Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-12 / 109. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1962. május !& Ugrásszerűén nő az OAS-terror áldozatainak száma Az algériai menekültek első csoportja megérkezett Marokkóból Algír (AP, AFP). Csütörtökön 62 merénylet történt Algériában. A halot­tak száma 55, a sebesülteké 28. Az áldozatok között nők, asszonyok voltak többségben. Magában Oranban 12 volt az áldozatok száma. A csütörtöki nap véres terrorja azt mutat­ja, hogy a terroristák — ver­senyt futva az idővel —most már nem is a szervezett tá­madásokra összpontosítják te­vékenységüket, hanem vaktá­ban követik el egyik bestiális gyilkosságot a másik után. A gyilkosságok sorozata el­lentámadásra ösztönözte az arab negyedek férfilakosságát. Több száz főnyi tömeg indult el az európai negyed ellen. Megpróbált behatolni az egyik tűzoltólaktanyába, de a karha­talmi erők visszaszorították őket. * * * Párizsban a hivatalos lapban pénteken jelent meg a rende­let, amely 10-től 20 évig ter­jedő börtönbüntetést irányoz elő a fegyverrel, lőszerrel robbanóanyagokkal elkövetett törvénysértésekre Algériában. A rendelet szerint enyhítő kö­rülmények esetén a büntetés csökkenthető, de halasztási ké­relemnek nincs helye. * * ♦ Rocher Noir. A Marokkóból hazatelepülő algériai menekültek első cso­portja megérkezett az algériai határra. A 200 visszatelepülőt az oujdai hazatelepítési bizott­ság fogadta, amely a marokkói kormány, a tlemceni prefektus, az Algériai Köztársaság ideig­lenes kormánya és a Francia Vöröskereszt képviselőiből áll A határellenőrzés után a cso­port tagjait útnak indították szülőfalujukba. A Tunéziából hazatelepülök első csoportjainak hazaérkezé­sére május 20-a körül kerül sor. Egyidejűleg folyik az euró­paiak kivándorlása Algériából Franciaországba. Marseille-be legutóbb mintegy ezerfőnyi csoport érkezett hajón. (MTI) Egy OAS-banditát életfogytiglani börtönre ítéltek Párizs (MTI). A párizsi rendkívüli kato­nai törvényszék négynapi tár­gyalás után ítéletet hirdetett egy 16 tagú OAS-banda ügyé­ben, amely Dél-Franciaország- ban a bombamerényletek so­rát követte el. Sokolovitch fővádlottat, akire az ügyész és halálbüntetést kért, a bíróság életfc^ytigland börtönre ítélte. Három vádlott — köztük Jean Allais, Toulouse volt De Gaulie-ista UNR-párti al­polgármestere — esetében 15 évi szabadságvesztésre szólt az ítélet. A többieket négy- tizenkét évre ítélték. Egy női vádlottat fölmentettek. Diáktüntetés Barcelonában A spanyol minisztertanács megtárgyalja a sztrájkhelyzetet Madrid (MTI). Spanyolországban tovább terjed a sztrájkmozgalom. Vizcaya tartományban csü­törtökön újabb 10 000 munkás csatlakozott a sztrájkolókhoz. Igen sok vas- és acélmű, vil­lamossági gyár, vegyi üzem és sok más nehézipari vállalat munkássága sztrájkok Sztrájkokat jelentenek az Andalúziában fekvő Jaenből, továbbá Ciudad Reálból, Pu-ertollanó-ból és Barceloná­ból. A San Sebastian közelé­ben levő Beasain vasúti be­rendezéseket előállító gyárnak munkásai -csütörtökön este tartott gyűlésükön jelentős mérvű béremeléseket követel­tek. Bilbao környékén is to­vább tatrt a sztrájk. E fontos ipari központban a legtöbb villamossági, vegyi üzem és acélmű munkássága tovább folytatja sztrájkját. Csütörtökön este a barcelo­nai egyetem 400 diákja tün­tetett. A felvonuló diákok röpiratokat osztogattak, ame­lyeken ilyen feliratok voltak olvashatók: »4962 a diktatúra megdöntésének éve«; »Az egyetem a munkásokkal tart.« A tüntetés csak igen rövid ideig tartott, mert a rohamrendőrség nagy erőkkel vonult fel, és a tüntetést szétverte. A Bonn és London között támadt feszültségről Bonn (MTI). A Washington és Bonn kö­zötti újabb perpatvaron kívül feszültség támadt Bonn és Lon­don viszonyában is, mégpedig közvetlenül a brüsszeli tárgya­lás megkezdése előtt, amely Angliának a közös piachoz tör­ténő csatlakozását lenne hi­vatva előkészíteni. Londonban ugyanis rendkívül rossznéven vették Adenauer kancellárnak a nyugat-berlini szenátorok előtt ezzel a kérdéssel kapcso­latban tett egyes kijelentéseit, és azokat úgy értelmezték, hogy Adenauer ebben a kör­ítésben teljesen áttért De Gaul­le vonalára, s igyekszik meg­akadályozni, vagy legalábbis megnehezíteni Anglia csatlako­zását. Bonnban pénteken a kor­mány szóvivője cáfolta ugyan az Adenauemak tulajdonított kijelentéseket és azt hangoz­tatta, hogy a bonni kormány nem ellenzi az angol csatlako­zást, több nyugatnémet lap azonban rámutat arra, bogy a hivatalos cáfolatok már elkés­tek és az újabb incidens ismét mélyítette ezt a repedést, mely Adenauer legutóbbi nyilatko­zatai következtében a nyugati táboron belül támadt. Határozottabb intézkedések Algériában Rohcer Noir (MTI). 'Fouchet francia íömegbízott pénteki sajtóértekezletén be­jelentette, hogy feloszlatták az algíri diákszövetséget, amely­nek tagjai közül többen részt vettek az OAS terrorakcióiban. Közölte, hogy elbocsátják a gyanússá vált állami tisztvise­lőket és több közéleti szemé­lyiséget kiutasítanak Algériá­ból. Az intézkedésnek — mint mondotta — az a célja, hogy megszilárdítsák a francia ha­tóságok helyzetét és határozot­tabban lépjenek fel az OAS ellen. Valószínű, hogy a ter­rorcselekmények még folyta­tódnak, »de már nem sokáig« — jelentette ki Fouchet. Az en­gedetlenséget nem fogjuk el­tűrni — tette hozzá. Eisenhower bírálja Kennedy belpolitikáját Washington (MTI). Eisenhower volt elnök, aki hosszú ideig nem szerepelt a nyilvánosság előtt, csütörtökön sajtóértekezletet tartott. A volt elnök előzőleg találkozott a republikánus párt kongresz- szusi vezetőivel. Sajtóértekez­letén kifejtette, teljes mérték­ben támogatja Kennedy elnök ren azonban élesen támadta azért, mert — mint mondotta — Kennedy a központi hatal­mat igyekszik erősíteni és ez az amerikaiak szabadságának rovására történik. Eisenhower felsorolta azokat a törvényja­vaslatokat, amelyek a központi hatalom erősítésére irányul­Milpolitikaját, belpolitikai té- nak. Csütörtökön Madridban is nagy diáktüntetés volt. A diákok táltajkoztak a korábbi tüntetések során letartóztatott diákársaik fogva tartása ét­ien, és újból együttérzésükről biztosították a sztráj kólókat A hírügynökségi jelentések rámutatnak.: a kormánynak igen nehéz feladattal kell megbirkóznia, mert a mostani sztrájkok olyan méreteket öltenek, amire a spanyol polgárháború befejezése óta még nem volt példa. Valószínűnek tartják, hogy a minisztertanács után Franco a sztrájkmozgalom egyik köz­pontjába, Asturia tartomá­nyába látogat Űticéüja azon­ban pontosan nem ismeretes, minthogy a spanyol diktátor országjárásának menetrend­jét mindig titokban tartja, és csak utólag tesznek jelentést arról, ha valamelyik spanyol városban látogatást tett. Adenauer kijelentéseivel megnehezítette a berlini városparancsnokok közötti viszony normalizálását A bonni diplomácia újabb Kennedy—Adenauer találkozót akar kierőszakolni? Berlin (MTI). Nyugat-Berlinben aggoda­lommal tekintenek a Was­hington és Bonn viszonyában bekövetkezett újabb »bizalmi válság« kimenetele elé. Rend­szerint jól tájékozott körök­ben úgy tudják, a szenátus attól fél, hogy Adenauer nyu­gatnémet kancellár emléke­zetes nyugat-berlini megnyi­latkozásaival megnehezítette nemcsak a Rusk és Dobrinyim között folyó megbeszéléseket, hanem a Berlinben folyó ame­rikai megbeszéléseket is. Epr indiszkréció folytán ugyanis most került nyilvános­ságra, hogy Lightner követ, a nyugat-berlini amerikai misz- szió vezetőjének állandó he­lyettese a minap azért utazott Washingtonba, hogy személye­sen tájékoztassa Kennedy el­nököt arról a helyzetről, ame­lyet Clay tábornok, az elnök volt személyes megbízottja te­remtett Nyugat-Berlinben. Clay működésének tulajdonítható ugyanis, hogy nemcsak az ame­rikai és a szovjet várospa­rancsnok között, de az ameri­kai és az angol, valamint a francia városparancsnok kö­zött is elhidegült a viszony. Lightmer törekvése most arra irányul, hogy hely­rehozza, amit Clay el­rontott, és normalizálja a négy városparancsnok kö­zötti viszonyt. Jól tájékozott körök szerint az utóbbi hetekben nemcsak ar­ról tárgyaltak, hogy miként le­hetne megjavítani a várospa­rancsnokok kapcsolatait, ha­nem arró" is, milyen intézke­désekkel lehetne lehetővé ten- hogy nyugat-berliniek is ellátogathassanak a demokra tikus Berlinbe. Mint ismeretes, az NDK ha tóságai az augusztus 13-i ber­lini határzár után Nyugat-Ber­linben, mégpedig az NDK ke­zelésében levő magasvasút két ottani állomásán egy-egy ki- rendeltséget akartak felállíta­ni, ahol a nyugat-berliniek be­adhatják a demokratikus Ber­linbe való látogatás iránti ké­relmüket. Ezt a tervet a nyu­gat-berlini szenátus megaka­dályozta, s most az a helyzet, hogy külföldiek és nyugatné­metek átlátogathatnak az NDK fővárosába, az NDK hatóságai­nak megfelelő engedélye bir­tokában kelet-berliniek is át­mehetnek a város nyugati ré­szébe, a nyugat-berliniek azonban el vannak zárva attól a lehetőségtől, hogy átmenje­nek a város másik részébe. Ezt a lehetetlen helyzetet Lord Home angol külügyminiszter tette szóvá, amikor nemrégiben Nyugat-Berlinben járt, és meg­győzte a város vezetőit, hogy változtatniuk kell merev állás­pontjukon. Ezzel Lightner is egyetértett, de most — mint a Frankfurter Rundschau nyu­gat-berlini tudósítója is írja — félő, hogy Adenauer kije­lentései miatt az amerikai misszió törekvése megfe­neklik. Külföldi megfigyelők értéke­lése szerint Adenauer taktikai meggondolásokból tett olyan kijelentéseket Nyugat-Berlin­ben, hogy a szovjet—amerikai tárgyalások »céltalanok és hasztalnok«, s »maradjon min­den a régiben«. Adenauer ez­zel a célzatos pesszimizmussal azt akarja kikényszeríteni — hangoztatják külföldi megfi­gyelők körében —, hogy soron kívül találkozhas- sék Kennedy elnökkel, és megkísérelje, hogy állás­pontjának megváltoztatá­sára bírja Kennedyt. Ezt a kombinációt támasztja alá az Ernst Lemmer bonni össznémetügyi miniszter irá­nyítása alatt levő Der Tag cí­mű nyugat-berlini lap pénteki jelentése is. A Der Tag bonni tudósítója ugyanis azt a feltű­nést keltő hírt közli, hogy »po­litikai körök véleménye szerint a jelenlegi helyzetben célszerű lenne, ha ismét sor kerülne Kennedy elnök és Adenauer kancellár találkozójára«. A lap sejteti, a bonni diplomácia jelenleg máris azon fáradozik, hogy kierőszakolja ezt a talál­kozót Tiltakozások Olaszországban az amerikai nukleáris kísérletek ellen Róma (TASZSZ). Csütörtökön Firenzében tö- meggyűlést tartottak, s azon részt vettek kommunisták, szocialisták, köztársaságiak, radikálisok, a különböző diák- szervezetek, valamint a »Li­berális demokrácia« és az »Üj ellenállás« elnevezésű szerve­zetek képviselői. A gyűlés részvevői az emberiség elleni kihívásnak bélyegezték az amerikai robbantásokat. Reggio Nell Emília tarto­mány tanácsa követeli az olasz kormánytól, tegyen konkrét kezdeményezéseket annak érdekében, hogy vége szakadjon a nukleáris kísérle­teknek. Milánóban az Olasz Szocia­lista Párt helyi szervezetének küldöttsége fölkereste az Egyesült Államok konzulátu­sát, s ott írásos tiltakozást nyújtott át. Tiltakozó tüntetéseket tar­tottak más olasz városokban is. (MTI) Közös francia—német hadgyakorlat a „vörösök“ ellen Párizs (MTI). A nyugatnémet határ köze­lében, Elzászban néhány nap­ja nagyszabású közös hadgya­korlat folyik a francia és a nyugatnémet légi és ejtőer­nyős alakulatok részvételével. Ez az első ilyen jellegű fran­cia—nyugatnémet katonai együttműködés, amely a NA­TO keretein kívül a Párizs— Bonn tengely jegyében folyik. A hadműveletet közös fran­cia—nyugatnémet vezérkar irányítja; a francia főparancs­nokoknak nyugatnémet he­lyetteseik vannak. A legköze­lebbi hasonló had gyakorlat­nál, amely túlnyomórészt nyu­gatnémet területen folyik majd, a Bundeswehré lesz a íőpaxancsnoksufli Az egységek elé kitűzött hadgyakorlati feladat megvi­lágítja az együttműködés cél­ját. A »keleti vörösök« terü­letén, a Rajna jobb partján a nyugati »kékek« hídfőálláso­kat építenek ki, és ezekből ki­indulva »zűrzavart idéznek elő« az »ellenséges területen«. »A vegyes vezérkar együtt­működése és az ejtőernyősök régi barátsága a várakozásnak megfelelően alakult — jelen­ti a Figaro kiküldött tudósító­ja. — Semmilyen incidensre nem került sor, ha figyelmen kívül hagyjuk a strasbourgiak megdöbbenését, akik május 8- án (a hitleri fasiszta csapatok franciaországi fegyverletételé­nek évfordulóján) német kato­nákkal találták magukat szemben a város főteréül Amerikai közgazdász bírálata a Kennedy-kormány gazdaságpolitikájáról Varsó (MTI). Paul Báron amerikai közgaz­dász, a korszerű kapitalizmus haladó szellemű kutatója nem­régiben Varsóban tartózkodott, és érdekes sajtónyilatkozatot adott egyebek között a Ken­nedy-kormány gazdaságpoliti­kájáról. A professzor elmondotta, hogy a Kennedy-kormányzat köré csoportosuló személyek a hatalom átvétele előtt rendkí­vül radikális nézeteket vallot­tak. Eisenhower kormányától társadalmi reformokat követel­tek, s ezek között is elsősorban a teljes foglalkoztatottság biz­tosítását. Az ő radikalizmusuk is csak addig tartott, amíg ellenzékben voltak. Most azonban semmifé­le nagyobb különbséget nem látok a Kennedy- és az Bisen- hower-kormány gazdaságpoli­tikája között. Az az Amerikában elter­jedt szólás mondás, hogy Kennedy uralma Eisenho­wer harmadszori megvá­lasztását jelenti, teljesen megalapozott. Kennedy hívei, mielőtt ha­talomra kerültek, azzal dicse­kedtek, hogy megszüntetik a munkanélküliséget, de nem­csak a katonai kiadások segít­ségével. Kiderült azonban, hogy a Kennedy-kormány vál­ság elleni programja lényegé­ben a konjunktúra felélénkíté­sén alapul, és elsősorban is a katonai kiadások segítségével. De valójában még ez sem jelent sokat, mert a munkanélküliség tovább növekedik. Figyelemre méltó, hogy vala­mikor azt mondták: a kény­szerű munkanélküliség akkor kezdődik, amikor a dolgozók­nak több mint egy százaléka munka nélkül van. Most pedig Kennedy üzenete a gazdasági tanácsadók bizottságához azt állapítja meg, hogy teljes fog­lalkoztatottság akkor van az országiban, ha a dolgozók kö­rében 4,5 százaléknál kevesebb a munkanélküli. Az amerikai közgazdász vé­gezetül hangoztatta, hogy a modem kapitalizmus fejlődé­séről szóló elmélete szerint az Egyesült Államok legnagyobb vállalatait állami kezelésbe kellene venni. Nagygyűlés New Yorkban Tyitov tiszteletére New York (TASZSZ). German Tyitov tiszteletére nagygyűlést rendeztek New Yorkban a szovjet és az ame­rikai nép barátsága jegyében. A város munkáskerületében egy egyszerű teremben több, mint 4000 ember, munkások, tisztviselők, értelmiségiek, fia­talok és nyugdíjasok gyűltek össze. A terem falain színes plakátokon orosz és angol nyel­ven »Békét a világnak«; »Örü­lünk nektek, Germán és Ta­mara«; »Célunk az amerikai és szovjet barátság!« szövegű jelmondatok és üdvözlő szavak voltak olvashatók. A gyűlésen Jessica Smith, az Amerikai—Szovjet Baráti Tár­saság egyik vezetője, Hester, az amerikai hadsereg nyugal­mazott tábornoka, G. Murphy, az Afro-American című néger lap egyik szerkesztője és J- Aronson, a National Guardian című haladó hetilap szerkesz­tője üdvözlő beszédet mondott. Felszólalásaikba* hangsúlyozták a különbö­ző országok közti Kapcso­lat megjavításának Csibe vágó fontosságát, síkra- szálltak a szovjet és az amerikai nép barátságáért és együttműködéséért. Az üdvözletekre válaszolva Tyitov hangsúlyozta: »Az Egyesült Államokb n tett látogatásomon a legn • gyobb hatással az amerikai né magatartása volt rám.« Mélt: t- ta az Amerikai—Szovjet Tár ­saság szerepét a két nép 1 r rátságának, megértésének el­mélyítésében. A nagygyűlés végén hossr • tapssal és üdvözlő felkiáltásé' - kai fejezték ki a részvevők German Tyitov és a szovjet nép iránti baráti érzéseiket valamint azt a szilárd elszánt ­ságukat, hogy küzdenek a bé ke fenntartáséért és az ameri­kai—szovjet viszony megjaví­tásáért. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom