Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-27 / 148. szám

/ Szerda, 1962. június 27. SOMOGYI snEPMP Ez az évzáró más volt, mint a többi A Balatonberényl Általános Iskola június 20-án zárta a tan­évet. Ez az évzáró valahogy más volt, mint a többi. Sokkal több kitűnő és jeles tanuló állt oda az elnökségi asztalhoz, hogy átvegye a jutalomkönyvet. S ami eddig nem volt még: cigánygyerekeket is megjutalmaztak az iskola nevélői. Orsós Sándor és Orsós József ne­gyedik osztályos tanulók egy napot sem hiányoztak az iskolából az 1961—62-es tanévben, s kitűntek szorgalmukkal és tudásukkal is. Meg­ható tóit, amikor a két gyerek átvette a jutalmat. Ha továbbra is ilyen szépen tanulnak, igen szép eredménnyel végezhetik el majd a nyolcadik osztályt is. Reméljük, hogy a Jövőben még több cigány­gyerekét jutalmazhat év végén az iskola. Cserszegi Ferenc, az iskola igazgatója szivén viselte a cigánytanulók sorsát. A szülők is sokat tehetnek azért, hogy gyermekeik megállják helyüket az iskolában. Vllisics Jenő termelőszövetkezeti tag tiszte­letre, becsületre és fegyelemre neveli gyermekeit. Öröm volt nezni, amikor a három Vllisics testvér átvette a jutalmat. Amikor az igaz­gató megdicsérte őket, a kilencéves Gabika azt felelte: »Kistest­vérünk most még óvodába jár — Ha majd iskolás lesz, mindig se­gítünk neki, hogy olyan Jó tanuló lehessen, mint nagyobb testvé­rei.« A szülők sok segítséget nyújthatnak az iskolának, a nevelő­nek. Ezen az évzárón úgy éreztük, hogy egyre többen támogatják az iskolát. banya marton vb-elnök Megyei modellezőverseny Kedvéző időbén rendezte meg az MHS modellező klub­ja a szabadonrepülő modellek megyei versenyét. Harminckét fokot mutatott a hőmérő hi­ganyszála, a légáramlat kedve­ző volt, a tettnikkel is elége­dettek voltak a versenyzők. Később ugyan beborult, az eső is eleredt, de már nem ront­hatta el a versenyt, a mechani­kus gépek még simán starthoz állhatták. Hat modellező szakkör nyolc­vannégy modellt vonultatott fel. Amikor a négy időmérő el­foglalta helyét, a főrendező in­tett: kezdődhet a verseny. Egy­más után emelkedtek a leve­gőbe a kecsesebbnél kecsesebb modellek. Az úttörő-kategóriá­ban 23 versenyző indult. Az el­ső helyen Máté István, a má­sodikon Kárpáti Kálmán, a központi műhely versenyzői végeztek. Marosi Zoltán, a Tóth Lajos iskola modellező szak­körének versenyzője a harma­dik lett. A felnőttek kategóriájában 29 versenyző indult. Cserjést János, a központi műhely ve­zetője az első, Tóth István ta­nuló, a Tóth Lajos iskola kör­vezetője a második, Takács Lajos fonyódi versenyző a har­madik lett a végig izgalmas versenyben. A gumimotoros modellek versenyében kilenc modellező állt rajthoz. Meggyes Ferenc, a Latinka Sándor Művelődési Ház szakkörének tagja az el­ső, Tóth István, a Tóth Lajos iskola körvezetője a második, Parrag Lajos, a fonyódi mo­dellezők vezetője pedig a har­madik lett ebben a kategóriá­ban. A mechanikus modellek ver­senyében ugyancsak kilencen neveztek be. Az első helyen Kaponya Mihály, a központi műhely tagja, a másodikon Pintér László, a Latinka Sán­dor Művelődési Ház szakköré­nek tagja végzett. Sportszerűen zajlott le a verseny. Tavaly 26, az idén 84 modellező volt ott a kaposúj- laki repülőtéren. A múlt év­ben a modellek összesen ezer, az idén hatezer másodpercet repültek. Az MHS megyei elnöksége és a repülőtér parancsnoka mindenben segítette a model­lezőket. Nekik is köszönhető, hogy a megyei verseny ilyen jól sikerült. . Horváth István, a modellező klub vezetője LEVELEKBŐL — LEVELEKRŐL Szűcs Lászlóné újvárfalvi olvasónk lapunk június 13-i számában elpanaszolta, hogy a moziban nem oda ültették, ahova a jegye szólt. Az első sor helyett az utolsóból néz­te végig az előadást. A Moziüzemi Vállalat vá­laszában megállapította: »Üj- várfalván háromkategóriájú jegyek vannak. A székek nem számozottak, a közönség az érkezés sorrendjében foglal­ja el helyét. Amikor Szűcs Lászlóné megérkezett a mo­ziba, az első sorokban már ültek. így kénytelenek voltak a szabadon maradt székekre ültetni őt és férjét. A levél­író megemlítette, hogy le se tudtak volna ülni, ha éppen nincs üres hely. Á moziban csak annyi jegyet adnak ki, ahány ülőhely van. Ilyen eset tehát nem fordulhat elő.« Türgyei Istvánná polányi olvasónk panaszát lapunk jú­nius 20-i számában ismertet­tük. A Kaposvári Járási Ta­nács Mezőgazdasági Osztálya válaszában megírta, hogy in­tézkedtek olvasónk ügyében. Javasolták a polányi terme­lőszövetkezet vezetőségének, hogy Türgyei Istvánnénak soron kívül adjanak szociális segélyt. • * * Egyik kisbaj orrú olvasónk arról számolt be levelében, hogy a termelőszövetkezet tagjai egyre lelkesebben vesznek részt a közös mun­kában. A növekvő munka­kedv eredményét mindenki lemérhette a járásban: ez a község fejezte be leghama­rabb az első kapálást. Most már másodszor kapálják a tsz-tagok a növényeket. Mint írja olvasónk, a szövetkezet már erőgépet is vásárolt. Hétszázötven pulykája van a tsz-nek, a szárnyasokat ha­marosan piacra viszik. * * * Vajda Györgyné lipótfai olvasónk lapunk május 16-i számában elpanaszolta, hogy eszpressz és biztosítással fel­adott konyhabútorát az állo­máson rosszul rakták le, bú­tora megrongálódott, s még mindig nem térítették meg a kárt. A MÁV Pécsi Igazgatósága a következőket közölte a »Megkapom-e a kártérítést?« címmel közölt panaszra: »Az állomás késedelmesen intéz­te Vajda Györgyné panaszát. Közöltük vele, hogyan kell tovább intéznie az ügyét.« Ladi olvasóink panasszal fordultak szerkesztőségünk­höz. A múlt év végén járdát építettek a községben. A ta­nács a vidéki munkásokat a faluban helyezte eL A szál­lásdíjat azonban nem min­denki kapta meg. Andik József vb-elnök vá­laszában a következő tájé­koztatást adta: »A járási ta­nács felhívta figyelmünket, hogy nem fizethetünk szál­lásdíjat. A végrehajtó bizott­ság úgy határozott, hogy a szállásért járó összeget tár­sadalmi munkának számol­juk el. A szállásadóknak nem kell részt venniük az óvodá­nál végzett társadalmi mun­kában. A megyei tanács tit­kársága kérésünkre megvizs­gálta, helyesen foglalt-e ál­lást a ladi tanács. Levelük­ben megállapították, hogy helyesen döntött a végrehaj­tó bizottság. „Tanító bácsi!.. ez nagyon szép volt!“ Egy édesanya aj- tott be a gyere- kék. már kétszer káról hangzott el keknelc. A fiúk és megnyerték a já­ez a mondat. Ott lányok órák után rási versenyt, állt a többi szüli) mindig próbára Néhány éve dol- között, és köny- mentek először, s gozik Niklán Vár- úyes szemmel néz- csak azután haza. helyi Nándor, te a niklai iskolá- Megérte a fárad- Munkakedvének sok szabadgyakor- ságot a tanulás, szárnyakat ad, laidt. A környék- mert igen nagy si- hogy kollégái, ta- nek szinte minden kere volt az ifjú nítványai és a lakója ott volt a színjátszó csoport- község lakói na- sportpályán, s nak. Nemcsak a gyón szeretik, gyönyörködve néz- környező közsé- Mint osztályfőnök te a zeneszóra tor- gekben aratott si- négy nyolcadik názó fiúkat és Iá- kert, hanem a já- osztályt bocsátott nyokat. Itt még rási bemutatón is. útjára. Amikor a nem látott ilyet Nándi bácsi még fiúk és lányok senki az évzárón, sok egyebet is tett utoljára járták A szülői munkakö- a rendezésen kívül, körül az iskolát zösség tagjainak Ö festette a díszle- jelképes tarisznyá- és a nézőknek az tehet, vezette a ze- jukkái, szeméből volt a véleményük, nekart, kísérte a legördült egy hogy nagy munkát mesejátékot. Az könnycsepp. Fájt végzett Várhelyi iskolai művelődé- a búcsú, mégis Nándor tanító. A si élet fellendülé- örült, hogy annyi tornaünnepély séd neki köszönhe- tanulás után kilép­ésük folytatása volt ti a község. hetnek diákjai az a megkezdett mun- Diákjai közül életbe, kának. A télen többen önkéntes Hársházi István mesejátékot tani- tűzoltók. A gyere- NikJa Porral nem fűlhetek a télen! Téli tüzelőmet igyekszem mindig idejében beszerezni. A nyár eleje a legjobb időpont erre, ekkor még nincs olyan forgalom, mint később. A TÜZÉP irodájában 14 mázsa kisgyóni darabost és 3 mázsa várpalotai lignitet rendeltem. Éppen nem voltam odahaza, amikor meghozták a tüzelőt, a szomszédok vették át. Ami­kor megnéztem a szenet, meg­döbbenéssel láttam, hogy alig akad közte darabos, csupa por majd az egész. S a tete­jében balinkai diót küldtek. Rendet kell teremteni! Hat éve vagyok adóügyi előadó Gigén. Sokszor a lakásukon kere­sem meg az adózókat. Június 19-én is ilyen ügyben indultam el a ta­nácsházáról. Visszaútban benéztem az előző nap megnyílt idénynap­közibe. Bár ne tettem volna! Na­gyon csúnya látvány fogadott. Az udvar árnyékos, jól érezhet- nék magukat a gyerekek, ha nem volna ^.kkora a rendetlenség, ha nem büzlene itt minden. Kése Jó­zsef mezőgazdász és felesége ugyanabban a házban lakik, ahol az idénynapközi van. Még a télen vásároltak vagy két köbméter fát. A rönkök és az ágak összevissza hevernek az udvaron. Sertést is tartanak. Az ól környéke bizony nagyon kifogásolható. A kerítés mellett iszapfürdő, odább szétszórt trágya árasztja a bűzt. A tanács­elnök az idénynapközi megnyitása előtt többször figyelmeztette Kése Józsefet arra, hogy tegye rendbe az udvart, hordássá el a trágyát. A kérés, sajnos, süket fülekre ta­lált. A gyerekek továbbra is ilyen környezetben kénytelenek játszani. Egy szülő sem örül annak, hogy ilyen bűzös helyen van gyermeke, míg ő a mezőn dolgozik. A gyer­mekek érdekében sürgősen rendet kell teremteni Kése Józsefék por­táján. PERÉNYI ZOLTÁN BOSSZANTÓ APRÓSÁGOK 0 Miért csak párosával? Június 16-án bementeni a kaposmérői földmű vessző vet­kezet boltjába. Három zsanérpántot akartam vásárolni. — Mit parancsol? — kérdezté a boltvezető. — Három zsanérpántot — feléltem. — Annyit nem adhatok... Csak párosával átüljük a pántöt. . Meglepett a válasz. Nekem éppen háromra vólt szüksé­gem. Most az a kérdés, hogy eggyel kevesebbet vagy eggyel többet vegyek-e. Sem az egyik, sem a másik megoldás nem szerencsés. Szerintem az volna a léghelyesebb, ha annyit ve­hetne a vevő ebből az áruból, amennyire szüksége van. Nezdéi József Kaposmérő, Petőfi S. u. S. Csokonyavisontán lehet, Kaposváron nem? Kaposvár lassan fürdőváros lesz. Olvastuk, hogy elkészül­tek az új strand- és gyógyfürdő tervei. Az, hogy a fedett uszoda mikor épül meg, minket, gyógyulást keresőket nem foglalkoztat annyira, mint az, hogy miért nem kezelik úgy a gyógymedencéket, mint kellene. A Víz- és Csatornaművek vezetőinek nem is kellene messzire menniük tapasztalatcse­rére. A csokonyavisontai fürdőben este nyolc órakor kienge­dik a medence vizét, kitakarítják a piszkot, aztán újra meg­töltik a medencét. A forró ví2 éjszaka lehűl, s reggél a für- dőzők nyugodtan használhatják. Ezzel szemben Kaposváron délelőtt töltik meg a medencéket az ötvenfokos vízzel. Még az egészséges szívűek is félve mennek be ebbe az izzasztóba. Az ember kénytelen a felső párkányra ülni. Mi­vel nem vagyunk benn teljesen a vízben, nem is nagyon vár­hatjuk a gyógyulást. Tudjuk jól, hogy a kitűnő összetételű forró víz nem keverhető össze más vízzel, azért mégis jó vol­na valahogy lehűteni a frissen eresztett gyógyvizet. Azon is érdemes volna gondolkodni, nem lehetne-e busz­járatot indítani a strandra. Több fürdővendég {0 Inkább üresen menjen a kocsi? Június 21-én a Kaposvár—Barcs között közlekedő 5748-as számú motorvonattal utaztam haza, Kaposmérőbe. Több tár­sammal együtt az utolsó előtti kocsiban foglaltunk helyet. A vonat indulása előtt megjelent a jegyvizsgáló. — Nem világítjuk ki a kocsit, szánjának át máshova! — közölte velünk. Mit volt mit tennünk, átmentünk egy másik kocsiba Persze már sehol sem találtunk helyet, kénytelenek voltunk állva utazni. Az említett kocsi üresen futott Barcsig. Szerintünk a MÁV azért indít több kocsit, hogy a dolgo­zók kényelmesebben utazzanak. Vajon helyesen járt-e el a jegyvizsgáló, amikor kiszállított bennünket az utolsó előtti kocsiból? Egy utas Mikor készül el a tejüzem derítője? A Csurgói Községi Tanács csaknem egymillió forintos költséggel korszerű utat épít a fürdőig. A fürdő fúrását a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium parkja alatt húzódó ár­területen végzi a Kútfúró Vállalat. Ez olyan negyven-ötven méterre van a pataktól. Ezen a patakon folyik a Dombó-csa- tornába a tejüzem szennyvize. Különösen nyáron akkora a bűz, hogy az ember legszívesebben gázálarcot húzna. Nem mindegy, meddig folydogál a szennylé a patakban. Egyrészt rontja a környék levegőjét, másrészt a fürdő meg­épülése után sok borsot tör majd a fürdőzők orra alá is. A bűz a Faipari Vállalat telepét is elárasztja, mivel a vállalat a patak vizét használja a gőzfejlesztéshez. A szivaty- tyúkon át a telepre kerülő víz szaga leginkább az ebédlő kör­nyékén érezhető. Tudomásunk szerint a tejüzemnek már há­rom évvel ezelőtt meg kellett volna építenie a szennyvízde­rítőt. Szeretnénk tudni, mikor készül el végre. A Csurgói Faipari Vállalat dolgozói Elmentem panaszra, s el­mondtam, hogy miféle szenet küldtek nekem. Azonban egy­szerűen kitessékeltek az aj­tón, ahelyett, hogy orvosolták volna panaszomat. Az igaz, hogy egy kicsit hangosabban beszéltem, de azt hiszem, ért­hető volt felindulásom. Öz­vegyasszony vagyok, pénzemet nem dobálhatom ki értékte­len szénporra, a befizetett összegért megfelelő minőségű árut szeretnék kapni. Tóth Jánosné Kaposvár, Május 1. u. 70. Szűr Lajos, a Kaposvári Tüzelő­szer- és Építőanyag-értékesítő Vál­lalat igazgatója megvizsgáltatta ol­vasónk panaszát, s a következőket közölte: »A panaszosnak teljesen igaza van, mert a megengedettnél több port tartalmazott a szén. Uta­sítottuk telepünket, hogy rostálja át, s a megengedett százalékon fe­lüli port cserélje ki pormentes szénre. Figyelmeztettük a telepve­zetőt, hogy a jövőben sokkal gon­dosabban szolgálja ki a vásárlókat. Megkértük, beszéljen a szállítást végző dolgozókkal, hogy máskor jobban ügyeljenek a rakodásnál, s vigyázzanak arra, hogy a meg­engedettnél több por ne kerüljön a rakományba. Az iroda dolgozóit felszólítottuk, hogy udvariasabban bánjanak a vásárlókkal.« Most kellene megjavíttatni a tetőt Évek óta rossz az ötvöskónyi postahivatal teteje. Az esővíz átszivárog a mennyezeten, és elönti a kezelőhelyiséget. Az épület a községi tanácsé, a posta bérleti díjat fizet érte. A tanács vezetői, noha ismerik ezt az áldatlan helyzetet, még­sem intézkednek. Ha esik, ál­landóan készültségben kell len­ni. Vizesvödör és felmosórongy nélkül nem lehet átvészelni egy esőt sem. A közelmúltban beszéltem a járási tanács tit­kárával, s. felhívtam figyel­mét az itteni állapotokra. Azt a választ kaptam tőle, hogy a tanács nem tudja megcsinál­tatni, nincs rá keret. Mégis­csak különös, hogy egy köz­épület tetejét nem képesek évek óta meg javíttatni! Az ötvöskónyi postahivatal vezetője AZ ILLETÉKES VÁLASZOL A FÖLDMIIVESSZO VETKEZET NEM RENDELT TÍZSZÁZALÉKOS DDT-T »Miféle ellátás az ilyen?« címmel közöltük Keszthelyi László tsz-főkönyvelő panaszát lapunk június 6-d számában. Olvasónk kifogásolta, hogy az AGROKER kadarkút! raktára nem árusít tízszázalékos DDT- port Kovács Lajos, az AGROKER igazgatója a következő választ adta olvasónknak: »Kadarkúti lerakatunk közvetlen nem árul­hat, csak a földművesszövetke­zeti bolton keresztül. A föld­művesszövetkezet nem rendelt tízszázalékos DDT-t. Ebből a növényvédő szerből több má­zsás készlete van kaposvári és kadarkúti raktárunknak is. A húszszázalékos hatóanyagú pornak épp a felét keli hasz­nálni, hogy azt a hatást érjék el a gazdák, mint a tízszázalé­kossal. Anyagilag tehát sem­miféle kár nem éri őket.« Keszthelyi László nem értett egyet Kovács Lajos válaszai­val. A következőket fűzte hoz­zá: »A kadarkúti lerakat köz­vetlen árusít, a szövetkezeti bolt nem. Tízszázalékos DDT sem itt, sem ott nem kapható. A raktáros kimérve adott húsz- százalékos növényvédő port. Az igaz, hogy a húszszázalékos porból csak a fele kell, azon­ban nehezebb egyenletesen el­szórni. Az ipar ezért gyárt még ötszázalékos DDT-t is. Éppen azért volna szükségünk az üt­és tízkilós csomagolásra, hogy meggyőződhessünk róla, való­ban az előírt hatóanyagot tar­talmazza-e a nálunk vásárol­ható rovarirtó. Tehát van tíz- százalékos DDT, csak éppen nem szolgálják ki.« Nem a forgalmi szolgálattevő hibás a »Haszontalanul eltöltött órák« címmel közöltük Szabó Imre levelezőnk írását lapunk rrájus 30-i számában. Eszerint tizenhat vagon rönk érkezett május 21-én a Csurgói Faipari Vállalat részére. A vállalat ve­zetői hatvanegy dolgozót küld­tek a vagonok kirakására. Saj­nos, a vagonokat csak órák múlva tolták ki a nyílt pályá­ra, így a dolgozók haszontala­nul töltötték el idejüket. Szabó János, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője vá­laszában leszögezte, hogy nem a forgalmi szolgálattevő a hi­bás. Egy rendkívül sürgős sze­relvényt kellett átengedni, s emiatt nem tolhatták ki a nyílt pályára a vagonokat. A szolgá­lattevő azonnal értesítette er­ről a Faipari Vállalat vezetőit, de a dolgozók addigra már el­indultak a telepről. »Azzal az állítással nem értünk egyet — írja —, hogy a dolgozóknak tétlenül kellett ülniük. Az ál­lomáson levő rakterületükön lett volna mit csinálniuk. A Faipari Vállalat az utóbbi idő­ben rendszeresen késve ürítet­te ki a vasúti kocsikat. Sok külföldi vagont is késve raktak ki, s a népgazdaság valutában volt kénytelen a kocsibért és a késedelmi díjat fizetni. A me­gyei tanács és a megyei pártbi­zottság segítségével sikerült változtatni ezen a lehetetlen helyzeten? Nemcsak a vagonki­rakás megy lassan, hanem az állomásra szállított bútorok fel­rakása is. Ez több ezer f&rint többletkiadást okoz a vállalat­nak és a népgazdaságnak.«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom