Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

Csütörtök, 1962. március 22. 5 SOMOGYI NÉPLAP kivételes — Ügy látom, ebben a szö­vetkezetben tudok majd gaz­dálkodni. Itt megértenek, nem ütközöm lépten-nyamon aka­dályokba, mint előző munka­helyemen, Igáiban. Ott hiába akartam bármit is megvalósí­tani, az elnök megváltoztatta rendelkezéseimet. Hogyan le­hetett vo’na így eredményt el­érni? — fakad ki keserűen Fekecs István, a t.oponári Petőfi Tsz mezőgazdásza. Három évet töltött Igáiban, megismerte a földeket, tudta, mit kell, adni a talajnak, hogy gazdagon teremjen. Azzal is tisztában volt, hogy melyik emberrel hogyan kell beszél­nie, hogy szavait meghallgas­sák. Egyszóval otthon érezte magát munkahelyén. És ak­kor jöttek a sorozatos viták. Túrnia Sándor töltötte be nemrég azt a munkakört, ahol most Fekecs Istvánt találjuk. És hova került Turula. Sán­dor? Igalba ment. Nem volt nehéz a helycsere, mert mind­kettőjük felesége tanítónő, így a lakáskérdés is hamaro­san megoldódott. De miért kí­vánkozott él Turula Sándor Toponárról, ahol ő is — akár­csak agronómustársa az előző munkahelyén — évek óta dol­gozott? — Kezdetben nagyon jó szakembernek bizonyult, oko­san gazdálkodott. Aztán inni kezdett, s a tagokkal is egyre több baja akadt. Amikor hal­lotta, hogy a vezetőség köz­gyűlés elé akarja vinni levál­tásának ügyét, felmondott. Pedig akkor már a javulás út­ján volt, ismét kezdett jól dolgozni — mondja Kodó Kálmán tsz-elnök. Az egyik mezőgazdász To­ponárról Igaliba, a másik Igái­ból Topcnárra költözött Csak a tényt nézve nincs is benne semmi kifogásolnivaló, hiszen joguk van munkahelyük meg­változtatásához és a szabad költözködéshez. Ám ha ala­posabban szemügyre vesszük, hogy mit rejt magában egy ilyen csere, ha vizsgáljuk az okokat és következményeiket, korántsem tarthatjuk a cserét egyértelműen helyesnek. An­nál kevésbé, mivel a kaposvá­Űtbaigazítást és bátorítást várnak a lakásra gyűjtögető üzemi dolgozók — Biztos, hogy befizethetek a szövetkezeti lakásépítkezés­re? — kérdi Kovács Jánosné fonónő a textilművek szak- szervezeti bizottságának tit­kárától. Elmondja érveit, s azok bizony elég nyomósak, hiszen 3 család él abban a a szoba-konyhában, ahol ők laknak. Szintén a textilművek- ben dolgozó férjével együtt elhatározták, hogy gyűjtenék pénzt saját házra. Jelentkez­tek a szövetkezeti lakásépíté­si akcióba. A textilművekben 36-an igényeltek szövetkezeti lakást, túlnyomórészt fizikai dolgozók. Nehéz dolga lesz a munkásellátósi bizottságnak, hiszen az igényeknek legföl­jebb 20 százalékát elégíthetik ki az idén. mert összesen csak 64 szövetkezeti lakás épül eb­ben az évben. S nemcsak a textilművek dolgozód kapnak ezekből a lakásokból. Mi lesz azokkal, akik ebben az évben nem juthatnak szövetkezeti la­káshoz? — Ez a probléma sokat fog- lalkóztat minket is — mond­ja Lukács Józsefné szb-titkár. — Dolgozóink körében na­gyon népszerű a szövetkezeti akció. Érthető, hiszen viszony­lag kevés összeg szükséges hozzá. Akiknek több pénzük volt, azok már családi háza­kat építettek a gyár körüli tel­keken. Sorhazépítésre két dol­gozónk jelentkezett. Ehhez több pénz kell. Ezért néhá- nyan inkább várnak a követ­kező évig remélve, hogy ak­kor nekik is jut a szövetkeze­ti lakásokból. Több dolgozóval beszélget­tünk, s azt tapasztaltuk, hogy sokan nem ismerik eléggé a társasház-, illetve a sorház­építési akció föltételeit. Lu- kics János öntő, a TRANSZ- VILL munkása például ezt mondta: — Mi nyolcán jelentkez­tünk á szövetkezeti akcióra. Ezt ismerjük. Jó volna azon­ban, ha a sorház _ és társas­házépítés feltételeiről is töb­bet tudnánk. Azt hiszem, nem lenne fölösleges, ha kijönné­nek hozzánk a tanács ipari és műszaki osztályától, és el­mondanák, mennyi pénz kell erre vágj' arra az akcióra, s milyen iratok szükségesek. De akad a társasházépítéssel kapcsolatban más probléma is. Többen túl messzinek tartják a Kisfaludy utcát. A ruha- üzem egyik dolgozója így be­szélt: — Tudjuk, hogy nehéz a város vezetőinek dolga. Vi­szont ha én 40 vagy 60 ezer forintot befizetek, akkor igé­nyem is van. Véleményem szerint lehetne közelebb is he­lyet találni a társasházaknak, csak egy kicsit utána kellene nézni. Állítom, hogy mindjárt megnőne az érdeklődők száma. Beszélnek *z emberek a lakás­építésről, sok kérdésre választ varnak. Vajpn nem volna-e jő, ha a TÜZÉP, az OTP és a városi ta' nács vezetői építési ankétokat rom deznének az üzemekben? Ezeken ismertethetnék a lehetőségeket, és útbaigazíthatnak az érdeklődőket, így minden bizonnyal bátrabban belevágnának azok is, akik ma még húzódoznak a sorház- és társas- báz-építési akciótól. F. U. rt járásban az utóbbi időben több mint 15 szakember — mezőgazdász és főikönyvelő — változtatott munkahelyet. Az ilyen cserék kedvezőtlenül hatnak a szövetkezet életére, hiszen a közös gazdaság ala­pos megismeréséhez, az adott­ságok helyes fölméréséhez hosszabb idő kell, s különösen a mezőgazdászok nem boldo­gulhatnak helyi ismeritek nélkül. Étre kellene gondolni első­sorban, amikor az áthelyezé­sekről döntenek az illetékes->>. Turula Sándor és Fekecs Ist­ván mezőgazdászok most elöl­ről kezdik a munkát számuk­ra új helyen, új körülmények között. Helyesebb volna a jö­vőben az áthelyezést előidéző okok megszüntetésére töreked­ni: felvilágosító szóval meg­győzni a szakembereket arról, hogy mennyire káros nekik is meg a termelőszövetkezetinek is a gyakori munkahelyválto­zás, a céltalan vándorlás. Ki­vételek persze akadhatnak. Előfordulhat, hogy egy érős szövetkezet gyakorlott szak­emberét egy gyengén működő közös gazdaságba küldik, hogy segítsen ott rendet teremteni. Ám a tömeges vándorlásból, a mezőgazdászok, könyvelők szinte évenkénti váltogatásá­ból kár volna gyakorlatióit csi­nálni Hemesz Ferenc AZ ILLETÉKESEK VÁLASZAI, HOZZÁSZÓLÁSAI CIKKEINKHEZ Minden dolgozóra vonatkozik a rendelkezés A lapunk január 30-i számá­ban megjelent »Értékes per­cek« című cikkben azzal fog­lalkoztunk, hogy akadnak még kisebb hibák, amelyek értékes perceket rabolnak el a termelésre fordítható idő­ből. Cikkírónk megállapítot­ta, hogy a Kaposvári Textil­művekben alapvető hiba nincs. Éppen ezért fölösleges volt kiadni azt az utasítást, hogy a munkamódszer-át­adók, csoportvezetők csak a művezetők írásbeli engedélyé­vel hagyhatják el üzemrészü­ket. Ez nehezíti a pártmun­kások, a szakszervezeti bi­zalmiak tevékenységét. Róna Imre, a textilművek igazgatója válaszában közölte, hogy a munkamódszer-átadók­nak és a csoportvezetőknek csak akkor kell írásbeli enge­délyt kérniük a művezetőtől, ha el akarják hagyni az üzem területét. Ez a rendelkezés azonban minden dolgozóra vo­natkozik. A pártmunkásoknak,'a szak- szervezeti aktíváknak nem kell külön engedélyt kérniük, hi­szen megbízatásuk szerint a munkaterületükön dolgozókkal foglalkoznak. Párt- és szakszer­vezeti tevékenységüket semmi sem akadályozza. Kap gabonát Kreka bácsi »►Kreka bácsi igazsága« cím­mel cikket közöltünk lapunk március 8-i számában. Meg­írtuk, hogy a toponári Petőfi Tsz nem ad ingyengabonát a 75 esztendős Kreka Istvánnak a szociális alapból. Pedig ha valaki szociális juttatásra ér­demes Toponáron, akkor idős Kreka István az. Megérde­melné, hogy segítse az a kö­zösség, amelynek tagja. A Kaposvári Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya már­cius 8-án intézkedett Kreka István szociális segélye ügyé­ben. Javasolta a toponári Pe­tőfi Tsz közgyűlésének, hogy szavazzon meg egy-két mázsa búzát idős Kreka Istvánnak. Beneveztünk a kulturális szemlére-Gondolatok a városi kultu­rális szeihle eseményei előtt« í című írásunkhoz eddig a Ka­posvári Ruhaüzem és az Au­tóközlekedési Vállalat szólt hozzá. Egyetértettek a cikk­ben foglaltakkal, de elmond­ták a nehézségeket is. A feb­ruár ló-én közölt cikkben megírtuk, hogy a TRANSZ- VILL sem tett semmit a szem­le ügyében. Zelenka Béla, a vállalat sze­mélyzeti vezetője közölte, hogy a vezetőség újjáválasztá- sa óta megindult a művelődé­si munka a KISZ-szervezetben. Megalakult a művészeti és a színjátszó csoport. A Latinka Sándor kulturális szemle vá­rosi bemutatójára a színjátszó csoport és egy szavaló neve­zett be. A múlt év novembere, óta rendszeresen próbáltak a fiatalok. A TRANSZVILL KISZ-esei tebót tettek valamit a szemle ügyében: beneveztek és felkészültek a bemutatóra. * * * (Csak 15 fiatal nevezett be a vá­rosi bemutatóra. Ez nincs arányban az üzem létszámával. S mivel be- nevezök csak az I-es telepről van­nak, a Il-es telepre még mindig vonatkozik a cikk megállapítása. A próbák csak a bemutatót meg­előző hetekben váltak rendszeres­sé. Szerk.) Űj mezőgazdasági szakkönyvek rtPftöHliM ETEÍEK Apróhirdetések ara: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2.- Ft. Az első szó két szónak számit. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap­kiadó Vállalat, Kaposvár, Latlnka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető feleit postán is feLclhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. ÜiUl ADÁS-VÉTEL jííjíí íl! CSERE jjiil Eladó magányos családi ház, 2 családnak is megfelelő, vétel ese­ten azonnal elfoglalható. Cím: Ka­posvár, Losonc u. 3. (335) Dombóvári lakásomat elcserél­ném kaposvárira. Érdeklődni: Er­zsébet kisvendéglőben, Kaposvár. Nosziopy Gáspár utcában. (12413) 80 basszusos Hohner váltós tan­góharmonika sürgősen eladó. Ka­posvár. Május 1. u. 72., Boros. (336) Balatonfüredi kétszobás lakáso­mat hasonló kaposvárira elcserél­ném. Kaposvár, Nyár utca 3., Ju­Eladó 20--as vadászpuska. Zimány, Kossuth L. utca 25., Illés. (12487) hászné. (12468) ;!}!{! ALLAS iljjjj Beköltözhető ház eladó. Kapos­vár Kossitth L. u. 46. _____(.12479) Beköltözhetően házrész eladó. Bővebbet: Németh, Kaposvár, Ka­nizsai utca 59. (12478) A Magyaratádi Földmüvesszövet- kezet azonnali belépésre rácegresi 2-es cikklistás vegyesboltjába szakképzett boltvezetőt keres. Je­lentkezni lehet az i’msz ig. elnö­kénél, Magyaratád. Erkölcsi bizo­nyítvány szükséges. Ütiköltséget fölvétel esetén térít az fmsz. (333) Kcvácsszerszám eladó. Őrei. Jó­zsef A. utca 11., Rufli. (12470) Eladó keveset használt 40 basz- szusos tangóharmonika. Kaposvár, Erdősor út 87. (12477) Gyors- és gépírónő állást változ­tatna. Ajánlatokat 12440-es számra a Magyar Hirdetőbe. (12440) Eladó Kaposvár, Martinovics ut­ca 4. számú házhely. Érdeklődni: Dobó István utca 16. szám, (12483) Perfekt gyors- és gépírónő állást keres kaposvári vállalatnál. Érte­sítés 12474. számra a Magyar Hir­detőbe. (12474) Használt díványt, szekrényt, asz­talt, dongómotort, ágyneműt ven­nék, Ajánlatokat 12484 es számra a Magyar Hirdetőbe. (12484) Iliin VEGYES vi! Sürgősen eladó egyszoba-össz-; Beruházási Iroda főmérnöke al­kom fortos családi ház. Kaposvá’g, bérleti szobát keres belvárosban. Nagyszeben utca 1/b. (12486) í Telefon 12-40/163. (12481) A Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában már ebben az évben is több olyan szakkönyv jelent meg, amely nagy érdeklődésre tarthat számot mind az állami gazdaságok, mind a termelő- szövetkezetek vezetői és tagjai között. Az újonnan megjelen­tetett művek és a régebbi könyvek lényegesen átdolgo­zott és bővített kiadásai segíte­nek eligazodni a nagyüzemi és háztáji gazdálkodás ügyes-ba­jos dolgaiban: felvilágosítást adnak az állattenyésztés és nö­vénytermesztés megannyi kér­désében. Weitstem Ferenc Baromfite­nyésztés című könyve végigve­zeti az olvasót a háziszámya- sok tenyésztésének gyakorlati tudnivalóin. Tanácsokat ad a baromfitenyésztő nagyüzem és a termelési társulások szerve­zésére is. A könyv bővelkedik rajzokban és képekben. A tö­mör és egyszerű nyelvezetű mű hasznos segítője a kisállat­tenyésztőknek. J. Horváth László—Gaál László Vidám rajzos juhte­nyésztés és J. Horváth László Vidám rajzos sertéstenyésztés című könyve az idén már a második, illetve a harmadik át­dolgozott és bővített kiadásban kerül az olvasó kezébe. Mind­két mű jeles tulajdonsága — bizonyítja ezt az igen rövid idő alatt elfogyott első, illetve má­sodik kiadás —, hogy a sertés- és juhtenyésztés problémáival, tréfás rajzokkal, derűs hang­vétellel ismerteti meg az ol­vasót. Mindkét könyv nagyon jó szolgálatot tesz az állami gazdaságok dolgozóinak, tsz- tagoknak és háztáji sertéstar­tóknak egyaránt A termelés gazdaságossá té­teléhez hasznos tudnivalókkal szolgál dr. Walter Beyer Az önköltségszámítás üzemgazda­sági értékelése című könyve. Ebben a szerző részletesen elemzi a termelés költségeit befolyásoló tényezőket, és utal a dolgozók anyagi érdekeltsé­gét fokozó premizálási rend­szer kidolgozására. Különösen a termelőszövetkezeti vezetők meríthetnek hasznos tudniva­lókat ebből a könyvből. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán tankönyvként enge­délyezett Zöldségtermesztés: című könyv már ismert, de az í idén Somos András e művének második kötetét, átdolgozott kiadásban láthatja az olvasó. A zöldségtermesztéssel foglal­kozók a kertészeti növények­nek nemcsak a növénytani és biológiai sajátosságait ismerik meg a könyv alapján, hanem hasznos tanácsokat kapnak a talajelőkészítésre, a'szaporítás­ra, az ápolásra és a különféle kártevők elleni védekezésre is. Dr. Jócsik Lajos Komposztá­lás című könyvében tudomá­nyos szinten, de közérthetően tárgyalja az ipari és mezőgaz­dasági hulladékok komposztá­lását és a komposztok felhasz nálását. Igen hasmos gyakor­lati kézikönyv ez a nagyüzemi gazdaságok mezőgazdászainak és a brigádvezetőknek. A legfontosabb mezőgazda- sági fogalmakat és szakkifeje­zéseket gyűjtötte össze és ma­gyarázza meg Kaplonyi Ká­roly Mezőgazdasági kiskálauz című könyvében. Ez a könyv különösen a tsz-tagok, állami gazdasági dolgozók tanulásé nak, továbbképzésének meg­könnyítésére és elősegítésére készült. Csak 1964-ben fejeződik be a siófoki főnökség építése Lapunk fPbruár 82-i számú­ban közöltük a 13. Sz. Autó- közlekedési Vállalat válaszát »Sók a gépjármű, korszerűt­len a javítóműhely. — Miért nem kap zárt szállítókocsit a siófoki főnökség. — Három és fél millió kilométer baleset nélkül« című Cikkünkre. Hoffmann Sándor, a vállalat igazgatója megírta, hogy a siófoki főnökség telepe 19C3- ban készül el. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Vezérigazgatósága a követke­zőket fűzte az Autóközlekedési Vállalat hozzászólásához: A VATI időközben meghatároz­ta a siófoki főnökség területét. A szükséges terület megszer­zése, a tervek kidolgozása még ebben áz esztendőben megtör­ténik. Az építkezés 1963-ban kezdődik el, s 1964-ben készül el az új telep. A siófoki főnök­ség építésére 2 millió 900 ezer forintot irányoztunk elő. Á hibákat részben megszüntettük A lapunk január 14-1 szá­mában közölt »Pótlás egy be­jegyzéshez« című Írásunkban a Finommechanikai Vállalat marcali telepén észlelt hibák­ról számoltunk be. Megírtuk, hogy etillel hígítják a festé­ket. Három védőálarc van, noha négyen dolgoznak a festőben. Szódavizet isznak az ott dolgozók, Jóllehet C- vitamin-tartalmú gyümölcsre vagy egyéb védőételre volna szükségük. Hossz a kapcsolat a kaposvári központ és a mar­cali telep között. Babodi István, a vállalat igazgatója válaszában megálla­pítja, hogy a feltárt hibákat részben megszüntették. Az etil helyett most már lakkbenzin­nel hígítják a festéket a mar­cali telepen. A negyedik dolgo­zó is kapott védőálarcot. A KÖJÁL az egész vállalatnál megvizsgálta, hol kell védő­ételt és védőitalt adni. A mar­cali telep festőinek csak akkor járna C-vitamin-tartalmú vé­dőital, ha a hígító ötven száza­léka benzol volna. A marcali telep új üzem. A vezetők és a dolgozók még gyakorlatlanok. Elhatároztuk, hogy erősítjük a telep műsza­ki állományát. Egy technikus már el is foglalta munkahe­lyiét. Az üzem zsúfoltsága csak akkor csökken, ha az építkezés befejeződik. A szociális körül­mények megjavítását is célul tűztük. Ebben az évben neki- kezdtünk egy fürdő és egy Öl­töző építésének. Ha felügyele­ti szervünk megfelelő összegeit biztosit, megszüntetjük az ősz- szes hibákat. A NYUGÁGY otthon és főleg nyaralásnál nélkülözhetetlen. Most szerezze be. Kap­ható az állami és szövekezeti boltokban. Ára 106,— forinttól 260,— forintig. (12435)

Next

/
Oldalképek
Tartalom