Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-12 / 109. szám
Szombat, 1962. május 12. SOMOGYI NÉPLAP Hogy a szomszédos szövetkezet is megerősödjön... Vízvári vezetők irányítanak Bélaváron Márciusban közgyűlést tartottak a bélavári VII. Pártkongresszus Tsz-ben. Meghívták rá a vízvári Vörös Csillag Tsz elnökét, Drávái Istvánt és mezőgazdászát, Bodor Jánost is. A közgyűlés új vezetőségre bízta a szövetkezet irányítását Elnöknek és mezőgazdásznak a két vízvári vezetőt választották a bélaváriak. A VII. Pártkongresszus tagjai szívesen látták az új elnököt és az új mezőgazdászt, bizakodva tekintettek munkájuk elé. Vízváron tavaly 34 forintnál többet fizettek munkaegységenként, Bélaváron viszont alig 19 forintra rúgott a részesedés. Március óta Drávái István és Bodor János szinte mindennap megfordul a szomszédos Bélaváron. — Első tennivalónk a terv felülvizsgálása volt. Megállapítottuk, hogy a tervezett huszonkét forintos részesedés nem reális, mert nagyobb aredmény elérésére képesek. Ezt az összeget huszonnyolc forint harminckilenc fillérre emeltük — mondotta Bodor János mezőgazdász. A bélaváriak rövidesen észrevették, hogy az új vezetők nemcsak a nagyobb részesedés elérésére törekszenek, hanem év közben jobban és többször tájékoztatják a tagokat a tsz gazdasági helyzetéről is. Csaknem minden héten ösz- szehivják a vezetőséget Bélaváron, és megbeszélik a soron következő feladatokat Azélőtt nem volt különösebb jelentőségük a vezetőségi üléseknek a VII. Pártkongresszus Tsz-ben. Ha hoztak is határozatokat, végrehajtásukra nem fordítottak kellő gondot. Most minden ülésen napirendre tűzik a tagok kéréseit, megtárgyalják a termelésd tennivalókat, és ellenőrzik a korábbi határozatok megvalósítását. — A vezetőség szavának ma már van hitele — magyarázta Horváth József, a bélaváriak állattenyésztési brigádvezetője. — Látom, mekkora változás ment végbe nálunk. A tagok szorgalma megkétszereződött, , egyre több családtag kéri fölvételét a tsz-be. Gyakran hallani: jó lenne, ha szövetkezetünk egyesülne a vízvári Vörös Csil7700 tanulót szerződtetnek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok Állandó jellegű üzemi iskolák a leendő mezőgazdasági szakmunkások részére Az általános iskolát végzett fiatalok előtt néhány évvel ezelőtt új pályaválasztási, továbbtanulási lehetőség nyílt: bevezették a mezőgazdasági szakmunkásképzést. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek évről évre mind több mezőgazdasági tanulót szerződtetnek: az idén már 7700-at, csaknem kétszer any- myit, mint tavaly. A 20 mezőgazdasági szakma iránt a fiatalok körében nagy az érdeklődés. Az általános iskolák VIII. osztályából eddig már ötezren jelentkeztek. Május elsején megkezdődtek a szerződtetések is, s június közepéig tartanak. A mezőgazdasági tanulók száma azokban a megyékben lesz a legnagyobb, ahol Kevesebb ipari szakma áll a fiatalok rendelkezésére. A következő tanévben megalakulnak a mezőgazdasági tanulóképzés első állandó jellegű üzemi iskolái. Egyelőre 20—25 ilyen iskolát hoznak létre arra alkalmas, jól fölszerelt állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, s egy-egy mezőgazdasági szakmában ezek lesznek majd a tanulóképzés bázisai. Ezekben az iskolákban a termelőszövetkezetek előre kiképezhetik szakmunkásaikat a csak most vagy a közeljövőben létesítendő új üzemágaik részére. (MTI) laggal. Bízunk benne, hogy rövidesen erre is sor kerül. Hasznos lenne ez nekünk, mert kevés a szántóföldünk, s lassan oda jutunk, hogy nem tudunk tagjainknak munkát adni. Egy családra ugyanis mindössze négy és fél hold szántóföld jut. Különösen az asszonyok foglalkoztatása pkoz gondot..; Egyelőre azonban az is sokat jelent, hogy a vízvári vezetők idejük egy részét Bélaváron töltik, s ügyelnek a munkák menetére. Nemcsak arra törekszenek, hogy a tavaszi munkákkal mielőbb végezzenek, hanem figyelemmel kísérik az éves terv időarányos teljesítését is. Bodor János mezőgazdász idejében észrevette azt is, hogy mintegy 50 000 forintos kiesés van a kavicstermelésnél. Eddig ugyanis szükség volt minden erőgépre, a szállító traktorokat is a mezőgazdaságban foglalkoztatták. Mihelyt a vetést befejezik, több gépet irányítanak a kavicsbányához, így két hónap múlva már nem lesz lemaradás. Hogyan győzik a kettős feladatot, a lóét közös gazdaság vezetését? Erre a kérdésre így válaszolt Drávái István tsz-elnök: — Mindkét falu lakosságát és adottságait jól ismerjük, tudjuk, hogy mit kell tenni az eredményes gazdálkodásért. Itthon rendes kerékvágásban mennek a dolgok, s vannak gyakorlott vezetőségi tagok, aikik helyettesítenek bennünket távollétünkben. Most már rövidebb idő is elegendő ahhoz, hogy útbaigazítsuk őket és a tagokat. Bélaváron két hozzáértő növénytermesztési brigádvezető és egy állattenyésztési szakember tevékenykedik. A tagság szorgalmas, igyekvő. Kötelességünknek tartjuk segíteni őket, hogy mielőbb sikerüljön a mienkhez hasonló, erős, jól jövedelmező közös gazdaságot teremteni a szomszéd faluban is. H. F. EGY MAGARA HAGYOTT BRIGÁD NEM KÖNNYŰ BEJUTNI gépkocsival a hepehupás úton a Dél-somogyi Erdőgazdaság sdmomgáti fatelepére. Ez az oka talán, hogy a gazdaság képviselői csak nagy ritkán jutnak el a telep 54 dolgozójához? Pedig igen várják őket, hogy elmondhassák panaszaikat. Igaz, egyszer már elsorolták őket a gazdaság szb-titkárának, ígéretet is kaptak orvoslásukra, de intézkedés nem történt. * * « NEHÉZ MUNKÁT VÉGEZ Kuti István hattagú félterhelő brigádja. Mázsás farönköket emelgetnek ki a vasúti kocsikból, s rakják be az elkészített anyagot. Még 1959- ben elhatározták, hogy megszerzik a szocialista, címet.’ A brigád azóta összeforrott, ősz- szekovácsolódott. 1960. november 7-én nagy napjuk volt. Valamennyiük — Kuti István, Kovács Ferenc, Beregszászi József, Nagy János, Török János és Győri János — kiváló munkájának elismeréséül megkapták a szocialista cím elnyeréséről szóló első oklevelet. * * * AZ ELSŐ OKLEVÉL mindmáig az utolsó is. Miért? Talán nem teljesítették vállalásaikat? Vagy szétoszlott a brigád? Sem az egyik, sem a másik. A brigád együtt van, szocialista szellemben él, dolgozik. Hanem az történt, hogy elfeledkeztek róla. Az erdő- gazdaságokat tavaly átszervezték, ettől kezdve Nagyatád helyett Kaposvárhoz tartoznak. Azelőtt sem kapott sok segítséget a brigád, ma p>edig mintha nem is létezne. Sem régi, sem új gazdájuk nem értékelte eredményüket, s nem közölték velük, hogy jogosultak-e vagy sem arra, hogy másodszor is elnyerjék a szocialista címet. * * * PEDIG SZÉP EREDMÉNYEKKEL dicsekedhetnek. Vállalásukhoz híven havi tervüket átlagosan 120 százalékra teljesítették. Az első negyedben például több mint 64 000 mázsa anyagot mozgattak meg, ez 120-—125 százalékos teljesítménynek felel meg. »Balesetmentesen dolgozunk- ígérték, s így is történt. »Részt veszünk a politikai és a szakmai oktatásban, példát mutatunk brigádon kívüli társainknak« szól egy másik vállalásuk, s így cselekszenek. A brigádon kívüliek elismeréssel beszélnek róluk. Arról is, hogy tavaly napi munkájuk után a simongáti Szorgalom Tsz-ben aratták. Arról, hogy 10—12 órát dolgoznak naponta, s hogy havonta két-három vasárnap iá a telepen vannak, hogy az erdőgazdaságnak ne kelljen a vasúti kocsik állásáért fekbért fizetnie. ÁPRILIS 13-1 SZÁMUNKBAN AZT ÍRTUK, hogy Kuti István lesz az egyik küldött, aki a megye mezőgazdaságában dolgozó szocialista brigádokat képviseli az országos tanácskozáson. Mégsem ő utazott fel Budapestre, »összetévesztették« másvalakivel, aki pedig csak most nevezett be brigádjával a szocialista címért folyó versenybe, s az vett részt a tanácskozáson. Hát ennél bizony jobban kellene ismernie az embereket, az erdőgazdaság szakszervezeti bizottságának! Más problémák is akadnak a simongáti fatelepen. A dolgozók például szeretnék tudni, hogy miért nem kaptak az idén illetményföldet, jór-e nekik kollektív fa. Többször kérték, hogy az udvari munkásoknak adjanak gumicsizmát, a csemetekertben dolgozó lányoknak pedig munkaköpenyt. Szükség lenne egy két zi emelőre Ja, amellyel a nagyobb farönköket könnyebben kirakhatnák a vagonokból. Fél éve élromSott a golyós, csapágyas pályakocsi. Mik« javítják meg? Mindezekre választ vár Kati István brigádja, de a többi munkás is. Feleletet csak a Dél-somogyi Erdőgazdaság vezetői tudnának adni. De csak akkor, ha az eddiginél többet törődnek a simongáti telepen dolgozó S4 ember sorsával. Szalai László Több, jobb árut exportra Kaposvárról tíz évvel ezelőtt indult először bőrlabda- száUítmány külföldre. Azóta szinte megszakítás nélkül készítenek exportlabdákat a Kaposvári Szíjgyártó Ktsz tagjai. Hogy ennyi időn át megtartották a külföld érdeklődését, az a dolgozók jó munkájának köszönhető. 1956-ig tizenegy sztahanovistát és két kiváló dolgozót avatott a szövetkezet. Szép eredményeket értek el a munkaversenyben. Az ellenforradalom után azonban sokáig nem szerveztek versenyt a szíjgyártók. Csak a múlt év végén került sor az első kezdeményezésre, s ennek eredményeként 1962. január 1-én a héttagú Kossuth- brigád versenyt indított az OKISZ küldöttgyűlésének tiszteletére, s a szocialista cím elnyerését is célul tűzték. A VIII. pártkongresszus tiszteletére éves versennyé fejlesztették a mozgalmat; Felajánlották a többi között, hogy minden száz darab labdából 97 exportra alkalmas lesz. (Régebben 80—90 darab került külföldre 100 labdából.) Mivél a brigád nem csupán a leggyakorlottabb dolgozókból áll, a jobbak vállalták, hogy segítik a gyengébbeket, hogy ők is hamarosan elérjék, az előírt szántét. Az első negyedévi kiértékeléskor mór bizonyossá vált, hogy a brigád álja a szavát. Havi átlagtermelésük 112—120 százalék között váltakozott, s száz labdából 98 megfelelt az export követelményeinek, jóllehet nem a legmegfelelőbb anyaggal dolgoztak. Megszűnt az igazolatlan hiányzás. E figyelemre méltó eredmények nyomán áprilisban az ugyancsak héttagú Petőfi- brigád is megkezdte a versenyt a szocialista címért. A szociális alapból segítik a cigányokat Kutason égíonlsf a Gazsó gyanakodva nézett rá. — Találtad? — Igen, mit nézel úgy rám! Ülj le, azonnal hozok valamit. Gazsó próbált visszaemlékezni a tegnap estére, de nem sokáig töprengett. Barátja hamarosan visszatért egy üveg bordeaux-i borral és két pohárral. Alig töltötte tele a poharakat, a főtörzsőrmester állt meg mellettük, aki a létszámellenőrzést végzi naponta. — Fiúk, nem jó helyre ültetek — mondta magyarul. A hangra felkapták fejüket. — ön magyar, főtörzsőrmester úr? — Igen. Szabó József vagyok. Fiúk, az aszta lOKhoz csak civilek és meghívott vendégek ülhetnek. Légiósokat csak a pultnál szolgálnak ki. — Bocsánat, nem tudtuk — emelkedett fel Vörös. — Maradjatok csak — s a főtörzsőrmester is asztalukhoz ült. Gazsó villámgyorsan szerzett még egy poharat és töltött. — Egészségetekre, fiúk! — mondotta elérzékenyülve a főtörzsőrmester. — Isten éltessen minden becsületes magyart, Bnég ha külföldön él is! — ön régóta él itt? — kérdezte Gazsó, miután fenékig ürítették poharukat. — Igen. öt éve. 1943-ban jöttem ki a háború, a katonáskodás elől. A szerencsémet akartam megkovácsolni, mint olyan sokan. A légióban kötöttem ki. De hála istennek, eddig csak Franciaországban szolgáltam, gyarmaton nem. Közben meg is nősültem, két lányom van ... És milyen szépek. Itt lesznek azonnal a feleségemmel együtt, majd bemutatom őket! Már nem sok időm van hátra, nemsokára leszerelek. Szeretnék hazamenni családommal együtt. — Haza? — kérdezték meglepetten. — Igen ... Csák olyan sok rosszat rebesgetnek! ... Mondjátok, van ott élet egyáltalán? Gazsó és Vörös egymásra néztek. Maguk sem tudták, miért, de egyre kényelmetlenebbül érezték magukat. — Élet? — kezdte 'assan Gazsó. — Van. Van ... hogyne . . Igaz, a háború sok kárt okozott, de «zépen épül minden .. — Tudtátok. én kubikos vo1- tam... Űyv szeretném az Alföldet. Debrecent viszontl-tt- ni... Meg dolgozni valahol ffiptteni házat, palotát... S effy csillogó körnv-aen- gördült elő szeméből. Hirtelen elfordult, de későn. Gazsó és Vörös meglátta. A látvány valahogy a torkukat kaparta, ajkukra nem jött szó. — No, egészségetekre, fiúk — emelte poharát Szabó —, nekem, sajnos, mennem kell. Holnap Marseillaise-be mentek. Katona&zerencsét kívánok nektek. Koccintottak. Szabó intett nekik, s eltávozott. Gazsóék jókedve elszállt. Alig léptek ki a kantin ajtaján, Gazsó keserűen kifakadt. — Otthagyom hazámat jobb sorsra vágyva, most meg agitálok az ottani élet mellett! Menekülök az orosz zónából, és amikor itt vagyok, vágyom oda vissza! Az érzések tótágast állnak bennem! Hát érted ezt? — Nyugodj meg, Miska! Ej, az a honvágy! Az kerített hatalmába! Nagyon nehéz ezt az érzést legyőzni; de le kell, különben megette a fene az egészet! No, föl a fejjel! Gyere, nemsokára ebéd. A hírek szerint legalább tízfogásos lesz. .*. Én nem ebédelek. Lefekszem ... — No, ne gverekeskedj... ...Negyem fáj a fejem. Kü'önben is korán reggel indulás. Nem ajánlatos sokáig ki- mr-a^ni. . — Hát jó. Fn azért visszamegyek, hozok valami harapnivalót. Meg egy üveg bort azj útra... * * * ... Marseillaise. Gyönyörű kikötőváros. A tenger ... Sosem felejti el, aki látta ... Ban-Fart Nicolaus erőd ... Sosem felejti el, aki járt benne... Itt van a francia Idegenlégi európai központja. Ide vonul be végül is minden idegenlégiós, bárhol! írta is alá a nyilatkozatot, és innen irányítják őket a világ négy tája felé ... ... Lenn, a régi kikötőben halászhajók, vitorlások százai | sorakoznak a part mentén. És| ott áll a kikötő büszkesége, azt a háromemeletes hajó is, amely* hetenként többször szállít ér-! deklődőket Iff várához. A múlt! századbeli híres várbörtönnek* — amely ma már természete-« sen csak érdekesség — ezer és? ezer nézője akad ... Pedig aj kirándulók, hajóút nélkül, kö-í zelebb is láthatnak várbör-S tönt... | A Ban-Fart Nicolaus erőd» falai vastagok, igen vastagok., Kapui viszont mindig tárva-! nyitva vannak. Bejutni nagyon* könnyű... de kijutni annál S nehezebb... | ...Már magasan járt a nap,* amikor az egység megérkezett.t Az őrmester álljt vezénye't. ! Az irodából két őrmester! szaladt az újonnan érkezettek! felé. Az egyik széles pofájú, a! másiknak bal arcán hosszú for-| radás húzódott szájától égé-! szén a füléig. | — Vigyázz! — ordított a szé-J les nofúii'i. — Csomagokat le-i rakó? i ♦ A kutasd II. ötéves Terr Termelőszövetkezet a tavalyi jövedelemből 33 és fél ezer forintot tartalékolt szociális és kulturális célokra. Ebből az összegből az utóbbi négy hónapban csaknem 15 000 forintot adtak a rászoruló szövetkezeti tagoknak. Nagy József felesége beteg, 3 gyermekük van, az egyik óvodába jár, a másik kettő iskolás. A tsz vezetői méltányolták a család körülményeit, s 1400 forint segélyt folyósítottak Nagyiknak. Az idén úgy határoztak, hogy különösein azt a nyolc cigánycsaládot segítik, amelyek rendszeresen dolgoznak a közösben. Eddig 1900 forintot fizettek ki nekik, 2—300 forintot kapott egy-egy tag. A múlt évről áthúzódó túl- előlegeket csak ennek az év** mek a végén vonják le keresetükből, tehát azzal sem a rendszeres előleget, sem pedig a szociális juttatást nem csökkentik. A szociális—kulturális alap 60 százalékát az öreg, magatehetetlen szövetkezeti gazdák és a cigányok megsegítésére fordítják az idén. Még így is elegendő pénz marad ahhoz, hogy televíziót vásároljanak. Távgépírón levelezhetnek, televízión láthatják magukat a látogatók Tranzisztoros telepes magnetofon, sarkított képernyős televízió, automata lemezjátszó az Ipari Vásáron az érdekességek között A s q mv - • vétet, fé covy—Vov! —i> vf.<yin 5 a rné-í ■’■'sós kezd‘e rnag! -f Mi«deo iratot le-» ívképet elszegtek. A! T* fnfott V€g!g. lTolytutjuk.) ! Híradástechnikai iparunk az idén kap először jelentőségéhez mérten helyet a Budapesti Ipari Vásáron. A Petőfi csarnokban az eddigieknél két és félszer nagyobb területen mutatják be a hírközlés korszerű eszközeit, és külön pavilon oa kerülnek a szórakoztatás céljait szolgáló készülékek. A rádió- és televíziópavilonban a már ismert és kapható készülékeken kívül bemutatják a közönségnek a jövő készülékeit is? Sok már gyártott, de az eddigi vásárok látogatói előtt isj meretlen, új berendezések első hazai bemutatkozása is le-z ez a kiáll itás. Így például most -merhetik meg a szakom' o ek a Beloiannisz Híradó io^- n-'- kai Gyár automitilcns kis ■ '? ' telefonközpontját, ameb lent-ős mennyiséget szál’é t az üzem szovjet megren 'el ésre Átviteltechnikai berendezéseinek és erősítőjének összekapcsolásával a gyár szakemberei távgépíró összeköttetést építenek fel, s a kívártcsi látogatók egymástól 5—6 méterre levelezhetnek a telexgépeken. Hasonlóan működés közben és a látogatók bevonáséval ismerteti az Elektromechanikai Vállalat a Persoton nevű, a Híradótechnikai Vállalat pedig a Telin- form elnevezésű személyhívó berendezést. Az érdeklődőknek egy-egy szemüvegtok nagyságú, zsebben hordozható tranzisztoros vevőkészüléket adnak, s egy központból időnként 'ölveszik velük az összeköttetést. A hívást a kis vevő berregéssel jelzi, sőt a Telinform szóbeli üzenetet is közvetít. A mechanikai laboratórium korszerű ipari televízióláncának segítségével televízió-képernyőn láthatja magát a közönség. (MTI)
