Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
.t-’ YTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! u. ^ A/QM ARA: 60 FILLÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 41 SZÁM * VASÁRNAP, 1962. FEBRUAR 18. Mai számunk tartaimőbók A barátság gazdag termése (3. O.) A marcali járás műkedvelő művészeti mozgalmának néhány kérdéséről (5. o ) Humor, rejtvény <6 o.) A tagság fele vett részt a földművesszövetkezetek és az egyszerűbb szövetkezetek gyűlésein (Tudósítónktól.) A földművesszövetkeaeteíc- ben befejeződtök a köz- és küldöttgyűlések. A mögyében 8 közgyűlésen, 65 küldöttgyűlésen és 248 tagértekezleten 48 ezren vettek részt. A tanácskozáson 2300-an szólaltak fel. A hozzászólók főleg az áruellátásról, a szolgáltatási üzem- ágak bevezetéséről, új építőanyag-telepek létesítéséről, a hálózatfejlesztésről, a felvásárlási munka megjavításáról, gyümölcsipermetező brigádok alakításáról, a vendéglátóipar fejlesztéséről beszéltek. A tagság sok társadalmi munkát vállalt a beruházási tervek megvalósításának előmozdítására. A ságvári közgyűlés például úgy határozott, hogy az üzletház építésénél minden tag egy munkanapot dolgozik. Az egyszerűbb szövetkezetek — a takarékok, szakcsoportok, falusi ifjúsági szövetkezetek, tejszövetkezetek és hegyközségek — működését 162 közgyűlésen értékelték mintegy 8000 tag jelenlétében. Az ímsz-ek és az egyszerűbb szövetkezetek mintegy 111 ezer főnyi tagságából kereken 56 ezren vettek részt a SZÖVOSZ V. kongresz- szusának előkészítése jegyében megtartott tanácskozásokon. Februárban megkezdődtek a járási küldöttgyűlések is. Ezek a napokban befejeződtek. Február 28-ára összehívták a MÉSZÖV küldöttgyűlését. üzemkezdés előtti nagyaktíva- értekezlet a Téglagyári ES-nél Az országgyűlés elfogadta' a költségvetésről szóló törvényjavaslaté t tíáíspáp Sándor felszólalása a költségvetési vitában Gyárvezetők^ párttitkárok, szakszervezeti bizalmiak, a törzsgárda tagjai és a Téglagyári Egyesülés pórt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőd tanácskoztak tegnap az SZMT-székháában. Az értekezleten részt vett Nagy Józsefné, az ÉM Tégla- és Cserépipari Igazgatóságának munkatársa is. Fehér József, a Téglagyári ES igazgatója beszámolójában a.mylt évi eredményeket, hibákat és az idei feladatokat ismertette. — Tavaly két fő irányvonalat szabtunk a munkának — mondta az igazgató —, az elemi kár és a selejt csökkentését. 1960-ban a termelés 7,5 százaléka megsemmisült. Tavaly 1,1 százalékra csökkent ez a mennyiség. Ehhez hozzájárult a jó idő is, de leginkább az, hogy mindenütt nagy gondot fordítottak a nyersáru megóvására. Csökkent a selejt is. Az 1960. érví 4 millióval széni ben a múlt évben csaknem 3 millióra csökkent a selejttégla mennyisége. Az igazgató ezután részlete sen elemezte az egyes gyárak munkáját, majd az idei feladatokat négy pontban foglalta össze. Elsőként kiemelte, hogy a jövőben a termelés szervezésében és irányításában a párt-, a szakszervezet és a gazdasági vezetők közösen vegyenek részt. A második legfontosabb tennivaló az égetésnél fölhasznált szénmennyiség csökkentése. Az ES-nél ugyanis lényegesen több szenet használnak fel az országos átlagnál. Harmadik feladatként a múlt évi elemi kár százalékarányának a megszilárdítását, negyedik pontként pedig a munkavédelem fontosságát említette meg az igazgató. A beszámoló után több javaslat hangzott el. Édesipari kiállítás Kaposváron Pénteken délelőtt nyílt meg az SZMT székházában az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat és a Somogy megyei FŰSZERT rendezte édesipari kiállítás. A megnyitón részt vettek a Belkereskedelmi Minisztérium és az Élelmezés- ügyi Minisztérium képviselői, a megyei tanács tölbb vezető dolgozója, valamint a cukorka- és csokoládégyárak néhány munkatársa. A kiállítást Pintér József, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg. A többi között kérte a gyárak dolgozóit, hogy minél jobb minőségű és szebb kivitelű csokoládé- és cukorkaárut készítsenek. A kiállításon több mimt 350 féle cukorkát és csokoládét láthatnak az érdeklődők. A látogatók ingyen kakaót kapnak, hogy megismerjék a magyar kakaót, amely ma már méltó versenytársa a külföldinek. A kiállítás hétfő estig lesz nyitva. Jól sikerült az önkéntes véradónap Tabon Az eredmény: 72 liter gyógyító, életmentő vér (Tudósítónktól.) Szerdán nagy volt a sürgés-forgás a Tabi Járási Művelődési Házban, itt rendezték meg ugyanis az első önkéntes véradónapot. A jelentkezőket különautóbuszom szállították be a községekből a járási székhelyre. A Somogyacsáról, An- docsról, Nágocsról, Kányáról, Tengődről, Bedegkérről, Somról, Nagyberényből, Bábony- megyerből és Kapoíyból, valamint a helyből érkezett 350 ember összesen 72 liter vért adott. E nemes társadalmi megmozdulásból» igen nagy számban vették ki részüket a termelő- szövetkezetek tagjai. Noha vért csak a 18—60 év közöttiektől vehettek, sok 60 éven felüli bácsika és néniké is akart vért adni. Szabó Imre 66 éves somi • református lelkész községében elsőként jelentkezett véradásra, akárcsak Kálmán Imre nyugdíjas. Be- degfeárrol jött a 70 éves özv. N ág öcsi Istvánná, a 75 éves Szakáll Márton és rajtuk kívül egy sereg idős ember: Csizmadia Joachimné, Tobak Simonná, Gőgös Pálné, Forró Istvánná, Joachim József és mások. A véradás befejeztével ár. Tarján László főorvos elmondta, hogy a tahi önkéntes véradónapon sokkal szebb eredményt éltek el, mint amire számítottak. Gáspár Sándor elvtárs felszólalásában a többi között a következőket mondotta: — Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Képviselő- társaim! A benyújtott törvényjavaslatból, Nyers elvtárs expozéjából és Molnár elvtárs előadói beszédéből megítélésem szerint két fontos következtetést vonhatunk le. Először: az 1962-es költségvetésben a kiadási és a bevételi fő összegek egyensúlyban vannak, vagyis az ország pénzügyi mérlegének egyensúlya biztosított. Ez igen lényeges. A másik: a költségvetés biztosítja a forradalmi munkásparaszt kormány gazdaságpo- I litikájának továbbviteléhez, közelebbről az idei terv teljeséhez szükséges anyagi /közöket. Az előterjesztett törvényjavaslat szerint — mint ismeretes — a beruházásra szánt összeg 44,3 százalékát az ipar kapja. A költségvetés tehát biztosítja az ipar további fejlődését. Lehetővé teszi, hogy a tavalyról áthúzódott több mint 180 beruházást ebben ■ az évben befejezzük. Nem sorolom fel valamennyit, csupán néhány jelentősebbet említek meg: befejezzük az Ajkai Hőerőmű bővítését, a Barátság kőolaj- vezeték magyar szakaszának építését, a Csepeli Csőgyár építését és sok más, nagyon fontos ipari, objektumot. A rendelkezésre álló beruházási összegből ebben az évben újabb hatvan ipari objektum építését keadjük meg. A költségvetés tehát megfelelő pénzügyi biztosítékot nyújt a termelőerők további növekedéséhez. A beruházásokból egyre nagyobb rész jut gépekre, a műszaki színvonal növelésére, az üzemek korszerűsítésére, ugyanakkor csökken az új ipari épületekre fordított ösz- szeg, s ez megfelel ötéves tervünk, gazdaságpolitikánk általános céljainak. Folytatjuk az ipar szerkezeti átalakítását is. A szocialista ipar termelése ebben az évben 8 százalékkal növekszik. Egyes fontos, kiemelt iparágakban azonban ennél gyorsabb ütemű emelkedéssel számolunk: a vegyiparban például több mint 15 százalékkal, a villamosgépgyártásban pedig 11,1 százalékkal lesz magasabb a termelés a tavalyinál. A beruházási összeg 17,4 százalékát a mezőgazdaság kapja. A költségvetés keretében az állam jelentős mértékben segíti a mezőgazdasági beruházásokat. A mezőgazdaság ebben az évben valamivel több gépet kap. Ez a »valamivel több«, vagyis az emelkedés aránya egyáltalán nem lekicsinyelhető számokat takar, hiszen mintegy 7000 traktorról s a többi között 1250 kombájnról van szó. Jelentős mennyiségű műtrágya jut a mezőgazdaságnak. Ennek szemléltetésére, tisztelt képviselőtársaim, engedjenek meg egy összehasonlítást. 1938-ban a magyar mező- gazdaság egy holdon mindössze 7,5 kilogramm műtrágyát hamuiéit fel, A Becsbe® és Münchenben székelő gyászvitézek szerint ez volt a magyar mezőgazdaság »virágkora«. Bár anyagi lehetőségeink egyáltalán nem végtelenek, a hajflani »virágkor« 7,5 kilójával szemben ebben az évben már 120 kiló műtrágya jut egy katasztrális holdra. Sokra képes a szocialista alapokra helyezett magyar mezőgazdaság, különösein, ha a szövetkezeti parasztság még egy kicsit javítja a vezetést és a munkamorált, s ha még egy kicsivel több műtrágyát és gépet kap. Az idei költségvetés megfelelő anyagi eszközöket biztosít a közlekedés fejlesztésére is. A beruházások 9,4 százalékát a közlekedés kapja. A vasút új Diesel- és villamosmozdonyokat, személykocsikat, tehervagonokat kap. A költségvetési kiadások mintegy 27 százaléka az egészségügyi, a szociális és a kulturális igények fokozottabb kielégítését szolgálja. Más szóval: a lakosság ilyen irányú igényeit — ha nem minden tekintetben is, de egyre jobban — ki tudjuk elégíteni. Tisztelt országgyűlés! Ismeretes, hogy a lakosság fogyasztási alapja ebben az évben 4 százalékkal, a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 2,5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának reálértéke szintén 2,5 százalékkal növekszik. A továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: a helyes arányok kialakítása a népgazdaság alapvető kérdése. Mostani gazdaságpolitikánk legnagyobb ereje éppen abban van, hogy számol a realitásokkal. Fejlődésünk általában tervszerű, gazdaság- politikánkban nincsenek ingadozások. A fő arányok helyes megállapítása jellemzi az idei költségvetést is. Ezért azt a párt helyesnek, jónak tartja. — A múlt év volt az elmúlt négy évtized legaszályosabb esztendeje. Ezért a mezőgazdaság termelése —- bár a szocialista átalakulás mérsékelte a súlyos aszály következményeit — kevesebb volt, mint terveztük. A mezőgazdaság így a vártnál kisebb mértékben járult hozzá az ország nemzeti jövedelméhez. —• A nemzetközi helyzet ismert alakulása 1961-ben arra késztette a forradalmi munkás-paraszt kormányt is, hogy fokozza az ország védere- jét. Honvédelmünket fejlesztettük, és a fejlesztést ebben az évben is folytatjuk. — Nem vagyunk ugyan a nemzetközi helyzet alakításának főszereplői, de erőnkhöz