Somogyi Néplap, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-22 / 68. szám

SOMOGYI NÉPLAP e FILMSZÍNHÁZAINK műsorából A terület ismerete nélkül Vörös Csillag Házasságból elégséges A filmtörténet konfliktusa abban gyökerezik, amiben a 17—20 évesek há­zasságának problé­mája általában gyö­kerezni szokott, ösz- szekerül két gyerek­ember. Hamarosan észreveszik azonban, hogy a házasság nem csupán mézeshetek­ből álL Makacsok, nem tudnak egy­máshoz alkalmaz­kodni. Sr^szi és Ár­pi, a film hősei azonban eléggé oko­sak, eléggé szeretik egymást ahhoz, hogy megkíséreljék az elégséges osztályza­tot kijavítani. Hogy sikerül-e nekik, azt majd meglátjuk... Szabad Ifjúság Fiatalok voltunk Bgry fiú és egy le­gény halad a sötét, barátságtalan, meg­szállt város utcáin. Kezükben zseblám­pát tartanak. Két vi­lágos kör lut egymás mellett az úton, né­ha találkoznak, egy­beolvadnak, aztán is­mét külön-kUlon folytatják útjukat. A filmtörténet hősei nem kiválóságok. Fiatalok, akik hűsé­gesek maradnak esz­méikhez, mert ezt magától értetődő do­lognak tartják. Ok ahhoz a generációhoz tartoznak, amelyből sokan életüket ál­dozták a fasizmus el­leni harcban. COOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX >OOOOOOOOOOOCOOOOOCOCOCOOC)00­Hans Boeck: örömmel vettem kezembe a ) kéziratos kiadványt, amely í külső borítólapjával együtt I mindössze tízoldalas. No, ’mondtam, most ebből könnyű- j szerrel megtudhatom, hogy mi ’újság van a tahi járás műve­lődési életében! Csakhamar ’kiderült, hogy a híradó vajmi ( kevéssé szolgál rá nevére, imart bizony nem ad hírtsem- ?miről, még csak a kiadó já- Sráai művelődési ház életéről, 5 programjáról, eredményeiről j és problémáiról sem. A kiadványnak három szer- ízője van. Radnóti Miklóst?!), j akinek Himnusz a békéről el­emű versével nyit a híradó II. ) évfolyamának 2. száma. írt ’egy jegyzetecskét Bolevácz > József könyvtárvezető Az is- ’meretterjesztő előadások ) könyvtári segítése címen. A ’többi cikk szerzője Somogy vá- Ari Imre művészeti előadó. J Gondolom, az ő munkája az a 5 műsor javaslat is, amely az »ál- ’talánosságban elvi« cikkek kis ^gyűjteményét zárja. Csalódottan tettem félre a ^híradót. Mert mi a céljuk a ^járásonként megjelenő népmű- ’velésd híradóknak? Az ugye- Sbár, hogy hírekkel szolgáljon ’mind a járási székhely, mind s pedig a járáshoz tartozó köz- ’ ségek művelődési életéről. Kik írják a híradót? Néze- 5tem szerint mindazok, akik a «kulturális élet kérdéseiben ’illetékesek bent a járási szék­helyen, és kint a falvakban. Van-e értelmük a konkrét és helyi tapasztalatok nélküli, általánosságban adott szakmai tanácsoknak? Nincs, mert a járásban szerzett jó vagy rossz tapasztalatok, eleven problé­mák nélkül élettelen minden tanács, útmutatás, sugallja azt bármi jó szándék! A föltett kérdésekkel és vá­laszokkal egyúttal elmondtam a tabi Zichy Mihály Művelődé­si Ház híradójáról a kritikát is. Olyan tartalommal, mint amilyennel a II. évfolyam 2. száma megjelent, nem sok ér­telme van kiadni ezt a híradót, hisz még csak a járási székhely kulturális életéről sem ad kró­nikát, nemhogy az egész járá­séról. Még valami kiderül ebből a füzetecskéből: a járási székhely még ma sem tartja eléggé ke­zében a hozzá tartozó közsé­gek művelődési életét. A terü­let alapos ismerete nélkül szü­lethetett csak meg a híradó­nak ez a száma ilyen tartalom­mal. A járási tanácsnak van művelődésügyi osztálya, az osztálynak vannak dolgozói, akiknek hivatalból is ímr'uk kellene tapasztalataikról; hi­vatalból is adniuk kellene módszertani tanácsokat. A népművelés társadalmi ügy. Miért kényszerül akkor két ember arra, hogy egyedül írjon meg egy tanácsadó jelle­gű kiadványt? L. I. • % m Um iifi EGY KIS AKARATTAL... tá le­Marcalitól 8 kilométerre van Gyótapuszta. Bár ez a volság nem nagy, a járási székhely kínálta szórakozási hetőségektől mégis meglehetősen el van zárva ez a település, mivel rossz a közlekedés. Érthető, hogy zsúfolt volt mindig a ház, mikor a Moziüzemi Vállalat hetente egyszer megláto­gatta őket, és filmet vetített. Borúra derű, derűre ború— tartja a közmondás. Gyóta- pusztán ez utóbbi következett be. Egy szép napon — mivel a sajnálatos dolgok mindig »egy szép napon« történnek — nem ment többé a mozi. »Rossz a közlekedés, nehéz az ag- regátort szállítani« — kapták a választ érdeklődésükre. A tanács megértette a 31 gyótai család bánatát, és községfej­lesztésből megvette az agregátort, s kicsinosíttatta, rendbe tetette a mozihelyiséget. Igyekezetük azonban hiábavalónak bizonyult. Pedig a pusztaiak készek minden segítségre, arra is, hogy a kövesúttól bevigyék a vetítőgépet, csak újra jut­hassanak hozzá a heti egyszeri szórakozáshoz. Meg kellene próbálnia a Moziüzemi Vállalatnak, hátha teljesíthetné a gyótaiak kérését... Ötszázan vettek részt a fonyódi járási kulturális szemlén (Tudósítónktól.) A múlt vasárnap Balaton- bogláron, a l^ikár Béla Műve­lődési Házbah rendezték meg a Latinka Sándor kulturális szemle járási döntőjét Ezen a napon mintegy ötszáz kultúr- immkás dalaitól, táncaitól volt hangos á művelődési ház. Délelőtt kilenc órakor kezdő­dött a járás öttusacsapatainak szellemi vetélkedője. A ver­senyből a balatonlellei fiatalok kerültek ki győztesen. Délután 1 órakor kezdődött meg a művészeti csoportok szemléje. Hat kórus, két zene­kar, egy bábcsoport, egy népi együttes, tizenkét tánccsoport, két színjátszó csoport, szólis­ták, szavalok és zenészek vet­tek részt a járási szemlén. Kedves színfoltja volt a be­mutatónak az a kézimunka-ki­állítás, amelynek szí ne-java a buzsáki asszonyok keze alól került ki. A fonyódi járás műkedvelő művészeti csoportjainak szem­léje azt bizonyította, hogy a téli hónapokban hasznosan te­vékenykedtek a kórusok, az együttesek. Különösen a tánc­mozgalom és a kóruskultúra fejlődött sokat a járásban. 1300 előadás a moszkvai rákellenes kongresszuson Moszkvában július 22-én nyílik meg a 8. Nemzetközi Onkológiai Kongresszus, amelynek munkájá­ban négy és fél ezer tudós vesz részt a világ csaknem minden or­szágából. Ez lesz a történelem ed­digi legnagyobb, legtömegesebb rákkutató kongresszusa. A plená­ris üléseken, a 28 szakosztály ta­nácskozásain és a 18 külön vitán 900 előadást olvasnak fel, további 400 előadást pedig a kongresszus hivatalos kiadványában orosz, an- gal és francia nyelven szétoszta­nak. (MTI) MARXISTA ETIKA ÉS SZOCIALISTA ERKÖLCS A kulisszák. (nagáU Izgalom a szín­padon, izgatom a kulin zák mögött. A televízió nyilvá­nos adásán va­gyunk. Óriási a nyüzsgés, minden­ki készül a föllé­pésére. Tánclépé­seket próbálnak, egyszóval még egy utolsó simítás, és a színpad követke­zik. Az ügyelők per­cenként szaladgál­nak a színpadra V következő művé- vészekért. — Készüljenek a Vidám fiúk! A táncosok készen vannak? — De a nagy izgalomban is feltűnt, hogy egyik fiatal mű­vészünket már harmadszor hív­ják a színpadra. Egy magánszám, aztán egy duett, majd a tánckarral következett. Mi­kor harmadszor hangzott már a. neve, megütötte a fülem a követke­ző mondat: — Te Kálmán, a Kis Latyi még fő­iskolás? — Igen, még az. — És látod, máris ő van ál­landóan a színpa­don. — Na, hallod — jegyezte meg Er- dődi Kálmán —, te nem tudod, hogy milyen múlt áll a fiú előtt?! — ri — A SZOCIALIZMUS FÖL­ÉPÍTÉSE a népi demokráciák­ban, a kommunizmus építése a Szovjetunióban megköveteli mindazoknak az erkölcsi prob­lémáknak feldolgozását, tudo­mányos etikai általánosítását, amelyek e folyamatok során vetődnek föl. A szocializmus, de mindenekelőtt a kommu­nizmus fölépítése nem való­sulhat meg az emberek erköl­csének mélyreható megválto­zása nélkül, a magasabb ren­dű társadalmi alapnak megfe­lelő új fölépítményen belül a szocialista erkölcsi tudat és érzelemvilág kialakulása nél­kül. Bár e változás legdön­tőbb, elsődleges tényezői a társadalmi lét szocialista— kommunista átalakulásában rejlenek, az erkölcsi problé­mákat tudatosító és a szocia­lista erkölcs követelményeit kifejtő marxista etika is je­lentős szerepet játszik e fo­lyamat elősegítésében. H. Boeck könyve a marxis­ta etika és a szocialista er­kölcs kialakulásának alapve­tő problémáit tárgyalja. Kü­lönös gondot fordít a kiala­kuló szocialista munkaszerve­zetek erkölcsi problémáira, az új szocialista kollektívák, munkabrigádok szervezeti és vezetési kérdéseire. Könyvében mindenekelőtt az etika tárgyával és felada­tával foglalkozik. Megkülön­bözteti az erkölcsön belül, an­nak alkotó elemeiként az er­kölcsi nézeteket, szokásokat, hagyományokat, érzéseket. Ezeknek rendszerezésével kap­csolatban abból indul ki, hogy közvetve vagy közvetle­nül íügginek-e össze a terme­lési viszonyokkal, közvetlenül vagy közvetve fejezik-e ki egy-egy osztály alapvető ér­dekét. Miután elhatárolja az erkölcsöt a jogtól, tisztázza az etika (az erkölcsről szóló tu­domány) és az erkölcs (a gyakorolt erkölcsi szokások stb. összessége) közti viszonyt. EZUTÄN AZ ETIKA mód­szerének kérdését veti föL Alapvető módszertani szem­pontként jelöli meg a min­denkori osztályérdekek visz- szatükröződésének feltárását az erkölcsi nézetekben, szo­kásokban. Rámutat, hogy mi­lyen jelentősége van a gya­korlati tapasztalatok felhasz­nálásának az etikai általáno­sításokban, de a helyes álta­lánosítás föltétele a pártos ob­jektivitás elvének érvényesí­tése á burzsoá objektivizmus- sal szemben. A továbbiakban a vallási alapon álló erkölcs osztálytar­talmát elemzi; feltárja az egyes valláserkölcsi parancso­latok reakciós célzatát és fel- használását, majd kifejti, mennyire lényegileg különbö­ző tartalmak rejlenek a for­mailag azonos vallási, illetve szocialista erkölcsi követelé­sek mögött. Behatóan foglalkozik a szo­cialista erkölcsi tudat általá­nos vonásaival (kötelesség, becsület, lelkiismeret, bol­dogság). Lenin alapján a szo­cialista erkölcs kritériumát abban jelöli meg, hogy előse­gíti-e vagy sem egy adott tett, magatartás az emberiség haladását, a kizsákmányolás­tól való megszabadulását. Összefoglalja a szocialista er­kölcs alapelveit (kollektiviz­mus, humanizmus, munkához való szocialista viszony, szo­cialista nemzetköziség és ha- zafiság), és a kifejezés során polemizál a marxista állás­pontot eltorzító revizionista és a nyílt burzsoá erkölcsi néze­tekkel. Igen részletesen tár­gyalja a szocialista munkaer­kölcs kérdéseit. Foglalkozik a szocialista erkölcs általánossá válásának történelmi előfelté­teleivel: a proletariátus spon­tán osztályharcával és a marxista pártnak a proletár­erkölcs kialakulásában betöl­tött szerepével. Majd a szo­cialista közösségi munka ne­velő hatását értékeli, tárgyal­va a munkakollektívák szer­vezésének és irányításának problémáit. Megállapítja, hogy a polgári ideológia, elleni ál­landó harc föltétele a szo­cialista erkölcs elterjedésének. BOECK KÖNYVE túl sok problémát vet föl, és ezért sok esetben nem jut elég mélyre a kérdések elemzésé­ben. Mégis hiánypótló a mű­ve. Különösen ajánlatos a propagandistáknak és mind­azoknak, akik gyakorlati ne­velőmunkával foglalkoznak. M. M. (Kossuth Könyvkiadó 1962.) Tudatos selejtgyártás Az Egyesült Államok déli részén élő na vaj o indiánok a szövőművé­szetükről híresek: csodálatos szí­nes anyagokat szőnek. Viszont rendkívül babonásak, és emiatt, hogy ne bőszítsék maguk ellen az emberi tökéletességet nem ked­velő szellemeket, szándékosan alig látható hibákat szőnek bele az anyagba. Autós történet A járási főállattenyésztő vonattal érkezett a község­be. Déltájban betért a kör- állatorvoshoz. — Jó, hogy jöttél — fogadta szíves szó­val a házigazda —, legalább megbeszélhetünk néhány szakmai problémát. Ha ked­ved tartja, elmehetünk dél­után körzetem más községei­be is. Örömmel kapott az aján­laton a járási kiküldött. Köz­lekedési nehézségek miatt úgyis ritkán jut el a szövet­kezetekbe. Elindultak az állatorvos gépkocsijával. A legelő mel­lett haladva az úrvezető ész­revette, hogy lapos a jobb első kerék gumija. Szerelni nem szokott, ezért most így döntött: — Szállj ki, öcsém, egyedül talán hazaérek gyors tempóban a kocsival, mielőtt leengedne a gumi, te pedig ráérsz szép kényelmesen gyalog visszaballagni... * * * KÉT ÉRDEKES KISFIL- MET láthat a kaposvári kö­zönség vasárnap a Vörös Csillag Filmszínház- délelőtti műsorában. A rezervációkba kényszerített pusztuló ame­rikai őslakók tragikus sorsá­ról szól Jancsó Miklós ►►In­dián történet« című kisfilm- je. Az eredeti fényképekből összeállított alkotás valósá­gos vádirat. A Német De­mokratikus Köztársaság fil­mesei az öt éve , független Ghánáról 'készítettek érdekes riportfiknet. A német mű­vészek a gyarmati maradvá­nyokat következetesen meg­szüntető, a nemzeti intézmé­nyeket kiépítő afrikai állam harcát, megváltozott életét mutatják be »Űj Ghana« cí­mű alkotásaikban. * * * Az adóhivatalnak is lehet „szive“ Hedersholm svéd város adóhivatala meg akarja ér­tetni a város polgáraival, hogy az adóhivatal sem szív­telen, legalábbis nem akar az lenni. Ezért szív alakú pe­csétet alkalmaznak az adó­hivatali okmányokon! * * * Röviden FRANCIAORSZÁG Terrenoire belügyminiszter“ helyettes irodájában egy tá­nyérka lóg ezzel a felirattal: »A képviselőjelölt inas, a kép­viselő rabszolga, a miniszter igavonó állat.« * * * Március 19-én kiállítottak a Toulouse környékén épülő mintaváros, Le Mirail terveit. Százezer lakosra tervezik, nyolc úszómedencéje lesz és egy mesterséges tava úszó szín­paddal. * * $ La Ferié-Alais-ben 300 szobás szálloda épül. Az üdülőhelyen, 40 km-re Párizstól egész évben lehet síelni — mesterséges ha­von. * * S» Nim es 50 000 lakosú űj város­negyedében nem lesz forgalom a föld fölött: a járművek a föld felszíne alatt közlekednek. Az épületek stílusa: »-antik város«, a homlokzatok Cézanne szí­neiben pompáznak. * * * Egy francia katolikus lap til­takozott azellen, hogy vallá­sos témájú vásznát Bemard Buffet 12 helyen írta alá. A lap ezt írta: »Tekintettel a kép rendeltetésére, elég lett volna egy szerény kézjegy valamely eldugott sarokban. Az Isten nem amerikai műgyűjtő, nem ad az aláírásra.« SomogyiNéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Felelős szerkesztő: bJSDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-18. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda* •pari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor.) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom