évvel ezelőtt hagyta el másodszor a várost, és azóta odakint él. Meg mindig jól beszél magyarul. Ezeket mondja. * * * — Furcsa, a maguk számára érthetetlen fogadalmam volt. Megfogadtam, hogy hazajövet az első embert, aki magyarul szól hozzám, megcsókolom. Mikor Hegyeshalomra értünk, egy vámtiszt nyitott be kupénk ajtaján, s így szólt: ».Jó napot kívánok! Szabad az útleveleket?* Én megfogtam a tisztet, s jobb- ról-balról arcon csókoltam. Elöntötte szememet a könny. A tát, 10 hold édes köményt, 15 hold koreandert termelnek. A siójuti Búzakalász Tsz pedig 5 holdon mustárt termeszt. Egykét vadon termő gyógynövény felvásárlásáról, szállításáról is gondoskodnak. A kamilla gyógyhatása mindenki előtt ismert, de hogy gyógyszer lesz a pipacssziromból, a gyöngyviráglevélből, az apróbojtor- jánfűből, a bábakalácsgyökéir- ből és a gyermekláncfű-gyökérből, azt kevesen tudják. Ez az osztály foglalkozik az éticsiga-gyűjtés megszervezésével is. Az idén már több, mint három vagonnal küldtek az ínyenc külföldieknek. A füstölt hús felvásárlását is ők végzik. Korántsem mondtunk el mindent, ami a »vegyes* osztály feladatai közé tartozik. De valószínűleg ez a néhány adat is bizonyítja, hogy milyen sokoldalú munkát végeznek az osztály dolgozói. velem együtt utazó édesapám is csak fátyolos hangon tudta megmagyarázni a zavarban levő vámtisztnek, hogy ez volt az én fogadalmam. * * * — Mindig vágytam haza, arra, hogy újra láthassam szülőhazámat, hogy ismét járhassak azok között a házak között, ahol mint kislány játszadoztam, hogy sétáljak annak a pataknak a partján, ahol valamikor papírcsónakokat eresztettem pajtásaimmal. Itthon nem is tudják elképzelni, hogy milyen erős a honvágy. Édesapám is-kint éh Tavaly itthon volt Kaposváron, s amikor visszatérve elmondta élményeit, bennem is megérlelődött: hazajövök látogatóba. Mikor leszálltam Kaposváron a vonatról, könnyek szöktek a szemembe. Az állomáson és környékén ugyanaz a kép fogadott, amelyet ott őriztem emlékezetemben. Mivel itt nem láttam változást, azt gondoltam, hogy a város is ugyanolyan maradt, mint amilyen volt. De aztán láttam, hogy mégis sokat változott Rá sem ismerni a külvárosra, a kórház környékére, a Latinka tér pedig gyönyörű. * ♦ * — Mondok valamit a honvágyról. Igen nehezen halljuk Argentínában a Kossuth-adót. Egy vasárnap többen összejöttünk magyarok. Egy 1958-ban disszidál! fiatal fiú, aki itthon Fradi-drukker volt, arra kért bennünket, hogy próbáljuk Az ital juttatta börtönbe őket A Gálos fai Községi Tanács két volt adóügyi előadóját, Máté Istvánt és Tomcsányi Mihályt az alkohol vitte romlásba. Máté már régebben is rabja volt az italnak, és ez még fokozódott, amikor a meglátogatott parasztok egy-egy pohár borral megkínáltál?. Amikor Tomcsányi 1958 novemberében a tanácshoz került, és Máté lett a «-rangidős« főnöke, eleinte csak fizetési napokon hívták meg egymást poharazgatni. Aztán egyre rendszeresebbé váltak a kimaradások. Emiatt családi bonyodalmak támadtak. És mi sem megfelelőbb a bánat feled te tésére — gondolták —, mint az ital. Csakhogy az 1100 forintos fizetésből erre nemigen tellett. Máté 1959 nyarán 300 forintot vett föl az egyik adóstól, de az összeg befizetését igazolni nem tudta. Emiatt fegyelmit kapott. Figyelmeztették, hogy a legközelebbi hasonló alkalommal elbocsátják. Ezután égy ideig rendben ment a munka. Csakhogy annyira hozzászoktak már az íváshoz, hogy nem tudták abbahagyni. Ehhéz persze ismét pénz iccllett. Máté, a »főnök« 1959 szeptemberében egy nem létező főkönyvi számlára hivatkozva adót vetett ki egy gazdára. Tomcsányi vette föl a pénzt, és a két cimbora megosztozott rajta. Valahogy persze palástolni kellett mesterkedéseiket, ezért elhatározták, hogy az adózók befizette összegről a hivatalos nyugtatömbnek csak egyik példányát állítják ki, a másikat üresen hagyják, vagy más névre írják. Mivel persze nekik is tudniuk kellett, hor.’ mennyi pénz folyt be, ezért külön listát vezettek az adólapra befizetett és a be nem fizetett összegről. A vizsgálat megállapította, hogy 89 esetben vettek föl pénzt ilyen módon, összesen 48 000 forintot. Első fokon a Kaposvári Járásbíróság foglalkozott a sikkasztó tisztviselők ügyével, s Máté Istvánt 4 évi börtönbüntetésre, egyes jogaitól 5 évi időtartamra való eltiltásra, Tomcsányi Mihályt pedig 2 évi börtönbüntetésre és egyes jogaitól 3 évi időtartamra való eltiltásra ítélte. A vádlottak és védőik megföl- lebbezték az ítéletet. A Megyei Bíróság Fellebbezési Tanácsa azonban jóváhagyta az első fokú bíróság döntését. A rádió vasárnapi sportközvetítései A Magyar Rádió vasárnap a Kossuth-adón három nemzetközi labdarúgó-mérkőzésről ad helyszíni közvetítést. A Bp. Honvéd—Bologna KK- mérkőzésről 16.25 órai, a Ferencváros—Juventus KK-találkozóról pedig 18.25 órai kezdettel ad közvetítést, míg a Magyarország— Csehszlovákia labdarúgó világbajnoki negyeddöntő mérkőzés második félidejének közvetítése 20.15 órakor kezdődik. (MTI) meghallgatni a vasárnap délutáni sportközvetítést. A hang hol bejött, hol elment, de azt éppen hallottuk, hogy a Ferencváros gólt rúgott ellenfelének, s zúgott a közönség: »Hajrá, Fradi/* A fiú kezét arcába temetve zokogott, mikor ezt hallotta, s csak azt hajtogatta, hogy a legjobb barátai ott állnak a lelátón, ő meg itt van, tőlük sok ezer kilométerre távol. Alig bírtunk vele, szinte őrjöngött. ... — Nálunk nincs gyöngyvirág, itthon meg tele van a szobám vele. Ott nincs pünkösdi rózsa, tőlünk ezer kilométerre terem meg a cseresznye, meggy es paradicsom. így aztán frissen nem fogyaszthatunk belőle. Alig váram a cseresznyeérést, hogy szakíthassak a fáróL ... — Magyarországon sok művelt ember lesz egypár év múlva. Bárhova megyek látogatóba, s megkérdezem a gyerekeket, hogy milyen iskolába járnak, vagy gimnázium, vagy technikum a válasz kérdésemre. Itt könnyen tanulhatnak a. fiatalok. Nálunk csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak a tanulást. ... Mindennek nagy az értéke a kint élő magyarok között, ami Magyarországról származik. Mint említettem, tavaly itthon volt édesapám, s visszatértekor két kis üveg tokajit hozott magával. Egy nagyon régóta Argentínában élő honfitársunk SZEMMEL LÁTHATÓAN nem sokat törődtek azzal, hogy közéjük csöppentem. Ették, falatoztak, mert éppen ebédidő volt. Én meg egyik lábamról a másikra álltam, s a meszesgödör süppedős homokfelületét dagasztottam. Nehezen találtam megfelelő »kérdést, amivel szemrehányó tekin tetek nélkül zavarhatnám az építőmunkások ebédjét, így aztán inkább türelmetlenül figyeltem, mikor fogy el a kenyér meg a szalonna, vagy mikor ürül ki a máj- pástétomos konzervdoboz. Szokványos feleletet vártam a szokványos kérdésekre, de aztán, hogy belejöttünk a beszélgetésbe, csakhamar kirajzolódott á brigád élete. Mindenekelőtt az kapott meg, hogy ezek az emberek nem várnak különösebb elismerést munkájukért. Ügy tartják: azért kapják a pénzt, mert dolgoznak, s ha többet dolgoznak, többet kapnak; az azonban fontos, hogy amit elkészítenek, arra bátran mondhassák, hogy az ő kezük munkája van abban. Tallósi Mátyásé kot, a Tatarozó és Építő Vállálat másik brigádját is azért hívták ki versenyre Nagy György ék, mert így biztosan még jobb lesz a munka niinősége. Csupán a munkájukért érzett felelősség serkentette őket, ámbár meg kell hagyni, hogy e felelősségérzetnél jobb versenytársra alig akadhattak volna. Küzdenek a szocialista brigád címért is, de nem annyira az elismerésért, inkább a maguk munkájának megjavításáért. Persze azért — amikor a brigádvezető megmondta, hogy oklevél jár, ha megszerzik a címet — felcsillantak a szemek, s Túrná r János hozzátette, hogy »de szép lenne az*. Januárban ültek össze megbeszélni a vállalásokat. Nagy György brigádja akkor még Somogyesicsóban dolgozott, csaknem sírva könyörögte el tőle az egyik üveget. Néhány doboz cigarettát is hozott apám. Ezekre csak nagy ünnepen gyújtottunk rá. s szótlanul szívtuk a Kossuthot. Nem azért, mert olyan jó ez a cigaretta, hanem azért, mert magyar. * * * — Magyarországon sokkal kevesebb a lakbér, mini odakint. Egy kétszobás lakásért 3000 pesót (1000 forint) is elkérnek havonta. Ezt csak a jól keresők tudják megjizetni. Egy átlagmunkás órabére 21—23 pesó. Egy doboz közepes minőségű cigaretta 15—20 pesóba, egy kiló kenyér 13 pesóba, a jobb hús kilója 8Ó pesóba kerül. Egy valamire váló női cipő 800 pesó. Viszont olcsó a 'kávé, a rizs és a déligyümölcs. Nálunk nem lehet elválni, ha a férj és a feleség nem érti meg egymást. A terhesség megszakítását igen szigorúan büntetik. Üdülni a munkás nem mehet. Táppénzt csak 3 hónapra fizetnek. * * * — Siófokon egy munkás, aki rossz nadrágban dolgozott egy építkezésen, megszólított, amikor megtudta, hogy argentínai vagyok. Ezt mondta nekem: »Maguknál biztosan nem ilyen foltos nadrágban dolgoznak a munkások!* — Azt válaszoltam neki: *A munkaruha itt is, ott is lehet jó is meg rossz is. Dolgozni mindenütt kell, a jólétet nem adják ingyen.* — Láttam, hogy nem akarta megérteni. amit mondtam. Majd megértené, ha annyi éven át távol élne a hazától, mint én. ’ s az iskolaépület külső munkáit végzi. Gyökeres változások nem történtek a felajánlás megtétele óta, hiszen régebben is mindig vigyáztak a minőségre, azelőtt is* példás volt a fegyelem köztük, és csak igen ritkán fordult elő baleset Ellenben azt teszik azóta, hogy vigyáznak egymásra, nehogy most történjék valami baj, és esténként mindig megbeszélik a másnapi feladatokat, hogy reggel ki-ki ismerje a maga tennivalóit, ne kelljen időt vesztegetniük az eligazítássaL TIZENNÉGY TAGJA VAN a brigádnak. Mind a tizennégynek egyformáin jól kell dolgoznia azért, hogy becsületes munkát végezhessen a brigád. Barátai, kollégái ők egymásnak. Nagy György brigádvezető felesége is itt dolgozik. Az asszony Nagy Józseffel keveri a spricceléshez szükséges festéket, a férjepedig társaival együtt széppé varázsolja vele a falat Másutt maltert kevert, vagy téglá* hordott a féleség a férjnek és a kőműveseknek. Lassan három esztendeje, hogy együtt dolgozik a brigád. Háromfán az iskolaépítkezésnél találkoztak először ezek az emberek. Somogycsi- csóból, Taranyból meg So mogyacsáról valók. Azóta mindig együtt vannak, s ismerik egymást, akár saját magukat. Mikor Plecskó Györgyöt más munkahelyre akarták helyezni, az egész brigád kiállt érte. »Azt szeNágy gondban volt a tsz vezetősége már napok óta, de a nehéz problémára csak nem találtak megoldást. Az elnök, a brigádvezetők, meg a mezőőr törték a fejüket, latolgatták a lehetőségeket, azonban okos dolog sehogyan sem aka- ródzott eszükbe jutni. Pedig már mindent fontolóra vettek ... — Tönkretesz bennünket ez a rezervátum. Nem lesz kukoricánk, ha így megy tovább! — fakadt ki keserűen az elnök. De ennél a megállapításnál egy lépéssel sem jutottak tovább. Ezt viszont mindenki mondta, aki csak tudott arról, hogy vaddisznók dézsmálják a kukoricát. Az előző év őszén kevés kukoricát kellett törniük a tagoknak az erdőszélen, ugyanis a nagy becsben tartott vadak megelőzték őket. — Védett terület. Nem lő- hetjük le a vaddisznókat az erdőben — mondta akkor az agronómus. Rongyot égettek a kukoricatáblán, arra gondoltak, hogy annak szaga visszariasztja majd az állatokat. Ám hiába volt minden igyekezet, hasztalan vezényelték ki az egyik kanászt, hogy alkonyaitól virradatig durrogtassa ostorát az erdő mentén: a vaddisznók továbbra is vígan lakmároztak a termésből. így volt ez történetünk idején is. Hosszú darabon üresen állt a kukoricaszár, nem Szombaton — a szakközépiskoláit kivételével — országszerte véget ért a tanítás az alsó és középfokú oktatási intézményekben. A búcsúzáshoz érkezett száznegyvenezer általános iskolást — nyolcadikost — kisebb társaik virággal díszített tantermekben fogadták. Ünnepi hangúlat töltötte be az iskolákat a városokban, a falvakban, a tanyai településeken. Diákok és szülők mondottak köszönetét a pedagógusoknak áldozatos oktatónevelő munkájukért. Sor került a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe már felvett nyolretnénk, ha velünk maradna.* S a fiatalember ma is itt van.. az imént még ott ült a meszesgödör szé’én, de már nekiindult az állványok felé. Mindjárt egy óra... És lassan mindenki az állványok körül sürgölődik. Szétbontják, mert végeztek ezzel a falrész- szel. A három fiatal kőműves, Lovretics László, Boti Jó. zsef és Bo-dó Lajos is odafönn áll, engedi le a pallókat. Büszkék rájuk az idősebbek. Mondják, hogy nagyop szorgalmasak, és hallgatnak a felnőttekre. Lovretics meg Bo- dó tanulni akar, az idén szeretnék megkezdeni az építőipari technikumot. Mindezt a többi kolléga mondja el oly büszkeséggel, mintha saját fiukról beszgjjnének. A PALLÓKRÓL PORFELHŐK FUTNAK LE, amint egyenként a földre csúsztatják őket. Állást bont a brigád. Messziről nézem, amint a hosszú létrákat döntik. Egy óvatlan mozdulat, s. elzuhanhat a tízméteres álláslétra. De ők valamennyi611 összeszoktak, ki tudja, hányadszor bontanak állást... A Dráva mentétől Nagyatádig sokfelé jártak. Háromfán iskolát építettek, Lakócsán, Rinyaújlakon istállót, Lábodon és Betrzencén. iskolát, Barcson pedig lakást. Sokáig sehol sem maradtak. Ha valahol elkészült az épület, máshol kezdtek újat. Ezt tartják feladatuknak. Ez a hívóit rajta cső, mert a vadak megették. Nos, ezt a tarthatatlan állapotot akarták mielőbb megszüntetni a szövetkezet vezetői. Egy nap egy idegen ember állított be a szövetkezet irodájába, s mint a mesékben szokás, azzal kezdte, hogy 6 tud segíteni a bajon. Eleinte kételkedtek az ismeretlen szavahihetőségében, de csakhamar megállapodtak vele. Arra a kérdésre, hogy ugyan milyen módszerrel és eszközzel kívánja szolgálatát ellátni, csak mosolygott, és felmutatott egy konzervdobozt. A doboz alján keskeny nyílás látszott, egyébként semmi különleges vagy rendkívüli nem volt benne, olyan volt éppen, mint egy átlagos konzervdoboz. Még azon a napon estefelé, amikor az emberek hazafelé igyekeztek a mezőről, puskaro- pogásfélét hallottak, mintha kisebbfajta vadászat lett volna a környéken. A vaddisznók attól tarthattak, hogy puskavégre kerülnek, ha kimerészkednek a kukoricatáblára, és nem is jöttek ki. Megmaradt a termés, rhe. - nyugodtak a szövetkezet vezetői. A durrogató ember pedi;, egy községgel arrébb vándorolt, ott hasznosította tudományát: riasztotta a közös tábláról a kotnyeles vaddisznókat. cadik osztályos úttörők ünnepélyes fogadalomtételére, s egyidejűleg átadták nekik a KISZ-tag könyvet- Az általános iskolákban a most záruló tanévben csaknem másfél millió, a középiskolákban pedig 170 000 diák tanul. Már csak az összefoglalók vannak hátra. Ezek 11-én, a szakközépiskolákban pedig 18-án kezdődnek. Az általános iskolákban 20-án, a középiskolákban 23-án rendezik az évzáró ünnepségeket, s ugyanakkor osztják ki a bizonyítványt és a legszorgalmasabb diákoknak a jutalmakat, az elismerő okleveleket. (MTI) P. L. azóta már Nagyatádira került, válásuk. Roland Ferenc A durrogató ember Száznegyvenezer nyolcadikos búcsúzik Utolsó tanítási nap az iskolákban