mérten kötelezettséget vállalunk a gyarmati sorból felszabadult országok gazdasági megsegítésében. Szívesen tettük tavaly is, önzetlenül segítjük ezután is a felszabadult országok népeinek gazdasági fölemelkedését, függetlenségük megszilárdítását. Ez internacionalista kötelezettségünk. — Ilyen körülmények között tehát egészben véve jól teljesítettük az 1961-es tervet! Van javítanivaló bőven, ezt mindenki tudja. Mégis jó tudni, milyen utat tettünk meg, s hogy a fő irány helyes. Ez erőt és biztonságot ad a jövőre. Ezután arról beszélt Gáspár Sándor, hogy 1962-ben meg tudjuk gyorsítani a fejlődést. 19v2-ben már a gazdasági élet minden területén az eddiginél sokkal jobban ki tudjuk használni a szocialista termelési viszonyokból fakadó lehetőségeket, hiszen már a mezőgazdaság is szocialista talajra került. Ha ebben az évben még tovább javítjuk a szervező munkát, a termelési viszonyokban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsíthatjuk az előrehaladás tempóját. Az üzemek, a vállalatok önállóságát tovább kell növelni. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy az eddiginél jobban érvényt szerezzünk minden munkahelyen a népgazdaság érdekeinek, a központi akaratnak. Ezen a téren még jelentősek a tennivalók, amelyek elvégzésével az egész népgazdaság fejlesztését gyorsíthatnánk. A költségvetés végrehajtása, idei terveink megvalósítása igényesebb munkát követel a népgazda» ság minden szintjén, a felső irányítástól kezdve az üzemekig, a termelőszövetkezetekig. — Van egy másik lehetőség is, amelynek hasznosítása évről évre jobban érezteti hatását: a testvéri szocialista or* szágokkal folytatott gazdasági együttműködés továbbszélesí- tése. A kölcsönös együttműködés hatását minden esztendőben érezzük. Az együttműködés föltételei különösen az utóbbi esztendőkben javultak. Rámutatott ezután Gáspár Sándor, hogy előrehaladásunknak nagyon fontos tényezője: a dolgozó tömegek aktivitása. Mindenféle szép elképzelés papíron marad, ha a dolgozó tömegek nem teszik magukévá, és nem támogatják. Tavalyi sikereink egyik fő forrása a néptömegek támogatásának fokozódása. A tömegek bizalma olyan •dolog, amit nem lehet előírásszerűén »megrendelni«» A magyar nép most támogatja a párt és a kormány politikáját, mert látja a politika helyességét, mert jók a föltételek a további előrehaladáshoz. Helyesek és konkrétak a célok, amelyeknek végrehajtására a legszélesebb dolgozó rétegeket lehet mozgósítani. A jövőben is élnünk kell gazdaságpolitikánk végrehajtásának e fontos emelőjével: a néptömegek aktivitásával. Befejezésül hangsúlyozta: —* Az 1962. évi költségvetés, annak fő iránya és előirányzata jó, ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a költségvetést elfogadom. (Hosszantartó taps.) * * * Az országgyűlés szombati ülésen folytatta az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést néhány perccel 1® óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek dr. Nosz- kay Aurél képviselő szólalt fél. A budapesti képviselő egészségügyi és szociális kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott, hogy az állami költségvetés egészségügyi és szociális előirányzata öt évvel ezelőtt nyolc és fél milliárd forint volt, s ez az összeg 1962-ben csaknem 15 milliárd forintra emelkedik. Dr. Noszkay Aurél ezután a vidéken még mindig üresen álló körzeti orvosi állások mi(Folytatás a 2. oldalon.) Ülésezik ft parlament.
