Somogyi Néplap, 1962. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-13 / 36. szám
/ Redd, 1962. február 13. 5 \ SOMOGYI NÉPLAP A gyorsan visszatérülő hitelek felhasználásáról Sokan »öcsi« néven emlegetik a címben szereplő állami hitelformát. A legtöbb vállalati igazgató ellenszenvvel viseltetik vele szemben, olyany- nyira, hogy a legvégsőkig tartózkodik igénybevételétől, fel- használásától. Inkább lemondanak egy új gép beszerzéséről vagy egy üzemrész korszerűsítéséről, semmint ilyen »terhet« vállaljanak magukra. Az »öcsi« szerintük önköít- ségcsökkentő hitel. Pedig valójában nem az, hanem gyorsan visszatérülő hitel. Milyen célból nyújtja az állam? Azért, hogy korszerű gépeket vásárolhassanak rajta, s így meggyorsítsák a népgazdaság számára fontos termékek gyártását, vagy hogy szalagszerű termelést vezethessenek be, esetleg egy műszakról két-három műszakra térjenek át. Az ilyen célokra felhasznált hitel gyorsan visszatérülhet. Az állam jogosan várja el a gazdaságosan, nyereséggel dolgozó üzemektől, hogy az új gépek beszerzésére vagy a korszerűsítésre szükséges pénzt maguk teremtsék elő, mégpedig a gyorsan visszatérülő hitelek igénybevételével. Igaz, kényelmesebb az államtól kérni. S ha nem ad, könnyű a dolgozókkal közölni: népgazdaságunk most nem tud pénzt biztosítani, talán majd jövőre vagy két-három év múlva. Helytelen ez a szemlélet! Mert bár igaz, hogy gondot okoz az új gépre vagy a korszerűsítésre fordított hitelt a nyereségből részletekben visszatörleszteni, azonban az is igaz, hogy a hitel révén gazdagszik az üzem. S az sem megvetendő, hogy ezzel jelentős terhet vesznek le az állam válláról. A napokban lezajlott megyei ipari nagyaktíván Szirmai Jenő elvtárs beszámolójában és a hozzászólásokban sok szó esett a gyorsan visszatérülő hitel jelentőségéről. Példának említették a Kaposvári Ruhaüzemet, amely nem fél ennek a hitelnek az igénybevételétől, s szinte állandó ügyefele a Beruházási Banknak. Kellett 12 varrógép? Kértek rá 180 ezer forintot, s azóta márvisz- sza is fizették. A múlt év októberében 150 ezer forintot kértek gépek vásárlására. Ezt a hitelt 1962 szeptemberéig fizetik vissza. A cukorgyár egy színtelenítő berendezés elkészítésére 500 ezer forintot, a Húsipari Vállalat füstölő szekrényekre 635 000 forintot költött, az Állatforgalmi Vállalat 150 ezer forintért tehergépkocsikat alakíttatott át, a Lábo- di Állami Gazdaság 300 ezer forinttal burgonya-előhaj tatót építtetett ennek a hitelnek a segítségével. 1961-ben a Beruházási Bank 5,3 millió forint gyorsan visszatérülő hitelt adott megyénkben. Sok üzemünk azonban — köztük a Kaposvári Faipari Vállalat, a Finommechanikai Vállalat, a kefeüzem, az építőipari vállalatok stb. — nem élt még ezzel a lehetőséggel. Pedig — mint az országos statisztikai adatok mutatják — megéri ilyen hitelt igénybe venni. 1957 óta 964 millió forint gyorsan visszatérülő hitelt adott államunk, s ebből 755 millió forint már visszatérült. 