Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-10 / 83. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1962. április 1*. Le­értékelés KONFEKCIÓ: Sportöltöny férfi 520,— Ft helyett 400,— Ft Férfifelöltő 830,—Ft helyett 580,— Ft Férfipantalló 205,—Ft helyett 180,— Ft Női kosztüm sport 530,—Ft helyett 350,— Ft Női kartonruhák 150,—Ft helyett 90,— Ft Női selyemruha 260,—Ft helyett 180,— Ft Női szővetalj 250,—Ft helyett 120,— Ft Sportöltöny fiú 149,—Ft helyett 90,— Ft Sportöltöny fiú 201,—Ft helyett 125,— Ft Hire üllő az idény pótlék? FEHÉRNEMŰ-KÖTÖTT­ÁRU: Leányka svájcinadrág 11,—Ft helyett 7,— Ft Leányka kardigán 30,—Ft helyett 20,— Ft Női kardigán 84, — Ft helyett 48,— Ft Női nylonblúz 3/4-es ujjú 210,—Ft helyett 140,— Ft Férfiing hosszú njjú 105,— Ft helyett 75,— Ft CIPŐÁRUK: Férfifélcipő marhabokat 340,— Ft helyett 245,— Ft Férfifélcipő marhaboksz mikro talp 288,— Ft helyett 180,— Ft Férfifélcipő dupla bőrtalp 395,—Ft helyett 280,— Ft Női félcipő marhaboksz 295,— Ft helyett 210,— Ft Női félcipő marhahasitás 81, — Ft helyett 50,— Ft Női félcipő préselt marhaboksz 200,— Ft helyett 152,— Ft Női félcipő borjúboksz 300,— Ft helyett 231,50 Ft Női szandál 236,— Ft helyett 184,— Ft Gyermekfélcipő préselt marhaboksz 70,— Ft helyett 48,— Ft Gyermekfélcipő marhaboksz 130,— Ft helyett 75,— Ft ' Gyermekszandál sertésboksz 62,70 Ft helyett 40,— Ft Gyermekszamdál fedett marhahasítás 82, — Ft helyett 58,— Ft Gyermekszandál barna és piros 82,80 Ft helyett 50,— Ft Női papucs marhaboksz 85, —Ft helyett 60,— Ft Női papucs marhaboksz 90,— Ft helyett 65,— Ft Ezenkívül még számos árucikket értékeltek le. A konfekció-, a fehérne­mű- és a kötöttáru a sió­foki 30. sz., a nagyatádi 51. sz., a kaposvári 109. sz. leértékelt áruk boltjá­ban. Ezenkívül kizárólag konfekció még a kapos­vári 120. sz. áruházban. Fonyódon a 20. sz. Bala­ton Áruházban, a barcsi 23. sz. áruházban. A ci­pőáruk pedig cipőbolt- jaimkban kaphatók. Az építőipari dolgozók a hideg téli napokban fagysza- badságom vannak. Erre az időre nem kapnak fizetést, vi­szont ez idő alatti megélheté­sük biztosítására év közben 15 százalékkal nagyobb a ke­resetük. A 15 százalék idény­pótlék. Alig akad azonban olyan dolgozó, aki ezt a pénzt félretenné télire. Bíznak ab­ban, hogy csupán néhány na­pos lesz a fagyszabadság. A pótlékot beszámítják a fizetés­be. Mikor aztán beáll a hi­deg, és sokáig nem lehet fa­lazni, utat építeni, akkor fej­törést okoz a család eltartása. Most különösen elhúzódott a tél, majd egy hónappal kés­leltette az építőmunkák meg­indulását. A Közúti Üzemi Vállalat szib-titkárát fölkereste egy négygyermekes családapa, hogy valami segélyfélét kér­jen a szakszervezettől, mert odahaza szűkölködnek a hosz- szú fagyszabadság okozta ke­resetkiesés miatt. Ekkor fo­gant meg a gondolat Király Imre szb-titkár fejében, hogy valahogy másképp kellene bánni a 15 százalékkal. Taka­rékba kéUene rakni! Tanács­kozott az illetékesekkel, s vé­gül sikerült megegyeznie az OTP_vel. KST-be teszik majd az idénypótlékot. így az biz­tosan megmarad télre, s vala­mit még kamatozik is, Kész tervekkel álltak a dol­gozók elé. Mi a véleményük? A legtöbb munkás helyeselte. Akadt, aki fizetésének nem 15 százalékát helyezi KST-be, hanem rendszeresen 200 forin­tot. »Jobb a kerek összeg.« Per­sze voltak kételkedők. »Még­iscsak jobb, ha a pénzt meg­kapjuk, ami biztos, az biztos.« Miután azonban megnyugtat­ták őket, hogy nem vész el a 15 százalék, elleniben a fagyszabadság idején lesz mi­ből telelni, ők is rájöttek, hogy helyes ez az elgondolás. Viszont csökken a -kereset — vélekedtek mások. (Ebből is látszik, hogy az idénypótlékot inkább fizetésnek, mint tarta­lékalapnak vették.) A vállalat azonban olyan prémiumfeltéte­leket dolgozott ki, amelyeknek teljesítésével pótolhatják a »keresetcsökkenést«, — csu­pán lelkiismeretesen kell dol­gozni. A tetté érett elgondolást más, hasonló jellegű vállala­toknál is helyeslik. Jónak lát­ta az építők szakszervezeté­nek megyei választmánya saz országos központ instruktora is, hisz V- bizonyos, hogy az idényp: a rendéltetésónek megfelelő célt fogja szolgálni. R. F. Csurgói képek — Gyere gyorsan, három in­dián van az áruház kirakatá­ban! — hívja társát egy kis legényke. Mindketten odafut­nak az üzlethez. ' — Hiszen ezek nem is in­diánok, hanem négerek — mondja csalódottan a másik, aztán uzsgyi! Villámgyorsan el­szaladnak, és eltűnnek az utca forgatagában. Változatos a csurgói utcakép. Elég nagy a forgalom; az autó­buszmegállónál utasok vára­koznak; diákok sétálgatnak mindenfelé, ezt most könnyen megtehetik, hiszen tavasza szü­net van. De hogy kerülnek az előbb említett négerek az áruház ki­rakatába? Nos. egyszerűen. Rendezik a kirakatot, készül az április 9-től 21-ig tartó nagy nyakkendővásár dekorációja. A múlt év októberében kezd­ték meg a régi malom átala­kítását baromfikeltető állomás­sá. A munka a befejezéshez közeledik, s a tíz keltetőgép már a helyén várja az üzem­kezdést. Az egymillió forint ér­tékű gépeket a Fővárosi Ma­lomszerelő Vállalat szállította. Az új keltető évente 560 000 kiscsibét fog adni. Tizenkét munkás dolgozik majd az üzemben. Sajnos, a Somogy megyei Tervező Iroda »elfelej­tett« öltözőt és fürdőhelyiséget (12880) A London’s Festival Balett vendégjátéka a Magyar Állami Operaház Erkel Színhá­zában, A képen: Johann Strauss: »Kadét-bál.« (MTI Foto — Keleti Éva felv.) tervezni, így a munkásoknak a ládaraktárban kell ruhát cse­rélniük. Vajon az illetékes szakszervezeti bizottság bele­egyezik ebbe? Szovjet szövetkezeti vezetők látogattak el néhány napja a Csurgói Napsugár Ktsz-be. Megtekintették az üzemet, majd húszfajta kabátmintát vittek magukkal, hogy kivá­lasszák a megrendelendő szé­riákat. A szövetkezet egyébként egy sor új gyártmánnyal lép a vá­sárlók elé. Űj női műanyag esőkabátok készülnek, de egy- egy fazonból 50 darabnál töb­bet nem gyártanak. Az ősszel kezdik meg a teddy-beer bélé­sű női esőkabátok készítését. Ezekből előreláthatólag bőven jut belföldi forgalomba is. A Tanácsköztársaság idején játszódik a Csurgói Népi Együttes következő műsora, a »Dal egy kisfiúról«. Már meg­kezdték a próbákat, készülnek egy Balaton bogláron megren­dezendő művészeti találkozóra. Az űj népi játék szólótáncosai Galambos Ferenc és Pozsgai László. Gergely Sándor Vitézek és hősök című színművét tanul­ják a művelődési otthon szín­játszói. A földművesszövetke­zeitek nyáron tartandó veszpré­mi találkozóján adják élő. A Boldogságfelelős című vidám színművel a környező közsé­gekben vendégszerepei majd az együttest Gépek másfél millió forintért Nagy gépvásárlási akcióba kezdett a Zrínyi Termelőszö­vetkezet. Most vettek egy Belo­rusz traktort és néhány mun­kagépet, a közeljövőben pedig három lánctalpas és egy uni­verzális Maulwurf érkezik. A termelőszövetkezet az idén majd másfél millió forintot költ gépvásárlásra. Négy hónap múlva elkészül a 200 férőhelyes üszőnevelő. A Csicsópusztán épülő szabadtar» tásos telep 1 100 000 forintjába kerül a tsz-nek. • • • Á kép korántsem teljes Gyorsfényképeink csak kira­gadott részletek a járási szék­hely életéből. P. Gy. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC 30000000000000000000000000000 A reformok eszméje iránt általában kora ifjúságának éveiben fogékony igazán az ember. De akkor aztán csak­ugyan olyan nagy dolgokat kí­ván véghezvinni, amik világ­raszólónk, amik az egész em­beriséget boldogítják majd. Igen. az ember tizenhét-tizen­nyolc éves korában írja meg legnagyobb horderejű javasla­tait, dolgozza la korszakot al­kotó reformterveit. Rendsze­rint éjnek évadján, mert jaj, a felnőttek legjobb esetben is mosolygással ítélkeznek az if­jú lángelme lobogása fölött. Így marad a zseblámpa fénye melletti titkos körmölés. Hogy a gyertyafény romantikusabb? Valóban! De a gyertyát • nem lehet a paplan alá rejteni, ha a soványka fényre fölneszei valamelyik szülő kinyilatkoz­tatni, hogy az éjszaka alvásra szolgál. Ennyi elöljáró beszéd után a lényegre térek. Előre piru­lok az időzavar miatt, ami mindjárt nyilvánvalóvá válik. Azt kell ugyanis beváltanom, hogy zseblámpa nélkül napok óta egy reformtervezeten tö­röm a fejemet. Micsoda szé­gyen! A tizennyolc évemen régen túl, fényes nappal, min­den romantika nélkül! Szégyen ide, szégyen oda, vállalom. Mert számítok arra, hogy há­ziasszony olvasóink egyhangú­lag szavaznak igent nekem. Sőt lelkesen fogják támogatni reformtörekvéseimet. Kérem, szívem mélyéből nem szeretem a bürokráciát! Mégis reformátort tisztem minden komolyságával és fele­lősségével követelem, hogy: Egyelőre ennyi készült el a tervezetből. Miért fogtam e nagy munkába? Vettem egy tyúkot. Az élel­miszerbolt pultján láttam meg, ez volt a leghivalkodóbb, legkövérebb társai között. Megvizsgáltam a lábát. No, V . Támogatást kérekl 1. Akár nagyüzemi, akár háztáji baromfitenyésztésről van-e szó, a baromfiakat a jö­vőben lássák el születési anyakönyvi kivonatokkal! 2. Piaci és bolti forgalomba egyaránt csak olyan szárnya­sok kerülhessenek, amelyek kellően tudják igazolni szüle­tési évüket. 3. Tárják ki a piaci és bolti forgalomból azokat a szárnya­sokat, amelyek a múlt század utolsó éveiben bújtak ki a to­jásból, következésképpen nem alkalmasak arra, hogy fazék­ba és lábasba kerüljenek! 4. Minden áldás, amit a gazdasszonyok főzés közben elmondanak, hulljon azoknak a fejére, akik kijátsszák a re­formtervezet első pontját. Sőt kötelezzük őket, hogy ami hús nem képes megfőni, azt egyék meg ők... mondtam: — Vékony a haris­nyája, az öreg baromfiak (nyilván azért, mert fázéko­nyabbak) vastag harisnyát vi­selnek■ Boldogan vittem ha­za a zsákmányt. Dicsekedtem fűnek-fának a jó vásárral, még vacsoravendéget is hív­tam a becsinált levesre és a tejfölös tyúkpörköltre. Hála az előrelátó isteneknek, a vendég­jelölt köszönte a meghívást. Enyhe sértődöttségem csak es­te fél tíz körül kezdett páro­logni. Ott álltam fél hat óta a teljes lánggal lobogó gáztűz­hely mellett, és azon meditál­tam, hogy hány évig képes él­ni egy tyúk. Aztán, hogy az én tyúkocskám miféle kapcsolat­ban lehetett a kökorszakbeli szárnyasokkal. Tíz órakor elszántan asztal­hoz ültünk. Nagy belső keserű- seggel, de csuda nagy udvarias­sággal dicsértük egymás előtt a becsinált levest és a pörkölt­lével leöntött galuskát. A húst valami geológus nyugodtan ki­állíthatta volna ismeretlen kö­vületként. Másnap .., ekkor következ­tek a háziasszonyi ravaszkodá­sok, az ismertebbek és az is­meretlenebbek. Elsőként jött a szódabikarbóna. Jött, és nem ért semmit . Ezer szerencse, hogy az x-edik kísérlet után, úgy ti­zenegy óra tájban átjött a szomszédasszony. Részvevő szívvel hallgatta meg problé­mánkat, és megjegyezte: — A, semmi sem olyan hat­hatós, mint a parafadugó.' — ???... Ne tréfáljon már, ez az idő nem alkalmas ilyes mire! — Nem hallották még? Rá kell erősíteni a húsdarabokra, és úgy megfő a vén hús, mint a pinty. Nem hittünk a pintyben. De végső elkeseredésünkben déli tizenkét órára összeszedtük a dugókat. Négykor végre meg­ebédelhettünk. A szétfőtt pa­rafát nehéz volt kihalászni, ám a hús... az főhetett volna még valamicskét. Mondjuk egy-két napig. Hál ezért volna szükség a szárnyasok mellé mellékelt születési anyakönyvi kivon i- tokra! L. i, mzsag A becsületsértések lexikonja Egy New York-i kiadóvál­lalat lexikont állított össze a politikai és az üzleti élet szá­mára mindazokból a »népies« kifejezésekből és kiszólások­ból, amelyeknek használata a bíróság előtt becsületsértés­nek minősül. A lexikonban a szavak eredetének elemzése mellett az alkalmazásukkal járó pénzbüntetés összegét is feltüntették. Hány betűt olvasunk évente? Minden évben rendszeresen napvilágot látnak közlemények, statisztikák arról, hogy mennyi könyv jelent meg. Vajon meny­nyi ólmot, festéket használ fel a kiadványokhoz a nyomda­ipar? E kérdésekre adtak most választ a nyomdák szakembe­rei. Nyomdáink tavaly háromszáz­ötven tonna ólmot öntöttek — ha a Luca napi babona még di­vat lenne, ebből bőségesen jut­na az ország valamennyi férj­hez menni kívánkozó hajado- nának. Ezerszáz tonna festékből keletkeztek a szürke betűk, és mintegy tizennégyezer tonna papírra volt szükség a tavaly megjelent negyvenmillió könyv­höz. Körülbelül nyolcszázmil­lió ív papírt nyomtak, és 32 000 000 000 000 betűt szedtek ki nyomdászaink. A könyvkiadást tekintve mind több fejlett tő­késországot előzünk meg. A könyvek szerelmesei azt már egyedül számolhatják ki, hogy könyvtáruk gyarapítására ta­valy mennyit költöttek, azt vi­szont nyugodtan kijelenthetjük, hogy mindenesetre annál jóval kevesebbet, mint amennyit ugyanazokért a könyvekért bármelyik nyugati országban kellett volna fizetniük. * * * Több a szürke szemű nő A három legnagyobb nyu­gatnémet házasságközvetítő intézet összehasonlította kar­totékjait, és megállapította, hogy az utóbbi öt évben a nyolcszorosára növekedett a szürke szemű nők száma, a kék szeműeké pedig a felé­vel csökkent. A többi háza­sodni vágyó nőnél nem ta­pasztalták a szemszínek ará­nyának ilyen feltűnő változá­sát. \ * * * Két deci pálinka — kétszeri (ialás A Csongrád megyei Föl­deák községben Szalma Lász­lónak, a Kossuth Termelő- szövetkezet tagjának anya­kocája hét kismalacot hozott a világra. Nevelésüket azon­ban a koca nem vállalta, ezért a gazda egy régi csala­finta módszerhez folyamo­dott. A jószágot berúgatta azzal a céllal, hogy majd így megváltoztatja »álláspont­ját«. A két deci pálinka, úgy látszik, túlzottan fölkeltette az állat anyai kötelességtu­datát. Kismalacait továbbra sem engedte ugyan a maga közelébe, viszont azzal lepte meg a falut, hogy a fialástól számított 40 óra múlva újabb nyolc egészséges kismalac­nak adott életet. A tudomány persze nem az italnak tulaj­donítja a koca ismételt ter­mékenységét, az azonban biztos, hogy a gazda jól járt. Nemcsak a malacok száma szaporodott, hanem azóta a csökönyös anyakoca is jobb belátásra tért, s most már szeretettel neveli mind a 15 utódját. SommiMénlm Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15*11» Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U Ffc

Next

/
Oldalképek
Tartalom