Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

VtLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI ARA: 60 RLUtl SomogyfNéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Itt. EVFQIYXH 88. SZÁM ★ VISltMP, 1962. Április r. Lecke (3. o.) Egy rakétaegység hétköznapja (5. O.) Szónoki tűzkeresztség (6. o.) Mai számunk tartalmőbáh Ülést tartott az MSZMP Somogy megyei Bizottsága ...Aszocialista brigádmozgalom fontos feladatának tartom: erősítse egész népünkben a munka becsületét... Kádár János beszéde a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán Szombaton délelőtt ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága. Az ülésen megje­lent és felszólalt Marosán György elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A Politikai Bizottság és a megyei párt-végrehajtó bizott­ság együttes javaslatára a me­gyei pártbizottság fölmentette megyei első titkári tisztségéből Szirmai Jenő elvtársat; a me­gyei pártbizottság első titká­rának Németh. Ferenc elvtár­sat —■ a Kaposvári Városi Pártbizottság titkárát — pe­dig megválasztotta. A megyei part-vb szomba­ton pártaktívaülést hívott egy­be az SZMT Latinka Sándor A Belkereskedelmi Minisz­tériumban kapott tájékoztatás szerint a kereskedelem felké­szült a húsvéti áruellátásra. Hús- és töltelékáruból a tava­lyi azonos időszakihoz képesít 10—15 százalékkal jobb az el­látás. A kettős ünnep előtti héten az egész országban 410 vagon hús kerül forgalomba. Ez a mennyiség előrelátható­lag kieilégíti a várható igénye­ket. Vidéken 30 vagon füstölt áruit, sonkát, kötözött tarját vásárolhatnak a fogyasztók. A füstölt árukból kisebb, fél-, egy- és kétikilós darabek is kaphatók. Baromfiból körül­belül tíz, haliból pedig mint­egy 20 százalékkal kerül több árusításra a húsvéti ünnepek előtt, mint 1961-ben. Megfele­lő ellátásra számíthatunk vaj­ból, tojásból, margarinból és a süteményekhez szükséges kellékeikből, alapanyagokból. Ha a szállítmányok tervsze­rűen érkeznek, nem lesz hiány citromból és narancsból sem. Ecuadorból és Guineából 27 tonna banán érkezésével is számol a kereskedelem. Az italfélék közül sörből, üdítő italból, gyümölcsléből és Művelődési Házának színház­termébe. Az aktívaülésen részt vettek a megyei pártbi­zottság tagjai, a járási pártbi­zottságok titkárai, a járási ta­nácselnökök, továbbá párt­munkások, tsz-elnökök és más gazdasági vezetők. Marosán György elvtárs az időszerű bei- és külpolitikai helyzetről, Szirmai Jenő elv- társ pedig a Központi Bizott­ság legutóbbi, a magyar me­zőgazdaság helyzetéről szőlő határozatának végrehajtásé­ról, illetve a további felada­tokról tartott előadást. A pártaktívaülést Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára zár­ta be. i likőrökből mind a mennyisé­gi, mind a választéki igénye­iket ki tudja elégíteni a keres­kedelem. A szokásosnál jobb lesz az ellátás palackozott bo­rokból is. Édességek köziül a tavalyi­hoz képest 60 százalékkal több — 13 vagon — úgyneve­zett üreges csokoládéfigura készült az ünnepekre. Az utób­bi időben rendkívül közked­veltté vált táblás csokoládék­ból a tavalyinak tízszerese, 113 vagon, kerül forgalomba. Egyéb hagyományos húsvéti édességekből, például színes tojásokból is bőséges az ellá­tás. Belföldi gyártmányú kozme­tikai cikkekből, kölniből, par­fümből és rúzsból kellő meny- nyiség és választék áll a vá­sárlók rendelkezésére. Amíg a múlt év azonos időszakában a 10—250 Damnos kölnikből, parfümökből 560 000 üveggel volt a kereskedelem raktárai­ban, az idén 800 000 üveggel vásárolható. Francia és angol kölniből, parfümből két és fél millió forint értékű, fran­cia rúzsból 10 000 darab kerül forgalomba. (MTI) A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásén pénte­ken délután felszólalt Kádár János elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke is. Be­szédét az alábbiakban közöljük. Tisztelt értekezlet! Kedves elvtársak, kedves elvtársnők! Mindenekelőtt átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormánynak szívből jö­vő, forró testvéri üdvözletét — kezdte beszédét Kádár János. Elvtársak! Brutyó elvtárs beszámolójával egyetértek, s helyeslem azt a felhívásterve­zetet is, amelyet az előkészítő bizottság beterjesztett az or­szágos értekezlet elé. Ügy adódott, hogy a beszá­molón kívül 19 felszólalást volt alkalmam meghallgatni. E fel­szólalások tartalmukban gaz­dagok, hűen kifejezik a szocia­lista brigádmozgalom problé­máit. Minden egyes megállapí­tással nem értek egyot, egyik- másikkal kicsit vitatkozni sze­retnék, de valamennyi felszó­laló beszédének általános irányzatát, azt a nemes szo­cialista törekvést, amely ezek­ben a felszólalásokban kifeje­zésre jutott, forrón és szívből üdvözlöm. Mindenekelőtt egyetértek azokkal a felszólalókkal, akik e tanácskozást nagy jelentősé­gűnek értékelték. Itt, ezen a tanácskozáson — nagyon kevés híján — ezer em­ber képviseli a szocialista bri­gádokat. Ez a csaknem ezer küldött egy hatalmas, eleven, élő mozgalmat képvisel, mely­nek megvannak a maga törek­vései, megvannak a maga belső kérdései és olyan problémái, amelyekben további eligazítást vagy legalábbis biztatást vár­nak. Hasznos visszaemlékezni a mozgalom születésének körül­ményeire és eredetére, mert ezek döntően meghatározták az egész mozgalom jellegét. Most, majdnem három éve a mi napilapjaink, újságjaink, folyóirataink hírt adtak arról, hogy a Szovjetunióban külön­böző dolgozók csoportjai el­határozták, hogy kommunista brigádokat alakítanak. Tanú­síthatom, de azt hiszem, ebben a teremben mindenki tanúsít­hatja: azonkívül, hogy ez az új­sághír megjelent, semmiféle szervezeti intézkedés központi szerv részéről nem történt. El­lenben az történt, hogy két vagy három nap múltán elkezd­tek érkezni az értesítések a párt központi bizottsága, a kormány, a minisztériumok cí­mére, hogy ezen és ezen a munkahelyen a dolgozók be­szélgettek erről a hírről, és el­határozták, hogy szocialista brigádokat alakítanak. Ennek a mozgalomnak a gyökere tehát — és ezt tudni kell — az öntudatos szovjet dolgozók példája nyomán született elhatá­rozás, amelyet maguk a magyar dolgozó tömegek hoztak és valósítottak meg az életben. Ha most ennek a mozgalom­nak a történetét nagyon rövi­den jellemezni akarjuk, azt mondhatjuk, hogy fejlődése vi­haros gyorsaságú volt. Miért lehetséges ez? Akik társadalmi kérdésekkel rövidebb vagy hosszabb ideje foglalkoznak, nagyon jól tudják, hogy indul­hat egy kezdeményezés a köz­pontban, születhet egy kezde- rrtSttyezés helyileg, az a kezde- m<afyfezés a tömegekben napok alatt, ilyen széles méretekben és ilyen viharos gyorsasággal csak akkor talál megfelelő fo­gadtatásra és követésre, ha a kérdés történglmileg és társa­dalmilag érett. Gondoljunk csak area az időre, amikor három évvel ez­előtt e mozgalom megindult. Vegyük csak számba azokat a híreszteléseket, szóbeszédeket, újságcikkeket, amelyek annak idején részben idehaza, de sok­kal inkább a nyugati közvéle­ményt formáló, velünk szem­ben nem nagyon barátságos szervek terjesztettek. Annak idején minket, a Ma­gyar Népköztársaságot, a ma­gyar munkásosztályt s általá­ban a magyar népet úgy emle­gették, mint akik a szocializ­mustól megcsömörlöttünk, az­zal szembe fordultunk, ahol nincs már ember, akit valami­re rá lehetne venni azzal a jel­szóval, hogy a szocializmus ér­deke ezt kívánja, ahol kishitű­ség, kétség lett úrrá az embe­reken. Ilyenféle hangok voltak még három évvel ezelőtt is. Most az egyik karzatot szívesen üresen tartottam volna, és a néme-t, az amerikai vagy a francia nagytőkés monopóliumok és hírverő embereik rendelkezésé­re bocsátottam volna, hogy le­gyenek szívesek egy pillantást vetni erre a teremre, meghall­gatni, hogy az emberek miről és hogyan beszélnek, és akkor megtudják, hogy na az igazság a magyar néppel. (Taps.) Emlékezzenek csak rá: az el­lenforradalom idején az egész országban a demagóg fehérter­rorista banda — mert én nem tudom másképp nevezni őket — üzemenként is, országosan is föllépett a teljesítménybér ellen, a mun ka verseny ellen, általában a szocializmus, a né­pi hatalom ellen. Elvtársak, mérjük le az időt és a megtett utat. Nemcsak ar­ról van szó, hogy a kormány és az illetékes miniszteri ypiok rendeleti úton — mert hiszen ilyen is van, és szükség is van néha erre —, a termelőmunka érdekében helyreállították a teljesítménybért, mert enélkül Dolgozni nem lehetett. De ezt i a mozgalmat, amelynek kép- • viselői ma itt tanácskoznak, nem kormány rendelet hozta létre. És itt már nem arról van szó, hogy teljesítménybérben dolgozunk vagy nem tel­jesítménybérben, hanem arról, hogy szocialista mó­don dolgozzunk, éljünk és tanuljunk. Est o mozgalmat az a magyar munkásosztály hozta világra, teremtette és valósította meg, amely a szocialista eszme, a szocialista társadalmi rend törhetetlen híve. (Lelkes taps.) A szocialista brigádmozga­lom viharos elterjedéséhez, nagy életerejéhez. azonban nemcsak győzhetetlen eszme kellett, hanem az is, hogy a nagyszerű, győzhetetlen eszmét helyesen képviseljük. Nézzük például a mi 17 éves gyakorla­tunkat. Nálunk a társadalom vezető ereje, a párt, mindig, mindenkor a szocializmust kí­vánta szolgálni rendelkezései­vel. De voltak évek, amikor in­kább mintha fordítva sikerült volna minden. Ezért fontos ne­künk közelebbről megnézni en­nek a szocialista brigádmozga- lomriak a sajátosságait A legfontosabb, hogy a moz­galomban a tartalom és a for­ma egysége ölt testet. Ez a mozgalom hároméves. De szo­cialista munkaverseny Magyar- országon volt korábban is, öt, nyolc, tizenkét évvel ezelőtt is. Azokat a versenyeket is lelke­sedés, alkotó szándék hajtotta, mégsem sok maradt belőlük, ez a mozgalom pedig éled, mű­ködik, fejlődik, halad, erősödik. Ismertettek itt statisztikai adatokat. Szakszervezeti funk­cionáriusok megállapították, hogy 28 000 ember vesz most részt a szocialista brigádmoz­galomban. Biztos vagyok ben­ne, hogy ez a szám már túlha­ladott, mert itt egy élő és fej-, lődő mozgalomról van szó. Mert ez a mozgalom nem papírverseny, nem formá­lis verseny, hanem élő, valóságos szocialista mun­kaverseny. A szocialista brigádmozga- lomnak nagyon fontos vonósa — ami nem kis szerepet játszik életerejében — az, hogy a tö­megek szocialista versenymoz­galma, és nem egyes, különle­gesen kiemelt és mesterséges körülmények között foglalkoz­tatott embereik, két-, nyolc-, vagy kilencszáz százalékos eredménye hozta létre. - A munkásemberek tudják, hogy a munkában mi lehetsé­ges, és tudják azt is, ha egy átlagos ügyességű embernek különleges munkakörülménye­ket teremtek, tehát minden fél­kész gyártmányt, nyersanyagot rendelkezésére bocsátók, az­után kiválogatom az ossz® munkafajták közül a legtetsze­tősebben teljesíthetcikeív'és hó­napszámra csak ugyanazt csi­náltatom vele, odaállítok mel­lé 5—6 embert, akik kisegítik, keze alá dolgoznak, akkor min­dig lehet 900 százalékot ter­melni. De ez nem volt reális. Az élet valódi körülmé­nyei között folyó szocia­lista munkaverseny az igazi. Őrizzük meg tehát enn^/lc a mozgalomnak azokat az egész­séges vonásait, amelyek erre a hároméves fejlődésre jellem­zők voltak. A harmadik, ugyancsak új vonása e mozgalomnak: nem­csak termelési verseny, hanem több annál. A szocialista brigádok moz­galma szélesebb területre tar« jed ki. Nagyon sok példát tudna mindenki mondani arról, hogy hogyan szoktatják le a rest embereket a restségről, az iszá­kosokat az iszákosságról. Sokat tesznek a brigádok tag­jai kulturális színvonalának emeléséért is. Ennek formái a színházlátogatás, a könyvolva­sás, a mozilátogatás, a hazai és a külföldi utazások. Sok példát hallottunk itt, hogyan érvényesül a brigádban a kölcsönös segítség. Azokra az esetekre gondolok, amikor egy- egy brigádon belül, a brigád valamelyik tagjának olyan fel­adata vagy kérdése adódik, amit egyedül, csak a saját ere­jűből, legföljebb hosszú idő alatt vagy keservesen tudna megoldaná, a közösség egyesí­tett erejével azonban gyorsain megoldható. Hasonló kérdés a szocdáBs gondoskodás. Ha az újság, a rádió hírt ad valamilyen bal­esetről, szerencsétlenségről, egy bajba jutott béna ember­ről, vagy arról, hogy valaitó- nek a szeme világát veszély fe­nyegeti, valaki nehéz helyzet­be került, egy gyerek apátlan- anyátlan maradt, szinte sza­bállyá vált, hogy azonnal je­lentkezik egy, és. azután még több* szocialista brigád, és azt mondja, hogy kérem, én me­gyek és segítek. Sokáig lehetne még sorolni a szocialista brigádmozgalom játos, új jellemvonásait. Ennek a mozgalomnak ab­ban vau az ereje, hogy a győzhetetlen és nagyszerű eszmét, a szocializmust úgy testesíti meg, ami —> ahogy művészileg mond­ják — azt jelenti, hogy itt a forma megfelel a tarta­lomnak, Többször elhangzott itt, azí várjuk mindnyájan ettől a ta­nácskozástól, hogy választ ad­jon area, hogyan tovább. Biz­tos vagyok benne, hogy ez aa értekezlet határozott irányt fog szabni, de azt hiszem, ha va­laki azt gondolja, hogy valami merőben új irányt jelölünk ká, az csalódik, fia tőlem valak* azt kérdésié, hogy hogyan to­vább a szocialista brigádmoa- galambon, akkor azt monda­nám, hogy úgy, mint eddig, csak egy kicsit jobbén. fSénta derültség és taps.) A feladatok pontos megjelö­léséhez persze van nálunk egy hagyományos kiindulási pont. A régi marxista iskola szerint, ha egy kérdést felvetünk, vagy azt vizsgáljuk, hogy egy rmon galmat hogyan fejlesszünk to­vább, akkor mindig mérlegeli# kell az adott helyzetet te, amelyben vagyunk. Mi a jellemző a mi defy**-- tünkre? Nemrégiben ünnepel­tük hazánk felszabadulásának 17. évfordulóját. Az évforduló mindig jó alkalom a mérleg megvonására. Ez történt most is, s ennek összegezése az, hogy a magyar nép a szabadsággal jól gazdálkodott, a szociabz mus építésének útján járt. A mi vívmányaink között, a legdöntőbb a munkáshatak»«. Mindjárt meg akarom monda­ni, hogy a hatalomnak sok fel­tétele van, s ahhoz a jelen vi­szonyok között hozzátartozik az állam fegyveres ereje is. De a mi munkáshatahmmk fő ere­(Folytatás a Z. <dsMo*t.) Válogatják a somogyi sárga vetchurgonyíH a k?r á tsz asszonyai. A tsz 2M holdon termel burgonyát az idén. A kereskedelem felkészült a húsvéti ünnepekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom