Somogyi Néplap, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-22 / 117. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1962. májm De Gaulle alkotmánymódosítással akarja megerősíteni megrendült hatalmát Párizs (MTI). De Gaulle vasárnap befejez­te .közép-franciaországi körút­ját. Meglátogatta Oradourt is, ahol a német fasiszták’ a- meg­szállás ideje alatt több száz francia asszonyt és gyermeket gyilkoltak meg. Oradour el­pusztítására Lammerding SS- tábornok adott utasítást, aki ma szabadon él Nyügat-Né- metországban. Az elnök útvo­nala mentén felsorakozott la­kosság Lammerding kiadatását követelte, De Gaulle azonban beszédében csak közhelyekre szorítkozott, és nem tett em­lítést a fasiszta bűnösök fele­lősségre vonásáról. Limoge-ban, útja utolsó ál­lomásán Franciaország és nyu­gati szövetségeseinek viszonyá­ról beszélt De Gaulle. »A sza­bad világnak — hangoztatta — szüksége van az Atlanti Szö­vetségre, de Franciaország nem akár egy másik állam uszályá­ba kerülni.-« Az eddiginél nyíl­tabban beszélt arról a törek­vésről, hogy a politikai egység­be tömörült Nyugat-Európa (amelyben Franciaországé len­ne az irányítás) a »-harmadik erő« szerepét töltse be. »A vi­lágon nemcsak két óriás van — mondotta —, Európa majd hely­reállítja a szükséges egyen­súlyt.« De Gaulle több beszédében célzott a belpolitikai nehézsé­gekre, és »megnyugtatta hall­gatóit«, hogy nem akar lemon­dani. Kijelentette, az alkot­mány megadja neki a lehető­séget, hogy úrrá legyen a »po­litikai bonyodalmakon«. Párizsi politikai megfigyelők véleménye szerint az elnök újabb népszavazásra készül. Európai politikáját akarja jó­váhagyatni, utána pedig alkot­mánymódosítással kívánja sze­mélyi hatalmát kiterjeszteni. Guy Mollet Amerika­ellenességgel vádolja De Gauile-t Párizs (MTI). A Francia Szocialista Párt országos vezetősége ülésén a párt programját vitatták meg. Guy Mollet főtitkár De Gaulle »Amerika-ellenességét« bírál­ta, és azt az aggályát fejezte ki, hogy az államfő külpoliti­kája az Atlanti Szövetséget ve­szélyezteti. Kijelentette, elke­rülhetetlennek látszik, hogy az algériai kérdés rendezését sú­lyos belpolitikai válság követi majd. Folytatódik az amerikai csapatok partraszállása Thai föld öli XIENG KHOUANG A laoszi törvényes kormány külügyminisztériuma vasárnap Khang Khayhan nyilatkozatot adott ki, amely megállapítja, Laosz belügyeibe való szembe­szökő beavatkozást és katonai provokációt jelent az a tény, hogy az Egyesült Államok kor­mánya ameri Icai csapatokat szállít a Laosszal szomszédos Thaiföld területére — jelenti a Patet Lao rádióadója. A nyilatkozat felhívja a fi­gyelmet arra, hogy az ameri­kai kormány emez eljárásával a laoszi lázadókat olyan lépé­sekre biztatja, amelyeknek be­láthatatlan következmény« le­hetnek, és ezekért az Egyesült Államok lesz felelős a nemzet­közi közvélemény és a történe­lem előtt. BANGKOK Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint mind nagyobb arányokat ölt az amerikai csa­patok partraszállása Thaiföld kikötőiben. Bangkok közelébe két nagy csapatszállító hajó ér­kezett a Hawaii-szigetektől, hogy újabb gyalogos egysége­ket, katonai felszereléseket, jár­műveket rakjon ki. Vasárnap — jelenti a Reuter — amerikai repülőgépek foly- tották a katonai egységek és fölszerelések szállítását Thai­föld belsejébe. RANGOON Scmvanna Phouma, a laoszi törvényes kormány miniszter­elnöke Londonból Kalkuttán keresztül vasárnap Rangoonba érkezett. A Reuter jelentése szerint Souvanna Phouma kijelentette: londoni tartózkodásakor Lord Home angol külügyminiszter értésére adta, hogy Anglia nem szándékozik csapatokat külde­ni Thaiföldre. VIENTIANE Az Egyesült Államok Vien- tianeban működő nagykövetsé­ge cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint vasárnap mint­egy háromszáz amerikai hadi­tengerészeti gyalogos érkezett a dél-laoszi Paksébe. (MTI) Népvándorlás a Földközi-tenger két partja között Párizs (MTI). ■ Az OAS féktelen terrorja mindinkább veszélyezteti az arab és az európai lakosság együttélésének lehetőségét. Az algériai városokból tömegesen települnek visz- sza a franciák Európába. Marseille-be az utóbbi 48 órá­ban három hajó érkezett mint­egy 4000 hazatérővel. Az algí­ri kikötőben további 3000 sze­mély várja a behajózást. A ki­vándorlók között sok olyan is van, aki részt vett az OAS ter­rortámadásaiban, és ezért nem akarja megvárni a július 1-i {népszavazást. Az OAS megtiltotta az euró­paiak kivándorlását, és az al­gíri kikötőben több száz kivándorló pogy- gyászát plasztikbombával pusztították el. Az európaiak val egyidejűleg megindult »Ifit* • : kivándorlésá- az algériaiak hazatelepülése Tu­néziából és Marokkóból. Szá­mukat mintegy negyedmillóra becsülik. Az ejtőernyősök ter­rorja miatt hagyták el falvai- kat, éveken át sátrakban ten­gődtek a határvidéken. A Vö­röskereszt, az FLN és a francia hatóságok képviselőiből álló hármas bizottság egyelőre na­ponta mintegy ezer személyt telepít vissza Tunéziából a Tlencen vidéki falvakba. Leg­nagyobb részük itt is sátrakban tanyázik, mert házaikat a fran­cia bombavetők elpusztították. Franciaországból is sok algé­riai tér haza. Javarészt fiatal­emberek, akiket az FLN szó­lított fel, hogy vegyenek részit a népszavazás előkészítésében, a rend helyreállításában. Párizsban arra számítanak, hogy a következő napokban mindkét irányban növekszik a kivándorlás üteme. Az indonéz parlament ratifikálta a magyar—indonéz barátsági és együttműködési szerződést Djakarta (MTI). Az indonéz parlament meg­tárgyalta és ratifikálta a ma­gyar—üidonéz barátsági és együttműködési egyezményt. Az egyezmény ratifikálása alkal­mával felszólalt Subandrio in­donéz külügyminiszter. Beszé­dében a két ország kapcsola­tainak fejlődésével foglalkozott, s hangsúlyozna, hogy Magyar- országot és Indonéziát egybe­fűzi az imperializmus és a kó­lón ializmus ellen vívott közös harc. Maurice Thorez beszéde Toulouse-ban Párizs (MTI). Maurice Thorez vasárnap Toulouse-ban hétezer főnyi hallgatóság előtt beszédet mon­dott, amelyben élesen bírálta De Gaulle bed- és külpoliti­káját. »A jelenlegi rendszerben — hangoztatta — egy ember gondolkozik mindenki helyett, és dönt el mindent, ahogyan ezt húsz évvel ezelőtt a Fülű rerről és a Dúcéról mondották. Mindenki tudja, hogy milyen katasztrófába sodorta ez a rend­szer Németországot, minket és egész Európát.« A Francia Kommunista Párt főtitkára rámutatott, hogy a francia kommunisták a demok­rácia felújítására törekszenek, igazságos választási rendszer­rel alkotmány ózó nemzetgyű­lést akarnak létrehozni, amely felelősségre vonhatja a kor­mányt, és felelősséggel tarto­zik a népnek. Az új, demokratikus Fran­ciaország külpolitikájának — hangoztatta Thorez — a békés együttélés elvén kell alapulnia, A Párizs—Bonn-tengely. amelyre a De Gaulle-ista kül­politika támaszkodik, valójá­ban a fegyvergyártók és mono­polisták szövetsége. Hatodik hetébe lépett az asturiai bányászsztrájk Madrid (AFP.) Hétfőn hatodik hetébe lépett az asturiai bányászok sztrájk­ja, és Vdscayában is már ne­gyedik hete tart a sztrájk. Az AFP értesülése szerint Astoriá­ban szombaton 35 000 bányász sztrájkolt, és a helyzet hétfővel sem változott meg. A sztrájk tovább tart, sőt az elkövetke­ző napokban a munkások elke­seredése miatt még erősödhet is. Bilbaóban szombaton 22 000 munkás állt sztrájkban, és va­lószínűnek tartják, hogy a vis- cayai nagyolvasztó 15 000 mun­kása is csatlakozik hozzájuk. Ha ez megtörténik, a sztrájk új erőre kap. Bilbao vidékén egyébként még mindig két-há- romszázra teszik az őrizetben tartott munkások számát. Katalániában, Leon tarto­mányban és a puertollanói iparvidéken a sztrájk változat­lan erővel tart. (MTI) A Kara>Kam-csalorna KARAKUM CSATORNA5 10MILLIÖ HEKTÁD TERMŐFÖLD, 10 MILtlÓ HEKTÁR JEGELŐ SJ ym. • Szovjet Közép-Azsia legna­gyobb mesterséges folyójának, a Kara-Kum-csatomának első szakaszát 1962. május 12-én Ashabadban, Türkmenisztán fővárosában ünnepélyesen megnyitották. Az Ashabad és Kizil Ajak település között megépített új öntözöcsatoma 800 km hosszú, két hatalmas, több százmillió köbméter tér­fogatú víztárolóval. A Kara-Kum-csatomát a Hindukus-hegységben eredő s átlagosan másodpercenként 200 köbméter vízhozamú, tehát bő­vizű Amu-Darja-folyó táplál­ja. Az új csatorna lehetővé te­szi a mintegy 300 ezer négy­zetkilométer nagyságú, száraz, forró és csapadékszegény Ka- ra-Kum (magyarul: fekete ho­mok) sivatagnak hatalmas te­rületein az öntözéses gazdálko­dás — főleg gyapot- és rizs­termesztés — megindítását. A tervek szerint a csatorna épí­tését a Kaspi-tenger irányában tovább folytatják. A Kara Kum-csa torna teljes kiépítésé vél összesen 20 millió hektár­nyi — tehát Magyarországnál kereken kétszierte nagyobb — ma még terméketlen térületet, azaz a Kara-Kum-sivatag két­harmadát vonják mezőgazda­sági művelés alá. A Kara-Kum- esatoma segítségével Szovjet Közép-Ázsia egyik legszára­zabb éghajlatú köztársaságá­ban, Türkmenisztánban 10 millió hektárnyi terműfc' ‘ 10 millió iek'ámyi ) dítanaá ei a sivaL Futballpályán tartóztattak le tüntető portugál diákokat Coimbra (MTI). Géppisztoüyos portugál rend­őrök zárták körül vasárnap a coimbrai sportpályát, ahol a város egyetemének sztrájkoló diákjai tüntetéssel tiltakoztak azellen, hogy szövetségük ko­rábbi határozatával ellentét­ben az egyetemi sportklub lab­darúgócsapata pályára lépett. Jól tájékozott körök szerint az egyetemi labdarúgócsapa­tot a kormány által a szövetség élére állított bizottság kénysze­rítette a vasárnapi szereplésire. A rendőrök erőszakkal eltá­volították a tüntetőket, és több diákot letartóztattak. Phongsavan nyilatkozata a laoszi eseményekről Moszkva (TASZSZ). »Laosz rendkívül feszült na­pokat él át« — mondotta Phongsavan, a békéért, sem­legességért és nemzeti egysé­gért küzdő laoszi bizottság el­nöke a Pravda tudósítójának. »Az országot fenyegető ame­rikai fegyveres betörés veszélye — mondotta Phongsavan — jogos felháborodást keltett az egész népben. Népünk azzal válaszol a Boun Oum—Nosavan klikket tevékenyen támogató amerikai agresszív körök mes­terkedéseire, hogy tovább erő­síti a hazafias erők egységét.« Mint Phongsavan a továb­biakban megjegyezte, »bajban lehet megismerni a barátot. E mondás igazságát ismét bebi­zonyította Hruscsov miniszter­elnök bulgáriai beszéde. Ezért vagyunk olyan hálásak a nagy Szovjetuniónak és minden olyan békeszerető országnak, amely támogatja e napokban Laoszt az amerikai fegyveres beavatkozás éHeri.« (MTI) Az Egyesült Államok értelmetlen politikát folytat A Pravda nemzetközi szemléje Moszkva (TASZSZ). Hétfői számában a Pravda többek között ezt írja: Az amerikai kormánynak a légköri atomfegyver-kísérletek fölvételére vonatkozó döntése, valamint a délkelet-ázsiai ag­resszió kiszélesítésére irányuló törekvése lerántja a leplet azokról, akik békeszónoklatok­kal szeretnék leplezni terveik lényegét. »A laoszi helyzet — folytatja a Pravda — régen rendeződhe­tett volna, ha az amerikai kor­mány szigorúan betartja a gen­fi megállapodásokat, és nem törekszik minden eszközzel e megállapodások alkalmazásá­ra.« Mint a szemle a továbbiak­ban megállapítja, a jelenlegi események között különösen szembeötlő azoknak a szovjet javaslatoknak óriási vonzóere­je, amelyek meg akarják sza­badítani az emberiséget az atomhalál veszélyétől. A Prav­da ismét hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány által előter­jesztett leszerelési szerzöÄ6- térvezet jó alap>ot nyújt a meg­egyezéshez. »A tárgyalások nyugati részvevői a szovjet ja­vaslat megvitatásának szabotá- láséval és az atomfegyver-kí­sérletek megkezdésével meg­mutatták, hogy nékik nem megegyezés céljából van szük­ségük a tárgyalásokra, hanem azért, hogy igazi céljaikat ál­cázhassák.« (MTI) Modibo Keita Moszkvában Módiba Keita, a Mali Köz­társaság elnöke és államfője hétfőn délelőtt a szovjet kor­mány, a Legfelső Tanács el­nökségének meghívására tíz­napos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A szovjet főváros vnukovói repülőterén Kei tát és kíséretét Ny ikita Hruscsov szovjet miniszterel­nök, Leonyid Brezsnyev, a Leg­felső Tanács Elnökségének el­nöke, a szovjet kormány több más vezetője fogadta. Keita magyar idő szerint 9 órakor szovjet sugárhajtású va­Sukarno: Az idén felszabadítjuk Nyugat-lriánt Djakarta (TASZSZ). Május 20-án, szerte Indoné­ziában megemlékeztek 1908. május 20-reá, amikor Jáva szi­getén megalakult a Nemzeti Felszabadító Mozgalom első szervezete. Az indonéz nemzeti ünnep tiszteletére zászlódíszbe öltözött Djakarta, este pedig az elnöki palotában ünnepi foga­dás volt. A vasárnapi ünnepségeken beszédet mondott Djuanda első miniszter. Egyebek kiűzött be- jelentette, hogy az indonéz • Tirlamenti választásokat Nyu- -Jrán felszabadításáig él- ualaszlja* Sukarno elnök szintén be­szédet mondott az ünnep al­kalmából. — Mi nem könyör- gümik Nyugat-Irián felszabadí­tásának békés lehetőségeiért, nem könyörgünk tárgyaláso­kért, hanem készek vagyunk erővel válaszolni a holland gyarmattartók erőszakos fellé­pésére. Még az idén feltétlenül felszabadítjuk Nyugat-Iriánt — jelentette ki. Az indonéz elnök beszédében utalt arra, hogy a szovjet nép kész minden eszközzel segíteni az indonéz népet teljes nemze­ti függetlenségének megvalósí­tásában, (MTlé dászgépekkél kisért IL—18-as repülőgépen érkezett Moszkvá­ba. A Szovjetunió és a Mali Köz­társaság zászlóival ékesített re­pülőtéren több ezer moszkvai dolgozó éljenzése és tapsa kö­szöntötte a mali vendégelek Hruscsov, Brezsnyev és a V>- bi vezető barátságosan kezet szorított Keltával, majd — a két ország himnusza és a hu­szonegy díszsartűz elhangzása után — Keita és Brezsnyev megszemlélte a felsorakozott díszalakulatot. A beszédek elhangzása után a szovjet és a mali vezetők gépkocsiba szálltak, és Moszk­vába indultak. Ragyogó nap­fényben, a repülőtérről a vá­riba vezető huszonnyolc kilo­méteres út mindkét oldalán sok tízezer moszkvai dolgozó köszöntötte a baráti afrikai or­szág vezetőjét. (MTI) * * * Modibo Keita, a Mali Köz­társaság elnöke abból az alka­lomból, hogy a Szovjetunióba utazása során átrepült hazánk területe felett, üdvözlő távira­tot küldött Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Modibo Keita a Mali Köztár­saság népe és kormánya nevé­ben jókívánságait fejezte ki az Elnöki Tanács elnökének, a magyar népnek és kormányá­nak. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom