Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasáma p, áprtBg Választási kampány a francia népszavazás előtt Párizs (MTI). Franciaország egy hét múl­va válaszol De Gaulle kettős kérdésére: helyesli-e az evia- iii egyezményt, és megadja-e a köztársaság elnökének a teljhatalmat az egyezmény végrehajtásához. De Gaulle hétfői rádióbeszé­de óta a nagy politikai partok kifejtették álláspontjukat. Bár nem kétséges, hogy a francia választók túlnyomó többsége igennel fog szavazni április 8-án, a különböző politikai irányzatok képviselőinek nem kis fejtörést okozott, hogyan fogalmazzák meg álláspontju­kat. A népszavazást megelőző kampányban nem annyira az április 8-i igenről vagy nemről van szó, mint inkább az azt követő parlamenti választá­sokról, amelyeknek eredménye szempontjából nem közömbös, hogy a pártok az algériai kér­désben és De Gaulle egész politikájával kapcsolatban mi­lyen pozíciót foglalnak el. A jelenlegi nemzetgyűlés fel­oszlatását ugyan még nem jelentették be hivatalosan, mégis kevesen kételkednek benne, hogy De Gaulle a nép­szavazás eredményét az őt tá­mogató pártok, elsősorban az UNR helyzetének megerősíté­sére és saját hatalmának nö­velésére igyekszik majd ki­használni. A Francia Kommunista Párt már a népszavazás bejelentésé­nek másnapján világosan le­szögezte választói előtt: he­lyesli az eviani egyezményt, amelyben saját következetes politikájának eredményét lát­ja, és igennel szavaz az algé­riai bélcére. Ugyanakkor alá­húzta: továbbra is elveti a De Gaulle-ista személyi hatalmat, amely kül- és belpolitikai vo­natkozásban is reakciós poli­tikát folytat, és az algériai há­ború elhúzódásáért is felelős. A Francia Szocialista Párt némi habozás után hasonlóan fogalmazta meg álláspontját, mint a kommunisták, és ilyen értelmű az Egyesült Szocialis­ta Párt határozata is. A kato­likus irányzatú Köztársasági Népi Mozgalom, az MRP, mely De Gaulle csalódott hívednek szavazataira pályázik, csak az New York (TASZSZ). Az ENSZ világűrbizottságá­nak keretében befejeződött a világűr békés felhasználásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások első szakasza. A tárgyalásokról a következő kö­zös közleményt adták ki: »•Március 27—30-a között New Yorkban nem hivatalos tárgyalásokat folytatott H. Dry- den és A. A. Blagonravov aka­démikus. A tárgyalások célja az űrkutatási együttműködés ama területeinek tanulmányo­zása volt, amelyekkel Hrus­csov szovjet miniszterelnök és Kennedy amerikai elnök leg­utóbbi üzenetváltása foglalko­zott. Befejeződött az üzenetek­ben foglalt néhány tervezet előzetes megvitatása. algériai békére korlátozta igen-szavazatát. A népszavazás előkészítése a jövő héten éri el tetőfokát. A pártok képviselői a rádióban és a televízióban még egyszer kifejtik álláspontjukat. A Francia Kommunista Párt ne­vében Waldeck Rochet és Jacques Duclos beszél. De Gaulle, mint a pénteki minisztertanács után közölték, április 6-án újabb beszéddel zárja le a belpolitikai kam­pányt. A tárgyaló felek megegyez­tek abban, hogy legközelebb vagy Washingtonban találkoz­nak, a Nemzetközi Űrkutató Bizottság április 30—május 10-e közötti ülésén, vagy Géni­ben május 28-án, az ENSZ vi­lágűrbizottság tudományos­műszaki és jogügyi albizottsá­gainak ülésén. Az elkövetkező tárgyalásokon mind az Egye­sült Államok, mind pedig a Szovjetunió részéről a tárgya­ló feleken kívül tudósok is részt vesznek a tanácskozáso­kon. E tárgyalások célja azok­nak az együttműködési egyez­ményeknek megkötése lesz, amelyeket az említett és New Yorkban megvitatott üzenetek tartalmaznak.« (MTI) Közös közlemény a világűr békés felhasználásáról folytatott szovjet - amerikai előzetes tárgyalásokról Katonai diktatúra - közbeiktatott személlyel Buenos Aires (MTp. Hírügynökségi jelentések szerint a hét közepének fe­szült érái után viszonylagos nyugalom uralkodik Argentí­nában; továbbra is bizonytala­nok azonban a jövő kilátásai. A Frondizi által a hét elején összeállított kérészéletű kor­mány miniszterei pénteken este benyújtották lemondásu­kat az űj elnöknek. Guido fölkérte a kormány tagjait, hogy az űj kormány megalakí­tásáig maradjanak helyükön. Megfigyelők véleménye sze­rint az űj elnök következő lé­Havanna (TASZSZ). A kubai forradalmi tör­vényszék folytatja a tavalyi sikertelen invázió idején fog­lyul ejtett zsoldosok ügyének tágyalását. A törvényszék vád­irata hangsúlyozza, hogy az amerikai külügyminisztérium és a központi hírszerző ügy­nökség által kidolgozott terv­nek az vdLt a célja, hogy Ku­ba három pontján zsoldosokat szállítsanak partra, hídfőt lé­tesítsenek, »ideiglenes kor­mányt« alakítsanak, megte­remtsék a polgárháború szá­mára kedvező föltételeket, és így megkönnyítsék az Egye­sült Államok közvetlen be­avatkozását. A vádirat megcáfolhatatlan tényékkel bizonyítja az Egye­sült Államok kormányának és közép-amerikai lakájainak közvetlen és aktív részvételét a kubai forradalom ellen irá­nyuló fegyveres agresszió elő­készítésében és megvalósításá­ban. Washington a Kuba-ellc- nes politikai, gazdasági és katonai agresszió érdeké­ben nem rettent vissza a hazugságtól és a rága- galomtól sem. Megszervezte a szigetország Jelentések Argentínából pésként öszehivja a kongresz- szus rendkívüli ülésszakát, hogy megszavaztassa azokat a törvényeket, amelyek a reak­ciós katonai vezetők követelé­seinek megfelelően korlátoz­zák a szakszervezetek jogait, betiltják a peronista szerveze­teket, a kommunista tevé­kenység minden formáját, s a. központi kormány ellenőrzése alá helyezik az eddig autonom tartományokat. Guidónak gyorsan kell cselekednie, mert a rendkívüli ülésszaknak még május elsején a »törvényes­ség« pecsétjét kell ütnie a ka­tonai vezetők követeléseire; mást gyakorolt az Egyesült Államoktól függő országokra, hogy szakítsák meg kereske­delmi kapcsolatukat Kubával. Előkészítette a diverziós, sza­botázs- és ellenforradalmi cselekmények minden változa­tát, így kubai területek ame­rikai repülőgépekkel való bombázását. Az Egyesült Államok köz­vetlen részvételét az agresz- szió megszervezésében egyéb­ként meggyőzően bizonyítják San Plomannak, az ellenfor- radalmárok vezérének doku­mentumai is. San Roman pél­dául a műit év májusában le­velet intézett Fidel Castróhoz. Ebben beismeri, hogy az ame­rikai sajtó állításával ellentét­ben nem kubai, hanem az Egyesült Államok re­pülőgépei bombázták a szigetország falvait, váro­sait. San Roman kijelentette: »Addig, a-níg a Miamiban szé­kelő urak hazudoztak. és meg­tévesztették a hiszékenyeket, mi, 1400 ostoba, ki akartuk kaparni a tűzből a gesztenyét, hogy ismét élvezhessék kivált­ságaikat azok a hatalmas trösztök, amelyek hosszú éve­ken át húsz latin-amerikai or­ma jus l_én ugyanis az űj kongresszusban jog szerint a 45 peronista képviselőnek is el kellene foglalnia helyét. Pénteken közzétették Bue­nos Airesben Frondizi volt el­nöknek négy nappal ezelőtt kelt levelét, amelyben meg­indokolta, hogy miért ragasz­kodik az elnöki tisztséghez. Frondizi levelében hangsú­lyozza, hogy az ő alkotmányos alapon álló politikája ered­ményesebben veszi föl a har­cot a kommunizmus ellen, mint a katonák nyílt állam­csínye. Az államcsíny — írja Frondizi — ki fogja válta­ni a tömegek ellenállá­sát, »és ennek elkerülhe­tetlen következményét, a szociális háborút«. Ha a katonák elérik céljukat, »megnyitják a kaput a kom­munisták előtt, akik ellen sa­ját állításuk szerint oly heve­sen harcodnak«. Az argentin események nemzetközi visszhangja azt mutatja, hogy az »alkotmá­nyos paródia«, ahogy Arambu- ru volt elnök jellemezte, sen­kit sem téveszt meg, és min­denki előtt világos, hogy ál­lamcsíny történt. Argentína nagykövetei számos országban lemon­dottak tisztségükről. A venezuelai kormány azt javasolta, hogy egyetlen latin-am<‘r:kai ország se ismerje el az új rendszert. Az AFP jelentése szerint Bue­nos Aires-i diplomáciai kö­rökben a kialakult helyzetet így jellemzik: »Katonai dikta­túra — közbeiktatott személy- lyéL« A helyzet közeli kiéleződé­sét jósolta Madridban Peron, volt argentin elnök is. Az Epo- ca című olasz lapnak adott interjújában hangsúlyozza: »Ügy vélem, hogy most már gyorsan mennek majd a dol­gok. Ez feltartóztathatatlan folyamat... Azt hiszem, ha­marosan készíthetem bőrönd­jeimet ... Az egész egy hó­nap, fél év vagy egy év kér­dése, de végül is az elkerül- Jaetetlan be fog következni.« gazdasági blokádját, és nyo 1 szágot zsákmányoltak ki.« Tények bizonyítják, hogy az Egyesült Államok felelős a Kuba-ellenes invázióért Folytatódik a zsoldosok pere Havannában NEMZETKÖZI SZEMLE Kulcsok és jóslatok A világ a műit héten is Genfre ügyelt leg­jobban, illetve azokra a megnyilatkozásokra, amelyek a genfi leszerelési tanácskozásokkal foglalkoztak. »Találkozásainkon bizonyos ha­ladást értünk el« — mondotta többek között Gromiko szovjet külügyminiszter, és alapjá­ban véve. hasonló hangnemben tájékoztatta a sajtót Rusk amerikai külügyminiszter is, ami­kor visszaérkezett Washingtonba. Viszont tu­domásul kell vennünk, hogy a genfi tanácsko­zások eddig semmiféle konkrét eredményt nem hoztak, de semmi esetre sem jutott a kon­ferencia zsákutcába, pedig a kulisszák mögött a béke ellenségei mindent elkövettek ezért. Az általános és teljes leszereléshez a járható utat a szovjet javaslat mutatja, és ezt támo­gatja az egész világ békeszerető közvéleménye. A nyugati hatalmaknak ezúttal nem sikerült elterelni a figyelmet a legfőbb kérdésekről, bár megkísérelték a részletproblémák útvesz­tőjébe juttatni a tanácskozást. Hogy hol kö­vetkezik majd be a megegyezés, ma még nem lehet tudni. Soikan találgatják, sor kerül-e a genfi tanácskozások eredményeként valami­féle csúcstalálkozóra. Anélkül, hogy jóslások­ba bocsátkoznánk, megállapíthatjuk, az eddi­gi megbeszélések menetéből nyilvánvaló, hogy bizonyos kérdések megoldására a genfi érte­kezlet is alkalmas, de vannak olyan problé­mák, amelyekben végérvényesen egy maga­sabb szintű tanácskozás dönthet. A békés építőmunka szeretete áradt ebben az időszakban is Hruscsov szovjet miniszter- elnök valamennyi megnyilatkozásából. A to­kiói egyetem levelére adott válaszában hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió nemcsak konkrét programot terjesztett elő az általános és teljes leszerelésre, hanem gyakorlati példát is mu­tatott már. Kennedy elnök több kijelentése viszont az Egyesült Államok politikájának in­gatag voltára enged következtetni. Rossz vért szült még Amerika szövetségesed körében is az a Kennedy-nyilatkozat, amely szerint az Egyesült Államok háború esetén kész első­ként nukleáris fegyvert alkalmazni. A műit hét egyébként igen zsúfolt volt meglepő nemzetközi eseményekben. A legna­gyobb érdeklődést az argentínai és a Szíriái események váltották ki. A jelek szerint — az erős hírzárlat ellenére is — a Szíriában történ­tek érthetőbbek. A hét közepén bekövetkezett államcsíny, úgy látszik, erősen belpolitikai jellegű, de minden bizonnyal hatással lesz az arab államok egymás közötti kapcsolataira. Persze a további fejleményeket ma még meg­lehetősen nehéz megítélni. Sokkal bonyolul­tabb az argentin helyzet. Itt, mint ismeretes, március 18-án az országos választásokon az Igazság Frontba tömörült ellenzéki erők — többségükben Juan Peron volt diktátor hívei — jelentős győzelmet arattak. Bebizonyította ez a választás, hogy Frondiziban nem bíznak többé a tömegek. Miért van ez így? Frondizit három évvel ezelőtt a haladó erők segítették uralomra, mert programjában több olyan ígé­ret szerepelt, ami az argentin nép számára lét- fontosságú, mint például a földreform vagy az olajvállalatok államosítása. Ennek a program­nak a megvalósítására azonban nem került sor, és az argentin népgazdaság helyzete ma katasztrofálisabb, mint valaha. Frondizi vol­taképpen az Amerikai Egyesült Államok po­litikáját szolgálta. Terr aészetes tehát, HÓÉ a nép érdekeit tövetke2 ?tesen szolgáló kom munisták is szembeszállt ak vele, és az ellen zéki erőket támogatták. Így a Frondizi-pái vereséget szenvedett. De nem bízik Frondizi ban a legszélsőségesebb reakció sem. Az lm perialista politikát köve :ő katonai vezétők választások után kénys, ürítették az elnökö hogy semmisítse meg a választások eredmé nyeit, majd őt magát is. lemondatták, sőt le tartóztatták. A puccsot végrehajtó katona jelentése szerint ezzel a »helyzet tisztázódott* valójában azonban csak tovább bonyolódót Van ugyan már új elnök , de szinte bizonyosr vehető, hogy az argentin , dolgozók nagy több sége nem fog belenyugodni a szélsőségese reakciós kormány uralmába. Az illegalitásba küzdő Argentin Kommunista Párt politikái és taktikája világos. A pjárt a reakció mindé megnyilatkozása ellen hurcol, és a fő veszély jelenleg az Amerika-bavát katonai körök je lentik. A kommunisták leleplezik a peronist pártvezérek demagógiáját, de a peronista dől gozókkai kapcsolatot teremtve egységfront« alkotnak a jelenleg legveszedelmesebb reakci. ellen. Csak az Amerika-barát imperialista kő rök legyőzése után alakítható ki ugyanis a né] érdekeit legjobban szolgáló reális, függetlei politika. ) Változatlanul a világpolitikai érdeklődé központjában volt a műit héten Algéria is Az OAS-szal vívott harcban a múLt héten Pá rizs a korábbinál nagyobb határozottságot mu tatott. De Gaulle-nak minden oka megvan er re. Az eviani megegyezés előtti időszakban OAS tevékenysége kapóra jött a kormány’ nak, mert egyrészt bizonyos egyensúlyi 1 zétet teremtett a francia belpolitikában, részt fékezte az FLN tevékenységét is. már azonban más a helyqet. Ha a De Ga kormány vissza akarja Szerezni nemző tekintélyét, akkor feltétlenül meg kell m nia, hogy ura a helyzetnjek. Hatni akar Gaulle az erélyesebb intézkedésekkel a mokratikus gondolkodású francia tómt, is, különös tekintettel ai április 8-i nép. vazásra. A kommunista párt vezetői félre hetetlenül kijelentették, hogy a párt és pártot támogató tömegei igennel szavazz április 8-án, de ez az igei csak az algériai < kére igen, de De Gaulle gyéb téren folytat politikájára nem. A De Gaulle-ista politik. jellege ugyanis alapvetőn reakciós, és ez el­len a francia kommunistk változatlanul foly­tatják harcukat. De Gaiie reakciós politiká­ját egyébként mi sem bitnyit ja jobban, mini hogy a francia korménytávollétével tüntet a genfi leszerelési értékértén. Tavaszodik. A tavasriidőjárás pedig nem­csak napsugarat, hanei olykor böjti szelet, néha hózivatart is jeles. így van ez a nem­zetközi politikában is. s ha nem történt is semmi nagyobb horderiű megegyezés az ál­talános és teljes leszerés kérdésében, a ked­vező légkört megőrizte Genfben. A tanács­kozás tovább folyik, éa külügyminisztere! is úgy utaztak el: késs bármikor visszatéi ni, és újból leülni a 1 gyalóasztalhoz. Ms pedig minden megegyez kulcsa a békés gyalás, és ha ez a tárg.lás jó szándékú, kor a megegyezés, ha isik is, de nem radhat el. i [ Halálra ítéltek két OS-banditát Algériai hírek Algír (MTI). Hivatalos adatok szerint pénteken Algériában 14 en hal­tak meg, és 18 sebesülés tör­tént terrorcselekmények kö­vetkeztében. Az OAS egy rohamcsapata Orleansville közelében táma­dást intézett három francia őr­állomás ellen. A három őrái- loipás mintegy 50 főnyi legény­ségét előbb letartóztatták, majd fegyverük átadására kényszeri- tették, és szabadon bocsátották. A támadás az éjszakai órák­ban történt. A francia katona­ság a környező hegyekben az OAS rohamcsapat felkutatásá­ra megkezdte a nyomozást. ORAN Christian Fouchet, Francia- ország új algériai főbiztosa hi­vatalának átvétele óta pénte­ken Hilleret tábornok főpa­rancsnok kíséretében Oranba érkezett. Első, teljesen titok­ban tartott útja alkalmából Fouchet a polgári és katonai hatóságok képviselőivel tár­gyalt. A helyi katonai és politi­kai vezetők tájékoztatták, hogy az OAS Algírban és Oranban összpontosuló támadásai miatt az egyik legsürgősebb feladat, hogy újabb katonai erősítést kapjanak. Hírek szerint 10—15 ezer főnyi karhatalmi erősítést tartanak szükségesnél!. Párizs (MTI). A párizsi katonai törvény­szék előtt befejeződött Ga- voury rendőrbiztcs gyilkosai­nak pere. A francia tisztvise­lőt Algériában ölték meg az OAS banditái. A tárgyalás nagy feltűnést keltett Franciaországban, nem­csak azért, mert ezúttal hang­zott el először halálos ítélet az OAS merénylői fölött, hanem a vádlottak vallomásai is meg­döbbentették a közvéleményt. A gyilkosság tettesei, az ide­genlégió Sátánhoz kötött kato­nái feltárták a gyarmati had­sereg módszereit, amelyeket ma az OAS terroristái alkal­maznak. Az egyik vádlott cinikus egykedvűséggel mondotta el, 'hogyan gyilkolta meg a rendőr­tisztviselőt. — Az úgynevezett »lesfogást« alkalmaztam — mondotta. — A derékszíját a nyakába akasz­tottam, egy rúgással térdre kényszerítettem, aztán a szívé­be és a jobb tüdejébe szúrtam a tőrt. — Kérem, én katona vagyok — fűzte hozzá —, ez a módszer benne van a sz«lgáiati szabály­zatban, és a légióban bábukon gyakoroltuk. A vádlottak nem tudták, kit ölnek meg. Egy hadnagy uta­sításait teljesítették. Az értel­mi szerző nem volt jelen a tárgyaláson. Sálán egyik oszta­gát vezényli Algériában. A védőügyvédek védenceik szabadira helyezés ,t kö telték; zal érveltek, hogy vádlott, a francia Algéi védelmen követték el tett két, észért az eviani egye. many kelmében amneszt. alá esr. A bfeág nem fogadta e’ ezt az /elést, az államügyé azonbaa halálbüntetés mel lőzésétérte. A bírák ne> mertekihívni a közvélemén; haragjaiét vádlottat halaira kettőt isiig életfogytiglan' börtönrí'éltek. Az itt kihirdetése után ; vádlotti letépték kitüntet ^ seiket, a francia Algéri^ éltetve bírák lábaihoz doí:) ták. loszlatták az itai parlamentet Üj Li (MTI). Radzira Frászod, az In diai Ktrsaság elnöke szom baton iszlatta a központ páriám mindkét házát — népi larát és az állati], tanácsi A ióbb tartott vála tások jján megalakuló parlarr április 18_án tair első üt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom