Somogyi Néplap, 1962. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

▼»sárnap, 1962. április 1. 3 SOMOGYI NÉPLAP Markó Sándor? A felsőmocsoládi Ady Endre Tsz fegyelmi bizottsága 1961. szeptember 30-án úgy határo­zott, hogy Markó Sándor tsz- tag két hónapig nem vezethet traktort. További munkájától tették függővé, hogy a két hó­nap lejártával ismét traktorra ülhet-e vagy sem. A’ fegyelmi határozat oka, hogy Markó Sándor tavaly szeptembr 5-én megtagadta a munkát. — Ismerem a közlekedésren­dészeti szabályokat, s tudom, hogy hibás géppel nem szabad közlekedni. Márpedig az én traktorom nem volt rendben, és emiatt nem tettem eleget a mezőgazdász felszólításának. Azt az utasítást kaptam, hogy műtrágyát szórjak. Természe­tesen nem vállaltam. Ennek az lett a következménye, hogy he­lyettem mást ültettek a gépre — mondja Markó Sándor. A traktoros ügye a fegyelmi bizottság elé került. Az első fe­gyelmi határozatot megfölleb- bezte a. Kaposvári Járási Ta­nácshoz. Szeptember 30-án is­mét összeült a fegyelmi bizott­ság, s meghozta végleges dön­tését. Ez súlyosabb volt, mint az előző: a gépen régebben ke­letkezett kár egy részének meg­térítésére is kötelezték a trak­torost. Az akkori tsz-elnök és a mezőgazdász Horváth Józsej tsz-tagot bízta meg a gép ve­zetésével. Horváth József el­végezte a traktorvezetői tan­folyamot, a közgyűlés küldte el annak idején Pápára. A jogo­sítvány megszerzése után ült ugyan traktoron, de csak ak­kor, ha valakit helyettesíteni kellett. Érthető, hogy a meg­üresedett helyre őt állította be a tsz elnöke. Markó Sándor pe­dig eadta a gépjármű forgal­mi engedélyét... Nem sokkal később, 1961 ok­tóberében új elnököt válasz­tott a közgyűlés Horváth Ist­ván személyében. — Nem voltam itthon, ami­kor testvérem Markó Sándor gépére került. Már több em­berid hallottam, hogy én sze­reztem ezt a helyet a testvé­remnek. Pedig mindenki tud­ja a faluban, hogy amióta el­nök 'agyok, sakkal többet kö­vetelek meg rokonaimtól, mint a többi tagtól. Emiatt napiren­den van a haragoskodás és az alaptalan vádaskodás. Hát most én mondjak le, vagy ő váljon meg beosztásától, csak ezért, mert rokonok vagyunk? — kérdezi az elnök. A traktorosok szakmai meg­bízhatóságát a termelőszövet­kezet szerelőműhelyében dol­gozó emberek ismerik a legjob­ban. Tóth László műhelyveze­tő így nyilatkozik: — Horváth József megfelelő gyakorlat után nagyon jó trak­toros lesz. Ezt már eddigi mun­kájából is megállapíthatjuk. Vigyáz a rábízott gépre, tudja, hogy az a közösségé, és ha idő előtt tönkremegy, annak a szövetkezet vallja kárát. Ép­pen ezért mindig pontosan megtartja az előírásokat. Mar­kó Sándort még abból az idő­ből ismerem, amikor a gépál­lomáson dolgozott, ugyanis én voltam ott a főgépész. Szorgal­mas, munkaszerető ember, de önfejű és ideges természetű. Nagyon sokat dolgozik, hogy minél többet keressen. Azon­ban a gépre is tekintettel kel­lene lennie, hiszen a féktelen hajsza nem használ a traktor­nak. Markó Sándor most az állat- tenyésztésben dolgozik, és ha ideje engedi, a növénytermesz­tési munkáknál is segít. — Ügy szólt a fegyelmi ha­tározat, hogy ha két hónapon át rendesen dolgozom, akkor is­mét megkapom a gépet. Azóta már fél év is eltelt, de még mindig nem ülhetek traktorra. Az elnök azt is megígérte, hogy ha valamelyik traktoros elmegy, akkor én kerülök a helyére. De ebből sem lett semmi ... Az igaz, hogy elment az egyik traktor vezetője, viszont ott volt helyette a váltótársa, őt illette az elsőbbség. Az is igaz. hogy a fegyelmi bizottság döntése óta már fél év is eltelt. Csakhogy arra is gondolnia kellene Markó Sándornak, hogy ugyan mit bizonyított a két hó­nap alatt. Kiérdemelte-e, hogy ismét visszaüljön a traktor­ra? — Az első hónapban nem dolgoztam a közösben. Ki akar­tam lépni a szövetkezetből, de nem járultak hozzá... — mondja Markó Sándor. Helytelen lenne, ha Horváth József traktorostól elvennék az erőgépet csak azért, mert test­vére az elnöknek. De éppen olyan helytelen volna az is, ha Markó Sándor továbbra is gép nélkül maradna, és esetleg máshonnan kellene traktorost szerződtetni, csak azért, mert Markó Sándor egyszer hibát követett el. Most már nem akar eltávozni, lelkiismeretesen dol­gozik azon a munkahelyen, ahova állították. Minden re­mény megvan arra, hogy a tör­téntek után szakít helytelen magatartásával. Az Ady Tsz vezetői bízzanak meg benne, és azt az erőgépet, amelyet a közeljövőben vásárolnak, ad­ják neki. Hemesz Ferenc KÜZDELMEK ÉS OROMOK Szemben ültünk egymással. Kezére támasztotta fejét, gyakran barázdákba rándult a homloka, aztán felderült az arca ... Tudtam, hogy Ráksi- ban az emberek belefáradva az időjárás szidásába, a »fő- nök«-höz fordultak méLtatlam- kodva, hogy mennyi munka­egységtől estek el eddig, és miért nem mehetnek már dol­gozni, pedig tisztában voltak azzal, hogy nem Walter Imre felelős az időjárásért. Hallot­tam arról, hogy Somogyszil- ban — ahol szintén ő látja el az elnöki teendőket — az eredménytelen múlt év ellené­re nagyon bíznak az embe­rek ..; És most lestem min­den szavát, hogy megtudjam tőle, milyen volt az az út, amely a Kossuth-díjig vezette. Az emlékezés kereke évti­zedeket perdül visszafelé... A harmincas években 16—17 éves legényként barátjával ^egy hetet töltött Pesten reg­geltől estig a mezőgazdasági kiállítás pavilonjait járva. Nem a kaland, a kirándulás vágya vitte oda, hanem az, hogy lásson, egy szülők gyermeknek tanuljon, mert né'lkül nevelődő előbb kell ön­állóan. gondolkodnia, intézked­nie. Az élet kényszere, a természet rendje ez.: > Okosan rendezni a holnapot, ésszerűen gazdálkodni az adottságok közt — akkor ez volt minden gondolata. En­nek szolgálatába állította — nemcsak abban az időben, ha­nem azóta is mindig — az is­A kisipari szövetkezetek feladata a lakosság igényeinek minél tökéletesebb kielégítése Küldöttgyűlést tartott a Kisipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetsége Csütörtökön és pénteken tar­tották meg tanácskozásukat megyénk kisipari szövetkeze­teinek küldöttei a Kilián György Ifjúsági Házban. A gyűlésen részt vettek dr. Simon Lajos, az OKISZ elnökhelyet­tese, Kiss Béláné, az OKISZ ellenőrző bizottságának elnö­ke, a megyei és a városi párt- bizottság, a megyei és a váro­si tanács képviselői is. Laznicsek Imre megyei KI- SZÖV-elnök mondotta el a be­számolót a szövetkezeti ipar 1958 óta végzett munkájáról. Megállapította, hogy az 1958- ban tartott küldöttközgyűlés óta a ktsz-tagok száma 2219- ről 3297-re; a fiókoké és a fel­vevőhelyeké pedig 232-ről 304- re emelkedett. Ma már me­gyénknek 85 községében van kisipari szövetkezet, illetve an­nak valamilyen részlege. Az előadó ezután a ktsz-ek termelési eredményeiről be­szélt. — Három és fél év alatt A. &DZSUBEJ: Jlleqhuiás utazásira LATIN-AMERIKAI RIPORT (3) Kim a világ M ndaz, amit eddig el­mondtam, csak egy ki­csiny "ész. Latin-Amerika né­pei an akarják, hogy min­den í régiben maradjon, A Latin\merikában lezajló tár- sadaM megmozdulások kü- lönböi árnyalatúnk, különbö­ző Pitok irányításával men­nek iigbe, gyakran a jelsza­vak j csalékonyak, de az igazsá győz, s erre már meg­van anéltó és ihlető példa. Kukban 1959 januárjában győzőt a népi forradalom. E forradíom gyönyörű szimfó­niája mg a sokat szenvedett Latm-merika fölött. Ma a ku.bai orradalom a legforra- dalmifc azok közül, amelyek e földászén lezajlottak. A különbző politikai pártokhoz tartozóé« különböző társadal­mi nőiteket valló emberek különb» mértékben értik mqg a subái forradalom me­netét é jellegét. De az uta­zás sorn bármerre jártam, bárki ve találkoztam: mérnök­kel eg> brazíliai olajfiomító gyárban Goulart brazíliai köztárscági elnökkel, ügyele­tes merővel a Rio de Janei- ró-i stradon, paraszttal Mexi­kóiban, gy ősi spanyol erőd mellett, chilei diplomatával vagy S<> Fauló-i újságíróval akarva agy akaratlanul mind­annyian beszéltek Kubáiról, vagyis pndoltak Kubára. Sok oka var annak, miért van ez így, s a legfőbb ok talán az, hogy Kiba elhatározta: saját maga rndelkezik érdekeivel. Az ú.^ágírósors a világ sok országba elvetett. De sehol sem olyan szembetűnő a ter­mészet buja gazdagsága, ereje, szépsége, mint Latin-Ameri­kában. A továbbiakban még fogók szólni erről, most csu­pán Robert Allan észak-ame­rikai közgazdászra hivatko­zom, akit semmiképpen sem gyanúsíthatunk azzal, hogy tett az erejüket kimerítő miunka. gy történt, hoigy Brasí- U liából ■ dálatos, modem amelyről majd még írná fo­gok i—- az Araguaya-íoiíyóhoz, az. Amazonas mellékfolyójá­hoz utaztunk repülőgéppel. szén a víz széléig áthatolha­___ _____ _ ___ tatlan, alacsony növésű dzsun­S zovjet befolyás Latin-Ame- Santiago Dantas külügymi- gél borítja. Kanyargó erek ..... • ágaznak szét a folyóból a dzsungelékfoe, ahol hem zseg­nek a krokodilok, kígyók, a rikában« című könyvében csökkenteni akarja a számada­tokat. Robert Allan a legna­gyobb nyugalommal kijelenti: »Costa Ricában, Nicaraguá­ban, Peruban és Uruguayban egy főre évente körülbelül 150 dollár jut. Haitiben és Bolí­viában pedig még ennél is kevesebb — évi 75 dollár.« Havonta 10—5 rubel! Ha fi­gyelembe vesszük, hogy Allan egyenlően osztja el a jövedel­met mindenkire vonatkoztat­va, és nem írja meg, hogy az említett országokban milyen hatalmas százalékot nyel el a nagyburzsoázia és lakáj serege, akkor minden különösebb ma­gyarázat nélkül elképzelhet­jük, hogyan élnek az emberek a gazdag déli vidékeken. La— niszter, aiki fogadta a szovjet újságírókat, elmondotta, hogy az Araguaya vidéke tipikus szett, hogy a repülőgéppel nemcsak távolságot, hanem időt is magunk mögött hagy­tunk, és évszázadok választa­nak el bennünket a mától. A hatalmas, sebesen roha­nó, sárga vizű folyó szemközti alacsony partját alig lehetett kivenni a ködben. A környé­ken néhány házacska állt, te­tejük száraz pálmalevelekből készült. A házikókban a Ca- raja Atlaau törzsbeli indiánok élnek. Az indiánokon papagáj- toliakból készült tarka fejdí­szek, testükön színes festék­A meretek megszerzésének közét, a tanulást. — A harmincas években Igáiban egy háromhónapos té­li gazdasági tanfolyamot vé­geztem — mondja. — Abban az időben ez volt a legna­gyobb lehetősége a magamfaj­ta embernek. A huszonnyolc hallgatóból huszonegy ráksi lakos volt. A mi községünk­ben szerettek tanulni az em­berek ... Tanult, nem sajnált szak- könyvekért pénzt adni. Ami­kor a maga gazdája lett, azon volt, hogy ne aprózza szét sok növónyfélével a nyolc-tíz hold­ját. Arra törekedett, hogy ke­vesebb fajta növény termelé­sével minél nagyobb jövede­lemre tegyen szert. Nem tud­ta akkor még, hogy elgondo­lása mögött már némi nagy­üzemi szemlélet húzódik meg. A felszabadulás után már helyet. foglalt el a falu éle­tében. Mint a község egyik vezetőjének a maga gondjain kívül társainak, Ráksi lakói­nak gondja-is a vállára nehe­zedik. Nem volt göröngytelen az út 1962. március 14-ig, a Kossuth-díjig... 1951-ben az egyes típusú kis 200 holdas szövetkezetnek csu­pán egyszerű tagja ő, mégis segítséget ad a vezetésnek. A következő évben, mikor ter­melőszövetkezetté alakult a csoport, elnöknek választották.' Azóta megszakítás nélkül eb­ben a tisztségben dolgozik. — Igen küzdelmes évek vol­tak azok — emlékezik —, nem volt nagyüzemi épület, gépesítésről sem igen lehe­tett beszélni, de a nehéz kö­rülmények között is megta­láltuk a módját, hogy szót értsünk az emberekkel, be­csületre neveljük őket. S nem maradt ei az eredmény. Az ötvenhatos vihar megté­pázta ezt • a gazdaságot is, mindössze húszán maradtak a közösben. Nappal a szétzi­lálódott gazdaság rendbetéte­lén fáradt, este a tankönyv mellé ült, hiszen már harmad­éves hallgatója volt a mező­gazdasági technikumnak. Negyvenöt éves korában érett­ségizett ... Hangyaszorgalommal gyűj­tögették a közös vagyont a ráksi szövetkezők. S amikor bekövetkezett a nagy erőpró­ba — 1959-ben az egész falu közös útra lépett —, sok-sok éves gyakorlati tapasztalattal ^ legküzdeJme- i sebb, a legnehezebb ez az fölmentünk falun, egyszerire sebessége, amely mint a va- ; esztendő volt, de megérte, fájdalmas kiáltást hallottunk, rázsló, egyre újabb képeket és «mert alapot teremtettek a ké- Hosszan zengett az izzóan far- országokat tárt fel előttünk. | sőbfoi évekhez. Innen már ró trópusi levegőben, és mind- Tudom, vannak emberek, akik | egyenletesen vezetett az útföl- addig kísért bennünket, amíg azt tartják, hogy a repülőgép »felé. be nem ültünk a csónakba, és nem is olyan nagy áldás az? — Körültekintéssel válasz­éi nem indultunk a zúgó fo- újságírónak vagy az írónak, ♦ tettük meg a vezetőséget — lyoni. Megkérdeztük: »-Mi volt mert az arcok, tájak, szóké-?mond ja —, és szigorúan ügyel- ez?« A válasz így hangzott: sok túlságosan gyors változá-1tünk arra, hogy a gazdáiké- -Egy anya siratja halott gyér- sa nem hagy az emberben | dás egyetlen ága se maradjon meghaladó, mekét.« Sokáik fülünkbe csen- mély nyomot, nem teszi lehe-fek iggio második felére egye» gett az asszony panaszos kiél- tővé, hogy gjmnyörködjünk a | nestoe jöttünk, 1961 még köny- tása. Nem úgy sírt, mint az természet szépségeiben, élvez- Jnyebb volt. Brazília cső- orosz anyák, de a fájdalmas zük a dalokat, halljuk a ho-t Ebben ^ évben Walter elv- fővárosából, kiáltás lelkűnkbe markolt. rmok csikorgását vagy a hulla-mé szövetkezet irá­A csónak a hatalmas folyón nwk csobogását. Meg.olyan; nyltását eh^Mta: a gyengén úszott, amelynek partjait égé- emberek is vannak, akik azt|működő somogyszili Petőfi mondjak, hogr egyes l™dM^ |Tsz-nek es zsurnalisztikái müvekben ♦ , . , a mélység és § meggyőző erő ♦ °^a napjainak többségei; itt hiányát éppen a modem tech-1 tölti, hiszen pillanatnyilag itt nika fejlődése okozza, mert ♦ van nagyobb szükség rá..: túlságosan meggyorsult azt Küzde]mek & örömök.-., elet: telefon es távirogep val-J , ’ tóttá föl a levelet, repülőgép a j Gyakran rancolta össze hom- hintót vagy a trojkát. Ez tét- * lokát, és gyakran félderült az szés dolga. De mi körülbelül | arca míg beszélt... Ez volt ®f„n„h®ap az út, amelyiken eljutott a 50 000 kilométert tettünk meg.? És azt hiszem, nagyszerű do- ♦ Kossuth-díjig. log az, ha az ember sok je- ♦ S ezután? lenséget, sok eseményt össze-1 Hosszú szünet követte a 1____1, _. „..T......... .. 1 i h angzott a szövetkezeti ipar 226 000 000 forint értékű készárut termelt — mondotta. — Fejlődött a szolgáltató tevékenység. A leg­nagyobb előrehaladás az épí­tőiparban tapasztalható. Ta­valy például 200 családi házat építettek szövetkezeteink. 1961- ben 9 864 000 forint volt a szö­vetkezetek tiszta nyeresége. A munkaversenyről a beszá­moló megállapította, hogy nem kielégítő, s a szövetkezetek dolgozóinak szakmai tovább­képzése sem megfelelő. Bírál­ta az OKISZ-t, amiért nem se­gíti kellően a megye szövet­kezeteinek fejlődését, s hogy a beruházásokat, az építkezése­ket nem a fontossági sorrend szerint engedélyezik. Végül a feladatokról szólt Laznicsek elvtárs, Kifogástalan minősé­gű munkával kielégíteni a la­kosság javító-szolgáltató igé­nyeit — ez a szövetkezeti ipar egyik legfontosabb teendője — hangsúlyozta. A beszámoló elhangzása után Radnóti László, az ellenőrző bizottság elnöke tájékoztatta a közgyűlést a bizottság munká­járól, majd dr. Csillag Gusz­táv a KSZKBI megyei alköz­pontjának tevékenységét is­mertette. Ezután felszólalások követ­keztek. Legtöbben a szakmai és a politikai tanulás fontossá­gáról, a lakosság részére vég­zett munka minőségének javí­tásáról szóltak. Néhányan bí­rálattal illeték az OKXSZ-t. Helytelenítették többek között, hogy a Balaton déli partján végzendő építőipari munkák­kal a zalai ktsz-eket bízták meg. A küldöttközgyűlés első nap­ját kultúrműsor zárta. A szö­vetkezetek küldöttei pénteken délelőtt folytatták tanácskozá­sukat, majd megválasztották megyei vezető szerveiket. A KISZÖV. elnöke ismét Lazni esek Imre elvtárs lett. dzsiungelvidék. Amikor két óra , , , . . __ m úlva leszálltunk, úgy tet- bokrokon meg szivárvány szí­a gazaag u«i csíkok, arcukon tetoválás. tm-Amenkab gy vadászok nyilat használnak. A országok vannak ahol a lakó- mérgezettek, a nyühe­„„,1. r,n__on wávalóika nem VI- nyiJaK mer^ezeiteie, a nviiut; s ok 70—80 százaléka nem vi­selt még a lábén cipőt, s tal­puk kérgesedé bőre helyette­síti egész életükön át a gyári készítményt. Öt-tíz rubel ha­vonta! Csak két szamadat, de mögöttük sok millió ember, szürkéssárga agyagból vert kunyhók, ablak nélkül, gítás nélkül, agyagkunyhó fa­lucskák iskola nélkül és or­vos nélkül. Kisfiúk, akik öreg embereknek látszanak, és if­jú lányok, akiket elhervasa­gyen levő méreg elegendő ah­hoz, hogy pillanatok alatt vé­gezzen egy hatalmas állattal. Amint a repülőgép földet ért, a gyerekek, mint mindenütt a világon, elsőnek szaladtak oda, és a gép szárnyainak ár- vikű nyakában bújtak meg. Lehet, hogy nem először láttak ilyen acélmadarat, de mivel ide ritkán látogatnak el turisták, számították, hány a kor összes egyéb vívmányai az út, s ekkor teljesen ismeretlenek az itteni lakosak előtt. Amikor keresz­nű papagájok rikácsolnak. Két óra múlva pedig újra Brazíliában voltunk, ahol vas­beton elemekből felhőkarcoló­kat építenek, ahol az utakat úgy építik, hogy egyik se ke­resztezze a másikat, s ahol a modern építészet teljesen ki­aknázza a XX. század techni­kájának vívmányait. A re­pülőgép ismét más századiba vitt miniket — a mai század­ba. A z egyik hosszú repülő- útón. a stewardess egy i földgömböt adott a kezükbe. Ez — a szokásos iskolai föld­gömböktől eltérően — vala­milyen műanyagból készült, és föl lehetett fújni. Az utasok egymásnak dobálták a gló­bust, és a földgömfo a száraz­földekkel, óceánokkal és vá­rosokkal úgy repült ide-oda a gépben, mint a labda. Az uta­sok a földigömb alapján ki- kilométer különösen nagyszerű dolognak látszott a modem repülőgép szédületes hasonlíthat, párhuzamba ál-: kérdést csöndlben lithat. Negyven vagy harminc; évvel ezelőtt ezt még nem te- ?a válasz: hették volna meg az emberek. $ — Én nem tudok mást esi­Brazília földje vórösesibo- ♦ nálni. Továbbra is úgy aka­lya színű Ha az ember ™fyfTOlk dolgozni, mint eddig, azt magasságból szemléli, tálán % & , .. .. ,__ u gyanolyan fantasztikus lát- • teszem, amit a lelknsmeretem vány, mint amely a világűr- ? diktált, és ami a nép javét bői tárult Jurij Gagarin és | szoigálja.. 5 German Tyitov elé. A vöröses- j ibolya színű föld fényeinek ti-1 tokzatos hunyorgása és a sö- J tét égbolton feltűnő csillagok | akaratlanul is töpengésre | késztettek Brazília és szóm-? szádjainak sorsáról. A felfúj-1 ható földgömsb csattogott, | amint odaütődött egy-egy utas jj1 tenyeréhez, és ez a hang mint- J rendezést, amellyel a kozmikus , T-— . - - 1 pariik felhasználása révén ta----­e gy ezt mondta: »Igen, kicsi*mányozni fogják az anyag elemi a világ és közel van az em- ? részecskéinek szerkezetét. Az állo­.más Bakuriani közelében, a ten- ber az emberhez.« «gerszint fölött aioo méter magas­ságban épült. Ezertonnás elektro- (Folytatjuk) ♦ mágnest szereltek föl benne. Vörös Márta Laboratórium a felhők fölött Grúz Tudományos Akadémia, intézetének magashegyi ' fizikai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom