Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

/ ▼asámap, 1962. március 18. SOMOGYI MÄP1WW Elvi útmutatás és gyakorlati segítés A pártszervezetek irányításának tapasztalataiból Az előterjesztést vörös Fe­wenc instruktor készítette —- ez a negyedik változat. Az alapszervezet vezetőségének jelentése ugyanis harmadszor­ra sem sikerült úgy, hogy azt megvitathatná a járási párt-végrehajtó bizottság. At- taláról, a helyi pártszervezet­ről van szó. A párttitkár is­kolán van, Baráth József nyugdíjas ipari munkás he­lyettesíti Mondja is: »Én a termelőszövetkezet terveit nemigen ismerem... Azt a javaslatot helyesnek tartom, hogy a helyi eredményekkel agitáljunk. Kellene itt párt­napot, -falugyűlést is rendez­ni, hadd hallanának politiká­ról az attalaiak. Járási vagy megyei előadót kérünk, mert mi nem lehetünk próféták a saját falunkban.« Általános-e vagy egyedül­álló eset-e az, amit ezekben a sorokban megemlítettünk? Próbáltam a kérdésre választ keresni a kaposvári járás­ban. Körtés Gábor, a JB osz­tályvezetője így értékeli a helyzetet: »Azok a párttitká­rok vannak kevesebben, akik képegiek önállóan, nagyobb se­gítség nélkül dolgozni. A többi mellé viszont oda kell állni, tanítani, nevelni kell szinte naponta.« A falun végzett párimun&a milyensége sok tényezőtől függ. A pártmunka megszer­vezésében, irányításában fon­tos szerepe van az alapszer­vezet vezetőségének, titkárá­nak. Ám hány meg hány párt­titkárt adtak más tisztségbe a falusi álapszervezetek! Meg­üresedett a tanácselnöki ál­lás? Ki más lenne alkalma­sabb annak betöltésére, mint a hosszú évek óta eredménye­sen dolgozó párttitkár. Egyik- másik ísz-elnököt hosszabb időre iskolára vitték vagy le­váltották? Rendszerint a párí- titkárt állította helyébe a fa­lu bizalma. Az érdekelt elv- társak így anyagilag jobban jártak: a nem függetlenített pártmunkás ugyanis erkölcsi fizetségért dolgozik, az álla­mi vagy szövetkezeti vezető munkáját viszont megfizetik. Sok példa van arra — így lo- ponárom, Büssűbem, Felsőmo- csoládon és másutt —, hogy a párt legképzettebb falusi ká­derei időközben más beosz­tásba kerültek, helyettük rendre újabb és újabb titkáro­kat választottak az alapszer­vezetek. Ezért is jelent ma nagyobb feladatot a párttitká­rok segítése, képzése a kapos­vári járásban- Meg azért is, mert megnőttek a követelmé­nyek. A képzett, gyakorlott párttitkárokat is föl kell ké­szíteni arra, hogy megfelelje­nek további feladatuknak. Né­hány éve elégséges volt, hogy a pártszervezet ismertette a szocialista mezőgazdaság táv­latait — ma a tsz-tagság azt várja el a kommunistáktól, hogy mutassák meg, hogyan lehet nagyobb részesedést el­érni, és mit kell tehni evég- ből. Az általános elvi útmutatást gyakorlati segítséggel kell kiegészíteni. Jogos igénye ez a termelőszövetkezeti pártszer­vezeteknek. A járási párt-vég­rehajtó bizottság törekszik en­nek az igénynek a kielégítésé­re. Ennek egyik módja, hogy a párt-vb a helyszínen — Osztopánbán, Mezőcsokonyán, Répáson vagy Attalóban — tárgyalja meg az alapszer­vezet munkáját. Az itt hozott határozatokra bizonyos idő el­teltével visszatérnek. A répá- siak például nemrégiben szá­moltak be a járási párt-vég­rehajtó bizottság múlt év nya­rán hozott határozatának vég­rehajtásáról. A helyszíni se­gítség másik módja: a vb-ta- gok kötelező látogatása. Nem tévedés, így van ez január 1- tőd fogva, hogy a járási párt- vb minden tagja köteles min­den két hétben legalább egy napot egy termelőszövetkezet­ben eltölteni. Így megismerhe­tik az adott szövetkezet és pártszervezet helyzetét, és al­kalmuk nyűik arra, hogy helyszíni tapasztalataik alap­ján segítsék a pártmumka szer­vezését. A járási párt-vb aktivistá­kat is megbíz alapszervezetek patronálásával. Az ilyen meg­bízatású káderek és a JB ve­zetői ebben a nagy járásiban csak minden második párt- szervezetbe jutnak eL A töb­bi alapszervezetben a párt- munka szervezését a körzetiI instruktorok segítik. Szerepük! tehát igen fontos a pártbizott-i ság és az alapszervezetek kap­csolatának erősítésében. Az instruktor a falvakban dolgo­zik, így a helyi elvtársak ben­ne látják a járás mindig je­lenlevő képviselőjét. Az ügy szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy az instruktor miként képviseli a járási párt- bizottságot Ezért küldik őket sorrendben és tervszerűen pártiskolára, és ezért tájékoz­tatják őket rendszeresen a párthatározatokról. Legutóbb a járás távlati tervét ismerteti ték velük, ezen belül a követ­kező egy esztendő főbb poli­tikai és gazdasági célkitűzései­KAROLYI MIHÁLY essziről indult, hosszú utat tett meg, de a történelem magaslatára érke­zett el Károly Mihály. A grófi csalód fia, a nagy hitbizomány egykori ura a magyar nép hű fiaként, a kommunisták szövetségeseként hunyta le — hét évvel ezelőtt, nyolc­vanesztendős korában — szemét. Most, amikor hamvait hazahoztuk, hogy magyar földben te­messük el, föl kell idéznünk nemes alakját annak a férfiúnak, akinek volt bátorsága és ereje ahhoz, hogy gyökeresen szakítson kaszt­jának népelíenes érdekeivel, a haladás minden megnyilvánulását ellenző gondolkodásával. Szenvedélyes igazságszeretete, mély patriotiz­musa segítette Károlyi Mihályt abban, hogy végül is győztesen vívja meg nehéz harcait, hogy át- meg átlépje — amiként ő maga írta egyik cikkében — »a mára már árnyékká lett, elavult tegnapot«. Már a század elején a fiatal Károlyi köz­életi szereplésében is megmutatkozott, hogy más ő, mint a többi arisztokrata. Megdöbben­tette az ellentmondás szó és tények között. Hiszen az akkori rendszer urai sokat beszél­tek magyar hazafiságról, de közönnyel nézték, hogyan »tántorog ki Amerikába« a honját a hazában nem lelő magyar munkás és paraszt. Károlyi szembe igyekezett nézni a magyar va­lósággal, és — ha nem is hirtelen, ha nem is vajúdások nélkül — egy olyan hazafiságot állított szembe a Tisza Istvánok (a dolgozó népet »hazátlan bitang«-nak tekintő) ál-haza- i fiságával, amely munkát és földet ad a nép­inek, és amelybe belefér a nemzetiségek jogai­nak, érdekeinek megbecsülése is. Parlamenti csatákban küzdött mind radikálisabb néze­teiért, és amikor kitört az első világháború, Károlyi előtt még világosabbá vált az Oszt­rák—Magyar Monarchia és az azt támogató magyar urak végtelen cinizmusa. A háború alatt a háború ellen harcolt, és nem véletlen, hogy az 1918-as polgári forradalom előbb a Nemzeti Tanács, majd a köztársaság elnöki székébe emelte a grófi címéről lemondott, bir­tokait szétosztó Károlyi Mihályt. 1919. március 21-én átadta a hatalmat a Kidolgozták a premizálási módszereket Nagyberkiben A Tsz nagyberki Kaposvölgye tagsága a múlt héten közgyűlésen hagyta jóvá az idei termelési tervet. A szö­vetkezeti gazdák egyetértettek a célkitűzésekkel, így a minden gazdasági egységre kiterjedő premizálás bevezetésével is. Az idén kisebb létszámú, mindössze tíz tagból álló mun­kacsapatokat alakítanak ki. A jó és gyengébb termőképes­ségű területekből egyaránt mindenkinek jut, így köny- wyebb lesz igazságosan pre­mizálni A kapásnöványeknél a tervezett mennyiség figye­lembevételével az össztermés­ből premizálnak. Hinnék egyik föltétele, hogy a tagok a meg­állapított tőszámot meghagy­ják. Tavaly as állatgondozókat esem premizálták, az idén be­vezetik a jutalmazást A gon­dozónak a malacszaporulat 90 százalékát föl kell nevelnie egészem a választásig, s akkor minden leválasztott 100 ma­lac után kap egy malacot. A süldőknél és a hízóállomány­nál a helyes takarmányozás és a ránevelt, illetve ráhizlalt súly a premizálás mércéje. A juhászainál a szaporulattól és a gyapjűtermeléstől függ a prémium. A baromfi törzsál­lománynál a tervezett tojás- mennyiség elérése kell ahhoz, hogy a gondozó jutalmat kap­hasson. A húscsilbemeveléssel foglalkozó tagok akkor része­sülhetnek prémiumban, ha 3 kiló abraktakarmánmyal 1 ki­ló húst biztosítanak, s az el­hullás 5 százalékon alul ma­rad. Ha ezeket a föltételeket teljesítik, akkor minden kiló húscsibe után 50 fillér pré­miumot kapnak. A cséplési munkákra, a rét- kaszálásra és a szántótrakto- rok vezetőinek célprémiumot tűztek ki. A cséplőcsapatok minden mázsa elcsépelt ga­bona után 1—1 forintot kap­nak, á munkák befejezése után pedig a két legjobb csép­lőcsapat 1500, illetve 1000 fo­rint jutalomban részesül. A szántótraktorok vezetői akkor részesülhetnek prémiumban, ha teljesítették tervüket, vagy azon felül dolgoztak, üzem­anyagot takarítottak meg, vigyáztak a gép épségére. A széna betakarítás meg­gyorsítására meghatározott mennyiségű szénát adnak a tagoknak. A pillangós takar­mányoknál mázsánként 50 fülért kaphatnak a tagok cél­prémiumként a kaszálás után. A szövetkezet tagsága a közgyűlésen a premizálás mellett döntve határozattá emelte az anyagi ösztönzés­nek ezeket a módszereit. EQY BRIQAD, EQY NAPLÓ, EQY ZÁSZLÓ „ .... , , .magyar munkásosztálynak és szövetségesei­re _ irányították figyelmüket nejI_ ^ Tanácsköztársaság történelmi jelentő- Egesz napos tanácskozás, volt 1 ez. Másnap meg a pártmunka, a pártvezetés időszerű elvi és gyakorlati kérdéseiről rendez­tek aukétot. A tervek szerint a jövőben gazdasági, számvi­teli, hitelügyi előadásokat hall­gathatnak majd, hogy a terme­lőszövetkezetekben ezekkel a kérdésekkel is hozzáértőbben foglalkozhassanak. A hét íiiieífenífeff terme. lőszövetkezeti párttitkár kez- deményezően, eredményesen dolgozik. Közülük a göllei Deák -. Lajos a legképzettebb: egyéves pártiskclát végzett. Az öthónapos iskolára nem­csak instruktorokat. hanem titkárokat is küldenek mind nagyobb számban. Az iskolá­zás, a helyszíni értékelés, a patronálás egy célt szolgál: azt, hogy eredményesebben te­vékenykedjenek a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek. Kutas József ségét nem mindenben értette meg — vtjttak vívódásai közeli barátaival és saját magával is. A hatalomra jutott ellenforradalommal azonban keményen szembeszállt, s nem hagy­ta magát megvesztegetni Horthyéktól. Nem törődött a reakció rágalmaival, nem ijedt meg az üldözéstől, hanem mindig és mindenütt* ahol csak erre módja volt, pellengérre állí­totta a nép nyomorítóit. S e harcok tüzébea az emigrációban került közel a népek boldog jövőjéért küzdő kommunistákhoz, s lett tán­toríthatatlan híve a Szovjetunió békepolitiká­jának. Mint az Emberi Jogok Ligájának befő» lvásos személyisége síkraszállt a perbe fogott, börtönre és halálra ítélt kommunisták védel­mében. Különböző akciókban és mozgalmak­ban harcolt a fasizmus fokozódó veszélye el­len, s amikor a hitleri Németország megtá­madta a Szovjetuniót, és Magyarországot is belesodorta a háborúba, egy Angliában meg­alakult antifasiszta mozgalom vezetőjeként segítette a magyar nép frontját a háború el­len és a független, demokratikus Magyaror­szág kivívásáért Vfl int a népi demokratikus fejlődés hf» iTJL ve, mint a kommunisták mutatta út helyességének hirdetője tért vissza — 1946- ban — az immár hazáját jelentő országba Ká­rolyi Mihály. A huszonhét évi emigráció nem viselte meg, hazafisága elmélyült, gazdago­dott, látóköre tovább szélesedett. Meglátogat­ta egykori birtokának, Kál-Kápolnának dolgo­zó parasztjait, s ahogy akkor nyilatkozta: sza­bad levegőt szívott az egykori börtönország helyén. Az országgyűlés törvénybe iktatta tör­ténelmi érdemeit, és Károlyi Mihály — aki egy ideig mint párizsi követ szolgálta a nép- köztársasággá lett köztársaságot — abban a tudatban élte le hosszú és drámai életének utolsó éveit, hogy a haladás ügye legyőzhe­tetlen. Gondolatait, érzéseit emlékirataiban örökítette meg — ezek nemsokára napvilágot látnak —, de tetteivel, életével, harcos és igaz emberségével megörökítődött ő maga is. Ká­rolyi Mihály neve és harca él és megmarad a hálás nép szívében. A. Gr, Engedjék meg, hogy bemu­tassam a Súgván Endre bri­gádot: Váradi Mária brigád- vezető, Farkas Ilona, Kovács Ilona, Molnár Veronika, Nagy Anna, Nagy Sarolta. Rajczy Gizella és Tóth Imréné. A Kaposvári Textilművek C műszakjának keresztorsózó- jám dolgoznak. Jelszavuk: »Élj, dolgozz, tanulj szocialis­ta módon!« S az eredmény: januárban másodszor nyerték él a szocialista címet. A brigádnapló első oldalán i Aztán egy szép nyári napon Nyolc mosolygós Kedvesek, fiatalok, nm arc. csinosak. Szőnyegek, bátor huzatok, függönyök, paplanok, plédek, ágy­takarók, ágyneműk nagy választékban a Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat LAKÁSTEXTIL!} 0LTJÁB AN Kaposvár, Latinka-ház. (12452) látható a fényképük. Egy lappal odébb pedig az alaku­lási jegyzőkönyv és a vállalá­sok. A dátum: 1961. február 21. Lapozgatom a naplót. Érde­kes olvasmány. »Február 22.: 108 kilóval túlteljesítettük na­pi vállalásunkat.« »Február 24.: Váradi Mária megrovást érdemel, mert nem teljesítette napi vállalását« — hangzik a szigorú bejegyzés. »Március 11.: Láttuk a Pillangókisasz- szony című darabot.« Mellék­let: a színházjegyek. S ez az, ami az első pilla­natban megragadja az embert. Majd minden oldalon színház- és mozijegyek, múzeumi be­lépők és társadalmi munkát igazoló szelvények. Figyeljük csak a számokat: »Közösen 52 alkalommal voltunk mozi­ban.« »Nyolcszor színházban.« »Háromszor múzeumban.« Md minden szerepel még ebben a kis brigádnaplóban! Kibontakozik eranek a fiatal kollektívának mindennapi éle­te, munkája. Jóleső érzés ar­ról olvasni, hogy Farkas Ilonka egy ejtőernyős verse­nyen a második helyezést ér­be el, vagy hogy Váradi Má­ria a Vörös és fekete című könyvről beszélt a brigád ta­goknak. Azt is megtudom, hogy a brigád minden tagja részt vett a leányotthonban megtartott irodalmi esteken. Molnár Vera pedig égy Buda­pestem rendezett turistaverse- nyen harmadik lett. Mutatom a brigádnaplót az ismerősöknek, dicsekszem ve­le. Egyikük hosszabban időz a fényképek előtt, aztán így szól: —* Emlékszem a Nagy test­vérekre. Ott voltak a Básti- esten. Mellettem ültek. Na­gyon tetszett nekik az elő­adás .,. »Május 30.: Moziban vol. tünk, megnéztük a Gyűlölet áldozata című angol filmet.« De itt valami nincs rendben... Nyolctagú a brigád, mégis 12 mozijegy a melléklet... Vagy mégis így van rendjén? ... És a nyáron? Alig van olyan vasárnap, hogy ne sze­repelne a bejegyzés: »A Bala­tonon voltunk, jól éreztük ma­gunkat.,*■ értékelés következik. A Vá- radi-brigád elnyerte a szocia­lista címet... Érdemet volt... Az üzemben egyik napról a másikra megtanulták a fiata­lok nevét, megtanulták be­csülni őket. Mert nem volt olyan nap, hogy ne teljesítet­ték volna túl váüalásukat; so­ha nem késett és nem hiány­zott igazolatlanul egyikük sem; ha valaki netán megbe­tegedett, azonnal látogatóba indultak. o »A brigád egyéves munká­ja kiváló. Javasoljuk, hogy másodszor is kapják meg a szocialista brigád címet.« 1962. január 17-én a párttitkár, az üb-titkár és a KISZ-titkár aláírta a javaslatot Néhány nap múlva pedig a termelési tanácskozáson újra gratulál­hattak az emberek a vékony kis brigádvezetőnek és a töb­bieknek: — Nagyszerű volt, gyere­kek ... Évi tervüket 106,6 százalék­ra teljesítették. Tanultak. Társadalmi munkát végeztek. És lehétne még tovább sorol­ni a közösséget összekovácso­ló tényezőket..: Néhány napja, az ifjúsági brigádvezetők III. városi ta­nácskozásán kézről kézre járt a brigád naplója. A terem utolsó sorában ott ült a bri­gád vezetője, Váradi Mária is. Aztán a nevét szólították. — A város ifjúsági brigád­jai között folyó versenyben első lett a textilművek C mű­szakjának Váradi Mária ve­zette keresztorsózó brigádja. Nagyszerű teljesítményükért gratulálunk, és átnyújtjuk a KISZ városi bizottságának versenyzászlaját. És íelcsattamt a taps.;. A zászló most ott áll az egyik gépen. A brigád pedig új naplót nyitott. De úgy érzem, a mindenna­pok új naplójában is fejezetet kell nyitni a Ságvári brigád­nak . i, Palm Gjirti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom