Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-22 / 117. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1962. májas 22. 0)(>mL ép lialaiPacp Kát/, László honvéd Tóth Árpád: Pallace-ban című versét szavalja. E két — valójában összetartozó — tulajdonság jellemezte a Latin­ka Sándor kulturális szemle 1961— 62. évi megyei bemutatóját, amely­nek másfél napos műsorában So­mogy legjobb műkedvelő művészeti csoportjai és szólistái vettek részt. Szombaton a Latinka Sándor Mű­velődési Házban kezdődött el az izgalommal várt vetélkedés. Más­nap, vasárnap a Csiky Gergely Színház zsúfolásig megtelt székso­rai tanúskodtak arról, hogy a vá­ros lakói várták már ezt a hagyo­mányosnak számító eseményt: a találkozást kórusainkkal, népi együtteseinkkel, mindazokkal, akik a szemle korábbi próbáit sikerrel állták meg, és oda sorakozhattak a legjobbak közé. Beszéljen itt né­hány kép a Latinka Sándor kultu­rális szemle ünnepélyes zárásáról, a megyei bemutatóról« i A kaposvári munkáskor«*, A szennai népi együttes, A fenyőtű tűzoltózenckac. A fonyódi földművesszövetkezet énekkara. NAQYATÄDI mozaik I I májusi dél­Yeröfénjes után Boni­_________________I fácék es O rbán között. Az év legbájo- sabb hónapleánya küldi felém leghizsergetőbb mosolyát, és én nem tudok ellenállni... Ki­mondhatatlan jó érzés vesz erőt rajtam. Először is: bol­dog vagyok, hogy tetszünk egy­másnak ... Azután örülök an­nak, hogy már délután van, és vége a munkaidőnek. Szabad vagyok, mint a madár. Sétálok a nagyatádi Fő utcán, és még az is boldoggá tesz, hogy Má­jus ma nemcsak engem hódí­tott meg. Vidám, jókedvű em­bereket láttam az utcákon, a szórakozóhelyeken. » * » a park kö­zepén elte­rülő játszó­téren: a tanács a napokban fel­állíttatta a hajó- és körhintá­kat. Azóta teljes üzemben leng­nek és forognak, bennük gye­rek gyerek hátán; még a tartó­léceken is ücsörögnek. Kitar­tóan és fáradhatatlanul. Szin­te tobzódnak a sokáig nélkülö­zött örömökben. Az évszázados platán alatti pádon nagyma­mák diskurálnak. Előttük gye­rekkocsiban a legifjabbak só­várogva követik szemükkel a hajóhinták útját.., Egy »ma­szek néni« színes papírforgó­kat árul, de nem megy az üz­let. Papírforgó?... Ugyan... Még ha rakéta formája volna, de így..J? Most egy dundi kis­fiú kapaszkodik föl a hajóhin­tára. Egyszer, kétszer, de nem sikerük Valami mindig vissza­húzza... Taktikát változtat, és először a hátráltató »tényező­jét« billenti át, s már benn is van a hajóhintában. Nagyot huppan oda, hol nem »fészkel az agy«... Látod, kisöreg, ez­zel kellett volna kezdened! Öreg, dús lombú fák alatt fiatal rózsaliget húzódik sok-sok ka­róval. A sétányok színes, rá­csos padjain egy-egy szerel­mespár. Kimenős kiskatonák, diákok. Amott érettségiző fia­talok hajolnak a tételek fölé. Megnyugtató csönd veszi kö­rül őket és harsogó zöld, zöld mindenütt. Talán több is, mint kellene: a rózsaliget pázsitja lusta kamaszra emlékeztet, aki az istennek sem megy el a bor­bélyhoz, pedig füle mögött las­san be lehet fonni a haját Hiába, a hosszú, kócos haj a * * * Szép a park. Nagy az öröm divat... Vagy talán elromlott a tanács fűnyíró gépe? ... a park kö­zepén: a _________ fürdő. N egyvennyolc fokos gyógyvizet ont a forrás. Előtte a szabad­téri strand medencéje, kabin­sorai még