Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-22 / 94. szám

SOMOGYI VßPLAP 4 Vasárnap, 1962. április 2S. Két iroda Parasztház földes szobá­jában van a termelőszövetke­zet irodája Nagykorpádon. Berrne legújabb típusú világos, fényezett íróasztalok. Mintha ez a kép is azt mondaná: Íme »a ma, amint jön a tegnapból, és megy a holnapba«. Változik a falu ... Vajon az új bútorok­hoz, az új körülményekhez vannak-e új emberek is? író­asztalt, traktort, teherautót le­het vásárolni, de se tsz-elnö- köt, se agronómust, se trakto­rost, se könyvelőt nem árul­nak az üzletekben ... A tsz-iroda belső szobájában dolgozik egy alacsony, őszülő, kopaszodó, zömök em bér. Pör- ge kalapja az íróasztalon. Ami­kor a főkönyvelőt szólítják, mindig ő indul el a hívásra. Vajda József a neve. Eleinte önmaga hitte el a legkevésbé, hogy főkönyvelő. Nagyon sok­szor kiszaladt a száján, hogy »nem tudom, nem vagyok ben­ne biztos, elvtársak, hogy így kell ezt nyilvántartani, köny­velni, elintézni«. Most meg gyakorlott kézmozdulatokkal bontja föl a leveleket, intéz­kedik, sőt nemegyszer oda áll a tsz-elnök elé, és ezt mondja neki: »Elnök elvtárs, ez így nem lesz jó, mert megszegjük a pénzügyi fegyelmet, én ehhez nem járulok hozzá.« Mi történt? Honnan veszi ez a szerény ember ezt a bizton­ságot, szilárdságot? A válaszért tizenkét ház­zal odébb, a földművesszövet­kezet irodájába kell elmenni. Itt dolgozik Alsecz Jánosné, a földművesszövetkezet ügyveze­tő elnöke, kiváló dolgozó, ő tud a kérdésre felelni. Kihúz­za asztalfiókját, a patronálási szerződés után kutat. — Három évvel ezelőtt kö­töttük ezt a szerződést — mond­ja Alseczné. — Vállaltuk, hogy segítjük Vajda József tsz-kör.y- velőt. Ez a feladat elsősorban nekem jutott osztályrészül... Vajda a napokban járt itt ná­lunk, és elmondta, hogy az idén minden hónapban pontosan egyeztek főkönyvi kivonatai, őszintén mondom, hogy na­gyon boldog voltam... A fekete hajú ügyvezetőnő elhallgat, és úgy látom, nem akar többet mondani. Igen sze­rény, amikor magáról kellene beszélnie, egyébként nagyon szókimondó és talpraesett. A MESZÖV-nél azt mondják ró­la, hogy nemcsak kitűnő szak­ember, hanem jó szervező is. Mindenben meglátja a fonto­sat. Kereken megmondja vé­leményét fölötteseinek is. Szö­vetkezete kiváló címet nyert. A műemlék templom torony­órája tizenegyet üt. A bimbam útra kel a tavaszi fényben, át­cseng a réten, s elhalkul vala­hol a földeken, ahol most gi­gászi munka folyik. Csöndes a falu, s tisztán haiiik az óraütés, mint akkor, azokon a késő es­téken, éjszakákon, amikor Vaj­da József és Alsecz Jánosné azon törte a fejét, hogy vajon miért nem egyeznek a fő­könyvi kivonatok.-— Először arra igyekez­tem Vajda bácsit rábírni, szer­vezze meg, hogy a reszortfele­lősök, a raktárosok, a brigád­vezetők mindig idejében, pon­tosan kiállítva küldjék be az adatokat. Ez a jó könyvelés alapja. Vajda József akkor is­merkedett meg a kettős köny­veléssel, és sokat küszködött. Segítettem neki, de vigyáztam, hogy helyette ne végezzem el a feladatokat. Erre nem akar­tam rászoktatni. Csak tanácso­kat adtam neki. Csengett a telefon napjában többször is, a vonal túlsó végén Vajda kér­dezett. Ezt tette, akárhányszor összetalálkoztunk. Elgondolkodik. Érzem, hogy a szavakat keresi, amelyekkel kifejezhetné mindazt, amit a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés utáni hónapokban a nagykorpád! szövetkezet meg­szilárdítása az ő számára is je­lentett, azt a harcot, azt az erőfeszítést. Akkortájt Nagy­korpádra se tolongtak a fő­könyvelők, az agronómusok. Maguknak kellett kinevelni a könyvelőt is Egyetlen lehető­ségük volt, az, hogy Vajda Jó­zsefet nevezzék ki könyvelő­nek. Öt érdekelte ez a munka, csak hát a mezőgazdasági ket­tős könyveléshez vajmi keve­set értett. Se tapasztalata, se szaktudása, se elképzelése nem­igen volt. Pedig a könyvelés nagyon fontos a gazdaság irá­nyításában. Tükör a vezetés előtt. Ez mutatja, mit kell ten­ni. Ha ez a tükör torz, egyen­súlyát veszti a vezetés. — Igen nagy volt a tét — mondja Alseczné —, éreztem, hogy nem lehetek közömbös, nem szemlélhetem tétlenül Vajda József vergődését, aki­nek akkoriban a bizonytalan­kodásnál csak az akarata volt nagyobb. Egy este sokáig nem tudtam elaludni, mert a ter­melőszövetkezetben nem egyez­tek az utolsó havi főkönyvi ki­vonatok — jut eszébe egy epi­zód. — A két gyerek és a fér­jem már rég álomba merült. Hol lehet a hiba? — töpreng­tem, forgolódtam. A toronyóra a tizenkettőt ütötte, s talán az utolsó ütéseknél én is álomba szenderültem. Azt álmodtam, hogy azért nem egyezik a fő­könyvi kivonat, mert hármas számcsere történt. Mondom reggel Vajda bácsinak, mit ál­modtam. Nézzük meg a hár­mas számcserét. Hogyan, ho­gyan sem, az igazság az, hogy valóban hármas számcsere okozta a hibát. A hetvenet egy hellyel előbbre írtuk, és hét­száz lett belőle. Hej, azok a cudar főkönyvi kivonatok! — sóhajt —, mennyit kellett ve­lük küszködni, amíg Vajda Jó­zsef eljutott idáig. A termelőszövetkezet irodájában is hallok álomról, Vajda József mondja, hogy mindig arról álmodott, hogy tanulhasson, művelt ember le­hessen. Csak most, amikor el­végezte a képesített könyvelői tanfolyamot, és a közgazdasági technikum második osztályába jár, csak most látja igazán, hogy mit veszítettek azok, akik abban a régi világban nem ta­nulhattak. Falja a betűt, az írást, mint a kenyeret... A tsz-elnök — aki most már jól fogja össze faluját, s nyu­godtan elmondhatja, hogy a ta­valyinál sokkal sikeresebben vívják a tavaszi ütközetet a mezőn — néha túllépi hatáskö­rét, és bele-beleszól a számvi- teid dolgokba. Hajlamos egy kissé a hangulatból való intéz­kedésre, s mint a szervezéshez jól értő, ötletes ember, néha azt gondolja, hogy a számviteli szabályokat is lefiefc a pillanat­nyi helyzethez formálni. Hívja a főkönyvelőt, és igyekszik be­bizonyítani, hogy saját elkép­zelése a jó, még akkor is, ha pénzügyileg keresztülvihetet- len. A főkönyvelő elindul a szó- lításra a másik szobából, s amikor ilyen helytelen elképze­lést hall, egy pillanatra felöt­lik benne az aggodalom, vajon mi lesz, ha ellentmond az el­nöknek. Nem haragszik-e meg? De tudata alatt ott van mindig az, amit Alseczné szokott mon­dani neki: »A számvitel a kö­zös vagyon őre, és az őr ne inogjon meg. Ne engedjen a főkönyvelő, ha úgy látja, hogy a vezető nem cselekszik helye­sen, s olyan dologba szól bele, amthez nem ért.« Vajda József ott áll a tsz-el­nök íróasztala előtt, és hallgat­ja az elnök elgondolásait. Hom­lokán rándul a ránc, és ezt mondja: »Elnök elvtárs, ez nem helyes, a magam részéről nem járulok hozzá.« Az elnök egy kicsit furcsán néz rá. Tán éppen arra gondol, hogy milyen határozott a főkönyvelő, hol van már az a folyton bizony­talankodó Vajda József, aki csak azt tudta mondani ilyen­kor, nem tudja, hogy jó-e, he- lyps-e. Bizony, elnök elvtárs, ez a Vajda József már nem az, aki volt. Ügy járt, mint maga és még sok százezren ebben az országban: megváltozott. Hogy mikor? Gondolkozzék csak! Ugye, könnyebb az új bútor történetét fölidézni, mint ezt megmondani? Az ember egyszerre csak úgy érzi, hogy ez vagy az a munkatársa már nem a régi. A szerény és jelen­téktelennek látszó külső mö­gött ott a tiszteletet parancso­ló tudás. Ne is fárassz<a magát a dátummal, úgyse tudná pon­tosan megmondani. Annyit azonban megtudtam Nagykorpádon, hogy sokkal könnyebb új bútort, gépet vá­sárolni, mint a régiből, a tu­datlanból új, tudással teli em­bert nevelni. Sokszor évekig tart ez, és a technikumok, egyetemek mellett szükséges hozzá az olyan kéz is, mint amilyet egy másik irodából nyújtottak ki Vajda Józsefnek. Szegedi Nándor Az eredményes gazdálkodást segítik elő a tapasztalatcserék Legfontosabb feladataink kö­zé tartozik a termelőszövetke­zetek gazdasági megszilárdítá­sa, fejlesztése, hiszen tudjuk, milyen célokat tűzött az ötéves terv mezőgazdaságunk elé. A terméshozamok növelésében igen nagy szerepük van a ta­pasztalatcseréknek, annak, hogy egy-egy gazdaság kipró­bált, jól bevált módszerét meg­ismerjék, átvegyék mások is. »Tegyük rendszeressé a gya­korlati bemutatókat. A szak­propaganda fontos feladata le­gyen a termelőszövetkezetek egymás közti tapasztalatcseré­jének szervezése, az élenjáró szövetkezetek és dolgozók jó tapasztalatainak, kezdeménye­zéseinek elterjesztése« — mondja pártunk Központi Bi­zottságának márciusi határoza­ta. S ebben a munkában nem­csak az eredményesen működő termelőszövetkezetekre, ha­nem az állami gazdaságokra is nagy feladat vár, hiszen ők több éves nagyüzemi gyakor­lattal rendelkeznek, és sok olyan kipróbált módszerük van, amivel segíthetik a kör­nyékükön levő termelőszövet­kezeteket. A szövetkezetek igénylik és örömmel fogadják ezt a támo­gatást. A gyümölcsöző kapcso­latra a Balatonújhelyi Állami Gazdaság példáját említjük. Ez a gazdaság kivált a kerté­szeti növények és a gyümölcs termesztésében szerzett igen értékes tapasztalatokat. A sió­foki járás tsz-einek többsége foglalkozik kertészettel és gyü­mölcstermesztéssel. A balaton­újhelyi gazdaság szinte az első pillanattól kezdve oda állt a szövetkezetek mellé. Szakem­berei majd mindennap elláto­gatnak egy tsz-be, figyelemmel kísérik és javaslataikkal segí­tik a munkát. Néha egy-egy ér­tekezletet használnak fel arra, hogy tanácsokat adjanak a tsz-ek szakembereinek. Ez tör­tént a tavaszi munkák kezdete előtti járási megbeszélésen, ahol Kádár Miklós főmezőgaz­dász az ágasokon való lucerna- szárítás tapasztalatait mondta aL Szárszón a szövetkezet ker­tészével a melegágy helyes ki­használását vitatták meg. A kertészt meghívták a gazdaság­ba, hogy megnézze, miként kell ezt csinálni. Balatonendréden gyakorlati segítséget is adnak: ők irányítják a száz hold gyü­mölcsös telepítési munkáit. He­lyesen és jól értelmezi az új­Űj forgatókönyvek a Hunniában A Hunnia Filmstúdióban három nyok történetét dolgozta fel Esős új forgatókönyvet fogadtak el. Gertler Viktor Jókai Az aranyem­ber című regényét írta- filmre. A történet színes változatban eleve­nedik meg. Szereplői, akiket ké­sőbb választanak ki, júliusban áll­nak felvevőgép elé. Pongrácz Zsu­zsa érettségire készülő fiatal lá­vasárnap című forgatókönyvében. A filmet Keleti Márton rendezi. Révész György rendező mai falusi környezetben játszódó történetnek, a Fagyosszenteknek a megfilmesí­tésére készül. A forgatókönyvet Fekete Gyula írta. (MTI) Kicsiny üzlet — nagy gondok Kaposvárom még tavaly sem lehetett úttörő-egyenru­hát, illetve úttörőiknek szük­séges jelvényeket, sípokat, sapkákat, ingeket, öveket stb. kapni. A KISZ Központi Bi­zottságának intézkedésére az Ezermesterbolt Vállalat vette át január 1-ével ezeknek a cikkeknek árusítását. Így kapta meg ezt feladatul a ka­posvári Ezarmesterbolt is. Nem kell tehát a szülőknek Pécsre, Budapestre utazniuk, ha úttörő-gyermekeiknek va­lami apróságot kívánnak vá­sárolni — van helyben is. Csakhogy a Tanácsház utcá­ban (volt Lenin utca) levő üz­let kicsiny, abba a pulton, állványon és néhány vevőn kívül más alig fér be. Ez még a kisebbik baj. A na­gyobb az, hogy az úttörőhoíL- rrsikat és az ezermesterkedés­hez szükséges tárgyakat nem tudják egy időben árusítani. Vagy az egyiket, vagy a má­sikat. Héger Máté üzletvezető, ha úttöríjholmikat árusít, ad­dig a barkácsoláshoz szüksé­geseket kénytelen ládában tartani. Melyik a fontosabb? Mind­kettőre szükség van! Isko­láink barkácsoló szakkörei, az erermesterkedő fiatalok ebben a boltban nélkülözhe­helyi gazdaság a szakmai segí­tés elvét, s a szövetkezetek lát­va ennek hasznosságát, kérik is a támogatást. Hasonlóan fontos a termelő- szövetkezetek közötti kapcso­lat kialakítása, a korszerű gaz­dálkodási, üzemszervezési mód­szerek terjesztése. A járás be­mutató gazdasága a balaton- őszöd—balatonszemesi Vörös Csillag Tsz. A múlt évben két tapasztalatcserét szerveztek. Az egyiken a takarmány-előkészí­tés, a másikon a szőlő-, gyü­mölcstelepítés módszereit ta­nulmányozták a meghívott szö­vetkezeti vezetők. Amellett, hogy sok hasznos tudnivalót vittek magukkal — melyeket azóta már járásszerte sikerrel alkalmaznak —, megismerték egymást A tapasztalatok átadása ma már nem szorítkozik a hiva­talos, csupán az ilyen céllal összehívott megbeszélésekre. A szövetkezet elnöke például, Bognár József járva a határt mindennapi munkája mellett időt szakít arra is, hogy benéz­zen valamelyik szomszédos szö­vetkezetbe. Nemcsak a termelésben igye­keznek az újat, a korszerűt ki­próbálni, meghonosítani és más gazdaságnak is javasolni, ha­nem a munkaszervezésben is. Üj módszert vezettek be, s az ő segítségükkel az idén már így dolgozik a balatonküiti, a kőröshegyi és a teleki szövet­kezet tagsága. Ennek a mód­szernek lényege a következő: nem bontották munkacsapa­tokra a brigádokat. Munkacsa­pat-vezetők helyett két-két bri­gád egy bérelszámolót alkal­maz. A brigádvezetőknek két füzetük van, ebbe vezetik a munkában részt vevők névso­rát és az elvégzett munka mennyiségét. Este a füzetet át­adják a bérszámfejtőnek, s másnap a másik füzetbe jegy­zik ugyanezt. Az Irányítást, amit korábban a munkacsapat­vezető végzett, ellátja a bri­gádvezető, az egységek jóvá­írása pedig a bérszámfejtő dol­ga. Igen előnyös ez a módszer. Sok vitát és nézeteltérést előz­nek meg vele, s nem fordulhat elő például az, hogy azonos munkáért különböző mennyisé­gű egységet írnak jóvá. Nemcsak Őszödön, hanem a másik három tsz-ben is szíve­sen fogadták ezt az elszámolá­si rendszert. A siófoki járás bemutató szö­vetkezeti gazdasága nemcsak addig nyújt segítő kezet, míg egy-egy szaktanácsot tovább­ad, hanem azután is. Ellenőrzi, figyelemmel kíséri, meg tud­ják-e valósítani, illetve hogyan valósítják meg a javaslatot Bognár elvtárs többször járt Telekiben, és a helyszínen adott segítséget az említett munkaszervezési rendszer ki­alakításához. A mezőgazdaságunk előtt ál­ló feladatok igien nagyok. A fejlett technikai eljárások be­vezetése, a korszerű nagyüze­mi szervezés alapvető feltétele e feladatok megvalósításának. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükségesek a tapasztalatcse­rék, a termelési szaktanácsok, melyekkel közvetlenül a gya­korlatban, a mindennapi mun­kában támogatják egymást nagyüzieimá gazdaságaink. Vörös Márta székét vásárolhatnak. De fon­tos az úttörőcikkek árusítása is. A bolt vezetője arra kérte a megyei tanácsot, hogy az Ady Endre utcában megszűnő Maradékbolt üzlethelyiségét adják át az Ezermesterbolt céljaira. A jogos kérést azon­ban elutasították, s emiatt vagy a barkácsolók, vagy ' az úttörők bosszankodnak, amiért hiába mennek vásárolni. Az Ady Endre utcában felszaba­duló üz’ethe'!yiséget a Bútor­bolt kapta meg raktárnak. tetiesn szerszámokat, alkatré-1 Igaz, e nagy forgalmat lebo-1 nyolító, fontos feladatot el­látó üzletnek nagy szüksége van megfelelő raktárra, de ta­lán más megoldást is lehetne találni. Arról nem is beszél­ve, hogy a főútvonalon levő raktár kirakata igen rontja az utcaképet. A város, illetve a megye ke­reskedelmének vezetői segít­sék elő, hogy az Ezermester, bolt betölthesse hivatását. Ha nem megy másképp, vegye át a gyermekruházati áruház az úttörőhoümik árusítását. fct. L. A kaposvári filmszínházak ünnepi műsora: 22- én VÖRÖS CSILLAG De. fél 10-től fél 1 óráig folytatólagos híradó műsor: ÉLNI KELL, 62/7. VH., A KIS WESTERN, GYŐZ AZ EGÉSZSÉG, GYŐZNI FOGUNK. Du. 3, 5, 7 és 9 órakor: Ilyen hosszú távoliét (Korhatár nélkül.) SZABAD IFJÚSÁG De. fél 11 órakor matiné: Ember a Holdon Du. 3, 5, 7 és 9 órakor: Ä hamis alibi (10 éven alul nem ajánlott). 23- án VÖRÖS CSILLAG Du. 3, 5, 7 és 9 órakor: A BOSSZÚ (14 éven alul nem ajánlott). SZABAD IFJÚSÁG Du. 3, 5, 7 és 9 órakor: Új barázdát szánt az eke (I.) (14 éven alul nem ajánlott). 24- én VÖRÖS CSILLAG Du. 5, 7 és 9 órakor: A BOSSZÚ (14 éven alul nem ajánlott.) SZABAD IFJÚSÁG Új barázdát szánt az eke (I.) (14 éven alul nem ajánlott.) (2863)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom