Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-07 / 131. szám

OriHSftSk, 19«. Jáatas % 3 SOMOGYI NÉPLAP Gépkönyvelés az OTP-nél Néhány hónappal ezelőtt több könyvelőgépe* kapott n Or- saágos Takarékpénztár megyei fiókja. Zetz József né köny- trelö már nem kézzel, hanem Képpel végzi a könyvelést. A National gépen a takarékbetét-könyveket vezeti. Beírja a óh- tamot, a betétkönyv számát és a betét összegét. Persze té­vedni Itt is lehet, ezért nagy figyelmet kíván a gép kezelése. Az ér »égére Mgérkezik Magyarországra a Volga menti olaj — Ez év végére megérkezik Magyarországra a Volga menti olaj — jelentette ki Mihail Szoatyikov szovjet mérnök aaon az esten, amelyet kedden rendeztek Moszkvában a »Ba­rátság« nemzetközi kőolaj ve­zeték építése alkalmából. — Ez az olajvezeték — mon­dotta az esten Farkas Imre, a moszkvai magyar nagykövet­ség első titkára — fontos sze­repet játszik terveink megva­lósításában. Építése ékes pél­da a szocialista országok gaz­dasági együttműködésének to­vábbi fejlődésére. A szocialista országok erő­södő barátságáról beszéltek a kőolajvezeték építésében részt vevő más országok diplomáciai képviseleteinek az esten meg­jelent munkatársai is. (MTI) KORÁBBI HIBÁKBÓL SÚLYOS GONDOK MA IS Valamikor a csurgói járás legjobb közös gazdaságai közé sorolták a szentai Aranyka­lászt. Az emberek szorgalma­san dolgoztak, és — szinte egyedülállóan — 20 forint elő­leget fizettek rendszeresen. Mostanra mégis megsokasod­tak gondjaik, és igen össze­gyűltek a bajok. Mi történt a gazdasággal? Hogyan lehet az, hogy az előrehaladás helyett inkább hanyatlik? Az Aranykalászban sosem emelkedett 21 forint fölé a munkaegység értéke. Mégis 20 forint előleget fizettek egészen a múlt év augusztusáig mond­va, hogy szegény emberek laknak a faluban, nincs tarta­Szentai tapasztalatok vi jó keresetre. Mivel az osz­talék mindig majdnem ugyan­annyi lett, mint a kiosztott előleg, a szövetkezet alig győ­zött folyamatosan pénzt előte­remteni a havi fizetésekre. Érthető, hogy emiatt sok egyéb dolognak el kellett maradnia. Látszólag tehát példásan gazdálkodtak, de valójában, alapvetően hibásan. A rendkí­vül kedvezőtlen múlt eszten­dő ezért az általánosnál is jobban megrázkódtatta a szö­vetkezetek Nem akarjuk rész­Jl&tx&ynak a zá&zlák flpnoMbai Op ti made gépeken dolgoznak a könyvelők, ttnesi Erzsébet, Szabó Istvánné és Hengert Erzsébet Így végzik a szintetikus és az analitikus könyvelést. Nem lehet több néhány száz négyszögöllel sem A kaposkeresztürí Béke Termelőszövetkezetben nemrég mérték ki a háztáji földeket S hogy milyen felületesen, azt a tagok jogos mélta tlankodása is bizonyítja. Peti Gyula és Serényi Nándor tsz-tagok a megyei tanács mezőgazdasági osztályától kérték sérelmük orvoslását. A ház­táji területek ismételt fölmérésekor bebizonyosodott, hogy Igazuk van a panaszosoknak: némelyeknek a háztájija csak­ugyan nagyobb a megengedettnél. Simon Istvánnak 513, Pál Istvánnak 76, Bódis Györgynek pedig 840 négyszögöllel több földet mértek ki, mint amennyi járt volna. Nem fogadható el a szövetkezet vezetőinek az a mente­getőzése, hogy például Bódis György háztáji földjéből a fö­lösleges, több, mint fél holdnyi területet a tsz munkálta vol­na meg. Mert ha valóban ezt tervezték, miért nem jelölték meg, hogy mennyi a tagé, és mennyi kerül közös művelés alá. Bözsöny József növénytermesztési brigádvezető végezte a méréseket, s a hibáért elsősorban ő a felelős. Segíthetett volna a földek kijelölésénél Bencze Ferenc mezőgazdász is, ám április elsejétől, amikor hivatalosan átvette a tennivaló­kat nem jelentkezett, csak május közepe táján kereste föl is­mét a tsz-t, és kapcsolódott be a munkába. A kaposkeresztúriak, hogy máskor kevesebb gondot okoz­zanak maguknak, bizonyosan jobban ügye’nek majd az elő­írások megtartására, és arra, h-'sv idejekorán eldöntsék: ki­nek, hol és mekkora háztáji terület jár. II. F. A balatonié llei SZOT. üdülő homlokzatán június 2-tól német, cseh, lengyel, magyar, indonéz zászlók lo­bognak a szélben. A ragyo­góan berendezett társalgóban e nemzetek fiai, lányai is« mértednek egymással. Kéz­szorításuk olyan, mintha már ki tudja, milyen régi ismerősök volnának. Pedig Sikora Elizabeta Varsóból, Anna Tanecskova adminisz­trátor Bratislavából, Stefan Khec Berlinből érkezett. A többiek is — mintegy 180- an — egymástól igenmesz- sze eső városokból jöttek Lettére két hétre üdülni. NeHk festették szép, üde színekre a padokat, az asz­talkákat, az ő számukra főznek mindennap kétféle levest, háromféle főtt ételt, melyet gyümölccsel, sajttal, feketével és borral egészíte­nek ki. Kedvükért beszélik meg velük, hogy mikor mit főzzenek. Megismertetik őket azzal is, hogy hogyan készülnek a jó magyaros ételek. Az ő szórakoztatá­sukra. kapcsolódik be az üdülő kulturális műsorába a Közalkalmazottak Szimfo­nikus Zenekara és a Latin­ka Sándor Művelődési Ház is. Az ö kényelmükért va­rázson ák újjá a társalgókat, a szobákat, a folyosókat az üdülő új, leleményes veze­tői. Az egész személyzet — ahogy dr. Káldossy Rudolf, a SZOT Dél-balatoni Üdü­lési Igazgatóságának veze­tője a megnyitón mondott köszöntőiében kifeAezte — azért dolgozik, hogy a ven­dégek jól érezzék magu­kat... lékuk, és szükségük van a ha- letesen elemezni, hogy miként süllyedt le a gazdaság, elegen­dő megemlíteni, hogy egyik fő terményük, a burgonya 20—25 mázsás holdanként! át­laggal fizetett. 807 000 forint mérleghiánnyal zártak. Az idén — többnyire a múlt év nehézségeiből eredően — tovább romlik a szövetkezet gazdálkodása. A tervhez vi­szonyítva már eddig is tetemes kiesések mutatkoznak. így alig­ha várható, hogy az idén ki­gazdálkodjék a tavalyi mér­leghiányt. Az 50 hold maefo- gásra szánt bíbort ki kellett szántani. Csaknem 80 000 fo­rmt értékű spárgát akartak ér­tékesíteni, de a szakemberek leállították szedését, mivel a növény még nem megfelelő. Négy hónapon át — az igen rossz takarmányozás következ­tében — jóformán semennyi tejet sem tudtak értékesíteni, összevetve mindent: már ke­reken 300 000 forinttal ma­radtak le az előirányzott bevé­teltől! Az előleg az Idén 10 forintra csökkent. Minden tag tudja már — hiszen közgyűlésen is megvitatták —, hogy milyen! súlyos körülmények közé ke­rült a gazdaság. Becsületére váljék az Aranykalász tagjai­nak. hogy bár nagyon várják az állam segítségét, azon van­nak. hogy jobb munkával ja-1 És valahai Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, a Német Demokratikus Köz­társaságban ugyanezt ta­szik a magyarok kedvéért, hisz e külföldieh csere- üdültetés keretében tartóz­kodnak Balaitonlellén. ... Szól a zene, színes for­gatagot alkot a táncosok népes serege. Nem tudni már, hogy ki a lengyel, a német, a cseh, a magyar közülük. A lengyelek piros vodkája ott csillog szinte minden pohárban, keveredik a magyar borral. A csehek, cigarettájából az gyújt rá, aki akar. A magyar zene­karban egy cseh fiú veszi kezébe a rumbatököt, 8 dik­tálja a ritmust. A lengyelek új meg új dalba kezdenek az asztaloknál. És velük énekelnek csehel\ németek, magyarok. A kis ismeretlen dal egyetlen nagy »lá-lá-*- vá olvad össze az egymásba karolt emberek ajkán. A hangok egymáshoz illenek, és végül egységes dalkere- kedik ki belőlük, amelyet a barátság nyelvén most költe­nek ... A dal kiárad a széles te­raszra, megcirógatja a park fáit, elhallik a szélben ölel­kező zászlókig, amelyek olyan ünnepélyesen lenge­nek. Mintha azt mondanák az emberiségnek, hogy mi­lyen szép az élet, hogy le­het testvéri barátságban él­ni a földön nemcsak öt-tíz vagy tizenöt országrak, ha­nem minden népnek. Ott fönn, az épület homlokza­tán sok zászló számára van még hely... (Szegedi) tők képzett szakemberek, ép» pen ezért nem a pillanatnyi adottságokra kellett volna gondolniuk, hanem elsősorban arra, hogy ha kezdetben ne­hezebb körülmények között is, de megalapozzák a gazdaságot. Jó volt a közösségnek a 20 fo­rintos előleg, de mennyivel keservesebb most rátérni a 10 forintra! A vezetők jól tudják, hogy ebben a gazdaságban csak gépekkel lehet boldogulni. A gépállomás viszont elviszi évente a szövetkezet jövedel­mének 28—30 százalékát. Első­sorban tehát gépeket kellett volna vásárolniuk. Régi baja a községnek, hogy igen gyen­gék a termőtalajok, lucernát, lóherét például egyáltalán nem lehet termelni. S amikor megkérdeztük az elnököt, Fe­kete Sándort, hogy miért nem végeztek talajjavítást, ezt vá­laszolta: »Volt szerződésünk a Talajjavító Vállalattal az idén* de későn érkeztek ide, a veté­sek miatt már nem tudtak rá­menni a földekre.« És koráb­ban? Akkor sem tettek sem­mit. Pedig elsősorban errs kellett volna gondolnia az el­nöknek, hiszen már három év óta irányítja a gazdaságot, s kiválóan ismeri a körülmé­nyeket. Növekvő termésátla­gokról, jövedelmező állatte­nyésztésről addig nem lehet beszélni, amíg a legalapvetőbb feltétel, a jó termőtalaj nincs biztosítva. A mostani súlyos gondok te­hát az előző években elkövetett hibákból erednek, azokból az időkből, amikor még úgy tar­tották, hogy jól működik a szentai Aranykalász. Mennyi­vel jobb lett volna megfontol­tabban gazdálkodni, esetleg ke­vesebb előleget fizetni, s a M- rakatpolátika helyett arra tö­rekedni, hogy a szerényebb elő­leg és részesedés a szövetkezet szilírd gazdasági alapján nyu­godjék. Ha ezt az elvet köve­tik. nem sodorhatta volna a múlt évi rossz időjárás ilyen válságba a gazdaságot. A szö­vetkezet vezető’nek, tagjainak ivén kemény lecke volt ez. meg ezeket a bajokat? A veze-l Vörös Márts Kapu záru\ kapu nyílik 7\7yolcvannyolc fiatal. Két 1 ’ osztály. Apró termetű kis legénykék vagy nyurga, erős lányok. Ök a Vörőshad- sereg úti Általános Iskola nyol­cadikosai. Most még nagy szorgalommal a füzet és a hajolnak, ismétel- nap még, és itt a aztán jön a va­káció. Bezárul mögöttük az is­j szorgalommal a d5) I könyv fölé haji J nek. Egy-két na] vizsgák ideje, a: két fölvesznek é’elmíszeripad ’anulónak. Mi elmondtuk ezt a fiataloknak, és azok, akiknek amúgy sem volt biztos a to­vábbi útjuk, mindjárt vállal­koznak rá. A fiúosztályban is ugyan- az a kérdés: Ki, hová készül? Huszonegy kéz lendül a ma­gasba, huszonegyen állnak fel, Guzi M Italy Becse Károlyt ~| M-v.v.v ?*•£■>*• -üv>. r v.v ’•>** AZ 570 ' f-ES i ■...«.' V • • « « . • • » • e « m v.*> ....................... t*>**:;, ax*:*:***:":-:': (34) -* ✓ Légien co lr—1 Heggel korán volt az ébresz­Gyors kozás után létszámellenőr- s következett, majd felolvas­kolakapu, elbúcsúznak taná- amikor arról érdeklődöm, hogy : raiktól. Ók már végeztek Át- W ipari tanuló. Nem a divatos szakmákat választják a fiúk, bár azokat is lehetne, különösen az ő koruk- igazgato ban amikor egy-egy eleitett mosakodás, borot-| adják padjaikat az egy évvel *: fiatalabbaknak. Csizmadia János ía után a gépkocsi begördült Ká- Bánba. Ez a helység Észak-Vietnam egyik virágzó kis válása, mo­dem házakkal, üzletekkel, szé­les utcákkal, sót villasora Homaro''r> hajóra szálltak és folytat' útjukat Nü.úny óra után, m< a délelőtt oly .- már megéi >. ztek egy nagyobb kikötőbe, ahol gépkocsikat-, vr várta őket A kikötőtől alig pár kilométerre volt az első légióé támaszpont. A kocsisai elhagyott szer­pentineken kapaszkodott fel- van. felé Az út két oldalán ezeréves Mindebből keveset fák tornyosultuk, ezeket fo- észre a légiósok. Útközben va- lyonrrok, In ük k<. iV.ték ősz- lamermyien eltörődtek, és úgy sze. Itt-ott nagyméretű páf- szálltak le a kocsikról, mint ránybokrok tűntek fel, két-há- meggömyedt, hatvanéves em- rom méteres levelekkel. A va- berek. Arcuk gyűrött volt és dón mozdulatlannak, érintet- borotválatlan. Az elmúlt két lennek tűnt. mintha még soha éjszaka alig aludtak valamit, nem járt volna benne ember... Ä gépkocsi a három nap alatt marosan megindult Ká-Bán, az kedvű, a vietnami fogadtatás ezredtörzs székhelye felé ... nyomasztó hatása alatt álló lé­•,,v QW-f- npvét akik a határ-í ---------- °—~. uhu. auiuieor egy-egy eienett e nfi századokhoz merte-’- aH61 beszel, hogy sok fiatal. dicsérő szó után, egy-egv film ara várinál. Gazsó is ‘ köztük j jelentkezését fogadták el a kö-, megnézése után sarkkutató olt. X zépiskolák: harminchármán akar lenni az eddig mozdony­Parancskihirdetés után ki-’mennek gimnáziumokba, tech- vezetőnek készülő, és herepü- rtották a lőszert a .karavánt uikumokba. gja-nak. Minden légiós any-X „ ...... , . , yi töltényt vett magához,t a többivel mi .esz. amennyit akart, de a 400 köte-| — Kérdezzük meg őket... Bemegyünk a nyolcadik leányosztályba. Papír kerül a lező volt Ennél kevesebbel sen ki sem indulhatott útnak ... Az ezredtörzs közben össze­lőpiíóta a taxisofőrjelölt. De nem, ők reálisan tervez­nek. Somogyi Jóska esztergá­lyosnak készül. Farkas Laci Lajos Három napi fárasztó utazás &iósok zúgolódtak, azonban a állította a gépkocsikaravánt. X pat^ra’ hogy gyorsabban végez­v _ _, i______r -----^1,—, ín lé tv - i i • -in - j , - I niiiMlv 1 - JL—A £. í 1 — v ála­Soltész szobafestőnek, szabónak. — Nagyon szeretek fúmi-fa- ragni, asztalos leszek — rnond­A karaván hamarosan meg­érkezett arra a tisztásra, ame­lyen a támaszpont volt. Szénen zöldellő rizstábla volt a köze­lében. Az erőd udvarán létszám- ellenőrzés következett, megál­lapították az eltűntek személy­esük néhány órára állt meg, ilyenkor a légiósok az útszéli fák alatt ütöttek tábort. A kör­leteket megerősített őrséggel vették körül, ne* agy valami kellemetlenség érje őket. Az is karaván parancsnoka nem tűrt Harminckét kocsi állt útra ké-| zunk. Néhány kérdésre semmiféle ellen vetésit... Az szen. Elöl, az élen egy nehéz. | szolnak a lányok. út sürgős volt.. terepjáró tank vezette a sort, | olvasom a válaszokat, és ki- > Gergely István. Délután ötöt mutatott az utána három páncélkocsi ko-t . — óra, amikor valamennyien le- vetkezett, majd a gépkocsik.fIenc PaPir* kiemelek a tobm is kászálódtak a kocsikról. A Mindegyik' tetején géppuska»közül. több, mint 700 ember egy ré- volt elhelyezve, és minden ötö-X Kilenc kislány ugyanis kan­vettek S3ét a helyőrségen, másik ré- dik kocsin aknavető. X zervipari tanuló akar lenni, szét pedig a bennszülöttek al- A narancs elhangzott, és a; tál elhagyott házaikban és azok 400 légiós, valamint a kísérői Mire rol ez a nagy rajon- udvarán szállásolták el. század — amely majd vissza-a konzerviparért? Gazsó is az utóbbiak közé ke- kíséri az autókaravánt — hú-; Cserfes kis fruska áll fel. rült Körülbelül negyven várna- szasával kocsira szállt. Néhány X _ Az igazgató bácsi mond- gával az éjszakai fekhely ké- nerc múlva eget verő zörej ít . , het . . . szításén szorgoskodott, amikor hallatszott. A tank megindult,! . , egy hordó bort gurítottak az nyomában a páncélkocsikU hűtohazba tanulónak. Eredeti- udvarra. Mindenki annyit ivott majd az autóik. _ | leg kereskedő akartam lenni, belőle, amennvit akart. Hama- Amint a karaván elhagyta* de nem volt már hely, így ide rosan kihirdették, hogy 400 em- Bá-Kánt. az út ismét az őser-; 1e,,™tke7tem bér a lehető legsürgősebben '’oben folytatódott Kétoldalú' útnak indul utánpótlásként a hegyek, szakadékok, hatalmas.f Meg nundig nem értem, hogy kínai határmenti századokhoz, indával összefonódott fák. X miért kérték ilyen sokan a fei­ster tíz óra táit a kárává-', vételüket konzervipari tanu- ~álH. A hátsó lónak, de az igazgató megma­pa-j syarázza. éjszaka így is kényelmetlen, Gazs6nak udvari fekhelyén az nyugtalanító volt... volt az utolsó gondolata, h^gy Kétórai pihenés után a ka- vajon kié volt ez a ház, és b •”T*ik n<y™ tudták. mi van.-orr>*>*>n jött azonban a azonosságát, majd kiosztották raván továbbindult a szűk er- van most, aztán elnyomta az rancs kocáról k-ocsjra. fegyvereket. A kocsisor ha- dei úton... Az álmatlan, rossz- álom. IFolytatjükJ Szólt nekünk a hűtőház »igazgatója, hogy tizenöt gyere­— Nekem a szüleim mond­ták, hogy legyek szabó. Anyu­kám is az — így Lákovics Já­nos. Schilt Gyuszi először gim­náziumba készül, aztán műsze­rész szeretne lenni. Heten készülnek gépészmér­nöknek, s úgy érzi az ember, mintha nem is ismernének más szakmát. No de még csak tizennégy évesek, s a »mert a barátom is odamegy- elv is erő­sen érezteti hatását. Most bezárul a gyerekek mö­gött egy iskola kapuja, hogy kinyíljék egy másiké, befogad­ja, és tovább nevelje őket. Megkezdődik az igazi élet. P. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom