Somogyi Néplap, 1962. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-27 / 148. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szerda, 1962. Jdnfns gfc 1 KÖNYV, 100 szesze Kovács Erika cumiztatja kedvenc játszópajtását, a kis őzikét. Raktározási gondok a kaposvári vasútállomáson A kaposvári vasútállomás raktári dolgozói erejüket meg­feszítve fáradoznak azon, hogy teljesíteni tudják feladatukat. A raktár mindig zsúfolt. Ál­landóan növekszik az árufor­galom, a raktárbővítésről azonban úgy látszik, megfe­ledkezett a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. A MÁV Pécsi Igazgatósága Jól látja a problémát, tett is javaslatot az építkezésre. S bár a főhatóság elismerte, hogy gyors segítségre lenne szükség, mégis minden ma­rad a régiben. Kézdi László kereskedelmi főnök a követ­kezőket válaszolta érdeklődé­sünkre. — Hogyan tudnak ilyen kö­rülmények között kiváló mun­kát végezni? — Nagyon nehezen. Ezt a raktárépületet hatvan éve épí­tették. Húsz évvel ezelőtt még megfelelt a követelmények­nek, az utóbbi két évtizedben azonban megháromszorozódott a raktár forgalma. Az akkori napi 18—20 vagonnal szem­ben ma 55—60 vagon árut kell raktároznunk. Munkánk jobb megszervezésével, éssze­rűsítésekkel igyekszünk fel­adatainkat ellátni. Dolgozóink a vagonokból legtöbbször köz­vetlenül a tehergépkocsikra hordják az áru*, Hogy job­ban kihasználhassuk a rak­tárt, parcelláikra osztottuk fel a 82 méter hosszú fedett te­rületet. De még így is gyak­ran az előírtnál magasabbra kell rakni az árut. S ezt úgy. szólván ingyen végzik a dol­gozók. . Fölöttes hatóságaink isme­rik helyzetünket. Áruútvanal- kijelöléssel próbáltak is segí­teni, de nem sokat jelentett. Három évvel ezelőtt a mi­nisztérium I. főosztálya ígéretet tett a raktár bővíté­sére, de úgy látszik, valami akadálya van az ígéret telje­sítésének. Pedig számolnia kell a minisztériumnak Ka­posvárral Szerényen számítva is ebben az ötéves tervben 50 százalékkal emelkedik az ál­lomás áruforgalma. Az éülo- piós vezetői szerint a felvé­teli épület felőli oldalon 50 méter hosszúságban kellene bővíteni a raktárát, — Mi lesz a bővítéssel? Ezt a Közlekedése és Posta­ügyi Minisztériumtól kérdez­zük. A jelenlegi körülmények ugyanis tarthatatlanok. Sürgő­sen tenni kell valamit. - Ez nem­csak Kaposvár, hanem a MÁV érdeke is. N. S. Moszkvában a Lenin-hegyi Lomonoszov Egyetem közpon­ti épületében, ott, ahol a kül­földi lapokat árusítják, van egy hirdetőtábla Ha valakinek nyelvészkedő hajlamai vannak, gazdag vadászterületre talál rajta: 61 országból tanulnak diákok a moszkvai állami egyetemen, s a hirdetőtábla éppen ezeké a vendégeké. Az arab, kínai vagy éppen a ma­gyar közlemények mellett van a táblán orosz nyelvű is; ha va­lamelyik kisebb nemzeti közös­ség nemcsak a honfitársakhoz, hanem az egész egyetemista társadalomhoz akar szólni, az érintkezésnek ezen, az itt leg- közérhetőbb nyelvén fogal­mazza meg mondanivalóját. Nemrégiben egy érdekes orosz nyelvű szöveget akasz­tottak a falitáblára; »A külföldi diákok könyvet írnak arról, hogyan élnek a moszkvai állami egyetemen. Legyél te is a szerzők között! Kéziratokat bármely nyelven elfogad a szerkesztő bizottság.« Kik vannak ebben a szer­kesztő bizottságban, és ho­gyan született meg a könyv gondolata? A szerkesztő bizottságnak eleinte csak néhány tagja volt; Samani Yakuba (Szudánból). Finn Erkki (Finnországból) és a ciprusi vegyészjeiölt, Elefte- riosz. A létszám szinte napról napra duzzadt; a kéziratokkal kopogtató szerzők száma már elérte a százat Főszerkesztőnek Samarát kell tekintenünk, ezt a tehetséges, fekete fizikus­hallgatót akinek agyában elő­ször ötlött fel a könyv megírá­sának gondolata. Samarának nem a nyugati sajtó rágalmai adták az ötle­tet de a készülő kötet sok egyéb mellett azért is időszerű, mert a Wallstreet Journaltól az egyébként mértéktartó lon­doni Observerig a polgári saj tót szinte szabályszerű rend­szerességgel bejárják a hihe­tetlenebbnél hihetetlenebb rémtörténetek, kezdve a még enyhe hazugságokon, hogy az ázsiai és afrikai diákokat a ^Lumumba Egyetemre depor­tálják«, s végezve azon, hogy a színes bőrű vendégeket ki­tiltják az egyetemekről, ha csak ránéznek egy fehér lányra. A képtelenségek halmazának jó cáfolata ez a Moszkvában ké­szülő kötet, s nemcsak azzal, amit mond, hanem már annak puszta tényével is, hogy a kül­földi diákok szükségét érezték egy ilyen könyv megírásának, hogy kikívánkozott belőlük az elismerő szó, az igazság. — Mindenkinek tudnia keli az igazságot a Szovjetunióról. — Samand Yakuba ezt így fo­galmazta meg. S mert rájött, hogy ha százezer leveiet írna, az is kevés volna, egyszer csak úgy mellékesen odavetette tár­sainak; Mi lenne, ha könyvet írnánk az ecetemről, életünk­ről tanulmányainkról? A töb­bieknek tetszett az ödet,, s Iva­nov, az egyetem prorektora is megígért minden támogatást az első szerkesztőknek. Azóta egyre áradnak a kéz­iratok. A minap a Komszo- molszkaja Pravda találomra kiválasztott néhány idézetet belőlük. Változtatás nélkül kö­zöljük ezeket a vallomásokat. Paul Catin (Bardeaux-ból): ».Este van. A társalgó ablaka szélesre tárva- Vacsora után szívesen üldögélünk itt. Orosz barátom, Volja gitárt hoz, hal­kan énekelni kezd. A szavakat még nem értem mind. De hát egyébként is nem mindegy-e, hogy a nótabeli találka a kerí­tésnél nőit-«! vagy a hídnál, és a legény a gyárban vagy a fa­lun volt-e a legkülönb, a lá­nyok sóhajtását nyírfa vagy nyárfa hallotta-e? Először hal­lom ezt a dalt, de mégis olyan, mintha már nagyon régen is­merném .,.« Kell-e mondani, mennyire otthon érzi magát ez a francia fiú Moszkvában, ha így tud ír­ni egy hangulatos estéről, egy ismeretlen orosz melódiáról? Ibrahim Rifad (Irak): »-Mi­előtt útnak indultam volna, óvatosságra intettek mondván, hogy az oroszok majd minden­képpen ateistát meg kommu­nistát akarnak faragni belő­lem. Nos, eltelt egy hét, egy hónap, végül egy esztendő, de mind a mai napig senki sem akart még megdolgozni en­Furcsa közlekedési baleset Furcsa közlekedési baleset történt nemrég a Ruhr menti Mühlheimben (Nyugat-Né- metorszáig): egy motorkerék­pár összeütközött egy cirkusz tevéjével. A rendőrségi vizs­gálat kiderítette, hogy a szo­katlan összeütközés okozó­ja a teve ápolója volt, aki felöntött a garatra, és részeg- gem. A tanárok viszont válö-\ ségében megszegte a közleke- ban nagyon szigorúak, az el-í dési szabályokat — rossz út- ső naptól kezdve vasmarok-i ra vezette szegény tevét! A ban tartanák, de ennek csak. ^ motoros és az italos ápoló megúszta a dolgot csekély zúzódásokkal, a teve viszont örülünk.« Bhacsataria indiai aspiráns­nak — akármilyen különösen hangzik — az a négy hónap hozta meg a felejthetetlen él­ményt, amit kórházban betegen töltött Meleg szavakkal ír az orvosokról, társairól, s különö­sen kellemes fölfedezés számá­ra, hogy az ápolásért nem kel­lett fizetnie. S még sorolhat­nánk a tanúságtételeket napes­tig. A könyvet eredetileg ezzel a címmel akarták kiadni: »A Szovjetunióban tanulunk. Száz külföldi diák riportja.« De a kéziratáradat olyan nagy, hogy a százas számat alighanem százötvenre vagy száznyolc­vanra kell majd javítani. A szerkesztő bizottság minden­esetre megállapodott: a cím­adással megvárják a szedés előtti utolsó napot... Serényi Péter Jókai Mór összes művei 140 kötetben A sorozat első kötetei hamarosan a boltokba kerülnek oly súlyosan megsebesült, hogy a helyszínen le kellett lőni. Illatosítják Siracusa utcái) A közeM Catania város (Szi­cília.) mintájára levendulail­lattal fogják elárasztani Si­racusa utcáit. Az eljárással állítólag Cataniában igen jó eredményeket értek el: az ut­cákat járó locsolókocsik vi­zéhez levendulaesszenciát és valamilyen fertőtlenítőszert kevernek, ezzel mossák és il­latosítják a várost A magyar könyvkiadás újabb nagyszabású vállalkozásba kezdett. Nemsokára a köny­vesboltokba kerül Jókai Mór összes műveinek első kötete. Régi kívánság teljesül ezzel, hiszen évek óta kérik az ol­vasók, hogy lásson napvilá­got egy, Jókai valamennyi művét tartalmzó sorozat. Az Akadémiai Könyvkiadó most 140 kötetben megjelenteti a nagy író művednek első teljes kiadását. A sorozatban megta­lálható az író valamennyi re­génye, novellája, színdarabja, útleírása, glosszája és cikke. A sorozat két változatban kerül ki a sajtó alól. A szö­veg kritikai kiadás köteteiben az egyes munkákat részletes jegyzetanyag kíséri. A má­sik, népszerű, olcsó kiadásban a kötetek az egyes írások tel­jes szövegén kívül gazdag kép­anyagot tartalmaznak, és az idegen szavak magyarázatát is közük. A kritikai sorozat kö­tetei selyempupün-kötésben, a népszerű kiadás könyvei egészvászon-kötésben kerülnek forgalomba. (MTI) száz egysége volt a múlt év- arra gondolt, ha azt az időt is tói gyúródott homlokát. Egy ben! És neki csak feleannyi... falujában töltötte volna, bizo- percre fölvillant előtte, hogy ez A pincelépcső legalsó fókára nyos, hogy túlhaladja a négy- az ember éjszaka is talpon van, állította az üveget, és a pislá- száz egységet. Talán elérte vol- az istállókat járja, nappal meg kóló gyertya világossága mel- na a négyszázötvenet is. És a tagok ügyeit intézd. »Felelős­lett szép vörös bort engedett a akkor máris kevesebb lenne a ség!-« — ez a szó ülepedett meg lopóból az üvegbe. Nem várta különbség az elnök meg az ő legjobban gondolataiban. Ez az meg, amíg a fiaskó megtelik, egységei között. Meg aztán az ember becsületes úton jut a ke­levet te róla a tölcsért, és na- elnök sokat lót-fut, nem köny- resefőhez, -megérdemli az egy- ~ gyot húzott belőle. A lopó tar- nyű a dolga— ségeit C sányi Péter az üvegre . .... , pillantott. Hideg a pin- ~ J°l van’ Pah’ mindjárt be- ce levegője: érezte a hátán. A 1oyom <* csikókat. De nézd lopót ismét a hordóba dugta, csak! ~ mondta, és az üveget és egy szívásra a szájánál érez- elväk *elé nyújtotta. — Biz­.......... sietség A z elnök nem sokáig kéret­te magát, elfogadta a kínálást, és ivott néhány kortyot. Aztán mintha eszébe jutott volna va­lami, megkérdezte: — De hát miért nem alszol, hiszen az ülésnek már régen f'sányi Péter behúzta ma- monkos, hogy becsaphat en ga mögött az ajtót, és gém? Engem, alá naphosszat az tálmát meg visszafolyatta a az asztalhoz lépett. A boros- eke után görnyedek? Azért, hordóba. Aztán cigarettát so­üveg alján sűrű, zavaros ital mert ő az elnök? Hát nem! Én dort, és ismét szájához emelte piroslott, de most nem törődött megmondom neki, hogy igaz- az üveget. vele, hogy egy hét óta meg- ságtalanul kapta azt a hatszáz — Törvényes dolog ez, hogy savanyodhatott a lőre. Az üve- egységet. Ügy ám, igazságtála- az elnök ennyit kereshet? — gért nyúlt, és egyhajtásra ki- nul! Csányi Péter majd meg- motyogta tanácstalanul. — Per- te a bor savanykás ízét. Fel- tosan jólesik a nagy itta tartalmát. Egy kicsit ősszé- mutatja, mire képes, ha felha- sze, hogy törvényes — súgta töltötte az üveget s már in- után. No, igyál! borzadt tőle, aztán mintha meg ftvífc egy másik hang belülről. És ez ’ akarna szabadulni a gyötrő raMaky B‘hang vitatkozott a másikkal, dult volrM Mele a grádicson, gondolatoktól, teli tüdővel be- Az öregasszony erzeuenui ^ előbbivel. Gondolatok me- amikor kutyaesaholásra lett fi­lefújt a szoba levegőjébe. meredt a dühöngő férfira. Ke- rmtek fei és buktak le, aho- gyelmes. — Neki hatszaz van, nekem zével összébb húzta a hátára gyan az erősebb, a határozót- — 2Vo cso^ Hát ez meg ki le­meg csak háromszáz jutott, terített kendőt, hangja reme- tabb kívánta. Csányi Peter dünnyögte maga elé és 2“ JÄU.1Ä"*""<****, 2TZÄ?Sí • ó»»* — csőt kereste. — Hol a kalcsN ~ Fiam, fiam, nem visz ez valahogyan így: »Megtehette, a pinceajtó felé kémlelt. A ku- — *v.rt ki belőle a keserűség, jóra, meglásd... — és gör- ^ egységeit biztosan saját ma- fya már a folyosón vakkantga- vége? T—nem is annyira a nyedten, szinte félve, úgy, aho- ga számolta el.« Aztán: »Kis- íotí; egyre közelebb a pineé- A házigazda előbb a földet kulcs nuatt kiabált, hanem a gyan jött, visszahúzódott a má- faráig akart lenni a tsz-ben, hez. Aztán az ajtóban megje- nézte, majd a gyertya lángjá­sik szobába. Péter haragos arc- iehet, hogy a házát is fekete- íent Domonkos Pál tsz-elnök ba bámult. A szomszéd szobából csoszo- cal nézett anyia után• megmar- pénzen építtette.« És: »Hátha szikár alakja. Piroslott az arca, ~ Csak úgy lejöttem inni egy gás hallatszott, 'és" kisvártatva *»«0 a pincekulcsot, és döngö azt írja elő a szabály, hogy fújtatott a melle a nagy siet- kicsit ~ mondta kedvetlenül, megjelent az ajtóban anyja. A léptekkel végig sietett a fólyo- ennyi jár neki?-« Az utóbbi ségtől, és meg-megroggyant a Égyszerre azonban az elnök fe­töpörödött öregasszony egy jó- són. Közben az előbbi gondo- kérdés annál is inkább szöget térde, amint a pince mélye felé lé fordult. — Azon gondolkoz­kora kulcsot szorongatott a ke- latok foglalkoztatták. Hogyan ütött a fejébe, mivel valahol ereszkedett. tam — szólt határozottan —, zében. Szeme ijedten rebbent is történt? már hallotta, hogy az elnöknek — Adjisten, Péter — mondta, hogy jogod van-e évi hatszáz meg, amikor fiára nézett. Vezetőségi ülésen volt. Ép- a földterület meg az állatiét- amikor már szemtől szemben munkaegységre. Most már biz­— Itt van a kulcs, Péter. Azt pen a mezőgazdász beszélt, szAm alakulása szerint kell jó- állt a házigazdával. — Nagy tosan tudom, hogy megérdem­„ i,™ amikor észrevette a falon a ki- . ,_. . ,. bajban vagyok, szükségem van , . 9 ’ mutatást. Ott lógott a papír vairm á munka gy g ■ rád. Jobban mondva a lovakra ' , ... . . fölhoztál magadnak a pincéből. méternyire tőle. Szabad eszébe jutott, hogy a múlt ev- meg a kocsira. Beteg az egyik Az e‘n°k értetlenül ingatta Nem gondoltam, hogy... szemmel elolvashatta a rajta ben ő nem is dolgozott májú- tehén — hadarta el egy szusz- a fejét. Kézbe vette a boros­— Délután még én sem gon- levő neveket. Amikor Donion- sig a kapálás dandárja volt ra- — Állatorvos kéne hozzá, üveget meg a gyertyát, és doltam — vágott közbe idege- koséhoz ért, és látta a neve ’ amikor fogatot kapott és mert máskülönben ahogyan én a házigazda után, hogy sen _ Nem aondoltam, de után következő szamokat, tá- ’ a . . naztem, reggelre kimúlik. .. , . . . . . m ost már tudom, mit kell ten- gábbra nyitotta szemét. Lehet- kocsis lett. Addig a varosba Csányi Péter hallgatta az segl sen bef°űni a lova a ■ • • „Lármadetektívek* Los Angelesben Los Angelest Amerika leg­csöndesebb városává akarják változtatni. A hatóságok 12 úgynevezett lámnadetektivet állítottak szolgálatba, akik egy parányi készülékkel jár­ják a város utcáit, és mérik a lárma erősségét. A helyszí­nen büntetnek meg minden­kit, aki a megengedettél na­gyobb zajt okoz. Elképesztő adatok Latin-Amerikában évente több, mint egymillió egy éven aluli csecsemő hal meg. Peruiban 1959-ben 35 431 cse­csemő halt meg kellő orvosi segítség híján. * * • Kennedy elnök szerint az Egyesült Államokban gyor­sabban növekszik a fiatalko­rú bűnözők aránya, mint a lakosság száma. Ha nem in­tézkednek sürgősen, akkor ez az ütem még fokozódni fog, különösen a kábítószerek élvezete és a szexuális bűnö­zés területén. * * • Az UNESCO 220 országról kiadott statisztikája szerint öt gyermek közül csak kettő , jár iskolába a világon. Szám- ? szerűleg Ázsiában van a leg- \ több iskolás gyermek: több, mint 200 millió. Világproblé­ma a pedagógush iány. Bardot-buszok Észak-Spanyolországban igen nagy közkedveltségnek örvendenek az úgynevezett Bardot-buszok, amelyek Bri­gitte Bardot rajongóit szál­lítják a határon át Franciaor­szágba, hogy zavartalanul gyönyörködhessenek bálvá­nyuk filmjeiben. Spanyol- országban ugyanis »erkölcsi okokból« tilos a Bardot-fil- mek forgalombahozatala. *^AA^<»*^*** ■^VVVVliVvvvvvvlflAA)VU lelkében fortyogó bosszú utat magának. tört Wmn. Azt hiszi az a nyápic Do- séges volna? Az elnöknek hat- járt, ott vállalt munkát. Mosc elnök szavait, és nézte gondok­Herncsz Ferenc S WWW Mértem Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyol Tanács lapja. Felelős szerkesztő: WJRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-H* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NEIN LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta, Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítoknéL Előfizetési díj egy hónapra U S%

Next

/
Oldalképek
Tartalom