1962-ben országosan 150 millió forint gyorsan visszatérülő hitel á’l rendelkezésre, s jut ebből megyénknek is. Üzemeink, vállalataink bátrabban ahnázzák ki a kínálkozó lehetőségeket. Sz. L. A Icuty-asxUnat is a szaa/aspomfra A magyar erdészek az utóbbi időben széleskörű kísérletekbe kezdtek a nyári szarvas- gomba termőterületének bővítésére és a föld alatti gombák felkutatására. A Franciországban jól bevált eljárás szerint a felkutatott termőfoltokra 100—100 kőrist, tölgyet, fenyőt vagy mogyorócsemetét iskoláznak, amelyeknek gyökerére rátapad a nyári szarvas- gomba micéliuma. Ezután a facsemetéket szétültetik, és a tapasztalatok szerint 8—9 év múlva már nagy területen terem a szarvasgomba. A föld alatt termő gombákat a szarvas, a vaddisznó, a mókus és több más erdei vad is felkutatja. A gyűjtést disznókkal vagy kutyákkal lehet megszervezni. A disznó azonban megeszi a feltúrt szarvas- gombát, és csak kötéllel lehet elvonszolni, s kukoricával kell kárpótolni a talált csemegéért. Az erdészek ezért most szarvasgombakutató kutyákat idomítanak, s ezek segítségével keresik meg a termőfoltokat és a föld alatt rejtőző gombákat. Összefoglaló mű a kibernetikáról sában most került ki a sajtó alól Nemes Tihamérnak, a nemrég elhunyt jeles kibernetikusnak ponthumusz könyve, amely összefoglalóan ismerteti a kibernetikai technika mai állását., és megmutatja a fejlődés várható útját. A könyv részletesen feldolgozza nemcsak a szoros értelemben vett logikai gépek, hanem a többi között ,a statisztikai gépek és az elektronikus számológépek, a betűolvasó) a beszédíró, az akusztikai vagy optikai ingereket érzékelő gépek, a zenei komponálógépek, és fordítógépek szinte teljes hozzáférhető irodalmát, és bemutatja a szerző számos eredeti konstrukcióját is. Gazdag ábraanyaga a műszaki ismeretek alapjaival rendelkező olvasó számára érthetővé teszi a legtöbb ilyen gép konstrukcióját és működési elveit. Rétjeink9 legelőink Mezőgazdasági területünk 12,6 százaléka rét, 12,2 százaléka legelő. A két adat együttvéve azt mutatja, hogy földünk minden negyedik holdja füvet terem. Nem mindegy, hogy mennyit. A rétek, legelők hozamával eddig nem lehettünk elégedettek. A jövőben még több takarmányt várunk mező- gazdasági területünknek erről a negyedéről. Szántóföldünket nem növelhetjük, a meglevőt nehéz beosztani úgy, hogy minden fontos növény megkapja a szükséges területi részesedést. Állatállományunk megfelelő eltartásához több takarmány kell. Különösen a mostani át- teleltetési időszak nehézségei adták föl a leckét, amelyből ezt kell megtanulnunk: nagyobb gondot a rétekre, legelőkre. Rétjeivel a megye a felszabadulás előtt sem törődött kellően. A terület mintegy 60 százaléka vizenyős volt, savanyú füvet termett. A Kapos mentén Taszártól Dombóvárig csak a kicsit is magasabb fekvésű részeken maradtak meg a pillangósok és édesfüvek, a rétek laposabb részein ezek kipusztultak, s helyüket a sás fogKibemetikai gépek címmel , ,, , ., ... . , . az Akadémiai Kiadó gondozá-' e'- Hasonló állapotok alaÓNODVÁRI MIKLÓS: cA sávija dú s szív Az emberek aíkik látták és — Értem. Igazad van. S mihallották a jelenetet, azt hit- lyen meglepetéseket tartogat ték, hogy a szemüveges férfi még számomra Mr. Rogger? vidéki állatorvos, akit kénye- — Mindenekelőtt, hogy ma kedve szerint dresszaroz csinos éjjel tovább kell utaznod Bu- felesége. dapestről. Éjfélkor indul a voKiváltotta a két hatalmas natod Erdőslakra, bőröndöt, és csodálkozva, még — Erdőslakra? De hiszen neműidig bambán követte Rosét kém az új falusi... a vágányok felé. — Tudom! — vágott a szaA csarnokban Rose Horváth vába Rose. — Ez éppen olyan mellé lépett. óvatossági intézkedés volt, — Fordulj meg, és induljunk mint az előbbi. Legyen már a kijárat felé, mintha most ér- annyi eszed, te szamár, hogy keztünk volna... lebukásod esetén küldetésed Rose egy körúti lakásba ki- célját is kiszedték volna belő- sérte. Horváth úgy ment mel- led. Természetesen a magyar lette a két hatalmas bőrönd- hatóságoknak is van annyi del, mintha fejbe verték volna, sütnivalójuk, hogy tudják: ami Nem nézett sem jobbra, sem nem sikerült az egyik ügynökbalra. nek, küldenek helyette má— Itt volnánk — mondta a sikat Ezért az újfalusi repü- lány, amikor becsukódott mö- lőtér köré csoportosítják az göttiik az ajtó —, itt mindent erőket, mi tehát eltereljük kultak ki a Surján-patak, a Koppány, a Pogány-patak, a Colompös-árok, a Dombó-csa- toma mellékén, tehát a megye minden részén. Az árkok tisztítását és új vízlevezetők létesítését nagyobb mértékben és szervezetten 1957-ben kezdték meg megyénkben. Azóta öt esztendő alatt 188 falu határában 610 km hosszan metszettek árkot, s ez a vízlevezető rendszer 29 150 kát. holdat hálóz be. Nem volt olcsó ez a nagy munka. Pontosan 11,5 millióba került, s ebből 6 milliót az állam adott. A vízlevezetésben jelentős szerepe van a hat vízgazdálkodási társulatnak. A munkát az idén folytatják. A vízrendezéssel elvégezzük a rétes legelőgazdálkodás megjavításának első, legfontosabb tennivalóját. Legelőink a leggyengébb területeken vannak. Ezek talajerejének pótlásáról — különö- « sen pedig növeléséről — a gaz- | dák a múltban is csak helyen« j ként _ és ritkán gondoskodtak. ♦ A legeltetési bizottságok tettek jegyet s mást, de mióta a legelők a termelőszövetkezetek kezelésében vannak, csökkent fűhozamuk. Ma a megyei összkép azt mutatja, hogy a legelő holdja évente átlagosan 30—40 mázsa füvet ad. 'Ennek kétszeresét. háromszorosát megadhatná, Egy holdnak két felnőtt jószágot kellene eltartania 180 napig. A legolcsóbb tömegta- karmány a legelő füve. Nem kell évente vagy néhány évenként vetni a magját, nem kell lekaszálni, összegyűjteni, behordani — a természettől a jószág készen kapja a legtermészetesebb, a legjobb összetételű takarmányt. A fél esztendőn át legelőn tartott éltetőt a szabad mozgás, a friss levegő védi a betegségektől, kivált a gü- műkórtól. Ezzel még föl sem sorolt’'k a jó legelő összes előnyeit. Jo megbeszélünk. — Ügy! Te vagy hát a kedves ismerős!... — mondta indulatosan Horváth. — Nem tudom, miért kellett olyan nagy titokban tartani? Hogy kerülsz ide? — Mindennek megvan a maga magyarázata — felelte Rose —. én' már nem sokkal azután eljöttem, amikor a »szanatóriumban« találkoztunk. Előkészítettem a munkánkat. Körner és Mr. Rogger óvatos emberek, a magyar elhárítok ébersége kényszerít bennünket kány-akcióban« egyszer már »Patkány-akcióról« a figyelmet. Érted már? — Sejtem. — Annál is inkább, mert nekünk a »Patkány-akciót« kell végrehajtani. Mit gondolsz: fizetnének egy koszos repülőtérért 10 ezer dollárt? ... — Nem ismerem az árfolyamot — mondta gúnyosan az orvos. — Én viszont ismerem! — felelte hasonló hangnemben Rose. — Harmadszor vagyok Magyarországon... A »Páterre. Az utóbbi időben nagyon megnehezült a munka, alaposén föl kell készülni minden eshetőségre. A határon esetleg ... elkaphattak volna, és kiszedik belőled, kivel kell találkoznod Pesten ... Nos ... akkor helyetted az étterembe két civil ruhás elhárító tiszt lépett volna be. Így is, amíg nem jöttél, az idegességtől és a félelemtől tíz évet öregedtem. jó tippet. Tanulmányozd például az újságokat. Ezek közle-; leményeit ki lehet forgatni, jó: kis eseményeket lehet belőlük; csinálni, a SZER-nél Bálint: gazda külön megfizet, ha: anyagot küldesz a hétvégi ősz-: szefoglalóba a termelőszövetkezetekről és a magyar pa-: rasztság gazdasági hanyatlásé-: ról. Bell ezredes is megkért,: hogy ne feledkezzünk meg róla. Erdőslakon vedd meg majd a helyi lapokat, készíts a cikkeikhez széljegyzeteket,' s add át nekem. Fontos, hogy mindennek az ellenkezőjét bizonyítsad és szidjad a Kádárkormányt, mint a bokrot... akkor fizetnek. Ezen is megkereshetsz néhány ezer dollárt. Rose ezután kinyitotta az egyik bőröndöt. — A fölszerelésedet én vásároltam meg. Lássuk, eszembe 1 jutott-e minden? Van itt egy; utazó számára elegendő fehér-í nemű, tisztálkodószerek, két-» " három könyv. Tűt és cérnát isi ültessen rózsát! Különleges ül. te., , ., . __... X donsagok, gyönyörű színek. Szalv ettem, a többit, amare szűk-; más postán. Kérjen díjmentes faj- séged van, megvásárolod ma-j tajegyzéket. Szálkái rózsakertészet, gad. Egyelőre itt van ötezer! Budapest, Dalszínház u, 10, (2314) forint készpénzben, S egy esek-; Eladó Marcalihan I. kerület 33. könyv húszezerről, amelyet* sz. alatt kétszoba-konyhás, élésbeválthatsz a bankban. Most? learar-ából előszobából és nyári konyhából álló családi ház mel- pedig beszóljunk a legfonto-* ]éképületekkel, 1000 n-öi telekkel, sabbról. Az erdőslaki kohásza-; Lantos Géza, Marcali, L kér. 33. ti művekben hamarosan leáll |_________________________<2690> n agyjavításra a nagykohó. Kcteí -too n-öl házhely Kaposváron, a három hétig tart ez a munka i fonodával szemben eladó, cím a Azalatt jól körül kell nézned.; kiadőban-__________________(216) m indent alaposan kidolgozni,; Balatonmária-fürdőn legelőről beszéltünk, ám jelenleg a rossz van többségben. Az emberek hibájából. Az évek óta vagy sohasem gondozott legelőn elburjánzik a szamárkó- ró, a katángkóró, az iglice tüske. A szederinda meg olyan sűrű szövevényt alkot, hogy abba legelésző állat be nem hatolhat, még ha találna is ha- rapnivalót. Tarany határában 50 holdra tehető az ilyen hasznavehetetlen terület. Nemes- déd legelőjén ennek kétszeresét szőtte be a bozót. Nem állunk olyan jól föld dolgában, hogy 50—100 holdakat átengedjünk a gyomnövényeknek, bokroknak. Érdemes és szükséges idejében és rendszeresen kiirtani a legelőn a tüskéket, bokrokat. Az is megéri a tsz- nek, ha néhány embert éven át erre a munkára oszt be. Amelyik területre meg a háztáji állatok járnak, ott a gazdák kötelesek elvégezni a gyomirtást. Sok más tényezőtől is függ a fűhozam emeikedese az említett alapvető legelögondozási munkák mellett. Téves az a felfogás, hogy a legelőre nem kell istállótrágya vagy műtrágya. Az elhaló növények gyökérzetének felbontásához nitrogénre van szükség, ezt pétisó alakiában adhatjuk. Az öreglakiak tavaly 35 kilót szórtak egy-egy holdra, s ennek nem látták hasznát. Nem is érvényesülhetett a műtrágya hatása, hiszen holdanként legalább 100 kiló kell belőle. Tavaly a megyében műtrágyát a legelő egy százaléka kapott, istállótrágyát pedig csak az a rész, ahol az állatok delelni szoktak. Évente a terület 10 százalékát kellene istállótrágyázni, s ugyanekkora részt műtrágyázni. A meszezést több évvel ezelőtt kipróbálták néhány helyen, így például Nagybajomban is — sikerrel. Azóta nem hallani a legelő talajjavításának erről a módjáról. Pedig a legelő talaját is kilúgozza a csapa déle, a savanyú homokon nem díszük megfelelő gyepe- zet sem. Ha a meszei és a szerves trágyát együtt kapja a legelő, előtörnek a pillangósok és édeéfüvek. Kopár legelőt meghagyni csak azért, hogy mozogjanak rajta az állatok, nem érdemes, nem gazdaságos, sőt: pazarlás. Ezért kívánatos a ritkuló növényeket felülvetéssel pótolni. A fűfélók magját rendszerint ősszel kell elvetni. Ahol azonban ezt tavaly elmulasztották, ott vethetnek most tavasszal is. A tavasszal felülvetett terű letet azonban az idén csak kaszálni szabad, legeltetni nem, nehogy a jószág gyökerestül kitépje a zsenge füvet. A fe- lülvetést célszerű szakaszosan végezi: minden évben egy- egy részen pótolják ily módon a gyepezetet. A legelőterület egy részének feltörése és újra füvesítése — a szakemberek szerint ez a legjobban meggondolandó dolog. Ehhez csak akkor folyamodjunk, ha semmiféle felületi javítási módszer nem hozott vagy nem hozna eredményt. Sokan azt a hibás gyakorlatot űzik, hogy a feltört legelőbe talajzsaroló növényt vetnek mondván: »pihent föld az.« Talajjavító és gyomirtó növény — zabosibükköny, répa, kukorica kell bele. Ha az ilyen területet 3—4 év múlva ismét legelővé akarjuk alakítani, akkor előzetesen adjunk neki istállótrágyát. S a fűmagvaknak azt a keverékét vessük el, amelyik azelőtt 4s a legjobban díszlett ezen a táblán. A ju- taiak már évek óta kísérleteznek újrafüvesítéssel — nem sok sikerrel. Nem tudják ugyanis eltalálná, hogy a per- jefélék, a csenkesz, a csomós ebir milyen arányban éltek ott a feltörés előtt. Kaposfőn meg azzal csapódtak be, hogy laza szerkezetű homoktalajt törtek föl, s most hiába vetnek bele fűmagot, a gyenge növényt a nagy forróság kiégeti, vagy a szél hajtotta érdes homokszemcse agyonveri. Nagy körültekintéssel kell tehát hozzáfogni ahhoz a munkához, amellyel régi legelő helyén néhány év múltán új legelőt aláírunk létesíteni. S a legelő alig hasznosítható részét érdemes szántóföldi művelésre fogni. A ka- pospulaiak így csinálnak 10 holddal: arról az idén 2000 mázsa zöldtakarmányt várnak. Hogy lesz-e ebből majd ismét legelő, vagy végérvényesen szántóföldi növényt termesztenek rajta — ezt majd a gyakorlat dönti el. A legeltetést bizottságok az egyéni gazdálkodás idején betöltötték szerepüket. A fűbérből, a legelőn kitermelt fa árából fizették a pásztorokat, javíttatták a kutakat, hidakat, megfogasoltatták a legelőt. Fedezte ez a pénz a bizottság vezetőinek tiszteletdíját is. Ök szervezték meg a legelő gondozását, minden állattartó gazdát bevontak a közmunkába. A legeltetési bizottság helyébe a termelőszövetkezet lépett minden olyan községben, ahol csak egy közös gazdaság alakult. A legelőgazdálkodás gondja tehát a termel őszövetkezstre szállt át. A kormány és a föld-, művelésügyi miniszter 1959. évi rendelkezése szabályozza ezt. A rendelkezésből a tsz-ek csak azt hajtották végre, hogy a legelőt átvették. Külön tervet és költségvetést a legelőgazdálkodásra úgyszólván egyetlen tsz-ünk sem készített. Most a megyei szervek erélyes határozata véget vet ennek a rendetlenségnek. Az országos rendelkezés és a megyei határozat szerint a legelőn kitermelt fa ellenértékét semmi másra nem lehet fordítani, csak a legelő gondozására, javítására. A termelőszövetkezetek kötelesek a vezetőség egy tagját megbízni a legelőgazdálkodás ügyeinek intézésével. Azt a feladatot kell ellátnia, amit annak idején a legeltetési bizottság elnöke ellátott. Rétjeink, legelőink megérdemlik a gazda gondosságát. Ha mától kezdve az eddiginél többet törődünk velük, akkor már az idén is dúsabb füvet teremnek. Kutas József 1PR0H!RBETÉSEK Érettségivel rendelkező fiatal leány adminisztrációs mi k kör- i ben elhelyezkedne. Cím 780-as számon a hirdetőben. (730) ADÁS-VÉTEL részt vettem, de az a marha ze- - . , nész lebukott. Túlságosan me- "undent alaposan kidolgozni,| rész volt, pedig itt a legkisebb hogy amikor ismét vasat akar-? * VBucsy, 1°zom&Ä közületnek ballépés és ... de azért nem kell megijedned-: egy kis ügyességgel végrehajthatod, fő, hogy jól válaszd meg az embert, akivel együtt dolgozol. Ezenkívül adatokat kell gyűjtenünk a Szabad Európa-rá- dló adásaiba. Budapesten nekem ez a feladatom. Járj nyitott szemmel te is. Adok egy nak benne olvasztani, ez »vöröskeresztes csomag« Rose a ruhaszekrényhez pett, és másfél kilónyi ♦ 1 Táncsics u. 47. ♦ (219) 125-ös jókarban levő Danuvia ló* (generálozott) eladó. Cím: Kap s- ♦ vár, Zalka M. u. 19., 5-ös ép., föld- súlyű ♦ szint 1. ____________________________(220) k özepes tégla nagyságú pokol-♦ Kifogástalan gyakorló pianínó , .. , „ . w ♦ olcsón eladó Kaposváron, Hunyagépét vett elő — a levegőbe; János u 36 (751) röpítsa az egészet!... (Folytatjuk.) ► Tangóharmonika, 96 basszusos, ► eladó. Kaposvár, Ady Endre u. 8., ► Toüi. , (768) Eladó új 407-es Moszkvics. Cím 777. számon a Magyar Hirdetőben. (771) 1 db fekete Pannónia, 11 000-"t futott, eladó. Cím 778-as számon a Magyar Hirdetőben. (778) Eladó keveset használt bordó epinglé huzatú kétszemélyes reka- mié. László Ferenc, Kaposvár, Má jus 1. u. 53. (7/9) ÁLLÁS ^föbb éves gyakorlattal rendelkező raktárkezelő elhelyezkedne. Cím a ^kiadóban. (221) A tapsonyi Rákóczi Mg. Termelő- szövetkezet főkönyvelőt keres. Fizetés megegyezés szerint. Szövetkezetünk gépesített, sertéshizlaló szövetkezet. Képesítéssel és több éves könyvelői gyakorlattal rendelkező pályázók személyes jelentkezését kérjük. Jelentkezők útiköltségét térítjük. _____________ (2539) A Magyar Hirdető minden tekin tetben megbízható,. számviteli képzettséggel bíró, helyi lakosú ki- rend eUségvezetőt keres Karoc'.árra. Ajánlatokat »Reklámsznki^me- ret előnyben« jeligére a Magvrr Hirdető személyzeti osztályára (Bp.. V., Felszabadulás tér 1.) kérjük küldeni. (929) V É G V F S Szombaton elvesztettem műszerész bőrtáskámat a cukov’gvár— vágóhíd útvonalon. Kérem a megtalálót, jutalom ellenében a ki- adóba adja le.___________________í22^) N ikkclezést és fémcsiszolás vállal a Vasipari és Műszaki Ktsz gyermekkocsi-készí+ő részlege, Kaposvár. Berzsenyi u. 31. sz. (719) 323-as csemegeboltban elveszett pénztárca tulajdonosa jelentkez en megfelelő igazolás mellett. Kaposvár, Május 1 u. 11. (781) Külön bejáratú bútorozott s^oba kiadó. Cím 765-ös számon a Magyar Hirdetőben. (765) !i FIGYELEM! r ' í! telefon nám« meeváltczott. Ilj mi 19-10. ______________ (2544) T