néptelenek. A ké­sőn jött tavasz elodázta a nyi­tást, és hátravan még a tisz­títás, karbantartás is. Mikor nyitja meg kapuit? Talán else­je után... A fedett fürdőben reggel 6-tól este 6-ig zubog, csobog a háromféle hőfokú gyógyvíz. Nyáron nagy a forga­lom, 7—800-an is fölkeresik naponta. Főleg vidékiek. A helybeliek igen gyéren láto­gatják. Úgy látszik, saját ha­zájában még egy gyógyfürdő sem lehet próféta ... • « • A Járási könyvtár­ban az utol­só kölcsönző rakosgatja köny­veit. Kedves, hangulatos olva­sóterem, 25—30 folyóirat fek­szik az asztalokon. Kár, hogy ilyenkor már nem böngészheti őket az ember. Záróra. Pedig most volna rá idő leginkább. Nem baj, majd lent a műve­lődési ház klubjában. Pechem van. Itt meg elzárják a folyó-; iratokat... • * * egy másik sárga falú házból (mennyi sárga ház van itt!) kellemes cigányzene szűrődik ki. Ez a nagyatádi »Mátyás művek« — vagyis a vendéglő. Leülök a presszóban. Gyenge a forgalom, bár délután 6 órá­tól zenés étteremként műkö­dik. Egy pedagógus ismerősöm említi, hogy most már nem­csak gyéren látogatott, hanem drága hely is: harmadosztályú volt, s néhány napja másod- osztályú kisvendéglővé lépett elő. Mire föl? Hja, kérem, nagy változások — festés, új bútor­zat, reprezentatív tálalás, sza- lonzeneker stb. — lesznek majd itt... — tájékoztat az üzletvezető. A hónap közepére tervezték ugyan, de hát nem jöttek a festők... De a jövő héten megkezdik a munkát. Viszont amíg elkészülnek, ad­dig marad a harmadosztályú hely másodosztályú árakkal. De nagyon szép lesz... — mondták. Kárpótolja ez a törzsvendégeket? Majd elvá­lik Wallinger Endre Sárga falú épület Délután 6 óra. A Fö ulcán Fiatalok a József Attila olvasómozgalom ban (Tudósítónktól.) A város könyvtárai a kora tavasszal kezdték meg a Jó­zsef Attila olvasómozgalom A tűzvédelem helyzete i nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) A nagyatádi járás önkéntes tüz- oltótestületeiben mintegy 500 fel­nőtt és 80 fiatal tevékenykedik. A tűzoltó parancsnokok csaknem mindenütt jól dolgoznak. A múlt évben 17 parancsnokot jutalmaz­tak meg. Az önkéntes tűzoltók ré­szére november 1-e és április 15-e között továbbképző tanfolyamot rendeztek. A községi szertárak ál­lapota általában jó, felszerelésük kielégítő. 15 motorfecskendő, 31 kézi fecskendő és 18 vízszállító tar­tály áll rendelkezésükre. A járási parancsnokság megtar­totta a felszerelések műszaki fe­lülvizsgálatát. A karbantartás nem volt megfelelő Segesden, Kutason, Binyaszentkirályon és Háromfán. A legtöbb tsz nem hajtotta végre a tűzrendészeti határozatokat. A járási parancsnokság intézkedett a tűzrendészeti előírások megtartá­sáról. szervezését a fiatalok között. Már több százan csatlakoztak a mozgalomhoz. Megkezdődtek az elolvasott művekről szóló "beszámolók. A Petőfi utcai könyvtárban egy este 19 fiatal — köztük Tarjámé Imre, Ficze- ra István, Pákozdi Vera és Bücher Tamás »vizsgázott«. A Pázmány Péter utcai könyvtár­ban Kiss János, a Táncsics Gimnázium tanulója valóságos élménybeszámolót tartott. Bán­ki Csaba most érettségiző diák az aranyfokozat követelmé­nyeit teljesítette. Szerdán este a Vöröshadsereg úti könyvtár­ban Decsi Ilona, a Háztartási bolt dolgozója és Zsalakovics Ilona munkás, Sovány Tibor és Fazekas József igen szépen számolt be a nagy proletárköl­tő életéről és műveiről. Eddig mintegy 40 fiatal kapta meg a bronz-, ezüst-, illetve aranyjel­vényt. Fiatalok kísérleti filmjei A fiatalok három kísérleti jel­legű rövidfilmre kaptak meg­bízást a Hunniában. A Játék című újdonság, amelyet Tóth János filmesített meg, egy fia­tal házaspárról szól, akik rádöb­bennek. hogy a pillanatnyi fel­lángolás kevés a tartós házas­sághoz. A főhősöket egy főis­kolás színészházaspár: Győri Franciska és Végvári Tamás alakítja. Elkészült a Tűz című rövidfilm, amelyet Bácskai Ist­ván írt és fényképezett. A kü­lönleges technikai eljárással forgatott újdonság két színhe­lyen játszódik: a Zeneakadé­mián és az ózdi Martinban. A harmadik filmet Gábor Pál írta és rendezi, a címe Prome­theus. Arról szól, hogy az em­ber, aki már-már más égitestek felé tör, még mindig nem is­meri eléggé önmagát. (MTI) „Trópusi fény“ az üvegházban A Kertészeti Kutató Inté­zetben széles körű vizsgála­tokat folytatnak a sárga­dinnye virágzásbiológiájának, ezen belül a virágok ivar jel­legét meghatározó tényezők­nek a megismerésére. Az ed­digi tapasztalatok szerint a termés akkor a legtöbb, ha a növényeket naponta nyolc óra hosszat éri fény, aicárcsak a dinnye őshazájában, a 20. szélességi körrel metszett In­diában. Hasonló vizsgálatokat foly­tatnak a hőmérséklet, a kü­lönféle vegyszerek és a röntgensugarak hatásának megállapításóra. Tisztázták a biológiai folyamatokat és ezek okait. A megvilágítás idejét az ablakok elsötétíté­sével minden üvegházban szabályozhatják, a szükséges kémiai és hőkezelés pedig szinte gyárilag megoldható majd a vetőmag forgalomba- hozatala előtt. A sárgadinnye egyébként, bármennyire kedvelt gyümölcs is, ezekben a jelentős kutatásokban csak a »tesztnövény« szerepét töl­ti be: virágzásbiológiájának törvényszerűségei elsősorban fontos és nagy területen ter­mesztett zöldségfélék termé­sének növeléséhez adnak majd kulcsot a szakemberek kezébe. (MTI) »A Doimnskai Köztársaság­ban csak egy börtön van — az egész ország« — hangoztatta Puerto Ricóhan több dominikai politikai emigráns, akiket biz­tonságuk érdekében nem aka­runk megnevezni. Valamennyien megjárták a börtönöket és a kínzókamrá­kat, saját tapasztalatukból is­merik a barbár »előadásokat«, amelyeket Trujillo és utódai akaratának végrehajtód rendez­tek szórakozásul. A sajtóban nemrégen nap­világot látott egy levél, amelyet a »Negyvenes« (az ország egyik legnagyobb börtöne) volt fog­lyai írtak. A levélben leírták, milyen szörnyű kínzásoknak vetették alá a börtön foglyait. A haditengerészeti erők hír­szerző hivatala (SÍM) az a hír­hedt intézmény, ahol kiadják a parancsokat a letartóztatá­sokra, a kivégzésekre és a kín­zásokra. Ehhez a hivatalhoz sok ezer áldozat vére tapad, akiket állati kegyetlenséggel meggyilkoltak, villamosszékbe ültettek, vagy a cellákban gyö­törtek halálra. A Dominikai Köztársaságban még egy hasonló intézmény van: a SI A, a légierők hírszer­ző szerve. Ez az intézmény az­által vált »híressé«, hogy az ellenállási mozgalomban részt vett 87 tisztet halálra ítélte. Mindkét intézménynek sok száz fizetett ügynöke van. A Republica című venezuelai lapból Az ország központi börtönét »Negyvenes«-nek nevezik, mert 40 kilométernyire van a fővá­rostól. Valamivel közelebb fek­szik a városhoz egy másik bör­tön, az úgynevezett San Is-urdo. Természetesen a börtönök szá­ma sokkal több, most csak a legnagyobbakat említettük. A »Negyvenes« a haditenge­részeti erők hírszerző hivata­lához tartozik. Ez a börtön la­katlan vidéken épült, a kato­nai temető mellett. Első pillan­tásra közönséges villaépületre emlékeztet Nagy terület veszi körül. Azonban a »Vigyázat, harapós kutyák« felirat és a kerítés mögül ágaskodó rádió- antenna óvatosságra int Mindjárt a kerítés mögött egy kisebb épületben veszik föl a fogoly személyi adatait, hoz­zátartozóinak részletes adatait (akár élnek, akár meghaltak már a hozzátartozók). A ki­hallgatás idejére kézbilincset tesznek a letartóztatottra. Ami­kor minden adatot jegyző­könyvbe vettek a letartóztatott­ról (akár férfi, akár nő az il­lető), valósággal lehasogatják róla a ruháit többnyire közön­séges borotvával. Ezután a tel­jesen csupasz rabot a cellába vezetik. A foglyoknak nem ad­nak ruhát. Az előzetes kihallgatás után a foglyot az udvar túlsó felé­ben álló másik épületbe, az úgynevezett nyomozati cellába vezetik. Itt hatalmas plakát függ a falon: »Ha visszanyer­ted szabadságod, feledj el min­dent, amit itt láttál, hallottál, mindent, ami itt történt ve­led.« Ebben a helyiségben van a villamosszék. A »nyomozati cella« mögött két barakk áll egymástól gondosan elszigetelt zárkákkal. Az egyikben 12, a másikban 18 zárka — mind­egyik 2 négyzetméter alapte­rületű. Néha 8—10 embert is össze­zsúfolnak ezekben a cellákban. Ha a rabok aludni akarnak, váltaniuk kell egymást. A kihallgatások hajnali 4 órakor kezdődnek, és éjjel feje­ződnek be. De ekkor sem lehet elaludni: éjjelente nyitogatják, csapkodják a cellák súlyos vas­ajtóit. A »Negyvenes«-ben a legvá- logatottabb kínzásokat alkal­mazzák. A korbácsot műanyag zsinórokból fonták, belsejében acéldrót van. Korbácsolásra olykor bambuszrostból font kö­telet, gumicsövet, szögesdrótot is használnak. Nagy a »választék« gumibo­tokban is. Az egyik legkegyet­lenebb kínzóeszköz az úgyne­vezett gyertya, egy fémbot, amely a testhez érintve erős elektromos ütést ad. Megtörténik, hogy a foglyot nedves testtel ültetik 1 a villa- mosszékre, amelynek feszültsé­ge 20—130 volt között ingado­zik. A rádióantenna lábánál egy különleges kis tér van, amely szorítóra emlékeztet. A foglyot (ruhátlanul, kézbilinccsel) a »ring«-be állítják, azután ki­engedik a kutyákat. Az állato­kat úgy idomították, hogy ha a »szorító«-ban álló ember megmoccan, mindjárt reávetik magukat. Fogókkal tépik ki a foglyok körmeit, kiverik fogukat, tes­tükön oltják él az égő cigaret­tát. Az itteni hóhérok arra is képesek, hogy egy-egy embert benzinnel leöntsenek és meg­gyújtsanak. A vádirat aláírása után a foglyokat a bíróságra szállít­ják. Itt továbbra is ruhátlanul tartják őket. A celláknak nincs ablakuk, csak az ajtó alsó ré­szén levő kis rácsos nyíláson jön be levegő. A foglyok a pad­lón feküsznek. Csak kukorica- lisztet kapnak enni, vizet rit­kán osztanak nekik. Dominikában más börtönök is vannak. A főváros közelében levő egyik börtönt »az ördög házának« nevezik. Máig sem tudja senki, hogy mit művel­nek ebben a börtönben. Ezért mondtuk, hogy az egész ország egyetlen hatalmas bör­tön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom