Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-16 / 63. szám

Péntek, 1962. március 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP AZ ÖBÖL OLTALMÁBAN... MINTHA EGY GONOSZ SZELLEM elűzte volna az életet a Balaton-partról. Min­den csöndes és üres. A vil­lák ablakaiban, áhomnan nyá­ron vidám emberek kandikál­tak ki, most szék- és asztal­lábak merednek a semmibe. Üres a siófoiki móló. A nyílt víz felől fehér tarajai hullá­mokat sodorgat errefelé a vi­har, de mire ideér, kisimulva nyaldossa a kikötő betonolda- lait. A; hajóállomáson három ember várja a hajót. Füredre mennének. Néhány napja in­dult meg a hajóforgalom Sió­fok—Füred—Tihany között. Naponta két járat közlekedik. Nemrég még jégtáblákat hajtott a szél a part felé. A hullámtösrők és gátak tövében most is csillog a jég, a min­den erővel maradni akaró tél ittrekedt nyoma. Az első hajók mégis kifu­tottak, s élőbb a part menti jeget törték össze, aztán meg­kezdődött a halászat, és ló- ment a siófoki öbölből az el­ső személyszállító hajó is. Ünnepnap volt ez! Ünnepnap az első hajó sze­mélyzetének, s azoknak is, akik még az öbölben marad­tak. Ilyenkor már valameny- nyiem föllélegeznek: »Hama­rosan mi is mehetünk.« Hamarosan ... Március 25- én megindul Fonyód és Bada­csony, Balatonboglár és Rév­fülöp között a forgalom, s utána következik a többi já­rat,. A VIHAROS SZEL el­nyomja a hangokat, nem en­gedi átjutni Őket az öböl túl­só oldaláról. De látni, hogy a hajókon mindenütt emberek mozognak, mossák a hajótes­teket, festenek, kalapálnak, s az egyhangúan zúgó szélben misztikusnak tűnik a zajta­lan munka. De jussunk csak át az öböl tűlsó oldalára! Minden megváltozik.­A Sió zsilipjei fölött me­gyünk. Engedik a vizet Az ember szinte félve néz a Ba­latonra, marad-e benne víz, ha ilyen hatalmas mennyisé­get leengednek. Aggodalomra persze semmi ok. Ha teljes nyíláson zuhog a víz, másod­percenként 50 köbmétenred fogy a tó. Ez pedig naponta alig 2 mm-rel csökkentené a Balaton vízszintjét A legme­legebb nyári napokon viszont még 15 mm-rel is alacsonyo- dik a vízállást Ennyi víz pá­rolog el! A zsilip fölött átjutva már hallani a kalapársütése- ket Ezek nyomán újjávará- zsoiódik a Kelén. A Komp II. «gépésze az indulást sürge­ti, és az időt nézi. Valaki vé­gigsiet az udvaron, aztán el­tűnik az asztalosműhelyben. Bentről fűrész meg gyalu za­ja szüremlik kifelé. ÖLTÖZKÖDNEK A HA­JÓK! Illő, hogy új ruhát öltse- nek, mire eljön a balatoni idény, hogy még szebben vi­rítsanak majd a csillogó víz­tükrön. Széli Károly, a Hajózási Vállalat siófoki kirendeltsé­gének műszaki vezetője ka­lauzol a hajók között. Szana­szét hever minden a Beloian­nisz fedélzetén. A télen újjá­alakították a tó legnagyobb hajóját. A gépeket javítják még. Szelíden tűri a hatal­mas gépóriás a szerelést. Jó- zsa László, a Beloiannisz üzemvezetője, Matyikó Gyula másodgépész meg Varga Sán­dor kormányos szereli vissza a megvizsgált alkatrészeket. Hamarosan indulhat a hajó! A fő átalakítás, a termek belső burkolata már elkészült. Aki tavaly utazott a Beloian- niszon, s az idén ismét hajó- kázik vele, az joggal hiheti, hogy ez egy egészen más Be­loiannisz. egy teljesen új ha­jó. Pasztell színű poliésateres bevonatú farostlemezzel bur­kolták be a termeket. A le­mezek ízléses színösszeállítása a tervezőket és a kivitelező­ket dicséri. — Hát még ha tó is taka­rítjuk. s teljesen elkészül! — dicsekszik Szabó Járton, a ha­jó kapitánya. Akkor lesz iga­zán szép. Csak a közönség is vigyázna rá.;: Érthető a kapitány aggo­dalma. Egy ilyen szép hajót az ember legszívesebben vit­rinbe tenne. A VÉDETT ÖBÖL SAR­KÁBAN szárazra emelve meredezik az Öbuda vízi­busz. Teste finoman rajzolt hal alakjához hasonlít. Mo­torját Somogyi Gyula meg Piringer Ottó a legapróbb ízekre szétszedte, megvizsgálja, nehogy baja legyen a nyáron. Ütra készen áll a Komp H. — Akár egy úszó város — mondja büszkén Fejes Gábor, a kapitány. — Néha 20—24 autót is szállítunk rajta. S ha magunk elé képzeljük a hatalmas kompot ostomye- les lámpáival, tele emberek­kel, autókkal, valóban egy darabnyi utcára gondolunk. — Ez a szél, ez a szél — csóválja fejét a kapitány. Nagy oka van haragudni az időre. Ha a vihar nem jön közbe, akkor már Füred félé járnak. Reggel tódultak vol­na, de nem engedték ki a . ha­talmas járművet az öbölből. Ki tudja, sikeresen kijutott volna-e a számára szűk be­tongátak közül? Jobb meg­várni, amíg csillapul a szél. MEDDIG KELL MÉG VÁR­NI? Ezt latolgatják az öböl­ben a hajósok. Szeretnének vízre szállni, kimenni a ha­jókkal. Az az igazi élet! Most festenek, mosnak, szerelnek, és mindenféle munkát végez­nek, amit egy matróznak is­mernie kell. De akkor a mun­karuhákat fölcseréli a fehér sapka és az igazi hajósruha, akár jó az idő, akár fúj a szél, ők utaznak ... Most még hideg van. A part üres, sehol egy lélek. Ám — mint mindig — az idén is megelevenedik majd a környék, s egy vidám nyári évadra a hajók elhagyják té­li menedékhelyüket, a széltől védett öblöt. Roland Ferenc Jogtalan előnyök A csurgói járás termelőszö­vetkezeteiben a megyei átlag alatt volt az osztalék. A me­gyei pártbizottság egyhetes vizsgálatot tartott, s ennek so­rán megyei vezetők, szakembe­rek látogattak el minden ter­melőszövetkezetbe, kutatták az eredménytelenség okait, a ba­jok gyökerét. A járás majd minden szövetkezetében alap­vető hiba — állapította meg a vizsgálat —, hogy a vezetők el­néztek a törvénytelenségek fö­lött, gyakran azéirt, mert ők is részesültek a jogtalan előnyök­ből. Ilyen kedvezményeket nem egyformán juttattak min­denkinek, emiatt a szövetke­zetekben egyenetlenség, vi­szály uralkodik, rossz a mun­kaszellem, a gazdaság nem tud megbirkózni feladataivaL Mik ezek a súlyos következ­Ankét az új büntetőtörvénykönyvről A Magyar Jogász Szövetség, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei tanács ankétot rendezett a ta­nácsok vezetői és jogügyi elő­adói részére az új büntető tör­vénykönyvről. A megyei tanács nagytermében megtartott an­kéten dr. Horváth Tibor, az Állam- és Jogtudományi Inté­zet osztályvezetője ismertette az új BTK megalkotásának rendszerét. Elmondotta, hogy a munka már 1954-ben megkez­dődött, és 1960-ban* fejeződött be. Mint ismeretes, az ország- gyűlés tavaly decemberben emelte törvényerőre a büntető törvénykönyvet. — Az új BTK jelentősége abban áll — mondotta az elő­adó —, hogy elősegíti a szocia­lista jogrend kialakítását. Ér­vényesül benne a szocialista büntetőjogi felfogás. Az előadó ezután kiragadott az új BTK általános rendelke­zéséből néhány érdekes részle­tet, és kommentálta őket. Szó­lott az ittas állapot büntetőjogi elbírálásáról is. — Hatályos jogszabályaink­ban az ittas állapottal szembe­ni büntetőjogi védekezés nem kielégítő, ezért az új büntető törvénykönyv 22. szakasza ki­mondja, hogy az önhibából ere­dő ittasság vagy bódultság alatt elkövetett bűncselekmény ugyanúgy büntetendő, mint jó­zan embereknél. Dr. Horváth Tibor ezután a különböző büntetési módoza­tokról beszélt. Kiemelte a ha­lálbüntetés körüli vitákat, majd megemlítette, hogy az új BTK-ban nem szerepel az élet­fogytiglani, tehát meghatár já­ratlan időtartamra szóló bör­tönbüntetés. Végül arról szólt, hogy az új BTK milyen büntetőjogi elve­ket kíván megvalósítani. Az értékes előadást a megje­lent hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Tavaszi szemle a tsz-ekben Az előző években csak a gépállomásokon szoktak tava­szi szemlét tartani. A kapos­vári járás vezető szervei az idén a termelőszövetkezetekre is kiterjesztették a tavaszi me­zőgazdasági munkákra való felkészülés ellenőrzésének ezt a módszerét. Gépállomási és állami gazdasági szakembere­ket is bevontak az ellenőrzés­be. Megvizsgálták a gépeket, gazdasági fölszereléseket E kezdeményezés nyomán a mar­cali járás tsz-eiben is megtar­tották már a tavaszi szemlét Ónodvóri Miklós: cd sárga dosszié Gyárakat rombolni, a terme­lést akadályozni, ellenséges közhangulatot szítani, a szocia­lista építést akadályozni, a népgazdaságot gyengíteni. Sor­ba kirajzolódott a háttérben állók arca: kapitalista mono­póliumok, háborús uszítok, fa­siszták és véres kezű tömeg­gyilkosok. — Tudja ön, hogy kicsoda Gyarmathy Ferenc? — Nem tudom. — Hóhér! Tömeggyilkos, horthysta tiszt, később nyilas­vezér, aki a háború utolsó napjaiban kétszáz munkaszol­gálatos katonával megásatta sírjaikat. A felelősségre vonás elől megszökött, és most ugyan­azt csinálja, amit negyven­négy telén abbahagyott. Lehullt a lepel valamennyi­ről; horthysta tisztekről, csa­lókról, sikkasztókról, népnyúzó földbirtokosokról, akik mint a sakktáblán a figurákat, mün­cheni és nyugat-berlini kém­központokból toljak előre be­hálózott ügynökeiket. Törődött, hajlott hátú, negy­venes, szemüveges férfi állt a bírói pulpitus előtt. Csontke­retes szemüvegét időnként le­vette, zsebkendőjével megtö- rölgette. Ilyenkor hunyorogva tekinte!t az emelvényre, össze­folytak előtte az alakok. Né­hány nap alatt egészen meg­öregedett. Sápadt arca beesett kiült rofr ré-müa. Már nem ramélt sokat. Fejére olvasták bűneit. Fuldokolva kapkodott levegő után, mint a vízbe esett ember, akinek minduntalan összecsapnak a feje fölött a hullámok. Megadta magát, fájdalmasan, mindenből kiáb­rándultán törődött bele elke­rülhetetlen, megérdemelt sor­sába. A bíró kérdéseire gépie­sen felelt, nem titkolt, nem tagadott semmit. Elkopott ide­gei összerándultak minden neszre, és ha a tárgyalás me­nete néhány percre megsza­kadt, leült, tenyerébe hajtotta fejét, és érezte, hogy zuhan, zuhan le a feneketlen sötét semmibe. Néha azonban meg­csapta az élet szele. Valami halvány, alig pislákoló re­ménykedés volt ez, a kétségbe­esett fuldokló kapaszkodása a feléje úszó gyenge és törékeny szalmaszálba. Elrontott életére hivatkozott, amelyet tönkre­tett az ital, a nagyravágyói, a pénz utáni .hajsza. Nem tudta, hogy mit csinál! Elvakította a pénzszerzés lehetősége. — Mondja — a bíró szava keményen hangzott —, boldo­gította volna az a pénz, amely­hez ártatlan emberek vére ta­pad? Őrölt volna az egyéni si­kernek, amelyet egy békés életközösség alkotó munkájá­nak romjain épít fel? Adott volna ez boldogságot és nyu­galmat? T et>nrc*ac7totta a fejét. Az igazságos kemény szavak szí­ven sújtották; A mellette álló lányon is meglátszott, hogy az utóbbi na­pokban keveset aludt. Szemei vérbe futották, ernyedten, fá­tyolos hangon válaszolt a bíró kérdéseire. — Hány éves? — Huszonhárom. — És ... soha nem gondolt arra, hogy tisztességesen éljen? Elpirult. Szeretett volna el­lenségesen visszavágni, de nem volt hozzá ereje. Hiszen a bí­rónak igaza volt, és csak a női büszkeség tiltakozott ellene. Hiszen mennyit gondolt erre, különösen az emlékezetes este óta, amikor Elza fölkereste. De a félelem nem engedte, hogy ellenszegüljön. Elza tragédiája állandóan ott lebegett előtte. S ha lebukik?... Gondolt erre is. Valahogyan megérezte. Mit tegyen hát? Megadással tűrte sorsát, és el­határozta, hogy harcol foggal, körömmel... asszonyi fifiká- val, amíg lehet. Eszes lesz, nem úgy mint Elza. Inkább tíz férfival legyen kapcsolata, mint egybe halálosan belesze­ressen. Hiszen a szerelem nem tart örökké, 'és a kiábrándulás fájdalmas. * * * A per harmadik vádlottjá­nak aügvét már az első napon elkülönítették a tárgyalástól. * * * A bíró fellanozta a hatal­mas iratcsomót. Valamit föl­jegyzett, és ismét a lányhoz intézte a következő kérdést. — Ön a rendőrségi kihallga­tás során többször is említette Elza Geissler nevét. Ki volt az a lány, és milyen viszony fűzte hezzá? Az orvos felkapta a fejét. Rosera nézett. Az arcán kíván­csiság és rémület ült. Tekinte­te riadtan csapongót! Rose is elkomorodott, arca kipirult, határozott választ adott a bíró kérdésére — A legjobb barátnőm volt! — S mivel foglalkozott? — Hírszerző volt... A szemüveges férfi elsápadt. A lányhoz fordult, s nem tür­tőztetve magát oda kiáltotta: — Te ezt nekem nem mond­tad! ... — Figyelmeztetem a vádlot­tat! — szólt rá erélyesen a bí­ró. majd ismét Rosehoz for­dult: — Volt?... | — Igen — felelte lihegve i Rose —, csak volt... ; — Mi történt vele? * — Megölték! Horváth megtántorodott. j Mázsányi súllyal hullottak rá| a szavak, bénítóan szögezték a| földhöz. Arcát a tenyerébe te-i mette, és keservesen felzoko- f gott. Zsuzsa elhagyta a tárgyaló- termet. Kisodródott az utcára, és indult céltalanul, maga sem tudta, merre. A több napos tár­gyalás teljesen feldúlta amúgy; is felzaklatott idegeit. Egész testét megbénító zsibbadás­sal töltötte el mindaz, ami a kihallgatások és a szembesíté­sek során kibontakozott. Meg­borzongott. ményekkel járó törvénytelen­ségek, igazságtalanságok? Nagy háztáji földek A háztáji területek rendezet­lenségére és az ebből szárma­zó bajokra jellemző példa a pogányszentpéteri Zöldmező Tsz. Nagyok a zárt kertek, a szőlők és gyümölcsösök, de kö­zös művelésre alkalmatlanok. Ezeket a területeket felosztot­ták egyes tagok között. A gyü­mölcsösért négyszögölenként 50 fillért, a szőlőért négyszög­ölenként 1 forintot, holdanként pedig 300 forint adót köteles a használó a tsz-nek fizetni. Az érdekelt gazdák örömmel elfo­gadták ezeket a területeket, meg is munkálták, a szövetke­zet iránti kötelezettségét azon­ban úgyszólván senki sem tel­jesítette. »Majd 1962-ben foko­zatosan levonjuk a munkaegy­ségek értékéből ezt az össze­get«, mondta a főkönyvelő, No­vak Lajos. Az adót viszont be kellett fizetni, és a bérleti díj sem folyt be a közös kasszába. Ez az összeg tehát hiányzott a zárszámadáskor, s ez is oka volt annak, hogy egységenként mindössze 14,70 forintot oszt­hattak. A kevés részesedés miatt azok kerültek hátrányos helyzetbe, akik jogtalan elő­nyöket nem élveztek, és szor­galmasan dolgoztak a közös­ben. A szövetkezet irodájában két külön feljegyzés van azokról, akiknek megadták a kedvez­ményt Az egyiken 48 név, azo- ké, akiknek a szőlőkben, a má­sikon 38, azoké, akiknek a bel­sőségben adtak többletterüle- tet Összehasonlítva a két lis­tát könnyen megállapítható, hogy ugyanazoknak jutott többletterület a szőlőkben, mint a belsőségekben. Mekko­rák ezek a többletháztájik? Kondor József például 1179 négyszögöl szőlőn, 1000 négy­szögöl gyümölcsösön és 1370 négyszögöl belsőségen dolgo­zott az alapszabály szerinti háztájin felül. Idős Kodein Im­re, a tanácstitkár apja 3642, Miszel Lajos 3250 négyszögöl többletháztájival rendelkezett. Nem szorul magyarázatra, hogy például Miszel Lajosnak a múlt évben miért csak 121 munkaegysége volt! Egyik törvénytelenség szüli a másikat A szőlő és gyümölcs betaka­rításához, piacra szállításához fogat kell. »Ha már lúd, legyen kövér« gondolták, s olyan meg­oldást találtak, ami ugyancsak azoknak kedvezett, akik a nagy háztáji birtokában amúgy is előnyös helyzetben voltak. Közgyűlési határozat­ban kimondták, hogy a tagok minden 100 munkaegység után 30 fogatórát, azaz három napot vehetnek igénybe — teljesen ingyen! Az ezen felüli fuvarok költségével pedig beterhelik az érdekelteket. Mindnyájan tud­hatják, hogy törvénytelen volt ez a határozat. A lovakat, a fogatokat a közösség tartja fenn, a közösség viseli a költ­ségeket, megengedhetetlen te­hát, hogy a tsz számlájára egyesek ilyen előnyöket elve» zenek! így az járt rosszul, as károsodott, akinek nem volt szüksége fogatra. Maga a há­romnapi ingyenes fogat 3,30 forinttal csöklcentette a mun* kaegység értékét. Sajnos, akinek volt gyümöl­csöse vagy erdőrésze, mást se tett, csak fuvarozgatott Meg is látszik ez a Zöldmező Tsz-en. 18 fogatjuk és valamivel több mint 600 hold szántójuk van, de egyetlen kocsi trágyát sem hordtak ki — most kezdi hor- dogatni egy fogat-, és egy deka műtrágyát sem szórtak az ősziekre! Ennek kára az egész községet sújtja! Érthető tehát; hogy elkeseredett az emberek egy része. Méltán zúgolódnak amiatt, hogy aki régen jó kö­zépparaszt volt, az ilyen mó­don ma is meg tudja sütni a maga kis pecsenyéjét. Szót emelnek a vezetők ellen, hi­szen azok többsége is élvezte a jogtalan kedvezményeket. Sür­gősen meg kell szüntetni a tör­vénytelenségeket. Fontos, hogy a rendteremtést a vezetők sa­ját portájukon kezdjék el! Fogatosoknak ingyenfuvar Mindenki ingyen használta a fogatot, mégis a fógatosok jártak jobban az iharosi Üj Erő Tsz-ben. A fogatosnak, mikor valakinél dolgozott, ak­kor is munkaegységet írtak jó­vá, viszont az egységet levon­ták attól, akinél dolgozott Ha a sajátján munkálkodott, ak­kor sem jóváírás, sem levonás nem történt, ingyen, használ­hatta hát a fogatot amikor akarta. Hiába volt a kocsisbri- gádvezető, számtalanszor meg­esett, hogy azt sem. tudták, merre jár a 18 fogat Kárt itt is az szenvedett, aki nem vagy csak kevés fogatmunkát vett igénybe. így volt ez 1961-ben. Mivel látták a szövetkezet vezetői, hogy ez nem mehet tovább, ezért január 1-től új rendszert vezettek be: pontosan írják, hova távozott a fogat, mennyi, időt töltött a háztájiban, ás óránként 10 forinttal beterhel­nek mindenkit, aki fogatot vesz igénybe, akárki is az. Hátravan még a többlethaz- táji körüli egyenetlenség tisz­tázása. A községben 23 tag ki­vételével mindenkinek volt többletháztájija. Az igaz, hogy négyszögölenként meghatároz­ták a bérleti díjakat — össze­sen 60 850 forint volt ez —, de ebből az összegből a mai napig is még mintegy 8—10 ezer fo­rint hiányzik. A többletháztájik adóját pedig eleve a termelő- szövetkezet vállalta! Milyen el­osztási, javadalmazási forma az, ahol az egyénileg használt területek adóját a közösség fi­zeti?! A javak egyenlőtlen, nem a végzett munka szerinti elosztá­sa megbolygatja a szövetkezet rendjét, gátolja a közösségi szellem kibontakozását, rontja a gazdálkodást. Olyan gondok ezek, melyeket igen sürgősen meg kell szüntetni. Különben nem tudnak kilábalni a bajok­ból a csurgói járás termelőszö­vetkezetei. Vörös Márta A nyáron több mint tizenháromezer középiskolás és egyetemista leány segíti a mezőgazdasági munkákat — Folytatjuk. ■ Országszerte megkezdődött a készülődés a középiskolás és egyetemista lányok körében a nyári táborozásra. A KISZ Központi Bizottsága a fiatalok kérésére lehetőséget nyújt, hogy a múlt évhez viszonyítva az idén 1900-zal több, 13 850 középiskolás és egyetemista leány vehessen részt nyári tá­borozáson. A leánytáborokat a munka­helyhez közel, ideális környe­zetben építik föl, így például Balatonbogláron a tó partjától egy kilométerre. A fiatalok az állami gazdaságokban növény- ápolással, gyomlálással, gyü- mölcsszüreteléssel foglalkoz­nak majd. Balatonújhelyen az állami gazdaság központjában helyezik el a leányokat. A Balatonaligai Állami Gaz­daságban szőlőkötözéssel, a Bi- kali Állami Gazdaság területén pedig a komlótelepek ápolásá­val törődnek majd a fiatalok. Nagykőrösön paprikát paradi­csomot szüretelnek, és a Bagi Ilonáról elnevezett önkéntes ifjúsági építőtáborban laknak majd. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom