Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

SOMOGYI NÉPLAP

2

Kedd, 1962. március 6.

Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén

(Folytatás az 1. oldalról)

16,8 milliárd rubellel, 1953- tól pedig csaknem 42 milliárd rubellel növekedett.

Hruscsov adatokat sorakoztatott fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a legfontosabb termékek egy főre jutó fogyasztása 1953-tól 1961-ig

35—50 százalékkal növekedett, míg a lakosság növekedése ugyanezen idő alatt 29 millió fő volt.

örömmel tölt el bennünket ez a tény. A lakosság jólétének növeléséért vívott harc pártunk politikájának alapját alkotja — mondotta.

A fogyasztás ekkora növekedése mellett

szükségessé vált, hogy erősen meggyorsítsuk a mezőgazdasági termékek termelésének ütemét

— mondotta Hruscsov.

A szükségletek alapján megterveztük a szemes termények, a hús és a tej termelésének növelését, másfelől új, nagyobb feladatokat próbáltunk ráróni a füves vetésforgóra, a földművelés füves ve- tésforgós rendszerére.

Az a kísérlet, hogy a mezőgazdasági termelés gyors [növelésének feladatát a füves vetésforgó keretében, a takarmánynövények kialakult választékának keretében oldjuk meg, nem vezetett eredményre. Azt eredményezte, hogy a mezőgazdaság, különösképpen az állattenyésztés fejlődési üteme lassúbba vált, s nehézségekbe ütköztünk a lakosság hússal és néhány más termékkel való zavartalan ellátása tekintetében.

— A hús- és a tejtermelés elégtelenségét természetesen nem magyarázhatjuk csupán azzal, hogy a földművelés füves rendszere nem felel meg a mezőgazdaság új feladatainak — állapította meg Hruscsov. — Sok vezető nem tanúsított kellő figyelmet a mezőgazdaság iránt.

»A mezőgazdasági irányítás gyengülésének következtében komoly veszélybe került a mezőgazdasági terméktermelés hétéves tervének teljesítése. Eriről a Központi Bizottság plénumán ma teljes őszinteséggél beszélnünk kell.«

Hruscsov ismertette a hétéves terv 1961-re előirányzott feladataik teljesítésének ellenőrző adatait 1961-ben szemes terményből 1 milliárd púddal, húsból 3 millió lom- mával, tejből pedig 16 millió tonnával termeltek kevesebbet a hétéves tervben, megállapított mennyiségnél.

Hruscsov közölte, hogy a Központi Bizottság megbizásá- ból az Állami Tudományos- Gazdasági Tanács felmérte az elkövetkezendő években várható mezőgazdasági termékszükségletet.

E számítások szerint 1962- ben egy főre 42 kilogramm húst és húsipari terméket, 266 kilogramm tejet és tejterméket és 34 kilogramm cukrot kell biztosítani. Ahhoz, hogy az említett normáknak megfelelően biztosítani tudjuk a lakosság élelmiszer-szükségleteit, a gabonaféleségek termesztését tizmilliárd 'púdra, a húst 12,9 millió tonnára, a tejet 85 millió tonnára kell növelni. (1961-ben ténylegesen

8.4 milliárd púd gabonát, 8,8 millió tonna húsféleséget és 62,5 millió tonna tejet és tejterméket állítottak elő.)

Hruscsov beszámolójában idézte az 1980-ig kiterjedő számításokat. 1965-ben egy főre számítva 64 kilogramm húst és húsipari terméket, 386 kilogramm tejet és tejterméket és 44 kilogramm cukrot kell biztosítani.

1980-ban 90—100 kilogramm hús és húsféleség, 467 kilogramm tej és tejtermék, valamint 44 kilogramm cukor termelését irányozzák elő. Ahhoz, hogy ezeknek a normáknak megfelelően elégítsék ki a lakosság szükségleteit, a gabonaféleségek termesztését 1965- ben 11,7 milliárd púdra, 1970- ben 14 milliárd púdra és 1980- ban 18—19 milliárd púdra kell emelni. A húst ennek megfelelően 16,1 millió tonnára, 25 millió tonnára, majd 30—32

millió tonnára kell növelni; a tejet és tejtermékeket 105 millió tonnára, 135 millió tonnára és végül 170—180 millió tonnára kell növelni.

A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta, hogy

a gabona, a hús, a tej és az egyéb mezőgazdasági termékek termelése növelésének lehetőségei határtalan.

Mindezek lehetővé teszik, hogy rövid határidőn belül biztosítva legyen az ország ellátása élelmiszercikkekkel és mező- gazdasági nyersanyaggal, s amit ez jelent: hogy döntő lépést tegyünk a nép jólét emelésének útján.

Hruscsov rámutatott, hogy már a most folyó ötéves terv végére a kolhozoknak és szov- hozoknak mintegy 12 milliárd púd gabonaféleséget kell termelniük, és az államnak négy- milliárd 500 millió pudot kell eladniuk. A gabonatermelésben ez a színvonal teljességgel elérhető.

A pártnak, a mezőgazdaság dolgozóinak és az egész szovjet népnek különösen nagy munkát kell végeznie az állattenyésztés terén.

»•Meggyőződésem, hogy a sertés- és a baromfitenyésztés intenzív fejlesztésével képesek vagyunk — írd és mondd — egyetlen év leforgása alatt lényegesen megjavítani a városok lakosságának húsellátását.«

Hruscsov ezután felhívta a figyelmet azoknak a földeknek a helyesebb felhasználására, amelyeken jelenleg fű és zab nő, vagy amelyeket egyszerűen ugarnak hagynak. Itt találhat» juk meg a szemes termény, a hús, a tej és más mezőgazdasági termékek termelése növelésének egyik legfontosabb forrásait. Jelenleg ötvenkétmil- lió hektárt foglal el a fű és az ugar. ____

Az SZKP Központ! Bizottságának első titkára tényekkel bizonyította, hogy a mezőgazdaságban

tarthatatlan Viljamsz akadémikus füves vetésforgó rendszere.

Arról a harcról szólva, mely a szovjet mezőgazdasági tudományban lezajlott a két irányzat, a Viljamsz-iskola és a mezőgazdaságnak a gépesítés és a vegyészeti tudomány alapján való intenzív fejlesztését védelmező Prjanyisnyíkov akadémikus iskolája között, Hruscsov rámutatott, hogy ez az éles harc nem zajlott le áldozatok nélkül.

A nép ellenségének nyilvánítottak egyes kiváló tudósokat, akik nem ismerték el a füves vetésforgó rendszert. »A földművelés füvesherés rendszere, amelyet J. V. Sztálin támogatott, fokozott mértékben kezdett meghonosodni az ország minden kerületében.«

Miért ragaszkodott Sztálin éppen a füvesherés földművelési rendszerhez, amikor az általános nyugati tapasztalatoknak is ellentmondott?

Nemcsak az volt az oka ennek, hogy Sztálin nem értett a mezőgazdasághoz, hanem láthatólag foglyul ejtette őt Viljamsznak az a megállapítása, hogy ez a rendszer kevesebb beruházási igényel a mező- gazdaságban,

nem kell egy sor műtrágya- gyárat építeni.

Hruscsov beszélt azokról az ártalmakról, amelyeket a füves vetésforgó okozott a szovjet mezőgazdaságnak. Viljamsz többek között tagadta az őszi növények jelentőségét.

»Mi nem követjük azt a tudományt — mondotta Hruscsov —, amely nem teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelés megoldja a ma feladatait.«

Kijelentette, hogy a Központi Bizottság plénumán e rendszert el kell ítélni, és fel kell szólítani a mezőgazdasági dolgozókat, bátrabban haladjanak a föld intenzívebb kihasználásának, a kapásnövények és hüvelyesek széles körű bevezetésének útján.

»A párt felhívja a tudósokat, vizsgálják felül a földművelés füvesherés

rendszerére vonatkozó álláspontjukat«

— jelentette ki a Központi Bizottság első titkára. — Legyenek a tudósok az elsők, alak megmutatják bölcsességüket és bátorságukat az elkövetett hibák bírálatában, és tanúsítsanak iránymutató magatartást a földművelési rendszer átépítésében.

»Kesztyűs kézzel kell bánnunk azokkal a tudósokkal, akik ez ideig a füvesherés rendszer harcos hívei voltak. A pártszervezetek félúton elébe mennek a tudósoknak. De maguk a tudósok is mondják meg nyíltan és becsületesen, hogy hibát követtek el.«

Hruscsov felsorolta, milyen problémákra fordítsa ma leginkább figyjlmét a szovjet me- zőgszdaságtudomány. Továbbra is tökéletesíteni kell a veA beszámoló jelentős része foglalkozott a mezőgazdaság vezetésének kérdéséi vek

»Gyökeresen át kell szerveznünk a mezőgazdaság irányító apparátusát, helyesebben szólva, újjá kell teremtenünk ezt az apparátust.«

Az előadó emlékeztetett rá, he- SZKP Központi Biz- és a szovjet kormány

a íl„.oviobi időkben bizonyos munkát végzett a mezőgazdasági szervek átszervezésében. A mezőgazdasági szervek átszervezése azonban még nem érintette magát a termelést, nem érintette a kolhozok és a szovhozok közvetlen vezetésének kérdését.

Hruscsov hangsúlyozta: a kolhozok és a szovhozok termelési tevékenységének irányítási kérdései nyomulnak ma előtérbe.

A mezőgazdaság olyan irányitó szerveit kell megteremtenünk — mondotta —, amelyek a tervezéssel, a könyveléssel és a számadással foglalkoznak, s a termelés szervezésére minden kolhozban és szovhozban befolyást gyakorolnak. Enélkül lehetetlen a mezőgazdaság irányítása.

Az előadó hangsúlyozta: a vezető szervekben sok embert foglalkoztatunk, de a kolhozokkal és a szovhozokkal, termelésük szervezésével közvet; lenül senki sem foglalkozik. Végeznünk kell a mezőgazdaságban az irányításnélküliséggel, a tervszerűtlenséggel.

A Központi Bizottság elnökségének nevében Hruscsov javaslatot terjesztett a plenum elé:

szervezzenek a területeken kolhoz—szóv hoz vagy szovhoz—kolhoztermelési igazgatóságokat, attól függően, hogy a kolhoz vagy a szovhoz forma van-e többségben.

Az ilyen igazgatóságok tevékenységében a legfontosabb feladat az, hogy kiválasszák és kiképezzék a szakembereket, s a leghaladóbb gazdaságok legjobb tapasztalatait átadják minden kolhoznak és szovhoz- nak.

A kerületekben az új igazgatóságoknak báziskolhozra vagy szovhozra kell támaszkodniuk. E gazdaságok példája nyomán kell kidolgozni a termelési terveket.

Az __ igazgatóság által egyesített kolhozok és szovhozok számára termelési tervet állapítanak meg. Ez a terv előirányozz, mennyi terméket kell termelnie a gazdaságnak. Az igazgatóság ellenőrizni tartozik, hogy teljesítsék a tervet, irányítja a gazdaságot, feladatokat ad, felkutatja a tartalékokat, szervezi a termelést, ellenőriz.

Hruscsov egyidejűleg hangsúlyozta, hogy az utolsó szót a kolhozok és a szovhozok vezetőinek kell kimondaniuk. »Ha az utolsó szó az ellenőrzést illeti meg, akkor csökkentjük a kolhoz és a szovhoz szakembereinek felelősségét, dezorgani- záljuk a mezőgazdasági termelést.«

tőmagtermelést és a szelekciós munkát, gyorsabban kell létrehozni olyan új növényfajtákat, amelyek alkalmazkodni tudnak a különféle övezetek sajátosságaihoz.

A mezőgazdaságtudomány halaszthatatlan feladatai közé tartozik a fajállattenyésztés további javítása. Komoly támogatást érdemel Liszenko akadémikus munkája, amely a tehenek tejhozamának és a tej zsírtartalmának növelésére irányul.

Nagy feladatok várnak a mezőgazdaságban a vegyészet, valamint a mezőgazdasági gépesítés területén működő tudósokra. Napjainkban — hangsúlyozta Hruscsov — csak a tudomány és a technika alapján lehet nagy hozamú mező- gazdálkodást folytatni.

A termelési igazgatóság munkája közvetlenül összefügg majd a felvásárlással, azzal, hegy biztosítsák az országnak valamennyi mezőgazdaságii termekkel való ellátását. »A mi szocialista gazdaságunkban a felvásárlás mindenekelőtt a termelés megszervezését jelenti.«

Hruscsov azt mondotta, gondolkodni kell azon, nem lenne-e célszerű, ha a Központi Bizottság vagy a területi párt- bizottság apparátusából két- három instruktort a termelési igazgatóságba irányítanának. Ezek az instruktorok segítséget nyújtanának a szovhozok és kolhozok pártszervezeteinek a termelési és az eladási tervek teljesítésére való mozgósításban.

Nyildta Hruscsov kijelentette, hogy

meg kell alakítani az országos, a köztársasági, a határterületi és területi mezőgazdasági bizottságokat. A köztársaságokban a köztársasági kommunista párt központi bizottsága első titkárának kell vezetnie ezt a bizottságot.

»Akkor a köztársaságban és a területen a mezőgazdaság valamely részlegének kudarca esetén nem lehet azt mondani, hogy a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkár felülvizsgálta, de a Központi Bizottság vagy a területi pártbizottság nem tanulmányozta a dolgot.«

A Szovjetunióban a mezőgazdasági bizottságot valószínűleg a minisztertanács elnök- helyettesének kell vezetnie. A szövetségi bizottság fő feladata: megszervezni a párt és a kormány mezőgazdasági jellegű határozatai teljesítésének mindennapos ellenőrzését.

Lehetséges — mondotta Hruscsov —, hogy az SZKP Központi Bizottságának mező- gazdasági osztályát is újjá kell szervezni, olyan tapasztalt embereket kell kiválasztani, akikre a pártellenőrzés feladata hárul majd a létrehozandó irányító szervek munkájáért.

A köztársaságokban is célszerű újjászervezni a kommunista p>ártok központi bizotls - gainak mezőgazdasági osztályait, és feladatul kell állítani eléjük a mezőgazdasági termelésben a szervező tevékenység mindennapos pártellenőrzését.

»Meg kell értenünk, hogy mi felelősek vagyunk a nép előtt a mezőgazdaság vezetéséért, a párt tekintélyéért. így és csakis így kell értelmezni a párt- szervezeteknek a mezőgazdaság helyzetéért való felelősségét a nép előtt.

A munka termelékenységének színvonala, a mezőgazda- sági^ termelés emelkedése az az ismérv, amelynek alapján értékelni kell a-termelési hivatalok, a párt- és a tanácsi szervezetek, a szovhozok és a kolhozok munkáját.«

Ügy gondolom, hasznos — mondotta Hruscsov elvtárs —, ha a Központi Bizottság nevében felhívással f1 '„le azokba az agronór 'll;, zooteci- V "sokhoz és gép- szakerto mérnökökhöz akik

nem mezőgazdasági intézményekben dolgoznak, hogy menjenek dolgozni a kolhozokba és a szovhozokba. Ezek között a szakemberek között sok a párttag és a komszo- molista. A párt központi bizottsága reméli, hogy ők megértést tanúsítanak a párt által a mezőgazdaság számára kitűzött feladatok iránt, és felelősséget éreznek az egész nép iránt a kommunista építés programjának teljesítéséért.

Némelyik kolhozban nincs elég képzett szakember. Azt hiszem,

felhívással kell fordulnunk a városi és a falusi fiatalsághoz Ls, fel kell szólítanunk az ifjakat és lányokat, utazzanak falura, hogy élenjáró, öntudatos emberekkel tölt- hessük fel a kolhozokat és szovhozokat.

A párt központi bizottságának a mezőgazdasági vezetés megjavítására irányuló erőfeszítései azonban nem hozzák meg a kellő eredményt, ha a párt nem tartja gondoskodása középpontjában a mezőgazdaságnak nyújtandó anyagi- technikai segítség kérdéseit, ha megsértik a kolhozok és a szovhozok anyagi érdekeltségét a gabona, a hús, a tej és egyéb termékek előállításának növelésében.

A mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó új feladatoknak megfelelően növelni kell a mezőgazdaságnak nyújtott anyagi-technikai segítséget is. »Ha mi csak felhívásokat intézünk az emberekhez, hogy termeljenek kukoricát, cukorrépát, és térjenek át a halszálkás fejőállásra, de nem biztosítjuk a kukorica- és cukoirépaszedő kombájnok gyártását, nem adunk modern rendszerű fejőgépeket és egyéb eszközöket, akkor közönséges fecse- gőkmek bizonyuljunk. Lehetetlen, hogy magas munkatermelékenységre hívjunk fel, és ugyanakkor baltával vágjuk a kukoricaszárat«.

Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége úgy véli — mondotta —, hogy határozott programot kell kidolgozni a mezőgazdaság anyagi és technikai megsegítésére.

Hruscsov elvtárs számításokat idézett, amelyek mutatják, hány gépre van szükség. Figyelembe véve a mezőgazdaság fejlesztésének és műszaki tökéletesítésének távlatait, meg kell kétszerezni a mező- gazdasági gépi eszközök gyártását. »Ez nehéz feladat, természetesen nem is tudjuk egy vagy két-három esztendő alatt megoldani. De haladéktalanul hozzá kell látnunk e feladatok megoldásához«.

E feladat megoldásának fő irányai: a már meglevő traktor- és mezőgazdasági gépgyárak teljesítményének növelése, legalább három új hatalmas traktor- és mezőgazdasági gépgyár, illetve az állattenyésztés gépesítéséhez szükséges felszereléseket előállító üzem felépítése. Rá kell lépni a nagyteljesítményű traktorok és egyéb gépek még szélesebb körű alkalmazásának útjára.

A kolhozokban és a szovho- zokban folyó munka helyes megszervezése a fő kérdések közé tartozik — mondotta a továbbiakban. Az élen haladó gazdaságok tapasztalatai azt mutatják, hogy »erősen emelni tudjuk a termékek termelését és csökkenteni tudjuk azok önköltségét.«

Hruscsov a lovábiakban azokról a hibákról beszélt, amelyeket a kolhozok a jövedelem elosztásában követnek eL

A kolhozok és a szovhozok fokozott anyagi és technikai megsegítése a párt mezőgazdasági politikájának egyik legfontosabb kérdése.

»Elfogadtuk azt a programot, amelynek alapján termékbőséget kell teremtenünk hazánkban. E programot rendszerünk egész erejével alá kell támasztani*

Megvitatjuk azokat az intézkedéseket, amelyeknek segítségével meg lehet valósítani a program életbevágóan

fontos és talán legnehezebb részét: a mezőgazdaság fejlesztésére teendő intézkedéseket és azokat a lépéseket,

amelyeknek alapján bőség lesz hazánkban szemes terményekből, húsból, tejből és a nép növekvő szükségleteinek teljes kielégítését szolgáló egyéb termékekből — mondotta.

E feladatot elsőrendű és halaszthatatlan feladataink egyikének tekintjük, mivel a társadalom termelőerőinek fej- sztésére, a mezőgazdaságnak z élelmicikkek bősége megteremtésében játszott szerepére és jelentőségére vonatkozó marxista—leninista tanításból indulunk ki.

A nehézségek abban rejlenek, hogy mezőgazdaságunk még mindig lényegesein elmaradt az ipar mögött mind a termelés megszervezése,

mind pedig a vezetés és a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználása területén.

A mezőgazdaság területén nagy magaslatokat kell meghódítanunk — mondotta.

»A Szovjetunió, a szocialista országok tovább haladnak majd a termelés fokozásának útján, és nem félnek a túltermeléstől. A kapitalisták azért csökkentik a termelést, hogy tartani tudják az árakat, és mesés profithoz jussanak.

Mi csökkenteni fogjuk a munkaráfordítást, s ez lehetővé teszi a kiskereskedelmi árak leszállítását, hogy az ember annyi terméket vásárolhasson, amennyire szüksége van. Ez a mi ütünk, ilyenek a szocialista gazdaság fejlődésének távlatai.«

»Be tudjuk bizonyítani és be is bizonyítjuk, hogy a szocialista rendszer a mező- gazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, a tudományban és a kultúrában felülmúlja a kapitalista termelés színvonalát, és a legmagasabb életszínvonalat biztosítja a lakosság számára — mondotta. A Szovjetunióban vannak olyan emberek, akik képesek a mező- gazdaságra váró feladatok sikeres megoldására. Megvan a szükséges technika is, a továbbiakban pedig erősen növekedni fog a gépek és a mezőgazdasági felszerelések gyártása.

Az a fő — mondotta Hruscsov —, hogy az élen haladó gazdaságok tapasztalataira támaszkodva fölemeljük az elmaradókat. Ha ez megtörténik, ez döntő lépés lesz a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtéséhez, a nép jólétének emeléséhez.

Pártunk különösen nagy jelentőséget tulajdonít a Központi Bizottság jelenlegi plénumának. E plenum feladata kidolgozni a mezőgazdaság irányításának megjavítására teendő határozott intézkedéseket, amelyeknek segítségével hamarosan megoldhatjuk a XXII. pártkongresszuson kitűzött feladatot: a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtését. »Ez bonyolult és felelősségteljes feladat, nagy erőfeszítéseket kíván a párt, az egész nép részéről.«

Ha megoldjuk azt a feladatot, hogy teljesen kielégítjük az ország mezőgazdasági termékekben mutatkozó szükségleteit, akkor gazdasági fejlődésünk egyik fő magaslatát hódítjuk meg, történelmi jelentőségű győzelmet aratunk a pártunk programjának megvalósításáért vívott harcban. Ez a marxista—leninista tanítás újabb győzelme lesz, azé a tanításé, amely a kommunizmus diadaláért vívott harcban a népeket lelkesíti.

* * *

Hétfőn délután magyar idő szerűit 4 óra 30 perckor véget ért az SZKP Központi Bizottságának hétfői ülése. A plenum első napján Hruscsov beszámolóján kívül nem hangzott el felszólalás. A Központi Bizottság teljes ülése kedd reggel folytatja munkáját.

A mezőgazdaság vezetésének kérdéseiről